Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-29 / 302. szám

SZOMBAT. 1951. DECEMBER 29. 3 ASzovSet Szocialista Köztársaságok Testvéri Szövetségének 29. évfordulója A Késárugyárban folyik a tervíeljesítés nagy hajrája Csütörtökön reggel nagy lendü­lettel indult meg & munka a Sze­gedi Késárugyárban. A dolgozók mindannyian tudatában voltak an­nak, hogy egyénileg is fo elósok azért, hogy üzemük teljesíti-e az évi tervét vagy 6em. Ez dől el most ai évből hátralevő munkanapokon ég az. hogy megtartják-e adott szavukat vagy adósak maradnak a dolgozók államának. Annak az államnak, mely az 5 számukra ls új mosdót, öltözőt, szép kultúrtermet építte­tett az év folyamán, — Nem! Nem akarunk adósak maradni 1 — fogadták meg a dol­gozók s a kovácsok keményebben markolták meg a kalapács nyelét, a köszörűsök jobban rányomták az acélt az előttük levő köszörűkőre s merít a munka, egyre gyorsult a tempó. A dolgozók harcéból az özem ve­zetői és az ircdai dolgozók többsé­ge ls ki akarta venni a részét. Az irodai dolgozók brigádot alakít ot­llsk és vállalták, hogv a hátralevő napokon munkaidő után becsület-műszakot tartanak. A becsülctműszak alatt PÁRTÉLET 1500 asztalosvésó köszörülését vál­lalták. A csiszolóban bizakodva, egy­mással versenyezve dolgoztak csü­törtökön a dogozók. Jó munkájá­val, kiemelkedő teljesítményével é'.enhaladl az üzemrészük sztahano­vistája: Minyó József, aki 179 szá­zalékot ért el ezen a napon. Ham­zsek Sándor is jó termelési ered­ményt ért e': 145 százalékot. A ko­vácsoknál az „Ifjú Gárda" ifibri­gád ért el kieme'kedő eredményt s a sztálini műszakban elért átLagtel­jesi'ményüket, 146 százaiékot * to­vábbra Ls megtartották. A délelőtti műszak után vidáman • besző1 getett egy kis csoport a gyár udvarán. Kedve® vendégeket álltak körül a dolgozók: fiatal katonákat. Innen az üzemből mentek el tiszti iskolára, most látogatóba jöttek vissza. Hattják a dolgozóktól, hogy üzej*ük még nem teljesítette az évi tervét. Ök ís segíteni akarnak dolgozó tárea'knak. Boína Ferenc, Botz Lajos éí Buruzs István össze­néznek és szinte egyszerre mond­ják: — Mi is bejövünk vasárnap dol­gozni! Készítsétek a gépeinket, se­gíteni akarunk! Nagyon ezégyél­nénk, ha üzemünk lemaradna a tervlel jesítésben. — Túlszárnyalunk téged — for­dulnak Fehér Mihály felé, aki szin­tén a tiszti iskola hallgatója, de t már ma beállt a csiszolók közé, hogy segítse munkájukat Most ki váncsian várják mindannyian, váj­jon hány százalékos termelés! ért el. — 93 százalék — mondja a bér­elszámoló egyik dolgozója. Fehér Mihály kicsit el is pirul a szám hal­taiéra s szégyenkezve mondja: — Ugy láfczik, már elfelejtettem dolgozni, pedig iparkodtam a mun. Icámmal... Körülölte levők megnyugtatják hogy gyakorlat nátlkül ez bizonj igen jó eredménynek számit és vi­dáman. karonfogva elindulnak a taggyűlésre, hogy közösen meghall­gassák a Párt szavát. Lent az üzem ben pedig a délutáni műszak dol­gozói folytatják a harcot, hog' üzemük teljesíteni tudja évi tervét. 1922 december 30-án a Szov­jetek I. (Isszszövetségi Kongresz­szusa Lenin és Sztálin javasla­tára történelmi jelentőségű ha­határoza'ot fogadott ei a ezovjet népnek önkén;es állami egyesü­léséről. Sztálin élvtárs ezen a törté­nelmi kongresszuson többek kö­zött ezeket mondotta: „A szovjet hatalom történeté, ben a mai nap fordulópont. A mai n»p — határköve a régi, már megtett időszaknak, mikor a szovjet köztársaságok, bár együtt cselekedtek, de külön menetellek, g mindenekelőtt saját létkérdé­seikkel foglalkoztak — s határ­köve az új, már megkezdett idő­szaknak, araikor végciér a szov­jet köztársaságok külön léte, ami­kor a köztársaságok egységes szövetséges államban egyesülnek, hogy sikeresen harcolhassanak a gazdasági bomlás ellen, amikor a Szovje,hatalomnak már nem. csak az a törekvése, hogy létez­zék, hanem az is. hogy komoly nemzetközi erővé fejlődjék, amely befolyásolni tudja a nerazeiközi helyzetet és azt a dolgozók érde­kében meg is tudja váJtozlafni..." A soknemzetiségű kapitalista hatalmak a népek meghódítása, leigázása és erőszakos egyesítése útján keletkeztek. Anglia, az USA területrabtá-.al példák erre. Egészen más alapokon nyug­szik a Szovjetunió. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége megalakításának kérdéséi a szovjet köztársaságok önként vetélték fel; a Szovjetunió a né pek önkéntes egyesülésének elvén épült fel. A Szövetségi Köztársaságok egyenjogúsága a Szovjetunió másik fontos alapelve: a Szovjet­un'óban nincs uralkodó és alá­rendelt nemzet; minden Szövet­ségi Köztársaság egyenlő jogo­kat élvez függetlenül »tlók hogy mennyi a lakossága és milyen nagy a területe. A Szovjetunió a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezetésévei fel­építette a szocialista társadalmat és már a kommunizmust építi. A szovjet népnek testvéri barát­sága a békés építőmunka és a Nagy Honvédő Háhorú idején egyaránt megmutatkozol1. Ma már a világ mloden dolgozói® tudja, hogy „ szovjet állam ha­talmas nemzetközi erő. amely képes arra, hogy „befolyásolja » nemzetközi helyzetet és azl a dolgozók érdekében meg is tudja váttnzlatni.. .* Minta népnevelő értekezletre készülnek a Szőrme- és Bőrruhakészítő üzem pártszervezetének agitátorai Ahhoz, hogy egy üzem dolgozói eredményesen megállják helyüket a termelés növelésének n®gy csa­tájában, elengedhetetlenül fonltos az agitációs munka. A terv súkeres befejezése, a nehézségek leküzdése döntően a népnevelők munkájától függ. Csiaik politikailag jólképzott, öntudatos dolgozókkal tudunk újabb sikereket elérni. Mindez megköve­teli agitációs munkánk megjaví­tását. A Szegedi Szőrme- és Bőrruha­készítő üzem pártszervezete nftgy munkához kezdett. Január 2-án minta néprevelő értekezletet tarta­nák. Nagyjelentőségű dolog lesz az értekezlet az üzem további életé, ben. A népnevelők újabb agitációs módszerekkel ismerkednek meg, melyek a termelés további menetét ta nagyban elősegítik. A pártszer­vezet már előre gondoskodik a nagyjelentőségű értekezlet sikeré­ről. Másfél hét óta Nyári János párttitkár elvtárs egyénileg ia elbeszélget a nép­nevelőkkel, hogy azok alaposan felkészüljenek. A pártszervezet arról is gondosko­dott, hogy más üzemek népnevelői­nek agitációs módszerét is megis­merjék. 46 üzem pártszervezeté­nek titkárát hívták meg a minta népnevelő értekezletre. A pártszer­vezett titkárok majd elmondják, hogy saját üzemükben hogyan fo. iyik az agitációs munka és tapasz­talatcsere formájában ismertetik legjobb népnevelőik munkamódsze­reit. A Szőrme- és Bőrruhakészítő üzem népnevelői is alaposan felké­szülnek az értekezletre- Újra át. vizsgálják eddigi munkájukat, eredménye időét, hogy azt a többi elvtársakkal is megismertessék. Szabó Anna elvtársnő jól emlék­szik még, hogy három hónappal ezelőtt hogyan segíiette munkájá­ban Kelemen Józsefnél. Kelemen Józsefné a szücsgépnél dolgozott. Termelési százaléka ritkán haladta túl a 65 százalékot. Kelemenné so­kat panaszkodott, hogy kevés a ke­reset, szoros a norma. Szabó Anna elvtársnő fáradhatatlan munkával világosította fel Kelemennél a he­lyes normarnegállapításról és rá­mutatott arra. hogy az alacsony százaiéit miből adódik. Kelemen Jó­zsefné nem használta ki eléggé a munkaidőt, rossz volt a munkabe­osztása. Szabó Anna elvtársnő segít, sége nyomán három hét alatt megváltozott minden. A 65 százalékból 140 százalék lett. Kelemenné azóta Is szívesen gondol a népnevelők munká­jára. Szabó Anna elvtársnő több alka­lommal segítette munkatársait. Munkájának sjkere a türelmes ne­velés. Born/ai Tiborné elvtársnő a minta népnevelő értekezleten arróc számol be, hogyan győzte meg dolgozó társait a jegyrendiszer el­törlésének jelentőségéről. Born&i Tibomé elvtársnő a minta népnevelő értekezleten javaslatot is tesz a pártszervezet felé. Az utóbbi hetekben három új népnevelővei szaporodtak. Bomainé elvtársnő az agitációs murika megjavítása ér­dekében javasolja majd, hogy ez új népnevelőket egy-egy ré­gebb 1 népnevelő mellé osszák be, hogy megismerhessék az agitációs inunka módszereit, A Szegedi Szőrme, és Bőrruhaké­szítő üzem valamennyi dolgozója nagy érdeklődéssel tekint a minlta­népnevelő értekezlet felé. Már ed­dig is számtalanszor bebizonyoso­dott, hogy milyen nay eredmény­nyei jár a népnevelők jó munkája. Külsőségekben is felkészülnek az értekezletre. Az üzemi MNDSZ cso. port vállalta, hogy a minta.népne­velő értekezlet alkalmára feldíszili az Értekezlet helyiségét. Jelszavaik­kal, virágokkal, képekkel köszön­tik majd a legjobb népnevelőket, akik az agitációs munka víjabb harci feladatait beszélik meg a min_ ta.népnevelő értekezleten. Az ÍJjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat vezet a könnyűipar versenyében A könnyűipari minisztérium a szakszervezetekkel együtt jelentést adott ki a minisztertanács vándor­zászlajáért folyó verseny állásáról. A versenyben az Újszegedi Kender, és Lenszövő Vállalat vezet. De­cemberi tervét 20-ig 116.9 száza­lékra teljesítette. Javult, a gyár mi­nőségi munkája, is: az I. osztályú áruk százalékát 99.16-ról 99.55„re javította. A második helyen a Bu­dapesti Porcelángyár, a harmadik helyen a Szegedi Textilművek áll Somogy megye vexet a borbegyüjtettben Azokban a megyékben, a'hol az egyéb terméríyfx lc-slegek begyűjtése mellett nem feledkeznek d a bor­begyüj lésről som, máris szép ered­ményeket értek el. Megyék rangsora a következő: L Somogy, 2. Veszprémi, 3. Pest, 4. Baranya. 5. Komárom, 6. Bóos­KMcun, 7. Nógrád, 8. Fejér, 9. Győr-Sopron, 10. Szolnok. 1L Vas, 12. Tolna, 13. Heves, 14. Csongrád, 15. Hajdú iúhar, 16. Zala, 17. Bor­sod. 18. Szabolcs-Szatmár. 19. Bé­kés. A román katonai törvényszék golyó általi halálra ítélte az amerikai kémeket Bukarest (AGERPRES). A buka­resti katonai törvényszék nemrég tárgyalta az amerikai kémek pe­rét. Az amerikai kémszervezet ej­tőernyővel dobta le a felfegyver­zett kémeiket egy anz.erikái repülő­gépről. amely Görögországból szállt feL Az ejtőernyős leszállás október 18-énak éjjelén történt a Fogarasi­h a vasok körzetében. Az Állambiz­tonsági Hatóság előbb Constanlin Saplacan és Wilhelm Spindler ké­meket fedezte fel és tartóztatta le. Csak később tartóztatták le Ma­thias Bohnt ós Puiu IMet. Az ötö­dik kém, aki szintén ehhez a cso­porthoz tartozott, név szerint Ghe­Megétkezett Szegedre a „Szabad Nép vándor kiállítás' Pénteken érkezett meg Szegedre a „Szabad Nép vándorkiállítás" ér­tékes, gazdag anyaga, amelynek meg smerése komoly segítséget nyújt majd a szegedi doglozóknsk ahhoz, hogy megismerjék Pártunk központi lapjának harcokkal teli történetét. A kiállítás bemutatja azl is, hogyan harcol ma a Szabad Nép a Párt célkitűzéseinek megva. lósítá-áért, a béke megőrzéséért. Kü" önösen ériékes és gazdag a ki­állítás anyagának az a része, amely bemutatja, milyen erős szá­lak fűzik a Szabad Néphez a dol­gozók tömegeit. A kiállítást Budapesten s az or­szág több vidéki városában bemu­tatták már s nagy érdeklődéssel tekintették meg a dolgozók. Szege­d:n az MSZT székházban helyezik el a kiállítást, amelyet december 31-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek közölt nyitnak meg. roghe Barean (.álnév: Matei Che­orghe) teljesítve az amerikai kém­szervezet utasításait, megmérgezte magát. A kémek bevallották, hogy az Amerikai Kémszolgálat szervezte be őket egy olaszországi menekült táborban, majd Olaszországban és Nyugatnémetországban különleges amerikai kémiskolákban tanfolya­mokon vettek részt; ahol a szabo­tázs különböző módszereit, a rádió­ké:zülék kezc'ésél és az ejtőernyős leugráft tanulták, valamint lőkí­képzésbea részesültek. Feladatuk az volt, hogy terrorista és felforgató cselekményeket készítsenek elő Romániában és ügynökök hálózatát építsék ki. Az ügynököknek kéra­értesülé-ekrt kellett gyűjteniök irindcnekeilőu a román hadseregről és annaik felszereléséről, repülőte­rekről, katonai építkezésekről, vas­úti hidakról és olajtartályokról. A katonai törvényszék kémkedés és hazaárulás, valamint a Román Népköztársaság belső és külső biz­tonsága el'en elkövetett bűncselek­mények miatt, a négy diverziós ké­met golyóáltali halálra ítélte. Az elítéltek kegyelmet kértek. A nagy nemzetgyűlés elnöksége elutasította ezt a kérelmet. Qélesú érzés tudni, hexpij leueleünmeL előS£ijfítettem üzemünk termelésinek nöatiését TT ét éve vagyok állcndó levelezője a Dél mc.qyai országaik. v Kezdetben kissé nehezen ment az írás, mert idegen ve* előttem ez a térület, hiszen a felszabadulás előtt csak az újságírók foglalkozhattak cikkíróinál, akik a földesurak és a tőkések erdekeit képviselték. A leiszabadulás — mint minden területen — a sajténál fs hatal­mas változást idézett elő. A magyar sajtó is megszűnt a kiváltságos osztály érdekképviselete lenni és megindult példaképe, a szovjet sajtó nyomán a ,szocialista újságírás felé. Ezzel egyidöben előttük k a dolgozók előtt Is megnyílt a 'kar és megismerkedhettünk az újságírással s mint ahogyan Lenin elv­társ mondotta: ,ja proletár közvélemény parancsnokai" lehettünk. U ezdetben, amikor még csak néhány levelet írtam a szer­kesztőségnek, nem ismertem fel eléggé a levelezés jelentő­ségét•. Most, amikor a több mint két évvel ezelőtt megjelenő első le­velemre gondolok, el kell mondanom: nagyon örülök annak, hogy levelezője vagyok a „Délmagyarországnak". Azóta már számos levelet íilam a dolgozók elért eredményeiről, az üzemben élőlorduló hibák­ról, hiányosságokról és jóleső érzés tudni, hpgy leveleimmel nagy­ban elősegítettem az üzemben a termelés növelését, a versenvmozg lom kiszélesítését és a munkaleqyelem megszilárdítását. KCt év alatt, m'nt levelezőt nagyon megszerettek a dolgozók. A múltkor például mint levelezőhöz fordult hozzám Kardos Ilona fonónö. — Péterházi elvtárs, azt szeret­ném — mondotta —, ha én is sze­repelnék már egyszer az újságban. Mtét öntudatos dolgozó, felküzdöt­tem magam az eső közé és ma már az 1952-es év januári tervem befejezésén dolgozom. A rönrmel írtam Kardos elvtárs­^ nőről, aki azóta is állandóan emeli teljesítményét. Ugyanígy fogadott Mándoki Andrásné kivar­ró is: — Haragszom magára. Hiába ol­vasom leányommal a „Délmagyar­orezágot", mindenkiről ír, csak a ki varrókról nem olvasunk soha semmit. Pedig nálunk is vannak kiemelkedő eredmények. Még számos kedves jelenetről ír­hatnék. amellyel sz'n.1.; minden nsp megtépnek a dolgozók. Érzem, hogy dolgozó társaim megszerették a pártsajtót, megszerettek engem, az üzemi tudósítót. A kritikát is szívesen veszik, mert tudják, és ismerik a bírálat szükségességéi. Szeretik a tápot, meri a sajtó bí­rálata nyomán a htáryosságokat és a hibákat könnyeooei tudjuk ki­küszöbölni. Ezek a tények is mu­tálják, hogy minden üzemben szük­séges a levelező, mert a jó levo­j lező munkája nyomán emelkedn: ' az üzem termelése és megszilárdul a munkafegyelem. Péterházi Emil a Szegcdi Jutafonógyár levelezője. Két hangverseny dl <0oi Iái-zeni kar niuziikáló- déleJSttf* JMuzsikáló délelőtt?' címmel ren­dezett hangversenyt a Szabadság moziban a Szegedi Postás zenekar. A műsor összeválogatása egészében véve helyes volt, sikerült az opera és az operett-zene teriilet ér öl ^hatá­sos, szórakoztató számokat össze­válogatni. Kár volt azonban, hogy a műsorból kimaradt a meghirdeteti Csajkovszkij Szerenád. A zenekar maga több számot szép sikerrel adott elő. A tempók azonban néhol túlságosan lassúknak bizonyultak, s néhol furcsa hanghatásokat hall­hattunk. A műsort löbb énekszám is szí­nesítette. Turján Vilma sikeres sze­replése során, kiváló muzikalitás­sal énekelt, bár hangja kissé szín­telennek tűnt és nem mindig dol­gozta ki tökéletesen számait. Iván Margit lírai szopránja jól értvé­nyesiUl. Kenéz Ernő erőteljes tieztánzengö hangon énekelt, bár kissé nehézkesen és néhol rossz szö­vegkiejtéssel. (ö. IJ TööáíüL -Margit zőtt q ara m a fitté/a Höchtl Margit zongoraművésznő sztálini felajánlásként megtartott legutóbbi hangversenye egyifo volt az évad kiemelkedő sikereinek, Nogy felkészültséggel és mély ál­éléssel játszott: sikere a legna­gyobb mértékben megérdemelt volt. Műsorán a 19. század nagy zene­szerzőinek művei Beethoven, Cho­pin, Liszt, Csajkovszkij alkotásai és Hacsaturjám világhírű szovjet zeneszerző Toccata című műve sze­repelt. A változatos műsor, a más-mór korszakban élt zeneszerzők eltérő technikájú és különböző mondani, valójú műveinek helyes megszólal­tatása sajátos követelményeket, gyorsan változható alkalmazkodási képességet kíván. Höchll Margit előadásának éppen ezt az átélő és alkalmazkodó vonását kell leieméin egyénisége mindig érezhető volt, té az előadott műveket nem festet! egyszínűre, hanem az előadott mii­vek változatos mondanivalóját <'< hangulatát teljes eredetiségükbe i éreztette. Beethoven Holdfény-szo­nátájának fájdalmas komolysága éppeni olyan Hválóan szólt játéká­ban, mint Chopin Vihar etűdjének dübörgése vagy akár Liszt H-moll­szonátájának zenekarszerű szava­lása. A Szegedi Zenekonzervatórium igen helyesen lette, hogy a hang­versenyt zenei tájékoztatóval kö­tötte egybe. A tájékoztatót ökrös László elvlárs mondotta, hogy ez zel is még közelebb hozza a zene világában escllcg tájékozatlanabb új közönséget, nagy szerzőink mon­danivalójához. Ezek a tájékozta­tók, ismertető!: feltétlenül szüksé­gesek a jövőben is ha a dolgozó!, széles rétegének műveltségét való­ban elmélyíteni akarjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents