Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-06 / 284. szám

AZ MDP CSO N G R A DM EGYEI PAR TSAGANAK LAPJA VII. ÉVF. 284. SZÁM AHA 50 FILLÉR UJABB GABONA BEADÁSÁVAL KÖSZÖNTE MEG RÁKOSI ELVTÁRS GONDOSKODÁSÁT BITE SZILVESZTER ÉS DOBÓ ANTAL ALSÓVÁROSI DOLGOZÓ PARASZT TELJES FELSZERELÉSSEL MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT EGY JUGOSZLÁV FŐHADNAGY SZEMBEN AZ ELLENSÉGGEL Népi demokráciánk fejlődésének kétségtelenül egyik igen kiemelkedő állomását jelentette gazdasági és egyben politikai életünknek is az az táj korszaka, amely Rákosi elv­társ beszéde nyomán kezdőd'ött meg. A magyar dolgozó tömegek min­denütt lelkea helyesléssel üdvözöl­ték Rákosi elvtárs beszédét, majd Pártunk és kormányunk határoza­tát, amely hatalmas segítséget nyújt munkásosztályunknak és a dolgozó parasztságnak egyaránt, de ugyanakkor súlyos csapást mér gyűlölt ellenségeinkre, a spekulán­sokra. Ez a határozat a m' rend­szerünk nagy erejét és népi álla­munk békepolitikáját mutatta meg ismételten ország-világ előtt. Kü­lönösen nagy jelentőségű most en­nek a tények hangoztatása, amikor az imperialisták világszerte újabb provokációkkal, háborús uszítással veszélyeztetik a békét és igyekez. mk megzavarni a dolgozók életét. Nem nehéz szerves összefüggést találni a koreai nép gyilkos meg­támadása, az egyiptomi dolgozók szabadságjogainak lábbaltiprása, a kapitalista országok dolgozóinak elnyomorítása és a népi demokrá­ciák, így hazánk ellen is elkövetett gálád provokációk sorozata közöt:. Az imperialisták egyre nagyobb aggodalommal figyelik a Szovjet­unió és a népi demokráciák orszá­gainak megerősödését és mindent elkövetnének, hogy aláássák ezek­ben az országokban a dolgozó nép hatalmát, háborús tűzfészekké vál­toztassák békés, boldog családok lakóhelyeit. A Dunántúl, Pápa fö­lött leszállásra kényszerített ame­rikai repülőgép mintha jelképes ki­fejezője lenne az imperialisták ar­cátlan be-tolakodásának. A légy szemtelenségével repültek oda, ahol semmi keresni valójuk sincsen, de ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez a berepülés Románia és Magyaror­szág területére nem éppen szóra­koztató kirándulás céljából tör­tónt. A repülőben talált katonai térképek, ejtőernyők, rádióállomás és meleg pokrócok ugyanis sokkai inkább arra vallanak, hogy kéme­.kei, nagytőkés érdekeket szolgáló hazaárulókat akartak hozzánk be. csempészni. Leghűségesebb laká­jaik, a Tito-ban-dia karmaiban síny­lődő országba, a szomszédos Jugo­szláviába tartottak volna, hogy onnan csempésszék be aljas kémei­ket. Nem rajtuk mult, hogy tervük nem sikerülhetett, mert a baráti szovjet repülők megakadályozták őket ebben. A hazánk területére betört ame­rikai repülők kudarca azonban még nagyobb vigyázatra, éberségre, bé­kénk még fokozottabb védelmére int. Az imperialisták és hű kiszol­gálóik, a szomszédságunkban ga­rázdálkodó titóisták nem nyugsza­nak egy pillanatra sem. Nem néz­hetik ugyanis jó szemmel, hogy nálunk állandóan emelkedik a dol­gozók jóléte és ez egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki az ő orszá­gaik sokat szenvedő dolgozó népe között, A Tito-banda terroruralma alatt nyögő Jugoszláviában például az idén 25 százalékkal emelték az adóterheket, az állami költségvetés­nek pedig több mint 70 százalékát az ország militarizálására fordít­ják. Az árak az 1939. évi színvo­nalhoz viszonyítva 30—40-szere­sükre emelkedtek és napról-napra katasztrofális gyorsasággal nőnek. Ezrek és tízezrek éheznek, de ugyanakkor óriási mennyiségű zöld­séget, burgonyát, paprikát és más terményeket dobnak a szemétte­lepekre, hogy még feljebb csavar­hassák a piaci árakat. Október e se­jén hatszorosára emelték az orvos­ságok árát, ugyanakkor, amikor Boszniában, Hercegovinában, Mb cedóniában és másutt trachoma, szifilisz, tüdővész tizedeli a lakos, ságot- A titóisták demagóg módon azt igérték, hogy november 1-én egy színvonalra hozzák a munka­béreket a piaci árakkal. Popovics pénzügyminiszter viszont kijelen­tette. hogv az idén gondolni sem lehet az új bérrendszerre való át­térésre, Igy fest a titóista uralom, amely. |yel m;nd nagyobb tömegben for­dul szembe maga a jugoszláv nép is. Ezt bizonyította a napokban Deszken és Szőregen elhangzott beszámoló is, amelyen Trbovics Gojko jugoszláv politikai emigráns mondotta el a jugoszláviai dolgo­zók keserves életét. Nem vélet.en hogy csupán Horvátországban az idén már 20.000 szállítómunkás lé. pett sztrájkba. A Tito-banda ter­roruralmára vet fényt a-z az ese­mény is, amelyet mai lapunk más helyén közlünk, hogy Jovanovics Dámján jugoszláv főhadnagy, egy­kori partizán teljes felszerelésével géppisztolyával Magyarországra menekült és menedéket kért a ma. gyar hatóságoki ól, A becsületes dolgozók tömegei fejezik ki gyűlö­letüket a Tito.bandával szemben és szabotálásokkal igyekeznek meg­rendíte ni ezt a nepelnyomó ural­mat. A Magyarországon élő dél. szlávok is teljes egyetértéssel fi­gyelik az elnyomásban élő ' jugo. szláv nép erőfeszítéseit és azzal se­gítik őket, hogy minden erejükkel népi demokráciánk megszilárdítá­sára, további megerősítésére törek. szenek. A megyénkben élő délszláv dolgozók — akiknek nagyrésze szá­mára a tszcskben nyílt meg a még boldogabb élet lehetősége — nem egy alkalommal fejezték ki hálá­jukat Pártunk, népi demokráciánk iránt, amely a magyaroknak és dél­sziávoknak egyaránt nyugodt meg­élhetést, szabad életet biztosít- Ez. ért nyilatkozott a többi között Vlu. diszlav Dusán és Sztrajn Miaded szőregi délszláv dolgozó paraszt is olyan megelégedéssel Rákosi elv. lárs nyiiaikozatáről és az azt kö­vető határozatról. A titóista provokátorok azonban nem akarják meghallani a nép igazi hangját, hanem igyekeznek ezt túlharsogni saját hazugságaik­kal. Az imperialisták legpiszkosabb és legveszélyesebb ügynökeiként az elmuit napokban ismét hallatták hangjukat a nemzetközi porondon is. Az ENSZ-ben Gyilasz. a jól is­mert kém és provokátor, Tito egyik legközelebbi munkai ársa rágalmazta a Szovjetuniót és a népi demokra­tikus országokat, közöttük termé­szetesen a Magyar Népköztársasá­got is. Kipróbált fasiszta módszer szerint Gyilasz, akárcsak kollegája Kardélj, mélyen hallgatott a ma­gyar határőrök Iegyilkolásáról, az összeesküvések sorozatáról, ame. lyeket Tito és bandája rendszere, sen elkövettek Magyarország ellen­Gyilasz jenki papagájként szórta a rágalmakat, a hazugságokat a sza­bad országokra, hogy megszolgálja a bérét. Az amerikai imperialisták mostmár leplezetlenül a titóista banditákat küldik rohamra, amikor arról van szó, hogy a leghitványabb rágalmakat hazudják Magyaror­szágról, a népi demokráciákról- A titóista banditák ENSZ-beli gya. lázkodása mindenesetre arra igen alkalmas hogy megmutassa ismét az egész világ előtt: Titóék leple, zetlenül és fenntartás nélkül az amerikai húboriÍ3 uszítók szolgála­tában állanak akkor is, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete ülé­sén otromba hazugságokkal, ki­agyalt rémmesékkel szolgálják dol­lárgazdáíkat. Mindezeknek a tényeknek fel kell nyitni ok azoknak a magyar dolgo­zóknak szemét is, akik még ke­vésbbé öntudatosan nézik a világ­eseményeket. Különösen itt Csion. grád megyében, a Tito-határ köz. vetlen szomszédságában a legéle­sebben harco'ni kell minden ellensé­ges megnyilatkozással szemben Harcolnunk kell ugyanakkor min. öan lazasággal, a munkafegye'err bármilyen megsértésével, a rém hírtcr.iesztőkkel és szabotá'ókka szemben, mert ez az a rés. amelyer keresztül legkönnyebben homlasz' hat'a népi demokráciánk egye­sz-bben magasodó, kibontakozó erős épü'etét. Mindannyiunk köte­lessége. hogy minél jobb munkával, a kormányhatározatok messzemenő megtartásával és megmagyarázásá­val harcoljunk az ellenség mester. Vedéseivel szemben s védjük meg azt. ami számunkra a legdrágább: a Szovjetuniótól kapott szabadsá­got, mindannyiunk békcs életét. A Textilkomhinát sztahánovistái csatlakoztak Köd ter Béla elvtárs kezdeményezéséhez Védnökséget vállallak a gyengébb teljesítményt elérők felett Üzemeinkben egyre fokozódik a verseny lendülete. Mind lelkesebbé válik a harc, melyet ötéves tervünk II- évi tervteljesítéséért folytatnak a dolgozók. Sok üzem már befejez, te ezévi tervét, s példájuk buzdítja azoknak az üzemeknek dolgozóit, ahol most folyik a verseny utolsó szakaszára eső nagy hajrá. A ver. seny élharcosai az üzemek sztaha­novisták akik egyre fokozzák ter­miecésüket és példamutatásukkal magukkal ragadják a dolgozók tö. megeit. A szombati Szabad Népben Röd. ler Béla elvtárs, a Rákosi Mátyás művek sztahánovista csúcaaszter­gályosa felhívással fordtult az or­szág sztahánovistáihoz. Felhívásában rámutatott, hogy a sztahánovdstákra a most folyó ver. senyben külön feladat és felelős­ség hárul. Elmondja, hogy üzemük­ben szép számmal akadnak olyan dolgozók, akik szaktudás és gya­korist híján lemaradnak a terme, léssel, s hátráltatják az üzem terv. teljesítéséért folyó harcot Vállalta, hogy üzem részében 100 százalékon alul teljesítő dolgozóinak átadja munkamódszerét és ezzel is biztosítja a termelés fo­kozását a terv határidő előtt való teljesítését. _ Felhívással fordulok felétek — írja, hogy ezt a kezdeményezé­semet tegyétek magatokévá és ti is vállaljatok védnökséget a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók felett, hogy ezzel is elősegítsük tervünk mihamarabb való befeje­zését. A felhívás elolvasása után üze­meinkben a sziahánovisták is kö­rülnéztek, hogy vájjon az ő üzem­részükben hány dolgozó teljesít 100 százalékon alul. Milyen eredmé­nyeket érnek el a körülöttük tévő gépeken. Ez történt a Textilkombinátban is, ahol szintén akadnak még olyan dolgozók, akik lemaradásukkal le­rontják üzemrészük termelési átla­gát. A legtöbb 100 százalékon alul teljesítő dolgozó a keresztorsózó­ban található, s ennek eredménye az, hogy az üzemben ez az osztály éri el a legalacsonyabb termelési átlagot, A hatalmas keresztorsózó gép egyik oldalán 50 orsó forog, s ket­ten vigyáznak rá, így 25 orsó keze­lése jut egy-egy dolgozóra. A vékony szál a gyakorlatlan kéz nyomán elszakad,, s a megkö­tése sem megy olyan gyorsan, mint az itt dolgozó két sztahánovista ügyes ujjai alatt. Ezért olyan ma­gas a lemaradó dolgozók száma. De itt is hamarosan javul az eredmény, mert Krisztin Györgyné és Varga Veronka az üzem két sztahánovistája csatlakozott Rőd­ler elvtárs felhívásához. Elhatároz­ták, hogy a következő hetek alatt ők is többet foglalkoznak majd azokkal a dolgozó társaikkal, akik lemaradtok a termeléssel. Krisztin Györgyné és Varga Ve. ror.ka egymás mellett do'goznak, 3 állandóan versenyeznek egymással egyik sen, akar lemaradni a másik, tói és így lettek aztán mindketten sztahánovisták- Most is együtt áll­nak békeőrséget a háromnapos műszak első napján, hogy kiemel­kedő termelési eredményükkel kö. szöntsék kormányunk rendeletét, a jegyek megszüntetését­Krisztin Györgyné jókedvű fiatal­asszony, nem rég került ide Sze­gedre, Nemesnádudvarról, ahol földmunkával foglalkozott. — Mindig vágytam üzemben doi­gozni — mondja mosolyogva — a vágyam most teljesült. Február óta itt dolgozom a Kombinátban, na. gyem szeretem ezt a munkát, s ta­lán azért ia értem el ilyen jó ered. ménye-ket. Igyekeztem mindig jó munkát végezni és így lettem sztahánovista. De tudja azt, hogy nem elég, hogy ők kelten kiemelkedő telje­sítményt érnek el, hanem köteles­ségük a most folyó verseny során a lemaradókat is segíteni, mert csak így tudja üzemük teljesíteni Rákosi elvtársnak tett igéretét. Ezért Rődler elvtárs felhívásához csat­lakozva ő is vállalta, hogy Szeke­res Jánosnénak és Szekeres Mári­ának, akik 84.8, illetve 89-2 száza­lékos termelési átlagot értek el az elmúlt 10 nap alatt, átadja munka­módszerét és segíti munkájukat. hogy emelni tudták termeiésüket. Varga Veronka sem marad el mögötte. Vállalta, hogy munkamód­szerének átadásával segíti Sárkány Lajosné, Szabó Lászlóné és Gahc Józsefné munkáját, akik színién 80 és 90 százalék között termeltek eddig. A keresztorsózó művezetője is megfogadta, hogy a jövőben a két sztahanovistát külön-külön gépcso­portokhoz osztja be, hogy így mi­nél több dolgozónak átadhassák munkamódszerüket és így az egész üzem tiermeiése megjavuljon a jö­vőben. A szalagegyesítők között nincs 100 százaiékon alul teljesítő dolgo­zó, a legalacsonyabb teljesítményt a kettes gépen dolgozó Kovács Dezsőné éri el. Újvári Erzsébet a szalagegyesítő egyik sztahánovista ifjúmunkása vállalta, hogy a kö­vetkező napok folyamán átadja munkamódszerét Kovács Dezsőné­nek munkaidő elölt és munkaidő után megbeszéli vele, hogy hogyan tudná tovább fokozni termelését. Igy akarja elérni azl. hogy üzemrészük minden dolgo­zója jó termelési eredményekkel járuljon hozzá a tervteijesítésért folyó harchoz. A Textilkombinát sztahánovista dolgozói magukévá tették Rődler elvtárs felhívását és megindult a harc, hogy a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számát minél alacsonyabbra szorítsák le a kö­vetkező hetek folyamán. A sztahá­novisták segítséget nyújtanak a jö­vőben a munkamódszerátadóknak, mert azzal, hogy egyes lemaradó dolgozó felett pátronálást vállalnak hozzájárulnak ahhoz, hogy a mun. kamódszerátadek is több időt tölt­hetnek egy-egy dolgozó mellett­Igy tökéletesebben átadhatják munkamódszerüket. Vis'nszKil elvtárs nagvleteniőségű salfónyilalKozalot lett az atombomba eltiltásával kapcsolatos kérdésben Párizs. A TASZSZ különtudósi­tója jelenti: A hármak határozattervezete és a szovjet módosító indítványok megvizsgálásával foglalkozó albi­zottság Nervonak, a közgyűlés el­nökének elnökletével december 4-én rendes ülést tartott. Az ülés utón A. J. Visinszkijhez nagy <-aoport laptudósító kéréssel fordult, hogy fejtse ki a Szovjetuniónak az +> bi­zottságban tárgyalt kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. Visinszkij elvlárs a tudósítóknak kijelentette, hogy a Szovjetunió küldöttségének az albizottságban el­hangzott felszólalása középpontjá­ban az atomfegyver eltiltásának és e tilalom megtartása felett létesí­tendő nemzetközi ellenőrzésnek kérdése állott. Rámutatott arra, hogy a szovjet küldöttség az albi­zottságban, miként az első (politi­kai, MTI szerk.) bizottság ülésein is sürgette, fogadják el a Szovjet­unió arra irányuló javaslatait, hogy a közgyűlés mondja ki az atom­fegyver fc'.iéllen eltiltását és a nemzetközt c'lcnőrzés megterem­tését. Az albizottságban felvetődött az a kérdés, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés ilyen határozatot hozna, ez a határozat a megfe'elő konvenció aláírása dőlt köielezné-e valamennyi államot. Ezzel kapcso­latban a szovjet küldőItaég az albi­zottságban kijelentette, elképzelhetetlen, hogy akadjon olyan józanul gondolkodó em­ber, oki e'fogadja, hogy azután is fo'ylalódlk majd az atom­bombák gyártása és alkalma­zása, miután a közgyűlés már kijelentette: az atomfegyvernek, mint az agresszió és az embe­rek tömeges megsemmisítése h^ÁVml// fegyverének alkalmazása ellen­kezik a népek becsületével és IcTkllsmerctévcl é.s összeférhe­tetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagságával. A szovjet küldöttség az albizott­ságban hangsúlyozta, hogy, ha a közgyűlés kimondja az atomfegy­ver eltiltását és a nemzetközi ellen­őrzés megteremtését, úgy ennek er. kölcsd-polilikai ereje lesz és ele­gendő jogi alapot szolgállat arra, hogy kötelezze az Egyesült Nemze­tek Szervezetének minden tagját, amely a közgyűlésnek erre a ha­tározatára szavazott. Ml amellett vagyunk, hogy az atomfegyver eltiltásának és a nemzetközi ellenőrzés megterem­tésének kérrüsében egyidejűleg halározzanak. Ez a legkevósbbé sem zárja ki an­nak szüleségc.'cégét, hogy a köz­gyűlés ne hozzon eivi döntést az alomfegyver eltiltásáról, szem előli tarlva, hogy ez a határozat ugyan­olyan kötelező lesz az ENSZ vala­mennyi tagjára nézve, mint a köz­gyűlésnek az ENSZ tagjai hozzá­járulásával hozott bármely más határozata. Sccnilyen más értelme­zés ebben a kérdésben nem helyt, álló Meg kell érteni, hogy miu'án a közgyűlés már eltiltotta az atom­fegyvert, csak olyan emberek hi­vatkozhatnak arra, hogy a köz­gyűlés idevágó határozatát mind­addig nem lehet érvényesnek te­kinteni, amig nem lép hatályba az atomfegyver eltiltásával kapcsola­tos gyakorlati rendszabályokat tar. 'almazó egyezmény és amig nem kezdi meg működését a nemzetközi ellenőrzés gépezete —, akik ürügyet keresnek orra, hogy mindenképpen kitérjenek az atomfegyver eltiltása és az atombombugyúrtás megszünteté­se elől. Az ilyen állásponttal nem érthet egyet az, aki őszintén törekszik az atomfegyver eltiltására ós e tilalom megvalósítása fölött létesítendő szigorú nemzetközi ellenőrzés meg. teremtésére. Befejezésül hivatkozol! egyes Pá­rizsban megjelenő amerikai és fran­cia lapok jelentéseire, amelyek sze­rint ő állítólag nem válaszolt arra a kérdésre: hajlandó-e a szovjet kormány országa területére nemzet­közi ellenőröket beengedni nyomban az után, ahogy az alombombát el­tiltották. E hazugság leleplezésérc ele­gendő elővenni a Szovjetunió­nak az első bizottságban no­vember 24-én benyújtóit módo­sító indítványait, amelyekben a Szovjetunió javasolja, hogv az atomfegyver eltiltását ellenőrző nemzetközi szervet nyomban a fenti konvenció megkötése után bízzák meg m'nden, az alom­fegyvert előállitó és raktározó üzem felügyeletével, az atomfegyver eltiltásáról szóló konvenció végrehajtásának e'lenőr. zé.-e végett. Ezenfelül a Szovjet­unió küldöttségének módosító indít, ványai rámutatna!? a hatékony nemzetközi felügyeletre. Kövctke. zésképpen szó &-m lehet arról hogy a Szovjetunió állítólag ellenzi "a felügyeletet. Ez elég ahhoz, hogy világossá váljék, mennyire elferdí­tik a Szovjetuniónak e kérdésben elfoglalt álláspontját az egyes francia cs amerikai sajtószervek. Az a jelentés sem igaz, hogy a Szovjetunió küldöttsége nem vála­szolt arra a leérdésre, beengedik-e az ellenőrzést a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents