Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-18 / 243. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. OKTÓBER 18. 3 A szakma legjobb dolgozója címért folyik a verseny a Szőrme és Eőriuha Vállalat üzemében Néhány esztendővel ezelőtt azt re tudták, mitévők legyenek a régi cipőgyárral az Attila-utca végéin. Talán eredetileg volt cipőgyár, majd átalakították tollgyárrá, míg végül otthonra talált benne pár ember, akik lerakták Szeged' egyik minőségileg legjobban termelő üze­mének, a Szőrme és Bőrruha Vál­lalatnak az alapjait. Eleinte mo­solyogva nézegették egymásra s megjegyezték: „jó tágasam ' va­gyunk!" Nem tudtak mit kezdeni a nagy épülettel. Aztán egyszer, csak azt vették észre, hogy ponto­san elegendő a hely, majd a/z de­rült ki, hogy már egyes üzemré­szeket nem is tudnak hova elhe­lyezni. Terjeszkedni kellett. így nőtte ki magát a kezdetben pár emberrel dolgozó üzemecske egyre bővülő, jól felszerelt középüzemmé. Az üzem ma már két utcára szól, s a fejlődést a szüntelen építkezés mutatja. A vezetők azon­ban mostmár beleuntak az örökös építkezésbe, s túlnézve a jelen ke­rítésén, megtervezték, milyenné kell átalakítani a gyárat ahhoz, hogy ne csak pilianainyilag, hanem még évek múlva is megfeleljen rendeltetésének. Meghálálják az állam gondoskodását Az udvaron alig lehet lépni a sok építőanyagtól, erről is arról is víg ritmust ver ki a téglán a kő­műveskalapács, s az igazgató: Ga­lotti elvtárs lelkesen magyaráz: — Ott föint helyezzük el a rak­tárt, itt az irodák dolgozói talál­nak otthonra, s ez, aminek éppen most folyik az építése, a pártiroda Lesz. A bőrruharésElegnek külön üzemrészt rendezünk be ... Bizony a „bőrruhásokra'' ez na­gyon rájuk is fér. Igaz. most kor­szerűsítették üzemrészüket. A gé. pekhez masszív asztallapokat készí­tettek, melyen kényelmesen forgat­hatják a gyönyörű bőrkabátokat, s a menyezetre szemkíméiő neonvilá. gítást szereltek. Csak az a baj, hogy most még kissé „szorosan"' vannak. Ez azonban csak addig tart. míg az építkezéssel elkészül­nek. Államunk hatalmasösszegű beru­házással korszerű üzemet épít a Szőrme és Bőrruha Vállalat dolgo­zóinak, de, amíg ez az építkezés tart, nem szünetelhet a munka. A növekvő életszínvonal lehetővé tet­te, hogy gyártmányaik keresett közszükségleti cikkek leltek a bel. földi piacon, a másrészt pedig gyártniányikért külföldön értékeg nyersanyagokat kapunk az ország iparosításához. Ezt mind nagyon jól tudják az üzem dolgozói, s úgy akarják meghálálni államunk gon­doskodását. hogy egyre több és jobb munkát végeznek, ezzel akar­ják ünnepelni a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulóját. Az élenjárók ... és akik a sarkukat tapossák Az Alkotmány ünnepének tiszte, leiére indult versenyszakasz lezá­rása után kiadták a jelszót az üzemben: „Egy pillanatra se csök­kenjen a verseny lendülete!" Meg. indult a nemes versengés az üzem, az üzemrészek és természetesen or­szágos méretekben a szakma legjobb dolgozója címéért! Mindenki elő'l az a cél lebeg, hogy utol kell érn a legjobbakat. A bőrruha üzem­részben Bezsinár József sztaháno­vistát, aki normáját rendszeresen 150 százalékra teljesíti, a szabá­szatbain Tátrai György sztahánovis­tát, akinek átlaga 180 százalék, a gépvarróknál a 153 százalék átlag­gal dolgozó Barta Józsefet, a kézi. munkásoknál Hajas Sándornét és a többi élenjárót. Pillanatnyitag úgy látszik, hogy ezek között dö! el november 7-ig, ki az üzem, üzemrész, sőt esetleg: a szakma legjobb dolgozója. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy csak pillanat­nyilag áll így a helyzet. Lehet, hogy holnap már megelőzik eze­ket az élenjárókat azok, akik a iremetésbcín a sarkukat tapossák, íg'cn jó példa erre Tóbiás György, a szabászat dolgozójának eredmé­nye, aki alig marad az üzemrész élenjárója. Tátrai György mögött. A megszerzett „becsületre" nagyon vigyázni kell A szakma legjobb dolgozója címért folyó versenyt azonban kü­lönösen ebben az üzemben nem­csak a százalékokkal mérik. Te­gyük hozzá, hogy nem elsősorban a százalékokkal, hanem azzal, hogy a mennyiségi termelés mellett ki, milyen minőségi munkát végez. Azért hangsúlyozzuk ki, hogy kü­lönösen ügyelnek ebben az üzemben a minőségi munkára, mert minő­ségi vonalon már az egész ország­ban igen nagyra becsülik a Szegedi Szőrme és Bőrruha Vállalat mun káját. Csak egy jellemző példa erre: Az egyik közületnek végeznek most igen nagy munkát. Szabad­ban dolgozó munkások részére keil kabátokat kibélelni finom, meleg báránybőrrel. A közület annyira megbízik a gyár minőségi munká­jában, hogy az üzem bélyegzőjével ellátott készítményt saját minő. ségi ellenőrzése nélkül átveszi. Büszkék is erre a hírnévre ve­zetők. dolgozók egyaránt, s a „be­csület" megóvása érdekében — anélkül, hogy erre bárki utasítás; adott volna — gyakran ellenőrzik egymás munkáját. Érdemes egy példát ismét felhozni arra, hogyar. folyik ez az ellenőrzés: A kész, szállításra váró kabáto.< mellett — melyeket a MEO-s má'' átnézett — elhalad az egyik dol­gozó. Belenyúl az egyik kabát szőrmével kibélelt zsebébe és mél­tatlankodva fordul a MEO-s felé: — Elvtársnő! Hogy létezik az hogy ez a zseb lukas?! Mi történne — sajnos — sok he­lyen ilyen esetben? Az, hogy a MEO-s lepisszentené a dolgozót­,,Mj köze hozzá!" Itt nem ez tör­tént. A MEO-s szépen megköszön le a figyelmeztetést és maga járt utána, hogy a zseben lévő lukat azontnal varrják be. Azelőtt szemétbe került — most 500 mellény készül belőle Aki tehát el akarja nyerni a-.: üzem, üzemrész vagy a szakma legjobb dolgozója címet, annak cl. sőrendű minőségi munkát is keli végezni a mennyiségi munka mel­lett. Ez azonban még nem elég. Élen kell járni a hulladéikanyagok felhasználásáéiért folyó harcban is. A szőrme 'és böramyag minden cseppje értékes kincs s oda ke l hatni, hogy ebből az értékből egy grammnyi se menjen veszendőbe. A Szőrme és Bőrruha üzember. a Gazda-mozgalom ezernyi apró és nagyobb eredménye. 200.000 fo­rintoa megtakarítása minden szó nál ékesebben tanúskodik arról hogy nemcsak a legjobbak, hanem valamennyien kiveszik a részüke a hulladékanyagok hasznosításáért indult mozgalomból. Apró bőrök bői 600 darab meleg mellényt ké szítenek terven felül a negyedik tervnegyedévben s már fel is hív­ták va'amennyi ruházati üzem fi gyeimét: használják fel a kabátok akasztójának azokat az apró bőr­darabokat, melyeket ők már nejt; tudnak felhasználni. Jó eredményekét valihat magáé­nak az üzem, de ügyelni kell arra. hogy ne csökkenjék a munka len­dülete. Ha nem válnak elbizakodot takká a dolgozók és vezetők, ak­k,v bizonyára októberben sikerű! túlszárnyalni a szeptemberi 105 százalékos tervteljesítést. Szilárdít­sák tovább a munkafegyelmet, szűnjenek meg az elharapózott „el. kéredzkedések" tartsák rajta a ve­zetők, a népnevelők állandóan az újukat a verseny ütőerein, altkor be tudják váltani Rákosi elvtárs­nak adott szavukat: az éves terv túlteljesítésével köszönhet-k meg államunk gondoskodását, épülő, szépülő üzemüket. Vállalatvezetőink felelőssége R vasöntödében a Gazda-mozoa!om kiszélesítésévé! küzdenek a november 7-1 felajánlások teljesítéséért A Szegedi Vasöntödék dolgozói tervük túlteljesítését é6 a Gazda­mozgalom kiszélesítését vállalták november 7, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepének tiszteletére. Az öntödék dolgozói kivétel nélkül mindannyian teltek felajánlást, megígérték Rákosi elv­társnak, hogy tovább javítják mun­kájukat ós évi tervüket december 15-ig befejezik. A Gazda-mozgalom kiszélesítésé­re a három üzemben nyolc Gazda-brigád alakult. A mult hét elején megkez­dődött a verseny a dolgozók és a brigádok között, 6 már az e'.ső héten szép eredmények születtek. A Bárkányi-féle vasöntödében három Gazda-brigád alakult, Urbán Antal, Széosi József és Mátó Tst­ván vezetésével. Felosztották ma­guk között a feladatot. Egyik a vas, másik a fém, harmadik az acél­hulladékot kutatja fel és össze­gyűjti az üzem területén. — Nem is hittük, hogy még eny­nyi hulladékanyag hever felhasz­nálatlanul üzemünk területén —, mondja az üzem versenyfelelőse, — mint amennyit a három brigád az elmúlt héten öszegyüjtött. Lrbán Antal brigádja 99 kiló apró vrsat gyűjtött össze és 61 deka öntés­hez szüksége* homokszeget. A Szé­csi brigád 12 mázsa 60 kiló acél­hulladékot gyűjtött össze. A Mátó brigád is jó munkát végzeit, 133 kiló értékes sárgaréz-hulladékot és 13 kiló 20 deka aluminium-hul­ladékot kutatott feL A brigádok 6ikere mellett meg teli említeni .Vahár MiklÓ6 öntödei segédmunkás eredményét '6, mert ötletével értéke* nyersanyagot ta­karít meg. A bronz- és rézön'ésnél keletkező salakot összetöri és mo­sással kiválasztja közüle a tiszta rezet és bronzot. így nagy meny­nyiségü nyersanyagot takarított meg. A Gazda-mozgalom kiszélesítésé­vel nemcsak nyersanyagot kutat­tak fel az elmúlt héten, hanem a termelés fokozását is elősegítik. A telepen található kovácsolt vas­hulladékot fúróállványok készítésé­hez használják fel. így egy fúró fej elkészítésénél a hulladékanya­gok felhasználásával 180 forintot takarítanak meg. Ezenfelül öt óra munkaidőt azzal. hogy az apróbb részeket nem kell darabolni, hanem a megfelelő méretű huliadékból azonnal esztergálhatják. A karos lemezvágóolló gyártásánál a karo­kat és a csatlakozó lapokat ezen­túl hulladékból készítik, s igy da­rabonkint 15—20 forinttal keveseb­be kerül az anyag előállítása, s a munkaidő két-három óra hosszá­val megrövidül. Tehát vállalásuk teljesítését a Gazda-mozgalom ki­szélesítése nagy mértékben 6egíld. Az üzem dolgozói 6®m maradtak el a Gazda-brigádok jó munkája mögött. Már az első héten szület­tek kiemelkedő eredmények. Sebő Sándor sztahánovÍ6la önlő vállalta november 7. tiszteletére, hogy tel­jesítményét 182 százalékról 200 százalékra emeli. Selejtmentes munkát végez, az öntésnél új homokszegek helyett a régieket használja fel. Már az első héten elérte a 221 százalékos teljesítményt és selejtjét 0.5-ről 0.2 százalékra csökkentette. Megyeri Kálmán kovác* vállalta, hogy 170 6zázaléko6 átlagteljesít­ményét november 7-ig 200 száza­lékra emli. Az elsó héten már el­érte a 194 százalékos átlagteljesít­ményt és teljesen 6elejlmente* munkát végez. A szép eredmények mellett azon­ban nehézségekkel is küzdenek a Bárkányi vasöntöde dolgozói. Az üzem eddigi profilját most megvál­toztatták, s az új gyártmányokhoz szükséges rajzok, mintadarabok egyre késnek, e miatt a termelés egyes részein megakadt a munka. Az üzem vezetősége hiába sürgeti a Fémipari Egyesülés központját, hogy biztosítsa a számukra szüksé­ges rajzok mielőbbi leszállítását. Ha a rajzok még sokáig késnek, sú­lyos károkat okoznak az üzemnek, lemaradnak a tervtéljesítósben s a dolgozók sem válthatják De Rá­kosi elvtársnak tett ígéretüket. A vasöntöde dolgozói összefog tak, hogy a Gazda-mozgalom se­gítségével minél több hulladékot felhasználhassanak munkájukhoz s így értékes nyersanyagot takarít­sanak meg népgazdaságunk özámára. A vezetőségre vár most a feladat: a dolgozók 6zámára biztosílsák a feltételeket, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretüket be tudják váltani, s évi tervüket december 15-ig l-e-1 fejezzék, j „Jelenleg és az elkövetkezendő években többé már nem békülhe­tünk meg a vezetésnek testületi jellegével, az egyént felelősség el­mosódásával ..." — Pártunk kon­gresszusán Gerő« elvtárs így szö­gezte le a Párt álláspontját a fe­lelősség kérdésében- Nyilvánvaló tehát, hogy nekünk meg kell néz­ni — különösen most, amikor ötéves tervünk második éve idő előtti teljesítéséért harcolunk —, hogyan állunk az üzemekben az egyszemélyi vezetéssel s főkép­pen a felelősséggel­Minden üzemben harcolnak dol­gozóink azért, hogy valóra vált­sák Rákosi elvtársnak telt foga­dalmukat, minél nagyobb ered­ményekkel köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A liarc az üzemek túlnyomó többségében s'kerrel fo­lyik, de nem mehetünk el Szó nélkül olyan jelenségek melleit, hogy egyes üzemekben a vállalat­vezetés rossz munkája miatt a dolgozók nem tudják teljesíteni vállalásaikat. Pár nappal ezelőtt gvakoroliunk kritikái lapunk ha­sábjain a Délmagyarországi Rost­klkészftő Vá'ia'at felé. melynek vezetői a felelősség vállalása he­lyett nagyon Is áflá'szó kifogá­sokkal akarták menteni azt a tényt, hogv a vál'ntatnál súlyos lemaradások mutatkoznak a terv­telicsflésben Azt már szinte nem Is kell megjegyezni, ha e«rv ilyen alapanyagot termelő üzem nem teljesíti a tervét. akbn» ez egész sor tizem terv teljesítésében. nvrrs­nnvagettátásábnn okoz fenn-kq­dást. MIS az üzemek dön'ő töhh­sésében már te'ícsttlk a dolgozók november 7 tiszteletére tett frl­aiánlása'kat ad<ttg a Pé'magvar­orszégt Posfk'készffőnél pár nap­pal ezelőtt akadtak olyan dolgo­zók, akik azt se tudták, lé'ez'-k-e ilyen mozgalom, vagy egválta'án: milyen célt szolgáinak ezek a fel­ajánlások- Sőt a felajánlásokig sem jutottak el, mert a ferme'ésf értekrzlctek a vezetők hibájából sorozatosan elmaradtak. Mit gon­dolnak a Roslkikészflő veze'ől: men'he!fik-e ezek a fények kifo­gásokkal? Nem! Nem menfhelők! Egy másik pé'da a-rravonatko­zóan, hogy egvrs vál'alatvczetők mennyire nem érzfk niég mtedlg annak n felc!őssé"nek súlyát, mely ralink nyugszik. A Szegedi Késárugyárhen a dolgozók telke­sen megtették a fetaíán'ásn'kat a nagy ünnep tiszteletére. Lapunk tegnapi számában mégis arról kel­lett beszámolni, hogy a do'gozók nem Indiák teHesltenl vá'lalásai­knt, mert a váMata'vcze'és nem b'ztoslfotta a felajánlások feljesf­íéséhez szükséges rversanveCot. Ignz. n vá'lolatvezefőség többfz­ben figyelmeztette a Fémipari Egyesülés központi irodájának ve­zetőjét, de ez nem mentesíti az üzem vezetőjét a felelősség alól. Kicsit ahhoz lehetne ezl hason­lítani, mikor valaki már akkor keresi a köpönyeget, mikor már alaposan megázott... Fel lehelne még egy-kél üzemel sorolni, aliol hasonló a helyzet, de már abból a két példából is kitűnik, hogy egyes vállalatok ve­zetői nem úgy viszonyu'nak a fe­lelősséghez, ahogy azt szocializ­musunk építése mai szakaszán ncmcaak elvárja, hanem meg Is követeli tőlük dolgozó népünk­Egy dolgozó hanyagsága vagy könnyelműsége is érzékeny káro­kai okoz, de ha egy vállalatvezc­lő hanyag, könnyelmű, ha nem viseli szivén üzeme sorsát, akkor ez szinte pólolhatal'an vesztesé­geket tud okozni népgazdaságunk­nak s nkarva, nem akarva a bé­kénk e'lcn törő ellenség akna­munkáját segíti. Igen erősen kl kell hanesú'yoz­nl, hogy az Ilyen hanyagságok el­szlgelc't jelenségek- Vá'lalnlveze­tőlnk döntő többségének munká­ját nem ez jePemzi. hanem az. hogv szívükön viselik a do'gozó nép érdekelt s sz'lá-dan. hiz'ns kézzel vezc'lk üzemük dolgozóit új gvőze'mekre, a terv sikeréért folytatott harcukban- Azok a ve­zetők, ak'knck a munkája még hiányos, kövessék a jó pé'dákat. Igyekezzenek ők is olyan gazdái­vá válni az üzemnek, mini a leg­jobb vállalatvezetőink. Meg kell érten'ök, hogy a fclc'ősségfől va'ó menekii'és az cgyszcmé'yl felelősség elmosódása — m'nt Gcrő elvtárs mondotta — „gátol­ja Ipari és átta'ában gazdasági káderetek fef'fídését, Beszekú-szál­|a a do'gokal és mindezek fo'y­tán káros péngazdosáuonk feí'ődé­sére, szoc'alis'a építésünkre." MI tehát ezen a téren gazdasá­gi vezetőink, vállalatvezetőink feladata? A ptt'ana'nvi feladat: sürgősen ki kell küszöbölni a mcg'évő hiányosságokat, fokozot­tabb mértékben törődni n novem­ber 7-1 felalánlúsok teljesítésével, fl'etve túttellesl'ésévei. a műszak! e'őfe'téle'ek b'z'osttásával. — Az állandó feledni: flszlázn! s.iíé'mn­gokban a fe'ejősség elv' ké'désctt, azt. hogv n Párt miért átt az egyszemélyi fe'e'őaség e're alap­ján. Ez e°ok lígv érhető cl ha vezelő gazdasági káderetek beha­téan lanu'mánvozzdk n marxlzmns­lenln'zmus elm^'efék ha a Szak­mai tudás mel'ctt olyan e'mé'ctt Uéozc'tséere tesznek s»e»t. ami klküSzöbö'i azt, hogv elvileg tév­úlra keveredjenek ebhen a kép­dérben. ÉPÜL AZ ORSZÁG •wWm* X' : ' FI- "'•' ' ' itató-:' •••:, ii •mff*' - ;v > : •HiíhIIK A szocializmust építő társadalmunkban a legtöbb érték az em­ber. Az ötéves terv során mind több és több üdülő épül. Ezekben az üdülőkben pihenhetik ki magukat az év különböző évszakaiban a dolgozók, hogy munkahelyükön ismét ielirissült erővel, tokozott lendülettel kezdhessenek hozzá hazánk építéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents