Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-14 / 265. szám

2 SZERDA, 1951. NÖNpMBER 14. EGY HÉTTEL KÖZELEBB a szegedi új egyetemi épület elkészüléséhez A szegedi természettudományi kar ifjúságának vasárnapi rohammunkája jelentősen meggyorsította ötéves tervilnk egyik fontos építkezését A Szegedi Tudományegyetem dolgozóinak és hallgatóinak nAgy napja volt november 4„6n. Az épülő új szárnyépület építői átad­ták az Egyetemnek a befejezett, kész. hatalm'aa tantermet. Az át­adó ünnepség lelkes hangulatában született meg az ifjúság felaján­lása: vasárnaponként brigádok szer­vezésével segíti az egyetemi épület építőit & munka gyors befejezésé, ben. A felajánlást követő első vasár, nap előtt már szombaton megnőtt Márta Ferenc elvtársnak, termé­szettudományi kari hallgatók párt­szervezete titkárának gondja. A Magasépítés 72 embert kért a va­sárnapi építéshez és már szómba, ton 146 hallgató és dolgozó je. lentkezett. Márta elvtárs megbeszé­lést tartott a DISZ vezetőivel s elhatározták: senkinek sem lehet megtagadni, hogy az Egyetem épí­téséből ki ne vegye a részét. Min. denki jöjjön, aki jó tanulmányi eredménnyel, becsületes munkával Ozt kiérdemli. Viszont az is igaz. hogy kétszerannyiftn jelentkeztek, tehát két „váltásban" fogunk dol. gozni. Jgy mind a száznegyvenen dolgozhatunk. Vasárnap reggel 9 órakor Fodor Gábor elvtárs, Kossuth-dijas professzorral, az Egyetem rektorával az élen meg­kezdődött a munka. Csikordultak a betonkeverőgépek, nyögött a ta­ligák és japánerek kereke, morogva emelte a lift a betont, búgott a vibrátor, simára és tömörré gyúrta az oszlopok és gerendák beton, anyagát. Odébb kopogtak a kata. pácsok: lányok faragták be a tég­lákat a menyezetgeremdáik közé, az udvaron is nagy sürgés-forgás, kü­lön brigád készíti elő az épületfa­anyagot a következő napok mun­káira. Fodor Gábor elvtárs a betoltozők brigádjában dolgozik. Háromtagú munkacsoportot vezet. Surrognak a lapátok és csobbanva hullik a be­ton a tárnaszerű, mély zsaluzásba, • Ha majd megköt, az ácsok szétsze­dik a deszkavázat és áll keményen, biztosan tartja a következő emele­teket is a hatalmas betonoszlop. Tíz ilyen üreg ásít még a második emeleten a munkakezdéskor, de fél líz órakor három már torkig be. toAnal beöntve 611. Fodor Gábor elvtárs csoportjának teljesítménye 125 százalék. Vidáman biztatják is egymást: „Rafia fiáit, a mi otthonunkat építjük 1" Dolgoznak is a fiatalok. Tüdős Ferenc elvtárs, III. éves hallgató a keverőgépnél szorgoskodik. Apja vasesztergályos Diósgyőrölt. állan­dóan 200 százalékot teljesít* Tüdős elvtárs a termelésben élmunkás — még sohasem volt kitűnőnél rosz­szabb tanulmányi eredménye. Karja, lábai megfeszülnek, ahogy a ka­paszkodón tolja fölfelé a betonnal teli taligát. Mikor a lifthez ér, na. gyot fúj, indul a másik talicskáért, — Hogy e&ik a munka Tüdős elvtárs? — Jól! Frissít! — mondja és ka­cag a szeme. — Mi tudjuk, miért dolgozunk, a mi egyetemi tanuló és kutatószobáink lesznek itt. Büszkén néz föl a magasodó falakra. — Miért dolgozunk? Nézd elv­társ, nem kell itt sokat beszélni; mi már az új, a népi értelmiség vagyunk! Ezért vagyunk itt, ezért dolgozunk! — Mit gondolsz Tüdős elvtárs, milyen százalékkal dolgoztok? — Nagyon szeretnénk elárnl a száz százaiéikot! — feleli. — Tudod mennyi az eddigi ered­mény? 125 százalék! Tüdős etvtársiat nem lehet to­vább fönntartani. Megkapja a ta_ lieskája szarvát és indul újabb te­herért a betonkeverőgéphez, de fut­tában még visszakiáltja: — Nagyszerű, ezt megírom apám­nak! Hű, de büszke tesz ránk az Öreg! A Magasépítési Vállalat nyolc órai munkát készített elő a vasárnapi műszakra s délben egy órakor megálltak a keverőgépek, a lift. a taligák pihenőre vonultak és abbahagyták a kopogást a kő­műveskalapácsok. — A munkát elvégeztük — je. lenteite Vetrö József elvtárs, régi Bzakmunkás. 1924 óta a betonozók­ná! dolgozik, érti az építkezés a betonmunka minden csinját-bínját. Tőle is megkérdezzük: — Hogyan dolgoznak a hallga­tók? Szeretettel néz végig Vetró elv. társ a még sürgő.forgó lármás cso­portokon. Ebben a pillanatban úgy érzi, mintha fia volna valamennyi. — Jól — mondja, aztán mintha kevesellené, arait mond, még hozzá­teszi — igazán nagyon jói. Vetró elvtárs végiglelkesedte a fiatalokkal az egész műszakot. Hol itt segített, hol ott mutatott meg valami egyszerű fogást, magya­rázta meg egy-egy munkamozza­nat okát, jelentőségét. S míg segí­tett éa összemérte magában a mult, a Horthy-korszak úri ziiliöttségú ..fiatail'ságát" a szeme előtt kibon­takozó, munkábalendülő mai fiatal­sággal, büszkén állapítja meg: hát igen, ezért a fiatalságért érdemes dolgozni. ir Kiss Gábor elvtárs lekiabál a be. tonkeverőknek: — Adjátok már fölfelé! — Adnánk mink! Csak vigye a lift! — Jó kifogás sose rossz — repül vissza a válasz, s a keverőgépnél dolgozók csikorduló foggal fognak neki újra a munkának. Nekik ne kiabáljon egyetlen lapátfaló se! Még aiig néhány órája fogtak neki a munkának, ismerkedtek meg a gépekkel, szerszámmal, s máris milyen büszkék a helyeikre! — No, Kiss elvtárs, nehéz.e? — lépünk oda a keverőkkel ingerkedő kis, fekete, villogószemű elvtárs­boa — Nem nehezebb, mint az ara­tás! Meg aztán voltam a nyáron Dunapenteién. ott is betonozást csináltam, nagyon megszerettem ezt a munkát! Kiss elvtárs Körö&tarcsáról ke­rült a szegedi Egyetemre. A kőrös, tárcsái Rákosi-tszc&ből. — Magamnak is csinálom ezt az épületet, meg aztán jönnek ide még jövőre ia hallgatók Kőröstar­csáréi is, azoknak is kell a hely, a világos, tiszta tanulószobák! Egy munkacsoportban hárman dolgoznak együtt. Kovács Antai bácsi, az egyetem Gazdasági Igazgatóságának kőművese. Dorko. vics Ilona és László Ilona biológus­hallgatók. A lányok faragták a tég. Iákat, az öreg meg berakja az emelettartó gerendák közé. Fürgén koppannak a kalapácsok, sorakoz­nak a téglák. A lányok úgy dol­goznak, mintha mindig ezt csinál­ták volna. — Most már megy, de az elején eltörtünk néhányat. Csa,k úgy egy­szerűen odaütöttünk, a tégla meg szétpattant. Én már majdnem el­sírtam magam. Kovács bácsi aztán mégis megtanított rá, hogy apró­kat, éleseket kell a téglára ütni. Mostmár úgy reped a tégia ahogy én akarom — büszkélkedik László Ilona s be is akarja bizonyítani, hogy nem mese, amit mond. — Szszsz! — szisszen fel és hir­telen szájába kapja az újját. A nagy igyekezetben rápattant a ka­lapács. No, de semmi az egész, dol­gozik tovább a hármas csoport, s hogy valóban jól megcsinálták a munkát, az a munkavégzéskor de­rül ki. Kovács bácsi, meg lányai 152 százalékot teljesítettek! Kereaztury mérnök elvtárs végig, vezet az építkezésen. Nem nagy az egész terület, mégis hányfajta munka. Helyén legyen a szíve, meg a feje, aki építésvezetésbe fog. Kubikusok, kőművesek, beitonozók, ácsok, asz­talosok, üvegesek, villany-, gáz-, vízvezetékszerelők, piktorok, csere, pezők, s ki tudja még, hogy hány szakma munkáját kell összefogni, egybetartani, vezényelni, mint a karmesternek — csakhogy itt nem lehet kiállni a karmesterpálcával a pulpitusra. — Keresztury elvtárs —• mit je. lent az egyetemnek ez a mai mun­kája? — Sokat. A mai betonozás a kő­művesek folyamatos munkáját biz­tosítja. Nem is tudom, mit csinál. tuínk volna a mai segítség nélkül. • Mult héten, 7.én volt a tante­remátadó ünnepély. Az ifjúság azonban most vette igazán birto­kába az egyetem új szárnyépületét. A munka, amit a hallgatóság el­végzett, kettős győzelem. Jelent eigy hetet befejezésének határidejében, ami jelentős dolog. De enné! sok­kal többet is jelent. Ifjúságunk életerejét, öntudatát, forradalmi szellemét is bizonyítja, ami sokkal nagyobb dolog­Az űj egyetemi épületben az új szocialista ifjúság fogja elsajátí­tani, s a szocializmus építésének győztes fegyverévé tenni a tudo­mányt. Szabolcsi Gábor EL O RE IFJÚSÁG fl mi szervezetünkbe Is olyan harcos fiatalok kellenek, akik nem hátrálnak meg a nehézségek elöl Levelemben szeretnék beszámolni a Radnóti gimnázium DISZ-szerve. zetének munkájáról. Lassan két hónapja már, hogy megkezdtük az új tanévet, de még nálunk nem folyt komoly DISZ. munka. A tanulók ínég mindig nem tudják, kik az iskolai DISZ vezető­ségi tagjai, sőt a vezetőség tagjait még maga a titkár sem ismeri. Űgylátszik, mintha az egész DISZ­szervezet téli álmát aludná. A tagságról készült lapok kitöl­tésén kívül a szervezet még sem­mit sem csinált. Nem ismertették az új tagkönyvek jelentőségét, nem harcolnak a tanulmányi színvonal emeléséért, az ifjú gárdisták nem végzik kellőképpen felvilágosító munkájukat. Én pedig éa még több tanulótársam úgy gondoljuk, hogy a mi szervezetünkbe is olyan har­cos fiatalok kellenek, akik nem hát­rálnak meg a nehézségek elől, akik egyéni példamutatásukkal harcol­nak a jobb tanulmányi eredmény­ért, a jobb tanulmányi fegyelemért, a szervezeti munka megjavításáért. De hiba van a „Szabad Ifjúság" olvasása körül is. Mintegy 500 ta­nulója van a® iskolának és mind­össze 20 darab „Szabad Ifjúság"-ol járatunk, de ebből is 6—8 mindig hetekig porosodik a portán. Ebben a levélben is kérem a vá­rosi DISZ-bizoWiság'ot, foglalkozzék többet iskolánk DISZ-szervezelének munkájával, bírálatával segítse a vezetőségi tagok munkáját, mert akkor elkerülhetjük, hogy két hó­nap elteltével vegyék csak észre, hogy egy 450-es létszámú DISZ­szervezet milyen rosszul is végzi munkáját. Boldizsár Balázs, a Radnóti gimnázium I. o. tanulója. ¥ Boldizsár Balázs leveléhez annyi a hozzáfűzni valónk, hogy a Rad­nóti gimnáziumban a napokban űj DISZ-vezetőséget választottak. Re­méljük, hogy az új vezetőség, lát­va moelmár a hibákat, mielőbb ki­küszöböli azokat. Ebben maga Földi Vilmos elvlárs, az új DlSZ-titkár jár majd elöl jó példával. De re­méljük azt is, hogy ezentúl a vá­rosi DISZ-bizottság is többel fog. lalkozik és jobban figyelemmel ki. séri majd az iskolai DISZ-szerve. zetek munkáját. Az amerikaiak továbbra is akadályozzák a fegyverszüneti tárgyalásokat Keszon. Keszoni megfigyelők szerint az amerikaiak legfőbb célja: Keszon megszerzése, illetve, a fegy­verszüneti tárgyalásoknak határo­zaillan Ideig történő elhúzása. Erre mutat az is, hogy az amerikai kül­döttek több minit két hét óta aka­dályozzák a megállapodást a napi­rend második pontjában. Jelenté­sének befejező részében a külöo­tudosító hangsúlyozza: minden­ki előtt teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikai küldöltek azért halogatják szándékosan a napirend legfontosabb pontjának — a fegyverszüneti vonal kérdésé­nek — és következésképpen a na­pirend többi pontjának rendezését, hogy fenntartsák a feszült helyze­te^ Az Elnöki Tanács nyugdíjrendelete messzemenően gondoskodik a megrokkant dolgozókról A Népköztársaság Elnöki Taná­csának a dolgozóit egységes társa­dalombiztosítási nyugdíjáról meg­jelent 1951. évi 30. számú törvény, erejű rendelete előírja, hogy meg rokkanás esetén rokkantsági nyug­díj jár annak a dolgozónak, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálali időt eltöltötte és rokkant­sága egy év eltelte előtt előrelát­hatóan nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíj eléréséhez a következő legrövidebb időt álla­pítja meg a rendelet: 22 éves korig férfiaknál három, nőknél két, földalatt, vagy egész­ségre ártalmas munkakörben, mun­kahelyen végzett munkánál két év. 22—25 éves életkorig férfiaknál négy, nőknél három, földalatti vagy egészségre ártalmas munkakörben végzett munkánál ugyancsak há­rom év. 25-től felfelé a következőképpen alakul: 25—30 éves életkorig hat, négy, illetve négy, 30—35 éves élet­korig nyolc, öt, illetve öt, 35—40 éves életkorig tíz, hét, illetve hal év, 40 éven felül pedig férfiaknál tíz, nőknél kilenc, földalatti, vagy egészségre ártalmas munkakörben hét év. Szolgálati időre való teldnteí nél­kül jogosult rokkantsági nyugdíjra az a dolgozó, akiinek megrokkaná­sát üzemi haleset, vagy foglalko­zási betegség okozta. , Kinek jár rokkantsági nyugdíj? A rendelet előírása ssserint rok­kant az, aki egészségének megrom_ lása, vagy erőhanyatlás következté­ben munkaképeseégét teljesen, vagy túlnyomó részbon tartósan elvesz, tette. A nyugdíjjogosultság szem­pontjából a rokkantak három cso­portba sorolhatók: I. csoportba tartoznak azok, akik munkaképes­ségüket mind rendes keresőfoglal­kozásukban, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztették és mások gondozására, ápolására szorulnak. II. csoportba tartoznak azok, akik munkaképességüket mind a kereső, foglalkozásukban, mind bármely más foglalkozás tekintetében telje­sen elvesztették, de mások gondo­zására, ápolására nem szorulnak. .A III. csoportba tartozik az, aki rendes keresőfoglalkozásában rend­szeres munkára képleten és mun­kaképességét legalább kétharmad részben egyébként is elvesztette, így megmaradó munkaképességével rendszeresen nem tud dolgozni, vagy csak korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősítésű, vagy lényegesen kisebb képzettséget kí­vánó foglalkozásban képes dolgoz­ni. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik az is, aikinek munkaképes­sége üzemi balesel, vagy foglalko­zási betegség következtében 67 szá­zalékot elérő, de 90 százalékot meg nem baladó mértékben csökken. Mennyi a rokkantsági nyugdíj? A rokkantsági nyugdíj az orvos megállapításának időpontjától kezd. ve jár, a rokkantság tartama at^ti. A rokkantsági törzsnyugdíj ösv szege: az első-csoprotbeli rokkan^ taknál a nyugdíj megállapításánál alapút szolgáló munkabér 54 szá­zaléka. Tehát, ha valamelyik dol­gozó megrokkant és előtte 12 hó­napon át mondjuk ezer forint volt a havi átlagkeresete, akkor, ha az első csoportba tartozik, 540 forint rokkantsági nyugdíjat kap ha­vonta. A második csoportbeli rok­kantnál a nyugdíj megállapításá­nál alapul szolgáló munkabér 45 százalék, a harmadik csoportbeli rokkantaknál az alapul szolgáló munkabér 30 százaléka a rokkant, sági törzsnyugdíj összege. A rendelettel kancsolatos végre­hajtási utasítás előírja, hogy az a dolgozó is jogosult megrokkanása esetén rokkantsági nyugdíjra, aki valamely alacsonyabb korcsoport­ban a rokkantsági nyugdíjhoz szűk. séges időt eltöltötte éfl megszaki­tásnélkü] tovább dolgozik és a ma­gasabb korcsoportban megkívánt szolgálati Időt még nem töltötte be. Például egy férfi dolgozó har­mincöt éves korában már nyolc évi szolgálati idővel rendelkezik és 36 éves korában rokkán meg, kap-e rokkantsági nyugdíjat ? Igen, ha megszakítás nélkül dol. gozott, akkor kap, mert 85 éves korában egyszer már elérte a rok­kantsági nyugdíj folyósításához szükséges előírt — jelen esetben nyolc évi — szolgálati Időt. Har­minchat éves korában azonban még nem rendelkezik arra a korcso­portra előírt szolgálati idővel, hi­szen 35—40 éves életkor közölt férfiaknál tíz év az előírt szolgá­lati idő, mégis mivel már egyszer az alacsonyabb korcsoportban e!_ töltötte a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges időt és megszakítás nél­kül tovább dolgozott, jogosult rok­kantság esetén rokkantsági nyug­díjra. Mindez mutatja, hogy a nép ál­lama a most megjelent nyugdíjren. delet végrehajtása során milyet, következetességgel érvényesíti a „legfőbb érték az ember" elvét. A múltban sivár nyomor volt osztály, része ann.ak. akinek megromlott az egészsége- Melyik kapitalista al­kalmazott rokkant embert? A tő­kés országokban ma is ugyanolyan nyomorúságos a megrokkant dol­gozók sorsa. Nálunk megfelelő ösz. szegű rokkantsági nyugdíjat biz. tosít a dolgozó nép állama azok­nak, akiknek megromlott az egész­sége, de ugyanakkor módi nyílik ' arra ls — egészségi állapotától függően —, hogy könnyebb mun­kára képeztesse át magát a csök. kent képességű dolgozó. II szovjel kormány jegyzéke a norvég kormányhoz Moszkva (TASZSZ). A norvég kormány október 30d jegyzéké­ben, amelyet a szovjet kormány­hoz' intézett! az október 15-i szov­jet jegyzékre válaszolva. vitatni próbálja az atlantt tömb agresszív szándékait A norvég kormány eb­ben a jegyzékében még azt is ki­jelenti, hogy továbbra Is az atlanti tömbre szándékozik építeni külpolitl. káját. A norvég jegyzék tagadni igyek­szik azt is, hogy a Spitzbergák szigetcsoportját és a Medve szí­geíet az atlanti tömb főparancs­nokság hatásköre alá helyezve, megsértette a Spitzbergákról szóló párizsi egyezményt. November 12-én a szovjet kor­mány válaszjegyzéket intézett Nor­végia kormányához. A jegyzék rámutat, hogy Norvégia védekezés ürügyével széleskörű katonai in­tézkedéseket lesz az atlanti tömb agresszív terveinak meglelelően. A norvég kormánynak az az éllifása, hogy ezek az intézkedések állító­lag a békét és Norvégia biztonsá­gát szolgálják, csak a közönség félrevezetésére valók. Az a körülmény, hogy a norvég kormány elutasította egy meg nem támadási szerződés megköté­sét a Szovjetunióval, amely Nor­végiával szomszédos állam, és ugyanakkor belépett az atlanti tömbbe, bizonyítja: teljesen kép­mutató a norvég kormánynak az a kijelentése, hogy a béke megszi­lárdítására törekszik. A szovjet jegyzék a továbbiakban tényekkel bizonyltja, hogy az atlanti tömi öt nem a viták békés rendezésére, hanem új háború előkészítése céljából nlakítoiták. A szovjet kormány jegyzéke be­fejezésül megállapítja, hogy bár a norvég kormány kijelentette, hogy semmiféle katonai erőgyűjtést nem létesít a fentemlített szigete­ken, és ezt semilyen más állam­nak sem engedi meg, mégis azzai, hogy a norvég kormány a szige­teket alárendelte az atlanti főpa­rancsnokságnak, már egymagában megsérti a Spitzbergákról szó'ó párizsi egyezményt. A norvég kormánynak ezt az el­járását a szovjet kormány nem te­kintheti másként, mint hnrútságta­lan lépést a Szovjetunióval szem­ben — jelenti ki a szovjet kor­mányjegyzék. A szovjet kormány végül is a norvég kormányra hárítja a fele­lffiséiet azzal kapcsolatban, hogy a norvég kormány külpolitikái ét a támadó atlanti tömbre akarja fel­építeni. Peront hat évre ismét köztársasági elnökké „választották" Montevideo (TASZSZ). Argentí­nában, a most megtartott válasz­tások során a köztársasági elnököt, az alelnököt é6 a psnnment kép­viselőit választották meg. Buenos Aires-i sajtóközlés sze­rint Peront Ismét megválasztották hat évre Argentína elnökévé. Az United Prés* Hírügynökség tudó­sítójának jelentése szerint az el­nökválasztás végső, számszerű eredménye még nem ismeretes.

Next

/
Thumbnails
Contents