Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-10 / 236. szám

—... VAZ-M.DP CSŐNGRADMEGY VII. ÉVF. 236- SZÁM ÁRA 56 FILLÉR Holnap ünnepli Szeged felszabadulását Rendelet a termelést szerződéskötésről Megyét értekezleten búesúztak a szovjet küldöttek Csongrád megye dolgozóitál TSÁGANAK LAPJA SZERDA, 1951. OKTÓBER 10. A jövő évi termésért Forrósodik a munka falun. Az ősziek betakarításának befejezése, a szántás-veté6 elvégzése mind olyan feladat, amely megkívánja, hogy a falu minden dolgozója tel­jes erejével vegyen részt a jó termés biztosításában. Számtalan példa fényesen bizonyította be azt a közmondást, hogy „ki mint vet, úgy arat." Saját bőrén tapasztalta ezt Tóth Pál makói kisparaszt is. akinek búzavetése tavaly ok'óber végére nyúlt ki. Késő volt a to­vábbi igyekezete: átlag két-két és fél mázsával kevesebben csépelt el, mint azok a ezomszédai, akik hallgatva a kormány tanácsára, idejében vetették el a magot. Az idei bő terméseredmény bi­zonyította be: nem amolyan lég­ből kapott szóbeszéd az, hogy ko­rán, az öszi esőzések beállta előtt kell elvetni jól megmunkált talaj­ba a magot, hanem olyan tanács amit érdemes megfogadni: érde­mes betartani a határidőket: na­gyobb kenyér jut az asztalra, job­ban meglelnek majd a csűrjeink, magtáraink. A telt csűrök, magtá­rak pedig azt jelentik: jobbmódúb­bakká, gazdagabbakká válunk. A bő termés bennünket erősít és jó­módú, erős országra támadni száz­szor is meggondolja az ellenség. És melyik becsületes dolgozó pa­rasztember ne állna most kl csa­ládja biztonságiért, jóléte növelé­séért — a békéért? A kis, egy­szerűnek vélt hétköznapi lettek, amelyet úgy gondoljuk csak ma­gunkért, családunkért leszünk, így válnak országos tetté. Egy-egy falu dolgozóinak munkája az őszi terv teljesítésében békénk, szoci­alista épitésűnk tervének: az öt­éves terv teljesítésének szilárd pillérjeivé válnak. Az, hogy milyen ülemben fej­lődik, erősödik az ország, tehát a dolgozó parasztság vállán is nyugszik. Ahány napot késünk a ve­téssel, annyival kevesebb termést kapunk, annyival kevesebb részt vállal a dolgozó parasztság az or­szágépítés munkájából. Nem csoda hát, hogy a falu ellenségei, a kulákok most 6em késlekednek „szaktanácsaikkal" megtéveszteni a dolgozó parasztságot és sajnos több helyen eredménnyel. Nem kis része volt az ellenségnek abban, hogy az ősziárpa velését nem tud­tuk határidőre teljesíteni, holott a betakarításban előre haladtunk. Három héttel ezelőtt — akkor is már a vetés meggyorsításáról volt szó — a baksiak közül 'öb'oen úgy vélekedtek: „Várni kell egy kis esőt. mert tgv még az eke is nehezen jár a földben." Nem két­séges, hogy ez nem egyenesen a dolgozó parasztság véleménye volt. E vélemény mögött a kulák „szak­tanácsa" rejlett. Éppen ellenkező­leg kell eljárni a vetéssel! Még az őszi tartós esőzések előtt el kell vetni, mert később az eke már nem 6zánt, hanem csak gvúria a sarat, a vetögép csoroszlyája unos-unlalan csak eltömődik. \ sáros földbe törlénö, késői vetés olyan kínlódás, amely nem hozza meg a várt eredményt. S a kése­delem szinte elképesztő termés­veszteséget jelent. Mit jelent például az, hcgv elkéstünk az ősziárpa vetésével? Legalább is 3 mázsával keve­sebb termést katasztrális noldan­ként. Ez nagy veszteséget jeleni a dolgozó paraszt egy-két toldns vetésterületén is, de több 6záz, ezer mázsát jelent, ha például egy járás elmaradását nézzük a me­gyében. A makói járásban 16 ezer 107 mázsával lesz kevesebb az ősziárpa termés a késedelem miatt. De ez a veszteség még nö­vekszik, ha az elkövetkező na­pokban nem törekszünk az őszi­árpa vetésének befejezésére. Ezek után érthetőbbé válik, hogy miért törekszik a kulák a vetés meggá­tolására: miért szükséges, hogy kíméletét nem ismerve, leplezzük le őket, állítsuk pellengérre úgy, mint a dolgozó parasztság, a haza legádázabb ellenségét. A szántás, a vetés halasztási nem tűrő elvégzése tehát harci, politikai tett, ami a dolgozó pa­rasztság öntudatának fokmérője. Az ipari dolgozók tervük túltelje­sítésével teszik lehetővé, hogy száz­számra kerüljenek új, nagv telje­sítményű traktorok a faluba; az ipari dolgozók áldozatos harca teszi lehetővé, hogy minél több iparcikk, mezőgazdasági szerszám jusson a dolgozó paraszt számára. Hogyan tudja ezt mind meghá­lálni a dolgozó parasztság? Ugy, hogy testestől, lelkestől síkra száll azért, hogy még erősebbé, meg­bonthaíatlanabbá tegye a munkás­osztályhoz fűződő kötelékét A munkás-paraszt szövetséget ková­csoljuk mind szilárdabbá most az öszi vetési munkában. Van-e olyan becsületes dolgozó paraszt a megyében, aki ne tartaná szent­nek és sérthetetlennek ezt a szö­vetséget? Van-e olyan becsületes dolgozó, aki lemondana az ötéves terv további áldásairól, amely megvalósításának élén a munkás­oszlály küzd? Nincs és nem is le­het! Ez nemcsak becsületbeli ügy, hanem olyan kérdés, amely jólé­tünk fokozásával, életszínvonalunk szüntelen növelésével van kapcso­latban. Aki tehát a becsületes dolgozók nagy közössége tagjának érzi. vallja magát a falun, minden tet­tében arra kell irányulnia, hogy saját községében lehetővé tegye a vetési munka gyors elvégzését. Pártszervezetek, tanácsok, népne velők és mindenki, aki ezért küzd, egy-egy erődítmény most a győze­lemért vívott harcban. A népneve­lők most a Párt első, tűzvonalban küzdő katonái és ezeknek a kato­náknak jó, vagy rossz felkészült sége nagymértékben befolyásolja a munka, a harc előmenetelét. Amilyen a felkészültség, a fegy­ver, az érv, olyan meggyőződéssé! lát a falu dolgozó népe az őszi munkához Ha tudja, hogy a búza­vetés késlekedésével elvesztheti egy-két családtagja évi fejadagját — mert legkevesebb ennyit jelent a késés — fáradtságot nem Í6 merve azon lesz, hogy minél előbb elvesse a magot és győztes h-irco sává váljék a munkás-paraszt szö veiség további erősítésének. A feladat oroszlánrésze tehát most is a népnevelóké. Ezt a fel­adatot azonban csak úgy rudia minden népnevelő végrehajtani, ha ő maga jár elöl jó példával. Bakson Rácz Péter tanácstag, le?­meggyőzőbb érve az őszi magvak 6zelektorozására az volt, hoey sorra mutogatta szomszédiinak szépen kitisztított vetőmagvát és aztán mondotta el: milyen előnnyel jár, ha tiszta mag kerül a földbe így járt el a szántásnál és a ve­tésnél is. Kétségtelen, hogy azok szavára hallgatnak a falun, akik jól érlik a gazdálkodást, ak".c el­sősorban saját példájukon mutat ják meg, hogy hogyan kell bizto­sítani a jövő évi jó te'rmésL Az a kommunista tehát, aki hátul kul log a falu legforrób napjaiban, az nemcsak, hogy nem teljesíti a Párt iránti személyes kötelességéi, ha­nem éket ver a Párt és a falu'dol­gozó népe közé. Egyetlen kom munisia késlekedése 10—12 pár­tonkívüli kis- és középparaszl késlekedését vonja maga után. A párttagok felelőssége tehát a lehető legélesebben domboro­dik ki az öfizi munkában Í6. Olyan felelősség ez, ami a falu íová">bi fejlődéséárt, a dolgozó parasztság jólété.ért kell, hogy megnyilvá­nuljon. S ezt a felelősséget a bő termésért kell elpalántálni minden dolgozó paraszt szívében. Az egész falu minden dolgozója érezze attól a munkától, amit most végez­nek a lehető legnagyobb leiKiis meretességgel, íügg a jövő évi bő termésünk. Sztálin elvtárs nyilatkozata után a békehorc világszerte új szakaszhoz érkezett Minden ország sa/tója nagy cikkekben számol be arról a lelkesedésről, amelyei a nyilatkozat kiváltott a békeszerető népek közölt A „Rabotnicseszko Delo" hétfői számában „Meggyőző felelet és világos figyelmeztetés" vezér­cikkében foglalkozik a történelmi jelentőségű nyilatkozattal. „Az atomfegyverre vonatkozó nyilatkozat, amelyet ' Sztálin gene­ralisszimusz a Pravda tudósítójá­nak adott, ragyogó megerősítése a szovjet kormány békeszerető és előrelátó politikájának — írja többi között a lap, — Sztálin elvtárs komoly figyelmeztetést intézett az önmagukról megfeledkezett impe­rialisták felé, akik a közelmúlt ku­darcai ellenére az atomfegyverrel elérhető gyors győzelem hitében ringatják magukat. A Szovjetunió kezében az atomfegyver kizárólag védelmi célokat szolgál. Sztálin elvtárs szavai megnyugvást kelte­nek a kiéleződött nemzetközi hely­zetben és új erőt öntenek a béke hívei nagy táborában." Az „Humanité" külpolitikai vezércikkében André Stil a többi között a következőket írja: „Sztálin döntő jelentőségű nyilat­kozata példátlan zavarba hozta a háborús uszítókat, viszont az egész világ becsületes embereinek szivé­hez szól. A nyilatkozat elsősorban nagy­jelentőségű lépés a béke megvé­dése érdekében. Sztálin szavainait gondolkodóba kell ejleniök mind­azokat, akik az atomfegyver bor­zalmaival fenyegetik a népekei. Annak ünnepélyes kijelentése, hogy a Szovjetuniónak nincs szándéká­ban sem az USA-t, sem bárme:y más országot megtámadni, újabb bizonyítéka Sztálin békeakaratá­nak. Százmilliós tömegek mondanak ismét • köszönetet Sztálinnak, arra kötelezve magukat, hogy újabb bé­kealáírások ezreit gyűjtik majd össze'1 — fejezi be cikkét André Stil. A „Rundschau am Montag" című hétfői lap, amely Berlin de­mokratikus övezetében jelenik meg nemzetközi szemléjében hangsú­lyozza, hogy Sztálin elvtárs a Pravda tudósítójának kérdéseire adott válaszában még egyszer nyo­matékosan hangsúlyozta a Szov­jetunió rendíthetetlen békepolitiká­ját. Aki az atomfegyverek előállí­tásának betiltását követeli, az sem­miesetre sem akar háborút — írja a lap. A „Gunzsenzsibao" című lap' a következőket írja: Semmi alapja sincsen annak a hűhónak, amelyet a külföldi sajtó csapott ,,az USA biztonságát fe­nyegető" állítólagos veszedelemmeí kapcsolatban. A Szovjetunió min­dig békepolitikát folytatott, rend­szeresen síkraszállt az agresszív katonai cselekedetek e'.len és so­hasem szándékozott megtámadni az USA-t. vagy más országokat. Bár a Szovjetuniónak is van atombombája — írja a továbbiak­ban a lap —, mégis az atomfegy­ver eltiltását és a már meglévő atombombáknak a békés építés cél­jaira történő- felhasználását köve­te! i. A Szovjetunió követelése egy­szersmind az egész békeszerető emberiség követelése is. Befejezésül a lap megállapítja: Sztálin nyilatkozata lelkesítő örömhír a békeszerető népek szá­mára. Hatalmas lépéssel vi3zi előre a béke biztosításának ügyét. A „Daily Worker" október 8-án első oldalán közölte Sztálin elvtárs nyilatkozatának tel­jes szövegét. A iap szerkesztőségi cikke hang­súlyozza, hogy az atombomba mo­nopóliumának megsemmisülése intő figyelmeztetésként kell, hogy szol­gáljon az amerikai háborús gyuj­togatók felé. Foidíisunk nagyobb gondot a kukoncabegyiijiés agitációs munkájára A megyei begyűjtési osztály jelentése a gabona- és kukoricabegyüjtés eredményeiről fl SzGvIe'uniá dolgozói munkaversennvel köszöntik a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulóját Moszkva (TASZSZ). A Nagy Októberi Szocialista Forr»da'nm közelgő 34. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban egyre jobban bontakozik ki a munkaverseny. Az üzemek munkaközösségei konkrét vállalásokat tesznek a , termelési tervek határidő előtti teljesítésére, nyersanyagtakarékosságra, a mi­nőség megjavítására. A megyei tanács begyűjtési osz-1 íályának jelentése szerint Csongrád megyében a gabonabegyüjtés len­dületében az elmúlt héten nagy­fokú visszaesés történt. A begyűj­tési emelkedés például szeptember 30-tól október 6-ig mindössze négy. tized százalékos volt. Ez a csökke­nés már komoly mértékben veszé­lyezteti egyes járásoknál az évi begyűjtési terv teljesítését. Különö­sen a napi begyűjtési átlagok vol­tak alacsonyak a megye területén­A gabonabegyüjtés ellanyhulásá­nak az az oka, hogy helyi taná­csaink még most is gyengén keze­lik a nem teljesítők megbüntetését és a padlásokra felkerült áruga­bona begyűjtését. Népnevelőink is egyre inkább elhanyagolják Ismerteint a ga­bonafelesleg begyűjtésének fon­tosságát. Most már Inkább csak a kukorica begyűjtésére fordí­tanak gondot. Egy-egy községben hiányzik a jól teljesítők népszerűsítése is, ami azzal magyarázható, hogy a be­gyűjtést végző szerveink nem for­dítanak kellő gondot a versenyre. A tanácsok állandó begyűjtési bizottságai is nagyritkán tarta­nak ülést és nem adják meg a végrehajtó bizottságnak azt a segítséget, emelyet méltán el­várnánk tőlük. A megye járásainak gabonabe­gyüjlési versenyében a mult héten egyébként a következő rangsor ala­kult ki: 1. Szeged város, 2. Szentesi járás, 3. Makói járás, 4. Hódmezővásárhely, 5. Csongrádi járás, 6. Szegedi járás. A községek gabonabegyüjtési ver­senyében élenjárnak: Baks 116.6, Nagylak 111.8, Mártély 105.6, Fel. gyö 100.8 és Derekegyháza 100 szá­zalékos teljesítéssel. Ugyanakkor Forráskút, Csenge]e és Csórva a sereghajtó szerepét töltik be a ga­bonabegyüjtési versenyben. * A kukoricabegyüjtésben viszont a megye minden járásában tovább javult a munka lendülete. Ennek bizonyítéka, hogy szeptember 30­tól október 6-ig 20.5 százalékos be­gyűjtési emelkedést értünk el. A kukoricabegyüjtégi verseny a járá­sok között a mult héten a követke­zőképpen alakult ki: 1. Makói járás 60.5, 2. Szeged város 55.3, 3. Csongrádi járás 46.7, 4. Szentesi járás 45.8, 5. Hódmezővásárhely 39.3, .6. Szegedi járás 38-5 százialék. A községek kukoricabegyüjtési versenyében élenjárnak: GyálarSt, Nagymajiát és Klárafalva közsé­gek. Ugyanakkor súlyosan lema­radt: Kistelek (18.4), Csengéié (19.8) és öttömös (21 százalék). Annak ellenére, hogy a kukoricabegyüjtés lendületes ütemben halad a megyében, a C-kuItorica begyűjtésénél és a szállítási szerződéskötéseknél már hiányosságok mutatkoz­nak. A begyűjtésben élenjáró makói já­rás is még 45 vagon C-kukoricát gyűjtött össze, a csongrádi járás négy és fél vagonnal. Szeged vá­ros pedig mindössze két vagonnal. A szállítási szerződéskötéseknél még kisebb eredményekről beszél­hetünk. A hiba az, hogy a földművesszövetkezetek és az agliációs munkában résztvevő tanácsok és tömegszervezetek nem fordítanak kellő gondot a szállítási szerződések előnyei­nek és a kukoricafelesleg C­vételi jegyre való átadásának népszerűsítésére. Népnevelőink, helyi tanácsaink munkájuk megjavítása érdekében, éppen ezért állítsák követendő pél­daként a jól teljesítő dolgozó pa­rasztokat. A példamutatásban elsősorban a tanácstagoknak kell élenjárniok! A vetésben továbbra is Vas megye az első, a betakarításban Csongrád megye vezet A földművelésügyi minisztérium jelenti az őszi munkák állásáról: Az őszi betakarítási munkc-k versenyében az október 5-i álla­potnak megfelelően változatlanul Csongrád megye vezet 91.8 szá­zalékos teljesítménnyel. Az utána következő Szolnok megye 72.8 százalékos teljesítményével bizto­san tartja második helyét Szolnok megyét azonban erősen megkö­zelíti Békés és Nógrád megye, amelyeket csak néhány százalék választ el az előttük álló me­gyétől. A megyék további sorrendje a következő: 5. Hajdú-Bihar, 6. Zala, 7. Heves, 8. Vas, 9. Szabolcs-Szatmár, 10. Pest, 11. Bács-Ki-kun, 12. Vesz­prém, 13. Abauj-Zemplén, 14. Ko­márom, 15. Győr-Sopron, 16. Tolna, 17. Somogy, 18. Baranya, 19. Fe­jér. Az orezág egész területén to­vábbra is fokozni kell a betaka­rítás ütemét, kü'.önösen a kuko­rica- és a napraforgószár betakarí­tását, hogy a vetés gyors befeje­zését és az őszi mélyszántás el­végzését lehetővé tegyék. Az őszi vetési munkákban az október 5-i állapot szerint továbbra is Vas megye az első 68 százalé­kos eredménnyel. A második helyre Zala megye tört előre 45.1 százalékos teljesítménnyel ós fel­cserélte a 3. helyet Veszprém me­gyével. A megyék további sor­rendje a következő: 4. Győr-Sopron, 5. Szabolcs­Szatmár, 6. Bács-Kiskun, 7. So­mogy, 8. Komárom-Esztergom, 9. Nógrád, 10. Baranya. 11. Tolna, 12. Hajdú-Bihar, 13. Fejér, 14. Borsod, Abaúj, Zemplén, 15. Szolnok, 16. Pest, 17. Csongrád, 18. Heves, 19. Békés. A legfőbb feladat a most követ­kező napokban a vetési munkák meggyorsítása. Minden erővel arra kell törekedni, hogy az őízi­árpa, az őszi takarmánykeverékek és a rozs vetését minden me­gyében mielőbb befejezzék, a búza vetését pedig a minisztertanács határozatában meghatározott idő előtt az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek (csoportoki ok­tóber 20-ig, az egyénileg gazdál­kodók pedig legkésőbb oklóber 25-ig befejezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents