Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-09 / 287. szám

AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PAR Szeged dolgozói szeretettel köszöntik a Megyei Pártértekezletet TS AGANAK LAPJ VII ÉVF. 287. SZAM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1951. DECEMBER 9. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET ELE 8 megye legfelsőbb pártfó­ruma: a pártértekezlet ülésezik ma Hódmezővásárhelyen. Feladata a pártértekezletnek. hogy megvá­lassza a megyei pártválasztmányt, értékelje az elmúlt év eredmé­nyeit és hibáit, iránytmutasson a Párt alapszervezeiteinék, Járási és városi pártbizottságoknak, a Párt II. kongresszusán hozott Ha­tározatok megvalósítására. A feladatainkat és felelősségün­ket csak fokozza a£ a tudat, hogy részesei vagyunk annak a nem­zetközi méretű békeharcnak, mely­nek élén a nagy Szovjetunió áll. Megyénkben, Csongrád megyében, különösen élesen, kettőzött éber­séggel kell a küldötteknek, fele­lősségteljes pártmegbízatásuknak eleget tenni, hiszen a mi szá­munkra a kapitalista környezel nem valami elvont elméleti kér­dést, hanem a megye botárán lévő Tito-fasizmust jelenti. A Megyei Pártértekezletnek első­sorban ebből a tényből, a nem­zetközi helyzetiből, a békeharcból ránkháruló feladatokból kiin­dulva kell megkezdenie munkáját, A legutóbbi osongTádmegyei pártértekezlet óta másfél év telt el. Megváltozott ez alatt a más­fél év alatt megyénk arca. Uf gyárak épültek fel, termelőszövet­kezeteink száma megháromszoro­zódott, az állami gazdaságok földterülete duplájára emelkedett. Ilyen nagyarányú fejlődés során természetesen bizonyos mér­tékig elkerülhetetlenek a hibák. Eredményeink nagyok és éppen eredményeink köteleznek bennün­ket e-:a, hogy keményen biTál­juk sikereink árnyoldalát a Me­gyei Pártérlekezleten. Mégis, ha a két pártértekezlet közötti mun­kánk mérlegét akarjuk megvonni, ezt eredményeink felsorolásával kell kezdeni. Eredményeink a szocializmus építésének eredmé­nyei és ezen a téren dolgozó népünk vezető osztályát, a mun­kásosztályt kell első helyen emlí­teni Csongrád megyében is. A csongrádmegyei munká3ok az öl­éves tervük második évének har­madik négyed évi tervét 105.7 szá­zalékra teljesítették. Hat üzem nyerte el megyénkben az élüzem címet, a Textilkotnbinát az or­szág textilipari üzemei között az első helyet vívta ki magának. A szegedi Magyar Kender immár negyedszer nyert el az élüzem büszke címét. ötszáz sztaháno­vistánk dolgozik már megyénkben a szocializmus gyorsabb építéséért. Ezek az eredmények! Fogyatékosságunk az ipar terü­letén, hogy a terv teljesítésében a vidéki ipari üzemek jelenté­keny része elmaradt, különösen nz építő ipar és ennek alapanyag­gyártó ipara, a téglagyártás. Épliő iparunk elmaradása egyik jelen­tős oka az, hogy a Magasépítő Vállalatok, Téglagyárak pártszer­vezeteit még nem sikerült a nagy­ipari üzemek pártszervezeteinek színvonalára emelnünk és külö­nösen gyengék a Téglagyárak pártszervezetei, sőt egyik másik téglagyárban ' egyáltalán nincs pártszervezet. E hiányosságokkal szemben a Megyebizotlságnak sokkal erélyesebben kellett volna fellépnie. Hiányosság voll a laza munkafegyelem és az utóbbi idő­ben elharapódzó késések az üze­mekben, amelyek a megye ipari üzemeiben a harmadik negyedév, ben 22.944 igazolatlan órát tesz­nek ki, ami több, mhft egy millió forint értékű termeivény elvesz­tését jelenti. Mindez a munkaerő­vándorlással együtt, komoly ká­rokat okozott megyénkben a nép­gazdaságnak. Ez a fegyelmezet­lenség nemcsak az iparba újonnan bekerült munkásoktól származik, hanem pártszervezeteink elég­telen nevelömunkájából is. Fel­adatunk ezen a téren az, mint­ahogy Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében meghatározta, hogy harcol indítsunk a fegyelmezetlen­ség ellen, a terv minden részle­tében való teljesítéséért, külö­nösen az építőiparba n. üzemi pártszervezeteinknek érezniök kell, hogy felelősök a Párt előtt üzemük ötéves tervének teljesítéséért. Ki kell alakltaniok azt a legfonto­sabb fegyelmezési eszközt, melyet Rákosi elvtárs mondott legutóbbi beszédében: „A legfontosabb fe­gyelmezési eszköz — ismételjük — annak a szellemnek a kialakítása, amely elítélt, megbélyegzi a fe­gyelmezetlenséget, amelyben a tégy elem megsértése, igazolatlan kimaradás, selejtgyártás szégyen és gyalázat." A mi megyénk alapvetően me­zőgazdasági megye még mindig és éppen ezért az ötéves terv telje­sítésében a dolgozó parasztság, a mezőgazdaság tervteljesítése rend­kívül fontos. Feladatunk tehát, hogy necsak az ipari, hanem a mezőgazdasági tervet is teljesít­sük. flz elmúlt másfél évaimt a me­zőgazdaság területén is nagy gaz­dasági és politikai változások történtek megyénkben. Ilyen, je­lentős eredmény az, hogy a ter­ménybegyüjtésben 5029 dolgozó paraszt 200 százalékon felül telje­sítette beadását. A tavaszt és nyári mezőgazdasági munkák so­rán a dolgozó parasztság nagv tömegekben követte Pártunkat, hogy jó munkájuk révén megyénk a tavaszi és nyárt mezőgazdasági munkálatokban az ország első megyéi közé került. A termény­begyűjtésben a harmadikok let. amelyeknek virágzó eredményei önmagukért agitálnak. Egyre több Csongrád megyében is a milliomos termelőszövetkezet. A termelő­szövetkezet, mint ahogy a zárszá­madások eredményei bizonyítják, magas jövedelmet biztosít sok termelőszövetkezeti tagnak. Hiba, hogy ezek a jó eredmények még sokszor elrejtve maradnak a megye dolgozó parasztjai előtt. Sokkal erőteljesebben kell ismer­tetni az olyan kiváló termelő­szövetkezet eredményeit, mint a makói Úttörő, a 6®entesi Felsza­badulás, Kalinin és még számosan mások. Vannak eredmények, nagy eredmények a termelőszö­vetkezetekben, de ezpknek az eredményeknek ismertetésével még elvagyunk maradva és ez nem utolsó sorban a mi nibánk, a Megyebizolteág hibája. Termelőszövetkezeti mozgalmunk egyik jellegzetessége és részben fogyatékossága, hogy súllyal a szegedi járásban fejlődik. Ennek két oka, két oldala van: Az egyik: jó, hogy a határmenli dol­gozó parasztság, különösképpen délszlávok, Tito-e'leni gyűlölete meggyorsítja a fejlődést ebben a járásban: a másik oldala- hiba, hogy a szentesi, csongrádi Járás­ban, az agrárproletár mozgaiom fellegvárában, a termelőszövet­kezeti mozgalom egyik magyar­országi bölcsőjében, még nem tud­tuk felszámolni teljesen azt a tünk. Ezek a jó eredmények azt 1 bizonyos „kubikos áradikalizmusl", mutatják, hogy megyénk dolgozó parasztsága mind nagyobb tö­megekben, mind egységesebben követi Pártunkat. A dolgozó paraszti-tágnak ha­tározott politikai fejlődése ta­pasztalható a termelőszövetkezeti csoportok növekedésében. A II. ami ezekben a járásokban gyen­gíti a középparasztokhoz való jó viszonyunkat. Ha sürgősen nem számoljuk fel ezt a fogyatékos­ságunkat maradéktalanul, az ter­melőszövetkezeti' 'mozgalmunknak és Pártunk falusi politikájának tovább fejlődésének komoly aka­pártkongrasszus óta megyénkben ' dályozójává válhat, újabb 61 termelőszövetkezeti j Falusi pártszervezeteinknél még csoport alakult. j mindig érezhető bizonyos elszi­Mint új és nagy eredményt könyvelhetjük el a szegedi já­rásban létrejött 6 termelőszö­vetkezeti községet, ahol már nem­csak a szegény parasztság, de a középparasztok is nagy számban lépnek a nagyüzemi szocialista gazdálkodás útjára. getelödés a középparasztsággal szemben. A nagymágocsi Sallai Imre-tszcsben például nem akar­tak középparaszlokat felvenni, (mert növeli a földterületet); Csa­nádpalotán a pártszervezet semmi segítséget nem adott a középpa­rasztoknak, akik termelőszövetke­zetet akartak alakítani. Ez az Termelőszövetkezeteink fejlő­désének üteme nálunk is magával elszigete odés az oka, hogy ter­hozta azokat a hibákat, amelyek- meLőszövelkezeteínKben még min­röl Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén be­szélt. A felfejlesztés bár me­gyénkben lassabb volt az orszá- ,. . , . gos fejlődés üteménél, mégsem tá/oaottsággal es eréllyel. Mind­-- - ; ebből az következik, hogy n Me. | gyei Pártértekezlelen a bírálat és önbírálat alapján alaposan meg kell vitatni ezeknek a járásoknak a parasztpolüikáját éa komoly ha. dig kevés a középparasztok zárna. Nem vettük észre idejében az 'lyen jelenségeket és nem lép­tünk fel velük szemben keltő ha­ludtuk párosítani a felfejlesztés számszerű eredményeit a meg­lévő termelőszövetkezeti cso­portok politikai és gazdasági nrlcg­szilárdításával. A munkaíegye lem, a politikai és gazdasági szín-\ ,ároza'°.kat ke»f. hoznl "Utnkánk vonal emelkedése nálunk is el­maradt a számszerű növekedéstől. Mindezeknek a fogyatékosságok- , megjavítására. megjavítása, különösen a közép­parasztokkal való viszony további nak ellenére már megyénk te­rületén is jelentős azoknak a ter­melőszövetkezeteknek a száma, fi pártépí és terü kén a 11. pártkongresszus határozatainak vég­rehajtása terén komoly eredménye­ket értünk el. Létrehoztuk és szi­lárdabbá tettük az egységes falusi vezetőségeket. A legutóbbi pártve­zetöségválasztás során a falusi és üzemi alapszervezetek vezetőségei a munkában 3 harcban kipróbált régi elvtársak mellett sok új, fiatal erő­vel egészültek ki. A vezetőségvá­lasztás során a párttagság élt a bírálat jogával, használta az ön­bírálatot és ez tovább erősítette Pártunkat. A mi feladatunk a mai Megyei Pártértekezleten az, hogy az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések, a járási, városi várt. értekezletek tapasztalatait általáno­sítsuk, az ott elhangzott bírálatot és javaslatokat felhasználjuk az egész megye pártmunkájának to­vábbi megjavításában. Az alap­szervezetek vezetőségválasztó tag­gyűlésein a járási és városi párt. bizottságok pártértekezletein igen egészséges bírálatot kapott nemcsak a területileg illetékes pártbizottság, hanem a Megyebizottság is. Ez a bírálat nagymértékben megjavítja majd pártmunkánkat. Hiányossága volt azonban a vezetőségválaszlá­soknak, hogy az egységes falusi pártvezetőségek és a falusi pártbi­zottságok megválasztása már nem mindenütt történt olyan alaposság­gal, mint az alapszervi vezetőségek megválasztása. Ezen a téren fo­gyatékosságaink voltak. A pártoklalás, a Párt tagjainál; eszmei, politikai színvonalának eme­léisében, bár az elmúl l évihez viszo­nyítva nagy eredményeket értünk el, telje.; egészében mégsem tndiuk végrehajtani a Párt Politikai Bi. zoltságának május 17-i határoza­tát és az újonnan megkezdődölt ok­tatási év során mindjárt az első hónapokban komoly lemorzsolódás •mutatkozott meg egye? politikai is. kolákon. Ezen a téren még igen sok tennivalónk van és ezt a mai pártérlekezleten is meg kell vitatni. Különösen gyenge lábon ál'unk a termelőszövetkezet tagok pártokla­tásával. Holott a termelőszövetke­zetek megszilárdításának, megérő, sílósének egyik előfeltétele cppen a termelősaövei'kezelben lévő kommu. nisták és termelőszövetkezeti tagok eszmei-politikai tudásának emelése. A pártoklatásban mindenképpen fokoznunk kell munkánkat. Különö­I sen a 3 hónapos és 5 hetes iskolák­! ra a kiválogatás, valamint az esti iskolák szervezési "és politikai sziti. vonalának emelése területén. A párttagok elméleti színvonala, a pártszervezetek és a pártonkívüli tömegei; kapcsolatának kérdése el­választhatatlan egymástól. A ma­gas eszmei-politikai színvonalon lévő párttagság jó tömcgkapcsolatot te. re.mt az üzemben, a falun egyaránt. Az alacsony eszmei színvonal elke­rülhetetlenül az önteltséghez, a dik­tál orkodáshoz. a tömegek vélemé­nyének semmibevevéséhez vezet. A pártszervezetek és a tömegek kap. fsolalát többek között a tag- ós tag­jelöltfelvétel mennyiségén és minő­ségén is mérjük. Ezen a léren ko­moly hiányosság ós felelősség ter­heli mind a Párt alapszervezeteit, Kimagasló termelési eredményekkel köszöntik a Megyei Pártértekezletet A SZEGEDI ÜZEMEK DOLGOZÓI A Szegedi Falemczgyárban a kapuőr csodálkozva néz «z őrá. jóra. Fél 5 mult öt perccel. Mi tört ónt, hamarabb kezdik a műsza­kot? A válasz nem sokáig késik, — Sokan bejöttek már? — for­dul a kapuőr felé Dura József. — Tudja, a Megyei Pártértekezlet tisz. telelére ma „becsület-műszakot" tartunk. Az elsők között akartam érkezni. — Dura elvtársat azonban már megelőzték. A délelőtti szakmány dolgozóinak több mint fe.e már az üzemben volt. A gépeket ellenőrizték, a h ­bákat kijavították. A termeket fel­söpörték. mindent előkészítettek a munkakezdéshez- Gyorsan érkezett el fél 6, a váltás ideje. Az éjszakai rzakmány do'gozóit friss erők vál­tották fel. A Szegedi Falemezgyár dolgozói szombaton reggel fél 6­kor megkezdték a Megyei Pártérte­kezlet tiszteletére rendezett becuü. letműszakot. Egyetlen késő, vagy igazolatlan hiányzó sem volt ezen a napon. A Párt iránt érzett sze. retetüket többterme'.éssel, a munka­fegyelem megszilárdításával ké­szültek kifejezni. Harkai Józsefné sztahánovista élragasztő vállalta, hogy a „becsü­let-műszak" alatt 140 százalékei terme'ését 145-re fokotza. 9 óra­kor Harkainé elvtársnő eredménye 148 százalék volt. „Pártunk további sikeres munká­jáért'' — ezzel a jelszóval végezte feladatát szombaton Dura József kétgzeres sztahánovis'a eíőrejbolö. Dura elvtársnak munkája közben eszébe jutott mindaz, amit már eddig is a Pártnak köszönhet. Még gyorsabban forgott ke­zében a lemezkaparó- Három óra alatt 180 százalékos eredményét 189 százalékra fokozta. A Szegedi Fa-iemezgyár vala­mennyi dolgozója szép munkát vég­zett ezen a napon. Az üzem átlag teljesítménye 124-3 százalék volt. A Juta fonógyár dolgozói pénteken délután röpgyű. léseken vállalták, hogy a Megyei Pártértekezlet tiszteletére szomba­ton reggel 6 órakor 24 órás „be. csület-műszakot" tartanak. Erre az alkalomra a munkatermeket kicsi­nosították, a gépak fölé táblákat akasztottak. „Elvtárs, a mai ter. meléseddiel a Megye: Pártértekez­letet köszöntöd" felirattal. Varró Anna gyakran rátekintett a fel. iratra, utána még buzgóbban vé­gezte munkáját, a ..becsület-műszak' alatt 250 zsákot készíteti. ökrös Istvánné szövőnő moso­lyogva adta át gépét a váltónak Teljesítette a Megyei Pártértekez­let tiszteletére tett munkafelajánlá. sát, 132 százalékos eredményét szombaton 141 százalékra fokozta. járási pártbizottságait és a Pari Megyebizottságát is. Meg k?U álla­pítani most, a pártértekezlet nap­ján, hogy megyénk dolgozó pa. rasztsága sokkal inkább fordul a Párt felé, mint az egyes pártszer­vezetek a dolgozó parasztság fele. Ezen a területen sürgős és gyöke­res változást kell elérni. II Párt és a pártonkívüli töme­gek közötti kapcsolat elmélyítésé, hez tartozik a tömegszervezelek munkájának megjavítása, ezen a téren ia elsősorban a DISZ, a Párt ifjúsági szervezetében folyó munka fellendítése. Amig az üzemi ifjúság jelentékeny része pártnevelésben részesül, komoly hiányosságok mu­tatkoznak a falusi DlSZ-szerveze­tek munkájában, Ezekben a szerye. zetekben kevés a dolgozó paraszt­fiatal. Tehát a DISZ falusi mun­káját sürgősen meg kell javítani. Összeiogtatva: Legfontosabb feladatunk a mai pártértekezlelen az, hogy a Párl II. Kongresszusán hozott határozatok végrehajtására képessé legyük a megválasztott új alapszervi vezetőségeket. Ehhrz szükséges, hogy a Párl Megyebi­zoltságának munkamódszerét meg­javítsuk. Tervszerűbbé tegyük in­tézkedéseinket és megjavítsuk az instruálás módszerét és színvona­lát is. A Párt Megyebizottsága ép­pen ezért javasolja a Megyei Párt­értekezletnek: emelje határozatra hogy a Megyebizottság és a járási pártbizottságok osztályai a reszort, felelősökkel ismertessék rendszere­sen és alaposan feladataikat. Ezzel az új vezetőség meg erősítését,meg­szilárdítását és azt, hogy falusi vezetőségeink egyszerre több fel­adat megoldására is képesek legye­nek, akarjuk elérni. Mindezekből látható, hogy rnc. gyénk politikai életének legnagyobb jelentőségű eseménye a pártértekez­let. A mai pártérlekezleten a kül­döttek megválasztják a Megyei Párlváiasztmányl, határozatot hoz­nak arról, hogy milyen feladatokat kell majd megvalósítani a megye új pártválaszlmányának. Felelős­ségteljes és nagy feladat hárul le­hát ma a küldöttekre, hiszen hatá­rozatukkal, tanácskozásukkal biz­tosítaniok kell Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség legutóbbi ülé­sén meghatározott feladatok telje­sítését, Falun a begyűjtési terv ma­radéktalan teljesítését, az állami fegyelem az adófizetés megjavítá­sát, az ipari üzemekben a terv ma. radéktalan és minden részletében való teljesítését, sőt túlteljesítését. A pártértekezletnek tehát a jövő nagy politikai és gazdasági ered­ményeinek emeltyűjévé kell válnia. Biztosítanunk kell mindenekelőtt a meglévő több mint ISO termelőszö­vetkezet megszilárdítását. Emelnünk kell az éberséget, a Tito-ellenes gyűlöletet. Egy pillanatra som sza­bad szem elől tévesztenünk, hogy megyénk h"tárán az imperialisták legelvetemültebb csatlósa, a fasiszta Tilo van, aki belső ellenségeinkre támaszkodva, szocializmust építő hazánk boldog és békés jövője ellen • tör. A belső ellenségek elleni harc, a dolgozó népet vezérlő Pórinak, a Magyar Dolgozók Pártjánál; erősí­tése és a béke védelme nálunk, ha­zánkban cs megyénkben egyet je­lent. Azért központi gondolata a mai pártértekezletnek a béke vedel­me, a háborús uszítok elleni harc, mert tudatában vagyunk annak, hogy minden újabb eredményt amit elérünk a szocializmus építésében, újabb eredmény a béke védelmében is. Újabb eredmény a béke vedel, mében, a szocializmus építésében a jegyrendszer megszüntetése, amely a munkás-paraszt szövetség meg­erősítésének újabb nagy vívmánya Pártunk és államunk ez újabb ered­ményét ma itt, a Cecngrádmegyei Pártérlekezleten újabb eredmények alapjaínak a megteremtésével, a csongrádmegyei pártszervezetek to­vábbi megerősítésével köszöntjük. Éljen a Párt! É'jen Rákosi elv­társ! Előre tántoríthatatlanul a béke védelmében a Szovjetunió vezetésé vet! Rozsnyoi Mihály, MB agit. prop. ritkái.

Next

/
Thumbnails
Contents