Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

2 SZERDA, 1951. OKTÓBER 17• PÁK TÉLÉT A népnevelőmuoka megjavításával tesszak még eredményesebbé avezetősíg njjáválasztást Pártszervezetünk a Központi vezetőség május 22-i határozati nak megjelenése óla állandóan napirenden tarlja a vezetőségválasztás kérdését. Fart szervezetünk tagjai, pártbizalmiak és népnevelők minden igyekezel ükkel azon vannak, hogy jó munkájukkal elöse gítsék a vezetőségválasztás sikerét. Amikor a határozat megjelent, elsősorban a párlvezetőség tagjai tanulmányozták át és tárgyalták meg alaposan a pártszervezet tennivalóit. Tudatában vagyunk annak, hogy a vezetőségválasztás fordulópont lesz a mi pártszervezetünk életében is. elősegíti majd a jobb, az eredményesebb munkát. Pártszervezetünk felismerte azt is, hogy a vezetőségválasztás je lentőségémek Ismerete nemcsak a párttagok, hanem a pártonkivül! dolgozók számára is fontos. Éppen ezért, körülbelül két hónap óla, minden népnevelő értekezleten beszélünk a vezetőségválasztás problémáiról. Népnevelőink, amikor a vezetőségválasztásról beszélnek, nem feledkeznek meg arról, hogy összekapcsolják a vezetőség újjáválasztásának feladatait a nemzetközi helyzet ismertetésével. Pártszerve zelünk tudja, hogy a kiéleződött nemzetközi helyzetben különösképpen fontos, hogy kerületünk lakosságának tájékozódását, hangulatát jó elvtársak irányítsák. Nepneve:6ink nemcsak a nemzetközi helyzet kérdéseit kapcsolják össze a vezelőségújjáválaszlás problémájával, hanem foglalkoznak a belpolitikai, sőt a helyi kérdésekkel is. Népnevelőink rámutalnak arra, hogy a felszabadulás óta elért eredményeinket elsősorban a felszabadító Szovjetuniónak és Pártunknak köszönhetjük. Minél erősebb a Párt, annál nagyobb eredményekel érünk el az építő munkában s az ellenség még meglévő hadállásainak szél zúzásában. Az öléves terv s»Bgedi és országos eredményeit népnevelőink mindig úgy magya. rázzák, hogy azok Pártunk kezdeményezésére, Pártunk útmutatásai alapján és a kommunisták áldozat kész munkája nyomán .. jöhettek létre. A vezet ösógválasz tás előkészítő munkálataiba bevontuk a tömegszervezeteket is. A területünkön lévő DISZ és MNDSZ-szervezct vezetőivel megbeszéltük a vezetőségválasstáissal kapcsolatos tenni valókat. A tömegszervezetek népnevelői. a békebizoIIságok jelentós se. gítséget nyújtottak a vezelőségújjáválaszlás kérdéseinek ismertetésében. A Ságvári Endre-utcai béke bizottság például több esetben megbeszélte a kisgyűléseken, mi a vezetőségválasztás jelentősége. Különceképpen jó munkát végzett Berkes Istvánné és Gesztei Mihályné béketitkár, Miinkáiuk közben különöskép pen rámutatnak Pártunk vezető szerepére. Weisz Ferencné elvtársnő például, amikor a pártszervezet munkájáról beszél, elmondja: senki számára sem közömbös, hogy kik és hogyan képviselik az 6 érdekeikel a pártszervezet vezetőségében. Éppen ezért elsősorban a párttagok, de a pártonkívüli dolgozók feladata ia, hogy segítséget nyújt, snnak a pártszervezet munkájához. Ugyanakkor megkéri a pártonkívüli dolgozókat, hogy problémáikkal forduljanak a pártszervezet vezetőségéhez. Dicséretre méltó munkát végez a pártonkívüli népnevelők közül Viskovics József, aki már a tanácsválasztás óla dolgozik alapszervezetünknél, mint népnevelő. Ragaszkodik a Szovjetunióhoz, a Párthoz, szereti fölszabadí tónkat és szereti eredményeink kovácsolóját, Pártunkat. — Látom, hogy amit a Párt igér, azt mindbe is tartja — mondja nem egyszer. A Párt iránti szeretet vezeti munkájában s példát mutat valamenynyi pártonkívüli népnevelő felé. Pártszervezeteink elsőrendű feladata. hogv a veze'őségújjáválasztás előkészítő munkája során meg javítsák agitációs munkájukat. Népnevelőink kövessék méginkább példaképeiket, a bolsevik agitátorokat. Igy tehetjük még eredményesebbé a vezetőségújjaválaszlást. Keresztes Jánosné, a Belváros IV. pártszervezet titkára. TESTVERPÁRTJAINK ELETEBÖL Harmincéves a „Drapeau Rougeu Október elején ünnepelte a Belga Kommunista Párt központi lapja, a Drapeau Rouge (Vörös Zászló) fennállásának harmincadik évfordulóját. A lapot Joseph Jacquemotte alapította. A Drapeau Rouge című kis hetilap tömegnapilappá lett. Az újságot négyhat oldalon nyomják, példányszáma esetenként eléri a 80— 100.000-et. A Drapeau Rouge a hitleri megszállás idején nagy szerepet Játszott Belgiumban a nemzeti-felszabadító mozgalom szervezésében és most az amerikai háborús gyújtogatok ellen, a békéért. Belgium függetlenségéért, szabadságáért és legégetőbb gazdasági követelésekért mozgósítja harcra a belga népet A Drapeau Rouge nagy figyelmet fordít arra, hogy megszilárdítsa a tömegekkel való kapcsolatait. A lapnak jelentős számú munkáslevelező gárdája van. Szeptemberben, például a Drapeau Rouge egy hét alatt harminc cikket és tudósítást közölt a munkáslevelezőktől. ' A burzsoá „sajtószabadság" viszonyai közöt a Drapeau Rouge-nak — ugyanúgy, mint az egész kommunista sajtónak a tőkés országokban —- komoly anyagi nehézségekkel kell megküzdenie. Ezeket a nehézségeket a felső kormányzó körök idézik elő azzal a céllal, hogy megfojtsák a munkásosztály és a nép érdekelt következetesen védelmező sajtót. A Drapeau Rouge azonban a dolgozók eegítségével leküzdi ezeket a nehézségeket. A Kommunista Párt abból a célból, hogy pénzt gyűjtsenek és növeljék a kommunista sajtó olvasótáborát, megszervezte a „Csajta a kommunista sajtóért" kampányt, amely most sikerrel folyik. Sürgősen javítsa meg a vezetőség uj jáválasziásának előkészítő munkáját a Keramit téglagyár pártszervezete Szeged üzemi és kerületi pártszervezeteinek legtöbbjében a ve*ető'ségváiasztást erős politikai felvilágosító, előkészítő munka előzi meg. A pártcsoportvezetők, a nép. nevelők és tömegszervezeti aktívák megmagyarázzák a párttagoknak és pártonkívüliekniek, mi a vezetőségválasztás jelentősége, milyeneknek kell lenniök azoknak a kommunistáknak, akik méltók az alapszervezet politikai életének vezetésére. Amióta ez a felvilágosító munka megindult, a tagság, de még a pártonkívüliek is élénken résztvesznek a vitákban. Az üzemekben még soha nem domborodott úgy ki a Párt vezető szerepe, mint most a választást megelőző időkben. Most látják igazán a dolgozók, hogy csakis Pártunk vezetésével érhettünk el ilyen nagy eredményeket. Azonban nem minden alapszérvezetnót jutott el a vezetőségválasztó taggyűlés előkészítése odáig, hogy az eddigi előkészítőmunka már biztosíthatná a vezetőségválasztó taggyűlés sikerét, üzemi pártszervezeteink közöt is vannak még olyanok, amelyek az előkészítő munkában erősen lemaradtak. Ezek közé tartozik a Keramit Téglagyár üzemi pártszervezete is. Az üzemi pártszervezet titkára nem tudja mozgósítani a vezetőséget és a népnevelőket a vezetőségválasztás jelentőségének tudatosítása érdekében. A pártonkívüliek alig tudnak valamit a vezetőség újraválasztásáról. Lajkó Mihály pártonkívüli elmondja, nagyon tevését hallott még erről, arról pe!ig nem tud, hogy a pártonkívüli ekn<ek is van beleszólásuk abba, hogy kik méltóak a pártvezetÖ6égi tisztségre- Ocskó István hasonlóképpen nyilatkozott. Általában párt. beliek és pártonkívüliek úgy nyilatkoznak. hogy értesültek az újságból arról, hogy a vezetőségeket újra választják, az üzemen belül azonban kevés szó esett még eddig ei röu A Keramit Téglagyárban 190 munkás dolgozik, ebből 25 lagja a pártszervezetnek. Nagy feladat hárul tehát ebben az üzemben a párt* szervezet vezetőségére, a párlcsoportvezelőkre ós a tömegszervezeti aktívákra. A vezetőségválasztó taggyűléshez egyre inkább közledünk. Ezeket a nagyon súlyos hiányosságokat, amelyek az előkészítő munka terén ebben az üzemben fennállanak, a lehető legsürgősebben ki kell javítani. A vezetőség minden egyes tagja kapia meg a maga feladatát, amelynek teljesítésiéért felelősséggel tartozik. Meg kell javítani az üzemben a népnevelő munkát ós aktivizálni loell a lömegszerveze leket. Igy •eléri a Keramit Téglagyár pártszervezete is azt. hogy a vezetőségválasztó taggyűlés az üzem életének ünnepi eseménye lesz, amelyen a tagság választásával megerősíti az üzem pártszervezetét és megszilárdítja a kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatát. A szovjet kormány jegyzéke a norvég kormányhoz KULÁKFURFANG .4 malacok éktelen visttással egy. irtás hegyén-hálán törteltek ki az ólajtón. Ügy rohanlak a moslékkal tele vályúhoz, hogy majd leverték a lábáról Palkót, aki édesapjának segíteni akarván, elemelte a támasztékot az ajtó elöl. Hátracsapta a, kezét, mint egy öreg gazda és diadalmas arccal nézte, hogy a kilenc tömpeorrú jószág nagy élvezetlel szürcsölte a korpalevet. — Eredj hama r Palkó, hozzál ne. hik az eresz alól egy pár cső kukoricái — szólította az apja, aki szintén nem tudott belelni az élkes malacok nézésével. — Evvel a kis löttyel nem laknak jól. Na, ugorj már fiam,.. / Hosszan nézett a gyerek ulán, ahogy az elnyargalt a tyúkok, kacsák közt a tornác felé. Még akkor kitervezte, mikor elválasztották a malacokat, hogy elad belőlük vagy ötöt és megveszi Palkónak azt a szürke öltözet ruhát, amit már régen kiszemelt magának a földművesszövetkeset kirakatában. Ügyis régen kuncog már érte, hadd legyen meg az öröme. Hirtelen eszébejutottak az utalványok, amelyeket tegnap kapott, mikor lekötötte azt a tíz mázsa kukoricát. Nagyjából nyomban egy újabb számvetési csinált: hűvösödik az idő, neki is elkelne egy pár bakancs. Az asszony se járhat új lábbeli nélkül a télen... kell rd egy parget ruha is, hogy legyen •mit felvennie a ház körül. — Jöjjön már be édesapám, itl ran Boros bácsi — kiabált Palkó már a gangajtóból. — Majd én becsalom addig a malacokat ra, a szentségit neki, nehogy úgy járj, mint én. .. Az asszony gyújtást gyömöszölt a sparhelt alá és jelentősen ránézett az urára. Tímár abban a minutdban tisztában volt vele, hogy az öreg, mióta letelepedett ide a karosszékbe, már tett néhány hasonló megjegyzést. Ki nem állhatta a vén trotylist. Mi a fenének mászkál ide, mikor tudhatja, hogy nem szívesen látják. De ez, úgylátszik, a leglcisebbet se zavarja, mert olyan isteni nyugalommal szorlyogtatja csibukját ott a kemence szájánál, mint akt otthon érzi magát. Kelletlenül válaszolt s hangjában félreismerhetetlen megvetés vibrált. — Nem Ml engem félteni. Eddig se mentem tanácsért a szomszédba. Én abban a rothadt világban is megálltam úgy, ahogy a magam lábán, nemhogy most, mikor végre elfelejtettem a végrehajtókat. Hirtelen elöntölte a méreg. — Magától meg egyenest a fene is megehetett volna bennünket. Vagy már nem emlékszik arra a bizonyos zöldhilelre, amit öt éven keresztül nyögtünk Boros Mihály jóvoltából? Gatya se volt rajtam akkoriban, de maga mégis behajtatta rajiam az adósságot. — Na, na! Éppen úgy beszélsz te is, mint ezek az újsütetű gazdák. Hiszen neked akkor Í3 megvolt a nyolc holdad, tudtál volna fizetnt, ha benned van a jószándék. Én most is azért beszélek, mert a javadat akarom. Hallottam, hogy elkönnyelműsködted a dolgot avval a latkoricával. Leszerződtél bolond ím aaaig a maiaconui. , ; . . . r , , • ,, ;; ... . , , , , - Ifejjel, be akarsz adni tíz mazsut. • Mi a hetnehézséget akar mán yú lennc ^ anna/. a •megint az a vén agyonütni való dünnyögött bosszúsan Timár Pál, de azért ímmel-ámmal elindult befelé. A konyhában büdös pipa füst csapódolt az orra alá. Erősen alkonyadott már és a félhomályban jóformán semmit se látott. Keze megszokott mozdulattal akadt meg a villanykapcsolón és felkattintotta. — Hej, Pali öcsém, látom, te is olyan bolondja vagy a jószágnak, mint én voltam valamikor — kezdte köszönés nélkül Boros Mihály. Megvakarta kifényesedett feje. búbját és hunyorogva hozzátettet — Csak ügyelj is jól a gazdaságPedig milyen jó tenne az szép falka süldőnek. Nem beszélve arról, hogy tavasszal bárki megvenné — jó áron. Kivette szájából a pipát, aztán komótosan kiveregette belőle a hamut. Timár kihúzta a sublólfiókot és előkereste az utalványokat. — Rossz helyen kereskedik, szomszéd. Az én becsülelem nem eladó. Látja ezeket a papírokat? Olcsón megkapom rájuk a szükséges ruhaanyagot. aztán a kukoricára előleget is adott az állam. Többre mék én evvel... — Sok pénzed van. Legalább is vagyon könnyen beszélsz. — Van amennyi. Hogy jó órában mondjam, ennyi még soha nem volt, mióta kétágú vagyok. — Már csak annyiban vagyok rá kíváncsi, hogy jó boltot csinálhatsz, ha alcarsz. Ott az nigarban a tiéd mellett van nekem 4 holdam. Olcsón hozzájöhetsz. Négyezerért od'adnám... — Ne mondja. Csakugyan? Olyan hirtelen és olyan erővel tört ki Tímárból a földéhség, mint hajdan, amikor egymás torkát szorongatták néhány kvadrátért a falubeliekkel. Négyezer forint? Csupa ajándék. Eladja a ruházkodásra szánt öt malacot, meg a nagyobbacska süldőkből kettőt, aztán máris kivan az ára. Egy hét se telt bele, leszámolta Boros Mihály rcszketös markába a pénzt. Lecsillapította a gyereket, aki egy álló napig bőgött az új ruháért, megnyugtatta a feleségél, hogy ezzel a kapóra jött üzlettel még jobban gazdulnah majd. Pa'kót három napig nem engedte , iskolába, mert hajnaltól későig hordták az új földre a dudvát. Már neki akarta állítani a gépállomás traktorát, hogy szántsa meg jó mé. lyen, amikor eszébejutott, hogy az olcsón szerzett ingatlant át kellene annak rendje cs módja szerint írat. ni. Bement a tanácsházára. — Elvtárs — mondta az elnöknek — vettem egy kis földet, aztán 'szeretnék eljárni ebben az ügyben. — Földet vettél??? Ne csinálj már rossz viccet, kedves barátom. Mi ütött beléd? Kitől vetted? — Boros Mihálylóí... — Hinnya, az istenit az agyafúrt kulákjának. És te hagytad magad rászedni? Látod, így jár az, aki nem figyeli meg minden szavát a Pártnak. Tudhatnád, hogy földel legalább 3 esztendeje nem lehet átírni, hogy törvény tiltja a föld adás-vételét. Nahát, téged jól beugrasztott ez a vén pióca, mondhatom. De részben kellett ez neked, minek állsz szóba a kulikkal. Nem lett volna nagyobb baj, ha Boros Mihá'y, az egykori 40 holdas zsírosparaszt el nem költi a pénzt. De elköltötte. Timár Pál pedig szidja a kulákot, mint a bokrot, örök tanulságul: az ellenséggel nem jó alkut kötni. Nagy István, Moszkva (TASZSZ). Visinszkij szovjet külügyminiszter október 15-én a szovjet kormány jegyzékét nyújtotta át Helgeb norvég nagykövetnek. — A norvég kormány, amely csatlakozott az atlanti egyezményhez, védelem ürügye alatt a külföldi hatalmak segítségével széleskörű katonai intézkedéseket hajt végre, amelyek az atlanti szövet, ségnek a Szovjetunióval szemben ellenséges céljai megvalósítására irányulnak. A norvég kormány 1951 január 19 én rendeletet adott ki „Norvégia részvételéről az atlanti egyezményhez tartozó államok közös parancsnokságának és közös haderőinek létrehozásában". Ezzel tulajdonképpen beleegyezett abba, hogy norvég területet bocsát az agresszív északatlanti szövetség fegyveres erőinek rendelkezésére, bejelentette továbbá hozzájárulását ahhoz is, hogy a norvég fegyveres erőket az ószakatlantí szövetség amerikai parancsnokságának rendeljék alá, amely parancsnokságnak vezetése alatt és tervei szerint katonai előkészületek folynak ma Norvégiában. Norvégia területén már felállították az északatlanti szövetség északieurópai fegyveres erői és légihaderői főparancsnokainak törzskarait. Ezenkívül Norvégia területén külön amerikai misszió működik. A norvég kormány egyezményt Irt alá az északatlanti _ szövetség fegyveres erőinek státusáról, ez az egyezmény lehetőséget nyuit külföldi csapatok elhelyezésére Norvégia területén. Megemlíti a jegyzék ezzel kapcsolatosan a Spitzbergákat ós Medve szigetet. Az Egyesült Államok ós Anglia katonai hatóságainak vezetésével a norvég kormány széleskörű intézkedéseket tesz új haditengerésze1' ós légitámaszpontok építésére, >meglévők kibővítésére és modernizálására Norvégia területén, a többi közölt Észak-Norvégia Szovjetunióval haláros körzeteiben. A norvég kormánynak ez az eljárása világosan ellenkezik a Spitz. bergákról szóló 1920 február 9 én megkötött többoldalú párizsi egyezménnyel, amelynek értelmében Norvégia kötelezi magát, hogy nem létesít semmiféle tengeri támaszpontot a Spitzbergákon és a Medve szigeten, nem tűri el ilyenek létesítését és nem épít ott semmiféle erődítéseket. Ezek a tények arról tanúsítódnak, hogy a norvég kormány olyan politikát folytat, amely szöges ellenlétben áll a szovjet kormány számára 1949 február 1-én kelt jegyzékében adott biztosítékaival. •A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a norvég kormány figyelmét arra, hogy ez a politika összeegyeztethetetlen Norvégia és a Szovjetunió, mint szomszédos államok normális kapcsolataival és leheletlen, hogy ne vonja maga után Norvégia és a Szovjetunió viszonyának megromlását. A norvég kormány ezzel az eljárásával magára vállalja a teljes felelősséget egy ilyen politika következményei, ért. Az összeköfőfisztek hétfői tárgyalása Koszon (Uj-Iiina). A két fél j visszautasították azt, hogy megviösszekötötisztjei hétfőn folytatták tassák a fegyverszüneti tárgyalások a két küldöttség tárgyalásainak folytatásával kapcsolatos kérdések megvitatását. Az Egyesült Nemzetek haderőinek összekölőtisztjei továbbra is folytatása pontos napjának és időpontjának meghatározását és ezzel késleltették az értekezlet folytatását. Lelkes hangulatú nagygyűlésen számolt be Bugár Jánosné a Koreában járt magyar nőküldöttség tapasztalatairól Kedden este zsúfolásig megtel! a Sportcsarnok hatalmas terme, budapesti MNDSz-asszonyok, az üzemek, hivatalok dolgozói jöttek el, hogy meghallgassák Bugár Jánoenénak, a Koreában járt magyar nóküldöítség vezetőjének beszámolóját és hitet tegyenek a szabadságáért küzdő hős koreai nép iránti együttérzésükről, s a Korea véráztatta földjén vandálként | pusztító amerikai imperialisták iránt érzett izzó gyűlöletükről. A nagygyűlést Bozsóki Ferenc, a j SzOT Nemzetköz Kapcsolatok ^ osztályának vezetője, az Európai t lunkásblzottság lagja nyitotta meg Utána Bugár Jánosné mondotta el beszámolóját, A Koreában járt küldöttség tagjai az ország különböző részein gyűléseken számoli nak be tapasztalataikról