Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-05 / 232. szám

AZ MDP CSONGRÁD MEGYE! VII. ÉVF. 232. SZÁM m ARA 50 FILl.EK A magad hasznára, a haza javára: jegyezz békekölcsönt! TSAGANAK LAPJA PÉNTEK, 1951. OKTÓBER 5. A legmagasztosabb küldetés Nincs szebb, megtisztelöbb meg­bízatás, mint a dolgozó tömegek szakadatlan nevelése, felvilágosítása a békéért, még boldogabb jövőnk­ért vívott harcban. Nincs magasz. tosabb küldetés, mint a béke bás­tyafalán küzdő ezer és ezer hazafit lelkesíteni, buzdítani az élet szere­tetére, családjának ós hazájának védelmezésére. Nincs nemesebb cél, mint leleplezni és pellengérre állí­tani földjeink, házaink, iskoláink, kóhóművemk megátalkodott ellensé­geit: a kulákokat, jobboldali szo­ciáldemokratákat és a közöttünk lappangó egyéb kártevőket. Egy hét óta folytalják népnevelő­ink ezt a harcot az igazság fegyve­rével és a napnak úgyszólván ^min­den percében újabb csapást mérnek az álnokság, a bűn tenyésztőire. Harsog szavuk üzemeken, falva­kon, pusztákon át: Jegyezz béke­kölcsönt, magadért, otthonodért, szabad hazádért! Soha nem hang­zott még el felhívás, amely Csőn. grád megyében is ilyen egységes, fegyelmezett sorokba tömörítette volna a párttagok, munkások és dolgozó parasztok legjobbjait, ők tudják legjobban, hogy milyen ve­szély fenyegeti az új iskolák bol­dog tanulóit, a kórházak tehetellen betegeit az amerikai háborús gyúj­togatok részéről és kötelességüknek tartják embertársaikat figyelmez­tetni: emeld fel tiltakozó szavad le is a Tito-banda aljas szándékai el­len, békekölcsönnel foglalj határo­zottan áldást a békés alkotómunka mellett. Népnevelőink szavaira megmoz­dultak a becsületes dolgozók. Gyá­laréten, a Tifo-határ tőszomszédsá­gában 1200 forintot jegyzett Vörös Bálint kisparaszt és azt mondotta: „Valahányszor népnevelők jönnek hozzám, úgy érzem, hogy a Párt kéri ki véleményemet erről, vagy arról a kérdésről. Tudom, rajtam is függ: fennmarad-e a béke, vagy pusztító háború zúdul új falvaink, ra. Én a békére szavazok ma ií, holnap is, amig csak élek". A Sze­gedi Kenderfonógyárban Tóth Er­nő 800 forint fizetésének másfél­szeresét jegyezte és megfogadta a népnevelők előtt, hogy termeléséi 180 százalékra felemeli. De sorol­hatnánk a békéhez, az ötéves terv­hez való ragaszkodásnak ilyen ékes tanúbizonyságait tíz- és tízezer számra. Már a békekölcsönjegyzés első Papjaiban többszörösére felszaporo. dott népnevelőink száma. Úgy áll­tak csatasorba a kormány felhívá­sára. mint hajdan Kossulh honvé­déi, amikor a haza védelmére siet­tek. Azok a dolgozók, akik legha­marabb lejegyezlek, önként csatla­koztak a népnevelőkhöz és ők mon­dották el szomszédaiknak, hogy mi­ért adták kölcsön pénzüket a nép államának. Az a tény, hogy a gyüj. töív aláírása után sokszor órákig elbeszélgetnek a dolgozókkal, azt bizonyítja: népnevelőink egyre job. ban áttérnek a bolsevik agitáció módszereire. Nem csupán ők mond­ják el az ötéves terv szédületes perspektíváit, hanem meghallgatva a dolgozó paraszt véleményét is, hasznos, eleven eszmecserét foly­tatnak. Ezért mondotta Kósa János­né népnevelőnek sok tömörkényi kis- és középparaszt: „Jöjjenek el máskor is elvtársak, olyan jól esik néha elbeszélgetni jelenünkről és a jövőnkről". Ezek a szívbőljövő megnyilvánulások mutatják, hogy megyénk dolgozó népe szeretettel várja a népnevelőket, a legelső vo­nalakban küzdő, példamutató béke­harcosokat. Gazdag tapasztalatokat szereztek népnevelőink a makói tanyák kö­zött is. Megtanulták Magyar Fe­renctől, Erdiea Györgytől és a töb­biektől, hogy a tanyavilág dolgos népe olyankor is várja őket, ami­kor nem csupán kölcsönjegyzésről, hanem a begyűjtésről, vagy bármi­lyen feladat végrehajtásáról van 6zó. Ezeken a helyeken, ahol a ku­lákok úgyszólván gátlás nélkül ter­jesztik rémhíreiket, a dolgozó pa­rasztok szívesen látják a népneve­löket. akik tiszta vizet öntenek a pohárba. Ezek a dolgozó parasztok, akik 3—400 forint békekölcsönt je. gyeztek, igazi örömmel, büszkén uj. ságolták: már szántanak búza alá és október 15-ig elvetik az őszieket. Az ötéves terv második évében még több gabonát akarnak termelni a hazának. Ennek a lelkes népmozgalomnak az irányítói úgy a községekben, mint a tanyák között az alapszer­vezeti párttitkár elvtársaik. Az ő kezükben futnak össze a jelentések, ők csoportosítják át az erőket, há valahol a kulákok által félrevezet­ve nem látják tisztán dolgozó pa­rasztjaink a békekölcsön valódi cél­ját. A dolgozó paraszthoz paraszt népnevelöt, vagy tszcs-tagot külde­nek, az asszonyokat MNDSZ.tagok. kai kerestetik fel, mert így vilá­gosabbak, érthetőbbek az érvek. A párttitkár elvtársak a falu, vagy üzem legjobb népnevelői, példamu­tató jegyzésült mellett nekik kell legodaadóbb munkát végezniük a bé. kekölcsönjegyzés elsöprő győzelmé­ért. A jó párttitkár együtt harcol katonáival, a népnevelőkkel a nap minden órájában és nem engedi át magát a kezdeti sikerek láttán a kényelemnek. A községeikben most fokozódik legjobban a békekölcsönjegyzés len­dülete. Becsület-kérdés, hazaszere­tet kérdése ezekben a napokban: milyen gyorsan zárkózik fel a falu népe a munkásosztály mögé, milyen gyorsan jegyzi túl a kibocsátott bé­kekölcsön összegét. De népnevelőink beszéljenek a gabona, és kukori cabegyüjtés fontosságáról is, amely­nek túlteljesítése elengedhetetlen feltétele további fejlődésünknek. Mulassanak rá az eddiginél is job ban, hogy a munkások a mezőgaz­dasági gépek ezreinek gyártásával erősítik a munkás-paraszt szövetsé­get és a dolgozó parasztságnak a begyűjtéssel, a korai szántás-vetés, sel kötelessége ugyanezt cselekedni Vegyék fel bátran a harcot a ma­radiság ellen, mint Nádasdi Tamás földeáki dűlőfelelős népnevelő, aki példákkal bizonyítja be, hogy érde­mes porba is elvetni a piagot, mert annál többet terem. Szükséges, hogy ebben a hatal­mas népmozgalomban egy pillana­tig se vigyük le szemünket a ku­lákokTól. Merényletet követnénk el dolgozó népünkkel szemben, ha az olyan kulákokat, mint a nagymá­gocsi Szabó Sándor, aki minden el­képzelhető rágalmat rászórt a béke­kölcsönre, nem lepleznénk le a kis­és középparasztok előtt. Számtalan példa bizonyítja, hogy ott jegyeztek legtöbbet a középparasztok, ahol a tanács szigorúan megbüntette a ku. lákot a kukorica törés, vagy adófi­zetés szabotálása miatt. A makói Rákosi-tanyaközpontban Ludányi Sándor 10 holdas középparaszt 500 forintot jegyzett. Szentesen Gyar­mati Lajos középparaszt 1000 forint békekölcsönnel válaszolt a kulákok háborús hírverésére. Ezek a becsü­letes hazafiak tettekkel bizonyítot­ták be, hogy a dunapentelei Béke­mű, a borsodmegyei Vegyimövek, a bogárzói és a többi bekötőút drá­gább számukra mindennél. Pártunk, Rákosi elvtárs büszike azokra a párttagokra, büszke azok­ra a pártonkivüliekre, akik példa­mutatóan dolgoznak a békekölcsön­jegyzés gyűjtésében. Már eddig is bebizonyították, hogy képesek dol­gozó népünk nevelésére és jól meg­állják a helyüket a hókéért vívott harc legelső vonalaiban. De jelen­leg a harc hevében vagyunk, nem pihenhetünk meg egy pillanatra Sem. Még szervezettebbé, még egy. ségesebbé és átfogobbá kell szervez­nünk felvilágosító munkánkat. Ne legyen olyan t rakó tori s t-a, tanács­tag, vagy üzemi munkás, aki nem követ el mindent azért, hogy minél hamarabb túlteljesítsük a Második Békekölcsön jegyzését. Megyénkben még 23 ezer dolgozó paraszthoz nem jutott el a kormány felhívása. 23 ezren nem jegyeztek még a falu dolgozói közül békekölcsönt. Nép­nevelőinkre vár az a nagy feladat, hogy az elkövetkező napokban va­lamennyi csomgrádmegyei dolgozó megismerje a békekölcsön igazi cél­ját és ők is fektessék be az ötéves tervbe megtakarított pénzüket. A tervkölcsönjegyzés, az Első Béke. kölcsönjegyzés példája bizonyltja: nincs ennél hasznosabb befektetés. Csongrád járás a pártonkívüli dolgozó parasztok bevonásával a hetedik helyről a negyedik helyre tőrt iel A járások és városok dolgozó parasztsága ma már nemcsak a békekölcsönjegyzéssel, a begyűjtés túlteljesítésével és az őszi mező­gazdasági munkák határidőben való elvégzésével tesz hitet népi demokratikus államunk mellett, hanem a Második Békekölcsön­jegyzés immár népszavazássá ngtt népi mozgalmába is mind több és több pártonkívüli dolgozó paraszt, mint népnevelő, mint aktív harcos kapcsolódik be. A falu legderekabbjai ők. Azok a dolgozó parasztok, akik begyűj­tésüket példamutatóan teljesítet­ték, akik népi államunk első sza­vára békekölcsönt jegyeztek, most maguk is beállnak a népnevelők sorai közé, hogy saját példájuk kö­vetésére szólítják dolgozó paraszt­társaikat. A dolgozó parasztok nép­nevelő munkája nyomán tört fel Csongrád járás a 7-ik helyről a 4-ikre. A járások és városok versenyélben a tegnap estig kialakult rangsor a következő: 1. Szeged város, 2. Szeged járás, 3. Szentes járás, 4. Csongrád járás, 5- Makó város, 6. Csongrád város, 7. Szentes város, 8- Makó járás, 9. Hódmezővásárhely. A versenyben az eiső 3 helyen álló városok és járások helyezésé­ben tehát nem hozott változást a tegnapi nap. Annál nagyobb az eddig hátramaradó járások között a versengés és ennek megfelelően a változás is. A legnagyobb ered­ményt Csongrád járás érte el. A dolgozó parasztokat itt nagyszám­ban vonták be népnevelő munkába. Ennek következtében a járás a ne­gyedik helyre tört fel. maga mö­gött hagyva Makó városát, Cson­grád várost, Makó járást és Szen. tes várost- Ezzel szemben Makó járás, éppen azért, mert elhanya­golta az élenjáró pártonkívüli dol­gozó parasztok bevonását a nép­nevelő munkába, tovább csúszott lefelé a ranglistán. Makó város két nappal ezelőtt pl. még a harmadik helyen volt. most az ötödik helyre csúszott. Ideje volna már. ha a makói elvtársak meggyorsítanák a munkát és jobban bevonnák a fel­világosító munkába, különösen a tanyák között a begyűjtésben és békekölcsönben élenjáró dolgozó parasztokat, mert különben az a szégyen éri őket, hogy végigpróbál­ják a ranglista minden helyezését lefelé. Makó járás az utolsó előtti hely­re került a tegnapi nap eredmé­nyeképpen, de ha a járás közsé­geinek pártszervezetei nem erősítik meg felvilágosító munkájukat, ha­nem úgy gondolkoznak, mint ed. dig. hogy „ej, ráérünk arra még!", akkor rövidesen leváltják Vásár­helyt az utolsó helyről. Vásárhely városában pedig leg­főbb ideje, hogy a pártszervezetek arccal a tanyák felé, arccal a dol­gozó parasztság felé fordulva meg. gyorsítsák és megerősítsék agitá­ciós munkájukat a tanyán. Az elmaradt községek, járások, városok kövessék az élenjárók pél­dáját és legyen a jelszavuk: „TÖBB ÉLENJÁRÓ PÁRTON­KÍVÜLI DOLGOZÓ PARASZ­TOT A NÉPNEVELŐ CSO­PORTOKBA". A községek versenyében az élen Gyálarét, Szöreg. Ószentiván, Ma. gyartés és Ujszentiván jár. Utolsó helyen kullognak Klárafalva, Fe„ rencszállás. Mindszent és Maroslele. Az elmaradt községek, járások vegyenek példát Csongrád járásról, ahol a dolgozó parasztok nem tűr. ték azt, hogy járásuk az utolsó he­lyen kullogjon; tömegesen jegyez­tek békekölcsönt a maguk hasznára, a haza javára. Csongrád megye jelentősen megjavította helyezését a békekölcsönjegyzési versenyben Az elmúlt napon újabb tízezrek jegyeztek békekölcsönt, üzemeink­ben a Második Békekölcsön-jegy­zése már befejezés előtt áll, az üzemi dolgozók nagy többsége már eleget tett hazafias kötelességé­nek és tehetségéhez mérten jegy­zett békekölcsönt. Csütörtökön különösen a falun kapcsolódtak be egyre nagyobb tömegek a békekölcsönjegyzés­be. A falusi békebizottségoknak nagy segítséget nyújtanak a felvilágo­sító munkában a gépállomások, állami gazdaságok jegyzésgyüjtöi A kölc6önjegyzésgyüjtői ver­senyben a megyék közötti sor­rendben az elmúlt nap eredményei alapján jelentős változások követ­keztek be. Az élen továbbra Is Hajdú ma­gye van, de Zala Ismét máso­dik lett és erősen megközelítette Hajdú eredményét. Ha Zalában, a termelőszövetkeze­tekben megjavítják a jegyzésgyüj­tési munkát, akkor a megye első lehet a versenyben. A harmadik helyen Veszprém megye álL Ne­gyedik Pest, az ötödik helyre He­ves megye került. Hatodik helyen ismét Nógrád van, ahol leküzdöt­ték az átmeneti visszaesést és a jegyzésgyüjtés lendülete újra fokozódott Hetedik Vas, nyolca­dik Szabolcs. Ebben a két megyé­ben úgy látszik elbízták magu­kat a jegyzésgyüjtők és ezért a sorrendben állandóan lefeié csúsz­nak. Kilencedik helyen Borsód van. Borsód az útóbbi három nap alatt a 14. helyről jött fel a kilen­cedikre. Ha a megyében a jegy­zésgyüjtés ütemét meggyorsítják, az élenjárók közé kerülhetnek. Csongrád megye az utolsók közül küzdötte fel magát a ti­zedik helyre. Baranya megye — amely a jegy* zésgyüjtés megindulásakor az elsők között volt, a tizenegyedik helyre került. A megyében külö­nösen a bányaüzemekben kell a jegyzés ütemét meggyorsítani, hogy újra az élenjárók közé kerül* jön. Tizenkettedik Győr megye. Még mindig lassú ütemben fo* lyik a jegyzés a tizenharmadik helyen álló Komárom és a tizen* negyedik helyen lévő Fejér me­gyében. Somogy a tizenötödik, Szolnok a tizenhatodik, Békés a a tizenhetedik helyen áll. Külö­nösen lemaradt a politikai munka a tizennyolcadik helyen lévő Bács és az utolsó helyen álló Tolna megyében. Az őszi betakarítási munkákban ezideig Csongrád megye érte el a legjobb eredményt a földművelésügyi minisztérium Jelentése az öszi betakarítási, szántásl-vetési munkákról Az őszi betakarítási munkák ütem® az elmúlt héthez képest szeptember 30-ig javult ugyan, de még mindig nem elég erős, az őszi szantás-vétésnél pedig általá­ban még mindig komoly lemara­dás mutatkozik. Egyes megyék az elmúlt héten komoly erőfeszítéseket tettek a munkák megjavítására. Több megyében azonban még min­dig elhanyagolják a munkák jobb megszervezését. Az őszi betakarítási munkában — a tiukorica éa a napraforgó szedése és a szár betakarítása, a burgonya és a cukorrépa szedése — a szeptember 30-i állapot sze­rint — megyék sorrendje a kö­vetkező: • A betakarításban Csongrád me­gye vezet 87.9 százalékos tel­jesítménnyel. Utánoa következik Szolnok 654 és Heves megye 56-8 százalékos ered­ménnyel. A megyék további sor­rendje a következő: 4. Békés, 5. Hajdú-Bihar, 6­Pest. 7. Zala, 8. Nógrád 9. Sza­bolcs-Szaimár, 10- Bécs-Kiskun, 11. Vas, 12. Borsód-Abauj Zemplén, 13. Komárom-Esztergom, 14. Vesz­prém, 15. Tolna, 16. Győr-Sopron, 17. Somogy, 18- Baranya 19. Fe­jér. Az egész ország területén fokoz­ni kelJ a betakarítás ütemér, kü­lönösen a fcuk'OMCSL_és a naprafor­gószár letakarítását, hogy a veté­sek időre való befejezését lehetővé tegyük. A betakarítás sikere érde­kében fokozottan és tervszerűen kelj felhasználni a munks^rőt, va­lamint a fogat- és gépi erőt. Az őszi vetési munkákban — az őszi árpa, őszi takarmánykeverék, a rozs és búza vetése — a szep­tember 30-i állapotnak megfelelően élenjár Vas megye 39-9 százalékos eredménnyel. Második helyen Veszprém me­gye, harmadik helyen Zala megye áll. A megyék további sorrendje a következő: 4. Szabolcs-Szatmár, 5. Győr­Sopron, 6. Bács-Kiskun. 7- So­mogy, 8. Komárom-Esztergom, 9­Baranya. 10. Tolna, 11. Fejér, 12­Hajdú-Bihar, 13. Szolnok, 14. Pest, 15. Nógrád. 16. Csongrád, 17- Bor­sod-Abaúj-Zemplén, 18. Békés, 19. Heves. Az értékelésből megállapítható, hogy a megyék nem fordítanak elég gondot a vetések gyors és jóminőségü elvégzésére. A most kővetkező napokban —> kihasználva a kedvező időjárást —­erőteljesen fokozni kell a betaka­rítással együtt az őszi vetőszántás és vetés munkáját is- A betakarí­tási munkákban különösen a du­nántúli megyéknek, a vetési mun­kákban pedig a többi megyéknek keE erőfeszítéseket tenni, hogy a vetés mindenütt jóminőségben és a leggyorsabban befejezhető le­gyen. A kanadai szakszervezeti küldöttség sajtónyilatkozata Moszkvában Moszkva (TASZSZ). A kanada szakszervezeti küldöttség október 3-án sajtóértekezletet tartott a Trudnak, a szovjet szakszerveze­tek lapjának szerkesztőségében. A küldöttség a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának meghí­vására egy hónapot töltött a Szov­jetunióban. A küldöttség Moszkván kívül megtekintette Sztálingrádot. Gorkijt, Dnyepropetrovszkot. Zapo­rozsjet, a dnyeperi vizierőte.epet és Szocsi üdülőhelyet A kmadai vendégek üzemeket, gyárakat, bá­nyákat, vasúti műhelyeket, kolho­zokat. jóléti és kulturális intézmé_ nyeket látogattak meg. A kanadai szakszervezeti kül­döttek nyilatkozatukban a szovjet munkások kitűnő munkakörülmé­nyeiről számolnak be. A nyíiatkozat külön foglalkozik a szovjet kolhozok sikereivel, a kol­hoztagok jómódú életével, a me. zőgazdasági munka gépesítésével.

Next

/
Thumbnails
Contents