Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

VASÁRNAP, 1951. NOVEMBER 18. „Zeneművészetünkkel a népért, a szocializmusért, a békéért!" Üdvözöljük az I. Magyar Zenei Hetet U ullúrforrodalom folyik ma Magyarországon és bátran ti. mondhatjuk, hogy a legélesebb harc fclyik kultúrfrontunkon » burzsoá és a szocraliela kultúra, • régi és az új, az elhaló fa a születő között. Ebbe® a harcunkban ia fáklyaként világít előttünk és mutatja az utat a Szovjetunió, amely elhozta számunkra hazánk szabadságát. Törté, rctmi jelentőségű a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának a kultúrtermetekre, az irodalomra, színház-, film- és zonoművészelre hozott határozatai. Ezek útmutatásával kezdi meg munkáját az I. Magyar Zenei Hét. A Zetyri Hét az új zenékultúra kialakításán munkálkodik, amely r.rm lehet egyes személyek, vagy csoportok Ügye, hanem az egész ország dolgozó népének egyetemes ügyévé kell válnia, tót szükséges, hogy a világ proletár iá tusa is . a magáénak érezze, mint ahogyan a világ klasszikus íróinak, művészeinek s különösen a szovjet íróknak, művészeknek a müveit magáénak érzi az egész haladó világ. Új zenekultúránk művelőinek; meg kell tanulniok a szovjet zeneszerzők és zensiuüvészek módszereit, akik a Bolsevik Párt útmutatása alapján átveszik és felhasználják más nemzetek klasszikus mestereinek minden haladó müvét és tanulnak belőle. Nem utolsó sorban á' kell vrtnniök azt a módsraert i«, ahogy a nagy orosz klasszikus hagyományokat átveszik és tovább terjesztik. L"1 el tétlenül emlékeznünk kell. arra, ahogyan Lenin elvlárs vidle az orosz kultúra klasszikus örökségét a baloldali túlzók felszámoló törekvéseivel szemben. Ugyanúgy kell nekünk, is a haladó magyar hagyományokat felismernünktovábbfejlesztenünk és minden túlzástól mentesen átvenni mindazt, ami a múltból számunkra érték. Vannak-e ilyen hagyományaink, amiknek a megőrzése, vagy továbbfojte?ztése büszkeséggel tölthet el bennünket? íme közülük néhápy. Az első magyar dallam papírra vetvtée (Dézsa György idegében), a Rákóczi-induló .születése (az idegen elnyomók elleni harcban), a kuruc dallamok papíron való megrögeíléet (pataki diákok), a magyar verbunkos táncok lassú cs friss felhangzása, Erkel Ferenc ké. röbbi müveiben negyvennyolc bukásán való elbúsuláe, Bartók Béla és Kodály Zoltán munkálkodása a magyar népi dallamok szépségeinek megörökítése érdekében. Ezek mindegyike egy-egy jelentős történelmi állomása zenei életünknek.de bizonyítékok amellett is, hogy a zene ós a szabadságmozgalom kezdettől fogva édestestvérek Magyarországon. Ezeknek a felhasználása és továbbfejlesztése feladata minden zenével foglalkozó magyar dolgozónak. 7 beszerzőinknek és előadó mű_ ^ vészeinknek nem szabad clr. árkózniok a kor köve leiményoi elöl, iram lehet függetleníteni magukat a nép ügyétől. „Tánsadalomban élni és a társadalomtól függetlennek lenni nem lehetséges" — figyelmeztet Lenin elvtárs. Szocialista államban a zene nem szakadhat el az új éle! felépítőinek munkájától. Együtt kell vele haladnia. Nem lehet a zenészek magánügye. Épül a szocializmus hazánkban és ahogy az iparban, vagy a mezőgazdaságban dolgozó milliók minden igyekezeté arra irányul, hogy ibböl az építőmunkából képességeiknek megfelelően, a legjobb lu<iá_ wk szerint kivegyék részüket, úgy k'll a kultúra minden területén dolgozóknak, köztük zenészeinknek is mindent elkövetniük, hogy ezekuek a követelményeknek megfeleljenek. Noni véletlenül mondta Révai elvtárs Pártunk II. Kongresz. izusán: „talán a képzőművészet és a zene területén volt a legnehezebb n frontáttörés, itt volt a legérezhotöbb a polgári formalizmus befolyása, itt volt a legszembetűnőbb, hogy a múltban a lázadó, újat kereső irányzatok egyben el voltai: rzakadva a néptől és eszmeileg, alkotó módszerükben a nyugali dekadens irányzatokhoz kapcsolódtak". Beszédének későbbi részében azonban megállapította, hogy „még a zenében i®, amely talán leginkább marad t el co ahol még a legtöbb s küszködés, vannak biztató ígéretek. Zeneszerzőink nagyrésze keodi megérteni — ha nem ie tudja még művészileg igazán megvalósítani —, hogy a zenének is realistának kell lennie, népszerűnek és dallamosnak, hogy a magyar népzenéne és a klasszikus magyar ze. r -irodalomra, mint alapra építve ".éli tovább mennie, hogy kifejezépftö népünk új érzelmeit." A továbbiakban biztató jelenségként beszélt az ,,Aranycsillag" ós a „Csínom Palkó" új magyar operettek megszületéséről. Ez azonban csak a kezdet, a továbbiakban többet várunk zeneszerzőinktől. Meg kell érteniük, hogy a zene éppen olyan társadalompolitikai jelentőségű, mint az ideológia bármely más területe. A zenének is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a nép széles rétegei t a szocializmus építésének szellemében neveljük, hozzá kelt járulnia, hogy dolgozó népünkben hazafias érzelmeket ébresszenek és önfeláldozó munkára serkentse őket. A zeneművészet hatalmast erő. vei fejezheti ki a tiszta, szép címberi élet kibontakozását. (Beethoven: V., IX., Csajkovszkij: V., VI. szimf. stb.) A szocialista realizmus legjellemzőbb tulajdonsága a forradalmi fejlődés valóságának hű ábrázolása. Küzd a valóság sötét, halódó jelenségei elLen: szenvedélyeaséggel és erővel támasztja alá az új emberi kapcsolatok szépségét és nemességét, melyek kizsákmányolástól mentes rendszerben születtek. Felfedezi és megragadja a mai életben az új csiráit, tevékenyen közreműködik az új élet építésében. Megénekli a népnek és korunk legkiválóbb embereinek erkölcsi szépségét ós nagyságák (Arufyunján „Hazaszeretet" kantáta, Sosztökovics: „Dal az erdőről" oratórium, Alexandrov: „Sztálin kantáta'1, stb.) Különböző nemzetiségű és fajú népeket tud egységbe tömöríteni. Hogy ea nemcsak üres szólam, arra példa Sztoján Daiszka. lov, Dimitrov díjjal kitüntetett bolgár író „A szabadság dala" címmel megjelent rövid emlékezése az ezév augusztusában Berlinben megtartott Világifjúsiigi Találkozóra: „Deutdzhes Theater ezir.padán megjelenik egy néger nő. A konferanszié bejelenti: Szu. haszini Dzsam'oekár elénekli a 6zabadság dalát. A legkülönbözőbb népek és falták küldötteivel telt terem elcsendesedik. A kísérőzene ls az ének hatása alalt szinte látják, ahogy a tropikus napsütésben a telhetetlen gazda korbácsa alatt, fekete emberek milliói sínylődnek a gyilkos munkában, vágyakozva a szabadság után. Az énekesnő úgy énekelt; mintha énokétöi függene eokmillió feketebőrü társának a szabadsága. A hallgatók úgy vélték, hogy már nem re énekel, gvönyörü tömör hangjv már úgy hangzott, mini a szabadság harangja. Egy lenszőkehajii gyermek közeledett a színpadhoz, kezében vörös várágcsoko'r3l. Az énekesnő az utolsó hangoknál tartott, Vr.iUantolt és észrevette a sápadt gyermekareot, a könnyekkel .olt gyermekszemeket, az ölelésre táti karokat. Az énekesnő hangja elcsuklott ós a befejező énekhang helyett fájdalmas zokogás tört fel a torkából. Mozdulatlanul állt a ref'ektorfényben, megford id hogy a színfalak mögé szabi ljoi, de a haiványarcú gyermek kitúrt kaija ntagiáRí tolta Feléje em'-te kisírt szemét és remegő kézzel aínjujiolta a vörös virágcsokrot. A néger asszony fe'.kapta a gyermeket virágostól és a színfalak mögé szaki It vele. Volt aki a teremben hangosan sírt..,' A zsűri tagjai kezükbe törölték meg a szemüket. A terem zúgott a tapstól és a dübörgéstől, de sem a néger asz. szony, aem a szőke német gyerek nem jelentkezett. Megszólalt a konferanszié hangja: ... A néger énekesnő, néhány hónappal, mielőtt a fesztiválra jött, elvesztette gyermekét. Autóbuszon utazott a kisfiával. Egy amerikai felháborodott, hogy vele együtt az autóbuszon feketebőrüek is uraznak, felkapta a gyermeket és kidobta az ablakon. A kétéves kisfiú összetört koponyá. val maradt az aszfalton... — Ami go home... ami go home. •. kiabálták elsőnek az amerikai küldöttek, akik közül nemi egy átélt hasonló erőszakos, ságot kapitalista honfitársaiktól. A falak szinte remegtek a gyűlölet forró lehelietélől. Freundschaft.. • Barátság... kiáltották mindannyian a teremben, fehérek, feketék, sárgabőrűek. akiket örökre megbonthatatlan ba. A néger asszony időközben leküzdötte fájdalmát, újból megjelent. kézenfogva vezette a gyermeket. Újra énekelni kezdett. A szőke német gyermek, aki a háborúban vesztette ei apját, anyját, szeretettel simult a fekete ar.yához, aki azért vesztette el egyetlen gyermekét, mert feketének született. Ünnepélyesen hangzott a barát, ság és szabadság dala. — Egy a jelszónk, a béke... A teremben lévő legkülönbözőbb népek és fajok fiai, megfogták egymás kezét és mint egy hullámzó koszorú, amely őrködik a világ jövője, a gyermek boldogsága és a népei: békéje felett, énekelni kezdlték a szabadság és a béke legyőzhetetlen dalát: — Földön égen zeng e-z új diai, ifjúság, ifjúság..." • J^zekke! a gondolatokkal kérjük minden zenét szerető, de minden Szocializmust építő magyar dolgozó nevében az I. Magyar Ze. nei Hét résztvevőit, hogy tudásuk teljes latbavetésével segítsék népünket szocializmust építő munkájában. Zeneileg, tudományos művekben éppenúgy, mint az új zeneművek útján segítsék elő, hogy az élet valóban szebb és vidámabb legyen és dolgozó népünk felüdülést, pihenést találjon napi munkája után műveikben. De műveikből tanuljon meg az ellenséget gyűlölni és tanuljon meg -fáradhatatlanul dolgozni a szocializmus, majd a kommunizmus épétéséért, a béke megvédéséért. Igy valósul meg az I. Magyar Zenei Hét jelmondata; „Zeneművészetünkkel .a népért, a szocializmusért, a békéért!" I.I., Rozsos Antal Kulturális egyezmény a béke szolgálatában A magyar és csehszlovák nép barátságának és kapcsolatainak elmélyítésében igen nagyjelentőségű lépés volt az elmúlt héten a magyar-csehszlovák kulturegyezmény megkötése. A Szovjetunió felszabadítása mindkét nép, de az összes demokratikus népek száraára lehetővé tette, hogy baráti kezet, baráti segítséget nyújtsanak egymásnak és ezen az úton vigyék előre az emberiség békéért folytatott harcát. Csákra szab3*!, független népek kőzött képzelhető el a gazdasági és kulturális együttműködésnek az a széleskörű lehetősége, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között fennáll. A felszabadulás előtt a magyar és csehszlovák népet a két ország uralkodó rendszere igyekezett egymással szembeállítani. A gyűlölködés, a soviniszta uszítás válaszfalat emelt a két ország közé, amelyet » Szovjetunió felszabadíiása döntött le. „A nemzeteink közötti kapcsolatok fejlődése bebizonyította mondotta Siroky e|vlár3 a kulturális együttműködésről szóló egyezmény aláírásakor —, hogy az évtizedeken és évszázadokon át tartó viszályokat és ellentéteket sikerült néhány év alatt eredményesen felszámolni. A közöttünk fennálló „örökös" ellenségeskedések a nemzetközi imperializmus szolga, latában álló burzsoá kormányainkkal együtt tűntek el." Ugyanerre mutatott rá Révai elvtárs, amikor beszédében kijelentette: csehszlovák és magyar barátság útja szabaddá vált azzal, hogy a magyar dolgozók leszámoltak a „nagymagyar" sovinizmust hordozó osztályokkal." Két évvel ezelőtt barátsági, együttműködési és kölcsönös se. gélynyuitásl szerződést kötöttünk a Csehszlovák Köztársasággal. Ennek alapján jött létre most a gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény. Ez a kulturális egyezmény, amint Révai elvlárs mondotta: „...újabb bizonyítéka és kifejezője országa. ink békepolltikájának. mert. aki a népek kulturális közeledésén munkálkodik, az a békén mun. kálkodik." A csehszlovák kultura eddig Is nagymértékben gazdagította az egész ország, de a szegedi dolgozók kulturális ismeretét is. hozzájárult a ml kulturánk továbbfejlesztéséhez. A szegcdi dolgo. zók az elmúlt színi évadban a csehszlovák népnek a hitleri fasizmussal szemben folytatott ellenállása egyik kimagasló alakjának harcait ismerhették meg ,,Az üzenet az élőknek" című színműben. Julius Fucsik harca és példamutatása még fokozottabb munkára, a békéért folytatott következetes harcra lelkesíti a szegedi dolgozókat. Számos csehszlovák filmet mutattak be Szegeden a felszabadulás óta. Hogy csak a legutóbb bemutatott filmeket említsük: A néma barrlkád. A híd, A májusban történt című csehszlovák filmek nagy segítséget nyújtottak a csehszlovák nép harcainak, életének, épfiö munkájának a megismeréséhez. Nem kétséges, hogy a csehszlovák nép kulturális eredményeinek a megismerése mindjobban elmélyíti a két nép baráti kapcsolatalt. Ez mutatkozott meg tit Szegeden ls a Csehszlovák Hadsereg Népi Együttese és a Szlovák Népi Együttes szereplésekor. A felszabadulás óta a két nép gazdasági és kullurális kapcsolatának megerősítésében elért eredmények a közös harc, a szocialista építő munka és a béke ügyének sikerre juttatásáért, fényes bizonyítéka annak, hogy a két nép barátsága megbonthatatlan és a csehszlovák és a magyar nén örök barátságot kötött egymással- A magyar-csehszlovák kulturegyezmény egy újabb erős láncszeme a hékéért folytatott harcnak, amelyet a népi demokratikus országok a Szovjetunió vezetésével vívnak a világ valamennyi elnyomott népének felszabadításáért és békéjének biztosításáért. 11 SZEGEDI FŐISKOLÁSOK • • A II. MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSON A budapesti Műcsarnok szürke épülete előtt autók állnak- Pobetlakocsik, meg néhány másmilyen. Délután van. A Hősök.[erének másik oldatán magas,, fehér árbócciSwu a Szovjetunió, meg a népi demokráciáik zászlóit lengeti a szél. A föld. alatti vasút Sztálin-úti uto'ső meg. állója felöl fúrtad fiúk meg lányok csoportja fordul be a térre. A Mii. csarnok felé igyekeznek. A Szegtói Pedagógiai Főiskola rajzszakos I. és II- éves hallgatói akik feljöttek Pestre, hogy megtekintsék a Képzőművészeti Kiállítást.Beszélgetve hakidnaik a széles kőlépcsők felé. Már a lépcső alján olvassák a két óriási oszlopra erősített Láttán az aranybetűs feliratot: II. Magyar Képzőművészeli Kiállítás. Följebb érnek a lépcsőkön. Nyilván a faragott tölgyfaajtó s belát, ni az előcsarnokon keresztül a kiállítási teremben. Az előcsarnokban Váradé Sándor „Szovjet harcos" bronz szobrának hatalmasra nagyitó l-t kőmása áll — magasra tartja géppisztolyát. Az e'.jől menők szeme, hirtelen kereikre tágul a mcglepetéslöl A terem kitárt ajtószárnya: mögött ott áll Rákosi elvtárs. Körülölte munkások, katonák,, parasztok. — Persze a Póbeda-kocsik! — jut eszükbe. (">, hiszen itt van Rákosi elvtárs is — biztosan ö jött az autóvalHármasával ugorját át a lépcsőfokokat, de még az ajtókig sem érnek el, máris látják, hogy egy kis tévedés van a dologban. Igen, itt van Rákosi elvtárs, d- nem személyesen, hanem Pór Bertatan ket még áfakor som, ha a többség nézetével ellenkezik. Az első teremben hatalmas vásznán. llUMH'U'zen* pyelvón szocializmust rútság köt össze, r amit éppen a bejárattal szem. ben helyeztek el: „Urak országából dolgozók hazája" — ez a kép címe. Rákosi elvtárs a Parlamentben beszélget a dolgozóik képviselőivel. A téma megvá. lasztása nagyon szép s a kép hatása — különösen az e'.ső pillanatban — igen erős. De a kis csoport nem 'éri be felüiétos szemléléssel. Közelről vizsgálják a képet s lelkes, őszintén és szívből bíráló fiatalok keményen megmondják véleményüket a kép techn kai és kifejezésbe'i hiánv.l'j. ról. Rértyi Árpád, meg Birkás Béla a két tehetséges II. éves képviseli a kritikai ellenzékei. No, nem csupán azért, hogy kritika legyen, de nem félnek ,Himondani véleményüelbelyezett másik nagy kép felé fordul a figyelem, llt már nincs viia- A csoport egybehangzó véleménye: gyönyörű, hatalmas alkotás. Kádár György és Konecsni György munkája: „Vihar elölt". A hadibaindti.ó parasztvezért, Dózsa Györgyöt, meg kaszákkal, villákkal, cséphadarókkal fölfegyverzett sere. gét, a százados járom szömvü 'icrhét lerázná készülő, harcra kelt pa. rasztságot ábrázolja- A kép mély színei, a süttet fellegek mögött fölhasadó ég liát'iere, a tábor füstje, a paraszti arcok fékezhetetlen dühe, mind egyet sikolt a szemlélők felé, a pusztító nyári vihar előtti folyiott csend rettenetes feszültsé. gét, amelyet a következő pillanatban már az c'.emck tombolása, a minden gyengét, minden bizonytalanul állót elsöprő vész kővel. Tárlalveze'iöre nincs szükség a csoport számára. Winkler László elvtárs, a főiskola rajz tanszékének vezető tanára magyarázza meg hallgatóinak a képeket s hívja fe! a figyelmet olyan ábrázolási módokra és lehelőségekre, amit a hallgatók még nem ve6znek észre. Béres Tenő: „Az urak üzenete' és Benedefo Jenő „Partizánok" című képét egyhangúan ismeri el a csoport. A tanítónak, Winlder Lász'ónak kénéhez érnek: „Ady olvasásakor". Kis zavar tesz úrrá a csoporton, de a leghátrabbak már festőművészei-nk általában nem ábrázolják a munkál, vagy a népet olyan sikerrel, min't például a mult, akár progresszív, akár éppen az elnyomást tükröző jelenségeit. Olyan harc ez, amelyet nem lehet átugorni s minden festőművésznek meg ke!l vívnia saját munkáiban. S miué! hamarabb jön a kezdeméuyezés, annál hamarabb hoz megoldást, eredményi ezen a térenA legjobb szoborként talán Somogyi Árpád, agronómus lányt ábrázoló munkáját ismerik el- Marisa István Villanyszerelő-je újra felborzolja a vitát. Birkás Béla körömszakadtáig harcol mellérte, de alapos érvekkel bizonyítják be neki, hogy az arc nem elég kifejező és főleg a szerszámoik kidolgozására fordította a fősúlyt a művész. Végére érnek a kiállításnak. Do utánuk, helyettük ú/ latogalók ezrei mondják a véleményt: remek technika, s remek jellemábrázo'ás. Mé"is van kifogásolni való. Az, hogy Winftler elvtárs nem nyúl nagyobb s forradalmibb, mai é'e. tiinket áhrázo'ó témák után- A kiállítás eé'«zére is jellemző még. hogy — bár sok az új téma — jönnek. Diákok, munkások, fiatalok és öregek s jónéhányan faluról is. Rendszerint kettesével, hármasávajönnek. A beszélgetés halk zaja tölti be a termeket. Az egész nép ismerkedik az új magyar képzőművészet alkotásaival— Tanulni kell s dolgozni kell sokak — vonja te a következtetést mindnyájuk számára Hányi Árpád másodéves ha.lgató. A második képzőművészeti kiál. látás sok újat- sok eredményt hozott a tavalyival szemben. Már nem félnek művészeink az új témáktól, bár még gyakran bo'ilik az ecset vagy a véső a ma ábrázolásakor. A szegedi főiskolásod számára igen sokat jelentett a kiállításon töltőit három nap. Megismerkedtek új képzőművészetünk legjobb alko. fásaival, fejlődött kritikai és művészi érlékelőkészségülk, egy lépé', sel közelebb kerültek a festők 'és szobrászok Úttal művészion ábrázolt man életünkhöz, (fejér) Tiranában befejezték a magyar-albán kulturális egyezményt előkészítő tárgyalásokat párt kiállításán és megtekintették azt a házat, ahol a pártot megaia(MTI). A Tiranába érkezett magyar kulturálté küldöttség csütörtökön és pénteken megbeszéléseket folytatott az albán-magyar kulturális egyezmény előkészítésére. A magyar küldöttség tagjai látogatást tettek az Albán Muniapílotitték. Részt vettek több kultnirá, lis rendezvényen is. így az Albini Filharmóniai Tártrság hangvor-e™. nyér