Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-14 / 265. szám
2 SZERDA, 1951. NÖNpMBER 14. EGY HÉTTEL KÖZELEBB a szegedi új egyetemi épület elkészüléséhez A szegedi természettudományi kar ifjúságának vasárnapi rohammunkája jelentősen meggyorsította ötéves tervilnk egyik fontos építkezését A Szegedi Tudományegyetem dolgozóinak és hallgatóinak nAgy napja volt november 4„6n. Az épülő új szárnyépület építői átadták az Egyetemnek a befejezett, kész. hatalm'aa tantermet. Az átadó ünnepség lelkes hangulatában született meg az ifjúság felajánlása: vasárnaponként brigádok szervezésével segíti az egyetemi épület építőit & munka gyors befejezésé, ben. A felajánlást követő első vasár, nap előtt már szombaton megnőtt Márta Ferenc elvtársnak, természettudományi kari hallgatók pártszervezete titkárának gondja. A Magasépítés 72 embert kért a vasárnapi építéshez és már szómba, ton 146 hallgató és dolgozó je. lentkezett. Márta elvtárs megbeszélést tartott a DISZ vezetőivel s elhatározták: senkinek sem lehet megtagadni, hogy az Egyetem építéséből ki ne vegye a részét. Min. denki jöjjön, aki jó tanulmányi eredménnyel, becsületes munkával Ozt kiérdemli. Viszont az is igaz. hogy kétszerannyiftn jelentkeztek, tehát két „váltásban" fogunk dol. gozni. Jgy mind a száznegyvenen dolgozhatunk. Vasárnap reggel 9 órakor Fodor Gábor elvtárs, Kossuth-dijas professzorral, az Egyetem rektorával az élen megkezdődött a munka. Csikordultak a betonkeverőgépek, nyögött a taligák és japánerek kereke, morogva emelte a lift a betont, búgott a vibrátor, simára és tömörré gyúrta az oszlopok és gerendák beton, anyagát. Odébb kopogtak a kata. pácsok: lányok faragták be a téglákat a menyezetgeremdáik közé, az udvaron is nagy sürgés-forgás, külön brigád készíti elő az épületfaanyagot a következő napok munkáira. Fodor Gábor elvtárs a betoltozők brigádjában dolgozik. Háromtagú munkacsoportot vezet. Surrognak a lapátok és csobbanva hullik a beton a tárnaszerű, mély zsaluzásba, • Ha majd megköt, az ácsok szétszedik a deszkavázat és áll keményen, biztosan tartja a következő emeleteket is a hatalmas betonoszlop. Tíz ilyen üreg ásít még a második emeleten a munkakezdéskor, de fél líz órakor három már torkig be. toAnal beöntve 611. Fodor Gábor elvtárs csoportjának teljesítménye 125 százalék. Vidáman biztatják is egymást: „Rafia fiáit, a mi otthonunkat építjük 1" Dolgoznak is a fiatalok. Tüdős Ferenc elvtárs, III. éves hallgató a keverőgépnél szorgoskodik. Apja vasesztergályos Diósgyőrölt. állandóan 200 százalékot teljesít* Tüdős elvtárs a termelésben élmunkás — még sohasem volt kitűnőnél roszszabb tanulmányi eredménye. Karja, lábai megfeszülnek, ahogy a kapaszkodón tolja fölfelé a betonnal teli taligát. Mikor a lifthez ér, na. gyot fúj, indul a másik talicskáért, — Hogy e&ik a munka Tüdős elvtárs? — Jól! Frissít! — mondja és kacag a szeme. — Mi tudjuk, miért dolgozunk, a mi egyetemi tanuló és kutatószobáink lesznek itt. Büszkén néz föl a magasodó falakra. — Miért dolgozunk? Nézd elvtárs, nem kell itt sokat beszélni; mi már az új, a népi értelmiség vagyunk! Ezért vagyunk itt, ezért dolgozunk! — Mit gondolsz Tüdős elvtárs, milyen százalékkal dolgoztok? — Nagyon szeretnénk elárnl a száz százaiéikot! — feleli. — Tudod mennyi az eddigi eredmény? 125 százalék! Tüdős etvtársiat nem lehet tovább fönntartani. Megkapja a ta_ lieskája szarvát és indul újabb teherért a betonkeverőgéphez, de futtában még visszakiáltja: — Nagyszerű, ezt megírom apámnak! Hű, de büszke tesz ránk az Öreg! A Magasépítési Vállalat nyolc órai munkát készített elő a vasárnapi műszakra s délben egy órakor megálltak a keverőgépek, a lift. a taligák pihenőre vonultak és abbahagyták a kopogást a kőműveskalapácsok. — A munkát elvégeztük — je. lenteite Vetrö József elvtárs, régi Bzakmunkás. 1924 óta a betonozókná! dolgozik, érti az építkezés a betonmunka minden csinját-bínját. Tőle is megkérdezzük: — Hogyan dolgoznak a hallgatók? Szeretettel néz végig Vetró elv. társ a még sürgő.forgó lármás csoportokon. Ebben a pillanatban úgy érzi, mintha fia volna valamennyi. — Jól — mondja, aztán mintha kevesellené, arait mond, még hozzáteszi — igazán nagyon jói. Vetró elvtárs végiglelkesedte a fiatalokkal az egész műszakot. Hol itt segített, hol ott mutatott meg valami egyszerű fogást, magyarázta meg egy-egy munkamozzanat okát, jelentőségét. S míg segített éa összemérte magában a mult, a Horthy-korszak úri ziiliöttségú ..fiatail'ságát" a szeme előtt kibontakozó, munkábalendülő mai fiatalsággal, büszkén állapítja meg: hát igen, ezért a fiatalságért érdemes dolgozni. ir Kiss Gábor elvtárs lekiabál a be. tonkeverőknek: — Adjátok már fölfelé! — Adnánk mink! Csak vigye a lift! — Jó kifogás sose rossz — repül vissza a válasz, s a keverőgépnél dolgozók csikorduló foggal fognak neki újra a munkának. Nekik ne kiabáljon egyetlen lapátfaló se! Még aiig néhány órája fogtak neki a munkának, ismerkedtek meg a gépekkel, szerszámmal, s máris milyen büszkék a helyeikre! — No, Kiss elvtárs, nehéz.e? — lépünk oda a keverőkkel ingerkedő kis, fekete, villogószemű elvtársboa — Nem nehezebb, mint az aratás! Meg aztán voltam a nyáron Dunapenteién. ott is betonozást csináltam, nagyon megszerettem ezt a munkát! Kiss elvtárs Körö&tarcsáról került a szegedi Egyetemre. A kőrös, tárcsái Rákosi-tszc&ből. — Magamnak is csinálom ezt az épületet, meg aztán jönnek ide még jövőre ia hallgatók Kőröstarcsáréi is, azoknak is kell a hely, a világos, tiszta tanulószobák! Egy munkacsoportban hárman dolgoznak együtt. Kovács Antai bácsi, az egyetem Gazdasági Igazgatóságának kőművese. Dorko. vics Ilona és László Ilona biológushallgatók. A lányok faragták a tég. Iákat, az öreg meg berakja az emelettartó gerendák közé. Fürgén koppannak a kalapácsok, sorakoznak a téglák. A lányok úgy dolgoznak, mintha mindig ezt csinálták volna. — Most már megy, de az elején eltörtünk néhányat. Csa,k úgy egyszerűen odaütöttünk, a tégla meg szétpattant. Én már majdnem elsírtam magam. Kovács bácsi aztán mégis megtanított rá, hogy aprókat, éleseket kell a téglára ütni. Mostmár úgy reped a tégia ahogy én akarom — büszkélkedik László Ilona s be is akarja bizonyítani, hogy nem mese, amit mond. — Szszsz! — szisszen fel és hirtelen szájába kapja az újját. A nagy igyekezetben rápattant a kalapács. No, de semmi az egész, dolgozik tovább a hármas csoport, s hogy valóban jól megcsinálták a munkát, az a munkavégzéskor derül ki. Kovács bácsi, meg lányai 152 százalékot teljesítettek! Kereaztury mérnök elvtárs végig, vezet az építkezésen. Nem nagy az egész terület, mégis hányfajta munka. Helyén legyen a szíve, meg a feje, aki építésvezetésbe fog. Kubikusok, kőművesek, beitonozók, ácsok, asztalosok, üvegesek, villany-, gáz-, vízvezetékszerelők, piktorok, csere, pezők, s ki tudja még, hogy hány szakma munkáját kell összefogni, egybetartani, vezényelni, mint a karmesternek — csakhogy itt nem lehet kiállni a karmesterpálcával a pulpitusra. — Keresztury elvtárs —• mit je. lent az egyetemnek ez a mai munkája? — Sokat. A mai betonozás a kőművesek folyamatos munkáját biztosítja. Nem is tudom, mit csinál. tuínk volna a mai segítség nélkül. • Mult héten, 7.én volt a tanteremátadó ünnepély. Az ifjúság azonban most vette igazán birtokába az egyetem új szárnyépületét. A munka, amit a hallgatóság elvégzett, kettős győzelem. Jelent eigy hetet befejezésének határidejében, ami jelentős dolog. De enné! sokkal többet is jelent. Ifjúságunk életerejét, öntudatát, forradalmi szellemét is bizonyítja, ami sokkal nagyobb dologAz űj egyetemi épületben az új szocialista ifjúság fogja elsajátítani, s a szocializmus építésének győztes fegyverévé tenni a tudományt. Szabolcsi Gábor EL O RE IFJÚSÁG fl mi szervezetünkbe Is olyan harcos fiatalok kellenek, akik nem hátrálnak meg a nehézségek elöl Levelemben szeretnék beszámolni a Radnóti gimnázium DISZ-szerve. zetének munkájáról. Lassan két hónapja már, hogy megkezdtük az új tanévet, de még nálunk nem folyt komoly DISZ. munka. A tanulók ínég mindig nem tudják, kik az iskolai DISZ vezetőségi tagjai, sőt a vezetőség tagjait még maga a titkár sem ismeri. Űgylátszik, mintha az egész DISZszervezet téli álmát aludná. A tagságról készült lapok kitöltésén kívül a szervezet még semmit sem csinált. Nem ismertették az új tagkönyvek jelentőségét, nem harcolnak a tanulmányi színvonal emeléséért, az ifjú gárdisták nem végzik kellőképpen felvilágosító munkájukat. Én pedig éa még több tanulótársam úgy gondoljuk, hogy a mi szervezetünkbe is olyan harcos fiatalok kellenek, akik nem hátrálnak meg a nehézségek elől, akik egyéni példamutatásukkal harcolnak a jobb tanulmányi eredményért, a jobb tanulmányi fegyelemért, a szervezeti munka megjavításáért. De hiba van a „Szabad Ifjúság" olvasása körül is. Mintegy 500 tanulója van a® iskolának és mindössze 20 darab „Szabad Ifjúság"-ol járatunk, de ebből is 6—8 mindig hetekig porosodik a portán. Ebben a levélben is kérem a városi DISZ-bizoWiság'ot, foglalkozzék többet iskolánk DISZ-szervezelének munkájával, bírálatával segítse a vezetőségi tagok munkáját, mert akkor elkerülhetjük, hogy két hónap elteltével vegyék csak észre, hogy egy 450-es létszámú DISZszervezet milyen rosszul is végzi munkáját. Boldizsár Balázs, a Radnóti gimnázium I. o. tanulója. ¥ Boldizsár Balázs leveléhez annyi a hozzáfűzni valónk, hogy a Radnóti gimnáziumban a napokban űj DISZ-vezetőséget választottak. Reméljük, hogy az új vezetőség, látva moelmár a hibákat, mielőbb kiküszöböli azokat. Ebben maga Földi Vilmos elvlárs, az új DlSZ-titkár jár majd elöl jó példával. De reméljük azt is, hogy ezentúl a városi DISZ-bizottság is többel fog. lalkozik és jobban figyelemmel ki. séri majd az iskolai DISZ-szerve. zetek munkáját. Az amerikaiak továbbra is akadályozzák a fegyverszüneti tárgyalásokat Keszon. Keszoni megfigyelők szerint az amerikaiak legfőbb célja: Keszon megszerzése, illetve, a fegyverszüneti tárgyalásoknak határozaillan Ideig történő elhúzása. Erre mutat az is, hogy az amerikai küldöttek több minit két hét óta akadályozzák a megállapodást a napirend második pontjában. Jelentésének befejező részében a külöotudosító hangsúlyozza: mindenki előtt teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikai küldöltek azért halogatják szándékosan a napirend legfontosabb pontjának — a fegyverszüneti vonal kérdésének — és következésképpen a napirend többi pontjának rendezését, hogy fenntartsák a feszült helyzete^ Az Elnöki Tanács nyugdíjrendelete messzemenően gondoskodik a megrokkant dolgozókról A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a dolgozóit egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról megjelent 1951. évi 30. számú törvény, erejű rendelete előírja, hogy meg rokkanás esetén rokkantsági nyugdíj jár annak a dolgozónak, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálali időt eltöltötte és rokkantsága egy év eltelte előtt előreláthatóan nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíj eléréséhez a következő legrövidebb időt állapítja meg a rendelet: 22 éves korig férfiaknál három, nőknél két, földalatt, vagy egészségre ártalmas munkakörben, munkahelyen végzett munkánál két év. 22—25 éves életkorig férfiaknál négy, nőknél három, földalatti vagy egészségre ártalmas munkakörben végzett munkánál ugyancsak három év. 25-től felfelé a következőképpen alakul: 25—30 éves életkorig hat, négy, illetve négy, 30—35 éves életkorig nyolc, öt, illetve öt, 35—40 éves életkorig tíz, hét, illetve hal év, 40 éven felül pedig férfiaknál tíz, nőknél kilenc, földalatti, vagy egészségre ártalmas munkakörben hét év. Szolgálati időre való teldnteí nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra az a dolgozó, akiinek megrokkanását üzemi haleset, vagy foglalkozási betegség okozta. , Kinek jár rokkantsági nyugdíj? A rendelet előírása ssserint rokkant az, aki egészségének megrom_ lása, vagy erőhanyatlás következtében munkaképeseégét teljesen, vagy túlnyomó részbon tartósan elvesz, tette. A nyugdíjjogosultság szempontjából a rokkantak három csoportba sorolhatók: I. csoportba tartoznak azok, akik munkaképességüket mind rendes keresőfoglalkozásukban, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztették és mások gondozására, ápolására szorulnak. II. csoportba tartoznak azok, akik munkaképességüket mind a kereső, foglalkozásukban, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztették, de mások gondozására, ápolására nem szorulnak. .A III. csoportba tartozik az, aki rendes keresőfoglalkozásában rendszeres munkára képleten és munkaképességét legalább kétharmad részben egyébként is elvesztette, így megmaradó munkaképességével rendszeresen nem tud dolgozni, vagy csak korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősítésű, vagy lényegesen kisebb képzettséget kívánó foglalkozásban képes dolgozni. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik az is, aikinek munkaképessége üzemi balesel, vagy foglalkozási betegség következtében 67 százalékot elérő, de 90 százalékot meg nem baladó mértékben csökken. Mennyi a rokkantsági nyugdíj? A rokkantsági nyugdíj az orvos megállapításának időpontjától kezd. ve jár, a rokkantság tartama at^ti. A rokkantsági törzsnyugdíj ösv szege: az első-csoprotbeli rokkan^ taknál a nyugdíj megállapításánál alapút szolgáló munkabér 54 százaléka. Tehát, ha valamelyik dolgozó megrokkant és előtte 12 hónapon át mondjuk ezer forint volt a havi átlagkeresete, akkor, ha az első csoportba tartozik, 540 forint rokkantsági nyugdíjat kap havonta. A második csoportbeli rokkantnál a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló munkabér 45 százalék, a harmadik csoportbeli rokkantaknál az alapul szolgáló munkabér 30 százaléka a rokkant, sági törzsnyugdíj összege. A rendelettel kancsolatos végrehajtási utasítás előírja, hogy az a dolgozó is jogosult megrokkanása esetén rokkantsági nyugdíjra, aki valamely alacsonyabb korcsoportban a rokkantsági nyugdíjhoz szűk. séges időt eltöltötte éfl megszakitásnélkü] tovább dolgozik és a magasabb korcsoportban megkívánt szolgálati Időt még nem töltötte be. Például egy férfi dolgozó harmincöt éves korában már nyolc évi szolgálati idővel rendelkezik és 36 éves korában rokkán meg, kap-e rokkantsági nyugdíjat ? Igen, ha megszakítás nélkül dol. gozott, akkor kap, mert 85 éves korában egyszer már elérte a rokkantsági nyugdíj folyósításához szükséges előírt — jelen esetben nyolc évi — szolgálati Időt. Harminchat éves korában azonban még nem rendelkezik arra a korcsoportra előírt szolgálati idővel, hiszen 35—40 éves életkor közölt férfiaknál tíz év az előírt szolgálati idő, mégis mivel már egyszer az alacsonyabb korcsoportban e!_ töltötte a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges időt és megszakítás nélkül tovább dolgozott, jogosult rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjra. Mindez mutatja, hogy a nép állama a most megjelent nyugdíjren. delet végrehajtása során milyet, következetességgel érvényesíti a „legfőbb érték az ember" elvét. A múltban sivár nyomor volt osztály, része ann.ak. akinek megromlott az egészsége- Melyik kapitalista alkalmazott rokkant embert? A tőkés országokban ma is ugyanolyan nyomorúságos a megrokkant dolgozók sorsa. Nálunk megfelelő ösz. szegű rokkantsági nyugdíjat biz. tosít a dolgozó nép állama azoknak, akiknek megromlott az egészsége, de ugyanakkor módi nyílik ' arra ls — egészségi állapotától függően —, hogy könnyebb munkára képeztesse át magát a csök. kent képességű dolgozó. II szovjel kormány jegyzéke a norvég kormányhoz Moszkva (TASZSZ). A norvég kormány október 30d jegyzékében, amelyet a szovjet kormányhoz' intézett! az október 15-i szovjet jegyzékre válaszolva. vitatni próbálja az atlantt tömb agresszív szándékait A norvég kormány ebben a jegyzékében még azt is kijelenti, hogy továbbra Is az atlanti tömbre szándékozik építeni külpolitl. káját. A norvég jegyzék tagadni igyekszik azt is, hogy a Spitzbergák szigetcsoportját és a Medve szígeíet az atlanti tömb főparancsnokság hatásköre alá helyezve, megsértette a Spitzbergákról szóló párizsi egyezményt. November 12-én a szovjet kormány válaszjegyzéket intézett Norvégia kormányához. A jegyzék rámutat, hogy Norvégia védekezés ürügyével széleskörű katonai intézkedéseket lesz az atlanti tömb agresszív terveinak meglelelően. A norvég kormánynak az az éllifása, hogy ezek az intézkedések állítólag a békét és Norvégia biztonságát szolgálják, csak a közönség félrevezetésére valók. Az a körülmény, hogy a norvég kormány elutasította egy meg nem támadási szerződés megkötését a Szovjetunióval, amely Norvégiával szomszédos állam, és ugyanakkor belépett az atlanti tömbbe, bizonyítja: teljesen képmutató a norvég kormánynak az a kijelentése, hogy a béke megszilárdítására törekszik. A szovjet jegyzék a továbbiakban tényekkel bizonyltja, hogy az atlanti tömi öt nem a viták békés rendezésére, hanem új háború előkészítése céljából nlakítoiták. A szovjet kormány jegyzéke befejezésül megállapítja, hogy bár a norvég kormány kijelentette, hogy semmiféle katonai erőgyűjtést nem létesít a fentemlített szigeteken, és ezt semilyen más államnak sem engedi meg, mégis azzai, hogy a norvég kormány a szigeteket alárendelte az atlanti főparancsnokságnak, már egymagában megsérti a Spitzbergákról szó'ó párizsi egyezményt. A norvég kormánynak ezt az eljárását a szovjet kormány nem tekintheti másként, mint hnrútságtalan lépést a Szovjetunióval szemben — jelenti ki a szovjet kormányjegyzék. A szovjet kormány végül is a norvég kormányra hárítja a felelffiséiet azzal kapcsolatban, hogy a norvég kormány külpolitikái ét a támadó atlanti tömbre akarja felépíteni. Peront hat évre ismét köztársasági elnökké „választották" Montevideo (TASZSZ). Argentínában, a most megtartott választások során a köztársasági elnököt, az alelnököt é6 a psnnment képviselőit választották meg. Buenos Aires-i sajtóközlés szerint Peront Ismét megválasztották hat évre Argentína elnökévé. Az United Prés* Hírügynökség tudósítójának jelentése szerint az elnökválasztás végső, számszerű eredménye még nem ismeretes.