Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-03 / 230. szám

Tanuljunk az élenjáró népnevelőktől jen te. A kisiparosság jobb jövő. jét nem a régi kapitalista keretek, hanem az új, szövetkezeti keretek között akarja és tudja biztosítani. Hát okos ember dolgozik a saját jövője ellen? Nemi Ezért kell min­den becsületes kisiparosnak példát mutatni a Békekölcsön jegyzésé­ben!" • Berta Mihály 1 holdas, 75 éves, Csaba-utca 63. szám alatti kispa­raszt eleinte nem valami szívesen fogadta a népnevelőket. A beszél­getés során elmondotta, hogy 6 már öreg ember, s mit várhat már az élettől. A későbbi beszélgetés során derült ki, hogy ez nem az ő véleménye, hanem egyes ellensé­ges elemek igy akarták rábeszélni, hogy ne jegyezzen Békekölcsönt. Tavaly nem is jegyzett, mert ak­kor az ellenséges agitációt nem sikerük összetörni a népnevelök­nek. Most azonban a népnevelők nem nyugodtak Ilyen könnyen bele, s elmondották, hogy nem­csak saját magára kell gondolnia, hanem gyermekeire ts. Berta Jó­zsef a jó népnevelő munka hatá­sára, s arra, hogy a népnevelök hozzá hasonló idős emberek jegy­zéseit sorolták fel, jegyzett Béke­kölcsönt, sőt azt kérte, mondják el másutt is, hogy 6 100 százalékig eleget teft begyűjtésének, „C"­jegyre adok be kukoricát. * Rókus II. kerületben Székely Já. nos Boros-utcai lakos eddig távol volt, vidéken tartózkodott. Amikor hazaérkezett, első dolga vott hogy elüzent a pártszervezetbe. hogy küldjenek kl hozzá népnevelőket, mert nem akar kfciiaradril abból az áldozatvállalásból, melyet né­pünk a béke biztosítása érdekében hoz. • Alsóvároson Faragó József, Sza­badsajtó-utca 67. szám alatt lakó kisparaszthoz kopogtattak be a népnevelök. Eleinte csak hallgatta, amit a népnevelők beszélnek, majd a jó felvilágosító munka hatására 500 forintot jegyzett, s ezt mondta: „Most már látom, hogy jobb helyre nem is tehettem a pénze­met. Nemcsak kamatozik az ország, a város szebbétételében, a mező­gazdaság fejlesztésében, hanem nyerhetek is vele!" De Gasperi olasz miniszterelnttk elárulta országát Róma (TASZSZ). De Gasperi olasz miniszterelnök szeptember 30-án megérkezett New-Yorkból Rómába. A repülőtéren De Gasperi rövid nyilatkozatot tett, amelyből kitűnik, hogy De Gasperi amerikai utazása után Olaszország politikáját és gaz. dasági életét misg fokozottabb mér­tékben vetik alá az amerikai impe­rializmus követeléseinek és tervei­nek. Megérkezése után De Gasperi azonnal Caisteil Gandolfoba. a pápa rómakörnyéki kastélyába ment. SZERDA, 1951. OKTÓBER 3. K Második Békekölcsön-jegy zése az üzemek nagyrészében már befejezéshez közeledik, s az üzemi népnevelők az üzemekben szer­zett jó tapasztalatokat kitűnően tudják hasznosítani a kerületek­ben. Beszélnek a kerületekben arról a jó lelkes munkáról, ami az üzemekben folyik és annak érdekében fejtenek ki felvilágosító munkát, hogy a dolgozó parasztság is ugyanúgy kapcsolja össze a Békekölcsön-jegyzését az egyéb feladatok — begyűjtés, ószi szán­tás, vetés — sikerével, mint teszik azt az üzemek dolgozói. * A Szegedi Kenderfonógyárban például Berta István scgédműveze. tő 800 forint kölcsönt jegyzett és felajánlotta, hogy december l-re cg.v gyakornoknak átadja munka­módszerét. Tóth Ernő 800 forintos fizetése mellett 1200 forintot jegy­zett és megfogadta, hogy termelési eredményét 180 Százalékra emeli lel. Az előfonó üzemrészben Simon Magda 800 forintot jegyzett s jegy­zésével együtt bejelentette, hogy évi tervét november 25-re befeje­zi. — így vállal áldozatot a mun­kásosztály a jövő érdekében és a kerületekben a népnevelőknek ez­zel az áldozatvállalással kell ér­velni, hasonló áldozatvállalásra kell felszólítani a dolgozó paraszt­ságot. Is. ¥ Sokat köszönhetnek tek dolgozó parasztjai löknek. A népnevelők hozzájuk eddig is a Párt szavdf, tanácsalt, melyek segítségével, si­került emelni a termésátlagot, könnyebbé tenni a munkát. Ami­kor a kerületekben bekopogtat­nak a házakba a népnevelök első­sorban azt az áldozatos munkál kell értékelni, amit végeznek. Csak egy példa erre vonatkozóan: Rókus II. kerületben a népneve­lők között versenyt indítottak: ki ér el jobb eredményt a jegyzésben. Természetesen minden népnevelő arra törekszik, hogy azt a dicsősé­get, amelyet az első hely jelent, elnyerje. így gondolkoztak Ger­gely József és Elek Oszkár népne­velők is. Az agitáció kezdetén úgy látták, hogy az első helyen állnak. Amikor azonban vissza­mentek a jegyzésgyüjtö helyre, látták, hogy a második helyre ke­rültek. Erre nem hagyták abba a munkát, hanem újra elindultak, ellátogattak még egy-két helyre, s. ilyenmódon sikerült nekik meg­szerezni az első helyet. * A Felsőváros I. kerületben vé­gez népnevelő munkát Kiss László asztalos pártonkívüli népnevelő. Leginkább a kisiparosokhoz láto­gat el és elsősorban saját példa­mutatásával győzi meg Iparostár­sait. Előveszi jegyzési igazolvá. inát és megmutatja, hogy 800 fo­rintot jegyzett. Miért jegyezte ezt az összeget? így magyarázza meg: „Látom, hogy a népi demokrácia munkálkodik a kisiparosság jövő­a kerüle­a népneve­el vitték A Biztonsági Tanács Irán belGgyeibe valá illetéktelen beavatkozással akarja védeni az angol tőkések olajprofitját New-York (TASZSZ). A Biz Ion­sági Tanács október 1-én Anglia kérésére összeült. Az "elnök lő Mu. niz (Brazilia) felolvasta az angol kormány levelét és javasolta, hogy a tanács fogadja el az Anglia ál­tal beterjesztett „panasz az iráni kormány ellen amiatt, hogy nem hajlandó alávetni magát a nemzet­közi bíróság által az Angol-Iráni Olajtársaság ügyében ajánlott ide­iglenes intézkedéseknek" pontból álló napirendet. A határozati javaslat, amelyet Anglia előterjesztett, felszólítja Iránt, vese alá magát a bíróság döntésén ék és engedje meg az an­gol személyzetnek, hogy továbbra is Abadanban tartózkodjék. Elsőnek Carapkin elvtárs, a Szov­jetunió képviselője szólalt fel. A többi között kijelentette, hogy en­nek a kérdésnek a Biztonsági Ta­nácsban való megvitatása beavat­kozást jelnet Irán belügyeibe. Holland katonák nem hajlandók továbbszolgálni Koreában Hága. ("TASZSZ). Az AHgemein Dagblad közli, hogy vasárnap 405 holland katona érkezett Koreából Rotterdamba­Ezek a katonák annakidején szerződésit kötöttek arra, hogy egy­évi szolgálatot teljesítenek a Ko­reában harcoló holland zászlóalj­ban. A katonákat semilyen kecseg­teti ajánlattal sem lehetett rábír­ni a szerződés meghosszabbítására. A lap rámutat, hogy a Koreába küldött holland katonák és tisztek nagyrésze elpusztult ós megsebe­sült. Béke-ropgyőléseket tartanak a népnevelők az elkö­vetkezendő napokban a szegedi üzemekben és kerületekben. Eze­ken a röpgyűléseken a dolgozók minden rétegével megvitatják azo­kat a leiadatokat, melyek pilla­natnyilag és az elkövetkezendő időkben előttünk állanak. Meg>­vitatják a Békekölcsön-jegyzési munka eddigi eredményeit és hiányosságait, üzemekben a töbh­termelést, a verseny kérdéseit, a november 7 tiszteletére egyre szélesebben kibontakozó verseny­mozgalmat, az újitó és Gazda­mozgalom kérdéseit, röviden mindazt, ami szükséges ahhoz, bogy tervünket minél sikereseb­ben befejezhessük. A kerületekben Is igen komoly feladatokat kell megoldani a bé­keröpgyűléseken. Meg kell beszél, ni, .hogyan lehet még nagyobb lendületet adni a kerületekben folyó Békekölcsön-jegyzésnek, tu. datosítanl kell a dolgozó paraszt­sággal az időben való szánlás és vetés fontosságát s oda kell hal­ni a röpgyűléseken Is. hogy a felvilágosító munka fokozódjék a begyűjtés egyes területein — ku­korica, burgonya— mutatkozó le­maradások felszámolása érdeké­ben. Igen fontosak tehát a röpgyű­lések s nyilvánvaló, hogy fontos, súgukhoz méltó körültekintéssel kell megszervezni ezeket a gyűlé­seket. A siker alapfeltétele: a jó előkészítés. Ez a munka az üze­mi és kerületi pártszervezetek titkáraira vár. össze kell bfvnl ' azokat a népnevelőket, akik a béke-röpgj ülések előadói lesznek és alaposan meg kell velük be­szélni üzemben az Illető műhely­részleg, a kerületben az Illető házcsoport problémáit. Oda kell hatni, hogy lehetőleg a körül­ményekkel leginkább Ismerős népnevelő tartsa meg a röpgyír tést. Miért? Mert a felvetett kér­désekre ezek tudnak legjobban válaszolni mert ezek rendsze­rint személyesen Ismerik mind­azokat, akiknek az előadást tart­ismeretlen majd ké. felmerült ják, nem kell nekik területen mozogniuk s Sőbb visszatérniük a problémákra, banem ott helyben és azonnal meg tudják adni a kellő felvilágosítási. Milyen méretűek legyenek ezek a rüpgyülések? Lehetőleg ne vál­janak népgyűlésekké. Minden népnevelőpár a hozzájuk beosz­tott dolgozókat, illetve kerületben családokat, hívja össze és a mű­helyben vagy kerületben egyik ház udvarán, Illetve lakásában tartsák meg a röpgyűléseket­Azok a röpgyűlések lesznek a legeredményesebbek, ahol a meg­felelő előkészítés megtörténik. Az előkészítéshez tartozik az is, hogy a népnevelők már a röpgyűtés előtt beszélgetnek egy-két, a cso­portjukhoz tartozó dolgozóval, előkészítik őket a gyűlésre, eset­leg egy-két hozzászólásról is el­beszélgetnek már a gyűlés előtt. A röpgyűlések eredményességé­hez tartozik az Is, hogy maguk a dolgozók mérjék fel a gyülév sek jelentőségét s lehetőleg vi­gyék problémáikat a gyűlés elé. Nem arról van szó, hogy ott minden felszólalónak „szónnkla. tol" kellene tartani. Sőt! Legye­nek ezek a röpgyűlések meleg, családias hangulatúak, beszélge­lésszerűek, de oldják meg a pro. blémákat. Helyes volna, ha az üzemekben a dolgozók ezeknek a röpgyüléseknek a keretében ten­nék meg november 7 tiszteletér* felajánlásalkat, előhoznák a ter­melés problémáit, az eredménye­ket s a hiányosságokat is. Mind az üzemekben, mind pe­dig a kerületekben úgy kell meg­szervezni a héke.röpgyűléseket, hogy azok minél előbb megkez­dődjenek és folyamatosan pár nap alatt befejeződjenek. Nép­nevelők! A béke.klsgyülések si­kere elősegíti a Békekölcsön-jegy­zés eredményességét. Kl kell te. hát használni ezt a lehetőséget Is a minél jobb jegyzési átlag el­érése érdekéhen! A Második Békekölcsön jegyzés feladatai fellendítették a munkát a Felsöváros II. békebízottságában A Békekölcsön/ jegyzés megindu­lása óta pártszervezeteinkre foko­zott feladatok hárulnak- Fontos, hogy a pártszervezetek munkáját megkönnyítsék, segítsék az MSZT, M NDS Z.szervezetek és a békebi­zottságok is. Nézzük meg, hogyan segítenek é® hogyan segíti a Felsö­város II. pártszervezethez tartozó területi békebizottság a pártszerve­zet munkáját? Elsősorban a békebizottság eddi­gi munkájáról kell beszélnünk. A Felsöváros II. pártszervezet béke­bizottságának tagjairól elmondhat, jufc, hogy egy évvel ezelőtt még egyáltalán nem dolgoztak. Balog Lászlóné elv társnő, a békebizottság titkára maga sem törődött azzal, hogy Felsöváros II. békebizoltsága is mozgósítsa a dolgozóicat a béke­harc feladatainak megoldására­Egy évvel ezelőtt, az Első Béke­kölcsön jegyzés alkalmával látta Ba­logné elvtársnő, milyen nagyszerű feladatot kaptak és ennek a fél­adatnak végrehaj lása a békebizoftság tagjainak elsőrendű kötelessége. Az Első Békekölcsön-jegyzés agi­tációs munkájából már szépszáim­mal vették ki részüket a békebizott­ság tagjai. Együtt örültek a _ jól végzett munkának. 1951 tavaszán a ibékebizottság tagjai a békeívek alá­írásánál száz százalékig kivették ré­szüket az agitációs munkából. Most, a Második Békekölcsön­jegyzés eltsö napjaiban a békebi­zottság tagjai a párt.szervezetben jó munkát végeztek. Előkészítették „Ember az, aki magyar lánchoz jól terme, örüljön1 Férfierő s lelkes szikra feszíti erejét" — így írt mintegy másfélszáz évvel ezelőtt Berzsenyi Dániel népünk táncairól s a magyar népi táncosokról. Mint­ha a nagy költő szavait láttuk vol­na megelevenedni hétfő este a Sze. fedi Nemzeti Színház színpadán. Állami Népi Együttesünk fellépése alkalmával. A ,,lelkes szikrát" tán­cosainkban művészi nevelés, nép­hagyományaink ápolásának, fejlesz, lésének tudata öntötte, az a gondo­lat, hogy ezzel is a béke, a szocia­lizmus építésének nagy ügyéhez já­rulnak hozzá. A műsor rendkívül változatos, szines és eleven volt. Minden 3Zám után őszinte elragadtatással zúgott fel a taps és nemcsak a színpadon, de a nézőtéren, az egész színházban is valami üde, jóleső melegség, de. riis öröm áradt szét. A népdalok, népi táncok, népi játékok derűs életöröme okozta ezt a vidámságot, az az életöröm, amely biztatást nyújtott népünknek az elnyomatás, a Horthy-fasizmus nehéz esztendei­ben ts és amely ma felszabadultan csap magasra, szárnyal és fejlődik tovább új utakon, új lehetősegek kö­zött. A felszabadidás. Pártunk, népi demokráciánk tette lehetővé népi kultúránk igazi érvényesülését is, liiven követve a Szovjetunió példa, mutatását. így születhetett meg — a szovjet népi művészek közvetlen támogatásával — az a pompás mű­vészet is. amelynek az Állami Együt­tes előadásában tanúi lehettünk. Nehéz válogatni a gazdag anyag­ból, amelynek minden száma a népművészet hozzáértő, színvonalas feldolgozását tükrözte. A sarkan­lyus-tánc elevensége, a fonó-jelenet mozgalmassága éppenúgy megkap­„Büszkék lehetünk Népi Együttesünkre!" ta a szemlélőkel, mint az énekkar zengő dallamossága, vagy Bige Jó­zsef furulyaszólójának egyszerű, tiszta, szép hangjai. A táncosok tele tűzzel, lelkese­déssel, finomsággal járták. Való­ban illett mindegyik táncosra, hogy „lelkesedett tűzzel nyomja ki indu­lalit. Majd lebegő szellő, szerelem­re olvad epedve, s buja hevét ké­nyes mozdulatokba szövi". Ez a — mondhatjuk egyszóval — sokrétű, ség főként a Fonó jelenteben tünt elénk. Az ügyes, mozgalmas feldol­gozásban sokfajta népszokásunk elevenedett meg, köztük vidám far­sangi szokásaink közül is. A beik­tatott széktáncot a közönség külö­nösen nagy figyelemmel nézte, ht. szen ez szerepel a mi tápai együt­tesünk műsorában is. A Fonójelenet egészen nagyszabású kompozíció, jában valósággal élt, szines forga­tagként, de mégis a legpontosabb rendszerességgel kavargott, buzgott a szinpad. A legyőzhetetlen élet harsogó vágya, művészi megeleve­nedése volt ez a kép. Népszokásaink feldolgozása egyéb­ként a többi táncjelenetnél is ki. tűnőén érvényesült. Ezeknek nagy­része munkaszokásokon alapszik, mint például a bravúros ügyesség­gel előadott üveges tánc, amelynél borral teli üveggel a fejükön tán­colnak, mókáznak a lányok. A tánc alapja, hogy egyes vidékeinken a fejükön hordják a kisebb terheket, kútról a vizel az asszonyok. A pa­pucsban előadott tánc óriási hatást váltott ki a közönségből. Nemvcsak népszokásaink, de népi szimbóluma, ink is a maguk közvetlen kifeje­zésmódjukkal nagyszerűen érvénye. sültek, mini például az ecseri lako­dalmasban, ahol a lobogó gyertyák az életnek, a szerelemnek váltak jelképévé. A népi szemérmetesség üdesége áradt a „Szombat este ki­mentem a kútra" című táncjelenet­ből Dési Rózsi és Papp Mihály mesterkél Vn, apró finomságokkal teli előadásában, A többi táncokról is szinte ugyanezeket mondhatjuk: az élettel leli erő, a népi kultúra magasrendű művészete hatotta át valamennt/if. Am énekkar ét aenekar egy­aránt jogosan osztozott a sikerben s méltó társaik voltak a táncosok­nak. Az énekkar már megjelenésé­vel is sikert, forró tapsokat váltott ki. A lányok szines népviselete s a legények fekete-csizmás, mellényes, virágos hímzésű fehéringes ruhája festői képet nyújtott. Összedolgozá­sukban a zenekarral, a szólamok tisztasággá, csengése mély élményt jelentett. A Kossuth-díjas Farkas Ferenc toborzója az ének- és zene­kar előadásában kiemelkedő szám volt. Muradelli „Ifjú békeharco­sok" indidója — amelyet az együt­tesnek írt és ajánlott — zengő erő­vel, tisztán és biztosan tört elő a dalosok ajkáról és robbanó ereje különösen magávalragadó volt Szvecsnyikov: „Egyedül a pusztán" slmogatóan lágy dallamai után. A zenekar legkiemelkedőbb szófia kétségtelenül a ,f3zéki muzsika" volt, amelyet Lajta László Kossuth, díjas zeneszerző gyűjtéséből Gulyás László dolgozott fel. Ezzel a szám­mai nyerték egyébként az első di­jat a VIT-en a népi zenekarok ver. sen i/ében. öntudatosabbanés művészi él­ményekben gazdagon távozott min­denki az előadásról. Meggyőződ­hettünk róla ezúttal is, hogy nép­hagyományaink legszebb kincseinek felszínrehozása, szinpadravitele csah a békét védő, szocializmust építő or­szágban vált lehetségessé — amint arra az előadás végén Szöllősi Gyula, áz együttes munkaérdem­rendes vezetője rámutatott Berta István, a Szegedi Kenderfonógyár szlahánovistájának a szegedi dolgo­zók nevében mondott köszönete után. Valóban köszönet illeti az együttes minden tagját, élükön Csenki , Im­rével az ének- és zenekar, Rábai Miklóssal a tánckar, Pászti Mik­lóssal az énekkar és Gulyás László, val, a zenekar vezetőjével. A szov­jet munkamódszerek elsajátításá­val, népi hagyományaink feldolgo­zásával s az eg-jfüttes minden tag­jával közösen végzett fáradozásuk, nak köszönhető, hogy kifelémenet az egyik földszinti sorban mosoly, gós arccal szólt oda egy munkás­férfi a szomszédjának: — Büszkék lehetünk Népi Együt­tesünkre! S ez nemcsak az ő véleménye volt. .. Az Állami Népi Együttes egyéb­ként a hét folyamán Csongrád me­gye több városába látogat el. Ked­den Makón szerepelt ugyancsak nagy sikerrel. Az együttes tagjai elhatározták, hogy a szegedi népi táncosoknak is átadják munkamód­szereiket. Műsoros tapasztalatcserét rendeznek ezért számukra, amelyen minden érdeklődőt szívesen Iáinak. A tapasztalatcserére csütörtökön délután 6 órakor kerül sor a Sze. gedi Kenderfonógyár kultúrtermé­ben. (lökös) a címeket, hogy az agitációs mun­kát zavartalanul megkezdhessék. Nap, mint naip kora délutániéi késő estig a pártszervezetben dolgoztak. Ezzel egyidőben azonban a kerü­letekben agitációs munkát is vége­tek. Balog Lászlóné eivlársnő pél­dát mutatott jó munkájával, de igen jól dolgozott még Gyólai Istvánné, Révész Lászlóné, Mayer János is. Különösen kitűnj jó munkájával Révész Lászlóné. Révész eivlársnő férje kétezer forint Békekölcsönt jegyzett, de ő maga a háztartási pénzéből még 100 forintot Íratott, ö érte ej az agitációá munkában is a legjobb eredményt, mert eddig már ezer forinton felül jegyeztetett Békeköl­csönt. — Agitációs munka közben visz. szagondotok arra az időre — mon­dotta Révészné —, atmikor még a Tisza jegén, később a kompon és a pontonhídon jártunk át. Elmon­dom ezt családlátogatásaim alkat, mával is. Eszükbe juttatom a dol­gozóknak a munkanélküliség meg­szüntetését s azt is, hogy ezt mind az új gyárak, a sok új munkaalka­lom tette lehetővé. S azt, hogy gyá­rakat építhettünk, tervünknek ' kö­szönhetjük. A tervet padig meg kell védenünk, végre kell hajtanunk. Most úgy védjük tervünket, ha kölcsönadjuk forintjainkat, ame­lyek duplán kamatoznak számunkra az új üzemekben, utakban, villa­mosj áratokban, amelyeket mind a mi számunkra építenek. Mayer János sem sokkal maradt el Révészné mögött, ö 800 forintot jegyeztetett. Járt a Csuka utcában Tombácz Jánosné egyénileg gazdái, kodó dolgozó parasztasszonynál. Mayer János és Tombáczné hosz­szan elbeszélgettek a megváltozott életről. Mayer János beszélt az új utakról, amelyek összekötik ezen a részen a Petőfi.telepet a várossal. De villamosjárat is indul majd ezen a részen, amely még könnyebbé te­szi a közlekedést. — Ezt mind a mi javunkra építi az állam, hogy még könnyebb legyen a dolgozóiknak az élete. Tombáczné a beszélgetés után 200 forintot jegyzett. Haladjon továbbra is ezen az úton a Felsöváros II. békebizottsága. A Békekölcsön-jegyzés hátralévő nap­jaiban még löbb dolgozó paraszthoz vigyék el az ötéves terv eddigi nagyszerű eredményeit. Harcolja­nak továbbra is békénk megvédé­séért, tervünk m-egv&lósításáért. v

Next

/
Thumbnails
Contents