Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-05 / 283. szám

A SZEGEDI VASÖNTÖDE DOLGOZÓI MEGTARTOTTAK RÁKOSI ELVTÁRSNAK TETT FOGADALMUKAT MA KÖNYVANKÉT AZ MSZT SZÉKHÁZBAN SZERDÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ES PÉNTEKEN TARTJAK MEG SZEGEDEN A PARASZTGYŰLÉSEKET VII. ÉVF. 283. SZÁM ARA 5(1 I ILLEK KÖSZÖNJÜK A PÁRT GONDOSKODÁSÁT Dolgozók levelei, nyilatkozatai Rákosi elvtárs beszédéről, a jegyrendszer megszüntetéséről Szombat este óta az üzemek, hivatalok és a falvak dolgozói fffgébről sem beszélnek, mint Rákosi elvtárs szombaton esle elhang. fott beszédéről A dolgozók valamennyien megértenék Rákosi elvtárs Útmutatásait és lelkesen üdvözölték a nagyjelentőségű gazdasági rend. szabályokat. A szegedi üzemek dolgozói a Pártnak s népgazdaságunknak sze. refB gondoskodását több és jobb munkával köszönik meg, hogy ezzel is hozzájáruljanak az ötéves terv mielőbbi sikeres befejezéséhez. Szerkesztőségünkbe az üzemekből, a községekből számos levél érke­zett be. A levelek írói hálával gondolnak a Pártra és jobb munlcát Ígérnek a szocializmus mielőbbi felépítése érdekében. A Szegedi Juta gyár kampiex. Jxrigádjia a következő levelet küldle szerkesztőségünkbe: *Ml, a Jutagyár komplex brigád­jának tagjai elhatároztuk, hogy együtt hallgatjuk meg szombaton Rákosi elvtárs beszédét és a beszéd elhangzása után mindjárt megbe­szélj ak az elhangzottakat. Rákosi elvfárs hn«7ó,\p alatt ismételtei' Gi­daiéra ébredlünk annak, hogy Pár­tunknak köszönhetjük mindazokat fiz eredményeket, amelyeket elér­tünk, Pártunk harcos helytállásának köszönhetjük, hogy élni tudtunk a SEovjet néptől és annak vezetőjétől — Sztálin elvtárstól — kapott sza­badsággal. A megbeszélés alatt egymásután vetődtek fel bennünk az ötletek: hogyan is hálálhatnánk meg mind­ezt Pártunknak. Végül közösen el­határoztuk, hogy fokozzuk teljesít­ménj linket, méginkább megszilárdít­juk munkafegyelmünket és nagy segítséget nyujtunk ahhoz, hogy az üzem dolgozói ne csak leljesítsék, hanem túl Is teljesítsék Sztálin elv­társ születésnapjára tett felajánlá­saikat. Nagygyörgy Imre. Vas Ferenc, Földi Sándor, Kasza Gyula és Hódi István Ugyancsak a Jutagyárbői özv. Nagyiván Jánosné 4 gyermekes családanya a következőket írja: fagyon boldoggá tett Rákosi elvtárs beszéde, amelyben foglalko­solt a ^ sokgyermekes családanyák megsegítésével is. Négy gyermekem van. Eddig 96 forint családi pőllé. kot kaptam s most ez az összeg 210 forintra emelkedik. Gyermekeimből becsületes, öntudatos dolgozókat akarok nevelni, szépülő hazám szá. mára. Ezzel is meg akarom kö. szönni azl a szerető gondoskodási, amelyben részesülők a felszabadu­lás óta". A Szegedi Konzervgyár dolgozói a következőképpen nyilatkoznak: — Helyesnek tartom a jegyrend. szer megszüntetését — mondja Kó­nya Sándorné —, mert ezáltal tel­jesen felszámoljuk majd a fokele. piacot s ezzel egyidőben súlyos csa­pást mérünk ellenségeinkre, a ku­lákakra és a 'spekulánsokra. — örömmel hallgattam Rákosi elvtárs bejelentését a jegyeik eltör­lésével kapcsolatban — mondotta Szirovica Jánosné. — Látom, hogy Pártunk egyre fokozottabban gon­dolkodik rólunk. A jegyek megszün­tetésével megszűnnek a sorbanállá­sok is s így több idő marad tanu­lásra és ideológiai tudásaink foko­zásával majd keményebben tudunk helytállni a háborús uszítók elleni harcban. A Párt gondoskodását odaadó munkával hálálom meg Hálós örömmel köszön'töm Pár­tunkat és a magyar nép nagy vezé­rét, Rákosi elvtársat abból az al­kalomból. hogy a spekulánsok to. vábbi aljas cselekményeinek gátait ve?ett a jegyrendszer megszüntető, sével. — Én, mint a Szegedi Szőrme­üzem dolgozója, tudom, mi a kö­telességem népi demokráciánk ts Pártunkkal szemben. Szerető gon­doskodását azzal köszönöm meg hogy munkámat még odaadőoban, még nagyobb lendülettel végzem, mint eddig, hogy ezzel is hozzájá­ruljak ötéves tervünk mielőbbi si­keres befejezéséhez. Eszteré Lajos, a Szegedi Szőrmeüzem dolgozója. örömmel haJIgattam Rákosi elv. társ beszédé? — írja Nagv Tmrén'é tszcs-tag Deszkrői —, különösen a jegyrendszer megszüntetisénefc ürül­tem, mert látom, hogy ez is jelen­tősen segíti elő életszínvonalunk emelkedését. Tudom, hogv ezzel Pártunk és kormányzatunk meg­szünte'á a feketézők és a spekulán­sok világát. Jevremov Szvefko d'é Szláv dolgo. zó paraszt a következőképpen nyi 1 átkoz ott: — Mi Magyarországon — Tito Jugoszláviájától néhány kilométerre — élő délszláv dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel hallgattuk Rákos! elvtárs beszédét. Valamennyien tud. juk, hogy a jegyrendszer megszű­nése hatalmas lépég a szocializmus megvalósítása felé. Nekünk eddig Is volt élelmünk, ruházatunk, dc látjuk, hogy a jövőben még több lesz. Mi azt Is látjuk, hogy a szom. Bzédos Jugoszláviában nemhogy megszünne a jegyrendszer. hanem nap mint nap emelkednek az árak és a dolgozók fejadagja állandóan csökken, mert Tito az amerikai im­perialistáknak adta e| a jugoszl.v, nép országát. ÉDnen ezért ígérjük, hogy uz t'ád ginéi ,s jobban ki­vesszük részünket a munkából, *án. toríthatatianul hallgatunk Pár­tunkra és útmutatásait követve úgy végezzük munkánkat, hogy minél több élelem kerülhessen a dolgozó nép asztalára. Manchester lakossága tömeggyülésen tett hitet a Szovjetunióval való barátság mellett London (TASZSZ). Manchester több mint háromezer lakosa decem­ber 2-án megünnepelte a Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját. A gyűlést az Angol. Szovjet Baráli Társaság helyi szer­vezete rendezte. Bernal professzor, a Béke Világ, lanács tagja, beszámolt a szovjet népnek az építés és a kullúra fej­lesztése terén elért hatalmas ered­ményeiről. Leleplezte a Szovjetunió állítólagos agresszív szándékairól terjesztett rosszindulatú burzsoá propagandái, maid a jelenlévők ha­talmas tapsa közben kijelentette: „Ha erősíteni fogjuk a Szovjet­unióval yajó barátságot, akkor nem lesz háború". pavies asszony, aki ugyancsak lagja a Béke Világtanáci nak, — hangsúlyozta, a világ békéjét csak úgy őrizhetjük meg, ha minden néppel barátságban élünk, Davies asszony felhívta az egész világ dol. gozóit: egyesítsék erőiket és leplez­zék le a Szovjetunióról terjesztett hazugságokat. A tőmsggyűlásen résztvevő Ketmo. nov és Muraslriaa a Szovjetunió­ban folyó hatalmas építőmunkáról és a szovjet nép békeakaraláról be­szélt. A szovjet küldöttek felszólalá­sát viharos taps kísérje. Harry Polli tt felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a fegyverkezés csökkentéséért és az atombomba eltiltásáért folytatott harcával fáradhatatlanul küzd a nemzie'.közi kérdések békés rende­zéséért. Rámutatott, hogy a 6zovjet kormány most ismét a béke meg­szilárdítását szolgáló javaslatokat tett az ENSZ közgyűlésének ülés­szakán. A gyűlés résztvevői határozatot fogadtak el. A határozat leszögezi, hogy az Anglia és a Szovjetunió közötti kereskedelmi és baráti kap­csolatok erősítése nagymértékben elősegíti a béke megőrzését, A szovjet kuttúrküldöttség Gtasgoivban és Bnstoib in A Skóciában tartózkodó szovjet kultúnküldöitiséget december l.én fogadták a glasgowi városi tanács tagjai. December l.én a szovjet kultúr­küldöllség tagjai közül Borisz Po. levoj író ós Mihajlov, a VOKSZ küldötte Bristolba érkezett. Esle a bristoli egyelem előadó­termében az Angol-Szovjel Kultu­rális Társaság helyi szervezete gyű­lést rendezett. A gyűlésen Alfréd Clifford, a mozdonyvezetők és fű­lök szakszervezete helyi szervezeté­nek vezetője elnökölt. Clifford meg­nyitójában megköszönte a szovjet népnek, hogy elküldte képviselőit Ang­liába. hegy elmondják az Igaz­ságot a Szovjetunióról, Ezután Andrew Rothstein egye­temi lanár számolt be a Szovjet­unióban tett utazásairól. Beszámolójában rámutatott, hogy a szovjet sajló lankadatlanul hir­deti a békét, amig a burzsoá sajtó, közöttük az angol burzsoá sajló, háborús uszítást folytat. A gyűlés résztvevői melegen fo­gadták B. Polevojf, aki beszámolt a kommunizmus nagy építkezéseiről és a szovjet nép békeharcáról. A gyűlésen egyhangúlag határo­zatot fogadtak el, amely így hang­zik: a gyűlésen részvevő bristoliak őszinte üdvözletüket küldik a szovjet népnek és biztosítják: nem kímélik erőiket a két nép közti kötésönös megértés és barátság megerősítéséért vívott harcban, hogy ezzel hozzájárulja­nak a béke megerősítéséhez. TSAGANAK LAPJ SZERDA, 1951. DECEMBER 5. Történelmi okmány Irta. D. Zasztavszkij Ha olvassuk Sztálin elvtárs elő­adói beszédét a Szovjetunió a'­kolmány-tervezeiéről és visszaem­lékezünk arra, hogyan hallgattuk e beszédet azon a felejthetetlen napon, akkor mindig újból az örömteli Izgalom érzése fog el bennünket. E szavak nyomán _a Szó szoros értelmében kirajzoló­dik elő.tünk a hatalmas szovjet állam képe. Látjuk az új, a vi'-ág első közösségi rendszerének tár­sadalmi alapját: a Szovjetunió munkásosztályát, azt az új osz­tályt, amelyhez hasontót nem is­mert még az emberiség törté­nelme; az új kolhozparasztságot, az új dolgozó értelmiséget, amely, hez hasonlót nem lehet találni a földkerekség egyetlen országában sem. A Szovjetunió Alkotmányában annak nagy megalkotója, egysze­rűen és tömören mutatja be azo. kat a vonásokat, amelyek jellem­zik a szovjet embert, a valóban szabad embert, aki mentes min­den rabságtói és Ínségtől, aki magas fejlődési fokon áll, akl megismerje a teremtő kollektív munka örömét és büszkeségét, a kommunizmus építőinek nemes szenvedélyét, „Olyan okmány lesz ez — mondotta Sztálin elvlárs jelenté­sének utolsó részében —. amely arról tanúskodik, hogy az, amiről a kapitalista országokban a be­csületes emberek milliót álmodoz. tak és ma is álmodoznak — a Szovjetunióban már megvalósult. Olyan okmány lesz ez, amely arról tanúskodik, hogy az, am| a Szovjetutaóba,, már megvalósult, éppúgy megvalósítható más or­szágokban is." Valóban, a Szovjetunió Alkot, mánya szolgált mintaképül a kö­zép- és keleteurópai országok, va­lamint Ázsia felszabadult népei­nek. És mi lett azokból a burzsoá kritikusokból, akik tagadni pró­bálták a Szovjetuniónak még a létezését is, akik a Szovjetunió ban nem államot, hanem csak „földrajzi fogalmai" láttak? Ilyenek voltak elsősorban a német fasiszta geopolitikusok, a hltlerizált német egyetemek tu. dalian professzorai, akiknek köz­vetlenül a szovjet földön kdlelt újra megtanulniok, meglsmerniök a Szovjetunió igazi földrajzát, a sztálingrádi „katlanban" vagy a kurszki mezőkön. Igy tudták meg, hogy a nagy szovjet ország nem földrajzi fogalom, hanem hatalmas állam, A német reakció súlyos árat fizetett ostobaságáért és führeré­nek tébolyáért. A szörnyű csa­pásban mint cserépfazék tört darabokra a német fasiszta ál. LAM. De azok a „kritikusok", akik ostobán tagadták a Szovjetuniót. mint politikai ég katonai erőt, nemcsak a német fasiszták vol­tak. hanem — sőt ezek voltak túlsúlyban — az amerikai, angol és francia — engedelemmel szól­va — államférfiak. Hiszen ezek az amerikai „államférfiak" is úgy vélték — mint Hitler és Göbbels —, hogy nemzetköz! ügyekben történelmi döntéseket lehet hozni a Szovjetunió figyelembevétele nélkül, sőt nemcsak nélküle, ha­nem ellene is. A mostani amerikai.angol re­akciósok, az új háborús gyujto­gatók éppen olyan önhittek, ugyanúgy fenn hordják az orru­kat, épp úgy pöffeszkednek a vi­lág előtt, mint a német „kritiku­sok". Acheson és társai pontosan lemásolva a német fasiszia bár­gyúságot, például Kinát úgy akar. ják beállítani, mint „földrajzi fo­galmai" és nem hajtandók meg­látni „ Kína! Népköztársaságban a hatalmas államot. Innen ered ezeknek az uraknak szemérmet­lenül önhitt politikája. Az amerikai gyujlogatók azt hiszik, hogy világtörténelmi je­lentőségű kérdésekben figyelmen kívül hagyhatják a Szovjetuniót... Ezek pontosan ngyanazok az os­tobaságok, amelyeket Sztálin elv­társ már előadói beszédében olyan kíméleilenül kigúnyolt, amikor ,,az alkotmánytervezet burzsoá bírálatáról" beszélt. Az amerikai gyujtogatók fél­nek minden összehasonlítástól a hitleri agresszorokkal, de lehur­rogássai, fenyegetésekkel és ha­zugságokkai semmit sem lehet elérni, „Ne okozd a tükröt, ha torz arcot mutat" — mondja az orosz közmondás. Márpedig az Egyesült Államok ábrázalán egy. re jobban kialakul az emberiség előtt nagyon Is jól ismert hitleri grimasz. Lehetetlen, hogy az em­berek ne lássák az Egyesült Ál­lamoknak Korea ellen Intézett támadásában azoknak az agresz­sziv akcióknak a megismétlését, amelyekkel a hitleri Németország kirobbantotta a második világhá­borút. És ez éberségre int. Azonban van egy új dolog, ami a hitleris­ták letörése óta bevonult az em­beriség életébe. Mégpedig vala­mennyi ország egyetemes nép­mozgalma: a békemozga. I o m. Ezen a mozgalmon szé. gyenietesen megbukik a háborús gyujlogatók minden barbár kí­sérlete. Mi a Szovjetuniót gránitszlklá­nak neveztük a tajtékzó kapita­lista világ közepette. Most a Szovjetunió két földrészre ter­jedő hatalmas hegylánc büszke csúcsa. A Sztálini Alkotmány, mint a népek barátságának és tartós békéjének világító tornya — világít az emberiségnek. A MÁV-fiók műhely dolgozói befejezték évi tervükei Egymásután érkeznek szerkesz- ( dolgozói jelenítették táviratban tőségünkbe a 6zegedi üzemek Rákosi elvtársinak: befejeznék évi győzelmi jelentései. Legutóbb a tervüket szegedi MÁV kocsiműhelyének I A távirat szövege a kővetkező: „Szeretett Rákosi elvtárs!" Mi, a Szeged-Rendező MÁV liókműhely kocsiosztályának dol. gozói örömmel jelentjük, hogy évi tervünket november 30-án déli 12 órakor belejeztük, 5 nappal előbb, mint azt november hete­dikére tett felajánlásunkban válla: tuk. Évi előirányzatunk 7200 kocsi volt és ugyanakkor teljesíté­sünk 8245 darab kocsi. Elkészült kocsi átlagunk így 114 százalékos j eredménynek felel meg. Mi, a Szegedi Fűtőház MÁV Fiókmühely kocsiosztályának dol- ; gozói most tervünk befejezése alkalmából ismételten meglohadjuk Rákosi elvtársnak, hogy elért eredményeinknél nem állunk meg. Az j éleniáró szovjet tapaszlalatok alkalmazásával. Pártunk irányítása é; úfmuíaídsa mellett tovább ' ' uk sikereinket. Harcos kommunista üdvözlettel: Szeged-Rendező MÁV Fűtőház kocsiműhelyének dolgozói, R Sztálini Elkoímány útmutatásai nyomán fejlesztjük mi is a tanácsok hálózatát Pongrácz Kálmán elvlárs nyilatkozata a Sztálini Alkotmány megalkotásának évfordulóján Tizenöt esztendővel ezelőtt szüle­tett meg a Szovjetunió hatalmas vívmánya, a Sztálini Alkotmány. Az évforduló alkalmából Pongrácz Kálmán elvlárs, a fővárosi tanács végrehaj tóbizollságának elnöke nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának és többek között ezeket mondotta: — December 5-én ünnepli a ha­ladó világ a Sztálini Alkotmány megalkotásának évfordulóját — A sztálini törvény bármelyik fejezetében érvényesülő elvele pél­daképek a mi fejlődésünk számára is. Pártunk II. Kongresszusa hatá­rozatában szükségesnek tartja a helyi tanácsok további fejlesztését, megerősítését, különösen fonlosak számunkra a Sztálini Alkotmány­nak a szovjetekről szóló rendelke­zései. — A nagy példa nyomán mi is megvalósítottuk a proletárdiktatúra államszervezetét: a tanácsokat. A Sztálini Alkotmány évfordulója arra kötelez minkéi', hogy ezl a ha­talmat tovább erősítsük. Még el. mélyüllebben tanulmányozzuk a forradalmi harcokban létrejött szovjetek gazdag tapasztalatait, mű­ködésüket, a dolgozókkal való kap­csolatokat, mélységes demokratiz­musukat. Ez az évforduló arra kö­telez, hogy vonjuk szorosabbra a dolgozó nép és a fiatal helyi taná­csok most kialakuló kapcsolatát. Egyre növekvő gazdasági és kultu­rális feladataink ellátása érdekében tovább erősítjük ianácsainkat és éberen őrködünk azon, hogy az el­lenség ne próbálja aláásni építő munkánkat. December 5-re való emlékezés megerősít bennünket abban, hogy Pár lünk vezetésével helyes ú;on járunk és arra készlet, hogy a szovjetek példáján a tanácsokat széles, átfogó tómegszervvé fej­lesszük. Ennek a feladatnak a jó megvalósítása békés építésünké!; i békét védő céljainkat is szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents