Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-03 / 257. szám

2 SZOMBAT, 1961. NOVEMBER lfl. PÁRTÉLET Rókus II. minta nrpnpvelő órlphpzlplpn sokat tanultak a jelenlévő népnevelök és jól felkészüllek további munkájuk végzésére Rókus II. pártszervezete szerdán este 6 órakor minta népnevelő ér. tekezletet tartott, ameiyen a jelen. lévők átadták egymásnak tapasz­talataikat, módszereiKet a népneve­lő munka megjavítása érdekében. Az értekezletet Sárvári Mihály elvtárs beszámoló lávrJ kezdték meg. Sárvári elvtárs a beszámoló­jában ismertette a kill- és bel­politikai helyzetet s utána számos jó érvet és szempontot mondott el c népnevelőknek, amelyek felhasz­nálásával még szebb és eredmé­nyesebb munkát végezhetnek. Külpolitikai beszámolója után Sárvári elvtárs a belpolitikai ese­ményekkel foglalkozott és ismer­tette a jelenlévőkkel azokat az eredményeket, amelyeket hazánk és a dolgozó nép ért el a felszabadu­lás óta. Beszámolójában nyomaté­kosan hívta lel a népnevelő elv­társak figyelmét arra, hogy -ezeket az eredményeket használják lel a népnevelő munkájuk során, hogy a hozzájuk beosztott dolgozók még aktívabb és elszántihh harcosai legyenek a békének. Beszámolója közben Sárvári elvtárs a falra fel_ tüggesztett képeken mutatta meg a jelenlévő elvtársaknak az Inotai Brömü, Sztálinváros és a többi építkezéseket, elért eredményein­ket és kérte a népnevelő elvtársa­kat arra, hogy munkájuk során ezekkel az eredményeinkkel Is ér­veljenek. A dolgozók várják a Párl szaval Sárvári elvtárs beszámolója ulán Molnár András tanácsúig, egyenl­eg dolgozó kisparaszt ismertette az öszi munkák időbjni elvégzésé­nek fontosságát, majd a hozzá­szólásokban a népnevelő elvlársak mondották el tapasztalataikat és ismertették munkamódszerüket a jelenlévőkkel. Kristó Antalné elvtáisnő felszó­lalásában elmondottt*, hogy ö cso­portos agitáció formájában végzi népnevelő munkáját. A hozzá be­osztott családokat he'.anként hívja össze és beszéli meg velük a fon­tosabb eseményeket. Elmondotta azt is, hogy keedelben nehézsé­gek voltak, mert nem tudták az összejövetelek idejét megállapíta­ni. Ma már minden zökkenő í éikiil végzi munkáját, a hozzá beosztot­tak várják az összejövetelek idejét és szívesen hallgatják a Párt sza­vát. Hegedűs Bé'.áné eivlársnő el­mondotta, hogy a csoportos agitá­ció formájára csak késöb'o tud rá­térni, mert a népnevelő csoportok átszervezése után eddig ismeretlen családokat kapott és először meg kell velük ismerkednie. Elmondot­ta azt is, hogy eddig úgy végezte népnevelő munkáját', hogy mindig konkrét példákat hozott fel azok­nak, akiket meglátogatott. Az élet­színvonal emelkedését pé'dául úgy magyarázta meg, hogy ha a csa_ nevelő munka nehézségeiről be­szélt felszólalásában. Elmondotta, hogy a dolgozók közölt még 6o­kan vannak olyanok, akiket az el­lenség befolyásol, ezáltal egyes kérdésekben .téves nézeteik van­nak. Itt szívós és jó felvilágosító munkát kell végezni és Kránitzné elvtársnő is a tanulás fontosságára hívta fel a népnevelő elvtársak fi­gyelmét. Bere Lajo6 elvtárs felszólalásá­ban arról beszélt, hogy ő a bemu­tatkozás után kezdetben egészen egyszerű problémákat tárgyal a családdal s csak később tér rá a tulajdonképpeni felvilágosító mun­kára. Elmondotta azt is, hogy leg­utóbb két családhoz látogatott el és mindkét helyen a külpolitikai eseményekről beszélgetett. * Ezzel elérte, hogy a jelenlévők megér­tették a békeharc fokozásának szükségességét. Felszólalása végén megígérte, hogy miután a népne­velő csoportok átszervezésével sok­kal könnyebb a munkája, ezután hetenként látogatja meg a hozzá beosztottakat hogy ezáltal is szi­lárdabbá tegye a Párt és a töme­gek kapcsolatát. A minta népnevelő értekezleten több mint húszan szólaltak fel és valamennyien értékes szemponto­kat adtak a Jelenlévőknek. A népnevelők feladata Az értekezlet befejezése előlit Simon Béla elvtárs, a Szegedi Pártbizottság kiküldötte szólalt feL Felszólalásában kifejtette, hogy Rókus II. pártszervezetben a nép­nevelő munka az utóbbi időben je­lenlesen megjavult. De elmondotta azt is, hogy a népnevelő csopor­tok területi átszervezése után Pár­tunk az eddigieknél is iöbbet vár a népnevelő elvtársaktól. Ezt a kö­vetelményt pedig csak úgy tudják maradéktalanul végrehajtani az elvtársak, ha állandóan tanulnak, képezik magukat. — Csak tökéletesen felkészült népnevelő képes viszaverni az el. lenség támadásait — mondotta Si­mon elvtárs. — És a jó felkészülés mellett fontos még az i6, hogy a népnevelők és a családok között szoros barátság épüljön ki, meri csak így tudják világosan meg­magyarázni Pártunk politika jár, csak így tudják a tömegeket kö­zelebb hozni Pártunkhoz és felso­rakoztatni a béke megvédésére. A népnevelők kötelessége é6 felada­ta a politikai téren járatlan, be­csületes dolgozókat szilárd, áldo­zatkész emberekké nevelni, olya­nokká, akik a Párt mögött felsora­kozva bármikor képesek harcolni a szocializmus mielőbbi megvaló­sításáért. A népnevelő feladata még az is, hogy munkájában a szemé­lyes példamutatás mellett kérlel­hetetlen harcot vívjon a külső és belső ellenséggel, a klerikális re­akcióval, a kuláksággal és a meg­lévő levitézlett urakkal szemben. Csak így tudja feladatát úgy elvé­gezni, ahogyan azt Pártunk és az egész dolgozó nép érdeke megkö­veteli. A Szegedi Tésztagyár dolgozói teljesítményük emelésével köszöntötték a vezetőségválasztó taggyűlést és az új vezetőséget A Szegedi Tésztagyár dolgozói a vezetőségválasztó taggyűlés tiszte, letére kommunista műszakot ren­deztek. A műszak megkezdése előtt fogadalmat tettek arra, hogy a Párt és Rákosi elvtárs iránt ér­zett szeretetük és hálájuk kifeje­zéseképpen a műszak ai'att úgy végzik munkájukat, hogy az eddigi legmagasabb eredményeket is túl­szárnyalják. A Tésztagyár dolgozói becsületesen meg is állták helyü­ket és ígéretüknek öntudatos dol. gozókhoz méltóan tettek eleget. A gyúróosztályon Turi Mihály az ed­digi legmagasabb teljesítményét, a 122 százaliékot 135-re, a nyújtó, és vágóosztályon Kmetyó Lajosné brigádja, Ábrahám István né. Dió­szegi Perencné és MáHnt Jánosné 135 százalék helyett 152, a kis­nyujtó. és vágóban Komlősi Já­nosné és Hollósi Arpádné 124 szá­zalék helyett 135 százalékra telje­sítette normáját. A tarhonyaprés­nél Bereczki Eta és Farkas Jó­ládfő többet termel, az jobb a csa- , , . . ,, , iád tagjainak is, mert nagyobb a zscfne az legmagasabb ered. kereset és Jó az egész dolgozó j ményét, 112 százalékot 123 száza, népnek, mert több termeivény jutákra emelte fel. A csőtészragépnél az egész országnak. Vegyük ál egymás módszereit Seiber János elvtárs felszólalásá­ban a népnevelők továbbképzésé­nek fontosságáról beszélt. — Nem e'.óg az — mondotta —, hogy rendszeresen látogatjuk meg a hozzánk beosztott dolgozókat, hanem első legfontosabb követel­mény az, hogy a népnevelők ál­landóan tanuljanak, elméletileg ké­pezzék magukat, vegyék át egy­más módszereit, hogy a dolgozók feltett kérdéseire úgy tudjanak vá­laczoíni, hogy azt világosan meg­értsék *•­— Megtisztelő feladat népneve­lőnek lenni — mondotta Sirok. mán Sándor elvtárs —. éppen ezért ,i munkánkat is úgy kell végezni, Mező Mihályné, Szécsi Dezsőné és Vőneki Erzsébet eddigi legmaga. sabb eredménye 106 százalék volt. A vezetőségválasztás tiszteletére 113 százalékot értek el. A szárító­ban Farkas Vera. Szasizkó Ist­vánná, Kucsera Józsefné vezetésé­vel a 130 százalékot maguk mögött hagyva 140 százalékot értek el a dolgozók ezen a napon. A Tésztagyár dolgozói a műszak befejezése után elhatározták, hogy másnap az új vezetőség tiszteletére ismét kommunista műszakot ren­deznek és célul tűzték ki azt, hogy túlszárnyalják az előző napon elért eredményeket. A Tésztagyár dol. gozói ezen a napon is becsüietesen állták meg helyüket. A gyúróban Turi Mihály megtartotta 135 szá. zalékát, a nagy nyújtó- és vágóban Kmetykóné brigádja 151, a kis nyújtó- és vágó dolgozói az előző napi 135 helyeit 145, a tarhonya­prés dolgozói 123 helyett 128, a cső tésztagép dolgozói megtartották a 113 százalékot, a szárító dolgo­zói pedig 140 százaiékos teljesít, ményüket 10 százalékkal szárnyai, ták túl. Ujabb javaslat a koreai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet megvonására Peking. Az Uj-Kina Hírügynök­ség különludósítója jelenti: A koreai néphadsereg és a kinai népi önkéntesek küldöttsége az albizottság csütörtök reggeli ülé­sén új javaslaitol terjesztettek elő a katonai demarkációs vonal és a demiltarizált övezet megvonására. A küldöttség javaslatát azért tet­te, hogy elébevágjon minden eset­leges kifogásnak, amelyet az ame­rikaiak a fegyverszüneti tárgyalá­sok késleltetésére felhozhatnak, továbbá, hogy gyors megegyezés jöjjön létre a katonai demarká­ciós vonal kérdésében és megvaló­sulhasson a világ oekeszeretö né­pei által annyira óhajtott koreai fegyverszünet és béke. A javaslat lényege, hogy a tűzszünet nagy jából az ezidőszerinti arcvonalak mentén jöjjön létre. A koreai nép® hadsereg és a kinai népi önkéntes sek küldöttsége javasolja, hogy — eltekintve néhány szükséges és észszerű arcvonalkiigazitástól —• mindkét fél csapatai kölcsönösen vonuljanak vissza két-kél k'lomé­terrp az ezidőszerinti érintkezési vonaltól és a két fél által így ki­ürített területek alkossák a demi­litarizált övezetet. A javaslatot küldötteégünk ré­széről Li Szan Csu tábornok nyúj­tatta át az amerikai küldöttségnek. Ez a javaslat döntő próbatétel:­vájjon az amerikaiak hajlandók-e észszerű magatartást tanúsítani ab­ból a célból, hogy a koreai fegy­verszüneti tárgyalások eredményre vezessenek. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadijelentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága november 1-én közölte, hogy a ko­reai néphadsereg alakulatai, szoros együttműködésben a kínai népi ön. kén lesek egységeivel, valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverték az ellenség támadásait, miközben emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoztak az ellenség­nek. A középső arcvonalon, Hvancshon. tói északra és a keleti arcvonalon, Janggufól északra a néphadsereg egységei visszaverték az ellenség hét elkeseredett támadását, amellyel megkísérelte, hogy áttörje a nép­hadsereg védelmi vonalát. A nyu. gati arcvonalon, Joncshon térségé­ben az ellenség harckocsik támoga­tásával, valamint tüzérségi és légi támogatással megkísérelte, hogy át. törje a néphadsereg védelmi vona­lát. A néphadsereg egységei azon­ban visszaverték a támadást és nagy veszteséget okoztak az ellen, ségnek. November 1-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellensé­ges repülőgépekre vadászó lövész­osztagok lelőttek négy ellenséges repülőgépet amelyek bombázták és géppuskáztak Hvancszsu, Szokha, Ancszsu és Vonszan térségének bé. kés lakosságát. Hozzuk be Csongrád megye elmaradását az őszi munkaban! A megyei, iárási és községi irányítók felelősek a törvény betartásáért A minisztertanács határozata értelmében október 31-ig kel­lett volna Csongrád megyében is az őszi vetési gabonákat és takar­mánynövényeket elvetni. Ez a me­gyében nem sikerült. Megyénk az utolsó az országos versenyben an. nak ellenére, hogy szeptemberben és októberbon az első helyen álltunk az ősziek betakarításában. Hollósi Gyula elvlárs, az ÁMG megyeközpont vezetője a „Vihar­sarok november 1 i számában rá. mutatott arra: a lemaradás egyik oka abban található, hogy a dolgozó parasztság tulajdonában lévő iga. erőket helytelenül használják ki. Ezenkívül egyes gépállomások dol. gozói nem olyan munkát végeztek, mint amilyent dolgozó népünk, kor. mányunk elvárt volna tőlük. Hibát követtek el a községi taná­csok is, mert hagyták, hogy közsé­gükben az egyes növényféleségekéi a kitűzött határidőig ne vessék el; •nem követelték meg a kidákoktól vetési tervük elkészítését és végre­hajtását. Tehát már a vetések meg­kezdésekor meglazult az államfe­gyelem a megyében. Nem világosí­tották fel a dolgozó parasztságot, hogy a velési terv teljesítése tör­vény és aki ezt a törvényi meg. szegi, megbüntetik. A megyei és ja rási tanácsok mezőgazdasági osz­tályai, amelyeknek az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a mezőgazdasági munkákat és közvetlen gyakorlati segítséget nyujlsanak, sok esetben elhanyagolták munkájukat. Nem A NAGY OKTÓBER ELŐESTÉJÉN ... 1917 október 7-ón Lenin visszatért Péter­várra. Másnap találkozott Sztálinnal. Négy órát töl­töttek ismét együtt. Srtálm beszámolt Vlagyimir II­jicsnek a felkelés előkészületeiről. Október lO.én este háromhónapi szünet után, először ment el Lenin a Párt Központi Bizottságának ülésére, Ezen az estén viharos idő volt. Hideg eső zuho­gott, csapkodott a szél, földig hajlottak a csupasz fák és a házak ablakaihoz ütődtek. Nyirkos sötét volt. Olyan sötét, hogy az ember alig látóit néhány lépésnyire. A néhány járókelő közül, akik azon az estén a Karpovka.folyó pariján ődöngtek, aligha htt'te egv is, cl hogyan azt a Pártunk elvárja lő- hogv a 32. számú házban bolsevikgyűlés folviik, lünk. Tanulnunk kell, biztosnak kell lennünk abban, amit mon­dunk, mert ha mi népnevelök bi­zonytalanok vagyunk abban, ami­ről beszélünk, nem értik meg sza­vunkat és így nem végezhetünk jó munkát. A jó munka végzésé­hez pedig szükséges, hogy egy pil­laneldg se szakadjunk el a kül_ és belpolitikai eseményektől, ól­vasuk a Szabad Népet, a Délma. gyarországot. Tanununk kell, hogy io munkánkon kereszittil megszeres­senek bennünket a dolgozók és megszeressék a Pártot. A népnevelő tanulás nélkül nem ludja ellátni feladatait Kránitz Gyuláné elvtársnő a nép­amelynefk éppen most elfogadott határozata megvál­toztatja az emberiség egész történelmét. Lenin a szoba sarkában ült, kis asztalnál- a kályha mellett, ösz parókát viselt, mint mindig ezekben a napokban- MeKeü'te ült Sztálin és Szverd. Iov. Ekkor felszólalt Lenin és megkezdte beszédét. CsodVnfos beszéd volt. Mint a hadvflxér a döntő ütközet előestéién, útrv mérte fel azokat az erőkét, amelyekre a bo'se­vikok támaszkodhattak. Elmondta, hogyan kell a népi erőket elosztani, hol keit bevetni a küzdelembe, hogy a győze'em kivívható legyen­Forradalmár hadvezér és tanító beszéde voli ez. Lenin beszélt és mindenkinek az voit az érzése, hogy nem egy ember hangját hallják, hanem egy sokmil­liós nép szívverését s azon át legmélyebb vágyait, törhetetlen akaratát. A Központi Bizottság egyetértett Leninnel: ütőit a felkelés órája. Mégis akadtak kelten, akik felszó­laltak Lenin terve ellen. A két gyáva áruló: Zinov. jev és Kamenyev volt. Ezek az emberek csupán meg­játszották a forradalmárt, valójában a kapitalisták titkos segítőtársai voltak. — Várnn kell a felkeléssel! — ismételte Zinov. jev és Kamenyev. Lenin és Sztálin visszautasította az árulók ellen­vetéseit. A Központi Bizottság Lenin javaslatát fo. gadtn el. I félre (árt ax idő, amikor Lenin, Sztálin és több más elvtárs beszéde után bezárták az ülést és a Központi Bizottság tagjai egyénkén? szétoszlottak. Odakünn még zuhogott az eső, ugyanolyan hideg és sötét volt, mint annakelőtte. Köröskörül senki, egy ablakból sem szűrődölt ki fény- mindenki aludt. Senki sem tudta sem a városban, sem bárhol a vi­lágon, hogy a bolsevikok az éjjel elhatározlak a fel. kelést és megnyitották az emberiség történelmének legdöntőbb fejezetéi. A KövDonti Bizo*>sáci legközelebbi ütésén — október 16-án — megállapították a felkelés idő­pontját. A felkelés vezetésére pártközpontot választottak Sztálininál az élen. Tagjai között volt Szverdlov, Dzerzsinszkij és Urickij. A Pártközpont lett a pétervári Tanács forradal­mi harci bizottságának vezető szerve. A forradalmi harci bizottságnak kellett megvaló­sítani a bolsevikok által elfogadott felkelési tervet, ez a bizottság irányította a mozgalmat. (Részlet Száveljev: „Roham a ellenőrizték a rendeletek végrehaj­tását, ezért a rendelkezések csak papíron maradlak. A községi taná­csol: nem tudták összekapcsolni a begyűjtést és az őszi munkát. Hol az egyikhez, hol a másikhoz kap­kodlak és ez megmutatkozik az eredményeken. IV agy feladatokat rő a megyei, járási és községi tanácsokra a munka megjavítása. Az őszi mun­kálatokban tapasztalható elmai'a. dást csak altkor tudjuk behozni, ha a községi tanácsok kellő szigorral, a törvény erejével járnak el a nem teljesítőkkel; feladataikat akkor tudják jól megoldani, ha széleskörű felvilágosító munkát szerveznek a dolgozó parasztok között és ebben leérik a pártszervezetek és a tö­megszervezetek segítségét. Termé­szetesen az őszi mrzögadasági mun­kákban is a falu kommunista dol­gozó parasztjai melleit a leözségi tanácsok tagjainak kell példamuta­tóan élenjárniok. A fogatos és gépi erők tervszerű és helyes beosziása szintén fontos előfeltétele, hogy meggyorsítsuk falun az őszi munkálatok ülemét. A tanácsoknak rendszeresen ellen­őrizniük kell, hogy a fogatos erők­kel rendelkező dolgozó parasztok hogyan használják ki fogatos ere. jüket. Ahol befejezték az őszi munkálatokat, onnan haladéktala­nul csoportosítsák át az erőket a lemaradt területekre. Ezt azonban községi tanácsaink csak akitor tud­ják megvalósítani, ha naponta el­lenőrzik a munkálatok menetet, ha tiszta eredményekben látják na­ponként a község teljesítését. Ezért elengedhetetlenül szükséges a Je­lentő szolgálat jó megszervezése nemcsak a községi tanácsok felé, hanem a járási tanácsok és a me­gyei tanácsok felé is. C ^sak pár nap választ már el a J Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepétől. Csongrád megye dolgozó parasztsága úgy tudja méltóképpen háláját kifejez­ni a Szovjetunió iránt, ha erre a napra kötelezettsége maradéktalan teljesítésével készül. Az őszi mun­kák csak úgy gyorsulhatnak meg a megyében, ha a megye járási és községi irányítói úgy véezik ezt az állami feladatat, mint elsőrendű kö­telezettségüket AJagyisiók József, a csongrádmcgyei lanáec VB-elnökhe!ye I lese. n Term$s?erudománvi Társu'at biológiai szakosztálya első isme­retterjesztő továbbképző előadását dr. Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, akadémikus tartotta meg „Pavlov és munkássága" címmel. Ismertette Pavlov munkával telt éleiét és elért hatalmas eredmé­nyeit. amely korszakalkotók a bio. lógia eddigi és további fejődésé­ben. Az előadást magnallgató dol­gozók lelkes tapsszl köszöntek meg az értékes előadási, amely is­Téll j mót fejlesztette, szélesítette ter­Palotá ellen" cimü könyvéből) | mészettudományos látókörüket,

Next

/
Thumbnails
Contents