Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-13 / 213. szám

(CSÜTÖRTÖK, 1951 SZEPTEMBER 18 5 fl nyugati hatalmak az űj háború előkészítésére akarják felhasználni a német militarizmust A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányahoz Moszkva (TASZSZ). Ez év szep­tember 11-én A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere fo­gadta Briomvalt, Franciaország Ide. iglenes ügyvivőjét és átadta neki a tszovjet kormány alább következő jegyzékét: „A szovjet kormány 1950. de­cember 15-i és 1951. január 20 i jegyzékében már felhívta Francia­ország kormányának figyelmét ar­ra, hogy a Nyugat-Németországgal 6zemben követett és a német re­vansiszláknak szabadkezet biztosító politikája aláássa az 1944. decem­ber 10 j francia szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés alapjait és jelentőségét. E szer­ződés értelmében a két kormány kötelezettséget vállalt, hogy „együt­tesen megtesz minden szükséges in­tézkedést Németországtól eredő minden újabb fenyegetés elhárítá­sára és megakadályozza az olyan cselekedeteket, amelyek lehetővé tennék Németország bármilyen újabb agresszió® kísérletét". Franciaország kormányának a német kérdésben folytatott ez a po­litikája egyenesen ellentmond a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok ós Nagybritannia között létrejött potsdami egyezménynek is, amelyhez Franciaország is csatla­kozott. Ma már teljes mértékben tisztá­zódott, hogy Franciaország kormá­nyánál; az USA és Nagybritannia kormányával együtt tett intézkedé­sei nem csupán ellentmondanak a francia-szovjet szerződésnek és a potsdami egyezménynek, hanem a német agresszió megismétlődésével is fenyegetnek. Ezek az intézkedé­sek katonai szövetség nyilt előké­szítésének jellegét öltik Nyugat­Németország agresszív erőivel. Er­ről tanúskodik mind a francia kor­mány által előterjesztett Pleven­terv — amely a reguláris német hadsereg újjáélesztéséhez vezet hit­leri tábornokokkal az élen — mind a Schuman-ferv, amit a francia kormány valósít meg és amely Nyugat-Németországban a hadi­ipari potenciál helyreállítását je­lenti. Mind a Fleven.terv, mind a Schuman-terv a valóságban Nyu­gat-Németország remilitarizálásá­hoz vezet, ami összeegyeztethetetlen az európai béke érdekeivel. Ezeket a terveket maga a német nép is el­ítéli. A német nép nem kíván ide­gen terveik, méghozzá agresszív cé­lokat követő tervek megvalósításá­nak eszköze lenni. "1 Ma mindenki számára vilá­gos, az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia vezette északatlati szövetség egyre újabb lépéseket tesz annak érdekében, hogy minél nagyobb fegyeveres erővel és minél több katonai tá­maszponttal rendelkezzék Európá­ban, annak ellenére, hogy az észak­atlanti szövetséghez tartozó orszá­gokat senki sem fenyegeti. Ez ar­ról tanúskodik, hogy ez a katonai szövetség agresszív célokat követ, hogy új háborút készít elő az an­gol-amerikai tömbhöz tartozó és az USA vezette hatalmak világural­mának kivívására. Az USA kormá­nya tárgyalásokat folytat még Fran­céval is abban az igyekezetében, hogy erre a célra a spanyol fasiszták csapatait is felhasználja. Főfel­adálként tűzték ki azonban a né­met reguláris hadsereg bekapcsold­sát az északatlanti tömb fegyveres erőinek kötelékéhe. A reguláris né­met hadsereg újjáteremtése most folyik Nyugat-Németországban. Ma már az is világos, hogy a regulá­ris hadsereg újjáteremtése Nyu­gat-Németországban — ahol a ha­lalom olyan revansiszták kezében van, mint Adenauer, Kaiser, Schu­macher, stb. — jogos bizalmatlan ságot és elégedetlenséget kelt Európa minden országában. Ezért olyan kísérleteket tesznek, hogy ál­cázó eszközökhöz folyamodva hajt­sál; végre a német hadsereg újjá­teremtését Nyugat-Németország­ban. Éppen ezzel kapcsolatban tünt fel a Pleven terv. Ezt a tervet, amely az úgynevezett „európai had. sereg" létesítéséről szól, a francia kormány 1950 október 24 én jelen­tette be. A terv egyesíti több nyu­gateurópai ország katonai alakula­tait és a Nyugat-Németországban alakuló német had-sereget is bekap­csolja az „európai hadsereg"-be, mint annak szerves részét. Azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy­ha Nyugat-Németország újonnan szervezett fegyveres erőit bekap csolják' az ilyen egyesített hadse­reg kötelékébe, akkor ez állítólag nem jelenti majd a német hadsereg feltámrdái-ál. Az új világháború előkészítésének és kirobbantásának politikáját támogatni nem kívánó népek ébersége elaltatásániak ilyen módszeréről azonban kiderül, hogy gonosz oselfogás a népek félreveze­tésére. A Pleven-tervet Franciaország kormányának tulajdoníjták, de sen­ki számára nem titok, hogy a terv mögött az USA kormánya áll,' amely minden lehető eszközzel nö­velni igyekszik az olyan fegyveres erők létszámát, amelyek támaszként szolgálhatnak az amerikaiak euró­pai agresszív terveinek megvalósí­tásában. A Pleven terv szerint a nyugatnémetországi reguláris had­sereg nem lenne önálló, más nyu­gateurópai államoktól független hadsereg. A Pleven-terv szerint a nyugatnómetországi fegyveres erő csak a nyugateurópai egyesült had­sereg része lenne. Az egyesült nyu­gateurópai hadsereg magában fog­lalja Franciaország, Olaszország, Belgium és Luxemburg katonai alakulatait is. Már most ismeretes azonban, hogy ^egyenjogúság" ürügye alatt az egykori hitleri tá­bornokok az általuk szervezett ka tonaság részére uralmi helyzetet igyekszenek biztosítani az ilyén nyugateurópai hadseregen belül. Ebben az amerikai militarizmus olyan európai képviselője támogat­ja őket, mint Eisenhower, akit már a mostani békeidőben az északat­lanti tömb csapatainak főparancs­nokává neveztek ki. A legutóbbi hónapok alatt Pá­rizsban Franciaország. Belgium, Olaszország és Luxemburg képvi­selői titkos katonai tárgyalásokat folytattak Adenauer nyugat-nő ­metországi kormányának képvise­lőivel — az USA és Anglia rész­vételével — nyugatnémet fegyve­res erők létesítéséről a nyugateuró. pai hadsereg kötelékében. Az ez év július 24-én kiadott közleményből látható, hogy ezen a tanácskozáson megegyezés jött létre a nyugatné­met fegyveres erők létesítésével és a nyugateröpai hadseregbe tör­ténő bekapcsolásával összefüggő olyan kérdésekben, mint a fegyver­zet szabványosítása, a hadiipari termelés specializálása, a szóbari­forgó hadsereg finanszírozásának módja és ellátási rendszere, stb. A párizsi értekezlettel egyidejű­leg a Petersbergen (Nyugat-Német­ország) az USA, Nagybritannia és Franciaország katonai képviselői Heusinger és Speidel volt hitlerista tábornokokkal folytattak megbeszé­léseket. akik jelenleg a bonni kor­mány katonai tanácsadói. E meg­beszélések' eredményeképpen, mint sajtójelentésekhői ismeretessé vált, már megegyeztek nyugat-német­országi fegyveres erők megalakítá­sáról. E fegyveres erők 12 nyugat­németországi hadosztályból fognak állni 250 ezer főnyi létszámmai és ugyanakkor különleges nyugat­németországi párcélos- és légi egy­ségeket is létesítenek. Ezzel döntő lépés történt a reguláris német hadsereg feltámasztása felé. E hadsereg felállítását a német re­vansvárók ösztönzik és hitlerista német tábornokok vezetik, akik természetesen nem állnak meg fél­úton és azt a tényt, .hogy Fran­ciaország lemond Németország de­militarizálásáról, kihasználják a német militarizmus agresszív ere­jének helyreállítására. Ma 250 ezer katonából álló nyugatnémetországi hadsereget hoznak létre, de holnap ez a hadsereg már többszörösére növekedik, annak ellenére, hogy a Német Demokratikus Köztársaság egész lakossága és Nyugat-Német­ország lakosságának túlnyomó többsége a békéért, Nyugat-Német­ország úírafeifegyverzése ellen szál! síkra. Mindez azt mutatja, hogy a „Pleven-terv" út a német milita­rizmus törvényesítése felé. Ez a militarizmus új háborúval fenye­geti Európát. Mindebből következik, hogy az USA kormánya által sugalmazott „Pleven-terv", amelynek célja az „európai hadsereg" megalakítása, amelyben azonban az európai or­szágok többsége nem vesz részt, veszélyes fenyegetést jelent az európai béke számára és kibékíthe­tetlen ellentétben áll Franciaor­szágnak a francia-szovjet szerző­désből folyó ama kötelezettségei­vel, hogy közös akciókat fogana­tosítanak az erópai új német agresszió elhárítására, mint azok­kal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország, az USA és Anglia a potsdami egyezmény alapján vál­lalt magára Németország demili­tarizálására vonatkozóan. O A tények arról tanúskodnak, * hogy a 'német militarizmus helyreállítása előtt útat nyitó „Ple. ven-terv"-nek egyenes kiegészítése a „Schuman-terv", amely a Nyngat. Németország hadiipari potenciáljá­nak helyreállításához vezet. A „Ple­ven-terv" értelmében több nyugat­európai ország egyesült hadsereget alakít, amelyben az uralkodó sze­rep elkerülhetetlenül Nyugat-Né­metország fegyveres erőinek jut majd. Ehhez hasonlóan az úgyne­vezett „Európai Szén- és Acélipar­Egyesülés" megszervezésének kö­vetkeztében — mely egyesülés a „Schuman-terv" értelmében a Ruhr­vidék nehéziparát Franciaország, Belgium, Olaszország, Hollandia és Luxemburg nehéziparával egyesíti — olyan feltételek jönnek létre, amelyek biztosítják a ruhrvidéki iparmágnásoknak, hogy uralkodó helyet foglaljanak el Nyugat­Európa fegyver-- és hadianyag gyártásában. Ez -megfelel az ame­rikai monopólium céljainak. Az amerikai monopóliumok Nyugat­Németország megszállását arra használták ki, hogy mélyen beha­toljanak a német trösztökbe é3 kartellekbe és érdekeltté tegyék őket agresszív terveik megvalósí­tásában. A francia kormány Nyu­gat-Németország, Olaszország, Bei_ gium, Hollandia és Luxemburg kormányaival együtt az idén ápri­lis 18-án szerződést írt alá ,,Az Európai Szén- és Acélipari Egye­sülésről", amely „Schuman-terv'' név alatt ismeretes. Schuman úr e terv előkészítése során azt mondta, hogy „az európai országok szén­ás acélkészleteinek egyesítése meg­nyithatja az útat az érdekelt or­szágok Németország, Franciaor­szág, Olaszország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg katonai együttműködése számára." Schumannak ezt a kijelentését nem értékelhetjük másként, mini annak elismerését, hogy a fentem­lített országok szén- és acéliparán nak egyesítése katonai célokat kö­vet. Ez a terv figyelmen kívül hagyja a német békegazdaság szük­ségléteit. Homlokegyenest ellenkező célokat követ: a haditermelés fel. duzzasztása a békegazdaság rová­sára és a Ruhr-vidék nehézipará­nak alárendelése az új európai há­ború előkészítésével foglalkozó ag­resszív hatalmak terveinek. Az ag­resszív országokat ebben a tekin­tetben támogatják a ruhvidéki ipar. mágnások, akik mind a császári, mind a telhetetlen hitleri imperia­lizmus főlámaszai voltak. Jelenleg Nyugat-Németországban ilyen, vagy olyan formában ismét feléledtek a régi kapitalista monopóliumok, amelyek a befolyásos amerikai mo­nopóliumokkal kötött megállapodás alapján a nyugatnémetországi ha­tóságokat máris alárendelték érde­keiknek. Nem sokkal ezelőtt beje­lentették, hogy 24. nagy szén. és acélipari egyesülés alakul és ugyan, akkor olyan német- monopolisták, mint Krupp, Flick, Pferdmenges és mások, akik nemrégiben a hitle­risták által megszállt európai or­szágokban garázdálkodtak, vissza­kapják a régi előjogaikat és hely­reállítják uralkodó helyzetüket sok nyuga'ínéme'tországi iparágban. Az „eíirópai szén- és acélipari egyesü­lés" megalakításával ezek az urak az „európai egyesülés" keretébe tartozó más államok ipara fölött is ellenőrzést létesítenek, ami még jobban fokozza a dolgozók kizsák­mányolását ezekben nz országok­ban. Mindez az? mutatja, hogy a potsdami egyezményt, amely eltilt­ja a hadiipart Németországban és kimondja, hogy a második világ­háború kirobbantásáért különösen felelős német monopóliumokat meg kell szüntetni — durván megsér­tik és lábbal tapossák azok az ál­lamok, amelyek Németország nyu­gati részének megszállásáért felelő­sek. A „Schuman-terv", amely a nyugaínémetországi hadiipar hely. reállításához vezet és segíti Nyugat­Németország militarizátásának meg­gyorsítását, törvényesíti a német imperializmus újjáéledését, mely imperializmus agresszivitásá'i az egész világ ismeri. A népek emlékezetében még ele­venen élnek a második világhábo­rú szörnyűségei- Franciaország né. pe, miként a Szovjetunió népei is, nem tudja elfelejteni az átélt nyo­morúságoka? és veszteségeket. Európa népei megfogadták, hogy megakadályozzák a harmadik vi­lágháborút és felhívják a figyelmet az új német agresszió lehetőségére. Emlékeznek az első és második vi­lágháború tanulságaira. Mindenki A Szegedi Filmhét műsorából A Szegedi Filmhetet a „Gyarmat a föld alatt" cimü, az ideikar­lovy-vary-i filmfesztiválon dicsérő elismerésben részesült új magyar film bemutatásával nyi'ják meg. A film a három évvel ezelőtt le­zajlott per, a ,,MAORT"-ügy okmányai alapján készült. Ez a per be­bizonyította, hogy a Magyarországon lévő amerikai olajvállalat elsza­botálta gazdag olajkincscink napfényrehozását, tudatosan végzett si­kertelen olajfúrásokat. Képünk a film együc érdekes jelenetét mu­tatja be. A ,,Donyeci bányászok" című szinos, szinkronizált szovjet fil­met, amely a Icarlovy-vary.i fesztiválon a „Munka díjá"-t nyerte, a filmhét alatt csak egy előadáson nézhetik meg Szeged dolgozói. A film a szovjet bányászok életéből meríti tárgyát s a szabad munka szépsé­gének ezernyi megnyilvánulásai elevenednek meg előttünk a vetítővász­non. Képünk a film egyik nagyszer jelenetét mulatja be. Békeharcunkat segíti a csongrádmegyei filmhét is Kulturforradalmunk egyre gyor­suló üteme, mindinkább növekvő mérete újabb nagy eseménnyel gazdagítja életünket, hogy előbbre vigye dolgozó népünk kulturális felemelkedésének ügyét. Most foly­nak országszerte a hazánkban az etső ízben megrendezett megyei filmheti ünnepségek. A filmhetet Csongrád megyében — tehát Sze­geden is — szeptember 15 és 21 között rendezik meg. Az eseményekben gazdag film­hét egyik kiemelkedő filmje a „Gyarmat ^ föld alatt" című új magyar film, mely az idei filmver. senyen elismerésben részesült. A filmet Szegeden, a Szabadság Film. színház szeptember 15-én, ünnepi előadásban mutatják be. A Film­hét programmjában szerepel „A boldog nyár" című színes -szoviet vígjátékfilm, amely saját jövőjét tárja dolgozó parasztságunk elé, azzal, hogy bemutatja a gépesített ! szocialista mezőgazdaság előnyeit, a kolhozparasztok gondtalan, boldog életét. Ezek a filmek nemerak a városokban, hanem a falvakban is bemutatásra kerülnek, hogy ezzei közelebb jusson a falu kulturális élete a városi kulturához. / A csongrádmegyei filmhét I egyik ünnepi eseményének igérke­I zik a sándorfalvi új normálmozi avatási ünnepe ia. Sándorfalva dol. gozó parasztsága oly nagy érdek, iödést tanúsított az utóbbi hóna­pokban a film iránt, hogy keskeny filmszínházát normál filmszínházzá kellett átszervezni. Szép ünnepségre készül Mórahalom dolgozó paraszt­sága is. Mórahalmon a Filrnhét a], kaimával új keskeny filmszínházat avatnak. A kultura iránti érdeklődés soha nem volt még olyan nagyméretű megyénk dolgozói körében, mint napjainkban. Az egész megyében nagy készülődés folyik a megyei filmhét sikeres megrendezése ér­dekében. A csongrádmegyei filmhét a filmkultúra fegyverével hatásosan veszi ki részét az előttünk álló nagy feladatok megoldásáért folyó küzdelemből. A film nevelő és szó­rakoztató erejével igyekszik kitá­gítani dolgozóink látókörét, hogy még nagyobb lendülettel fo'ytas­sák Jiarcukat ötéves tervünk sikeres teljesítéséért s a béke megvédésé­ért. emlékszik arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen politikái | követet? az utóbbi világháborút megelőző időszakban, amikor az amerikai uralkodó körök és az amerilfai monopóliumok segítettek megteremteni a német agresszió ka­tonai-gazdasági alapját és ilyen mó­don segítettek kirobbantani ezt az agressziót. Mindenki emlékszik az angol-francia uralkodó körök poli­tikájára, mely abban az időben bomlasztotta a békeszerető államok agresszióellenes frontját és meg­könnyítette Hitlernek a második világháború kirobbantását- Ma Franciaország, valamint az USA és Anglia kormánya visszatért a régi útra. Arra számítanak, hogv a né­met militarizmust felhasználják az új háború előkészftésére, hasonlóan ahhoz, ahogy a második világhábo­rú elején is ezt igyekeztek tenni. Az ilyen számítások azonban már a múltban kudarcot vallottak és éppen Franciaország volt az, amely­nek helytelen politikájáért drágán kellett lakolnia a hosszú ideig tar­ló német megszállással. A francia kormány politikája, mikón? az USA és Anglia kormányának politikája is, a második világháború elején legvilágosabban a hitleri Németor­szággal kötött müncheni egyezmény­ben jutott kifejezésre. Ez a poli­tika, min? ismeretes, felrúgta az 1935-ben kötött francia szovjet szer­ződést, amely egyik alapja volt az európai béke fenntartásának. Ez le­hetővé tette a német militaristák­nak, hogy kirobbantsák a második világháborút, A jelenlegi feszült nemzelközi helyzetben Franciaország és a Szovjetunió népeinek szintúgy az összes békeszerető népeknek, össze kell fogniok a béke megvé­désében és nem szabad megenged­niök a népek közti barátság gyen­gítését. A szovjet kormánynak fel­tétlenül számolnia kell a francia kormány jelenlegi politikájának kö­vetkezményeivel, amely politika a német militarizmus helyreállítására és Nyugat-Németország agresszív erőivel való katonai szövetség ala­kítására irányul. A szovjet kor­mány szükségesnek 'tartja, hogy új­ból fe'hívja a francia kormány fi­gyelmét arra, hogy az előállott helyzetből és e helyzet következ­ményeiböl kifolyólag milyen fele­lősség hárul reá.

Next

/
Thumbnails
Contents