Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-30 / 303. szám
mmm ..—j UJ SZTAHANOVISTÁK A TEXTILKOMBINATBAN ' TOVÁBB SZÉLESEDIK SZEGEDEN AZ EGYMÁZSÁS MOZGALOM RÁKOSI ELVTÁRS UTMUTATASA SZERINT KÉSZÜLNEK A GYUFAGYÁR DOLGOZÓI A KŐVETKEZŐ TERVÉVRE AZ MDP CSONGRADMEGYEI PARTB1Z OTTSAG) 4NAK LAPJA VII. ÉVF. 303. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1951. DECEMBER 30. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak az 1951 december 27-28-i országos tanácskozáson elfogadott felhívása A termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak 1950 januári tanácskozása óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban k. szélesedett és a régebben alakult termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödtek. Közös vagyonuk azóta több mint megtízszereződött és a jövedelem nagyarányú növekedese folytán országunkban ma már milliomos termelőszövetkezetek is vannak. így a termelőszövetkezetek töbsége évről-évre magasabb életszínvonalat tud biztosítani tag;3i 6zámára. A terme'őszöveKkezetek eredményes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és középparasztok mind nagyobb tömegei követik Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásait. Két év alatt a termelőszövetkezeti csoportok száma 1520-ról 4652-re emelkedett és ma már 236.500 dolgozó parasztcsalád folylat termelőszövetkezeti gazdálkodást 1,503.000 kat. hold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás bölcs vezetésének, állandó gondoskodásának köszön, hetijük. Felmérhetetlen értékű segítséget jelentett számunkra az a támogatás, amelyet felszabadítónk, a nagy Szovjetunió nyújtott. Állandóan magunk me'Iett érezzük a munkásosztály és népi demokratikus államunk segítő kezét. Ez a legközvetlenebbül abban jutott kifejezésre, hogy 368 állami gépállomáson közel tízezer traktorral, va. 1 mint aratógépékkel, kombájnokka' és más mezőgazdasági gépekkel jött segítségünkre a mezógazdasá-gi munkák végzésében. Jól tudjuk azonban, hogy eredményeink még csak kezdett erednények. Termelőszövetkezeleinkben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fejlődik a közö6 állattenyésztés, sok helyfen gyenge a vezetés és hibák vannak a vezetés megszervezése, a munkafegyelem, a jövedelem igazságos eloszlása terén. Mi, a minisztertanács által összehívott országos tanácskozás résztvevői, a terme'őszövetkezeilek virágzó gazdaságokká való fejlesztése érdekében a következő féhivás. fal fordulunk a termelőszövetkezetek ö-.szes tagjaihoz, a gépállomások dolgozóihoz. UJ A termelési terv a gazdálkodás alapja, Minden termelőszövetkezetben — az l-es. Il-es és III-as típusban egyaránt —, valamint a gépállomásokon, gondosan el kell készíteni az évi termelési tervet és annak végrehajlására mozgósítani kell a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások m'ndem dolgozóját. A terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye és a terv teljesítése legven kötelező nrnden termelőszövetkezeti tagra, minden gépállomási dolgozóra egyaránt. A gépállomásvezetó a terv teljesítésének megtárgyalására rendsze. resen hivja össze a gépállomási tanácsot. Határozatairól a gépállomásvezetö üz°mi értekezleten, az e'nök közgyűlésen számoljon be. Az évi termelési terveket a termelőszövetkezetek mind a növénytermelésre. mind az állattenyésztésre vona'ikozóan úgv készítsék el, hogy teljesíteni tudiák az állammal szemben fenmálíó kötelezettségeiket, a szövetkezeti és üzemi alap további növelését és biztositeák a tagok életszínvonalának további emelkedését. A növénytermelés terén 1. A termelési tervek teljesítése érdekében termelőszövetkezeteink 6zéles körben alkalmazzák a gépi ta'ajmunkát. Kössenek szerződést a gépállomásokkal és legjobb tagjaikat, elsősorban is élenjáró nőtagjaikat küldjék Iraktoristának. A gépállomások kapcsoljanak állandó traktoros brigádot azokhoz a termelőszövetkezetekhez, amelyek egy 3—4 erőgépből álló traktoros brigád teljes munkaerejét foglalkoztatni tudjak. Kisebb lermelőszövetketek esetében pedig egy traktoros brigád több termelőszövetkezeti csoportot szolgáljon ki. A gépállomások ügyeljenek arra, hogy lehetőleg minden tiaktorista saját termelöszöve Ikezetében dolgozzék. A tezcs segítse el8 a traktorlsták munkáját brigádszállás létesítésével s gendoskedjék arról, hogy lehetőleg biztosítsa részükre a naponta egyszeri meleg étkezést. 2. A gépállomások traktoristái a termelőszövetkezetek földjein a szántást, a vetést, a kulliivátöro. zást, az aratást és más munkákat az előírt agrotechnikai útmutatások szerint, jó minőségben, határidőre végezzék el. 3. A termelőszövetkezetiek vezetői és tagjai bátran alkalmazzák az új. a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságából elsajátított agrotechnikai eljárásokat, amelyek segítségével az élenjáró termelőszövetkezetek már ez'dáig Í6 magas terméseredményt értek el. Vezessék be a keresztbe-hosszába való vetést,* a másodtermények vetését, a kapás növények négyzetes ültetését, a pótbeporzási eljárásokat. Gondoskodjanak a tailaj termőerejének állandó fokozásáról és istállótrágya mellett alkalmazzák a műtrágyát is. A gépállomások agTonómusai a gépi munkák ellenőrzése mellett nyújtsanak segítséget a fejlett termelési eljárások alkalmazásához. 4. Termelőszövetkezeteink kapcsolódjanak be az eddilginél is nagyobb mértékben olyan — népgazdasági szempontból nagyjelentőségű — új kultúrák termelésébe, mint a gvapot, a rizs, a kokszagiz, a földimogyoró, mert ezek is jelentősen növelik jövedelmüket. 5. A mezőgazdasági munkák haláridőre és jó minősépben való elvégzése érdekében több évre — lehetőleg epv vetésforgó ideiére — szervezzék meg valamennyi termelőszövetkezetben az állandó, területhez kötött brigádokat és részükre az állandó területet, a szükséges igaerőt, valamint a felszereléseket jegyzőkönyvitek adják át. A brigád köteles a területét saját erejéből egész éven át önállóan megművelni, a 'vetéstől a termés betakarításáig minden munkát elvégezni, beleértve a cséplést is. A növénytermelő brigádok termelési tervüket egyeztessék a termelőszövetkezetben dolgozó traktoros brigád tervével. A kaoásnövénvek vetésterületéi a brigádokon be'ül a kézimunkák jó elvégzésére fel kell osztani munkacsapatokra és a munkacsapatokon belül egyénekre is. 6. A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többtermelés érdekében. • A brigádok vezetői és tagjai fordítsanak nagv gondot a munkák határidőre való elvégzésére és a szükséges munkaerő biztosítására. Érték el, hogy a brigádban levő tagok feleségükkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen részt vegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek fejlett módszerekkel tervben előírt termósátilaigokait teljesítették, illetve túlteljesítették, a mezőgazdasági munkákat saját erejükből határidőre elvégezték, a termelőszövetkezetek részesítsék az alábbi jutalomban; a) Ha a szántóföldi növénytermelő brigád a gabonafélék előírt terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, akkor a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét jutalomképpen természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó traktöristáknak azon munkaegységek alapján, amelyet az illető gabonaféle területének megmunkálása, learalása és cséplése során téliesítettek. b) Amely munkacsapat a kukorica. burgonya, mák, napraforgó és zöldségfélék előírt terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, jutalomképpen kani a meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét és osszák ki azt a munkacsapat tagjai között az iüelő növény területének megmnnkálácára, betakarítására fordított munkaegységek alapján. c) A cukorrépa, gyapot, rostién, ricinus és más ipari növények esetében a munkacsapat tagjai között szét kell osztani a terven ifelül termőit és az állaimnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 százalékát az illető növény megmunkálása, betakarítása során szerzett munkaegységek arányában. d) Jutalmat a termelő-szövetkezetek csak akkor adjanak a tervet túlteljestő brigádoknak és munkacsapatoknak, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező terménybeadást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előirt kötelező munkaegységeket nem teljesítették. • 7. A munka he'lyes megszervezésére fordítsanak nagy gondot az l-es és Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportok is, akik részére a kormány többségükben ugyancsak lehetővé tette, hogy földjeiket táblásán műveljék. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok a tavaszi munkák megkezdése előtt az évi termelési terv alapján állapítsák meg, hogy a tagok a földterületük és igaerejük arányában milyen mértékben kötelesek a közös munkában részt venni- A magasabb terméseredmények elérése érdeké, ben mindenütt törekedjenek arra, hogy a növényápolás, aratás, cséplés munkáit is közös erővel végezzék et. Az állaltenyésztés terén Termelőszövetkezeteink fordítsa, nak különös gontlot az állattenyésztés fejlesztésére. Népgazdasági ter. vünk végrehajtása, a termelőszövetkezetek begyűjtési kötelezettségének teljesítése, a közös vagyon gyarapítása egyben a tagok jö vedetmének emelése érdekében feltétlenül szükséges, hogy minden termelőszövetkezel fejlett, nagyüzemi állattenyésztéssel rendelkezzék. 1. Szervezzék meg mindenütt a közös szarvasmarhatenyésztést, a sertéstemyésztést, a hizlalást, a ba. romfitenyésztést és érjék el, hogy minden termelőszövetkezetben kialakuljon legalább három állattenyésztő telep. Emellett, ahol elegendő legelő van, ott szervezzék meg a juhtenyésztést és a baromfitenyésztést. Biztosítsák a termelőszövetkeze, tek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainak eleget tegye, nek és állat bevitel, továbbá saját élőből való vásárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának felnevelésével és mindezek után Népköztársaságunk kormánya állal nyújtott segítséggel növeljék tovább állatállományukat. Emellett segítsék elő, hogy a tagok háztáji gazdaságukban is tartsanak állatot cs minden családnak legyen tehene, hízósertése és baromfiállománya az alapszabályban meghatározott keretek szerint. 2. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is jövedelmezőségük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen siertéstenyészetet és hizlaldát. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánynyal járuljanak hozzá. A közös jövedelemből a tagok részvételük arányában részesedjenek, aki több állatot és takarmányt ad be és ennek megfelelően több munkával vesz rését, az a jövedelemből is többet kapjon. A közös állattenyésztés jövedelmének legalább 20 százalékát fordítsák közös beruházásokra. 3. Termelőszövetkezeteink, a tervük teljesítése érdekében az állattenyésztésiben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket. A szarvasmarhal enyé9z tő brigádok, fejőnők. tehenészek, borjunevclők, vezessék be a tehenek napi háromszori fejését, a mesterséges borjúnevelést és csatlakozzanak n tehenemkénti évi háromezer literes tejhozam elégésére indított versenymozgalomhoz. A sertéstenyésztő brigádok, kanászok a kocákat évente kétszer matacoztas. sák, törekedjenek minél több hússertés és keresztezett sertés te. nyésztésre. Juhászok, juhtenyésztő brigádok érjenek el magas gyapjuhozamot és neveljenek fel minél több bárányt A kocsisok és csikósok neveljenek fel minél több csikót. A baromfitenyésztők érjenek el minél nagyobb tojáshozamot és neveljék fel veszteség nélkül a sza. poruiatot. 4. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak növekvő állatállományuk számára elegendő takarmány termeléséről. A termelési tervet úgy készítsék, hogy az állami kötelezettségek teljesítése mellett, a közös állománynak és háztáji állatoknak elegendő takarmápy jusson. Gondoskodjanak zöldtakarmányok kora tavasztól késő őszig való folyamatos termeléséről, vagyis a zöid futószalag biztosításáról, elegendő mennyiségű silótákarinány. ról és szemestakarmányról. Ezért a rétek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozaméi és vessenek minél több másodvetésű takarmányt is. A heiyes takarmányozás és a takarmánytermelés biztosítása érdekében szervezzenek takarmányos brigádokat5 Az állattenyésztés fejlesztése érdekében fokozzák termelőszövetkezeteink a saját erőből való építkezéseket- Az építkezéshez szüksé. ges anyagokat minél nagyobb mértékben saját erejükből biztosítsák, s ezért szervezzék, meg a házi tégla és mészégetést, továbbá a vertfa;. lal való építkezést. Az építkezést egész éven keresztül külön építőbrigádban folytassák. 6. Termelőszövetkezeteink az állattenyésztésben a munkát úgy szervezzék meg, hogy mindlen állatfajtánál és minden telepen, tehát szarvaamarhatenyészetben, sertéste. nyészeáben. hizlalásnál, juhtenyészetben, baromfi tenyészetben létesítsenek Külön brigádokat. A szarvasmarhatenyésztő brigádokba fejőnőket ke]J beállítani és minden fejőnőhöz tíz tehenet kel; beosztani Biztosítani kell minden három fejőnő mellé egy tehenészt, aki az istálló rendbentartásáról, a trágya, kezeléséről gondoskodik és a takarmányozásban segít. Nagyobb termelőszövetkezetekben, ahol sok borjú van, szervezzenek külön borjunevelő brigádot is. A minisztertanács legutóbbi határozata értelmében azokban a> ter. melőszövotkezetekben, ahol legalább 30 tehén és 20 anyakoca van, más munkától felmentett állattenyésztőt állítsanak be, lehetőleg olyan tagok közül, akik állattenyésztési szaktanfolyamot végezlek. Az eddiginél sokkal nagyobb számban vonjanak be nőket az állattenyésztés munkáiba. Különösen fordítsanak nagy gondot arra, hogy a fejést, borjúnevelést, baromfitenyésztést nők végezzék, 7. Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli azt is, hogy termelő, szövetkezeteink fokozott mértékben ügyeljenek az állategészségügyi szabályok betartására, Az istállókat, fiazta lókat, hizlaldákat tartsák rendben, meszeljék ki, fertőtlenítő eszközökkel szereljék fel. Készítsenek istállórendet, melyben írják elő az állatoik gondozásával kapcsolatos munkák idejét és rendjét. 8. A termelőszövetkezetek vezessék be az ál lat tenyésztésben is a tervet túlteljesítő brigádok és tagok jutalmazását és így tegyék méginkább érdekeltté őket az eredmények fokozásában. Jutalmat azonban csak akkor lehel kiadni az állattenyésztésben dolgozók számára is, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező beadást maradéktalanul teljesítette. A jutalmazások a következők legyeinek. a) A szarv asm? rhatenyésatö brigádban annak a fejőnek, aki a gondozására bízott teheneknél a megszabott tejhozamlervét a termelési terveiben megállapított lakanrtány. menn'yiségből túlteljesíti, a terven felül termeli lej 15 százalékát adják ki természetben. A terven felül termelt tej további tíz százalékát az ugyanazon lehéncsoporttal dolgozó tehenészek, takarmiányosak, pásztó, rok számára adják ki munkaegységeik arányában.. b) A borjú- és növendék marhanevelőknek, ha a rájuk bízott állató, kat teljes számban felnevelik és egész év folyamán nincs veszteségük, az egy éviben eléri munkaegységek számának 10 százalékát kell adni. c) Sertéstenyésztésben a sertéstenyésztőnek a részére kiadott kocáktól a meghatározott terven felül két hónapos korig felnevelt malacok közül természetben adják ki minden ölödik malacot. d) Juhtenyésztésében, a gyapjú, nyírási lerv teljesítése esetén, a jer. ven felül nyirt gyapjú tíz száza: lékának megfelelő pénzértéket adjanak a juhásznak. A bárányneve lóri terv teljesítése után a juhász kapja meg természetben a terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket. e) Baromfitenyésztésben a baromfitenyésztő brigád vezetőjének és tagjainak, munkaegységeik arányában, a baromfitojáshozam tervének túl teljesítése esetén ki kel! adni a terven felül termelt tojás 15 százalékát, továbbá a terven felüli mérté-kbn tenyésztett növendékba. romfi egynegyedét. f) A méhészetben a terv túlteljesítéséért, ha a viaszhozamra é- a méhcsaládok számára megszabott tervet Ls teljesítették, ki kell adni természetben a méhész számára a tervein felül termelt méz 15 száza tékát. g) A szairvasmarha és ser'léshízlaló brigádok tagjainak a hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a terven felül minden száz kilogrammnyi súlytöbbletből eredő pénz. bevétel egynegyed részéi ki kell fizetni, munkaegységeik arányában. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében A szorgalmasan és becsületese i dolgozó tagok érdekében felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy hozzanak rendszabályokat a hanyagokkai, lustákkal és nap'opokkai, vrlamint az önkényesen eltávozókk it szemben és tegyenek további intézkedéseket a munkafegyelem megszilárdításáért. a) A termelőszövetkezetek köz-, gyűlésén hozzanak határozatot a kötelező munkaegységek számának felemelésére és mondják ki, hogy a tagolt Ó9 azok családtagjai évenként 100—120 munkaegységet kötelezően teljesíteni tartoznak. A kisgyermekes anyák részére pedig évi 80 munkaegységet kell előírni. A közgyűlés év elején előre állapítsa meg azt, hogy a munkaegységékei az év milyen szakaszában kell teljesíteni. b) Minden 'termelőszövelfcezei szigorúan tartsa be azt az alapszabályban lefektetett törvényt, hogj a jövedelemiből a tagok ós a dolgoz? családtagok végzett munkájuk ulán, tehát az egész évben teljesített' munkaegységeik arányában részvsüljenek. Miután a jegyrendszer ha. zánkban megszűnt, termelőszövelkc. zeteinknek a jövőben tagjai részéig fejadagol nem kell biztosítani, hanem a kötelezettség teljesítése ulán fennmaradó terményüket kizárólag a végzett munka arányában kötél • sek szétosztani. Az évközbeni elől. geket is minden esetben a teljesített munkaegységek alapján kell folyósítani, ügyelve arra, hogy az előlegek mennyisége ne haladja meg a várható munkaegységenként! része, sedés 50—60 százalékát. c) A jövedelem igazságos szélosztása érdekében termelőszövetkezeteink biztosítsák, hogy a brigádvezelők, valamint a munkacsapatvez . tők a tagok munkáját napon la felmérjék és a ténylegesen végzett munka után a. munkaegységet pontosan beírják. Szálljanak szembe az ogyenlősílisóg nyilt és rejlett formáival és minden termelőszövetk zeti taggal tanítsák meg a munkaegységgel való számolás gyakori;, tát. d) Szüntessék meg a termelés zö vetkezetekben azt a káros állapoiol, hogy a tagok rendszertelenül járjanak munkáha. A brigádvezeiök. munkacsapatvezefők rendszeresen ér. iesítsék a tagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azoktól a tagoktól pedig, akik a munkában figyelmeztetés ellenére sem jelennek meg. a termelőszövetkezet közgyűlésén 1; „csoportértekezlelének" ha tároza1 i alapján naponként egykét nfunka. egységet vonjanak le. e) A nők munkába való bevonásának megkönnyítése érdekében temelőszövelkezeteink és fijÉjpálte. *