Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-31 / 304. szám
r Ö-ENJÁRO SZOVJET DOLGOZÓK ÜJÉVI ÜDVÖZLETEI A MAGYAR NÉPNEK MA NYÍLIK MEG SZEGEDEN A „SZABAD NÉP'-.KIÁLLlTÁS KITÜNTETÉST KAPTAK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS ERDŐGAZDASÁGOK ; LEGJOBB CSONGRÁDMEGYEI DOLGOZÓI v AZ MDP CSÖNG RIADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁN. AK LAPJA VII. ÉVF. 304. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR taX> HÉTFŐ. 1951. DECEMBER 31. Amikor búcsúzunk as óévtől éa fc&szöi Mijük az új esztendőt, mérleget szoktunk csinálni: miit hozott az óév. s mit várhatunk az L'j esztendőtől. Hatalmas munka lenne csupán felsorolni azokat, amiket egyedül a mi városunk dolgozóinak hozott, az óév. Uj épületekről, üzemrészekről, bölcsődékről, kullúr. létesítményekről kellene említést tenni, szét kelleme nézni a dolgozók otthonában, megdicsérni az új bútorokat, ruhákat, az éléskamra gazdagságát. Vagy fel kellene ölteni a mérföldes csizmát, hogy az egész országot bejárhassuk s a szemtanú élményei alapján beszélhessünk a November 7 erőműről. Sztálnvárosról és a Vasműről, a Miskolci Egyetemről, a Tiszalöki vízierőműről, az új gépek, traktorok ezreiről a Földalatti Gyorsvasút egyre hosszabbá váló alagút járói ^s mindenröL-mindeniről, amivel egy év a'att gazdagabbak, erösebbek lettünk. Ha még jobban megnyújtanék ennek a varázscsázmának a lépteit s megtekintenénk a Szovjetunióban a kommunizmus építkezésének eredményeit; a többi népi demokrácia alkotásait, akkor láthatnánk meg igazán, hogy számunkra, a béketábor tagjai számára milyen pozitív eredménnyel zárul ez az újévi mérleg. Nem mindenütt fest ám azonban igy ez a zárszámadás. A kapitalista országokbán, az amerikai gyarmatosítok elnyomása alatt nyögö dolgozók keserű hangulatban fogadják az 1952-cs évet. ők a kapitalizmusban nem várhalnak semmi jót; semmi örömet az új esztendőtök Nem várhatnak egyebet, mint a munkanélküliség, az ínség, a nyomor fokozódását. Az angol kormány például éppen a napokban közölte a néppel, hogy az új esztendőben megdrágulnak a legfontosabb élelmiszerek és kisebbek lesznek a fejadagok. A titóista Jugoszláviában a hatalmat bitierló gyilkosok új és új bi'incsekeL raknak a dolgozó nép kezére, lábára s az egyre kegyetlenebbé váló terror alatt élö jugoszláv dolgozók legfeljebb arat várhatják Titóéklól, bogy új börtönöket építenek. Hogyan várják az újévet a francia dolgozók? Egy hét alatt már harmadszor léptek sztrájkba a haditengerészet fegyvergyárainak dolgozói. Béremelést követelnek, olyan minimálj bért, amelyből legalább annyi kenyerat vásárolhatnak, bogy ne pusztuljanak éhen. Amerikában egyre több dolgozó kerül az utcára s néz családjával az éhhalál elébe. Nyugatnémetország dolgozói" nak legfeljebb az lehet az újévi probléma, hogy több, vagy kevesebb embert akar az USA országukból ágyú tölteléknek. Egyiptomban békés falvakat gázolnak le az angol tankok, ártatlan emberek életét oltják ki a sor'.üzek, Koreában hullanak a bombák, folyik a vér, Vietnámban tébolyult erőfeszítéseket tesz a francia töke, hogy megtarthassa pozícióját... s lehetne sorolni hosszan-hosszan, milyen kilátásokkal néznek elébe az új esztendőnek azokban az országokban, ahol a dolgozóknak még nem sikerült lerázni- nyakukból a tőke jármát. Mig náluk' az újévi mérleg háborús készülődés, addig nálunk béke Míg ott a zárszámadás egyenlege pusztulás, nyomor, addig itt építés, jólét. Igen! A Szovjetunió és a népi demokráciák, a szocialista tervgazdálkodást folytató országok dolgozói jogos elégedettséggel tekintenek vissza a búcsúzó évre és újabb diadalokba. a biztos győzelembe vetett bi'J'.ol köszöntik az új esztendőt. Ezért írta le nemrégiben az olasz nép vezetője, Palmiro Togliatti elvtárs a következő mély meggyőződéstől átitatott szavakat: ,,Ma csakúgy mint minden dönlő pillanatában annak a hosszú történelmi időszaknak, amely az Októberi Forradalom győzelme óta ejtett. az a meggyőződés hat át bennünket, hogy az emberiség számúra az az egyetlen helyes út, amelyei a Szovjetunió és vezetője, Sztálin mutat és javasol az egész világnak." Hetedik esztendeje annak, hogy mi rá'intünk erre a Szovjetunó és Sztálin elvtárs állal mutatott útra. Romokból építettünk új országot, a legjebb úlon haladunk afelé, hogy elmar-doll mezőgazdasági országból virágzó ipari országot terem.sünk, hogy felépítsük országunkban a szocializmust. Nem volt könnyű eljutnunk eddig. De 'eüőttünk volt a nagy példa, a Szov. A HARMADIK TERVÉV KÜSZÖBÉN jetunió példája, A ezoyjet nép példája. Merész terveket készítettünk s ezeket a terveket népünk akarata, dolgozóink lelkesedése, békeakarata váltotta valóra eddig is és váltja valóra ezután is az új esztendőben- Miért tudjuk teljesíteni, túlteljesíteni terveinket? Ment már a terv megalkotásánál a sztálini útmutatás vezetett bennünket: »,A ml terveink nem jóslattervek. nem rejtvénytervek, hanem utasítás-tervek, melyek kötelezőek valamennyi vezetőszervünk számára és amelyek meghatározzák gazdasági fejlődésünk jövőbeni Irányát az egész or. szagra vonatkozóan." Ezért tudjuk mi a győzelem blztois tudatában köszönteni az 1952-es évet. Hiába rágalmaznak bennünket az imperialisták, hiálba akarják sárral megdobálni a mi népünket. Az amerikai munkásosztály megnyotmorítól szeretnék tedekürtölni azzal a világot, hogy nálunk 67)tTájkolnak a bányászok azok a Tito-banditák akarják ránkkiá'tani, hogy „határsértő", aüdk megszámlálhatatlan esetben Intézitek provokációs támadásokat országunk határa ellen, azok merészelik arcátlan szemforgatással a b&ce híveinek Irtat Sxiroviexa János feltüntetni magukat, akik hadirepülői küldenek országunk területe fölé, akik kémekkel, orvgyilkosokkal, felforgatókkal, szabotőrökkel akarják megbontani békés építőmunlkánk rendjét. A közmondás azt tartja: „A kutya ugat, a karaván halad!" Igen! A mi karavánunk halad, napról napra, évről évre sebesebb inamban és ezzel a haladás, sal nem tud lépést tartani az imperialisták csaholó eb-falkája. Hiába kiáltanak a tolvajok: az Achesonok, Titók, Ohurchillok felénk „fogd meg"-et, a népek becsületes milliói tudják, hogy rendszerint az kiabál, akinek a háza ég. Márpedig az imperialistáknak nemcsak a ház ég a fejük felett az egész világon, hanem ég a talaj is a talpúik alatt. Népünk külső és belső ellenségeivel folylalott szakadatlan harc közepette építettünk, dolgoztunk az óévben is s készen állunk erre a harcra az újévben is. Egyik kezünkben kalapács, miunkasaersziám, a másik kezünkben fegyver. Megtanítottak rá az elmúlt esztendők, die az 1951-es év is, hogy ezt a fegyvert egy pillanatra se engedhetjük eJ. Mig a külső ellenség a rágalmak özönét zúdította ránk, addig a bellső ellenség': a Grösz Józsefek, Hagyó-Kovácsok összeesküvést szőttek népünk ellen, ai kulákok, spekulánsok, feketézők sisenaihada a közellátás területén támasztott nehézségeket. Kemény ököllel csaptunk le az összeesküvőkre, s bölcs intézkedésekkel húztuk ki a talajt azoknak a lába alól, akik azt hitték, hogy a közeilátás frontján támasztott nehézségekkel alá tudják ásná államunkat. A mi intézkedéseink nyomán az ellenünk kovácsolt fegyver éle ellenségcink ellen fordult. így mondotta Rákosi elvtárs: ,A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mezőgazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és dolgozó parasztoknak egyaránt. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rendű és rangú ellenségei számára". Megtanulták már ellenségeink, bogy nemcsak a munkánk tervszerű, hanem ai harcunk is. Mi nem vaktában csepkofódunk fegyverünkkel, hartem céltudatosan s minden csapás oda. talál, ahova szántuk: az Legnagyobb üzemeinkben így készülteit fel a, .döntő év"-re Ajtónkon kopogtat az új esztendő, az ötéves terv harmadik éve. Rákosi elvtárs november SO-i beszédében ezt az ével döntő évnek nevezte. Talán éppen ezért készül'ek minden üzemben olym gondosan arra, hogy az új esztendőben zökkenőmente, sen indulhasson meg a termelés, a harmadik tervév teljesítése. Az 1952-es év nagy fordulópont lesz szocializmusunk építésében, ez a ,döntő év", melyben eldől: meg tudjuk-e valósítani minden célkitűzésünket. Ezért érdemes végigsétálni legnagyobb üzemeinJcben, megnézni, hogyan készüllek fel a dolgozók és vezetők a megnövekedett feladat olcra. A Ruhagyárban megszűntetik az üzemen belüli munkaerővándorlást A ruhagyári dolgozók terv-mű. 6zakót indítottak a terv teljesítéséért és csütörtökön délután 5 órakor befejezték ezévi tervüket. De készen állnék már az 1952-es év megkezdésiére is. A dolgozók, műszaki vezetők egymás után kötik ! meg versenyszerződéseiket, mely biztosítja a munkavergeny továbbvitelét a jövő évre is. A hét elején csúcsvezetőségi ülésre gyűltek össze az üzem vezetői, meghívták a tömegszervezeti vezetőket is, hogy itt közösen megbe. szeljék a feladatokat, mely a következő év sikeres termelését előtegítheti. Az értekezleten megállapodtak abban; termelésük érdekében egyik legfontosabb feladat az, hogy üzemükön belül mánél előbb megszüntessék a munkás vándorlást, mely legtöbbször a termelés rovására ment. Rögzíteni kell a dolgozók munkahelyét, hogy így gyakofiaira tegyenek szert éa fokozni tudják termelésüket. A szalagokat áiszer. veeik és a műszaki vezetőkre vár a feladat, hogy a jövőben még fokozottabb gondot fordítsalak arra, hogy számukra biztosítsák a folyamatos munkát. Az üzemiben még mindig elég magas a száz százalékon alul tel' jesítő dolgozók száma. A Rőder. ( mozgalom kiszélesítésével és a rendszeres munkamódszer átadással kívánnak segítséget nyújtani | ezeknek a dolgozóknál;, hogy m;, nél előbb elérhessék a 100 százai Iékos termelési átlagotA GazdQ-mozgalom területén is akadnak tenniva'ók, mert az ulóbbi időben alapos visszaesés mutatkozott. A gyár vezetői nem tulajdo. nítanak elég fontosságot ennek a mozgalomnak, pedig hatalmas öszszeget takaríthatnának meg nép. JJ* gazdaságunk számára a hutyaidékanyeigok felhasználásával. A Textilkombinátban továbbra is a ntukkaniódszeráícdásra fektetik a fősúlyt A Textilkombinát vezetősége !s elkészítette a tervezetet, melynek segítségévei aiz 1952.es évben még fokozni tudják az eddigi eredményeket. A termelés emelésének egyik előfeltétele: a jó gép. Ezért a következő évben fokozottabb gondot fordítanak a karbantartási munkák jobb megszervezésére. Ennék a munkának tervszerűbbé tételén keresztül biztosítani tudják a gépek folyamatos javítását és a karbantartási időt is csökkenthetik. A gépállás csökkentését szol. gálja az is, hogy a generáljavításhoz már előre készítenek tartalék alkatrészeket, hogy a kopott vagy eltört allcatrészeket azonnal kicserélhessék. A termelés fokozásához jó munkamódszerrel dolgozó fomónökre van szüksége az üzemnek. Ezért üzemükben rendszeresítik a Kóvaijov rendszerű munkamődszerátadást és havonta ellenőrzik A fonónők kötözési módszerét. így ki tudják küszöbölni majd a helytelen mozdulatokat, mely megnyújtja a kötözési időt. A többtermelés érdekében felszámolják a verseny folyamán mutatkozó kampányszerűséget is. Az idei tapasztalatok nyomán most is hosszúlejáratú versenyazerződéseket kötnek a dolgozókkal, A Szegedi Kertderfonégyárban készül az új kollektív szerződés A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói is lelkesen készülnek ötéves tervünk harmadik évére. Üzemükben plakátok hívják fel a figyel, műket, hogy készüljenek az új kollektív szerződés megkötésére. A vezetőség már készíti a kollektív szerződés tervevetét, mely szerződés a dolgozók javaslataival kibővítve hamarosan el is készül és alapja lesz egész évi munkájuknak. Ebben az üzemben ia kötnek a dolgozói; új hosszúlejáratú versenyszerződéseket, melyekben a szta. i hanovisták a Röder-mozgalomhoz : csatlakozva mind több és töibb le. maradó dolgozótársuk patroná'ását i vállalják. így fokozatosan felszáj molják a száz százalékon aluli tel. jesítéseket. A művezetők csatlakoznak a Deák-féle mozgalomhoz, melynek egyik alapja a munkafegyelem megszilárdítása, « késések megellenségne. Azért van ez így, meri o harcot a Párl vezeti, népünk küz. delmekban megedződött élcsapata, a kommunistáik veze Lik. A Pórt vezetne új és új győzelmekre népünket az óévben és vezeti az újosztendóben, tervünk harmadik évében is. Ezért szerelik dolgozóink, munkások, panasztok egyaránt oly forrón a mi Pártunkat, ezért tekintik a Párt harcát saját harcuknak. Igen szép példája ennek a szeretetnek az. hogy az üzemek Rákosi elvtársnak teltek fogadalmat a terv túlteljesítésére. a még jobb munkára. Min? az egész országban, a szegedd üzemekben is, becsület kérdésének tekintették a dolgozók a Rákosi elvtársnak adott szó megtartását. Nemcsak kisebb, hanem nagyobb üzemeink is, a Texlilkconbinál, a Szegedi Kenderfonógyár, az Űjszegedi Kenderszövő sorra túlteljesítették népünk szeretett vezetője kezébt tett vállalásaikat a megígért idő.ponlnál hamarabb befejezték tervüket. így vált lehetővé, hogy Szegeden soha nem volt annyi élüzem, mint az 1951-es évben, hogy kél üzemürJk is várományosa a büszke minisztertanácsi zászlónak, a Sertéshizlalda dolgozói úgy érzik, hogy szinte már fogják is a nyelét ennek a gyönyörű vörös-selyem lobogónak, mig a Texlilkombinát és az Újszegedi Kenderszövő közölt nemes vetélkedés indiult meg. A zászló, melyet az augusztus 20-i verseny során nyertek el elsőízben, még a Textilkombiniát tulajdonában van, de a Kenderszövő dolgozói minden erejüket megfeszítve küzdenek azért, hogy a Tisza túlsó parijára ke. riiljön át a jó munkának ez a gyű. zrikni jelvénye. szűnt efiése- így akarják a kieső időket fejszámolni és ez esi belül a dolgozókkal összefogva a következő év fölemelt tervének teljesítését biztosítani. Tervszerűré teszik a generáljavitást az Újszegedi Kenderszövőben Az Újszegedi Kenderszövőben már elkészültek a tervfelbontással és a felbontott tervet a művezetőkön keresztül tudatosították a dolgozókkal. így minden, dolgozó már előre tisztáiban, van ajzal, hogy a következő hetek folyamán mennyi termelési átlag jut gépére. Az ő üzemükben is január elsejével megindul a generáljavítás, mely lehetővé teszi majd a Nazarova-mozgaiom kiszélesítését. A gépmegőrzési szerződésiek megkötése után a dolgozói; még fokozottabb felel ősséget éreznek gépük karbantartása ég termelése iránt. A generál javítások folyamatosságának biztosítása érdekében az üzemfenntartó részlegnek elkészí. tették az üzem karbantartó tervét. Az itt dolgozók is pontosan tudják, ezentúl hány gépet kell nekik egy hónap alatt kijavítani. Ez a múltban nem volt így, az üzemben a karbantartás terén rendszertelenség és hibák mutatkoztak. A terv elkészítésénél a karbantartó dolgozók is fokozottabban be tudnak kapcsolódni a munkaverseroybe, moly alapja leisz jó munkájuknak és biztosítéka a termelés emelésének. A bevezetett önálló műhelyelszámolás lehetővé teszi azt, hogy a jövő évben már a munkabéralapot is felbonthassák üzemrészek szerint s így minden üzemrész maga felelős azért, ha túllépik a mun. kabér alapot, ha üzemrészükben felesleges munkaerőt foglalkoztatnak. Ez lehetővé teszi azt, hogy a művezetők még fokozottabban ellenőrizhessék a dolgozók munkáját és üzemrészükben kiküszöbölhessék a munkafegyelem terén mutatkozó lazaságokat* Ellátogathatnánk valamennyi üzemünkbe: mindenütt hasonló kép fogadna berniünket. Az üzemek lelkiismeretesen, a dolgozó néppel. az egész békcláborral szembeni felelőségük tudatában készüllek fel a harma. dik tervévre. Amikor az új év küszöbén „Boldog újesztendől" kívánunk, kívánjuk azt is, hogy ez a kezdeti lendület egy pillanatra se csökkenjen hanem az év folyamán állandóan fokozódva segítse újabb és újabb győzelmekre a szegcdi üzt.nek dolgozóit. Harccal, munkával készültünk fel az új esztendőre, a terv harmadik évére. A szegedi üzemekben, is nem egy olyan dolgozót lehelne találni, aki már nem 1952-t köszönti újév éjszakáján, hanem jóval messzebb jár. A Textilkombinátbam Bakaity Vera, a Jutagyáriban Mohácsi Mihályné, az Újszegedi Kendcrszövőben Szemmiári Gyulámé ós a többiek tízen, százan, a Lemezgyárban, a Ruhagyárban, a Vasútnál & a többi üzemekben a termelés terén már régen megünnepelték az 1952-es újévet s már 1953-hoz közelednekök azok, akik legyőzték az időt és valamennyi linknek példát mulatnak. Magunk mögött hagytuk tervünk második évét s előttünk a harmadik év. Új feladatok állanak elöltünk, melyeikre már az óévben, felkészültünk. A vezetők és dolgozók közösen valamennyi üzemben, munkahelyen megtették az intézkedéseke! ** ahhoz, hogy zökkeinőmenlesen induljon meg az új tervévben a termelés. Az új tervév sikereinek igen jó alapot adolt az üzemekiben egyre szélesebb mértékben kibontakozó Röd ér-mozgalom, mely a termelékenység általános eane'kedését segíti elő. Felismerték az üzemekbea azt is, hogy tartós sikereket csak ugy lehet elérni, ha -megszilárdul a munkafegyelem, ha nem zavarják terveink megvalósulását lazaságele Az óévben indult el diadalmas áljára a fokozott takarókosságot fellendítő Gazdia-mozgalom is, melyei az újévben szintén fokozott mértékben állítunk terveink teljesítésének, illetve túlleijeisítéséiBek szolgála! tába. Felkészültünk tehát a harmadik tervév megnövekedett feladataira és minden alapunk meg is van arra„ hogy ezeket a feladatokat megoldjuk. Rákosi elvlárs beszédében ezt az esztendőt „döntő év"-nek nevezte. B ebben az évben úgy loeűl harcolnunk a termelés, államunk erős!lése, a bekéért folyó harc fron fszakaszán, hogy döntő győzelmeket arassunk. Még fokozottabban hozzá kell látnunk a meglévő hibák, hiányosságok kiküszöböléséhez, még jobban meg kell szi'árdíiani a munkafegyelmet, uralkodóvá tenni az egyszemélyi vezetést és felelősséget, betartani az állami fegyelmet: akkor a döntő győzelem neim is lehet kétséges. Az 1952-os évet még úgy hívjuk: jövő. A jövő azonban a mi szánnunkra többé már nem bizonytalan, mert a mi munkás, építő, alkotó, 'békét védő kezünk formálja ezt a jövendőt. Munkások, dolgozó parasztok, akik az élet eleseitjei voltunk, a nagy Szovjetunió segítségé, vei az élet erősei, sorsunk bizlo kezű alkotói leltünk! Az új győzelmek bizios tudatában köszön Ij ük az | újeszleudőt, mert má 800 millióan —. , erősek vagyunk és napról-nap* | erösebbek leszünk!