Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

ÜNNEPÉLYESEN FELAVATTÁK A MISKOLCI EGYETEMI VÁROS ELSŐ HATALMAS ÉPÜLETSZÁRNYÁT CSONGRÁD MEGYE A HARMADIK AZ ORSZÁGOS TEJBEGYCJTÉSI VERSENYBEN TTS Á G A N A K VASAKNAP. 1951 SZEPTEMBER 16 VII. ÉVE. 216. SZÁM. ELSÖPRŐ EREJŰ MOZGALOM Történelmi távlatokhoz viszonyítva egy hónap nem nagy idő, mégis mennyi mindent lehet elvégezni egy hónap alatt. Körülibejül egy hónappal ezelgtt hallottak az ország dolgozói Gazda Géza elvtára neré. ról és ez alatt az egy hónap alaít az ország valamennyi üzemében megismerkedtek a dolgozók az általa elindított kezdeményezéssel, sőt minden üzembein nem egy igen eredményes követője akadt. Igen! Egy hónap alatt viharsebesen és megállíthatatlanul elterjedt Magyarországon a Gazda-mozgalom. Nyilvánvalóan fölösleges magyarázgatni, mi einnek a mozgalomnak a lényege, hiszen aligha akadna üzemeinkben olyan dolgozó, aki ne tudná, hogy Gazda elvtárs kezdeményezése a hulladékanyagoik észSzerű felhasználását célozza. Érdekesebb inkább azt megnézni, hogyan fogadták a csongrádmegyei üzemekben ezt a mozgalmat? Leginkább az újítókait érte meglepetésként. Nem egy ilyen vélemény hangzott el: „Hogy én erre eddig nem jöttem rá! Pedig olyan egyszerű...." Igen! Éppein ebben a* egyszerűségben rejlik a mozgalom sikere, ezért tudott olyan gyorsan elterjedni és ezért lehet a termelésnek úgyszólván minden területén alkalmazni. Egyszerű dolgozók, akiknek eddig eszébe sem jutott újítani, szinte gondolkozás nélkill vetették fel azokat az ötleteket, melyeknek segítségével hasznosítani lehet az tizemükben mutatkozó hulladékanyagot. A Jutafonógyárban például eddig nem nagyon jutott eszébe senkinek, hogy használt bálavasakat alkalmazzanak. Most az üzem egyik dolgozójának, Győri elvtársnak eszébejutott, hogy fölösleges kifizetni az új bálavas kilójáért 5 forint 20 fillért, amikor s használt bátavas is megteszi ugyanazt a szolgálatot, kilója viszont csak 1 forint 50 fillér. Sok forint és sok fillér: sokra megy, s kiala. kul belőle az évi 14.000 forintos megtakarítás. A Gazda-mozgalom tehát azérl terjedt el a mi megyénkben is ilyen villámgyorsan, mert egyszerűsége minden dolgozót gondolkodásra késztet. De vájjon csak ez az oka a gyors és meggátolhatailan elterjedésnek? Nem! Nemcsak ez az oka! A Gazda-mozgalom elsöprő sikerének okát elsősorban a mult és a i&.cn közötti felmérhetett len különbségben kell keresni. Indulhatott vo'na-e a múltban ilyen mozgalom? Nem! A kizsákmányolt bérrabszolga nem azon töri a fejét, hogyan lehetne a hulladékanyagot észszerűen felhasználni, hanem azon, hogyan teremtse elő éhező családjának a mindennapi betevő falatot. Márpedig a múltban a dolgozók kizsákmányolt bérrabszol. gák voltak, akiknek a munkaerejét a tőkés éppen úgy megvásárolta, mint a termelő gépeket. Mi a helyzet most? Az egykori bérrabszolgák az üzemek gazdái, a termelőeszközök teljesjogú birtokosai lettek. Ez és csak ez az előfeltétele annak, hogy a Gaaia • mozgalomhoz hasonló kezdeményezések kibontakozzanak. A dolgozók tudják, hogy minden gramm megtakarítással, minden deka többtermeléssel saját magukat erősitik, a terv miné! előbb való teljesí. tésével közelctíbhorzák a boldog jövőt, melyért érdeimes küzdeni és minden áldozatot meghozni: a szocializmust. Ezért fogadták a csongrádmegyei üzemek do'gozól is lelkesen Gazda elvtárs kezdeményezését, csatlakoztak hozzá és dolgoztak azon, hogy a mi szűkebb hazánkban, Csongrád megyében, s miné! szélesebb méretekben kiterebélyesedjen ez a mozgalom. Megtették volna-e a Gyufagyárban azelőtt a Csányi Jőzrefek, Fehér Má. nák, Temesvári Ilonák és többiek, hogv a lehámozott lemezeket újra átválogassák? Nem! Most ők tettek javaslatot arra, hogy ezt a hulladékot" mi mindenre lehetne felhasználni. Miért tették ezt? Mert teljesíteni akarják a tervet, építeni akarják a jövőt! Elegendő lett volna-e a Gazdamozgalom sikeréhez az a megváltozott életkörülmény, amiben a dolgozók élnek a felszabadulás óta? Egymagában nem! A Gazda-mozgalom talán még hosszú ideig utópia lenne, ha nem volna Pártunk, mely mozgósítja a dolgozókat az előttünk álló feladatok meg. oldására, mely felkarolja az egészséges kezdeményezéseket s harca! azoknak megvalósításáért. A pártszervezeteknek mindenütt igen nagy szerepe volt a Gazda-mozgalom elterjedésében. Maga Gazda Géza is saját gyárának pártbizottságától kapta az első segítséget, majd pe dig a Budapesti Pártbizottság hívta fej az üzemeket, hogy kövessék a helyes példát. Csongrád megyében például a Szegedi Fa lemezgyár csatlakozott elsőnek e Gazda-mozgalomhoz, mert ebben az üzemben ismerte fel elsőnek a gyári pártszervezet a mozgalom hatalmas jelentőségét. Az eredmény az lett, hogy már augusztus 20-ra 20.000 forint értéket takarítottak meg a Gazda-mozgalom segítségével népgazdaságunknak. Valamennyi üzemben a pártszerveze. tek lettek szervezői ennek a kezde. ményezéstnek, s nem is maradtak el az eredmények. A kommunisták aaonban nemcsak a Gazda-mozgalom szervezésében jártak élen, ha nem a gyakorlati megvalósításában is. Jobb példát talán fel se lehetne hozni, mint Klein Sándor elvtársét, a Textilkombinát párt. bizottságának titkáráét. Klein elvtársnak feltűnt, hogy a Szovjetunióból érkező báláik abroncsvasa!* hulladékként kezelik. Ugyanakkor arról is tudott, hogy az üzemben a kártoló-kanina hiány szűk keresztmetszetet jelent. Javasolta tehát, hogy a bálák abroncsvasait ezután ne dobják el, hanem készítsenek belőle kártolókannát. Igy egyszerre két probléma oldódik meg: nem kiell hulladékba dobni értékes anyagot — megszűnik a szűk keresztmetszet, emelkedik a termelés. Amikor a Gazda-mozgaiom 'sikeréről beszélünk, természetesen ním hallgathatjuk el azt sem, hogy hiá. nyosságok is megmutatkoztak n mozgalom .fejlesztése területén. Egyes üzemekben a vezetők bürokratikusán kezelték ezt a kérdést és alaposan elmaradtak a dolgozók új után való törekvése mögött, másutt nem tudatosították a dolgozókkal megfelelően, mi is a Gazda-mozgalom lényege és elszigetelték a mozgalom fejlődését a szocialista verseny fejlesztésének és a terv teljesítésének áliaiános feladataitól. A cél az, hogy a Gazda-mozgalmat ? verseny állandó részéré tegyük, céltudatosan a termelés legfontosabb feladatainak szolgálatába állítsuk. Nem számíthatunk tehát a jövőben sem arra, hogy a Gazda-moz. galom majd „önmagától" fejlődik tovább. A vállalatok vezetőinek, ? műszakiaknak, pártszervezeteknek arra kell törekedni, hogy a dolgo. zók figyelmét tudatosan irányítsák, milyen megtakarításokra tegyenek javaslatot. Hangsúlyozd kejl: minden hulla,tlékfelhasználási javaslat hasznos, de leghasznosabbak azok a javaslatok, melyek az alapanyagok és a külföldről behozott nyersanyagok megtakarítását segítik eJő. A kommunisták járja nak továbbra is élen a Gazda-mozgalom szervezésében és gyakorlati megvalósításában, de a pártszervezetek ellenőrizzék fokozottabban mi a sorsa azoknak a javaslatoknak. melyeket a dolgozók benyújtottak. A szakszervezetek feladata az, hogy a Gazda-mozgalom menete felett • társada'mi ellenőrzést szemezzenek meg, de a mozgalom legóberebb ellenőreinek a pártszervezeteknek kell lennie. A mozga lom menetében mutatkozó hiányos, sáyok gyors felismerése és kiküszöbölése a termelés pártelienőrzé séhez tartozik. Az elmúlt egy hónap alatt a mi megyénkben ls erőteljesen fejlődölt a Gazda-mozgalom, üzemeink gyönyörű eredményeket értek el ennek a kezdeményezéseik a segítségé vei, de ne álljunk meg ezeknél az eredményeknél, fejlesszük továbh tegyük Csongrád megyében is a terv teljesítésének még fontosabb emelőjévé a Gazda-mozgalmat, Békés a megyék begyűjtési versenyének élén Csongrád megye továbbra is a hatodik helyen van A megyék begyűjtési versenyében Békés megye került az első helyre. Első helyet csak úgy tudja megtartani, ha „(/'-begyűjtésében az elmaradást behozza és különösen a takarmánygabona feleslegek begyűjtésében nagyobb erőfeszítéseket tesz. Békésnek ezeket a feladatokat annál gyorsabban keresztül kell vinn'e, mert Hajdú-Bihar, amely a negyedik helyről most a második helyre tört előre, közvetlenül a sarkában van- Békés előnye mindössze 0.5 száza'ék. Biztosra vehecő, hogy az elkövetkező napokban Békés és Hajdú között igen heves küzdelem indul meg a tervek maradéktalan teljesítéséért és az elő helyért. Baranya megye, amely az el mult héten a második helyre jutóit, helyét nem tudta megtartani, visszacsúszott a negyedik helyre. Pest és Bács-K;skun megye nem tarlott lépést a feltörekvő megyék begyűjtési ütemével, ezért visszaesett a harmadik, illetve ötödik helyre. Csongrád, Tolna, Ssolnok, Heves, Zala, Fejér, Vas megye a* elmúlt napokban nem emelték begyűjtési ütemüket, így helyűk a ranglistán nem változott. Borsod a 16. helyről a 13-ra jött fel. újból megjavított munkájának redményeként. Ugyanakkor a fokozatosan visszaeső Szabolcs a 13, helyről a 15. helyre került. Győr is ismét két hellyel lejjebb csúszott a ranglistán. Szabolcs Szatmár megyének, amely az él megyék közül a hátul kullogók közé esett vissza, alaposan hozzá kell látnia begyűjtési munkájának megjavításához, hogy a begvüjtési törvény maradéktalan teljesítésének rvényt szerezzen. A begyűjtési versenyben az utolsó helyet váliozatlanul Somogy megye tartja. Napi begyűjtése például szeptember 13-án mindössze 13 vagon voltA szeptember 13 i állapot szerint a megyék begyűjtési versenyének rangsora a következőképpen alakult: 1. Békés 2. Hajdú 3. Pest 4. Baranya 5. Bács-Kiskun 6. Csongrád 7. Tolna 8- Szolnok 1). Heves 10. Zala 11. Fejér 12. Vas 13. Borsod 14. Nógrád 15. Szabolcs 10- Győr 17. Komárom 18. Veszprém lt>. Somogy A járások versenyében továbbra is a budai járás vezet és teljesítését megközelítették a gyomai, mezökövesdi és a szeghalmi járó. sok. A járások között az elmúlt napokban a dabasi járá» Is nagyobb emelkedést ért el. A pestmegyei járások között nemrégiben még az utolsó helyen volt, de az elmúlt napok szívós munkájával ma már nem sokkal marad el az élenjáró járások mögött. A községek versenyében változattanul Murony, Kelrbta éa Saegha'om jár az é'en, bár egyre több azoknak a községeknek a száma, amelyek eredményeiket megközelítik és így élenjáró helyüket veszélyeztetikA termelőszövetkezeti csoportok versenyében a nagybörzsönyi Kossuth, a felsöszentiváni Vörös Csillag ég a nyirbogáti Kossulh-tszcs halad az élen. Szeptember 13-ig 92.380 dol gozó paraszt teljesítette 200 százalékon felül krnyérgabona. és takarmánybeadási kötelezettségéi. A begyűjtési versenyt a gabonabegyűjtés továbbvitele mellett ki kell terjeszteni az ősziek begyűjtésére is. Tanácsaink ügyeljenek, ne. hogy az ide: gazdag kukorica- és burgonyatermés következtében elbizakodottság 'épjen fel a begyűjtésben- Különösen azok a községi tanácsok ügyeljenek az ősziek begyűjtésének helyes megszervezésére, ahol komoly lemaradás van a gabonabogyüjtésnél. Vigyázzanak arra, hogy ne ismételjék meg a múltban elkövelett hibákat: a be. gvüjtési rendelet pontos és szigorú végrehajtásának elmulasztását, mind a jól teljesítőknek biztosított kedvezmények betartásánál, mind a nem teljesítő hanvag termelőkkel szembeni büntetések alkalmazásánál Ugy szervezzék meg a begyűjtés munkáját, hogy az egy nappal sem maradjon el a törési éa betakarítási munkálatoktól. Tanácsaink előtt most az a feladat áll, hogv az ellenség aknamunkájának leleplezésével, a politikai felvilágosító munka fokozásával és a pabonabeadásí hátralékok maradéktalan begyűjtésével, szívóg munkával lássanak hozzá az ősziek begyűjtéséhez éa biztosítsák a gabonnbegvü jrési tervek mellett a kukorica, burgonya és napraforgó begyűjtési tervek határidőre va'ó maradéktalan teljesítését. AZ ÖSZI MUNKÁK JÓ ELVÉGZÉSÉVEL ALAPOZZUK MEG A JÖVÖ ÉVI BÖ TERMÉST A minisztertanács felhívása a mezőgazdaság dolgozóihoz A bőséges gabonatermés betakarítása után a mezőgazdaság dolgo, zóinak, a termelőszövetkezeteknek, az állami gardaságoknak, a gépállomásoknak és az egész dolgozó parasztságnak a következő napokban és hetekben új nagy feladatot kell sikeresen végrehajtaniok: az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák elvégzését. Ez a feladat az előző éveikhez képest sokkal több és jobb munkát követel. Ezen az őszön a multévlnél sokkal nagyobb termést takarítunk be és a jövő évi bő termést az őszi munkák minél korábbi és minél jobb elvégzésével kell megalapoznunk. Ezért a minisztertanács felhívja az egész dolgozó parasztságot, a termelőszövetkezetek tagjait, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit, hogy a terménybeadás maradéktalan teljesítése mellett, tekintsék legfőbb kötelességüknek az őszi mezőgazdasági munkák gyorsabb és jóminőségú végrehaj. tását a minisztertanácsnak & növénytermelés 1951/52. évi tervéről hozott határozatában előírt módon. 1

Minden munkaerő és igaerő • felhasználásával, a gépek teljes kihasználásával, a munka jó megszervezésével gyorsítsák meg a betakarítás munkáját. Érjék el, hogy a kukorica törését, a kukorica és a napraforgó szárának betakarítását minél előbb, lehetőleg szeptember 30-ig elvégezzék, hasonlóan érjék el, hogy a gyorsan be. érő gyapot folysmatos szedését és beadását, a cukorrépának az elő. ;rt terv szerint való kiszedését és beszállítását, valamint a rizs veszteségmentes gyors learatását és °lcsét>!ését mindenütt időben elvégezzék. Az őszi vetést jóminőségű tisztított és csávázott vetőmaggal jól elökérzílett talajba, minél előbb végezzék el. Különösen gondoskodjanak arról, hogy az előírt arányban minden gazdaságban teljesítsék. 9 A vetés mellett kezdjék meg as már most őszi mély. szántást, elsősorban azokon a te. riileteken, ahol a Jövő évben gyapotot és más ipari növényeket termelnek. El kell érni, hogy a jövő évi gyapotföldeket október közepéig, amellett a többi, a tavaszi vetés alá kerülő területeket ls minél korábban felszántsák. A, A termelőszövmkezetek, a gépállomások, az állami gazdaságok vezetői és dolgozói Szer. vezzék meg úgy a munkát, hogy mind a behordás, mind a szántás és vetés munkájában példát mutassanak. Érjék ej, hogy az őszi mezőgazdasági munkák során minél nagyobb területen alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket és minden rendelkezésre álló munkaerejük, igaerejük, gépeik felhasználásával és a munkaidő teljea kihasználásával az őszi munkákat minél korábban befejezzék. A gépállomások tartsák leigfőbb kötelességüknek, hogy a temeiőszövetkezetek munkáját minden gépi erejükkel és a munkaszervezés fejlesztésévet segítsék. P A mezőgazdaság minden dolgozója az őszi munkák jó elvégzése mrtiett tartsa szem előtt, hogy az állammai Bzemben fennálló beadási kötelezettségének maradéktalan és időben való teljesítése törvény és hogy a kötelezőn felüli beadás bazafias kötelesség s egyben saját érdeke is. Ezért az őszi betakarítás meggyorsításával együtt fokozni kell a beadás ütemét s különösen biztosítani kell a kukorica gyors beadását. (L A megyei, járási, városi, köz. ségi tanácsok, mint a őszi mezőgazdasági munkák végrehajtó, sáért felelős helyi szervek, javítsák meg a munka irányítását, szervezését és fokozzák az ellenőrzést. Az őszi munkák nagy és nehéz fel. alatainak régrehajtása során jelentkező nehézségeket, lemaradást és hiányosságokat elsősorbanban közrvetlen gyakorlati segítségükkel és a helyi erők mozgósításával küzdjék le. A minisztertanács felhívja a me. zőgazdaság minden dolgozóját, a termelőszövetkezetek tagjait, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit, a községek, a járások és a megyék tanácsait, továbbá a társadalmi szervezeteket, hogy szélesítsék ki az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséért megindult versenymozgalmakat és keljenek versenyre a betakarítás, a szántás és a vetés mielőbbi befejezéséért. A falu minden dolgozóját töltse e: az a tudat, hogy az őszi munkák jó elvégzésével az ötéves terv sikeres megvalósítását és békénk megerősítését segíti elő. 45 tagú ko'hozparasztküldoífsfg érkezik a Szovjetunióból Az MTI jelenti: Népköztársaságunk minisztertanácsának meghívására szeptember 18án, kedden este 45 'tagú kolhozparoszt-küldöttség érkezik a Szovjetőszi árpa és az őszi takarmányke- j unióból. yerák vetésterületét a tervnek meg. A küldöttség vezetője K. K- Szugfelelő aranyban, mindenütt növel. V8dM> g Síovjotuni6J roeiagarfB,4£j jék meg. A kenyérgabona vetését, minisztériuma kollégiumának tagmint a tervtörvényban meghatáro- Ja. a küldöttség tagjai élenjáró zott kötelességet, a községenként kolhozparasztok és " parasztasszonyok, közöttük 15-em a „szociális, ta munka hősei". A küldöttség tagjai közül többen kárpátukxajnaíak. A küldöttség rövid budapesti tartózkodás után az ország különböző vidékeire u:azik és községeket, termelőszövetkezeteket, gépállomásokat, állami gazdaságokat, valamint tudományos tntéze. leket látogat meg.