Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-05 / 232. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetíenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsön)! —« j • w •> <• ^^ jrj. H iíjmnnra—i ami KI IMI iiwirw HTÜTMMIIIII in i IHH iíWT'gwMiiwiWMrr»'rTnr""Tr^^ A szovjet mezőgazdaság é enjáró dolgozóinak látogatása a makói „Úttörő" terme őszövetkezetben Jó! össze kellett szednie gondolatait Lengyel István elvtársnak, a makói Últörő-termelőszövetkezel el. n-ökének, hogy pontosan tudjon válaszolni a szovjet elvtársak minden kérdőjére. A szovjet mezőgazdasági küldöttség egyik csoportja — szcvhoz, igazgató, gépállomásigazgató. kolhozelnökök, brigád- ós munka. csapatvezelők, fejőnő — látogatta meg a szövetkezetet. Sztálin elvtárs küldte őket, a magyar nép legjobb barátja, hogy segítsenek a mi, még gyermekcipőben járó termelőszöveikezeteinkmsk és csoportjainknak. A szövetkezet vagyonára úgy kell vigyáznunk, mint a magunkéra A lóáillományt tekintették meg először. Büszkén mutatta Lengyel : elvtárs azt a két szép lovat, amit a termelőszövetkezet most nem régen vett saját pénzéből. A szovjet elvlársak azonban az állomány egészségi állapota felől érdeklődtek. — Ekörül bizony egy kis hiba van — vallotta be Bíró Sándor, a gondozójuk. S azzal magyarázta: — Sokat hencseregtek és tüdőgyulladást kaplak. Ekkor hangzott el az első tanács. — Jobban kell vigyázni rájuk.— Ebből megértették a szövetkezet tagjai, hogy itt mindenre, a szövet, kezet vagyonára úgy kell vigyázniok, mint a magukéra, hisz itt minden a sajátjuk. A többszáz hoL dat kitevő földterület, állatállomány, új gazdasági épületek, dohánypajta cs minden, amit a közösség erejével. az állam segítségével alkottak, mind-mind az övék, nekik hozza gyümölcsét. A szakszerű talajművelés jó eredményt hoz A frissen szántott fekete hantokon csillog az októbereleji napfény. Jó föld a makói fekete föld. Bőven tereim benne a hagyma, a gabona. Tizenhárom mázsával fizetett a búza az idén is holdanként. Civenkó L án Alexejevics, a küldöttség vezetője figyelmesen vizsgálja a friss szántást. A tarlóhántás felől érdek, lödik. — Mivel szántottatokt — kérdezi. S mikor megtudja, hogy ekével szántottak, magyarázni kezdi: — Nem jó ekével tarlót hántani, mert nem tudtok alapos munkát végezni. A borona nem fordítja meg 5—6 centiméter mélységben a talajt, pedig a tarlóhántás célja, hogy porhanyóssá tegye a talajt, megakadályozza a nedvesség elpárolgását, leforgassa a talaj felső ré. szén levő gyommagvakat. Végezzétek ezt a munkál tárcsás larlóhántóval. Kevesebb üzemanyag is fogy el Igy, mint az ekével. A tárcsázás lehetővé teszi, hogy a gyommagva. kai kis mélységbe leforgassuk és ezek itt kinőnek. A későbbiekben előhántós ekével végzett szántáskor ezeket a gyommagvakat megsemmisítjük. — Ezért hiba az — mondják a küldöttek, ahogy körülfogják H. Varga Imre fiatal traktorislát, aki most ért a fordulóhoz —, hogy te például 'előhántoló nélkül szántasz. A föld elég gyomos és mivel egyedül dolgozol, nincs gépkezelőd, többször meg kell állnod a gaz .miatt, hogy megtisztítsd és szabályozd az ekét. Ezzel sok idő telik el. Xénia Inanovna Jaickájának, a sztálingrádi kerület Vorosilov-kolhoza elnöknőjének az is feltűnik, hogy az őszi búza alá borona nélkül szántanak. — Ez arra vezet — magyarázza a mellette álló elnöknek —, hogy a talaj kiszárad, megkeményednek a rögökA traktorista felé fordul: — Miért nem használsz több gépet egyszerre, összekapcsolva? Egy. szerre tudnád elvégezni a szántási, a. borondlást, nem száradna ki a talaj. De többel is keresnél úgy és a termés is több lenne. Mindenki törekedjék a többre Híres a termelőszövetkezet a környékben jó eredményeiről. Ezért lépnek be ma már hozzájuk tekin. lélyes középparasztok is. Hn a szovjet elvtársak javaslatait, tanácsait megfogadják a tsz tagjai, még sokkal többet elérhetnek. Nyitva áll az út a magasabb jövedelemhez. Ahhoz. hogy a termelőszövetkezet fej. lődjék, arra van szükség, hogy szüntelenül törekedjék magasabb jövedelmezőségre. Ebben az évben félévi előlegként munkaegységenként 13 forintot, meg a fejadagon felül 5 kiló búzát, czenkivül 2.20 kiló árpát, 4 kiló kukoricát osztottak ki. Civenkó Iván Alexejevics azonban arról érdeklődik: — Tudnak-e legalább ennyit adni az évvégi elszámoláskor is? Nagyon fontos az, hogy meg legyenek elégedve a tagok. Mindenki érdekelve legyen a termelésben, törekedjen a többre. Neim mindegy az, hogy ki. hány órakor kezd munkába a szövetkezetben. — Ekörül nem is volt semmi hiba — mondja a iszcs elnöke, Lengyel elvtárs. — Ha szorított bennünket a munka, korán kezdtük és addig végeztük, ameddig csak tudtuk. Nem is lesz panasz a munkaegység dolgában. — Kharasó ... kharasó ..., ha így volt, mindig így legyen. A gyapotnál ismét tanácsot adnak: — Már a szedésnél osztályozzátok a termést, mert így többet kaptok érte. Jól meg kell szárítani és ehhez külön szárító kell. A jól szárított, osztályozott, jóminőségű gyapotot jól megfizetik. Az állattartás növeli a jövedelmezőséget Nagyban növeli a jövedelmezőséget az állattartás. A szovjet elvtársak véleménye szerint azonban a szövetkezetben lassan fejlődik az állattenyésztés, elmarad a növény, termesztés mögött. Tudományos alapon kell nevelni az állatokat is. — Hiányosság az, hogy nálatok a teheneket csak kétszer fejik naponta — mondja Martinák elvtárs, főzootechnikus. amikor meglátogat, ják a tehenészetet. — A gyakorlat már bebizonyította: négyszeri, ötszöri fejéssel a tejhozam 15 százalékkal is emelkedik, a zsírtartalma is megmarad. Ha csak ritkán fejitek a teheneket, akkor az állat szervezetét nem veszitek eléggé igénybe, kevesebb tejet termel. Ezért nap. jában többször, legalább háromszor-négyszer kell fejni. Arról is kell gondoskodni, hogy mindig elegendő zöldtakarmányt kapjanak a jószágok. Sok-sok ilyen jő tanács hangzik még el. ,-Szpasziva... szpaszfva. . .** (Köszönjük, köszönjük) — orosz nyelven köszönik meg a tsz tagjai az útmutatást. Érdemes megfogad, ni. mert jelentősen javítani lehet az eredményeket. Papurov elvtárs, a Leninről elnevezett kolhoz elnöke mondja el, hogy az ő kolhozukban ebben az évben legalább 8 és félmillió rubel jövedelmük lesz. Erre számítollak, Igy készítették el a tervet. De hiszi, hogy nemcsak teljesítik a tervet, hanem túl is teljesítik és elérik a tízmillió rubel jövedelmet, mert tavaly is túlteljesítették majdnem másfélszeresére a pénzügyi tervet. Az agrotechnikai laboratóriumok jelentős mértékben segítik a kolhozt munkájában. De segítik őket minden munkában a mezőgazdasági szakemberek. Most építettek egy hatalmas villamos erőművet. Ezekhez az eredményekhez nyitva áll az út a makói Úttörő-termelőszövetkezetben is, ha felhasználják a sok jó tanácsotBúcsúzáskor a szovjeí elvtársak azt mondják: •— Nagyon örülnénk, ha a mi tanácsaink segítenének abban, hogy megjavítsák a szövetkezet munkáját. JleneJezúink írják a (Békekaiesún- jfqyíLéáről Szép eredményeket érnek el a Gépipari technikum fiataljai a békekölcsönjegyzésben Az Ötéves terv megvalósításává, hatalmas jövő áll előttünk. Tudjuk, hogy ennek a tervnek végrehajtása fokozott erőfeszítéseket kíván tőlünk. Ennek a tervnek megvalósítására kérte kölcsön államunk megtakarított forintjainkat. Tudjuk, hogy ezt a kölcsönt saját magunk, nak jegyeztük, saját életünket te:, tük és tesszük ezáltal szebbé, saját hazánkat erősítjükNekünk nem kell az idegen kölcsön, a Marshall-segély. Láthatjuk ezeknek eredményeit a kapitalista országokban, ahol munkanélküliség és nyomor van. A szocialista kölcsönnek mi látjuk hasznát. Ezt bizonyítják az új gyárak, iskolák, de ezt bizonyítja a tervkölcsönnek már három és a békekölcsönnek nemrégen lezajlott sorsolása. Ezen a sorsoláson sok dolgozó nyert, de sokan nyertek a tanulófiatalok közül ig. Például Szolnoki Ferenc III. villamos osztályba járó tanuló kötvényével 500 forintot nyert. Az ifjúság is sokat kapott már eddig a nép államától. Uj iskolák, egyetemek épülnek. Az ifjúság ezért be akarja bizonyítani, hogy méltó helyet foglal el a társadalomban, hogy megérdemli a beiévetett bizalmat. Iskolánk, a I7_es sz. Kohó- és Gépipari Technikum ver. senyre hívta a békekölcsönjegyz' s sikeréért a többi technikumokat. Már eddig is igen szép eredmények mutatkoznak. Élenjár a negyedik villamos osztály, ahol átlagosan 37 forintot jegyeztek. Az első villamos osztályban összesen 10C0 forintot jegyeztek. Egyénileg is vannak kiváló eredményeink: Kiss Imre III/B. osztályú tanu!ó 206, Tóth István a harmadik villamos osztály tanulója 100 forintot jegyzett. Mi fiatalok is így akarjuk bebizonyítani, hogy készek vagyunk minden áldozatra a békéért. Fábián Ferenc Alsóváros veset Szegeden a kulcoricabegyűjtésben Az idei jó termés biztosította dolgozó parasztjaink számára, hogy beadási kötelezettségükön felül elvétel i jegyre is adjanak be gabonát. öntudatos dolgozó parasztjaink beadták a felesleges gabonájukat az államnak s ezért igen sok kedvezményben részesültek. Dolgozó parasztságunk legfőbb feladata most a kukorioabegyüjíés. A városrészek között már a be. gyűjtés első napjaiban megindult a versengés. A legutóbbi kiértékelés szerint Alsóváros vezet 61 százalékos eredményével, második Felsfjváros 51, harmadik Szentmihályteiek 50 százalékkal. Újszeged és Rókus eddig 47 százaléknál tartanak, Móravároa pedig 42 százalékot ért el. A legutolsó helyen a Belváros kullog, ahol még csak 29 százalékig tettek eleget a kukorica/begyűjtésnek. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink igyekeznek minél előbb eleget temni kukoricabeadási kötelezettségüknek és az öntudatos dolgozó parasztok C-jegyre is adnak be kukoricát. Például Bakos István Baktó 95. szám alatt lakó háromholdas dolgozó parasztnak kukoricabeadási kötelezettsége 80 kilogramm volt. Ezzel szemben 206 kilót adott be és C-jegyre is beadott 106 kiló kukoricát. Ez a teljesítés 220 százalékoe eredménynek felel meg. Példamutatóan vette ki részét a begyűjtési kötelezettség tejesítéséből ifjú Jójárt Lajos, Felsővárosi feketeföldek 192. szám alatt lakó hét holdas dolgozó paraszt ia. Jójárt Lajos száz százalékig teljesítette beadási kötelezettségét és ezenfelül három mázsa kukoricát adott be C-vételi jegyre. Bárkányi György Petőfi-telepi kétholdas egyénileg gazdálkodó paraszt szintén példát mutat dolgozótársainak: knkoricabegyüjtési kö. telezettségét 112 százalékra teljesítette, de beadott még C-jegyre 63 kilogrammot. Dolgozó parasztjaink most köthetnek kukorica szállítási szerződést. A kukorica szállítási szerződés komoly előnyöket biztosít dolgozó parasztságunk számára. A termelő kívánsága szerint akár morzsolt, akár csöves kukorica szállítására szerződhet. A termelő a kukorica tárolásáért tárolási díjat is kap. A szerződéssel lekötött kukoricáért az állam többet fizet, mint a kukorica ára. A pénz mellett azonban már a szerződéskötéskor minden mázsáért 35 forintos iparcikkutaivány ia jár, amelyen flanellt és pamutárut vásárolhatnak. Szegeden is megindult a kukoricaszállítási szerződések kötése, amelynek máris megmutatkoznak eredményei. A Szabadsajtó-utcában Faragó József három mázsára kötött szállítási szerződést. Frank János a Felsővárosi feketeföldeken szintén három mázsa kukoricára kötött szerződést. Tombáez JánoSné Földműves-utcai dolgozó parasztasszony hat mázsára, özvegy Dobóczki Józsefné Földműves-utcai dolgozó parasztasszony két mázaára kötöttek szállítási szerződést. Dolgozó parasztjaink tudják, hogy a kukorioaszállítási szerződések megkötése saját hasznukat szolgálja s amint a fenti példákból is láthatjuk, egyre többen kötnek felesleges kukoricájukra szállítási szerződést. Sx&leim megértették, hogy nem maradhatnak ki a békekölcsön jegyxéaből heti azt, hogy legidősebb fia a Néphadsereg katonája, egyik lán? a a tanácsnál dolgozik, két legkisebb gyermeke pedig abban az iskolában tanulhat, amelyet az Első Békekölcsönből kibővítettek, átalakítottak. És megértette azt is, hogv itt Tito Jugoszláviájának közvetlen közelében még jobban ki kell venni részünket a békeharc fokozáséból. Én minden erőmmel azon igyekezem, hogy minél több dolgozó pa. rasztnak magyarázzam meg a Második Békekölcsön jelentőságét. Kószó Erzsébet Nálunk, Gyálaréten a békekölcsönjegyzéséből példamutatóan veszik ki részüket a DISZ-fiat&lok. Én is 200 forintot adtam kölcsön az államnak, mert érzem, hogy minden forinttal a békét védjük. Szüleim először nem akartak békekölcsönt jegyezni. De édesanyám eljött a népnevelő értekezletre és az itt hallottak nyomán megértette, hogy minden dolgozó, nak saiát érdeke, hogy békekölcsönt jegyezzen. Édesanyám mindjárt 150 forintot jegyzett. Megértette, hogy a dolgozók államának köszön. Szegeden szerepel orz Államvédelmi Hatóság ének- és táncegyüttese Szombaton Szegedre érkezik az Államvédelmi Hatóság Központi Ének- és Táncegyüttese. Az együttes vasárnap délelőtt léi tl-kcr mutatkozik be Szeged dolgozói előtt a Szgedei Nemzeti Színházban. A 170 tagú együttes a munkásosztály és a dolgozó parasztSág soraiból került ki és épülő szocialista hazánkban kultúrlrcnIon vívja harcát az ellenséggel szemben békénk megvédéséért, ötéves tervünk megvalósításáétt. Szegedi szereplésükkel ts még inkább elmélyítik a dolgozó nép és az Államvédelmi Hatóság kó| zöttí kapcsolatot, müvészetük pe1935-ben 30 liba, 1951-ben 4 liba, avagy magas-e a dolgozó paraszt adója? dig előreláthatóan nagy élményt Jelent majd a város dolgozóinak. Albáti Jegyzék újabb jugoszláv halársértések ügyében Tirana (ATA). Az Albán Nép- 1 veteit 13 újabb provokáció ügyé. köztársaság külügyminisztériuma ben. tiltakozó jegyzéket intézett a bel- | Az Albán Népköztársaság kor. grádi fasiszta kormányhoz a jugoszláv fegyveres erők részéről, az Albán Népköztársaság területi épsége. légitere és felségvizei ellen i megszüntetésére és vessen véget 1951 szeptember 14-től 29-ig elkö-1 ellenséges és háborús politikájának. mánya — mondja a jegyzék — új. bői felhívja a belgrádi fasiszta kormányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket hasonló provokációk Épülő szocialista rendünk megátalkodott ellenségei sokat szajkózzák mostanában, hogy a kisembert, a dolgozó parasztot ,,megfojtja az istentelen sok adó". Természetesen még ma is akadinak olyanok, akik e varjak károgását hallva, elhitetik saját magukkal, hogy nehezebb az élet a népi demokrácáiban. mint a levitézlett urambátyámos világban. Sokan elfelejtették már, hogy a kapitalista rendszerben vevője sem akadt a dolgozó parasztok által ter. melt áruknak, hiszen a munkánálküliség következtében a dolgozó nép nem tudott vásárolni. A kisterme.ő ugyanakkor ki volt szolgáltatva a lelketlen piaci kúfárokn&k és a kulákoknak is. Mi az- igazság a Horthy-korszak és a népi demokrácia adópolitikája tekintetében? Igazuk van-e azoknak, akik most siránkoznak a „sok" adó miatt? Tóbiás Lajos 5 holdas vásárhelyi kisparasztnak, aki az Erzsébeti-út mentén lakik, a következő adókat sózták a nyakába 1935-ben: 19-78 pengő földadót. 41-24 pengő egységesen keze'.t közadói, 16 pengő egy szoba utáni házadót, 27 pengő ártéradót és 10 pengő egyházi adót. Ez kitett összesen 113 pengő és 97 fillért. Ha az akkori nyomorúságos hely. zetben ezt az adóját tisztázni akar. ta, a következő áruk valamelyikét kellett pénzzé tennie: vagy 11 mázsa búzát, vagy 1900 darab tojást, vagy 80 darab tyúkot, vagy 30 darab soványlibát. Ma mindent egybevetve — búzaföldadót és pénzadót — köteles fizetni a dolgozó nép államának 646 forintot. Ezt ki iudja egyenlíteni: vagy 8 mázsa búza, vagy 430 tojás, vagy 21 darab tyúk, vagy 4 darab i soványliba árából. Rögtön hozzá kell tennünk, hogy a múltban Tóbiás Lajos valósággal rákötötte magát a vevőre, mégsem tudta áru. ját értékesíteni. Ma percek alatt eladhatja áruját, mert a dolgozók vásárlóereje toronymagas a múlthoz viszonyítva, 1935-ben ennivalója is aiig volt, most pedig a fia állatorvos pályára készül. Hát igen — mondják erre a hazug „prófélálc". A kisparasztnál lehet, hogy ez a helyzet, de a kö. zépparasztnak sokkal nehezebb- Beszéljenek a tények: Mérges Jánosné kevés híjján 10 hotden gazdálkodik Szikáncs tanyaközponthoz közel- Az 1935-ös esztendőben még csak 6 holdja vo t és ez után összesen 135 pengő adót vasaltak be rajta. Ha nem akarta, hogy elárverezzék örökölt vagyonát. rendeznie kellett az adót. El kellett adnia: vagy 2660 darab tojást, vagy 100 darab tyúkot, vagv 33 darab soványlibát. Mondani sem kell, hogy akkoriban ez az adó felemésztette egész aprójószágáliomá. nyát. Ebben az évben — mivel 4 hold földdel többet művel Mérges Jénosné és 100 aranykorona tisztajövedelmű ingatlana után progresszíven adózik — 2606 forint az évi előírása. Ezt minden megerőltetés nélkül ki tudja egyenlíteni: vagy 1737 darab tojásból, vagy 74 darsb lyúkbó:, vagy 17 darab soványlibá. ból. Nem kell tehát különösebb éle». elméjűség ahhoz, hogy rájöjjünk: Mérges Jánosné válláról is mázsás terheket emelt le a nép állama, annak ellenére, hogy nagyobb jövedelme után több adót is fizet, mint Tóbiás Lajos. Csak ebből a sebtében kiragadott két példábó1 is meggyőződhetik minden dolgozó paraszt: a kulák azért uszít, izgat szocialista államrendünk ellen, mert ő a múltba,> sokkal kevesebb adót fizetett, mint a középparaszt és a kisparaszt, most pedig progresszíven több adót kelt fizetnie, mint amikor ő volt a hangadó a községházán. Szombaton megismétli előadását Szegeden az Állami Népi Együttes Az Állami Népi Együttes szegedi szereplése igen nagy tetszést aratott a dolgozók között. Sokan voltak azonban olyanok, akik nem tekinthették meg bemutatkozásukatAz Együttes ezért elhatározta, hogy szombaton este megisméili műso. rát. Igien nagy áldozatot vállaltak a dolgozók érdekében, ugyanis vidéki útjuk után este fél 11 órai kezdetei rendezik meg második előadásukat a Szegedi Nemzeti Színházban. Az Együttes egyébként szombaton este Felgyőn eaerepel és a gépállomáson szórakoztatja, neveli a környék dolgozóit. „Mi van a nagyvilágban" Az Országos Béketanács „M: van a nagyvilágban" füzetsorozatában most jelent meg Nemes László, „A béke és a háború erőinek harca" elmen, rendkívül érdekes. időszerű írása, amely feltárja az olvasó előtt az tmperiaV'sta háborús gyújtogatok Japánban kifejtett aknamunkáját, s a béks hiveinek ÖZÍVÓS küzdelmét, a japán nép harcát elnyomói ellen.