Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-02 / 256. szám

PÉNTEK, 1951. NOVEMBER 129. ! 3 fl szovjet kormány jegyzéke Norvégia kormányához Moszkva (TASZSZ). Október 10-én Gerhardsen, Norvégia miniszterelnöke átadta Sz. A. Afanaszjevnek, a Szovjetunió norvégiai nagykövelének a norvég kormány válaszjegyzékét a szovjet kor. mánynak ez év október 1-i, az északnorvégiai szovjet kalonasíroK tömeges megsemmisítésérőlt szóló jegyzékére. A norvég kormány jegyzékében kijelenti, azért semmisítette meg tömegesen a szovjet katonasírokat és temetőket, mert meg akarja javítani a sírok állapotát és meg akarja őrizni a Norvégiában . elesett szovjet harcosok emlékét. A jegyzék rámutat, hogy azért „koncentrálják'' a sírokat, Tjetta szige. tén, mert — a jegyzék szerint — jelenleg sok sír nem megfelelő, vagy nehezen hozzáférhető helyen van. A jegyzék azt írja-. „A norvég kormány véleménye szerint nem jó, hogy temetők katonai övezetben vannak, ahová polgári személyek nem léphetnek bármikor be". A norvég kormány jegyzéke ily. módon feltárja a norvégiai szovjet katonasírok megsemmisítésének egyik valódi okát. Énnek az oknak semmi köze sincs a norvég kormány kijelentéseihez, amelyek szerint _ a kormány rendbe akarja hozatni a szovjet harcosok sírját, A norvég jegyzék azl állítja, hogy a szovjet kormány csupán ez év augusztus 22-én közölte, hogy ellenvetése van a norvég kormánynak a szovjet katonasírok tömeges áthelyezéséről szóló tervével szemben és hogy ilymódon a norvég kormány véleménye szerint nem szakítható félbe a már megkezdett sír áthelyezés. Ami a szovjet harcosok tetemének meggyalázásáról a szovjet kormány jegyzékében foglalt tényeket illeti, a norvég kor. mány az igazság ellenére alaptalanul azt állítja, hogy ezek az értesülések tévesek. Ugyanakkor azonban a norvég kormány kijelenti: „elrendelte, hogy a munlcálaloR mindenütt a legméltóbb keretek között folyjanak és, hogy a holttetemek szállítása megfelelő módon történjék". A norvég kormány befejezésül közli, beleegyezik, hogy megalakítsák a szovjet harcosok norvégiai sírjainak kérdésével foglalkozó szovjet-norvég vegyesbizottságot. A bizottság első feladata az lenne, hogy elkészítse a Tjetta-szigeti temető létesítésének végleges tervéi. A norvég kormány beleegyezik, hogy a bizottság közreműködjék a norvégiai szovjet katonasírok „koncentrálása'' norvég tervének végrehajtásában. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunio külügyminisztere október 31 én a következő szövegű jegyzéket nyújtotta át a moszkvai norvég nagykövetség első titkárának, aki a nagykövetet ideiglenesen helyettesíti: „A szovjei kormány a norvég kormány október 10-i jegyzékere válaszolva a következőket tartja szükségesnek közölni: "1 A norvég kormány említett jegyzékében hamis és szent hivatkozásokkal próba1 ja el. titkolni, hogy minden ok nélkül tömegesen megsemmisítik a szovjet harcosok norvégiai sírjait és temetőit. A norvég kormány azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha ezeket a lépéseket a hitleri megszállók ellen Norvégia felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök sírjának rendezése érdekében tette volna. Ezek a próbálkozások azonban teljesen hiábavalók. Ismeretes, hogy a szovjet harcosok norvégiai temetői és sírjai a lakosság számára nagyon is hozzáférhető helyen, lakott helyek közelében vannak. Ezeknek a temetőknek jelen lékeny része megsemmisítéséig elég jó állapotban volt. Igy nem volt semmi szükség sem arra, hogy máshová helyezzék át őket. A szovjet nagykövetség erre többízben felhívta a norvég kormány figyelmét. A norvég kormány ennek ellenére hozzákezdett a sírok tömeges megsemmisítéséhez és a szovjet harcosok tetemeit a távoli, gyéren lakott v._ déken fekvő Tjetta szigetre szándékszik átszállítani. A norvég kormány azt állítja, hogy Tjet'a sz'ge'te hozzáférhetőbb és megfelelőbb he'y a szovjet harcosok tetemeinek őrzésére, mint a harcosok eredet, nyugvóhelyének többsége. Ez az állítás azonban teljesen alaptalan. Világos, hogy a kontinensen fekvő temetők sokkal hozzáférhetőbbek a lakosság számára, mint a Tjettaszigeti temető, amely a korábbi temetkezési helyektől többszáz kilométernyire van. Ilymódon tehát a tények ezt bizonyítják. hogy a norvég kormány a rendezés ürügyévei tömegesen semmisíti meg a szovjet harcosok sírját, hogy lehetetlenné tegye a norvég nép számára a német fasiszta megszállók ellen Norvégiában vívott harc során elesett szovjet katonák emlékének tiszteletét. 2, Teljesen tarthatatlan a norvég kormánynak az a kisér. lete ia amellyel azt a látszató: akarja kelteni, mintha csupán ez év augusztus 22-én tudta volna meg, hogy a Szovjetunió tiltakozik a sírok tömeges áthelyezésének terve ellen. A Szovjetunió nagykövetséginek ez év május 31.i jegyzékéből valamint a Szovjetunió nagykövetének Norvégia külügyminisztériumához 1951 június 21-én intézett nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy a azovjet kormány már jóval augusztus 22-e előtt tiltakozott a sírok tömeges áthelyezése eben. A Szovjetunió nagykövetsége ez év június 25-én a norvég kormány elé terjesztett sir. és temetőrendezési tervét. E terv szerint a szovjet harcosok tetemét csupán kivételes esetben helyeznék át. A nagykövetség ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a sírrendezési terv megvalósításával kapcsolatos minden költséget vállal, a norvég kormány azonban nem logadta el a szovjet nagykövetségnek ezeket c javaslatait és a sírok rendezése helyett egész Eszak-Noivégiáhan a sírok megsemmisítéséhez íogott. ^ A norvég kormány tagadni ' próbálja, hogy a norvég hatóságok a szovjet kormány ez év október l.i jegyzékében felsorolt esetekben meggyalázták a szovjet harcosok tetemét. A norvég kormány úgy gondolja, hogy ily módon megtévesztheti a közvéleményt. A szovjet harcosok tetemei meggyalázásának a szovjet kormány jegyzékében említett esetei azonban a norvég lakosság körében is közismertek. Ezt többek között az is alátámasztja, hogy több norvég város — Narvik. Tromső, Mo és más városok lakói tiltakoztak amiatt, hogy a norvég hatóságok meggyalázták a szovjet harcosok tetemét. A szovjet kormánynak mód a norvég hatóságok által elkövetett új tetemgya. iázási esetek jutottak tudomására. A norvég hatóságok sietve megsemmisítették a szovjet harcosok heimbuktmuenel, skafterhueletl, ki. bergi és tanai sírjait. Eközben Skaiierhueletben felrobbantották a nagy emlékművet, amelyet a helyi lakosság emelt. Megsemmisítették a bodei. mosjöni, elvenösi, sjíbotnel, kiksdalent és evergárdi emlékmüveket is. A temetökerítéseket szétrombolják és a szovjet harcosok sírjának minden nyomát eltüntetik A A norvég kormány jegyzékében rámutat, hogy a norvég nép mindig hálával fog megemlékezni arról, hogyan járult hozzá a szovjet hadsereg a német megszállók ellen vívott harchoz. Kétségtelen, hogy a norvég nép baráti érzülettel és hálával viseltetik a Szovjetunió és hadserege iránt. Ezeknek az érzéseknek bizonyítéka. hogy a norvég polgárok gondoskodnak a Norvégia felszabadításáért vívott harcokban el. eseti szovjet hősök sírjának rendezéséről és védelméről. A norvég kormány azonban más álláspontot loglalt el ebben a kérdésben. Ez az álláspont összeegyeztethetetlen az elesett szovjet harcosok emlékének tiszteletével. A szovjet kormány ismét kijelenti, hogy a szovjet harcosok sírjának Norvégiában folyó tömeges megsemmisítése csakis a Szovjetunió ellen irányuló barátságtalan lépésnek tekinthető. A szovjet kormány ragaszkodik hozzá, hogy a szovjet harcosok északnorvégiai sírjainak megsemmisítését haladéktalanul szüntessék meg. C A norvég kormány elfogadja •ugyan a szovjet kormánynak szovjet-norvég vegyesbizottság alakításáról szóló javaslatát, de ugyanakkor azt javasolja, hogy a bizottság feladatait a Tjetta-szigeti temető létesítésévei kapcsolatos technikai kérdések megtárgyalására korlátozzák. A szovjet kormány ezt nem fogadhatja el, mert a bizottságnak nem lehet a feladata de nem ls szabad, hogy feladata legyen, hogy o norvég hatóságokat a norvégiai szovjet katonasirok és temetők megsemmisítésében segítsék, külö. nősen azért nem, mert a sírok és temetők megszüntetését a szovjet harcosok tetemeinek példátlan meggyalázása kíséri. A bizottság feladatának a sírok rendezésének kell lennie. Munkájának alapvető feltételeképpen haladéktalanul meg kell szüntetni a szovjet harcosok sírjának a norvég kormány által kezdeményezett megsemmisítését, A szovjet kormány sürgős választ vár e jegyzékére." Az olasz csendőrség erőszakos fellépése a földfoglaló parasztok ellen Róma (MTI). Kétezerötszáz dol. gozó paraszt voaiult ki a Ferrara tartományban fekvő Mess a Fiecaglia határába és elfoglalt háromezer hektárnyi területet amely néhány nagybirtokos és vállalat tulajdonát képezte. A földfoglalás után csendőrök jelentek meg és durva erőszakkal támadtak a föld_ foglaló parasztokra. . A parasztok munkaeszközeit elkobozták, a nőket, gyermekeket és aggokat súlyosan bántalmazták, 21 parasztot pedig, közöttük 8 nőt, letartózta titak. Lecce tartományban a dolgozó parasztok elfoglalták P.uffo herceg 1.100 hektárnyi, nagyrészt parlagon heverő birtokát. A rendőrség itt is erőszakosan lépett fel a földfoglalókkal szemben és 23 embert letartóztatott. A tanács és a tömegek kapcsolatát erősítik az állandó bizottságok A vezetőségválasztó taggyűlés tiszteletére Kommunista műszakot tartottak a Lemezgyár dolgozói A Szegedi Falemezgyár dolgozói is megtartották vezetőségválasztó taggyűlésüket. Az ünnepi eseményre már hetekkel előbb lelkesen ké. szültek az üzem dolgozói, párlta. gok, pártonkivüliek egyaránt. A taggyűlést megelőző napon kommunista műszakot tartoltak, hogy jó munkájukkal is kifejezésre juttassák Pártunk iránt érzett szeretetüket. Üzemük átlagteljesítménye az előző napi 118 százalékos átlagteljesítményhez viszonyítva 122 6 százalékra emelkedett ezen a napon. Ezzel a 4.6 százalékos többlet, teljesítménnyel összesen 3131 forint 40 fillért takarítottak meg népgazdaságunk számára. A kommunista műszakon kiválő eredményeket ért el Harkainé ve. konyélraigasztó csoportja, mégpedig 130 százalékos teljesítményt. Dura József, az üzem kétszeres sztahanovislája, 214 százalékot termelt, Rácz Rudolf hámozó csoportja 131 százalékos, Lovai Ferencné csoportja 133 százalékos és Szabó János csoportja 141 százalékos terme, lééi eredménnyel köszöntötték a vezetőségválasztó taggyűlést. A termelési eredmények mellett szép eredményt értek cl az anyagtakartkosság terén is, mégpedig 144 négyzetméter 5 milliméter vastag réteglemez gyártásához elegendő bükkröntoöt takarítottak meg ezen a napon, amiből egy MÁV személykocsi belső bnrgolatát, vagy 37 darab lemezburkolatú épületajtót állíthatnak elő. Amilyen lelkesen készültek a Lemezgyár dolgozói a vezetőségválasztó gyűlésre, éppen olyan lelkes hangulatban zajlott le maga a gyűlés is. A régi vezetőség nagyrészt továbbra is megmaradt a dolgozók bizalmából, de a gyűlésen rámutattak a meglévő hiányosságokra, amelyek kijavításával jobb munkát végezhetnek az elkövetkező időben. Eltemették Gy öne\ősi János országgyűlési képviselőt Csütörtökön délelőtt a Kerepesiúti temető halottasházából kísérték utolsó útjára Gyöngyösi János országgyűlési képviselőt, a Pénzintézeti Központ elnökét, volt külügyminisztert. Résztvett a temetésen Dobi István, a minisztertanács elnöke, Nagy Dániel, a Magyar Nép. köztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Nagy Imre elvtárs, élelmezési, Molnár Erik elviárs, igazságügyi, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Dögei Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke, Molnár Imre elvtárs, az országgyűlés alelnöke, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, valamint a magyar közélet több más "kiváló sága. A ravatalnál a Magyar Függetlenségi Népfront nevében Molnár Imre elvtárs, az országgyűlés alelnöke mondott búcsúbeszédet. ,.A tanácsok kifejlődése és megerősödése a szocialista állam alapjait szilárdíija meg" — mondotta Rákosi elvtárs Pártunk II- kongresszusán. A tanácsok csak akikor tudnak megfelelni megnövekedett feladatainknak, ha a Párt állandó iránymutatása és támogatósa mellett napról-napra erősítik kpcsolatailcat a tömegekkel és mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre. Tanácsaink tömegkapcsolatainak megszilárdításában és kifejlesztésében hatalmas jelentőségűek az ál landó bizottságok és az állandó bizottságokhoz kapcsolódó széles aktfvahálózat. Az állandó bizottságok tanácsadó és véleményező szervek. Albizottságaik és aktíváik segítségével megvalósítják a tömegek, a dolgozók millióinak közvetlen, gyakorlati részvételét az államigazgatásban. Elsősorban az állandó bizottságok jó munkájában vá'tak va. lósággá Rákosi elvtárs szavai: „Százezrek tanulnak most bele a helyi vezetés, a közigazgatás munkájába, megtanulnak kormányozná, megtanulnak jól és helyesen élni a rájuk, bízott jogokkal, kötelességekkel, szabadsággal." Szeged város tanácsának tizenegy állandó bizottsága működik. Félévvel ezelőtt bizottságainknak csak 200 aktívája volt. ma már közel 300 aktíva segíti munkájukat. A bizottságok megszervezésénél a szovjet tapasztalatokat követtük és a bizottságokat megalakulásukkor és azóta is megfelelő támogatásban részesítjük. Ha azonban az aktívák számát a lakosság számához viszo. nyitjuk, akkor láthatjuk, hogy a dolgozóknak még csak kis részét sikerűit tevékenyen bevonnunk- az állami ügyekbe. Az állandó bizottságok eddigi működésének egyik legfőbb eredménye mégis az. hogy a tanácstagok jelentős részének aktivizálása mellett megindult a választók bekapcsolása a tanács munkájább. A tanácstagok az aktívák közreműködésének eredményeképpen az állandó bizottságokban felvetődő kérdéseiket általában politikai fontosságuknak megfelelően választják meg és azok megoldásánál új, lendületes munkamódszerekkel dolgoznak. Nagy számmal vannak üzemi munkások állandó bizottságaink tagjai között. Ott vannak a bizottságokban ezenkívül a műszaki értelmiségnek legjobbjai, egyetemi ta. nár, orvos, de tszcs-tag és egyénileg dolgozó paraszt egyaránt. Ez együttesen megteremti a lehetőségét annak, hogy a bizottságok új szellemet vigyenek az apparátus munkájába, hamarabb felfedjék a hivatali szervezet hiányosságait. Igy az állandó bizottságok ellenőrizni tudják határozatain és azok végrehajtása útján a végrehajtó bizottság munkáját. Ezzel nemcsak a tanács és a tömegek közötti kapcsolat legfontosabb láncszemei, hanem egyben a tanács és a V'B közötti szoros kapcsolat fontos biz. tosítékai is. Állandó bizottságaink már nemcsak üléseznek, hanem egyre inkább érdemileg és iránymutalóan foglalkoznak az ügyekkel, erősödik a kapcsolat a dol. gozókkal, több jó javaslat jön a VB-hez. Igy például: építési és közlekedési állandó bizottságunk állandóan foglalkozik a szegedi villamosközlekedés meggyorsításának kérdésével és a bizottság javaslatára, kezdeményezésére történtek már eddig is a különböző vonalmeghosszabbítási munkálatok, hurokvágányok létesítése, stb. Terv. és statisztikai állandó bizottságunk figyelemmel kíséri az üziemek tervfeladatainak végrehajtását, az újítás, a Gazdamozgalom munkáit és az észlelt hiá. nyosságokat azonnal közli az üzemmel, megjelölve a hibák kijavításának a lehetőségeit is. Oktatási állandó bizottságunk kezdeményezte és szervezte meg az elmúlt iskolahetet, de foglalkozik az oktatók állandó politikai és szakmai továbbképzésével is. A kezdeti Időszakkal szemben, amikor a bizottságok munkája ötletszerű, tervszerűtlen volt. ma már valamennyi állandó bizottságunk negyedévre előre kidolgozott munkaterv alapján működik. Egyes különleges feladatókra az állandó bizottság mellett albizottságok létesüllek. Igy például: a pénzügyi állandó bizottság mellett négy albizottság működik: az adóügyi, takarékbegyüjtési, vállalati és költségvetési albizottság. Igy válnak az állandó bizottságok a tanácsot!: és tömegek kapcsolatainak erősítőivé, így adnak lehetőséget a tömegeknek az államigazgatásban való közvetlen részvételre és így teszik lehetővé munkájukkal a bürokratizmus fokozatos kiküszöbölését. Martonosi István. A BEGYÜJ1ÉS ÉRDEKÉBEN n DÉFOSZ vezetőségi tagok november 7 tiszteletére széleskörű felvilágosító munkát vállaltak A szegedi dolgozó parasztok, de az egész megye dolgozó parasztsága lemaradt a tojás- és baromfibegyűjtés teljesítésében. Ennek a szégyenteljes lemaradásnak részben oka az is, hogy nem végeztek a népnevelők kellő felvilágosító munkát parasztságunk körében a tojás, és baromf ibegyüj lés fontosságának megvilágítására. Ezt igazolja az is, hogy egyik alsóvárosi dolgozó paraszt azért kötött sertéshizlalási szerződést, mert azt hitte, hogy hizlalt sertésének beadásával egyúttal teljesíti a tojás, és baromf ibegyüj tési kötelezettségét is. Nem tudta, hogy a tojás. és baromfibeadási kötelezettségét hízottsertés beadásával nem teljesítheti. A nép. nevelök hem világosították fel erről. Mire vet ez fényt? Arra, hogy a népnevelők nem ismerik kellően a kormányzat rendelkezéseit. A kormány, és párthatározatok ismerete és megértése nélkül pedig egyetlenegy népnevelő sem tud jó munkát végezni. A párt. és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtása szerves része az ötéves terv megvalósításának, az ország építésének. A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítését törvény írja elő. De, hogy mit jelent e törvény végrehajtása, azt a népnevelőknek kell megmagyarázniok. A népnevelők jó felvilágosító munkája nagymértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy Csongrád megye az ország megyéi között az élvonalban teljesítse a tojás- és baromfibeadást. A baromfi, és tojásbeadás területén végzett népnevelő munka terén igen szép példát mutatnak Szegeden a DÉFOSZ-titkárok és DÉFOSZ vezetőségi tagok. Az Októberi Szocialista Forradalom ünnepére telt felajánlásukban vállalták, hogy felvilágosítják a dolgozó parasztokat a beadás fontosságáról. Megnézik, hogy ki maradt el körzetükben a baromfi, és tojásbeadás. ban, mennyi neki a hátraléka és ezeket meglátogatják. Beosztják maguk között a területet úgy, hogy a dolgozó parasztokhoz azok menjenek el, akiket a dolgozó parasztok legjobban ismernek és becsülnek. Természetesen csak akkor tehet eredményes felvilágosító munkát végezni, ha a népnevelő is élenjár a kötelezettség teljesítésében, vagyis nem mondhatják rfl, hogy „vizet prédikál és bort iszik". A DÉFOSZ-titkárok és vezetőség! tagok vállalták, hogy elsősorban saját maguk teljesítik előírt baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket, hogy ezzel is példát mutassanak. Rácz János, ifjú Szögi József, Szélpál Pál, Kószó István, Barna Ferenc, Szekeres István, Szélpal István és Csiszár Antal máris példamutatóan jártak élen: az elsők között teljesítették baromfi- éa tojásbeadási kötelezettségüket. A szegedi DÉFOSZ-tilkárok és vezetőségi tagok példája _ hasson serkentően a községek DÉFOSZszervezeteire cs a többi tömegszer. vezeteire. Teljesítsék a baromfi-és tojásbeadási kötelezettséget is. mert csak így tudjuk bebizonyítani, hogy a begyűjtésben elért jó eredményünkkei szilárdan átiunk őrt az ország déli halárán, Tiló-'k _ szomszédságában a béke megőrzésén. Dánia dolgozói is készülnek a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójára Kopenhága (ADN). Dánia min. én minden városban és helységben áen részében készülnek a dolgozók gyűiések iesznek, amelyeken a a Nagy Októberi Szocialista For. radalom 34. évfordulójának meg- szovjet nép nagy építési eredmé. ünneplésére. November 6-án és 7- nyeit ismertetik.