Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

Törvényerejű rendelet a dolgozók nyugdijáról Ma parasztgyüléseken osztják kl a jutalmakat a terménybcgyüjlés legjobbjainak A Béke Vllégtanáes halirozala a békecgyczményl követelő aláirásgylijtéssel kapcsolatban AZ MDP CSON GR ADM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VII. ÉVF. 263. SZÁM. AHA 50 FII.I.ÉI! VASAHNAP, 1951. NOVEMBER 11. JÓMÓDÜ PARASZTOK „Hallottad? Kelier Jánosék egy­ezerre három télikabátot, két pár cipőt, meg ruhaneműt vásároltak. Fejes Julianna középparaszi lánya azt mondja, hogy míg egyénileg gazdálkodtak, alig tudták maguk­nak valamit venni, s most, hogy a szövetkezetben dolgoznak, amit keresnek, mind magukra költhetik.'' — A parasztember általános élet­felfogása abban gyökerezik, hogy mielőtt véleményt mondana, az élet anyagi oldalait nézi. J6 például Makón a makói hagymásnak, ha drágán kel a hagyma... jó, ha ára van a kukoricának, a cukorrépá­nak — legalábbis így gondolja a dolgozó paraszt Meg volt mindig elégedve, ha még 1—2 holdat tu­dott ragasztani a meglévőhöz, má­sik lovat is tudott venni, új kocsi', szerszámot. Egészséges élet törek­vés az, amely a könnyebb megélhe. tést, az élet szebbétételét tűzi k; célul, de csak akkor, ha az nem még verejtékére, károsodásári épül. A gazdagodás azonban ezelőtf mirt. dig „aki bírja marja" elvén alapult. Az egyik c&opoít a fazekat tar­totta, amiből a másik csoport ki­halászta a húst. Könnyű volt így házat, földet, tehenet „szerezni"; jómódban élni. Manapság azonban a gazdagodás­pak merőben új forrása vam s a fa. lun „új gazdagok" vannak. Kik ezek? Feleletet ad erre a bakst tudósítónktól küldött üzenet is: „A bakíi földtművesszövetkeret'ben egyetlen tszcs.tag sem vásárolt 2000 forinton alul ruhaanyagot.4' Hol találhatók a gazdagodás új for­rásai? A leveiényí általános isko­lás tanulók azt mondogatják ott­hon a szüleiknek: „Apám, te miért nem lépsz be a iszcsbe. hogy ne­künk is olyan szép ruháink legye­nek. mint a Vörös Szikra-tszcy ta­gok gyermekéinek ? A gazdagodás új forrása a megbecsült, az er­kölccsé emelt munka. De nem nkár. milyen munka ánl! Csak az o'yan, amely a kölcsönös segítségen, az embercsoportok tervszerű együtt­működésén: a közösség erején, a tudomány, a technika legcélszerűbb felhasználásán alapul. S hol latál­ható ez meg? A föld társas meg­művelésében: a tSzcS gazdá Indás­ban. Most végzik termelőcsoportjaink az évvégi zárszámadást. A zár­számadás az évi munka pontos mérlege- Megmutatja: mit ért a tszcs-tagok egész évi munkája? Az eddigi eredmények már fényesen bizonyítják a tszcs.k aranyigazsá. gát: magasra ívelő életszínvonal csak a tszcsben lehet. A rragyar­tési Lenin-tgzcs fiatal kis csoport, még nem rendelkezik olyan lehető­ségekkel, mint például a kiskirály­sági Ifjú Gárda vagy a makói Ut_ törő-szövetkezet, amelyet jol jöve­delmező, jó munkaszcrvezaítségű termelőszövetkezetnek ismerünk, mégis a csoportban Fapp János 450 munkaegysége után 6606 fo­rint készpénzt, 14 mázsa 44 ki ó kukoricát, 3 mázsa 32 kiló árpát, egy mázsa 11 kiló cukrot és még löbbféle természetbeni jutalékot visz haza most a gazdasági év vé. gén. A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János-tszben Matók István 5597 forint készpénzt, fejadagon félül 7 és fét mázsa bú.-.át, 6"0 kiló árpát, 13 mázsa kukoricát és még több mázsa burgonyát kap. S mind­ez tiszta jövedelem, amelybö. már nem kell kifizetni semmit; mindaz, amit a tszcs.tag az évvégi zár­számadáskor kap, az egyedül az övé, azt csinál vele, amit akar. Ezt a tiszta jövedelmet még növeli a háztáji gazdálkodás jövedelme, gaz. dagsága: a lábasjószág, a tag sa­ját tehéné, hízója, stb. Mindezek igazolják, hogy a ISzCS-tagok időről-időre mind jobb­módúbbakká válnak, a tszcs.tag jövedelme felér még a legtehető­sebb középparaszt jövedelmével is, sőt sók esetben felülhajazza azt. Mérleg a zárszámadás. Az egyik serpenyőjében a jó. a másikban a banvag munka van. A jövedelem attól függ: merre billen a rr.erleg serpenyője. Mindenütt olyan jó eredményt értek-e el, mint például a vásárhelyi Szántó Kováos.ban, ahol milliomos lett a tsz tagsága? A termelőszövetkezet összes vagyo­nának értéke a másfélmillión is felül van. Dolgoztak.e mindenütt olyan jól, mint a makói Uttöiő-ter. melószövelkezetben, ahol előrelát, hatóan több mint kétszázezer forint készpénzt osztanak ki a tagok kö­zött? Vájjon meg lesz.e elégedve minden tszcs-tag a jövedelmével ? Az érték forrása, egyedüli alko­tója a munka. Aki egész éven át lelkiismeretesen dolgozott, nemcsak délfelé kezdte meg a munkát (mint ahogy néhány tszcsben tet­ték), s aki a kapott munkaegység­ért a munkaegységgel egyenlő munkát végzett, az most tiszt essé. gea jó jövedelemhez jutott. „A mi termelőcsoportunkban — írja leve­lezőnk, Barna János, a sövényházi Zója-termelőcsoportból — m nőiig kivette a részét jól a munkábó: Mészáros Lajos bácsi, annak elle­nére, hogy már 62 éves, természet­beni juttatásképpen kapott 32 má­zsa kenyérgabonát, 32 mázsa bur­gonyát, 12 mázsa árpát, 52 kiló mákot, kukoricából pedig 6 mázsát (mert ebből kevés termett). A ház­táji gazdasága is szépen jövedel. mezett: 45 mázsa burgonyája ter­mett itt neki. A csoportból még kap kölest, répát, szénát." Ugyan, ebben a csoportban olyanok ia lesz­nek, aikik alig.alig kapnak vala­mit. Kik ezek? Azok, akiket mun­kakerülőnek neveznek a dolgozó parasztok. S. Kovács István me. gyei tanácstag, de mégsem muta­tott példát. Munka helyett a hű­vösről nézte az aratást, vetés he. lyetf pédig — mint ahogy a tszcs­ben mondják — elment nyulat ke­resni. Az ilyen tszer-iagoknek az tán éppen úgy felkopik az álluk mint annak a mesebeli tücsöknek, aki munka helyett egész nyáron csak muzsikált. Az az elv érvénye­sül a tszcsben is, hogy „aki nem dolgozik, az ne Is egyék". És így ia az igazságos, nem lophatja e' senki a tisztességesen dolgozók be­csületes munkájának gyümölcsé:. S ahogyan ez áll az egyes tszcs. 'agokra, úgy áll az egész tgzesre is. Az a teszcs, amely úgy szervezte meg. úgy osztotta be a munkáját és követelte meg minden egyes tszcs-tagtól a munkafegyelem be­tartását. hogy zökkenőmentesen tudjon dolgozni — ftz időben tudott szántani, vetni, aratni; mindig rend. ben voltak a növényei; az ki­magas'ó eredményt ért cl ebb:n J gazdasági évben. Az általános kép azt mutatja a megyében, hogy a nehézségek elte. nére is termelőcsoportjaink több­sége ebben az évben igen jól ki­állta a próbát, gazdaságilag, szer. vezetileg erősödött, növekedett a tagok évi jövedelme. Jobban kihasz­nálták a gépi munkát, bátrabban használták fel a tudományt. Nagy I segítséget jelentett munkájukban fa Szovjetunióban járt parasztkül­döttségünk szerzett tapasztalatainak a hasznosítása is. A jómód, a tszcs­tagok könnyebb megélhetése azon­ban arra kötelez, hogy a még ki. vüláttó egyéni parasztokkal meg­ismertessük e jómódúságnak a for. rását. Ez a tszcsnek a legközvetle­nebb érdeke is. mert az új tagok és különösen a gazdálkodáshoz jól­értő. sok értékes gazdasági lapasz. tatátokkal rendelkező középparasz­tok erősítik a tszcst. S ezzel pár­huzamosan a jövedelmezőséget gya­rapítja, a tszcs fejlődésének szilárd alapját teremti meg a további pon­tos és lelkiismeretes munka; nap. íjainkban a gyapot gyors be!akarí­jtása; az ősziek elvetése és az őszi 'mélyszántás elvégzése. Sztálin elv. j társ a kolhozparasztok I. konferen­iciáján mondotta: ..Ahhoz, hogy ? [ kolhoztagok jómódűakká váljanak ahhoz most már csak égyre van szükség: arra, hogy a kolhozban becsületesen dolgozzanak, heiyesen használják kl a gépeket és trakto­rokat. helyesén használják ki az igásjószágot, helyesen munkáljál: meg a földet és óvják a kothoz tu. lajdonát". Ez nálunk is a tszcsrtagok to. vábbi gazdagodásának forrása. fl Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezeti vezetők feladatairól és javadalmazásáról A minisztertanács határozatot hozott, amelyben a lermelöszövet­kezetek ós csoportok vezetésének megjavítása, a vezetők felelősségé­nek erősítése érdekében megálla­pítja a termelőszövetkezeti elnö­kök, agronómusek, könyvelők, ál. laltenyészlftk, brigád- és munka­csapat vezetők feladatait és javadal. mazásuk módját. Kimondja, hogy a termelőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok (továbbiakban termelőszövetkezetek) tegyék lehe­lövé agronórnusaik részére a tszbe való belépést. Szükségesnek tartja, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelye kinek tehénállománya a har. mincat, kocaállománya pedig a hu­szonötöt meghaladja, függetlenített állattenyésztőket alkalmazzanak. A minisztertanácsi határozat ez­után részletesen megállapítja a 'sz-vezetők feladatait és javadal mazásuk módját. Az elnök feladatai és javadalmazása A határozat leszögezi, hogy az elnök köteles az igazgatóság ós a közgyűlés, illetve intézőbizottság és csoporiértekezlet határozatai alap­ján egyéni felelősséggel irányítani a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Feladata, hogy legalább havonként egyszer összehívja a közgyűlést é3 ismertesse a tagsággal a termelő­szövetkezet ügyeit, a különböző ter­veket, a tagok felvételére ós kizá­rására vonatkozó javaslatokat. Leg­alább kéthetenként összehívja az igazgatóságot és annak működésé ről a közgyűlésnek havonta beszá­mol. Ő gondoskodik a gépállomás­sal való szerződós megkötéséről, an­nak betartásáról, továbbá az igaz­gatóság határozata alapján függet­lenített állattenyésztőket, agrono. must állít a termelőmunka vezelé sére. _ Ellenőrzi a tsz könyveinek vezetéséi, összehívja a brigádveZe­íőket és irányítja őket a munká­ban. Az elnök különösen felelős az alapszabály betartásáért, a terme­lőszövetkezeti demokrácia megőrző­iéért, a terméshozam állandó eme­léséért, a jövedelmezőség fokozá­sáért, a termelőszövetkezet vagyo náért, a tsz beadási kötelezettségé­nek időben történő teljesítéséért, az üzemterv elkészítéséért, az eí-zenni . aló gazdálkodásért, az állandó bri­gádok megszervezéséért, a munka­egység szerint történő jövedelem, eloszlásért. Az elnök javadalmazását a ha­tározat a következőképpen írja c'ő: alapmunkaegységet kap havonta a sz gazdálkodási területének a szán­tóföldre átszámított nagysága, va­lamint az állatállomány száma után. Pénzbeli javadalmazást knp a szövetkezet évi pézbevételélöl füg­gően és eredményességi munkaegy* séget irnak a javára, ha a tsz a növénytermelési és állattenyésztést tervet teljesíti, illetve túlteljesíti. Az elnök felelősségének fokozása érdekében a határozat előírja azt is, hogyha a tsz évi termelési ter­vét nem teljesíti, vagy ha az ál­lammal, állami vállalattal szemben fennálló kötelezettségének nem tesz eleget, az elnök munkaegységéből minden nem teljesített százalék után az alapmunkaegység egy sza­zaiékát le kell vonni. Az összes le­vonások nom haladhatják meg az ílapmunkaegység 25 százalékát. Az agronomus feladalci és javadalmazása Az agronómus feladata a terme lőszöve kezel növénytermelésének szakmai irányítása ós a legfejlet­tebb termelési módszerek alkalma­zásának biztosítása, ö a felelős a termelési tervek teljesítéséért, az döírt agrotechnikai eljárások be tartásáért, a terméseredmények ál­landó fokozásáért. A rniniszterja. nácsí határozat részletesen meg­szabja az agronómus teendőit, majd megállapítja az agronómu? javadalmazását. Ha termelőszövei. kezeli tag, akkor a főagronómus az elnöknek járó alapmunkaegység 55 százalékát kapja atapmunkaegység ként. Eredményességi munkaeipr. égként a termelési tervek túltelje­sítéséért az elnöknek járó eredmé­nyességi munkaegység 90 százalé­kát, pénzjavadalrnazásként pedig az elnöknek járó pénzjavadalmazás 85 százalékát kapja. Az agronómus az elnöknek járó '.lapmunkaegység 80, az eredmé­nyességi munkaegység 85 ós a^Jnz. javadalmazás 80, a segédagronómus pedig az alapmunkaegység 70, as eredményességi munkaegység 80 és a pénz.favadalmazá3 70 százat ékét kapja. Ha a tsz nem teljesíti nö­vénytermelés tervét, minden agro­nómustól levonnak. Azok az agro nómusok, akik nem termelőszövet­kezeti tagok, a kollektív szerződés szerint havi illetményt és a terv túlteljesítése esetén természetbeni prémiumot kapnak. A könyvelő feladata és javadalmazása A minisztertanács határozata részletesen megszabja: a könyvelő feladata a számvitel, a pénzgazdál­kodás rendjének, a pénzügyi fe­gyelemnek a betartása, Valamint helye* tájékoztatások készítése a termelőszövetkezet gazdálkodásáról, Kötelessége, hogy a jöVedelemel. osztás alapszabályszerű végrehaj­tását, az állaimmal, vagy állami vállalattal szemben fennálló köte­lezettségek maradéktalan teljesíté­sét szorgalmazza. A határozat ez. után megállapítja a könyvelő te­endőit, majd a javadalmazásról in­tézkedik. Szaktudásának, valamint meg'biza fásának megfelelően a könyvelő is kap alap. és eredmé­nyességi munkaegységet, valaimint pénzjavadalmazást. Ha feladatait nem látja el, tőle is munkaegységet kell levonni. Az olyan termelőszö­vetkezeteknél, ahol magasabb szak. képzettséggel rendelkező könyve­lőkre van szükség és a tagok kö­zölt ilyen nincs, ott lehet olyan könyvelőt is alkalmazni, aki nem termelőszövetkezeti tag. Ilyenkor a javadalmazását a nem tsz-tag agro­nómuséhoz hasonlóan kell végezni. Az állattenyésztő feladatai és javadalmazása A minisztertanácsi határozat m;g. állapítja, hogy az állattenyésztő feladata a termelőszövetkezet ál­lattenyésztésének, ta karmán ytetTrte. lésének szakszerű irányítása. Az állattenyésztő különösen fele­lős a termelőszövetkézel állatié. nyésZtcei és állati termékhozam ter­vének teljesítéséért. A határozat ezután rásízlelesEn megjelöli az állattenyésztő teendőit, majd meg­állapítja, hogy alapmunkaegységet a termelőszövetkezet állatállomá­nyának nagysága szerint havonként kap. Neki is jár eredményességi munkaegység, az állattenyésztési és általi termékhozam-lerv teljesí­tése, illetve túlteljesítése esetén. A terv nem teljesítéséért munkaegysé­get vonnak le. A brigádvezető feladatai és javadalmazása A minisztertanács határozata szerint a brigádvezető — az elnök és az agronómus utasítása, vala­mint a brigádterv előírásai alapján — Irányítja é3 ellenőrzi a brigád munkáját, megszervezi a brigádon belül a munkacsapatokat s a mun­kacsapaton belül a kr> pásnövények területét egész évre felosztja egyé. nek között. A brlgád'agok bevoná­sával elkészíti tervét ás a főbb munkaszakaszok tervét. Rendszere­sen beszámol az elnöknek és az agronómusnak a brigád munkájá­ról. Hetenként brigádértekerietet hív Össze, gondoskodik a jegyző* könyvileg á'velt felszerelés megőr­zéséről, karbantartásáról. Felelős a brigádterület megműveléséért, az elért terméseredményekért, a brf­gádterv teljesítéséért, az előírt agrotechnikai eljárások betartásá. ért, a tagok végzett munkájának helyes értékeléséért, a munkaegy­ség pcmto3 nyilvántartásáért é4 gazdaságos felhasználásáért. A brl­gádvezetőt a fizikai munka végzéea alól fel kell menteni, ha a növény­termelő brigád jegyzőkönyvileg át* vett területe háromszáz kat. hol® dat meghaladja. A függetlenített növénytermelési brigádvezető a művelésre rábízott terület nagysága és az ott termelt növények után havonként alap® munkaegységet kap. Eredményességi munkaegységei írnak a javára a brigádterv teljesí­tése, illetve túlteljesítése esetén. Munkaegységet vonnak le abban az esetben, ha a brigád nem teljesíti termelési tervéi. A nem függetlenített növényter­melési brigádvezelö munkájáért a fizikai munkával szerzett munka­egységen felül a brigád egy-egy tagjára eső évi átlagos munkaegy. öégelc 2ő ezázalékát kell jóváírni. Ha feladatát nem látja el meg­felelően, ezt a javadalmazást a köz­gyűlés megvonhatja. Az állattenyésztő brigádvezető az állattenyésztők munkáját szervezi, irányítja és ellenőrzi. A határozat pontosan megállapítja teendőit, fe. lelősségét és n részére járó java­dalmazást, amely a nem függetle­nített növénytermelési brigádvezető javadalmazásához hasonlóan tör. lénik A murikdcsapatvezető feladatai és javadalmazása A minisztertanácsi határozat a munkacsapatvezető feladatát, a munkacsapat munkájának meg­szervezésében, irányításában és el­lenőrzésében jelöli meg. Naponta köteles értékelni és beírni a tagok végzett munkáját, valaimint az érte járó munkaegységet. Felelős a munkacsapat számára kijelölt te­rületen elért terméseredményekért és azért, hogy á munkacsapat tag­jai rendszeresen részt vegyenek a munkában. Munkájáért a fizikai munkával szerzstt munkaegységen felül a munkacsapat egy egy tagjára eső évi átlagos munkaegység 15 száza­lékát kell jóváírni. Ha feladatát nem látja el megfelelően, a veze­tői munkáért járó javadalmazást a közgyűlés megvonhatja. A határozat befeiezó részében a függetlenített vezetők fizikai mun­kában való részvételét állapítja meg. Eezerint az elnök, az agronó­mus és a könyvelő kivételével a tsz többi vezetői, vagy adminisztratív munkát végző tagjai kötelesek a kötelező munkaegységek egynegye­dének megfelelő fizikai munkát et. végezni. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa november 15-től, november 21-ig ülést tart Berlinben Berlin (ADN). A Szakszervezeti megerősítse valamennyi ország Világszövetség főtanácsa novem- I , , , - ,, . . ... ber 15-től 21-ig Berlinbea leijes j Munkásainak akclóegyaéget a Uábo­ülést taft. Az ülés célja, hogy'rús készülődés elleni harchatl. flz ENSZ közgyűlés november 9-i plenáris ülése Az ENSZ.közgyűlés november 9-i délelőtti plenária ülésén Űj Zé­land, Kuba és Honduras küldöttéi magasztalták az amerikaiak koreai agresszióját. Honduras küldöttének felszólalása után senki sem kívánt felszólalni. Az ülés végén az elnöklő Nérvo bejelentette, hogy a délutáni ülés­re egy szónok: Ausztrália képvise. lője, a holnapi ülésre pedig csak két szónok jegyeztette ba magát. A szónokok hiányát újságíró körök­ben az amerikai többség hívei kö. rében keletkezett zavarral magya­rázzák. Ausztrália küldölte a délutáni ülésen rágalmazó, szovjelellenee be. szedet mondott. A szovjet küldöttség által novem* ber 8*án- előterjeszteti szovjet ja. vaslat ről szólva kijelentette, hogy az ausztráliai küldöttség hajlandó azokat megtárgyalni. Nervo közgyűlési elnök ezután bejelentette, hogy a november 10.1 ülés vitájára feliratkozott küldőt "k kérték felszólalásaik elhalasztást.

Next

/
Thumbnails
Contents