Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-26 / 250. szám

2 PÉNTEK, 101. OKTÓBER 19­/ Az üzemi szakszervezet segítségével biztosan teljesítik felajánlásukat a Pick Szalámigyár dolgozói Az üzemek dolgozói lelkesen tet­ték meg felajánlásaikat a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának 'liszteletére. A fel­ajánlás óta a dolgozók úgy végzik munkájukat, hogy vállalásukat ne. csalt teljesítsék, hanem túl is tel­jesítsék. Ezt fogadták meg dolgo­zóink, de ezt a fogadalmukat csak akkor tudják valóra váltani, ha itiunkájulfc közben a nehézségek és akadályok leküzdésére megfe.elő tá­mogatást kapnak. Ezt a támoga­tást pedig a dolgozók elsősorban az üzemi szakszervezettől várják. Ha az üzemi szakszervezet tökéletesen hajtja végre feladatát, törődilk a dolgozókkal, minden segítséget meg­ad a számukra, a dolgozók lelke­sebben végzik munkájukat és ele­get is tudnak fenni november 7_re tett kötelezettségüknek). A Pick Szalámigyár üzemi szakszervezete — felismerve a szakszervezet segítségének jelen­tőségélt, állandóan segíti a dolgo­zókat munkájukban. A felajánlá­sok elhangzása óta pedig különösen nagy gondot fordít arra, hogy min. tlen segítséget megadjon a dolgo­zóknak. Szoros és állandó kapcso­latot tart a pártszervezettel, közö­sen beszélik meg a problémákat és a Párt segítségével fokozatosan há­rítják el az akadályokat és javít­ják ki a mutatkozó hibákat. A Pick Szalámigyárban régebben fennállt az a hiba, hogy a dolgo­zók egy része nem érezte át a munkafegyelem megszilárdításának fontosságát és a késések szinte napirenden voltak. A szakszervezet vezetősége felfi­gyelt erre a jelenségre és a késé­sek kiküszöbölése érdekében bizal­mi értekezletet hívott össze, ame­lyen ismertette a bizalmiakkal, hogy mennyire fontos a munkafe­gyelem megszilárdítása. Az aktívák eftffi az 'időtől kezdve személy szerint foglalkoztak a későn jö­vőkkel. Szabadidőben vagy a mun­ka végzése közben konkréten mu­tatlak rá arra, hogy egy-egy dol­gozó milyen kárt és veszteséget okoz népgazdaságunknak késésévei. Azóta teljesen megszűntek az üzem­ben a késések és a dolgozók ja­vaslatára ma már minden dolgozó 10—15 perccel hamarabb ér­kezik az üzembe, A munkafegyelem lazulása más formában is tapasztalható volt az üzemben. A késések megszűntek, de például Karai Mihály fjúmuiu kás kötöző, Gulyás Margit és Laj­ber Imréné nem tartották fontos­nak a 8 órai munkaidő teljes ki- ! Dobos József használását és a műszak végét jel-'" '" ző csengetéskor már ők teljesen felöltözve léptek ki a gyár kapu­ján, A szakszervezet és a Párt népnevelők felvilágosító munkája után mind a hárman belátták azt, hogy fegyelmezetlenségükkel az el­lenség malmára hajtják a vizet, ma már bevárták a műszak végét. Karai Mihály azóta a jól dolgozók közé tartozik és állandóan teljesítményét. Az üzemi szakszervezet vezető­sége ügyel arra is. hogy a terme­lés fokozása érdekében a műszaki vezetők 'is százszázalékban tegye­nek eleget kötelezettségüknek. Az­előtt megtörtént az, hogy ha a lift, vagv valamelyik gép elrom­lott, órákat kellett várni a gépek kijavítására, mert a műszakiak egész egyszerűen „van nekünk más dolgunk" szavakkal Intézték el az egészeit. A szakszervezet vezetősége értekezlet­re 'hívta ősszé a műszakiakat és konkréten világított rá arra, hogy m'ilyen fon'ros a hibás gépek azon­nali kijavítása. Ezen túlmenően pedig segítséget nyújtott a műsza­kiaknak a munka jobb megszerve­zéséhez A műszakiak megértették, hogy ők is dőntö szerepet töltenek be a szocializmus építése terén és azóta nem fordulnak elő ilyen hi­bák az üzemben. NSMTV gondot fordítanak a mnn­szélesitésére is és az ifjúmunkások kai való foglalkozásra. Állandóan ügyel arra, hogy az Ifjúmunkások jó szakemberek legyenek s így az üzem sztahánovistái, ólmunkásai és legjobb dolgozói mellé osztják be a fiatalokat Pécsi Sándor és Gé esi Ferenc ifjúmunkás nemrégen csak 70—7ö százalékos teljesít ményt ért el. Az üzemi szakszer vezet élenjáró dolgozók közé osz totfa be őket és így 100 százalék fölé emelkedett teljesítményük. azóta 122, Faius László és Kiss Ferenc 112 száza léfcot teljesít. Orsolya Andrásné KucscTa Istvánná is így emelte tel jesítményét rövid idő alatt 80—90 százalékról 123, illetve 132 száza lékra. Az üzemi szakszervezet vezelő sége így segíti a dolgozókat a ter melés fokozásában. A prob.émákat minden esetben megbeszélik a párt­emeli szervezettel és úgy nyújtanak seg t. ségöi az üzemi dolgozóknak. Mind­ezek mellett nagy gondot fordíta­nak a verseny nyilvánosságának biztosítására s ezzel is nagyban segítik hozzá a dolgozókat te.je­sítményük fokozásához. A dolgozók pedig megszerették a szakszervezet vezetőségét. Minden kisebb-nagyobb problémájukkal a szakszervezethez fordulnak, mert tapasztalhatjuk azt, hogy a szakszervezettől jelen­tős segítséget kapnak munkájuk végzéséhez. Látják, hogy a szak­szervezet a Párt segítségével tesz eleget feladatának és így a segítség egyetlen esetben sem marad el. Ezért tették meg bátran felaján­lásukat a Pick Szalámigyár dolgo. zói és ezért végzik lelkesen mur kájukat, .mert tudják, hogy ahol az üzemi szakszervezet, az üzemi pártszervezetre támaszkodva végzi feladatát, ott le tudnak küzdeni minden akadályt és november 7-én emelt fővel állhatnak meg a többi üzemek dolgozói előtt, mert amit kamódszer átadási mozgalom ki- vállaltak, art teljesítik ás. Gyertek lányok vasipari tanulónak! A „VorSs Csillog" lánytanulóotfhon tagjai lelkesen vesznek részt a tanulóíoborzási munkában Hol láttak először őket? Igen, a hadseregben. A szabadságot, őrá. met, jövőt hozó hadsereg erős, büszke harcosai között láttuk az első katonasapka alá szorított, vál­lig érő szőke hajat. Csodálkoz­tunk még akkor. Katonalányok? S nem is csak a távíró mellett ülve. nem is csak mint egészségügyi, vagy más könnyebb, afféle „női" munkát végezve. Az alig lélekzö, alig élö városunkra törő német repülőgépekre tüzelő hosszúcsövü légelhárító dgyúk mellett, a pon. lonhídon átdübörgő harckocsik tornyában állva, a gépkocsik kor­mánykerekénél, a nehéz műszaki munkában, s esőben, fagyban, nyárban, a munka vagy a harc ne. hezében is együtt a férfiakkal, kö­zösen emelve a közös terhet. Ott álltak minden poszton a szovjet nők, akiket a Sztálini Alkotmány felemelt a férfiak mellé jogban s kötelességben is. A gyengébb nem" társsá vált. harcos társsá, s társsá a munkában is. Nekünk furcsa volt ez előszór, sokaknak még ma is furcsa, ha nőt látnak állni olyan helyen, ami férfi számára is komoly erőieszí­tést követel, mert a szovjet nők példája nyomán a mi asszonyaink, lányaink is helyet kértek a fér­fiak mellett. Először a traktoron, aztán az építőiparban, a közieke. désben lógták meg egyre többen a szerszám nyelét, a íütölapáto vagy az indítókart. S az „egyenlő munkáért — egyenlő bért" jel­szava biztosíték volt az ellen, hogy o lenézett női munka megbecsült tevékenységgé váljék. S nemrégen a házak ialán meg­jelent a felhívás: „Gyertek lányok vasipari tanulónak!" Már nem fél­lek a lányok, már nem volt bi­zonytalanság, hiszen az átképzős női esztergályosok, lakatosok, ön­lök teljesítményei közismertekké váltak. S ha tétováztak az első lépéseknél, átsegítette ezeken az iparban elhelyezkedő lányokat . a tanuló-otthon rendszer. Különösen a faluról az iparba özönlő lányok számára jelentett nagy segítséget. Megszűnt a hónapos szobákban, zugíakásokban töltött élet, minden szégyenével együtt. Október elején volt egy éve, hogy a Sztálin-kőrúton járók fi. gyelme a Kálvária-utca sarkán ál­Jó nagy sárga épület leié fordult. Az udvaron, a szobákban, a fo­lyósokon, lányok mindenfelé. Volt aki esetlenül bukdácsolt a szokat­lan. bő overallban, volt aki már egy saakmunkás öntudatával és komolyságával járt kelt a többiek között. Az egy faluról, vagy vá­rosból jöttek kis csoportba tömö­rüllek. De az ismerkedés gyor­san ment. A közös élet hamarosan közös örömöket hozott. Már nem nézték haraggal, vagy bizalmatla­nul egymást. Először csak egy-egy mosoly vagy apró segítés a mun­kában, s létrejött az az otthoni légkör, ahol a szívnek sincs sem­ml titka. A közös cél, a közös munka erős, jókedvű kollektívát szervezett a Vörös Csillag leány­tanulóotthonban. Nem hosszú egy év, de milyen sokat, mennyi élményt jelent egy év, ha a közösségi élet teszi szép­pé. Uj emberek születnek egy-egy ilyen évben, akik már leéltek né­hány fiatal, gondtalan évet, de ma. guk ls úgy érzik, hogy akkor szü­lettek valóban, nemrégen lettek emberré; jobb, öntudatos, igazabb emberré. A közösség nagy kohó. Az ércből kiválasztja az acélt, s felszínre dobja a salakot. A Vörös Csillagban is Igy volt. 68 leánytanulóval indult az ott­hon. Különböző szakmák munkásai voltak. Az első hónapok a módszer próbálgatásával teltek el — ho­gyan lehet jó szakmunkásokká, szocialista emberekké nevelni a lányokat. Aztán tavaly decemberben új nevelő került az otthonba: Lan­tos Jolán. Januárban már 6 volt az igazgató. S ezután következett egy olyan hónap, amelyre sokáig visszaemlékezik Lantos elvtársnő. Harc folyt• a rendért, az otthon — és a munkafegyelem megszilárdt fásáért, és volt olyan hét, mikor ötször ült össze a fegyelmi bizott­ság, hogy ítéletet hozzon a kollek­tív rend ellen elkövetelt vétségek miatt. De a közösség sikerrel vív­ia meg a harcot. Azt a négy le. ányt, akiket semilyen eszközökkel nem lehetett hozzászoktatni a fe­gyelmezett életmódhoz — eltávolí­tották az otthonból. Rend fett. Végetért az élelmi­szerek felelőtlen kezelése, meg. szűntek a kimaradások, s olyan tiszta fett az otthon, hogy mindig megnyerte a versenyt a szomszé­dos flúotthonnal szemben. S azóta megszűntek a fegyelmik is. Egyre ritkábban fordul elő hogy valame­lyik leánnyal szemben szigorúbb eszközökhöz kell nyúlni. Lantos Jolán mosolyogva em. lékszik már ezekre az időkre. — Megtanultam a tllolást, villany, szerelést, voltam számtan-, ma. gyár-, vegytantanár — mondja. Egy éve hét kitűnő tanuló volt. ma pedig 19.en vannak kitűnők. Pedig azóta sokan jöttek újak. Már csak 9-en vannak az „alapí­tók" közül. Tóth Júlia, az otthon, titkár, Kókai Marika, Combos Er­zsi, Dancsó Irén, Rozinger Rozika, Kádár Irén, Tisza Marika meg Ko­tormán Manyi az „otthon granja­lonja." ök legjobb segítői az igaz­gatónőnek ma is. A sok új tag ne­velése éppen elég dolgot ad mind. nyáluknak. Most ők is résztvesznek a tanuló­toborzásban. Esténkint, a mozielő­adások előtt, ipari tanulócsoport jelenik meg a színpadon, s egy­egy aranygombos-egyenruhás le­ány elmondja saját életét —, ho­gyan lett ipari tanuló, milyen a tanulóotthon, s hogy milyen élete van ebben a mi szép, virágzó ha­zánkban az új szakmunkás jelöl­teknek. az ipari tanuló leányoknak. S biztatásként felhangzik a tc­borzó-csasztuska: „Egy a vége, tudiuk azt, akár [többszáz szónak, Gyertek fiúk, leányok közénk [tanúlónak". Szép élet, szép jövő. Akármelyik Hatal boldogan vállalhatja ezt a jövőt, a szocialista Magyarország új szakmunkásai között, helytállni hazánk erősödéséért. Az ipari üzemek példája nyomán versenyt Indítottak u szegedi ke. rcskedelml vállalatok is: kl tud­ja több, jobb munkával, fokozot­tabb takarékossággal ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 34. évfordulóját, A keres, kcde'eni dolgozói Igérelet tettek Rákosi elvtársnak, hogy ennek a versenynek a során is bebizonyít­ják: foglalkozásuk neve nem ér­demtelenül szoeiullsta kereskede­lem. Dolgozó népüuk örömmel fo_ gadta ezeket a felajánlásokat s szívesen segili is a kereskedelem dolgozóit, hogy betarthassák Rá­kosi elvtársnak adolt szavukat, A dolgozók azonban a segítésen túl­menően ellenőrzik is a felajánlá­sok teljesítését, mivel éppen a kereskedelem az a terü'el, mely leggyakrabban — szinte a nap minden percében — gyakorlati kapcsolatban áll a dolgozó tö­megekkel. Számos szép dolgot belevettek felajánlásukba a kereskedők, de kl kellene bővíteni ezt a foga­dalmat pár olyan dologgal, ami ugyan nem kiértékelhető, mégis igen helyes volna, ha megvaló­sulna ebben a versenyszakaszban. De érzékeltessük talán egy-két konkrét példával, mire gondolunk: a Dugonics-tér sarkán lévő áru­déban igen nagy forgalom volt u minap. Jöttek a gyárból hbznfeté tartó mnnkásasszonyok, de türel­mesen várakoztak, míg rájuk ke­ril' a kiszolgálás sora. A kiszol­gáló segéd hirtelen otthagyta a várakozó vevőket, az ajtó felé sietett és buzgón kezdett hajion., gani egy „hölgy" előtt: „Csóko­lom a kezelt, nagyságos asszo­nyom! Ha érdekli, friss túróval tiidnnk szolgálni... Erre lessék parancsolná!... — Ez a kiszol­gáló legalább harminc dolgozó asszonyt várakoztatott, arról nem Is beszélve: ezekkel szemben nem jutott eszébe, hogy ajánlgassa a friss túrót. Amint azonban belé­pett a „hölgy", a „nagyságos asszony", azonnal eszébe jutott az árucikk ajánlgatása. Egy másik árudába idős néni­ke lépett be. Nem sokan voltak az üzletben. A nénike jegycsomót nyújt oda az eladónak: „Nézze már meg lelkem, adnak-e még erre a Jegyre kenyeret?" Az el­adó felületesen rápillant a jegyre. „Erre nem adunk ki!" — mond­ja szinte gorombán. „Hát akkor melyikre..." — próbálkozik a néni újra, mire a segéd durván ráförmed: „De értetlen maga ma­mám! Értse meg, hogy erre a jegyre nem adunk kl és kész!" Ezekkel a szavakkal ellöki az idős munkásasszony jegyeket tar­tó kezét s nyugodtan nekiáll má­sik kartársával beszélgetni, a né. ni pedig majdnem sírva távozik az üzletből. Sajnos, lehetne még tovább ls sorolni az Ilyen arcpirító jelene­teknek sokaságát. Bizonyos ese­tekről az üzletekben lévő panasz­könyvek beszélnek, más eselek nem fordulnak elő a panaszköny­vekben, mert a panaszt tevő ve­vők eddig még nem tapasztalták, liogy a vállalatok vezetői valóban erélyesen kivizsgálták volna a nanászokat s a bűnösöket, mu­lasztókat példásan megbüntették velna. Legyen hát a kereskedelmi vál­tnlatok versenyének egyik Igen lé­nyeges pontja a vevőkkel való bá­násmód megjavítása. Keljenek ver­senyre az üzletek dolgozói, kl ludja az udvarias — de nem szol* gal — kiszolgáláson keresztül még jobban megszerettetni n vásárló dolgozókkal Izmosodó, erősödő szoeiullsta kereskedelmünket. Be­szélgetések során számtalanszor érintettük már a kereskedőkkel ezt a kérdést s ők szeretnek visz­szavágnl azzal, hogy az üzlelek-i ben bizony a vevők sem viselked­nek mindig a legkifogástalanab­bul. Mondjuk meg: ez igy Igaz­De kérdezzük: ha egy vevő ne­velellenségelt az eladó még vnsko­sabb ncveletlenségekkel Igyekszik megkontrázni, hova fajul akkor ez a viszony? Igen! Egyes vevők Idegesek, türelmetlenek. nem akarják megérteni, hogy az ellátás terén mutatkozó nehézségeknek okai nem a kereskedelem dolgo. zói. Ml a teendő ezekkel szemben? A szép szó, nyngodt, magabiztos nevelő munka. A kereskedelem dol­gozóinak Is alapot adott ehhez a nevetőmuukához Bákosi elvtárs vasárnap elhangzott tatabányai beszéde A kővetkezőket mondot­ta többek között: „••.ba rot erőinket valamilyen feladatra összpontosítjuk, azt a feladatot meg is fogjuk oldani. Ez vonat­kozik a zsír- és húshiányra is. Az elvtársak e kérdés megoldásá­nak megvalósításához azzn! járul­hatnak hozzá, ha fegyelmezetlen bevárják azt a nem hosszú időt. ainl után ezt a kérdést is meg­oldjuk." Árudálnkban a munka minősé­gének megjavításában dSnlő sze­rep jut a vezetőségnek. Ök a fe­lelősek azért, hogy a dolgozók panaszai ne maradjanak pusztába kiáltott szavak, ők a felelősek azért, hogy a panaszkönyvekbe be­írt sorok valóban okmány jelen­tőségéve! bírjanak. A különböző kereskedelmi vállalatok vezetőt vizsgáljanak kl minden panaszt, iie elégedjenek meg a bepanaszolt áruüal dolgozó esetleges mentsé­geivel, hanem Igyekezzenek kap­csolatot teremteni magával a Pa­naszttevővel is. Ha bebizonyoso­dott, hogy a panasz jogos, a hi­ba elkövetőjét felelősségre kell vonni és gondoskodni kell arról, hogy súlyosabb esetekben erről a feleiősségrevonásról az a dolgozó is értesüljön — ha máskép nem, a sajtó nyilvánossága útján —aki a panaszt emelte. Helyes tehát, hogy kereskedel­mi vállalatainknál az ipari tize" mek példája nyomán verseny In" dult november 7 mélló megün­neplésére, de okvetlenül sziiksés ges, hogy a kereskedelem dolgo. zól ennél a versenynél minden eddiginél jobban fontolóra vegyék azokat a szempontokat, melyeket most ebben a cikkünkben felve­tettünk. Igen szép eredményeket vallhatnak magukénak a kereske­delmi dolgozók s most szaporít­sák sikereik számát azzal, hogy kiküszöbölik munkájukból a fi­gyelmes kiszolgálás, az udvarias bánásmód területén mutatkozó hlánvosságokat, felszámolják a megkülönböztetés, dolgozókkal, egyszerűbb emberekkel szembeni lekezelés, pökhendi hányavetiség, gorombáskodás kapltadsla keres­kedelemből Ittragadt esökevényeit. Induljon meg a harc ezeknek a hiányosságoknak a felszámo'ásá­ért, akkor bizonyára nem lesz eredménytelen a kereskedelmi vál­lalatok november 7-1 -ervnye! A vasnrnnni hfíkpgvfflésen Szemtanú száma! be a Koreai nép hös harcáról Albániában megsemmisítettek hét angol kémet Tirana (ATA). Az Albán Nép­köztársaság közbiztonság ezervei legutóbb a lakosság segítségével az angol titkosszolgálat által albán te. rületen ejtőernyővel leengedett hét kémet é6 szabotört tettek ártal­matlanná. Egy kémet élve elfog­tak, a többit tűzharcban megsem­misítették. Földfoglalások Észak- és Közép-Olaszországban Abruzzohan a Luco dei Marsi-i mezőgazdasági munkások elfoglal­ták Torion ia hercegnek, Ola&zor­Rónia, (MTI). A "Ferrara tarto­mányban lévő Argenta vidékén a szegényparasztság megkezdte a pa­rasztokon megillető urasági földek elfoglalását. A mozgatómban sok­ezer földnélküli piraszt vesz részt. Korea valaha távoli ország volt számunkra, mert népét nem ismer­tük. de ma már a szívünkben él. Beírta nevét a világ minden népé­nek sorsába, amely a szabadságért és a békéért harcol. A nemzetközi szolidaritás legforróbb érzésével tekintünk már több, mint egy éve Korea fe'é s a szerszám gyorsab­ban jár a kezünkben, nagyobb len­dületet kap a munka, amikor arra gondolunk, hogy minden órával, minden jól kihasznált perccel a békét erősítjük s az imperialistákra mérünk csapást, akik embertelen ke. gyetlenséggel pusztítják Korea bé­kés népét. Minden családját szerető dolgozó asszony valahánygzor Ko­reáról hall, összeszorul a szive és még féltőbb szeretettel szorítja ma. gához gyermekét, de ugyanakkor minden becsületes dolgozóval együtt szág legnagyobb földesurának egyik I még nagyobb gyűlölettel éa harcos birtoká't. 1 elszántsággal gondol azokra, akik' pusztítást és szenvedést zúdítottak Koreára. A Koreában járt magyar nökül­döttség egyik tagja, Zalka Margit elvtársnő most hírül hozza Szeged dolgozóinRk azt is, amit eddig csak a jelentésekből olvashattunk. Va. sámap déle.őtt 10 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban meg­rendezésre kerülő békegyűlésen élő­szóval számol be arról a hősi el­szántságról és élniakarásról, a szabadság győzelmébe vetett hitről, amellyel a koreai nép helytáll a szabadságáért és békéjéért vívott harcban- A békegyűlésre — ame­lyet a Városi Békebizottság, az MNDSZ és az MSZT szegedi tit­kársága rendez _ minden dolgozót szívesen látnak- Azok számára, akik nem férnének be a színházba, hangszórón közvetítik a Szabad­ság-mozi helyiségében a beszámoló békegyűlést.

Next

/
Thumbnails
Contents