Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

2 jZOMBAT, 1951. OKTÓBER 6 w A Ruhagyár népnevelői munkában, harcban a békekölcsönjegyzés sikeréért üzemeink nagyi-észében már befejezték a békekölcsön jegyzéséi, vagy ahol még tart, olt is befőjeaeshez közeledik. A Ruhagyárban is már csak néhány beteg dolgozó lakésára látogattak el tegnap a . . nepnovelők. Jó felvilágosító mun- fonnt kölcsönt jegyzett kát végezlek az üzem hogy milyen szép az életük, menynyit tanulnak, s milyen jó ellátásban részesülnek. — Én nem akarok a fiam mögött lemaradni — mondotta, s 150 — • népnevelői az elmúlt napok alatt s nem is maradt el az eredmény. A dolgozók megérlelték a békekölcsönjegyzés jelentőségét. Az üzom dolgozói összesen 496 ezer 50 forintot jegyezlek, így az átlag 465 forint. Jegyzési eredményükkel országos viszonylatban el. sok leltek a ruházati üzemek között. A Ruhagyár népnevelői most a kerületekbe mentek ki, hogy ott a kerületi népnevelőkkel összefogva, hasonló jó munkát végezzenekNem riadnak vissza a munkától s szívesen hoznak áldozatot, mert tudják, hogy felvilágosító munkájukkal ÍB a békéért harcolnak. Vasámap és azóta is esténként munka után száz és száz népnevelő jár. ja Szeged uicáit, hogy dolgozó parasztjainkhoz is elvigyék a kölcsön jegyzési íveket. MSdics Lajosné a Rókus II. párt. szervezetben végez népneveid mun. kát. A Béke-telepen járt kinn vasárnap özvegy Domonkos Mátyás_ nénál, a Rókusi feketeföldeken. Özv. Domonlcos Mátyásné apósával és 12 éves kislányával cl együll. Négy hold földön gazdálkodnak. Már többször fölkeresték házukat a népnevelők. Vasárnap nehezen indult meg a beszéd. M6dicsnéék először nem tudták, hogy mi ennek az oka, de aztán kitört Domonkosné száján a panasz. Az elmúlt háborúban elvesztette az urát s azóta az öreggel küszködnek a földben• Nagyon solcat dolgozott az elmúlt évek alatt s — amint mondta — csak 12 éves kislánya nyújtott számára örömei, 6 érte dolgozik. Módicsné végighallgatta s aztán elmondotta, hogy 6 is egyedül nevelte fel két kislányát s még sokkal nehezebb körülmények közölt, mert a felezabadulásig hol volt munkája, hol nem. Most már könnyebb. Van biztos állása s a nagyobb leánya nyomdásztanuló Pesten, az állam taníttatja. Kap lakást, ruhát, teljes ellátást 3 még fizetést is. — Az ö boldog életükért kel! most nekünk, anyáknak harcolnunk, hogy ne legyen soha háború, hogy gyerekeink nyugodtan tanulhassa, nak. Ezért jegyeztem én is békeköl. csönl az üzemben s ezért kell minden becsületes, békét akaró dolgo. sónak forintjaival is harcolni a bé. kéért — mondotta Módicsné. Özv. Domonkosné gondolkodott a szavain. Sokat, alaposan, de azután mégis megszólalt: — Jegyzek 200 forintot, hogy én is védjem a békénket. Mészáros Erzsébet a Móraráms ba jár ki felvilágosító munkát végezni. A Hajnal-utca 43- Szám alatt lakó Rácz Istvánéknál már többször megfordult a nyár folyamán, amikor a begyűjtés sikeréért folytattak felvilágosító munkát. Mint régi ismerőst, úgy fogadja a háziasszony és hosszan elbeszélgetnek a begyűjtésről. Ráczné büszkén újságolja, hogy eleget tettek már minden beadási kötelezettsé güknek. Azián beszélgetnek a békekölcsön j egy zósrőlMészáros Erzsébet elmondja, hogy nem rég óta dolgozik a( üzemben. 600 forintot jegyzett. Azelőtt otthon varrt- Már régen szerételt volna ugyan bemenni az üzembe dolgozni, de azelőtt csak géppel együtt vették fel a dolgozókat, mert nem volt elég gép az üzemben. Az Első Békekölcsön jegyzés óta hatalmasat fejlődött üzemünk — meséli boldogan — s azóta tömegesen kerüllek új dolgozok ve. lem együtt a gyárba. A dolgozók kölcsönéből nagyobbodott meg a Ruhagyár ts. Rác*né Is elmondja, hogy ö mar sc Első Békekölcsönnél is 200 forintot jegyzett, s most la szívesen jegyez 300 forintot, mert látja, hogy a kölcsön adott forintokból mind több üzem épül az országban R Itt Szegeden is nagyobbodunk a gyárak. • Varga Jenő Domastéken járt kint. hogy az ott lakó dolgozó parasztok között végezzen felvilágosító munkát. Igy került el Bálló József 4 holdas kisparaszthoz is. A gazda büszkén újságolta, hogy fia katona és írta, hogy ő is jegyzett 150 forint békekölcsönt. Valr-hány6zor hazajön, mindig arról mesél, A Ruhagyár népnevelőinek jó munlcáját azonban az ellenség nem nézi tétlenül. Az üzemben dolgozott Madarász Ferencné. őt is felkeresték a népnevelők a békekölcsönjegyzési ívvel. Fizetése 400— 450 forint havonta, A népnevelók. nek mégis hetykén vágta ki, hogy 100 forintot jegyez, de többet nem. A lánya az Űjszegedi Kenderszövöben dolgozik a lopás gyanújába került. Amint kiderüli: a gyanú jogot volt, mert észrevették, Madarászná a lopott köpenyben dolgozik at üzemben. Felfüggesztették ezért az állásától, amig nem tisztázzák az ügyel. Teltüket ezután megtetézték azzal, hogy azt híresztelik mindenfelé: Azért küldték el at ütemből, mert csak 100 forintot akart jegyezni. Pedig a dolgozók állama csak annyit kér a dolgozóktól, amennyit tudnak nélkülözni, de az is igaz, hogy könyöradományból nem lehet országot, szocializmust építeni. Ezt tudja minden dolgozó a Ruhagyárban és az egész országban, ezért jegyeztek és jegyeznek még ma ü a magyar dolgozók ezrei békeköl. csönt, hogy áldozatvállalásukkal is hitel tegyenek békeakaratuk mellett s sikerre vigyék ötéves tervünket. Tanuljunk az élenjáró népnevelőktől A népnevelők a kerületekben I III többé az ember nyakán a kufoiyralott agitáció során egyre erő- Iák, nem szívja a vérét!" Hegedűs teljesebben irányt vesznek a béke- | István a jó és konkrét felvilőgoisíkö.csönjegyzés mellett a dolgozó parasztság előtt áiló időszerű feladatok megoldásának problémái felé is. Beszélnek a begyűjtés, az időben való szántás-veté* foníose ságáról s mindenütt elbeszélgetnek a közelgő pártvezetőség újjáváiasz. fásokról. Kikérik ezzel kapcsolatban a dolgozók véleményét, beszélnek arról, milyen embereket kell beválasztani az úrj vezetősége kibe• Erről beszélgettek el a népnevelők Szélpál Imre, Móra-utca 20. szám alatt lakó dolgozó paraszttal is, aki 3 hold bérföldön dolgozik, összekapcsoltait a vezetőség újjáválasztás kérdéseit aa ötéves terv teljesítésének fontosságával a rámutattuk arra, ba az ötéves tervet túlteljesítjük, a parasztság Is több gépet kap, könnyebbé válik a munkája, emelkedik az élcnszínvonala. Az ötéves terv túlteijc-siléséhez azonban fontos az, hogy a pártszervezeteket valóban minden téren megfelelő emberek Irányítsák. A dolgozó paraszt 200 forintot jegyzett. * Varga István Dobó-utcai háziiparos azzal fogadta a népnevelőket, hogy már félt, hogy őt kihagyják a kölcsönjegyzésböl. ,,Már éppen arra gondoltam — mondotta —, hogy maaam t megyek megkeresni, hol lehel jegyezni. Szégyelném azt, hogy ujjal mulassanak rám: Na, ez nem jegyzett!" Varga István 500 forintot frl az ívre neve mellé, • Hcgcdiis István dolgozó paraszt a Külső-Baklóban lakik. A népnevelők Ismerték körülményeit es életét és a saját életével győzték meg. „Nem lehet annak értékét összegben kifejezni — mondották nekt a népnevelők —, hogy nem ló munka eredményeképpen 3<Mt forintot jegyzett. • Igen jelentős az, hogy a dolgozó parasztság vezetői, a DÉFOSZfunkcionáriusok példát mutassanak. Ezért jegyzett a móravárosi DÉFOSZ elnöke. Barna Ferenc 1500 forintot az újszegedi DÉFOSZ titkára, Papp Mihály 500, elnöke, Bodó Lajos pedig 400 forintot • Balta János népnevelő a sajá! életével agitál. Látogatásai során elmondja, hogy a háború tönkretette az otthonát, házát lebombáztuk. ,,A népi demokrácia segítségévet építettem újjá! — mondja-— I>e a népi demokrácia építette újjá, szebbé, jobbá, mint volt hidunkat, amit az Imperialisták felrobbantottak. Azért kell jegyeznünk, hogy még többet tudjunk építeni! A békekölcsön.Jegyzés nem olyan, mint a mullban a bolettarendszer. Most kétszeresen térti meg mindaz az összeg, amit jegyzünk!" Balia János azonban legjobban meggyőzi az embereket saját példamutatásával, 700 forintos jegyzésével. A Szegedi Kenderfonógy&rbav tömegesen jelentkeztek a dolgozói: a jegyzésfelelösöknél, hogy felérnelik azt az összeget, amit eddig je gyeztek, m.erl úgy látják, hogy kereset adtak. A vizesfonóban Szűcs Istvánná 500 forintról 700 forintra, a kézigerebenezőben Konez László 500 forintról S00 forintra, majd pedig 1000 forintra, Tóth Ernő 1200 forintról 1500 forintra, Márki And-1 rás 500 forintról 800 forintra emelte fel jegyzéséi. Az egyik pártonkívüli tanuló, Tóth Miklós, ' aki eredetileg 600 forintot jegyzett, most 100 forintra javította ki ezt az összeget. A kerületekben dolgozó népnevelök használják fel ezt a példamutatást• Számoljuk fel a lemaradást az őszi munkák terén Népi demokráciánk fejlődése minden becsületes magyar dolgozótól megköveteli, hogy a ráváró felada.okat idejében, tökéletesen elvégezze. Munkásosztályunk, a Párt szavára hallgatva, jobb munkaszervezéssel érte el az ötéves terv rájukesfj részének teljesítését, sot túlteljesítését. Az öntudatos munkások tudják, hogy terv nélkül jól dolgozni, jó eredményeket elérni nem lehetötéves tervünk sikeres teljesítése terén fontos feladatok várnak a dolgozó parasztságra |s. Mezőgazdaságunk fejlődését és a terméshozam felemelését csak úgy tudjuk biztosítani, ha dol. gozó parasztságunk magáévá tesz) a minisztertanács határozatát és annak minden pontját követi napi munkájában. Tervgazdálkodásunk akkor vezet igazán sikerre a mezőgazdaságban, ha a termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok egyaránt tel. jesílik vetéstervüket és határ időre végzik el a munkálatokat. Szeged öntudatos dolgozó pa. rasztjat a nyárt mezőgazdasági munkák idején megértették, hogy az aratási és csépiési munkák határidőre való elvégzésével, a szemve3zteség csökken lésével nemcsak saját jövedelmüket növelik. de népünk államát Is erősílik. Jól végezték el ezért az aratási és cséplést munkálatokat az élenjáró termelőcsoportok példája nyomán és ezzel elértük, hogy az aratást Csongrád megye területén az elsők között, a cséplést pedig elsőnek fejezte be Szeged dolgozó * parasz'sága. A nyárt munkák lendületét kell továbbfolytatnunk az őszt mezőgazdasági munkák teljesítésénél Is. Ezen a téren hiányosságok mutatkoznak. Igen sok egyénileg dolgozó paragzt nem követi a (ermelőcsoportok példamutatását és így a betakarítás, szántás, ve. lés teljesítésében Szeged Igen lemaradt. A kukorica letörésével egyidőben Igen sok heiyen nem törődtek Szeged dolgozói parasztjai a kukoricaszár levágásával, ahol pedig levágták, olt nem hordták ki a földek végére, hogy a szántási munkaiatok az őszi ve. tések Otá megindulhassanak. Több olyan dolgozó paraszt is akad Szegeden, aki nem veti el az árpát és nem készíti eiő búza alá a földjét, mert Pató Pálként gondolkodik, hogy nem fontos sietni ezzel. Ezek a dolgozó parasztok azonban nem gundolnak arr*. hogy rövidesen bekövetkezhetnek az esős Idők, amelyek meggátolják az őszi munkák sikeres végzését. A késedelemmel így azután államunknak és sajátmaguknak egyaránt kárt okoznak, mert a későn elvetelt gabona nem tud jól ellenállni a hidegnek, a fagynak, ezenkívül veszít csírézókcpességéből Is. így tehát nagymértékben csökken a jövő évi termés mennyisége. Ez pedig nem érdeke egyetlen dolgozó parasztnak sem. hanem csak népünk ellenségeinek, a kulákoltnak, akik azt szeretnék, hogy minél szűkösebb kenyér jusson a dolgozó parasztságnak, az egész dolgozó népnek. A kulákok"* ellenséges mesterkedéseire azzal válaszol tcgmél. tóbban a dolgozó parasztság, ha minél nagyobb lendülettel végzi a szántási munkálatokat. A vetéssel együtt a szántás teriileién ts be kell hozni a lemaradást a rendelkezésre áiló gépek igénybevételével és a saját igaerő helyes kihasználásával is- Gondoljunk ugyanakkor arra. hogy a veiés előtt jó magágyat készítsünk és helyesen művetjük meg a talajt. A talaj megművelése csak az őszt. esőzések beköveikezése előtt végezhető sikerrel- Minden dolgozó paraszt minél előbb igyekezzék ezért elvégezni a szántást, a vető- és mélyszántást egyaránt. Rendkívül fontos, hogy az őszt gabonaféleségek magvait, árpát, búzát, csávázzák meg és ceak azután vessék el. A kitisztított és megcsávázott őszi árpát azonnal, a rozsot és takarmánykeverékeket október 10-ig, az őszi búzát pedig 14-ig okvetlenül vessék el. mert ez kötelességük a nép állama iránt. A munkák befejezését. így az őszi árpa. búza, rozs, takarmánykeverékek elvetését és a mélyszántást a tanács mezőgazdasági osztályánál jelentsék. Az őszt munkálatok Időben valő elvégzésével és a minél jobb minőségi munkával biztosithatja Szeged dolgozó parasztsága is a jövő évi még gazda, gabb termést, mindannyiunk jövő évi kenverét. MOLNÁR LAJOSNÉ a városi tanács mezőgazdasági oW'ályánnk vezetője A Szegedi Szőrme és Börruhagyár dolgozói vasárnap egésznapos tapasztalatcsere keretéten látják vendégül a Csepeli Szőrme és Bőrruhagyár dolgozóit. A szegedi üzem dolgozói jól felkészültek erre a Hl n«pra. hogy a csepeli dolgozók ml- kultúrműsorral szórakoztatják nél több új tapasztalatokkal térje- szegediek a csepeli dolgozókat. nek vissza üzemükbe és az eddiginél is magasabb teljesítményekkel harcoljanak a békéért. A tapasztalatcsere után sport- és a ŰZúgnak a traktorok a termelőe 10portők földiéin Kövessék az őszi munkákban az egyéni'eg dolgozó parasztok a csoporttagok példáját A mezők, a szántóföldek fölött hajnalonként már köd jelenik meg. Beköszöntött a hűvös idő. Szeged határában a legtöbb helyen elvégezték n kukoricatörést és megjelenlek a traktorok a termelócsopor. tok földjein. A mélyszántást végző traktorok pöfögése már kora hajnalban hallatszik s nem szűnik meg egészen naplementéig Mélyen vág A felszabadulás előtt Atokházának hívták azt a homokos, szétszórt tanyavilágot, amely Csongrád megye nyugati részén, a jugoszláv határ mentén terül el. A név nagyon találó volt. A szőlőbirtokos kulákok és az ezredes urak birtokain mérhetetlenül ki. zsákmányolták a dolgo. zó parasztokat, akik sokszor átkozódva gondoltak arra, hogy munkájuk gyümölcséi más élvezi• A felszabadulás ntán megváltozott a helyzetül:, a földosztás során földhöz jutottak, sajátjukat mű. vélték. Hot kilométer hosszú kövesútlal összekötötték a nagyobb tanyacsoportokat. Igy most —ár vem süllyedt tenge. lyig a kerék a laza, hóin OKOS úton. Régen 30—40 kilométer utat kellett meglenni a dolgozó parasztoknak, ha adójukat, vagy más ügyes-bajos dolgaikat akarták rendezni, mert közigazgatásilag Szegedhez tartoztak. A felszabadulás ufón Ásollhalom néven önálló község ala. kult-Ma mára tanácsnál mindent el tudnak intézni. A község lakóinak Juhos János, a népnevelő több mint fele, belépve a termelőszövetkezetekbe, a felemelkedés útját rá. lasztotta. örömmel fogadták valamennyien kormányunk felhívását a Második Békekölcsön, jegyzésre vonatkozóan. Október 5-ig több mint 216 ezer forint békekölcsönt jegyeztek. 100.000 forinttal többet, mint az Első Békekölosönjcgyzés alkalmából. A köz. ségben a legjobb népnevelő Juhos János diUöfeletös, aki eddig 10-800 forintot jegyeztetett. Az akácerdö mentén kanyargó dűlőúton baL tag Juhos János népnevelő, Csányi István 6 holdas egyénileg gazdái, kodó dolgozó paraszt fa. nyája felé. A 65 éves Csányi István az udvaron a hordókat tisztítja. A késő októberi nap melege verejtéket csal homlokára, amit épp ingeuj jávai töröl le, amikor betoppan hozzá a népnevelő. — Jó napol — köszönt be Juhos. — Adjon isten — fogadja az üdvözlést Csányi István. — Mi jót csinál Csányi bátyám? — Készítem a hordókat. Most már fel van szántva, el van vetve, készülni kell a szüretre. — Hát Csányi bátyám hallott.e már arról, hogy békekölcsönjegyzés van t — Hallottam hát. Vár. lam is már a népnevelőket, hogy én is jegyezzek. Hát mennyi is a legkevesebb, amit jegyezni lehel? — Ne azt kérdezze, hogy mennyi a legkevesebb, hanem jegyezzen annyit, amennyit csak tud. a békét szolgálja vele. Nekem hat gyermekem van, az ö jövöjiikre gondoltam, amikor 1100 forintot jegyeztem. — Jól van no ... hát hallottam, hogy a szomszéd száz forintot jegyzett. Én kétszázat szeretnék. Juhos János nem fogadja el mindjárt a felajánlott összegei, beszél a Dunai Vasműről. a a traktor ekéje a földbe, gyors egy, másrutánban fordulnak a nedves hantok. A Dóssá termelőcsoporíban ia megindult a nagy munka. Egyszerre két traktor szántja földjüket, hogy minél előbb belevethessék a búzát, amely jövő évi kenyerünket biztosítja. Az idejében meg. kezdett munkának máris megvan a jó eredménye. A Dózsa-termelócso_ (port dolgozót igen jót haladnak az őszi munkák végzésében: eddig elveiettek 13 hold őszi búzát húsz hold árpát, tfr hold repcét, öt hold takarmánykeveréket. A búza vetése és a mélyszántás végzése most is folyamatban van. A Dózsa-termelőcsoport dolgozói nemcsak a békekölcsön jegyzésben elért jó eredményükkél köszönik meg azt a sok jól. amit a felszabadulás, az ötéves terv hozott nekik, hanem igyekeznek elsők között elvégezni az őszi mezőgazdasági munkákat. Szegedi Textilkombinát, ról, a községben létesített 6 kilométeres új kövesük ról és sok minden másról, ami a terv megvalósulása 80rán kelettcezett. Aztán, megkérdi: — Nézze, Csányi bá. lyám, nem tudna többet jegyezni? Ha nem _ jó szívvel ad kölcsön álla. munknak, el sem fogadnám, De a jegyzés saját érdeke is. Az elmúlt sorsolásnál Köteles Veszter 100 forintos kötvényével • 1000 forintot nyert A Tancsícs-iermelóesoportbar) is Rajta mviil még 10-en ia kukorica törése és a paprika szevannak a faluban, akik dése mellett nagy ütemben folynak nyertek a néhány hete lezajlóit sorsolás alkalmával. Meg gondoljon arra is, hogy forintjaival a békél erősíti. A népnevelő szavai ha. toltak. — Két háborút már végigszenvedtem, az őszi mezőgazdasági Munkák. A mélyszántásnak már 60 Százalékával készen vannak. Előirányozták 62 hold búza vetést, amelynek felét elvetették. Ezenkívül 80 holdon elvetették az őszi árpát is. Munkájuknál; nem marad el az m, egy eredménye A jövő évi termés bizpoveikám sem kívánja az ... B „f„v t„,.4iKK esetleges harmadikat. Azért, hogy életem bé. kében éljem le, nagyon szívesen adom ezt a 100 forintot — mondja fék órai beszélgetés után Csányi István, amikor az eredetileg gondolt összeg dupláját Írja a. jegyzési ívre tositja a termelőcsoportok tovább, fejlődését, új gépek, állatok vásárlását. mezőgazdasági épületek építését, a csoporttagok életszínvonalának emelkedését. Ezt (udják a csoporttagok, ezért végzik olyaa nagy szorgalommal az őszi mezőgazdasági munkálatokat.