Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-27 / 251. szám

2 SZOMBAT, 1951. OKTÓBER 27. Kapcsolódjunk be a fásítási terv sikeres megvalósításáért folyó munkaversenybe Az Imperialista országokban Ai. eszeveszett háborúra való készülődés szinte teljesen megbénítja a békés építő munkát. A háború előkészítésében az ország urai nem tőrödnek semmivel, még a jövővei Sem. Országaikban kíméletlenül irt. ják még az erdőket is, mert érdekük így kívánja. Nem törődnek azzal, hogy az erdők kiirtása az elkövetkező években megbosszulja magát. Ezzel szemben a Szovjetunióban még 1948-ban a Bolsevik Párt határozatot hozott szántóföldvédő erdősávok ültetésére, melyek segítségével a természetet átalakítják. Megakadályozzák a szél, az aszá.y pusztítását, megváltoztatták a növényzetet termékennyé teszik a talajt. A fásítási terv elkészítésében, megvalósításában résztvesznek a Szovjetunió élenjáró tudósai s a mezőgazdasági tudományos akadé. mia tagjai Sztálin elvtárs vezetésével. Az elmúlt években sokszáz csemetekertben nevelték s nevelik még ma is az erdősítési terv megvalósításához szükséges facsemetéket. A szocialista ember nagyszerű természetátalakító munkái valóban emberré teszik az embert- A ter. mészét törvényeinek, erőinek megismerésévet azokat a saját szolgálatába állította. Nem szolgája többé az ember a földnek, hanem ura a tudomány, a technika, a gépek segítségével. A Szovjetunióban az erdőültetési terv végrehajtásával hatal. mas méretekben változik meg az aszályos szovjet tájak képe. Az állami terv alapján egyre nagyobb területek éghajlati viszonyát változtatják meg. Képünk a klrovgrádt területi Bugyonnij kolhoz egy szakadékos vidékét mutatja be, ahol gépi munkával készítik elő a t®iajt az erdőműveléshez. A Szovjeiunió példája nyomán változik a föld képe és az emberek élete a népi demokratikus országokban is. Például tavaly Románfában kétszer annyi erdőt ültettek, mint az elmúlt ötven év alatt együttvéve. Az elmúlt napokban jelent meg hazánkba® is miniszter. tanácsunk határozata a fásítás fej. lesztésérőt. Az ötéves tervünk első fásítási siakasza az 1951-es és az 52-es év alatt valósul meg. A határozat célja elsősorban a mezőgazdasági termőterületek védelme, országunk faállományának növelése. Ezért több mint kétszázmillió, főként gyorsan növő, ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú fákat, továbbá gyümölcsfákat kell ültetni. A fásítási tervben a megyék, járások, városok, községek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, bánya- és ipartelepek, valamint a vasutak fásítása szerepel. Ez a fá. sítási terv biztosítja a termőföldek, legelők minőségi javulását s a városi dolgozók egészségvédelmét, mert a városok utcáin s az ipartelepek területén elültetett fák tisz. títják a levegőt. Fásítási tervünk sikeres megvalósítása azonban megkívánja, hogy minden dolgozó megértse a fásítás jelentőségét és támogassa ezt a mozgalmat. Ez a támogatás a magvak gyűjtésében és a fásítások gondozásában kell hogy megmutatkozzék. E téren különösen nagy feladat vár az ifjúságra, a DISZ és az úttörő szervezetekre, széleskörű felvilágosító munkát kell végezniük, hogy minidenkiben tudatossá váljék az, hogy minden elültetett és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli. E célból versenyve szólítja fel az ifjúságot a határozat. A verseny első szakasza december 31-én zárul. Fásítási tervünk döntő jelentő, ségű a magyar nép fejlődésében. Ezért az egész ország lakossága be kell hogy kapcsolódjék ebbe a mozgalomba, mert egészségünk, jólétünk, jövőnk; iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése függ a mozgalom sikerétől. Hatalmas átalakulást jelent országunk földrajzi térképén az erdősítési terv sikeres végrehajtása, de nagy jelentőségű gazdasági életünk megváltoztatásában, a szocializmus építésében és hatalmas erőt Jelent a béke megvédésében is. Előre a fásítási terv sikeres meg. valósításáért! A Magyar Természettudományi Társulat Oongrádmegyel Szervezete HOGYAN JEGYZE1 ÉLJÜNK a Dolgozó társait segítve harcol november 7 -i munka felajánlások teljesítéséért Harkai Józsefné elvtársnő, a Lemezgyár sztahánovistája A Szegedi Lemezgyárban serényen folyik a munka. A dolgozók egymással versenyezve végzik munkájukat. Minden percet kiha®zná!nOk, hogy minél magasabb teljesítményt érjenfek el november 7. tiszteletére. Az egyik gépnél Harkai Józsefné elvtársnő, sztahánovista dolgozik. Gépe egyenletesen búg, míg ő szorgalmasan helyezi a gépbe a vékony falemezeket. Az apró kerekek sebesen viszik befelé a két lemezt és kis idő múlva a gép másik végén láthatjuk mindkettőt szépen összeragasztva. Hurkámé elvtársr.5 ezt a munkát végzi nyolc éve. Ez alatt az idő alatt jól megismerte a gépét munkájába apró ésszerűsítéseket vezetett be és ma már 140 százalékos átlagtel/esítményi ér el. Munkatársai büszkék rá, hiszen mellén ott csillog a sztahánovista kitüntetés. Ezt a kitüntetést pedig azért kapta, mert munkáját példásan végezte ei, de közben a többi munkatársairól sem feledkezett meg. Munkaközben, a munka befejezése után állandóan foglalkozott és foglalkozik ma is dolgozó társaival. Most azért végzi az eddiginél is, szorgalmasabban munkáját, mert a november 7-re tert felajánlásit lúl akarja teljesíteni. Harkainé elvtársnő vállalta hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 31. évfordulójának tiszteletére tervét 20 nappal a határidő előtt fejezi be. Munkája mellett azonban még arra is jut ideje, hogy anyagkészí. lés közben néhány másodpercre megálljon a többi dolgozó társainál. Megkérdezi: hogy megy a munka, nincs-e valami hiba, ta. náccsal látja el őket. Harkai Józsefné elvtársnő nagyon ügyel arra. hogy necsak ő, hanem a többi dolgozótársai is szép eredményeket érjenek el munkájukban. — Sztahanovista vagyok — mondja büszkén — s kötelességeimnek tartom hogy segítsem a többi munkatársamat. Büszkeség tölt el, amikor naponta megkérdezem Kormos Ilonától, hogy mennyi a teljesítménye, s 6 szinte minden alkalommal szeíbb és szebb eredményről számol be. Harkainé elvtársnő nemrégen adta át munkamódszerét Kormos Honának. Kormos Ilona ezelőtt 85 —90 százalékot ért el. A munkamódszerátadás után teljesítménye napról-napra emelkedett. Ma már azzal is dicsekszik Harkainé elvtársnő, hogy tanítványa sokszor I«Í is hagyja őt. Átlagos teljesítménye 90 százalékról 125—130 százalékra emelkedett. Ha baj van Kormos elvtársnő gépével, azonnal ott terem és segít neki. Nemrégiben Kormos etlvtársr.ő ideges volt és nem tudta elképzelni mi a baja a gépjének. Harkai elvtársnő azonnal segítségére sietett. Ketten vizsgálták a gépet, de a munka csaknem ment rendesen. Harkai elvtársnő Kormos elvtársnő anyagából vitt át az ő gépjére. Kipróbálta, ott tökéletesen ragadt. — A fűtőtesttel van baj — mondotta s azonnal szólt az üzemfenn. tartó részlegnek, hogy javítsa meg a gépet. A gépnek azóta semmi baja sincs és Kormos elvtársnő tol. jesítménye állandóan emelkedik. — Négyen dolgozunk ilyen ragasztógépen — mondja Harkai lé elvtársnő. — Nemcsak Kormos Ilonával, hanem sok esetben valamennyi ragaszitónővej mesbesséliük a problémákat. Egymás tapasztalatát véleményét kicserélve, a gyakorlatban alkalmazva emelkedett minden esetben a teljesítményünk. A ragasztógép szaporán duruzsol, nyeli el a vékony lemezeket, Harkainé elvtársnö pedig szótlanul végzi a munkáját. Kis idő múlva megszólal, de egy pillanatra sem veszi le tekintetét a gépről. — Ma még én vagyok az üzemben a legjobb lemézragasztó — mondja —, de érzem csak akkor végzek igazán jó munkát, ha ezt a teljesítményt valamennyien elérik. Miért kötnek termelési szerződést a dolgozó parasztok? Mégcsak éppen a híre szállingózott annak, hogy termelési szerződést lehet kötni, amikor Pohánlca Lajos dolgozó paraszt megjelent a szentesi MEZŐKERT-nél a termelési szerződés megkötésére. — Nem bántam meg, hogy ta. valy leszerződtem — mondotta. — Nem kellett azon gondolkodnom, hogy hol adom el áruimat, A szerződéses termeléssel én ts hozzájárulok ahhoz, hogy az ipari munkásoknak, a bányászoknak cl. látását biz'osllani tudjuk; hogy azok termelőmunkájukat még nagyobb lendii'ettel végezhessék. Tavaly 6 hold 200 négyszögölre szerződtem. Vetőmagot, műtrágyát és ezenkívül napi áron felül termelői felárat kaptam. Pohánka Lajos a szerződéskötésben vállalt és lekötött ámmennyi sötét 180 százalékkal túljeljesítette. Földjén szebbnél-szebb kápo&zlát és karfiolt termel. 1200 négyszögölről 800 csomag karalábét adott át. Az átadott mennyiség 85 százaléka első osztályú volt. * A tavalyi szerződéskötéseknél hiányosságok voltak. A rossz szervezés kövolkeztében például a vetőmagvakat későn kapták meg a szerződők, későn kezdődtek meg a szerződéskötések. Ezeket a hibákat most úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy a termelési szerződéskötéseket a megyében november 7-re befejezik. A szerződéskötések minél előbbi befejezése, illetve a szerződéskötési terv teljesítése lehetővé teszi, hogy a szükséges vetőmagvakat, védőszereket idejében megkaphassák a szerződött termelők. IL RÉSZ Lapunk csütörtöki számában cikket közöltünk arról, mi a jelentősége a jegyzetelésnek a tanulásban, miért kell a pártok tatás különböző formáiban résztvevő elvtársaknak elsajátítaniuk a jegyzetelés alap. vető módszereit. Megállapítottuk, hogy a jegyzetelés nem valami felesleges munka, hanem fontos segítő eszköze az eredményes tanulásnak. Alaposabbá, elmélyültebbé teszi a tanulást, ezáltal az anyag elsajátítását. Miután megismertük a jegyzetkészítés fontosságával kapcsolatos kérdéseket, nézzük meg, hogyan is kell jegyzetelni. Mindjárt elöljáróban meg kell állapi tanunk, hogy a jegyzeteléshez nem lehet kész recepteket, formulákat adni, nem lehet olyan módszert adni, amelyet minden anyagra egyformán alkalmazta tünk, de bizonyos, hogy vannak a jegyzetelésnek alapvető módszerei, amelyeket feltétlenül alkalmaznunk kell. A jegyzetelési módszer nem azonos az egyes elvtársaknál, a módszerek kiaialrítása egyéni, de természetesen az alapvető módszertani formán túl. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a jegyzetelés elsajátítása hosszabb munka, sok időt es odaadást kíván. Ahhoz, hogy elsajátíthassuk a jegyzetkészítés legtökéletesebb formált, lépésről-lépésre keli előrehaladnunk, alkalmazva először a jegyzetelés egészen egyszerű, kezdetleges formáit. Ne törekedjünk tehát arra, hogy mindjárt a több tudást és gyakorlatot követélő jegyzelkészíté3i formát alkalmazzuk. Inkább kevesebbet, de alaposabban. Nézzük meg először, hogyan jegyzeteljenek azok az elvtársak, akik a- politikai iskolákon most elsőízben találják magukat szemben ezzel, az először talán nehéznek látszó feladattal. Mindjárt megkell mondanunk, hogy propagandistáinknak komoly és hathatós segítséget kell nyujtaniok a politikai iskolák hallgatóinak ahhoz, hogy azok eredményes munkát végezhesse, nek a jegyzetkészítés módszereinek elsajátításában. A propagandista tehát necsak egyszerűen kiadja az anyagot jegyzetelésre, hanem nyújtson segítséget a politikai iskola hallgatóinak. He. lyes az is, ha tanulópárokat szervezünk, ha a gyengébb elvtársakat segítik a fejlettebbek. A jegyzetkészítésnél az első lépés az, hogy az olvasott anyagban előforduló legfontosabb részeiket aláhúzzuk, azaz megkeressük az Illető szövegrész lényegét. Amikor már ezt a munkát jól elvégeztük, altkor, miután már áttanulmányoztuk az egész anyagot, próbáljunk saját szavainkkal választ adni a szemináriumi füzetben megadott kérdésekre, amelyele végeredményben az anyag lényegét ölelik fel. Ez ellenőrőző munka is, mert hiszen 'saját magunkat ellenőrizzük, mennyiben értettük meg az anyag mondanivalóját. Ezután rátérhetünk a tulajdonképpeni jegyzetkészítésre, az irodalom kivonatolására. Fonlos, hogy jegyzetünk áttekinthető legyen, ne legyen zsúfolt. Ügyeljünk arra, hogy csak kivételes esetben másoljunk ki egyes részeltet az anyagból. Az egyes szövegrészek lényegét a saját szavainkkal kell összefoglalnunk. A jegyzetkészítés formai részére, a lejegyzelelt anyag taglalására, csoportosítására a későbbiekben fogunk visszatérni. • Sokkalta nehezebb feladat előtt állnak a jegyzetkészítésben azok az elvtársak, akik nem a szeminárum füzetben meglévő anyagot dolgozzák fel csupán, hanem többféle irodalmat kapnak az anyaghoz » ezek alapján kell jegyzetüket elkészíteniük. Ha ilyen esetben helytelen tanulási, helytelen jegyzetkészítési módszert alkalmazunk, bizony hamar belefáradunk a tanulásba, mégsem látjuk magunk előtt tisztán, világosan, összefüggéseiben aí anyagot. Nézzük meg, hogyan tanulnak azok az elvtársak, akik a helytelen munkamódszer miatt valójában hamar belefáradnak a tanulásba. összegyűjtik a kötelező irodalmat tartalmazó könyvedet, előveszik a jegyzetfüzetet, majd az első könyvet s megkezdik az anyag kivonalolását. Fogynak a könyvek, szaporodnak a füzetben a teleírt oldalak s az ilyen elvtárs elfárad a. tanulásban s egyre inkább úgy erzi, hogy nem érti az anyagot. Nyrivan. való, hogy ez a módszer helytelen. A helyes módszer az, ha mlndenekelőt" áttanulmányozzuk az anyag megadotf főkérdéseit s megjelöljük, milyen sorrendben olvassuk el a megadott Irodaimat. Ami'kor már átlátjuk az egész irodalmi anyagot, ismerjük az anyag főkérdéseit is. olvasás közben értékelni ie tudjuk az anyagot olyan szempontból, hogy az egyes részeket melyik főkéróés köré kell csoportosítanunk. Miulán . megállapítottuk a főkérdéseket és megállapítottuk az irodalom sorrendjét, megkezdjük az irodalmi anyag olvasását. Azt mondanunk sem kell. hogy lassan, minden mondatot alaposan átgondolva kell olvasnunk. Olvasás közben húzzuk alá a legfontosabb gondolatokat s egyúttal jelöljük meg az idegen kifejezéseket is, amelyeket nem értünk. Ezután az aláhúzott részeket ismét átolvassuk és ellenőrizzük, vájjon a legfontosabb részeket húztuk-e alá. Miután ezt is elvégeztük, az aláhúzott részek mondanivalóját saját szavainkkai lerögzítjük. Hangsúlyoznunk kell, hogy a saját szavainkkal, mert a másolásnak nincs semmi értelme, nem segít bennünket hozzá az anyag megértéséhez, nem nevel bennünket öállóságra, nem fejleszti kritikai készségünket. Szószerint csak kivételes esetben írjunk ki valamit az irrxfcrtómból, akkor, ha az a rész világosan, tömören foglalja egybe a szövegrész mondanivalóját Nyilvánvaló, hogy nem elegendő kijegyzetelni az irodalom legfontosabb megállapításait, hanem azokból le kell vonnunk a következtetéseket, vona'koztafnunk kel] a saját munkánkra, a régebben tanultakhoz, a mai időszerű kérdésekre. De necsak a sajál munkaterületünkre vonatkoztassuk a tanultakat, hanem országos és nemzetközi viszonylatban is vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket. Szólnunk kell még itt a jegyzef terjedelméről és formájáról. No jegyzeteljünk túl sokat, mert nem ez a jegyzetkészítés célja. Az ilyen jegyzet neon tölti be feladatát, elveszti gyakorlati értelmét. Természetesen, nem lehet megszabni, hogy például ennyi és "ennyi irodalomból ennyit és ennyit jegyzeteljünk, már csak azért sem, mert természetes, hogy a fontos és az általunk ismeretlen anyagból hosszabb, a kevésbbé fontos vagy már Ismert anyagból rövidebb jegyzetet kell készítenünk. Használjunk a jegyzetkészítéskor rövidítéseket, mert ez időmegtakarítást jelent. A jegyzetben sűrűn előforduló és közhasználatú szavakat rövidítsük le. Természetesen, itt sem szabad az ellenkező végletbe esni és olyan jegyzetet készíteni, amelyben magunk sem igazodunk ki később. A jegyzet legyen áttekinthető az. ért, hogy könnyebben tájékozódhassunk benne, másrészt azért, hogy később is javíthassunk benne, esetleg pótlólag beírhassunk egyes részeket. Az anyag fociméit mindig húzzuk alá, az alkérdéseket no a papír szélére, hanem beljebb írjuk ós számozzuk meg azokat. A világos, áttekln'hető jegyzet nagy segítséget nyújt az anyag elsajátításában. Lapunk vasárnapi számában közöljük a cikksorozaT befejező részéi, amelyben bemulatunk egy jól elkészített jegyzetet, nmelv Rákosi elvtársnak az MDP II. Kongreszszusán elmondott beszámolója egyik részletéből készült. Minta népnevelő értekezletet tart a jövő hét szerdáján, október 31-én délután 6 órakor Rókus H. i pártszervezel. Kossuth Lajos-sugárút 63. szám alatti székházába.! Rókus II. pártszervezet hajtotta végre Szegeden először a Szegedi Pártbizottság útmutatása alapján a népnevelő munka átszervezéséi. A jövő szerdai minta népnevelő értekezleten már beszámolnak a népnevelők az újjászervezés óta szer. zett tapasztalataikról. A minta népnevelő értekezlet ezért komoly tapasztalatokat nyújt Szeged többi alapszervezeti fv.nkciunáriusai, pártcsoportvezetői, valamint tömegszer. vezeti vezetői számára is,