Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-10 / 236. szám

—... VAZ-M.DP CSŐNGRADMEGY VII. ÉVF. 236- SZÁM ÁRA 56 FILLÉR Holnap ünnepli Szeged felszabadulását Rendelet a termelést szerződéskötésről Megyét értekezleten búesúztak a szovjet küldöttek Csongrád megye dolgozóitál TSÁGANAK LAPJA SZERDA, 1951. OKTÓBER 10. A jövő évi termésért Forrósodik a munka falun. Az ősziek betakarításának befejezése, a szántás-veté6 elvégzése mind olyan feladat, amely megkívánja, hogy a falu minden dolgozója teljes erejével vegyen részt a jó termés biztosításában. Számtalan példa fényesen bizonyította be azt a közmondást, hogy „ki mint vet, úgy arat." Saját bőrén tapasztalta ezt Tóth Pál makói kisparaszt is. akinek búzavetése tavaly ok'óber végére nyúlt ki. Késő volt a további igyekezete: átlag két-két és fél mázsával kevesebben csépelt el, mint azok a ezomszédai, akik hallgatva a kormány tanácsára, idejében vetették el a magot. Az idei bő terméseredmény bizonyította be: nem amolyan légből kapott szóbeszéd az, hogy korán, az öszi esőzések beállta előtt kell elvetni jól megmunkált talajba a magot, hanem olyan tanács amit érdemes megfogadni: érdemes betartani a határidőket: nagyobb kenyér jut az asztalra, jobban meglelnek majd a csűrjeink, magtáraink. A telt csűrök, magtárak pedig azt jelentik: jobbmódúbbakká, gazdagabbakká válunk. A bő termés bennünket erősít és jómódú, erős országra támadni százszor is meggondolja az ellenség. És melyik becsületes dolgozó parasztember ne állna most kl családja biztonságiért, jóléte növeléséért — a békéért? A kis, egyszerűnek vélt hétköznapi lettek, amelyet úgy gondoljuk csak magunkért, családunkért leszünk, így válnak országos tetté. Egy-egy falu dolgozóinak munkája az őszi terv teljesítésében békénk, szocialista épitésűnk tervének: az ötéves terv teljesítésének szilárd pillérjeivé válnak. Az, hogy milyen ülemben fejlődik, erősödik az ország, tehát a dolgozó parasztság vállán is nyugszik. Ahány napot késünk a vetéssel, annyival kevesebb termést kapunk, annyival kevesebb részt vállal a dolgozó parasztság az országépítés munkájából. Nem csoda hát, hogy a falu ellenségei, a kulákok most 6em késlekednek „szaktanácsaikkal" megtéveszteni a dolgozó parasztságot és sajnos több helyen eredménnyel. Nem kis része volt az ellenségnek abban, hogy az ősziárpa velését nem tudtuk határidőre teljesíteni, holott a betakarításban előre haladtunk. Három héttel ezelőtt — akkor is már a vetés meggyorsításáról volt szó — a baksiak közül 'öb'oen úgy vélekedtek: „Várni kell egy kis esőt. mert tgv még az eke is nehezen jár a földben." Nem kétséges, hogy ez nem egyenesen a dolgozó parasztság véleménye volt. E vélemény mögött a kulák „szaktanácsa" rejlett. Éppen ellenkezőleg kell eljárni a vetéssel! Még az őszi tartós esőzések előtt el kell vetni, mert később az eke már nem 6zánt, hanem csak gvúria a sarat, a vetögép csoroszlyája unos-unlalan csak eltömődik. \ sáros földbe törlénö, késői vetés olyan kínlódás, amely nem hozza meg a várt eredményt. S a késedelem szinte elképesztő termésveszteséget jelent. Mit jelent például az, hcgv elkéstünk az ősziárpa vetésével? Legalább is 3 mázsával kevesebb termést katasztrális noldanként. Ez nagy veszteséget jeleni a dolgozó paraszt egy-két toldns vetésterületén is, de több 6záz, ezer mázsát jelent, ha például egy járás elmaradását nézzük a megyében. A makói járásban 16 ezer 107 mázsával lesz kevesebb az ősziárpa termés a késedelem miatt. De ez a veszteség még növekszik, ha az elkövetkező napokban nem törekszünk az ősziárpa vetésének befejezésére. Ezek után érthetőbbé válik, hogy miért törekszik a kulák a vetés meggátolására: miért szükséges, hogy kíméletét nem ismerve, leplezzük le őket, állítsuk pellengérre úgy, mint a dolgozó parasztság, a haza legádázabb ellenségét. A szántás, a vetés halasztási nem tűrő elvégzése tehát harci, politikai tett, ami a dolgozó parasztság öntudatának fokmérője. Az ipari dolgozók tervük túlteljesítésével teszik lehetővé, hogy százszámra kerüljenek új, nagv teljesítményű traktorok a faluba; az ipari dolgozók áldozatos harca teszi lehetővé, hogy minél több iparcikk, mezőgazdasági szerszám jusson a dolgozó paraszt számára. Hogyan tudja ezt mind meghálálni a dolgozó parasztság? Ugy, hogy testestől, lelkestől síkra száll azért, hogy még erősebbé, megbonthaíatlanabbá tegye a munkásosztályhoz fűződő kötelékét A munkás-paraszt szövetséget kovácsoljuk mind szilárdabbá most az öszi vetési munkában. Van-e olyan becsületes dolgozó paraszt a megyében, aki ne tartaná szentnek és sérthetetlennek ezt a szövetséget? Van-e olyan becsületes dolgozó, aki lemondana az ötéves terv további áldásairól, amely megvalósításának élén a munkásoszlály küzd? Nincs és nem is lehet! Ez nemcsak becsületbeli ügy, hanem olyan kérdés, amely jólétünk fokozásával, életszínvonalunk szüntelen növelésével van kapcsolatban. Aki tehát a becsületes dolgozók nagy közössége tagjának érzi. vallja magát a falun, minden tettében arra kell irányulnia, hogy saját községében lehetővé tegye a vetési munka gyors elvégzését. Pártszervezetek, tanácsok, népne velők és mindenki, aki ezért küzd, egy-egy erődítmény most a győzelemért vívott harcban. A népnevelők most a Párt első, tűzvonalban küzdő katonái és ezeknek a katonáknak jó, vagy rossz felkészült sége nagymértékben befolyásolja a munka, a harc előmenetelét. Amilyen a felkészültség, a fegyver, az érv, olyan meggyőződéssé! lát a falu dolgozó népe az őszi munkához Ha tudja, hogy a búzavetés késlekedésével elvesztheti egy-két családtagja évi fejadagját — mert legkevesebb ennyit jelent a késés — fáradtságot nem Í6 merve azon lesz, hogy minél előbb elvesse a magot és győztes h-irco sává váljék a munkás-paraszt szö veiség további erősítésének. A feladat oroszlánrésze tehát most is a népnevelóké. Ezt a feladatot azonban csak úgy rudia minden népnevelő végrehajtani, ha ő maga jár elöl jó példával. Bakson Rácz Péter tanácstag, le?meggyőzőbb érve az őszi magvak 6zelektorozására az volt, hoey sorra mutogatta szomszédiinak szépen kitisztított vetőmagvát és aztán mondotta el: milyen előnnyel jár, ha tiszta mag kerül a földbe így járt el a szántásnál és a vetésnél is. Kétségtelen, hogy azok szavára hallgatnak a falun, akik jól érlik a gazdálkodást, ak".c elsősorban saját példájukon mutat ják meg, hogy hogyan kell biztosítani a jövő évi jó te'rmésL Az a kommunista tehát, aki hátul kul log a falu legforrób napjaiban, az nemcsak, hogy nem teljesíti a Párt iránti személyes kötelességéi, hanem éket ver a Párt és a falu'dolgozó népe közé. Egyetlen kom munisia késlekedése 10—12 pártonkívüli kis- és középparaszl késlekedését vonja maga után. A párttagok felelőssége tehát a lehető legélesebben domborodik ki az öfizi munkában Í6. Olyan felelősség ez, ami a falu íová">bi fejlődéséárt, a dolgozó parasztság jólété.ért kell, hogy megnyilvánuljon. S ezt a felelősséget a bő termésért kell elpalántálni minden dolgozó paraszt szívében. Az egész falu minden dolgozója érezze attól a munkától, amit most végeznek a lehető legnagyobb leiKiis meretességgel, íügg a jövő évi bő termésünk. Sztálin elvtárs nyilatkozata után a békehorc világszerte új szakaszhoz érkezett Minden ország sa/tója nagy cikkekben számol be arról a lelkesedésről, amelyei a nyilatkozat kiváltott a békeszerető népek közölt A „Rabotnicseszko Delo" hétfői számában „Meggyőző felelet és világos figyelmeztetés" vezércikkében foglalkozik a történelmi jelentőségű nyilatkozattal. „Az atomfegyverre vonatkozó nyilatkozat, amelyet ' Sztálin generalisszimusz a Pravda tudósítójának adott, ragyogó megerősítése a szovjet kormány békeszerető és előrelátó politikájának — írja többi között a lap, — Sztálin elvtárs komoly figyelmeztetést intézett az önmagukról megfeledkezett imperialisták felé, akik a közelmúlt kudarcai ellenére az atomfegyverrel elérhető gyors győzelem hitében ringatják magukat. A Szovjetunió kezében az atomfegyver kizárólag védelmi célokat szolgál. Sztálin elvtárs szavai megnyugvást keltenek a kiéleződött nemzetközi helyzetben és új erőt öntenek a béke hívei nagy táborában." Az „Humanité" külpolitikai vezércikkében André Stil a többi között a következőket írja: „Sztálin döntő jelentőségű nyilatkozata példátlan zavarba hozta a háborús uszítókat, viszont az egész világ becsületes embereinek szivéhez szól. A nyilatkozat elsősorban nagyjelentőségű lépés a béke megvédése érdekében. Sztálin szavainait gondolkodóba kell ejleniök mindazokat, akik az atomfegyver borzalmaival fenyegetik a népekei. Annak ünnepélyes kijelentése, hogy a Szovjetuniónak nincs szándékában sem az USA-t, sem bárme:y más országot megtámadni, újabb bizonyítéka Sztálin békeakaratának. Százmilliós tömegek mondanak ismét • köszönetet Sztálinnak, arra kötelezve magukat, hogy újabb békealáírások ezreit gyűjtik majd össze'1 — fejezi be cikkét André Stil. A „Rundschau am Montag" című hétfői lap, amely Berlin demokratikus övezetében jelenik meg nemzetközi szemléjében hangsúlyozza, hogy Sztálin elvtárs a Pravda tudósítójának kérdéseire adott válaszában még egyszer nyomatékosan hangsúlyozta a Szovjetunió rendíthetetlen békepolitikáját. Aki az atomfegyverek előállításának betiltását követeli, az semmiesetre sem akar háborút — írja a lap. A „Gunzsenzsibao" című lap' a következőket írja: Semmi alapja sincsen annak a hűhónak, amelyet a külföldi sajtó csapott ,,az USA biztonságát fenyegető" állítólagos veszedelemmeí kapcsolatban. A Szovjetunió mindig békepolitikát folytatott, rendszeresen síkraszállt az agresszív katonai cselekedetek e'.len és sohasem szándékozott megtámadni az USA-t. vagy más országokat. Bár a Szovjetuniónak is van atombombája — írja a továbbiakban a lap —, mégis az atomfegyver eltiltását és a már meglévő atombombáknak a békés építés céljaira történő- felhasználását követe! i. A Szovjetunió követelése egyszersmind az egész békeszerető emberiség követelése is. Befejezésül a lap megállapítja: Sztálin nyilatkozata lelkesítő örömhír a békeszerető népek számára. Hatalmas lépéssel vi3zi előre a béke biztosításának ügyét. A „Daily Worker" október 8-án első oldalán közölte Sztálin elvtárs nyilatkozatának teljes szövegét. A iap szerkesztőségi cikke hangsúlyozza, hogy az atombomba monopóliumának megsemmisülése intő figyelmeztetésként kell, hogy szolgáljon az amerikai háborús gyujtogatók felé. Foidíisunk nagyobb gondot a kukoncabegyiijiés agitációs munkájára A megyei begyűjtési osztály jelentése a gabona- és kukoricabegyüjtés eredményeiről fl SzGvIe'uniá dolgozói munkaversennvel köszöntik a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulóját Moszkva (TASZSZ). A Nagy Októberi Szocialista Forr»da'nm közelgő 34. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban egyre jobban bontakozik ki a munkaverseny. Az üzemek munkaközösségei konkrét vállalásokat tesznek a , termelési tervek határidő előtti teljesítésére, nyersanyagtakarékosságra, a minőség megjavítására. A megyei tanács begyűjtési osz-1 íályának jelentése szerint Csongrád megyében a gabonabegyüjtés lendületében az elmúlt héten nagyfokú visszaesés történt. A begyűjtési emelkedés például szeptember 30-tól október 6-ig mindössze négy. tized százalékos volt. Ez a csökkenés már komoly mértékben veszélyezteti egyes járásoknál az évi begyűjtési terv teljesítését. Különösen a napi begyűjtési átlagok voltak alacsonyak a megye területénA gabonabegyüjtés ellanyhulásának az az oka, hogy helyi tanácsaink még most is gyengén kezelik a nem teljesítők megbüntetését és a padlásokra felkerült árugabona begyűjtését. Népnevelőink is egyre inkább elhanyagolják Ismerteint a gabonafelesleg begyűjtésének fontosságát. Most már Inkább csak a kukorica begyűjtésére fordítanak gondot. Egy-egy községben hiányzik a jól teljesítők népszerűsítése is, ami azzal magyarázható, hogy a begyűjtést végző szerveink nem fordítanak kellő gondot a versenyre. A tanácsok állandó begyűjtési bizottságai is nagyritkán tartanak ülést és nem adják meg a végrehajtó bizottságnak azt a segítséget, emelyet méltán elvárnánk tőlük. A megye járásainak gabonabegyüjlési versenyében a mult héten egyébként a következő rangsor alakult ki: 1. Szeged város, 2. Szentesi járás, 3. Makói járás, 4. Hódmezővásárhely, 5. Csongrádi járás, 6. Szegedi járás. A községek gabonabegyüjtési versenyében élenjárnak: Baks 116.6, Nagylak 111.8, Mártély 105.6, Fel. gyö 100.8 és Derekegyháza 100 százalékos teljesítéssel. Ugyanakkor Forráskút, Csenge]e és Csórva a sereghajtó szerepét töltik be a gabonabegyüjtési versenyben. * A kukoricabegyüjtésben viszont a megye minden járásában tovább javult a munka lendülete. Ennek bizonyítéka, hogy szeptember 30tól október 6-ig 20.5 százalékos begyűjtési emelkedést értünk el. A kukoricabegyüjtégi verseny a járások között a mult héten a következőképpen alakult ki: 1. Makói járás 60.5, 2. Szeged város 55.3, 3. Csongrádi járás 46.7, 4. Szentesi járás 45.8, 5. Hódmezővásárhely 39.3, .6. Szegedi járás 38-5 százialék. A községek kukoricabegyüjtési versenyében élenjárnak: GyálarSt, Nagymajiát és Klárafalva községek. Ugyanakkor súlyosan lemaradt: Kistelek (18.4), Csengéié (19.8) és öttömös (21 százalék). Annak ellenére, hogy a kukoricabegyüjtés lendületes ütemben halad a megyében, a C-kuItorica begyűjtésénél és a szállítási szerződéskötéseknél már hiányosságok mutatkoznak. A begyűjtésben élenjáró makói járás is még 45 vagon C-kukoricát gyűjtött össze, a csongrádi járás négy és fél vagonnal. Szeged város pedig mindössze két vagonnal. A szállítási szerződéskötéseknél még kisebb eredményekről beszélhetünk. A hiba az, hogy a földművesszövetkezetek és az agliációs munkában résztvevő tanácsok és tömegszervezetek nem fordítanak kellő gondot a szállítási szerződések előnyeinek és a kukoricafelesleg Cvételi jegyre való átadásának népszerűsítésére. Népnevelőink, helyi tanácsaink munkájuk megjavítása érdekében, éppen ezért állítsák követendő példaként a jól teljesítő dolgozó parasztokat. A példamutatásban elsősorban a tanácstagoknak kell élenjárniok! A vetésben továbbra is Vas megye az első, a betakarításban Csongrád megye vezet A földművelésügyi minisztérium jelenti az őszi munkák állásáról: Az őszi betakarítási munkc-k versenyében az október 5-i állapotnak megfelelően változatlanul Csongrád megye vezet 91.8 százalékos teljesítménnyel. Az utána következő Szolnok megye 72.8 százalékos teljesítményével biztosan tartja második helyét Szolnok megyét azonban erősen megközelíti Békés és Nógrád megye, amelyeket csak néhány százalék választ el az előttük álló megyétől. A megyék további sorrendje a következő: 5. Hajdú-Bihar, 6. Zala, 7. Heves, 8. Vas, 9. Szabolcs-Szatmár, 10. Pest, 11. Bács-Ki-kun, 12. Veszprém, 13. Abauj-Zemplén, 14. Komárom, 15. Győr-Sopron, 16. Tolna, 17. Somogy, 18. Baranya, 19. Fejér. Az orezág egész területén továbbra is fokozni kell a betakarítás ütemét, kü'.önösen a kukorica- és a napraforgószár betakarítását, hogy a vetés gyors befejezését és az őszi mélyszántás elvégzését lehetővé tegyék. Az őszi vetési munkákban az október 5-i állapot szerint továbbra is Vas megye az első 68 százalékos eredménnyel. A második helyre Zala megye tört előre 45.1 százalékos teljesítménnyel ós felcserélte a 3. helyet Veszprém megyével. A megyék további sorrendje a következő: 4. Győr-Sopron, 5. SzabolcsSzatmár, 6. Bács-Kiskun, 7. Somogy, 8. Komárom-Esztergom, 9. Nógrád, 10. Baranya. 11. Tolna, 12. Hajdú-Bihar, 13. Fejér, 14. Borsod, Abaúj, Zemplén, 15. Szolnok, 16. Pest, 17. Csongrád, 18. Heves, 19. Békés. A legfőbb feladat a most következő napokban a vetési munkák meggyorsítása. Minden erővel arra kell törekedni, hogy az őíziárpa, az őszi takarmánykeverékek és a rozs vetését minden megyében mielőbb befejezzék, a búza vetését pedig a minisztertanács határozatában meghatározott idő előtt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek (csoportoki október 20-ig, az egyénileg gazdálkodók pedig legkésőbb oklóber 25-ig befejezzék.