Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-14 / 291. szám

Hosszúlejáratú párosversenyre hívták kl a Szegedi Gyufagyár dolgozói a Kecskeméti Gyufagyár dolgozóit. A Tisza Malom dolgozói befejezték ezévi tervüket. Meghosszabbították a „Hulladékgyűjtő hónapot" CSONGRADMEGYE AttA 50 FILLÉR TTSAGANAK LAPJA 1>ÉNTEK, 1951: DECEMBER 14. SZOCffiLIS IG1ZGHTÚ1I3K FELIDUTA n MÜHKiSiRÖVA^OGRlÁS MEGSZÜNTETÉSÉBE Az utóbbi időben fontos kér­déssé vált üzemeinkben, állami gazdaságainkban és gépállomásain­kon a munkaeróvándorlás. Rákosi elvlárs mondotta legutóbbi beszé­dében az ilyen, egyik üzemből a másikba vándorló munkásról: „Nem törődik a munkával, nem dolgozza ki a munkaidőt, későn érkezik és korán hagyja abba a munkát, gyakran kimarad, nem vigyáz a gépre nem vigyáz a termelés mi­nőségére. Ha emiatt felelősségre vonják, tovább áll, másnap már új munkahelyén folytatja eddigi fegyelmezetlenségét". Ilyen ide-oda vándorló munkás Csongrád megyében i® sok van. A hódmezővásárhelyi Utfenlartó Vál­lalattól is sokan önkényesen ki­léptek és más munkahelyet keres­tek maguknak. Általában az építő­ipar többi területén hasonló a helyzel. Az üzemek munkásiél­számjelentései állandó ingadozást mulatnak. Ez az ingadozás, ez a vándorlás népi demokráciánk zsebéből többszázezer forintot vesz ki, — ennyivel károsítja meg dolgozó népünket. A hul­lámzó munkáslétszám következ­ménye a hullámzó termelés is. Gyakran elölordul az, hogy egy­egy gyár a munkáslétszám csök­kenése miatt nem tudja teljesíteni napi vagy heti tervét. Gépállomá­sainkon sokszor annyira elhara­pódzik a munkásvándorlás, hogy napokig leállnak a traklorok és nem tudnak szántani. A derek­egyházi gépállomás például éppen ezért nem tudta teljesíteni mély­6zánlási tervét. Ezek az esetek arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy alaposab­ban meg kell vizsgálni a munka­eróvándorlás okait. Kétségtelen áz, hogy a munkabrövándarlás egyik oka az új munkások ön­tudatlansága. fegyelmezetlensége; még nincs elég szocialista önfe­gyelem bennük és éppen a mi feladatunk az, hogy ezt az önfe­gyelmet beleneveljük munkásosz­tályunk minden tagjába. Ez hosszú és szívós munkát követel párt­szervezeteinktől és gazdasági ve­zetőinktől is. De van egy másik oka js a munkaerőhullámzásnak és az pedig az, hogy üzemeink, gaz­daságaink és gépállomásaink nem íordítanck kellő gondot a mun­kások szociális helyzetére. Meg­vizsgáltok alaposabban a vásár­helyi Útfenntartó Vállalalnál meg­mutatkozó munkaeróvándorlás okát és azt láttuk, hogy a munkások azért hagyják ott az üzemel, mert a szállások nem megfelelőek, hi­degek és egészségtelenek. A Szen­tes újvárosi ál'ami gazdaságban hosrzú hetek óla nem cserélték a szállásokon a lepedőt. A munká­sok természetesen nem szívesen aludtak a piszkos lepedőkön. Először kérték az igazgatót, az ágynemük tisztántartására. de nem történt intézkedés. Ez is hoz­zájárull ahhoz, 'hogy többen el­mentek. Számtalan példa bizonyítja azt, hogy ahol nem biztosítják a mun­kások számára a megfele'ő egész­séges lakás!, a kielégítő és ízieles ételt, olt nem maradnak meg hosz­szabb ideig a munkások. Ez arról tanúskodik, hogy dolgozó népünk hozzászokott a jó életkörülmé­nyekhez. szereli a rendet és a 'isz­taságot. Népi demokráciánk törvé­nyei ezt biztosítják is minden dol­gozó számára; sőt: kötelezik az üzemeket, hogy a munkások s™á­mára biztosítsák az egészséges szállást és a kielégítő élelmezést. Sok helyen még most sem látják jelentőségét a munkások szociális igényei kielégítésének, holott ezt államunk törvénybe iktatta és el­rendelte, hogy minden üzemben szociális igazgatót kell kinevezni, aki felelős a munkások szociális helyzetéért. A szociáli® igazgatói sok helyen ki is nevezték, csak a hiba az, hogy szociális igazgató­ink nem élnek törvény adta joguk­kal, nem lépnek fel a visszáságok ellen. A szentesi Építőipari Válla­latnál például intézkednie kellene a szociális igazgatónak, hogy a Csongrádon dolgozó munkások ne hideg ételt kapjanak és ne fűtetlen helyiségben ebédeljenek. Rendet Kellene teremteni a konyhán is A konyha ismét piszkos, s a kony­havezelőt nem merik megbírálni, nem mernek erélyesen fellépni a hibák ellen, meri a konyhavezető a személyzeti felelős baiáija. De intézkedni kellett volna a szociális igazigatónak abban is, hogy a mun­kások kapjanak védőéteit. Már napok óta fagy van és a munkások még nem kapták meg meleg teá­jukat. Rendet kell teremteni a munkás, szállásokon is. A Szenies-újvárosi állami gazdaságéhoz hasonlóan a Tatarozó Vállalat munkahelyén sincs biztosítva a munkások szá­mára a tiszta és egészséges szállás­hely. Megtörtént az. hogy a mun. kások az istállóban aludtak. Nem törődnek azzal sem, hogy a mun­kások hogyan tisztálkodnak. Ugyan, csak az újvárosi állami gazdaság­ban történi meg az, hogy a mos. dóból kivitték a kályhát és azóta eb­ben a helyiségben nem lőhet tisztál­kodni. Ebben a gazdaságban a szálláshelyeken sem biztosították a tüzelőt. Az egyik gépállomáson pe­dig n:m vásárolták meg a lavóro­kat, pedig erre pénzt is kaptak, amit teljes egészében visszaküldték központjuknak. Ezek a súlyos hibái; segítik eío' a munkaerővándorlást. A dolgozók Judják azt, hogy népi demokráciánk törvénye biztosítja számukra a iiszla alvóhelyet, a meleg ételi és ugyanakkor azl is látják, hogy ez más üzemeknél' meg is van."Ilyen­kor a munkás otthagyja az üzemet és e'megy abba a gyárba vagy gépállomásra, ahol biztosi'ják szá­ntukra a tiszta lakást. Ha tehát meg akarjuk szüntetni a munka­erővándorlást, akkor ezen a terülő, ten szociális igazgatóinknak azon­nal rendet kell tcrcmleniök. A szakszervezetek terüle'i bizottsága: látogassanak m:g minden szállás, helyei, nézzenek mag minden üzem' konyhát és a szociális igazgatókkal kerölive javítsák ki a meglévő hiá­nyosságokat. Követeljük tehát azt, hogy javít­sák meg a munkások élelmezését és teremtsenek rendet a munkás­szállókban — ahogy azt a kollek­tív szerződés előírja. Ezzel ré zben hozzájárulunk a munkaeróvándor­lás megszüntetéséhez. Azonban csak ezzel nem lehet megszüntetni a munkaeröhulíám­zást. Az új munkásokat nem tud­juk máról-holnopra megnevelni és épp ezért szükségesek i fegyelm1 és törvényes intézkedések. Hu megjavítjuk a munkások ellátását és lakóhelyét, akker nem lehet ki­fogás az, hogy ..piszkos a lepedő és elmegyek más munkahelyre dolgozni". Epp ezért, amikor most követeljük, hogy a szociális igaz­gatók terem'.senek rer.det a szál­láshelyeken és az étkezdékben, ugyanakkor követeljük azt is, hogy gyárigazgatóink éljenek törvény?6 Kötelességükkel és 6zigcruan bün­tessék meg azokat, ak'k az üzemel jogtalanul elhagyják és igyekeznek másik munkahelyre vándorolni. Igazgaióink azt is vegyék törvény­nek, hogy az önkényesen eltávo­zott munkásokat fi hónap'g nem vehetik fel üzemükbe. Visinszkij elvlárs a világbéke érdekében három feladat megoldását sürgette as ENSZ politikai bizottságának szerdai ülésén A vietnámi néphadsereg egységei megsemmisítettek 34 tehergépkocsihói álló hadianyagszáilítmányt Peking (Új Kina). A Vietnámi, 34 járműből álló ellenséges gépke­Hírügynökség közli a vietnámi néphadsereg főparan c'nokságának jelentését, rmc'y erről számol be, hogy december 2 á"» a néphadsereg egységei a Ho>abinh-nál húzódó nrevonalon 45 perces támadás után csioszlopot semmisítettek meg. A lőszert és fegyvereket szállító teher­gépkocsik őrzésére rendelt ellensé­ges szakaszt a népi erők felmor­zsolták. Párizs (TASZSZ). Az ENSZ kü­lönleges politikai bizottsága de. cember 12-én folyta.ta az úgyne. vezett „németországi választások körülményeit kivizsgáló nemzet, közi bizottság1' megalakításának kérdésével kapcsolatos általános vitát. Irak és Hollandia küldötte tá .nógatta a bizottság megalakítá­sára vonatkozó. javaslatot, majd Csehszlovákia küldötte rámutatott; az Egyesült Nemzetek Szervezete nem illetékes arra. hogy foglalkoz­zék a német problémává!, mert a potsdami határozatok világo­san a négy hatatomra ruházták a felelősséget Németország sor­sáért. Kijelentette, hogy Csehszlovákia küldöttsége elutasítja a Németor­szágra vonatkozó ENSZ bizottság megalakítására irányuló javasla­tot A gazdasági és pénzügyi bizottság ülése Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának deeem ber 11-i és 12-i ü'.ésén folytatiák a vitát a gazdaságilag elmaradt or. szagok gazdasági fejlesztésének finanszírozására vonatkozó határo. zattervszeiekkel kapcsolatban, Franciaország küldötte kije­lenie.te, hogy országa — a gazdasági nehézségek miatt — nem járulhat hezza semmiféle olyan alap létesítéséhez, amely a gazdaságilag elmaradt orszá. gok gazdasági fejlesztérének finanszírozását célozza. Az USA kíi'dötte beszéde elején triegprbbátea /agfedrti a Szovjet unió képviselője által felsorolt fé­nyeket. amelyek azt bizonyítják, hogy a gazdaságilag elmaradt or. szágok „Fogéiyezése" hatal­mas profilforrást jelent az amerikai monopóliumok részé­re és módot nyújt a segélyben részemlő országok kifosztá­sára Az USA küldötte a szovjet küldött beszédében említett tények közül agyét sem tudott megdönteni. • India küldötte hangsúlyozta, hogy egyeiért a Szovjetunió kép viselőjének azzal a nézetével, amely szerint a gazdaságilag elmaradt országok segélyezésének finanszí­rozása nem szabad, hogy eszközt jelentsen az országok belügyeibe való beavatkozásra. 4 politikai bizottság ülése Az ENSZ közgyűlés politikai bi­zottságának december 12-i ülésén folytatták a három hatalom — az USA, Nagybritannia és Francia­ország — határozattervezetének, valamint a Szovjetunió küldöttsége által e határozattervezettel kap­csolatban előterjesztett módosítá­soknak a megvitatását. Az ülés résztvevői nagy figye '-emmei hallgatták meg Visinszkij elvtársnak, a Szovjeiunió küldött­íge vezetőjének nagy beszédét, amelyben összegezte a Szovjetunió, az USA, Nagybritannia és Fran­ciaország képviselőiből álló albi­zottság munkáját. Párizs (TASZSZ). Visinszkij elv­társ megállapította, hogy az /Egye­sült Nemzetei; egész szervezetére vár azoknak a problémáknak meg. oldása, melyek az albizottságban megoldatlanul maradtak. Ezután emlékeztetett az albizottság memo randumára, amely rámutat, hogy a szovjet küldöttség elfogadta a „hármak" határozati tervezete be­vezetésének e!ső pontját, amelyben arról van szó, hogy a közgyűlés kívánja: „le kell venni a népek váltáról a növekvő, fegyverzet lerhét és meg kell őket szabadíjani a háború rémétől, új energiát, új erőforrásokat kell fel~za. badítani ez újjáépítést és fej­lesztést szolgáló poziliv munka érdekében.'' Hangsúlyozta ezután, hogy az atlanti tömbhöz tartozó országok­ban fékeveszett fegyverkezési ver­seny foiyik­— Ez a helyzeit — folytatta — természetesen szükségképpen sú­lyos terheket ró ezen országok la­kosságának vállára. Másrészt Három feladatot Visinszkij elvtárs rámutatott, nogy a három hatalom nem kész megvalósítani azt, amit a beveze­tésben, a „hármak" határozatter­vezete bevezetésének első pontjá ban javasolnak, a továbbiakban pe­dig rátért az alomfegyver eltiltá­sának és nemzetközi ellenőrző rendszer létesítésének kérdésére. Kijelentette, hogy a Szovjetunó javaslala szerint egyidejűleg kell megoldani három feladatot. 1. Az atomfegyver feltétlen el. tiltása és nemzetközi ellenőrző szerv létesítése, 2. mind az öl hatalom fegyver­zetének és fegyveres erőinek csök­kentése, 3- vitágértekezlet összehívása ugyanennek a célnak az összes többi ha simat illető megvalósítása ér­dekében. Megcáfolta az angol küldött á! lításút, mely szerint a Szovjetunió állítólag elválasztja egymástól az atomfegyver eltiltását és a fegy­verzet és a fegyveres erők csök­kentéséi. A Szovjetunió a hármak határozati tervezetéhez fűzölt mó­dosításaiban rámutat ezen intézke­dések szerves összefüggésére. Az USA, Na.gybx-itannia és Fran­ciaország kormánya úgy.véli, hogv várnia kell az atomfegyver ellillá. sával, míg iirm hozzák léire és he­lyezik működésbe a nemzetközi el­lenőrzés gépezetét. Az' ellenőrzési egyetlen tény, egyetlen adat és ezért semilyen alap nem áll ren­delkezésükre, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha ilyen fegyver­kezési verseny folyna a Szovjet­unióban és a vele baráti viszony, ban lévő országokban­kell megoldani fegyver eltiltásába, miután a netnzelközi ellenőrzés életbelép. Nem szabad félrevezetni a népeket Ennélfogva azt mondjuk, hogy a kérdésnek olyan feltevése, mint a „hármaknak" az alomfegyver el. liltására vonatkozó határozati ter­vezetében történik — blöff, amely csupán a népek félrevezetésére alkalmas Az a javaslat — hangsúlyozta Visinszkij elvtárs —, amely az atomfegyver eltiltását a nemzetközi ellenőrző szerv létesítéséről, ezt vi­szont a Rairuch-lerv elfogadásától, ezt viszont a magas politikától és mindennemű egyéb kikötéstől teszi függővé, a szó szoros értelmób i circulus viliosust teremt, melyből nincs kivezető út. — A kivezető utat azonban meg kell találni. Ez a kivezető út az lehet, hogy a közgyűlés már most jelentse ki az atomfegyver feltét­len eltiltását és a nemzetközi el'en­örző szerv létesítését és kötelezze a 12-es bizottságot, készítsen egyez­ményt, amely előírja a tilalom vég. rehajtását biztosító intézkedésekét. Egy ilyen javasi»t elutasítása nem egyéb, mint annak eluta. sítása, hogy kijussunk abból a mesterségesen létrehozott zsák­utcából, amely már öt éve fennáll és amely, nek már ideje vógetvclni. Azt mondják nekünk, hogy a mi rendszer, létesítését. viszont a hir- javaslatunk ezt jelenti: előbb tilt­hradt Baruch.terv alapján akarják suk el; azután'jöjjön az ellenőr­megvalósítani Mi ezzel nem értünk egyet — folylatia Visinszkij elvlárs. A to­vábbiakban leleplezte, hogy a Ba­ruch-!crvb:n található ,, fokozat, rend-szernek az értelme az, hogy az USA ne árulja el titkait és le­hetetlenné tegye az atomfegyverter­melés ellillását azonnal az egyez­mény aláírása, vagy az atomfegy­ver eltiltásáról szóló valamilyen más határozat elfogadása ulán és ezt az ügyet sohanapjára ha­lassza el. Emlékszünk arra. hogy tárgyila. gos emberek, akik nincsenek érde­kelve abban, hogy a nemzelközi el­lenőrző szervet saját cé'jaikra használják fel, a Baruch-tervet elemezve egyhangúlag arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy ez a terv általában az atomfegyver el­tiltása egész kérdésének befagyasz­tására, vagy megbénítására irá­nyul — mondotta —, majd Ache­son amerikai külügyminiszter egyik leveléből vett idézetekkel bizonyí­totta, hogy ha elfogadnák a Baruch.tervet, akkor a-z Egyesült Államoknak módjában á!lna. hogy mép> az­után se menjen be'.e az atom­zéis; Ez nem igaz, mert mi ezt mondjuk: az atomfegyver eltiltá­sáról és a nemzetközi ellenőrzés lé­tesítéséről szóló határozatot egy­idejűleg keli meghozni és ebből k, 11 folyniok mindazoknak a következ­ményeknek, c melyeket egy ilyen határozatból fakadó erkölcsi és po. lilikei kötelezettség hoz magával. Ellenben éppen a hármak hai4.ro. zati tervezetében foglalt javaslatok jelenlik az atomfegyver eltiltásá­nak elutasílását addig, amig a nemzelközi ellenőrzés létrehozásá­nem kezdi működését. Ez azt je­lenti, hogy még azután is, amikor a megfelelő államok megegyeztek az atomfegyver eltiltásának és a nem ze<tközi ellenőrzés létrehozásá­nak szükségességében. lehetséges lesz, hogy ne törődjenek ezzel aa egyezménnyel, hanem folytassák az atomfegyver gyártását, sőt fel is használják ezt a fegyvert háborús terveik meg­valósításánál. — Amikor védelmünkbe vettük javaslatunkat, hogy a közgyűlés mondja ki az atomfegyver feltété 1 nélküli betiltását és egy nemzel­közi ellenőrzés létesítését, rámu­tattunk arra. milyen rendkívüli er­kölcsi és politikai jelentősége volna a közgyűlés e határozatának. A négy nagyhatalom csökkentse le egyharmadával a fegyveres erőit és fegyverzetét A közgyűlésnél; ez a határozata nem lesz* sem értéktelen papirronffy — mint egyeask gondolják, sem üres frázis, sem csalás. Nem le­het sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik, mert egy ilyen határozat összhangban áll a néptö­megek millióinak legbensőbb törek­véseivel és valóban a nemzetközi feszültség kiküszöbölését, vagy leg­alább is enyhítését kell szolgálnia és fogja is szolgálni, a béke ügyét fogja szolgálni, a háborús uszítók ellen és a háborús kalandok politi­kája ellen fog irányulni — mon­dotta Visinszkij elvtárs, majd át­tért a fegyverzet 69 a fegyveres erők csök ken lésének kérdésére. A Szovjetunió javastata arra irányul — mondotta —, hogy az öt nagyha­talom — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió — egy év alatt csök­kentse egyharmadával fegyveres erőit és fegyverzetet. Ez a javas­lat szintén ellenzésre talált az em­lített három hatalom részéről. Tu­lajdonképpen azt mondják nekünk, hogy egy ilyen csökkentést nem lehet olyannak tekinteni, amely elő. segíti a bekét, ha nem ismeretes, milyen fegyveres erőt csökkentertek a nagyhatalmak és milyen szlnvo. nalig szándékoznak ezt a csökken­tést végrehajtani. A színvonal kérdéséről szólva megállapította Visisezkij elvtárs, hogy a három hatalom erre vona'­kozó javaslata végeredményben nem a fegyverzet csökken é nek, h«nem növelésének kérdé­sévé válhat. Az a kérdés — folytatta Vi­sinszkij elvlárs —, amelyet az an­gol képviselő felvetett — arra yo.

Next

/
Thumbnails
Contents