Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-26 / 250. szám

2 PÉNTEK, 101. OKTÓBER 19/ Az üzemi szakszervezet segítségével biztosan teljesítik felajánlásukat a Pick Szalámigyár dolgozói Az üzemek dolgozói lelkesen tették meg felajánlásaikat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának 'liszteletére. A felajánlás óta a dolgozók úgy végzik munkájukat, hogy vállalásukat ne. csalt teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. Ezt fogadták meg dolgozóink, de ezt a fogadalmukat csak akkor tudják valóra váltani, ha itiunkájulfc közben a nehézségek és akadályok leküzdésére megfe.elő támogatást kapnak. Ezt a támogatást pedig a dolgozók elsősorban az üzemi szakszervezettől várják. Ha az üzemi szakszervezet tökéletesen hajtja végre feladatát, törődilk a dolgozókkal, minden segítséget megad a számukra, a dolgozók lelkesebben végzik munkájukat és eleget is tudnak fenni november 7_re tett kötelezettségüknek). A Pick Szalámigyár üzemi szakszervezete — felismerve a szakszervezet segítségének jelentőségélt, állandóan segíti a dolgozókat munkájukban. A felajánlások elhangzása óta pedig különösen nagy gondot fordít arra, hogy min. tlen segítséget megadjon a dolgozóknak. Szoros és állandó kapcsolatot tart a pártszervezettel, közösen beszélik meg a problémákat és a Párt segítségével fokozatosan hárítják el az akadályokat és javítják ki a mutatkozó hibákat. A Pick Szalámigyárban régebben fennállt az a hiba, hogy a dolgozók egy része nem érezte át a munkafegyelem megszilárdításának fontosságát és a késések szinte napirenden voltak. A szakszervezet vezetősége felfigyelt erre a jelenségre és a késések kiküszöbölése érdekében bizalmi értekezletet hívott össze, amelyen ismertette a bizalmiakkal, hogy mennyire fontos a munkafegyelem megszilárdítása. Az aktívák eftffi az 'időtől kezdve személy szerint foglalkoztak a későn jövőkkel. Szabadidőben vagy a munka végzése közben konkréten mutatlak rá arra, hogy egy-egy dolgozó milyen kárt és veszteséget okoz népgazdaságunknak késésévei. Azóta teljesen megszűntek az üzemben a késések és a dolgozók javaslatára ma már minden dolgozó 10—15 perccel hamarabb érkezik az üzembe, A munkafegyelem lazulása más formában is tapasztalható volt az üzemben. A késések megszűntek, de például Karai Mihály fjúmuiu kás kötöző, Gulyás Margit és Lajber Imréné nem tartották fontosnak a 8 órai munkaidő teljes ki- ! Dobos József használását és a műszak végét jel-'" '" ző csengetéskor már ők teljesen felöltözve léptek ki a gyár kapuján, A szakszervezet és a Párt népnevelők felvilágosító munkája után mind a hárman belátták azt, hogy fegyelmezetlenségükkel az ellenség malmára hajtják a vizet, ma már bevárták a műszak végét. Karai Mihály azóta a jól dolgozók közé tartozik és állandóan teljesítményét. Az üzemi szakszervezet vezetősége ügyel arra is. hogy a termelés fokozása érdekében a műszaki vezetők 'is százszázalékban tegyenek eleget kötelezettségüknek. Azelőtt megtörtént az, hogy ha a lift, vagv valamelyik gép elromlott, órákat kellett várni a gépek kijavítására, mert a műszakiak egész egyszerűen „van nekünk más dolgunk" szavakkal Intézték el az egészeit. A szakszervezet vezetősége értekezletre 'hívta ősszé a műszakiakat és konkréten világított rá arra, hogy m'ilyen fon'ros a hibás gépek azonnali kijavítása. Ezen túlmenően pedig segítséget nyújtott a műszakiaknak a munka jobb megszervezéséhez A műszakiak megértették, hogy ők is dőntö szerepet töltenek be a szocializmus építése terén és azóta nem fordulnak elő ilyen hibák az üzemben. NSMTV gondot fordítanak a mnnszélesitésére is és az ifjúmunkások kai való foglalkozásra. Állandóan ügyel arra, hogy az Ifjúmunkások jó szakemberek legyenek s így az üzem sztahánovistái, ólmunkásai és legjobb dolgozói mellé osztják be a fiatalokat Pécsi Sándor és Gé esi Ferenc ifjúmunkás nemrégen csak 70—7ö százalékos teljesít ményt ért el. Az üzemi szakszer vezet élenjáró dolgozók közé osz totfa be őket és így 100 százalék fölé emelkedett teljesítményük. azóta 122, Faius László és Kiss Ferenc 112 száza léfcot teljesít. Orsolya Andrásné KucscTa Istvánná is így emelte tel jesítményét rövid idő alatt 80—90 százalékról 123, illetve 132 száza lékra. Az üzemi szakszervezet vezelő sége így segíti a dolgozókat a ter melés fokozásában. A prob.émákat minden esetben megbeszélik a pártemeli szervezettel és úgy nyújtanak seg t. ségöi az üzemi dolgozóknak. Mindezek mellett nagy gondot fordítanak a verseny nyilvánosságának biztosítására s ezzel is nagyban segítik hozzá a dolgozókat te.jesítményük fokozásához. A dolgozók pedig megszerették a szakszervezet vezetőségét. Minden kisebb-nagyobb problémájukkal a szakszervezethez fordulnak, mert tapasztalhatjuk azt, hogy a szakszervezettől jelentős segítséget kapnak munkájuk végzéséhez. Látják, hogy a szakszervezet a Párt segítségével tesz eleget feladatának és így a segítség egyetlen esetben sem marad el. Ezért tették meg bátran felajánlásukat a Pick Szalámigyár dolgo. zói és ezért végzik lelkesen mur kájukat, .mert tudják, hogy ahol az üzemi szakszervezet, az üzemi pártszervezetre támaszkodva végzi feladatát, ott le tudnak küzdeni minden akadályt és november 7-én emelt fővel állhatnak meg a többi üzemek dolgozói előtt, mert amit kamódszer átadási mozgalom ki- vállaltak, art teljesítik ás. Gyertek lányok vasipari tanulónak! A „VorSs Csillog" lánytanulóotfhon tagjai lelkesen vesznek részt a tanulóíoborzási munkában Hol láttak először őket? Igen, a hadseregben. A szabadságot, őrá. met, jövőt hozó hadsereg erős, büszke harcosai között láttuk az első katonasapka alá szorított, vállig érő szőke hajat. Csodálkoztunk még akkor. Katonalányok? S nem is csak a távíró mellett ülve. nem is csak mint egészségügyi, vagy más könnyebb, afféle „női" munkát végezve. Az alig lélekzö, alig élö városunkra törő német repülőgépekre tüzelő hosszúcsövü légelhárító dgyúk mellett, a pon. lonhídon átdübörgő harckocsik tornyában állva, a gépkocsik kormánykerekénél, a nehéz műszaki munkában, s esőben, fagyban, nyárban, a munka vagy a harc ne. hezében is együtt a férfiakkal, közösen emelve a közös terhet. Ott álltak minden poszton a szovjet nők, akiket a Sztálini Alkotmány felemelt a férfiak mellé jogban s kötelességben is. A gyengébb nem" társsá vált. harcos társsá, s társsá a munkában is. Nekünk furcsa volt ez előszór, sokaknak még ma is furcsa, ha nőt látnak állni olyan helyen, ami férfi számára is komoly erőieszítést követel, mert a szovjet nők példája nyomán a mi asszonyaink, lányaink is helyet kértek a férfiak mellett. Először a traktoron, aztán az építőiparban, a közieke. désben lógták meg egyre többen a szerszám nyelét, a íütölapáto vagy az indítókart. S az „egyenlő munkáért — egyenlő bért" jelszava biztosíték volt az ellen, hogy o lenézett női munka megbecsült tevékenységgé váljék. S nemrégen a házak ialán megjelent a felhívás: „Gyertek lányok vasipari tanulónak!" Már nem féllek a lányok, már nem volt bizonytalanság, hiszen az átképzős női esztergályosok, lakatosok, önlök teljesítményei közismertekké váltak. S ha tétováztak az első lépéseknél, átsegítette ezeken az iparban elhelyezkedő lányokat . a tanuló-otthon rendszer. Különösen a faluról az iparba özönlő lányok számára jelentett nagy segítséget. Megszűnt a hónapos szobákban, zugíakásokban töltött élet, minden szégyenével együtt. Október elején volt egy éve, hogy a Sztálin-kőrúton járók fi. gyelme a Kálvária-utca sarkán álJó nagy sárga épület leié fordult. Az udvaron, a szobákban, a folyósokon, lányok mindenfelé. Volt aki esetlenül bukdácsolt a szokatlan. bő overallban, volt aki már egy saakmunkás öntudatával és komolyságával járt kelt a többiek között. Az egy faluról, vagy városból jöttek kis csoportba tömörüllek. De az ismerkedés gyorsan ment. A közös élet hamarosan közös örömöket hozott. Már nem nézték haraggal, vagy bizalmatlanul egymást. Először csak egy-egy mosoly vagy apró segítés a munkában, s létrejött az az otthoni légkör, ahol a szívnek sincs semml titka. A közös cél, a közös munka erős, jókedvű kollektívát szervezett a Vörös Csillag leánytanulóotthonban. Nem hosszú egy év, de milyen sokat, mennyi élményt jelent egy év, ha a közösségi élet teszi széppé. Uj emberek születnek egy-egy ilyen évben, akik már leéltek néhány fiatal, gondtalan évet, de ma. guk ls úgy érzik, hogy akkor születtek valóban, nemrégen lettek emberré; jobb, öntudatos, igazabb emberré. A közösség nagy kohó. Az ércből kiválasztja az acélt, s felszínre dobja a salakot. A Vörös Csillagban is Igy volt. 68 leánytanulóval indult az otthon. Különböző szakmák munkásai voltak. Az első hónapok a módszer próbálgatásával teltek el — hogyan lehet jó szakmunkásokká, szocialista emberekké nevelni a lányokat. Aztán tavaly decemberben új nevelő került az otthonba: Lantos Jolán. Januárban már 6 volt az igazgató. S ezután következett egy olyan hónap, amelyre sokáig visszaemlékezik Lantos elvtársnő. Harc folyt• a rendért, az otthon — és a munkafegyelem megszilárdt fásáért, és volt olyan hét, mikor ötször ült össze a fegyelmi bizottság, hogy ítéletet hozzon a kollektív rend ellen elkövetelt vétségek miatt. De a közösség sikerrel vívia meg a harcot. Azt a négy le. ányt, akiket semilyen eszközökkel nem lehetett hozzászoktatni a fegyelmezett életmódhoz — eltávolították az otthonból. Rend fett. Végetért az élelmiszerek felelőtlen kezelése, meg. szűntek a kimaradások, s olyan tiszta fett az otthon, hogy mindig megnyerte a versenyt a szomszédos flúotthonnal szemben. S azóta megszűntek a fegyelmik is. Egyre ritkábban fordul elő hogy valamelyik leánnyal szemben szigorúbb eszközökhöz kell nyúlni. Lantos Jolán mosolyogva em. lékszik már ezekre az időkre. — Megtanultam a tllolást, villany, szerelést, voltam számtan-, ma. gyár-, vegytantanár — mondja. Egy éve hét kitűnő tanuló volt. ma pedig 19.en vannak kitűnők. Pedig azóta sokan jöttek újak. Már csak 9-en vannak az „alapítók" közül. Tóth Júlia, az otthon, titkár, Kókai Marika, Combos Erzsi, Dancsó Irén, Rozinger Rozika, Kádár Irén, Tisza Marika meg Kotormán Manyi az „otthon granjalonja." ök legjobb segítői az igazgatónőnek ma is. A sok új tag nevelése éppen elég dolgot ad mind. nyáluknak. Most ők is résztvesznek a tanulótoborzásban. Esténkint, a mozielőadások előtt, ipari tanulócsoport jelenik meg a színpadon, s egyegy aranygombos-egyenruhás leány elmondja saját életét —, hogyan lett ipari tanuló, milyen a tanulóotthon, s hogy milyen élete van ebben a mi szép, virágzó hazánkban az új szakmunkás jelölteknek. az ipari tanuló leányoknak. S biztatásként felhangzik a tcborzó-csasztuska: „Egy a vége, tudiuk azt, akár [többszáz szónak, Gyertek fiúk, leányok közénk [tanúlónak". Szép élet, szép jövő. Akármelyik Hatal boldogan vállalhatja ezt a jövőt, a szocialista Magyarország új szakmunkásai között, helytállni hazánk erősödéséért. Az ipari üzemek példája nyomán versenyt Indítottak u szegedi ke. rcskedelml vállalatok is: kl tudja több, jobb munkával, fokozottabb takarékossággal ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját, A keres, kcde'eni dolgozói Igérelet tettek Rákosi elvtársnak, hogy ennek a versenynek a során is bebizonyítják: foglalkozásuk neve nem érdemtelenül szoeiullsta kereskedelem. Dolgozó népüuk örömmel fo_ gadta ezeket a felajánlásokat s szívesen segili is a kereskedelem dolgozóit, hogy betarthassák Rákosi elvtársnak adolt szavukat, A dolgozók azonban a segítésen túlmenően ellenőrzik is a felajánlások teljesítését, mivel éppen a kereskedelem az a terü'el, mely leggyakrabban — szinte a nap minden percében — gyakorlati kapcsolatban áll a dolgozó tömegekkel. Számos szép dolgot belevettek felajánlásukba a kereskedők, de kl kellene bővíteni ezt a fogadalmat pár olyan dologgal, ami ugyan nem kiértékelhető, mégis igen helyes volna, ha megvalósulna ebben a versenyszakaszban. De érzékeltessük talán egy-két konkrét példával, mire gondolunk: a Dugonics-tér sarkán lévő árudéban igen nagy forgalom volt u minap. Jöttek a gyárból hbznfeté tartó mnnkásasszonyok, de türelmesen várakoztak, míg rájuk keril' a kiszolgálás sora. A kiszolgáló segéd hirtelen otthagyta a várakozó vevőket, az ajtó felé sietett és buzgón kezdett hajion., gani egy „hölgy" előtt: „Csókolom a kezelt, nagyságos asszonyom! Ha érdekli, friss túróval tiidnnk szolgálni... Erre lessék parancsolná!... — Ez a kiszolgáló legalább harminc dolgozó asszonyt várakoztatott, arról nem Is beszélve: ezekkel szemben nem jutott eszébe, hogy ajánlgassa a friss túrót. Amint azonban belépett a „hölgy", a „nagyságos asszony", azonnal eszébe jutott az árucikk ajánlgatása. Egy másik árudába idős nénike lépett be. Nem sokan voltak az üzletben. A nénike jegycsomót nyújt oda az eladónak: „Nézze már meg lelkem, adnak-e még erre a Jegyre kenyeret?" Az eladó felületesen rápillant a jegyre. „Erre nem adunk ki!" — mondja szinte gorombán. „Hát akkor melyikre..." — próbálkozik a néni újra, mire a segéd durván ráförmed: „De értetlen maga mamám! Értse meg, hogy erre a jegyre nem adunk kl és kész!" Ezekkel a szavakkal ellöki az idős munkásasszony jegyeket tartó kezét s nyugodtan nekiáll másik kartársával beszélgetni, a né. ni pedig majdnem sírva távozik az üzletből. Sajnos, lehetne még tovább ls sorolni az Ilyen arcpirító jeleneteknek sokaságát. Bizonyos esetekről az üzletekben lévő panaszkönyvek beszélnek, más eselek nem fordulnak elő a panaszkönyvekben, mert a panaszt tevő vevők eddig még nem tapasztalták, liogy a vállalatok vezetői valóban erélyesen kivizsgálták volna a nanászokat s a bűnösöket, mulasztókat példásan megbüntették velna. Legyen hát a kereskedelmi váltnlatok versenyének egyik Igen lényeges pontja a vevőkkel való bánásmód megjavítása. Keljenek versenyre az üzletek dolgozói, kl ludja az udvarias — de nem szol* gal — kiszolgáláson keresztül még jobban megszerettetni n vásárló dolgozókkal Izmosodó, erősödő szoeiullsta kereskedelmünket. Beszélgetések során számtalanszor érintettük már a kereskedőkkel ezt a kérdést s ők szeretnek viszszavágnl azzal, hogy az üzlelek-i ben bizony a vevők sem viselkednek mindig a legkifogástalanabbul. Mondjuk meg: ez igy IgazDe kérdezzük: ha egy vevő nevelellenségelt az eladó még vnskosabb ncveletlenségekkel Igyekszik megkontrázni, hova fajul akkor ez a viszony? Igen! Egyes vevők Idegesek, türelmetlenek. nem akarják megérteni, hogy az ellátás terén mutatkozó nehézségeknek okai nem a kereskedelem dolgo. zói. Ml a teendő ezekkel szemben? A szép szó, nyngodt, magabiztos nevelő munka. A kereskedelem dolgozóinak Is alapot adott ehhez a nevetőmuukához Bákosi elvtárs vasárnap elhangzott tatabányai beszéde A kővetkezőket mondotta többek között: „••.ba rot erőinket valamilyen feladatra összpontosítjuk, azt a feladatot meg is fogjuk oldani. Ez vonatkozik a zsír- és húshiányra is. Az elvtársak e kérdés megoldásának megvalósításához azzn! járulhatnak hozzá, ha fegyelmezetlen bevárják azt a nem hosszú időt. ainl után ezt a kérdést is megoldjuk." Árudálnkban a munka minőségének megjavításában dSnlő szerep jut a vezetőségnek. Ök a felelősek azért, hogy a dolgozók panaszai ne maradjanak pusztába kiáltott szavak, ők a felelősek azért, hogy a panaszkönyvekbe beírt sorok valóban okmány jelentőségéve! bírjanak. A különböző kereskedelmi vállalatok vezetőt vizsgáljanak kl minden panaszt, iie elégedjenek meg a bepanaszolt áruüal dolgozó esetleges mentségeivel, hanem Igyekezzenek kapcsolatot teremteni magával a Panaszttevővel is. Ha bebizonyosodott, hogy a panasz jogos, a hiba elkövetőjét felelősségre kell vonni és gondoskodni kell arról, hogy súlyosabb esetekben erről a feleiősségrevonásról az a dolgozó is értesüljön — ha máskép nem, a sajtó nyilvánossága útján —aki a panaszt emelte. Helyes tehát, hogy kereskedelmi vállalatainknál az ipari tize" mek példája nyomán verseny In" dult november 7 mélló megünneplésére, de okvetlenül sziiksés ges, hogy a kereskedelem dolgo. zól ennél a versenynél minden eddiginél jobban fontolóra vegyék azokat a szempontokat, melyeket most ebben a cikkünkben felvetettünk. Igen szép eredményeket vallhatnak magukénak a kereskedelmi dolgozók s most szaporítsák sikereik számát azzal, hogy kiküszöbölik munkájukból a figyelmes kiszolgálás, az udvarias bánásmód területén mutatkozó hlánvosságokat, felszámolják a megkülönböztetés, dolgozókkal, egyszerűbb emberekkel szembeni lekezelés, pökhendi hányavetiség, gorombáskodás kapltadsla kereskedelemből Ittragadt esökevényeit. Induljon meg a harc ezeknek a hiányosságoknak a felszámo'ásáért, akkor bizonyára nem lesz eredménytelen a kereskedelmi vállalatok november 7-1 -ervnye! A vasnrnnni hfíkpgvfflésen Szemtanú száma! be a Koreai nép hös harcáról Albániában megsemmisítettek hét angol kémet Tirana (ATA). Az Albán Népköztársaság közbiztonság ezervei legutóbb a lakosság segítségével az angol titkosszolgálat által albán te. rületen ejtőernyővel leengedett hét kémet é6 szabotört tettek ártalmatlanná. Egy kémet élve elfogtak, a többit tűzharcban megsemmisítették. Földfoglalások Észak- és Közép-Olaszországban Abruzzohan a Luco dei Marsi-i mezőgazdasági munkások elfoglalták Torion ia hercegnek, Ola&zorRónia, (MTI). A "Ferrara tartományban lévő Argenta vidékén a szegényparasztság megkezdte a parasztokon megillető urasági földek elfoglalását. A mozgatómban sokezer földnélküli piraszt vesz részt. Korea valaha távoli ország volt számunkra, mert népét nem ismertük. de ma már a szívünkben él. Beírta nevét a világ minden népének sorsába, amely a szabadságért és a békéért harcol. A nemzetközi szolidaritás legforróbb érzésével tekintünk már több, mint egy éve Korea fe'é s a szerszám gyorsabban jár a kezünkben, nagyobb lendületet kap a munka, amikor arra gondolunk, hogy minden órával, minden jól kihasznált perccel a békét erősítjük s az imperialistákra mérünk csapást, akik embertelen ke. gyetlenséggel pusztítják Korea békés népét. Minden családját szerető dolgozó asszony valahánygzor Koreáról hall, összeszorul a szive és még féltőbb szeretettel szorítja ma. gához gyermekét, de ugyanakkor minden becsületes dolgozóval együtt szág legnagyobb földesurának egyik I még nagyobb gyűlölettel éa harcos birtoká't. 1 elszántsággal gondol azokra, akik' pusztítást és szenvedést zúdítottak Koreára. A Koreában járt magyar nöküldöttség egyik tagja, Zalka Margit elvtársnő most hírül hozza Szeged dolgozóinRk azt is, amit eddig csak a jelentésekből olvashattunk. Va. sámap déle.őtt 10 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban megrendezésre kerülő békegyűlésen élőszóval számol be arról a hősi elszántságról és élniakarásról, a szabadság győzelmébe vetett hitről, amellyel a koreai nép helytáll a szabadságáért és békéjéért vívott harcban- A békegyűlésre — amelyet a Városi Békebizottság, az MNDSZ és az MSZT szegedi titkársága rendez _ minden dolgozót szívesen látnak- Azok számára, akik nem férnének be a színházba, hangszórón közvetítik a Szabadság-mozi helyiségében a beszámoló békegyűlést.