Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

9 VASÁRNAP, 1951. NOVEMBER ff. A viJág minden népe sürgeti a nagyhatalmak bék eegyezményét A Béke Világtanáca második ülésszakának péntek délelőtti ülése Bécs (TASZSZ). A Béke Világ­tanács második ülésszakának pén­teki ülésén elsőnek D. N. Pritt an­gol küldöd, a Béke Világtanács tagja szólalt fel. Hangsúlyozta: Az angol nép hő kívánsága, hogy a Koreában folyó hadmüveletek a le­hető leghamarabb vegetérjenek. Az angol nép azt Is óhajtja, hogy az egyiptomi problémát békés úton rendezzék. Pritt az angol küldöttség nevében előterjesztett javaslalában indítvá­nyozta, hogy a Béke Világtanács küldjön küldöttséget az ENSZ-köz­gyűlós párizsi üléeszakára. Ez a küldöttség magyarázza meg a köz­gyűlésnek a Béke Világtanács ál­láspontját és hívja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy a béke ügyében tevékenykedjék. Jessie Stree, a Béke Világtanács irodájának tagja — felszólalásában hangsúlyozta: Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének lobogója alatt Koreában har­coló fegyveres erőket nem az ENSZ alapokmányának, hanem az atlanti egyezmény rendelkezéseinek megfe­lelően toborozták. Az angol James Crowther beszá. molt röviddel ezelőtt tett ausztráliai és ujzcelandi útjáról. Kijelentette többek közölt, hogy az ausztráliai nép súlyos csapást mért a háborús uszítókra azzal, hogy megakadályozta az ausztrállal kormányt a Kommunista Párt betiltásában. Ixwnbardo Tolcdano, a Latin­amerikai Szakszervezeti Szövetség elnöke és a Sziailcszervezeti Világ, szövetség alelnöke, majd Brandwei­rcr professzor, a gráci egyetem ta­nára beszélt. , Kétségtelen — mondotta —, hogy a nyugati tartományok remilitari­záláíia. amit az USA, Anglia és Franciaország haji végre, fénye, gati Ausztria független létét és te­rületi épségét. Ezután lelkes taps közepette Hja Ercnburg szólít fel. Mi, a Béke Világlonács szovjet tagjai nem azért követeljük az alomfegyver eltiltását, mintha gyen­gék volnánk s félnénk az amerikai bombáktól, hanem azért, mert meg akarunk óvni mindeD vá­rost — a szovjet, kínai és ame­rikai városokat a megsem­misüléstől. Javasoljuk, követeljék az öt nagy. hatalom kormányától, haladéktala­nul kezdje meg a tárgyalásokat a békcegyezményről és elsősorban a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről, valamint az atom­fegyver eltiltásáról — mondotta a többi között Ilja Erenburg. Ezután Gcorgi Nadzsakov pro­fesszor (Bulgária) hangsúlyozta, hogy az amerikaiak vezette katonai tömb egyik fő célja a balkáni háború kirobbantása. Az agresszorok erre a cólra ügy­nökeikel, Görögország és Jugoszlá­via urait használják fel. Hosszas ünnepléssel fogadták az ülésszak küldöttei és vendégei I Iugénié Col Iont, a béke bátor har­cosát. „Az igazság terjesztése — mon­dotta Colion asszony — azt jelenti, hogy a béke útját építjük". Az esti ülésen elsőként Iversen, Finnország küldötte szólalt fel. majd az ülést viharos taps szakí­totta félbe. Az elnöki emelvényen megjelent Pietro Nenni, a Békevi­lágtanács alelnöke, aid az osztrák hatóságok s az angol-amerikai megszállók állal gördített minden akadály ellenére megérkezett Bécsbe. A finn küldött után Fridrich professzor (Németország) hangsú­lyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Nyugat-Németor­szágban folyó katonai előkészüle­tekkel ellentélben, fennállása óla a béke és a jószomszédi kapcsolatok politikáját folytatja. Majd javalla­tot terjesztett elő. A javaslat sze­rint a Béke Világtanács német tagjai kérik a Béke Világtanács ülésszakát: tiltakozzék az USA, Nagy­brl|anni» és Franciaország Washingtonban kötött titkos egyezménye elten. Ez az egyezmény az új világháború májával. előkészítését szolgálja és megszabja Nyugat-Németország bekapcsolásá­nak feltéleleit a katonai előkészüle­tekbe. Az ülés végén Frank Hartlcy ausztráliai lelkész, a Béke Világla­nács tagja kijelentette: Feladatunk, hogy a japán kér­dést összekapcsoljuk a háborús uszítók tervei ellen vívott általá­nos harccal, Nyugat-Németország remilitarizálásiának kérdésével, Ko­rea. Malájföld, Vietnám problé­Egyiptom, ha kell fegyveresen védi meg a Szuezi csatornát Az egyiptomi belügyminiszter sajtóértekezlete Kairó (TASZSZ). Szárag Ed .Din niszteri nyilatkozat rámutat, hogy pa6a, egyiptomi belügyminiszter csütörtökön sajtóértekezletet tar­tolt. Külföldi tudósilók kérdéseire válaszolva kijelentette: Egyiptom nem kívánja, hogy területén angol vagy bármilyen más külföldi csapatok tartóz­kodjanak. Arra a kérdésre válaszolva, Egyiptom képesnek tartja-e magát arra, hogy külföldi segítség nél­kül maga megvédje a Szuezd-cea­tornát, Szirag Ed-Din pasa ezeket mondotta: ha az angolok úgy gondolják, hogy Egyiptom fegyveres erői nem képesek megvédeni a Szuezi .csatornát, akkor csalód­nak. A Szuezi-csatorna övezetben tör­tént incidensekről szóló belügymi­az angol katonai hatóságok folytatják a letartóztatásokat, házkutatásokat és egyiptomi ál­lampolgárok kiutasítását a Szuezl-csatorna övezetből. Az A1 Miszri című lap jelentése szerint 25 angol katona Szuezben támadást intézett Abdul Esz-Szami­nak, a matrózszakszervezet elnöké­nek háza ellen. Esz-Szamlt letartóztatták, a si­vatagba szállították és fenye­getések közepette közölték vele, hogy nem szabad visszatérnie Szuezbe. A lap kiemeli, hogy a Szuezl­csatoma övezetmunkásai felhábo­rodásukat fejezték ki az angolok ilyen eljárása miatt és kijelentet­lék, hogyha az ilyen cselekedetek megismétlődnek, akkor angolokat fognak el túszként. NEMZETKÖZI SZEMLE Egy elmaradt háborús konferencia Ujabb csapatokat vonultatnak fel a csatornaövezetbe Kairó (MTI). Szalah el Dia pasa. egyiptomi külügyminiszter szom­baton repülőgépen Párizsba úta. zott. A Reuter jelentése szerint n külügyminiszter bizonyító okmányokat vitt magával az an­gol—egyiptomi szerződés fel­mondása óta a csat-ornaövezet­ben elkövetett angol agressziós cselekményekről. A külügyminiszter a Reuter jelen­tése szerint kijelentette: Egyiptom eddig még nem döntött arról a kérdésről, hogy az ENSZ közgyűlés elé vigyc.e az angol egyiptomi vita ügyét. Az AP jelentése szerint «z angol légihaderő középkeleti főhadiazál. lásán közölték, hogy nz 1. brif hadosztály csapatai úton vannak Líbiából a csa­tornaövezetbe. Egy angol katonai szóvivő szerint mióta Egyiptom felmondta az an­gol—egy'P tömi szerződést több­nyim ha'ezer angol katonát szálií­tottaik a Szuezi-csatorna övezetbe. Az AFP jelentése szerint a Vörös.fengeri világítótoronyőrök felügyelője visszahívja a Szuezii­caatorna Vörös-iengeri oldaiáró] a világítótornyok őreit. Ugyancsak az AFP jelenti Bag­dadból, hogy az Isztikial-párt évi kongresszusa elhatározta, támogatást nyújt Iránnak és Egyiptomnak az angol imperi­alizmus elleni harcában. A kongresszus tiltakozó táv.ratot intézett az ENSZ-hez amelyben elítélte a szervezel arabellenes magatartását. Ugyancsak táviratot intéztek az úgynevezett „középkeleti parancs­nokság"-^ szóló javaslat aláíró hatalmaihoz, hangsúlyozva az iraki nép semlegességét és kijelentve hogy ezek a javasatok tény.eges beavatkozást jelenlenek Irak bel­ügyeibe. A norvég lakosság tüntetett az elesett szoviet harcosok sír/ainak megsemmisítése elten Oslo (TASZSZ). A Norvég Táv­irati Iroda jelentése szerint a la­kosság tömegtüntetést rendezett, mert a katonai hatóságok újra meg­kísérlik, körülbei® 90 szovjet har cos sírjának megsemmisítését a Mo_i teme'őben. A Mo és Rana települések községi vezetősége már október elején táv. iratot küldött a honvédelmi mi­hogy a szovjet harcosok sírjait hagyják békében. Ennek ellenére pénteken reggel külön „katonai küldöttség'' érkezeit a települések­re, hogy újra megkezdje a sírok megsemmisítésére irányuló munká­latokat. A helyi lakosság tüntetést szervezett, a teme'őben őrséget ál­lított és nem engedte, hogy a síro­r.isztóriumnak, melyben kérték,' kat meggyalázzák. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadijelcntése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Né. pl Demokratikus Köztársaság nép­tél magyar kormány tiltakozik az osztrák belügyi államtitkár minősíthetetlen magatartása miatt A magyar külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztálya közli: Gráf osztoák belügyi államtitkár interjúi adott a Wiener Kurír című lapnak, amely az araerikai meg­szálló hatóságok szócsöve. Ebben a nyilatkozatában Gráf államtitkár az egyes osztrák lapok által a Magyar Népköztársaság ellen ter­jesztett légből kapott rága'makból felszólította az osztrák kormányt, hogy foglaljon állást ezzel a pro­vokációs nyilatkozattal kapcsolat­ban. A magyar kormánynak erre a közlésére az osztrák kormány 11 napon át semminemű választ nem adott. A magyar külügyminiszté. riura ezért november 2-án a buda- i pestó osztrák követség és ezzel A háborúbarát halálgyárosok — mint ismeretes —, október 29-re értekezletet hirdettek Rómában, nogy azon jóváhagyassák a támadó Atlanti Paktumhoz tartozó orszá­gok kormánykiküldötteikkel Nyu­gat-Németország felfegyverzése ér­dekében eddig tett Intézkedéseket és összeállítsák a legközelebbi he­tek fokozottabb háborús programm­ját. A 6iker érdekében a pipa is élénk tevékenységet fejtett ki, ami érthető, hiszen a'-ig néhány napja érte az a megtiszteltetés, hogy Achesonék felvették vele az ál­landó diplomáciai kapcsolatot. Ez úgy látszik, arra is kötelezi a pá­pát, hogy minden tőle telhető mó­don elősegítse a harmadik világ­háború mielőbbi kirobbanását. Hogy ez menyire tartozik a „szentszék" feladatai közé, erre aligha tudna megnyugtató felvilá-. gosítást adni a Vatikán a katolikus hívőknek. De alig állapodtak meg az Im­perialisták a tervezett római érte­kezlet időpontjában, máris felfi­gyelt rá az Európai MunkásbizotL ság, amely arra a napra Déketün­tetésre hívta fel Európa és Ameri­ka munkásait. A készülő béketün­telések híre kellemetlenül érintette az amerikai imperialistákat, akik attól félve, hogy ezáltal még szé­lesebb 6ztrájkmozgalmak indulnak 6zerte a kapitalista országokban, inkább lemondtak a római találko­zóról. 6emhogy ezt megkockáztas­sák. Igy maradt el az újabb vérten­ger híveinek október 29-re össze, hívott tanácskozása és így marad el az új világégés, ha végig álliuk a megkezdett békeharcot. Olaszország gyarmatosítása De Gasperi legutóbbi amerikai útját követően drámai felszólalá­sok hangzottak el az olasz parla­mentben. A kommunista szenátorok leleplezték a miniszterelnök áru­lásait és aggályukat fejezték ki a nemzet jövőjét illetően. Hogy a miniszterelnöknek nem volt tiszta a lelkiismerete, azt már akkor elárulta, amikor a súlyos vádakkal 6zemben minden véde kezese egy kézlegyintésből állt. A parlamenti kritika utáni na­pok feszült légkörében érkezett meg Rómába annak a De Gasperi által Washingtonban elfogadott „egyez­ménynek" a híre, ami neim egyéb, mint az ország gyarmatosításának első legfontosabb lépése. E szerint Olaszországnak tudomásul kell vennie, hogy területén külíöldi fegyveres erők tartózkodhatnak és hogy mint ,<vendéglátó" ország, az idegen fegyveres alakulatokat, va­lamint a hozzájuk tartozó polgári személyekkel szemben nem alkal­mazhatja az olasz törvényeket. A „megállapodás" nemcsak háború esetén, hanem békében is érvé­nyes. A hatóságok kötelesek vámmentességet biztosítani a csa­patok tagjainak és a velük érkező polgári személyeknek Végül ki­mondja az imperialista parancs, hogy az ország területén tartózko­dó idegen csapatok által okozott károkért kártérítési igényekkel iel­lépni nem lehet. Az „egyezmény" megszövegezése nem okozhatott gondot Washing­tonnak, mert a tartalma pontosan megfelel az imperialista gyarma­tosítóknak a többi leigázott orszá­gokkal kötött szokásos „szerződé­sek" szövegével. Ilyen „egyezményt" kötött pél­dául a monopoltőke képviseleté­ben az angol kormány 1936-ban Egyiptommal is. Végül van a nyil­vánosságra került „egyezmény'' szövegének egy pontja, amelynek a 6zerepe az, hogy félrevezesse az olasz népet. E szerint ugyanis a megá'apodás kölcsör^js! A demokratikus 6ajtó felteszi a kérdést, hogy mi ennek a kilétei­nek a gyakorlati jelentősége, ni­szen Olaszországinak nincs és nem is lehet egyetlen katonája sem Amerikában? A leleplezés csak fokozta a nép ellenszenvét éta elkeseredését a hazaáruló De Gasperi-kormány po­litikájával szeznben. k indulva, többek között azt az ' egyidőben Bécsben a magyar kö­együgyű dajkamesét támasztotta alá. hogy a bécsi magyar követség pincéjében titkos tömlöcöt szerel­tek fel erőszakosan odahurcolt ma. gyarok fogvatartására. A magyar külügyminisztérium palilikai főosztályának vezetője október 22-én kifejezte a budapesti osztrák követség képviselője e ott a magyar kormány felháborodását az osztrák belügyi államtitkár mi­nősíthetetlen. magatartása felett és vét6ég útján felhívta az osztrák kormány figyelmét arra, hogy a magyar kormány megengedhetet­lennek tartja a válasz halogatását és energikusan követeibe, hogy az osztrák kormány haladéktalanul foglaljon állást Gráf államtitkár magatartását illetően. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az osztrák kormány, dezavuálja Gráf államtitkár feje­lőlien fecsegését. hadseregének főparancsnoksága köz­li, hogy a koreai néphadsereg ala­kulatai, 6zoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek osztagai­val, valamennyi arcvonalon to­vábbra is visszaverték az ameri­kai-aagol beavatkozók és a liszin­manista csapatok támadásait, mi­közben emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoznak az el­lenségnek. A középső és a keleti arcvona­lon a néphadsereg egységei visz­szaverték az ellenség hat elkesere­dett támadását, amelyet nagyszá­mú repülőgép és harckocsi támo­gatásával, valamint tüzérségi tá­mogatással a néphadsereg védelmi vonalának áttörése céljából indí­tott. A harcok során 16 ellensé­ges harckocsit kilőttek és 30 ellen, séges gépjárművet megsemmisitet. tek. November 2-án a néphadsereg légvédelmi tüzérsége és az ellen­séges repülőgépekre vadászó lö­vészosztagok lelőttek három el'en. séges repülőgépet Az imperia'isták meg lehetnek elégedve pillanatnyi olaszországi sikereikkel, mert az új gyarmat alkalmasnak látszik pótolni hadá­szatilag azokat a Földközi-tengeri francia gyarmatokat, „melyeknek népe le akarja rázni a monopol­tőkések jármát. Marokkó, mint a Nyugathoz legközelebb fekvő ím. perialista hadállás, fekvésénél fogva rendkívül fontos stratégiai pont, Tunisz pedig ugyancsak földrajzi helyzeténél fogva ellenőrizni tud­ja a Földközi-tenger hajóforgalmát. Tunisz, Algir és Marokkó az a há­rom északafrikai gyarmat ahonnan a francia nagytőke nosszú évtize­dek óta táplálkozik. Különösen vo_ nalkozik ez Algírra, amelynek ten­gerparti részén elfekvő dúsan ter­mő földjei legnagyobb részben a gyarmatosítók kezében van. Mind a három gyaimat gazdag teimészeli kincsekben is, és döntő szerepet játszik Franciaország kö­zelkeleti. nagyhatalmi poztc'ójában. A háborús tömbnek, de különö­sen Amerikának fontos erdeke, hegy a neki behódolt francia im­perialisták kezén maradjon egye­lőre a Földközi-tenger és az At­lanti-óceán több mint 600 km-es partvidéke, amely Marokkó. Algir és Tunisz területére esik, mert há_ ború esetén alkalmas ugródeszká­nak a szabad országok ellen. Külön jelentőséget adott az afri­kai francia gyarmatok kérdésének az a körülmény, hogy az egyipto­mi szabadságmozgalom hirtelen át­terjedt erre a területre is, és hogy Marokkó a Párizsbon összehívott ENSZ közgyűlése elé visz! a Iran­cia zsarnokokkal szembeni súlyos panaszát. Semleges politikai körökben úgy ítélik meg Marokkó magatartását, mint a három északafrikai gyarmat vérhaló felszabadulásának e'-6Ö ko­moly megnyilvánulását. Hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségében működő amerikai szavazókórus Párizsban is engedel­mes szolgája lesz az USA uralko­dó köreinek, az nem kétséges, ép­j pen azért feltűnő, hogy milyen i erőket toboroznak öf6ze a közgyű. lésre, ahol Acheson és Eden is résztvesznek, akik a világbéke két legnagyobb ellenségének- Tru. mannak és Churchillnek vakon en­1 gedelmeskedö lakájai. Utabb imperialista üres fecsegés az atomerőről A londoni rádió napokon át is­mertette — sugalmazásra — az USA-ban megtartott hadgyakorla­tok alkalmával a földi csapatokra dobott atombomba hatását E sze­rint — ha a csapatok fedezékben vannak, a robbanás nem veszé­lyes, „csak ismerni kell a véde­kezés módját." Hogy az atom nem ls olyan 6ze íd pusztító eszköz, mint ami­lyennek a kétségneesett, eddig hangos atompolitikusok, Sztálin elvtárs nyilatkozata óta feltünte­tik, az egy lelkiismeretfurdalásoktól szökésre kényszerített volt ameri­kai atomkutató alábbi leveléből is kitűnik: Joan Chase Hintón, Kínában élő amerikai atomkutató'.iő levelet in­tézett az Amerikai Tudósok Szö­veteégéhez. amelyben békeharcra hívja fel az Egyesült Államokban dolgozó atomkutatókat. Felvilágo­sítja őket arról, hogyan él és dol­gozik a béke fenntartása érdekében az új Kína népe. — 1948-ban hagytam el az Egyesült Államokat, mert nem bír­tam elviselni » aondoLatoL hoau munkámmal közelebb hozzam azt a napot, amikor az imperialisták esetleg ismét tömegirtásra hasz­nálhatják fel az atomenergiái. Kí­nába jöttem, hogy munkámmal az új Kína boldog és békés jövőjének építését szolgálhassam — Írja Jo­an Chase Hintón. Itt meggyőzöd­lem arról, hogy miután a nép ke­zében van a hatalom, nincs szük­sége amerikai fegyverszállítmá­nyokra, vagy „segélyre", mert bé. két akar. Joan Chase Hintón ezzel fejezi be levelét: — Ha a békét csak egy ember akarja azzal, hogy a háború ki­robbantása ellen dolgozik, nem eo­kat jeleni. Azonban ha ti. Ameri­kában élő atomkulatók va'ameny­nyien megtagadjátok az atomener­gia háborús felhasználása érdeké, ben végzett munkát, ez hatalmas erőt jelent a béke frontián. Fel­hívlak benneteket, használjátok fel ezt az erőt é6 harcoljatok min­denütt a háború ellen. Ne legye­tek olyan ő.Hilteknek a raoszolgái, akik le akarják rombolni gyászba akarták. horíUnj a. vitánál.

Next

/
Thumbnails
Contents