Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-27 / 276. szám

KEDD, 1951. NOVEMBER 27. a képpen a dolgozók nevelésével. A pártszervezetek nem számoltat­ják be rendszeresen a vállalat­vezetőket a termelés munkájáról­Bírálta a Csongrádmegyei Párt­bizottság munkáját, mert az egyes munkákkal kapcsolatos párthatá­rozatokat későn juttatják el a Szegedi Pártbizottság ipari terme­lési osztályához. A Tanács vállalatai 110 százalékos tervteljesítést értek el A' Szegedi Városi Tanács mun­kájáról számolt be Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB el­nöke. Rámutatott arra, hogy a Ta­nács munkáját rendszeresebbé kell tenni és különösképpen jó mun­kál kell végeznie a Tito-ellenes harcban. Beszámolt ezután a Ta­nács kezelésében lévő vállalatok munkájáról és megállapította, hogy azok hanpadik negyedévi 'tervü­ket 110 százalékra teljesítenék- A begyűjtés munkájával kapcsolat­ban felhívta a figyelmet az éberség fbkozására. Vereska András elvtárs^ a Sze­gedi Pártbizottság káderosztálya ré­széről szólalt fel. Felhívta a figyel­met arra, hogy a káderekkel mun­kájuk közben kell foglalkozni, mert amint Sztálin elvtárs mondotta: „Minden a káderektől függ". Be­szélt arról, hogy fel kell számolni a kádermunkának még helyenként megmutatkozó reszort-jellegét. Ezen a téren sok a tennivaló a Szegedi Pártbizottságon ia. Zombori János elvtárs a hozzá. szólásokra adott válaszában megál­lapította, hogy az értekezlet részt­veviő komoly segítséget adtak a Pártbizottságnak a munka megjaví­tásához. Hiányolta, hogy a hozzá­-zölók keveset foglalkoztak az ipari termelés, a nevelés és az oktatás kérdéséivé!. Ugyancsak kevés szó esett a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításáról. Megállapí­totta, hogy a pártértekezlet a hiá­nyosságok ellenére is betöltötte fal­adatát és eredményes munkát vég­zett. A pártmunka további megjaví­tása érdekében az értekezlet részt­vevői határozati javaslatot fogad­tak el — amelyet holnapi számunk­ban ismertetünk — és megválasz­tották a pártválasztmányt, vata. mint a megyei pártértekezlet kül­dötteit. Pz US1 megszegi a Szovjetunióval kötött nemzetközi egyezményeket és új világháború veszélyét felidéző intézkedéseket tesz — állapította meg Visinszkij elvtárs az ENSZ politikai bizottságának ülésén Párizs (TASZSZ). A. J. VisrnsZkij plvlárs, az ENSZ Politikai Bízott­Hágának 1951. november 24-i ülé­sén beszédet mondott a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver pitiltásáról éa a nemzetközi e'len­őitziés-rőL — A „hármak" nyilatkozata után r— mondotta a többi között —, amelyet az USA, Anglia és Fran­ciaország terjesztett a közgyűlés elé, ugyanezeknek az országok­nak küldöttei benyújtották ,,va­lamennyi fegyveres erő és va­lamennyi fegyverzet szabályozása, korlátozása és fokozatos csökken, tése" című határozati javaslatukat­A két okmány között — sem az alapjukul szolgáló elv, sem pedig a kitűzött feladat lényege tekinte­tében — nincs különbsé®. Rámutatott hogy a három hata­lom javaslatait nem lehet helye­sein megítélni a három hatalom, de elsősorban az USA külpoliti­kájának agresszív irányzatát jel­lemző tények egész sorának fi­gyelmen kívül hagyásával. A Szov­jetunió küldötte ilyen tények hosszú sorát idézte és rámutatott, hogy ezek a tények szertefosz­latják az atlanti tömb külpoliti­kájának békés céljairól és békés jellegérő 6ZÓ1Ó legendát és felfedik a három hatalom ja­vaslatainjak hamis voltáf, álcá­zott jellegét. Acheson az új kétarcú Janus — Acheson amerikai külügy­miniszter november 8-i beszédé­vel bizonyította, hogy a határo­zat szerzői maguk sem leplezik: a fegyverzet és a fegyveres erök csökkentésére általuk javasolt in­tézkedések egyáltalán nem zárják ki a fegyverzet és a fegyveres erők további növelését- „Az egyik feladata az, — idézte Achesont —, hogy megnöveljék saját fegyve­res erejüket. Ez az érem egyik oldala. A má6ik feladat, — hogy a békéért dolgozzanak. Ez az érem másik oldala"- Íme az új kétarcú Janus: — mondotta Visinszkij elv­társ, arcának egyik oldala a béke. a másik a háború. Az ilyen kétarcú politika azon­ban nem szolgálhatja és sohasem szolgálta a béke ügyét, a béke­szerető országok és népek érde­keit — tette hozzá. A fegyveres erő amerikai kultusza — Az atlanti tömb hangadó ál­lamának, az USA-nak agresszív politikája testesíti meg az atlanti politika alapelveit. Ismeretes, hogy ezeknek az elveknek egyik leg­fontosabbika, az úgynevezett „erő­állapot'' megteremtése, — hogy Truman és Acheson kedvenc ki­fejezésével éljünk. Ez az elv a fegyveres erő kultuszát jelenti­Az USA irányítói a fegyveres erőkbe vetik minden reményüket1. Hiszen cppen Truman jelentet­te ki, hogy megnövekedik a bé. ke biztosításának lehetősége, ha az VSA töretlenül megvn'ősilja katonai programmját. Midőn Trumant megkérdezték, ez a kíielenlés úgy értelmezendő-e. v „gy az Egyesült Államok mkabb Támaszkodik az erőre, mint a Szov­jetunióval kötött megegyezésre, igenlően válaszok #s hozzátelte, hogy a jelen körülmények kozo'Jt erre van szükség. Az USA külügy­minisztere viszont rámutatott, hogy ,.az USA fegyveres erőit k'szélesí­: k", hogy új fegyverfajtákat ko­vácsolnak", hogy „ugyanakkor az USA. szövetségesei — azaz az at­lanti tömb tagjai — növelik hadi­lermeléaüket és új haderőket teremtenek'• •— Acheson nyíltan beszéli ar­ról, hogy az USA .erőállapotot" igyekszik teremteni a Középkele­ten és a világ többi országában,. Azzal tetszelgett magának és a többieknek, hogy ez az „erőhejy. zet" megháirálá6Ta kényszeríti a Szovjetuniót, az USA agresszív követeléseivel és sürgetéseivel szemben. , — Meglepő, — állapította meg Visinszkij elvtárs, — hogy meny­nyire meggondola'-tan és rövid­látó az amerikai külügyminiszter, aki azt hiszi, hogy a Szovjetuniót bármire is kényszerítheti jer észak­kal. Visinszkij elvtárs érvek felsora­koztatásával gondosan felemezte mind a három hatalom javaslatai­nak tervezetét, mind azokat a be­szédekel, amelyekei AcheiSon, Eden és Jules Moch, a Poli tiklai Bizott­ság ülésén mondott a jlavas'.atok előterjesztése során. A szovjet küldött rámutatott, hogy ezek a javaslatok — szerzőik állításaival el Len iéiben — nem irányozzák elő az alomfegyver eltiltáséi ós az ilyen tilalom teljesítése fölölti szi­gorú nemzetközi ellenőrrzé6 beve­zetését. Leleplezte azokat a „felté­tételeket", amelyektől a „hármak" úgynevezett fegyverzetcsökkentési javaslatukat függővé teszik. A szovjet küldött a tények vilá­gánál bizonyította be, hogy ezek a feliételek egyetlen célt szol­gálnak: hogy megakadályozzák a megegyezést a fegyverzet csök­kentésében, az atomfegyver eltil­tásában és a nemzetközi ellenőr­zésben, j A nemzetközi egyezmények megszegése Visinszkij elvlárs a továbbiakban az USA-nak, a Szovjetunióval szemben folytatott agresszív poli­tikájáról szólott­Az USA megszegi a Szovjetunió­val kötött nemzetközi egyezmé­nyeket és a Szovjetunió biztonsá­gát fenyegető, új világháború ve­szélyét felidéző intézkedéseket tesz, — mondottá, majd emlékez­tette aTra, hogy október közepén szinte már ennek az ülésszaknak küszöbén Truman. az USA elnöke új törvényt irt alá. Ez a törvény százmillió dollárt irányoz elő a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Romá­nia, Bulgária és Albánia területén működő fegyveres csoportok pén­zelésére, az említett államokban végzendő aknamunka és diverziós tevékenység céljából. Az USA kormánya ezzel példát­lan módon megsérti a nemzetközi jog szabályait- Az ilyen lépési csakis az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak to­vábbi megnehezítését, a nemzet­közi helyzet kiélezését célzó lé­pésnek lehet tokinteni — állapi, totta meg a szovjet külügyminisz­ter. Visinszkij elvtárs ezután emlé­keztetett arra. hogy a Szovjetunió számos alkalommal tett már ja­vaslatot az atomfegyver eltiltá­séra. Ezeket a javaslatokat azon­ban az Amerikai Egyesült Álla­mok és csatlósai minden alka­lommal visszautasították, B olyan javaslatokkal próbálták helyettesí­teni —, mint most a legutóbb a „hármak" javaslata — amelyek vi­láguralmat biztosítanának az USA számára az atomenergia terén. Virinszkij elvtárs Baruchnak, a róla elnevezett hirhedt terv szerző­jének és az USA többi „atomszak­ér'öjének" kijelentésével bizonyí­totta, hoigy az USA u- n. atom el­lenőrzési tervei amerikai ellenőr­zés alá helyeznék az atomenergia termelését. Visinszkij elvtárs kérdései a tartós béke ügyében Felhívta a „hármak" határozattá javaslatának szerzőit és híveit, válaszoljanak a következő kérdé­sekre: Egyetértenek-e azzal, hogy a közgyűlés határozza el az atom­fegyver feltétlen betiltását é6 szigorú nemzetközi ellenőrzés léte­sítését e tilalom végrehajtása fe­lett? , Egyétértenek-e azzal, hogy a közgyűlés bízza meg az atomener­gia-bizöltságot és a hagyományos fegyverzettel foglalkozó bizottsá­got), készítsen és 1952. február l-ig terjesszen a Biztonsági Tanács elé megfelelő egyezmény tervezetet? Egyetértenek-e azzal, hogy ez az egyezmény írjon elő megfelelő intézkedéseket, amelyek az atom­fegyver eltiltására, gyártásának beszüntetésére, a már előállított atombombáknak kizárólag békés célok érdekében való felhaszná­lására és az említett egyezmény végrehajtásával kapcsolatos szi­gorú nemzetközi ellenőrzés meg­teremtésére vonatkozó közgyűlési határozatok teljesítését biztosítják? Egyetértenék-e azzal, hogy a közgyű'és elismerje: minden, őszinte tervnek, amely valamennyi fegyveres erő és fegyverzet lé­nyeges csökkentésére Irányul, magába kell foglalnia egy nem­zetközi ellenőrző szerv megalakí­tását a Biztonsági Tanács kereté­ben? Egyetértenek-e azzal, hogy e szerv feladata a fegyverzet és a fegyveres erők minden fajtája csökkentésének. valamint az atomfegyver bwftíffiására vonatkozó határozat megvalósításának ellen­őrzése, abból a célból, hogy ezt a tilalmat pontosan és lelkiismere­tesen hajtsák végre, hogy e nem­zetközi szervnek adatokat kell sze­reznie valamennyi fegyveres erő­ről, közte a nem katonai fegyve­res erőkről, a biztonsági szervek­ről és a rendőrségről is. továbbá mindenfajta fegyverzetről, bele­értve az alomfegyvert — és haté­kony nemzetközi felügyeletet kell megvalósítani a fehtemlíteW nem­zetközi ellenőrző szerv határoza­tlan alapján? Egyetértenek-e végül azzal, hogy az atomfegyver betiltását ellen­őrző nemzetközi szerv az egyez­mény megkötése után haladékta­lanul vizsgálja meg, hogy az atomfegyvert gyártó és tároló vál­lalatok végrehajtják-e az atom­fegyver betiltására vonatkozó •egyezni énvt? A. J- Visinszkij elvtárs rámu­tatott, hogy az ezekre a kérdé­sekre adett pozitív válasz lesz a legjobb bizonyítéka az atomfegy­ver eltDlásána és e tilalom telje­sítése fölötti igazi nemzetközi el­lenőrzés bevezetésére irányuló ké^zsétmek. Betejezésül a szovjet küldött­ség Vezetője kijelentette, hogv a Szovjetunió küldöttségének véle­ménye szerint a három hatalom javaslatai mozarti formájukban nem szolgálhatják a kitűzött cé'o­kaf. Ez a tervezet komolv módosí­tásokat igénvei, amélyeket a Szovjetunió küldöttsége egyide­jűleg megfontolás cél iából a PoH'Shai B'zottság elé terjeszt­A. J. Visinszkij elvtárs azt a reménvt fe'ezte ki, ho"V ezeket a módosításokat elfogadják és ezzel megnyttiák az utat a megá'lanndáe e,éréséh"Z az olv fontos kérdések, mtait emilven a fegyverzet reök­Vontréo. az atomfeoWíír eltiltása és e tilalom. valam'"t a fegwer­zetek osökken'óse fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetése. A miniszterfanács határozatot hozott a tudományos alkotó munka zavartalanságának biztosításáról A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának a tudományos al­katóniunka zavartalansága biztosi, tásáról hozott határozata értelmé­ben a Magyar Tudományos Akadé­mia tagjainak és a kiemelt tudó. -soknak rendes évi szabadságukon felül évenként két hónapig terjedő fizetett allkotó-szabadságot lehét engedélyezni, továbbá a tudó-tokát hetenként két munkanapra az egye­temi oktató, tervezési és vezetési munka alól teljesen fel lehet men­teni. A szabadságidő felhasználását és annak tudományos eredményeit az akadémia megfelelő szükbizott. ságai kisérik figyelemmel. A tudósok eddigi túlterhelésének megszüntetése érdekében a határo­zat előírja, hogy értekezletre csak a minisztériumok, a Magyar Tudo. mányos Akadémia és az egyete­mek rendelhetik be a kutató tudó­sokat. Az intézkedés a tudós köz. tisztségeivel (országgyűlési képvi­selőség, tanácstag, Stb.) összefüggő értekezletekre nem vonatkozik. A kutatómunka zavartalanságát biz­tosítja az a rendszabály is, mely­nek értelmében a tudósók tudomá­nyos munkatársait csak az érdekelt tudós meghallgatásával éa a fel­ügyeletet gyakorló miniszter. ®z. Akadémia felügyelete alatt álló tu. dományos intézeteknél működő tu­dós esetében pedig az Akadémia elnöke hozzájárulásával lehet más munkahelyre áthelyezni. Képviselő — választói között A Ságvári fndre-íelepi kultúrházban és a Szabadság-moziban tartott képviselői beszámolót és hallgatta meg a dolgozók kívánságait ifj. Komócsin Mihály elvlárs Szombaton este zsúfolásig meg­telt a Ságvári Endre.telepi* (volt Kecskés-telep) kultúrház. Eljöttek a telep dolgozói, a Táncsics-tszcs tagjai, hogy meghallgassák ifj. Ko. móesin Mihály elvtárs, Szeged or­szággyűlési képviselőjének beszá­molóját, előadják kéréseiket, feltár, ják a hiányosságokat, javaslatokat tegyenek a hiányosságok kiküszöbö­lése érdekében. Komócsin elvtárs bevezetőjében a képviselő és választópolgárai kö­zötti helyes kapcsolatról beszélt. — Nem elég — mondotta a többi között —, ha a kapcsolat mindösz. s«e abból áll, hogy a képviselő néha tart egy-egy beszámolót. Szükséges, hogy ha hibákat tapasztalnak a vá­lasztók, arról tájékoztassák a kép­viselőt a problémák megoldása ér­dtekében. Példát is mondott él Komócsin elvtárs a képviselő és a választó kö. zötti helyes kapcsolatról: — A Szegedi Kenderfonógyár egyik dolgozójától kaptam egy kis csomagot — mondotta —. A cso­magban egy pár gyermekcipő volt. A dolgozó megmagyarázta, hogy néhány héttel ezelőtt vásárdlla gysr. mekének a cipőt és a varrásnál máris tönkrement. Kérte, feltétlen vizsgáljuk meg a cipőgyárak mun­káján hogy ilyen eset többször ne fordulhasson elő. Fel is hívtük a könnyűipari minisztérium figyel­mét, hogy a minőség javítására for­dítsanak nagyobb gondot. A nemzetközi helyzetet is igen nagy érdeklődéssel ismertette Ko­mócsin elvtárs, majd a következő­ket jelentette ki: — Amig nálunk munkásokból, dolgozó parasztokból válnak az or­ózág vezetői, trmig a Szovjetunió, ban terméketlen sivatagokat változ­tat az emberi erő termőfölddé s új gyárak nőnek ki a földből, addig Amerikában, Franciaországban egyre nő a munkanélküliség. A békeTcikkeket gyártó üzemeket le­állították s csak hadianyagot ter­melnek. Az amerikai dolgozók el­keseredését az bizonyítja legjobban, hogy az Amerikai Egyesüli Álla. mokban 1951-ben 550 sztrájk zaj­lott le. Ötéves tervünk hatalmas célkitű­zéseiről, az éber égről s az ellen­ség aknamunkájáról beszólt mág Komócsin elvtárs. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy mindenki a sa­ját területén igyekezzék leleplezni ftz ellenséget, akik belső rombdló munkájukkal gátolják tervünk megvalósulását. Hozzászólásaikban a dolgozók bi­zalommai adták elő kéréseiket. Görög István megkérte Komócsin elvtársat arra, hogy a Ságvári Endre-telepi kultúrteremre is gon­doljon. A Ságvári Endre.telepi dol­gozók szerétnek megszépíteni, rend­behozni kultúrházukat. Bánfalvi Ferenc az éberség fo­kozására hívta fel a figyelmei:. Mini ahogyan Komóc-in elv­társ is rámutatott — mondotta — az éberság fokozása nékül nem le­het tökéletes a munkánk. Váradi József hozzászólásával alátámasztotta Komócsin elytára be­szédének ítzt a részét, amikor az amerikaiak háborús előkészületeiről és a mi békés építömunrká'nlcról be. szélt. Kérte Komócsin elvtárstól, hogy köz,ban járásával tegye lehe­tővé a Vám-tértől a Ságn'ári-tele­pig az út fásítását­— A Valéria-tér sarkán lévő rak. tárban több Vagon burgonya pené­szedett meg — szólt Tóth Miklós elvtárs, a Szegedi Kenderfonó dol­gozója. Ugyancsak ez fordült elő « Marx-téri terménygyüjtő vállalat, nál, ahol nagymennyiségű paradi. csom pusztult el. Nagyon szerel­ném ennek a dolognak a kivizsgá­lását, mert valószínűnek tarlóm, hdgy az ellenség munkája követ­keztében ment tönkre itt a nagy­mennyiségű élelmiszer. Tóth elvtárs kérte annak elíntézé. sét ds, hogy az öt mázsa fát és öl mázsa szenet ne egymázsánként kapják meg a dolgozók. Ezzel ren­geteg időt pazarolnak el munkaide­jükből, de fuvarral sem győzik, mert a tíz mázsa tüzelőhöz ilyen for. mában, ötször kell fuvarost fogadni. Bálint Jánosné elmondotta, hogy a Ságvári-telepi kisgyermekeknek csak egyetlen óvódahelyiségük van, az is egészségtelen és kicsi. Arra kérte Komócsin elvtársat, járjon közbe, hogy az itteni kisgyermekek is egészséges, tágas óvodát kapja­nak, hiszen vigyázni, félteni kell a gyermekeket, mert legdrágább kin­csünk a gyermek. Tanács Antal elvtárs, a Táncsics­termelőcsoport elnökhelyettese, be­számolt arról, hogy azok a dolgo­zók, hkik ebben az évben jól dol. goztak, milyen részesedest kaptak a terményekből. Bebizonyította hoz­zászólásával, hogy a termelőcsoport dolgozóinak mennyivel könnyebb, jobb életük van, mint a kivülálló dolgozó parasztoknak. Virág József vasutas dolgozó szólt még hozzá Komócsin elvtárs előadásához. Hozzászólásában meg­ígérte, hogy a vasutas dolgozók a háromnapos kocsifordulóval és az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyo­lításával harcolnak továbbra is a békéért. Komócsin elvtárs válaszában m-. g­ígérte, hogy igyekszik a 6zcgedidöl_ gozéknak minden problémáját meg­oldani. Vasárnap délelőtt 10 órakor a „Szabadság"'-moziban istaét elő­adást tartott Komócsin elvtárs. A mozi nézőtere megtelt dolgozókkal, akik érdeklődve hallgatták végig a beszédét. Az előadás után Pusztai Andor •elvtárs hozzászólásában elmondotta; igen helytelennek tartja, hogy bar. kinek adnak szabadkenyeret a nép­bollokban. — Én, aki 6okat utazom — mon­dotta többók közölt —, látom, hogy az ellátottak, a falusi dolgozók he­tipiacos napon két-három kilő szn­badkenyérrel utaznak vissza. Ter­mészetes, hogy ezeken a napokon már a déle'ötti órákban elfogy a szabadkenyér a népboltokban s nem jut elegendő az üzemi dolgozóknak. Éppen ezért javaslom, hogy szabad­kenyerőt esek azok kapjanak, akik felmutatják kenyérjegyüket. Tódor Zoltán, a Vegyipari Tech­nikum tanulója javasolta, hogy a hegyedéves, katonaköteles tanulók tt he vigyék az iskolaév alatt katonr. nük, mert, ha félbeszakítják a ta­nulást, azt nehezen tudják pótol . Király Józsefné, a Szegedi Ken­der dolgozója, büszkén jelentette ba a megjelent dolgozóknak, hogy szombaton délben befejezték 1951. évi tervüket. A megjelentek nagy tapssal fogadiák Királyné < Ivfár-'nő bejelentését. Komócsin elvtárs válaszában I > zölie, hogy illetékes helyre továii­bftja a kívánságokai és maga is azon lesz: a jogos kérések magvai >­suljanak. A hozzászólók valamennyien megígértél!, hogy Komócsin elvtárs hasznos előadásából tanultakat fel. használják népnevelő, felvilágosító munkájuk közben. Valamennyien hasznos tapasztalatokkal távoztak el az előadásról s újabb eszközökkel felfegyverkezve foly látják tovább harcos munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents