Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-12 / 212. szám

szerda iasi. szeptember 12. 3 Előkészületek a termelési értekezletekre a Ruhagyárban — és az Erőműnél A SZOT titkárságának felhívása nyomán a héten megkezdődnek a szegedi üzemekben is a termelésű értekezletek- A terv 'teljesítését, illetve túlteljesítését vitatják meg dolgozóink ezeken az értekezleteken. Beszélnek az eredményeikről: hogyan érték el azokat, de feltárják a hibákat is, hogy mielőbb orvosolni tudják. A termelési értekezletek azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha jó szervező és felvilágosító munkával előkészítik. Ennek a feladatnak a zöme az üzemi bizottságokra vár. Már előre ki kell jelölni, hogy kik less. nek azok, aldk a beszámolókat tartják. Időt keli adni nekik, hogy a beszámolóra alaposan felkészül, jenek. A népnevelők és a szakszervezeti bizalmiak munkájától sok függ. Ott, ahol már idejében megkezdték a szervező, a felvilágosító munkát, ott eredményesek lesznek a termelési értekezletek. Ennek a megvitatására tartott értekezletet hétfőn a Szegedi Ruhagyár üzemi bizottsága. Részleteiben megvitatták az előttük áUó feladatokat. Kijelölték azokat a művezetőket, akik majd üzemrészenkint megtartják az értekezletet- Gondosan ügyellek arra, hogy egy-egy művezetőt a saját osztályához osszanak be, aki tökéletesen ismeri az eredményeiket és a hiányosságokat. Az értekezlet Időpontját csütörtökre és péntekre tűzték ki. Az elölte lévő időt az előkészítésre használják fel. Az üzemi bizottsági tagok valamennyien vállalták, hogy az előkészítési munkálatokból ők is kiveszik részüket. Az ÜB-értekezleten javaslatok hangzottak el, melyek a termelési értekezlet tárgyához nyújtottak szempontokat. Nyilasi György elvtárs az üzemen belüli munkaerővándorlás hátrányáról beszélt. — Eredményeinket nagyban hátráltatja — mondotta —, hogy a dolgozókat nem hagyjuk sokáig egyhelyen dolgozni, így nem tudnak egy-egy munkafolyamatot 100 százalékosan megtanulni. Nyilasi György elvtárs arra kérte az üzemi bizottságot, hogy járuljon hozzá, illetve segftse elő, hogy a dolgozókat egy-egy munkahelyre rögzítsék és fgy, akik felajánlásokat tesznek, teljesíteni is tudják. Bálint János versenyfelelős egyes művezetők felelőtlen munkájáról beszélt. A versenyiroda ? óránként értékeli ki az eredményeket és azt azonnal továbbítja. Mégis előfordul olyasmi, hogy egy-egy üzemrészben a művezető hanyag munkája révén a friss versenykiértékelés csak 3—4 nap múlva kerül ki a táblára. Báliint János elvtárs javasolta, hogy a termelési értekezleteken ezt is említsék megA termelési értekezleteknek egyik súlypontja a Gazda-mozgalom kiszélesítése, a versenylendiilét foko. zása lesz. Ennek érdekében kedden délután fél 3 órakor a Szegedi Ruhagyár üzemi bizottsága összevont aktivaértekezeletet tartott. Az akti. vékát előkészítették, hogy a dolgozók között beszélgetve kutassák és hozzák felszínre a dolgozók véleményét, javaslatait. Szervezzék és világosítsák fel a dolgozókat, hogy az értekezleten tegyenek bírálatot a termelés még tökéletesebb menetének érdekében. A párt- és üzemi bizottság segítségével az aktívák összefogásával készülnek a ruhagyári dolgozók, hogy az eddig elért eredményeiket megbeszéljék, hibáikat feltárják és a jövőben új irányelvvel még jobb munkára készüljenek. fel. De beszéljenek még az értekezleten a kultúrmunka lazaságáról is. Az üzemi bizottság az utóbbi időben teljesen elhanyagolta a kultúrmunkát. Termelésünk ma már szorosan összefügg kultúránk fejlődésével. Uj eredményeket csak olyanok tudnak elérni, akik megértik ennek fontosságát: ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy fejlesszük tudásunkat. A népnevelők. a szakszervezeti bizalmiak tekintsék elsőrendű feladatuknak, hogy az aktívaértekeziet Uiún induljanak munkába és a dolgozók tapasztalatait figyelembevéve fogjanak hozzá újabb sikereknek. megoldásához. • Szegedi Erőműnél is nagyjelentőségű lesz a termelési értekezlet. Már eddig is szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A termelés vonalán azonban akadtak hibák is. Az eredményeknek, a hibáknak egyaránt felszínre kell kerülni az értekezleten. Vájjon, mit tesz tennék érdekében az üzemi bisottság? Terhes István, az ÜB-titkár elmondja, hogy ök már teljesen előkészítettek mindent. — Pénteken mind a három műszak dolgozóinak megtartjuk a beszámolót — mondja Terhes elvtárs —, a délutáni és az éjjeli műszak részére 1 órakor, a délelőtti éj a szellemi dolgozók részére 3 órakor tartunk értekezletet. Azt is elmondja Terhes elvtárs, hogy az előadókat is kiválasztották. Godó Nándor főgépész, Selmeci Mihály művezető, Murányi József főkönyvelő tartják majd a beszámolókat. Arra a kérdésre, hogy milyen előkészületet tettek a termelési értekezlet sikerének érdekében, az ÜB-tilkár elvtárs ezt válaszolja: „Szerdán délután 2 órakor műszaki konferenciát tartunk- Ezen résztvesznék az előadók, a párttitkár elvtárs, a vállalatvezető, a termelési felelős, valamint az üzem sztahanovisták A műszaki konferencián megbeszéljük az előadások anyagát, aminek alapján az előadók felkészülhetnek a beszámolókra. Népneve'ők és a szakszervezeti bizalmiak is résztveSznok a mai műszaki konferencián. Tehát minden a legnagyobb rendben van" — állapítja meg. Az ÜB-titkár elvtárs megnyugtató szavai után mégis feltehetjük a kérdést, vájjon tényleg megtettek mindent a termelési értekezletek sikerének érdekében? Nem- Nincs biztosítva, hogy a Szegedi Erőműnél sikeresek lesznek az értekezletek. Az e'őadóknak nem elegendő a csütörtöki nap, hogy alaposan felkészülhessenek a beszámolókra. A népnevelök és a szakszervezeti bizalmiak sem tudják egy nap alatt elvégezni a reájuk váró feladatokat. Nem tudják ke'lően megbeszélni a dolgozókkal az értekezlet anyagát. Igy tehát nincs biztosítva, hogy a termelési értekezleten a dolgozók javaslatokat tesznek és bírálatot gyakorolnak az eddig végzett muivk'ák felett. A Szegedi Erőmű üzemi bizottsága tehát lásson nagyobb erővel a munkához- Még két nap van hátra s ha komolyan veszik feladatukat, akkor a termelési értekezletek betöltik hivatásukat üzemükben is. A tanulság ebből az, hogy máskor korábban kel felébredni 1 A VIT határozatai nyomán A szegedi vasutas ifjúság összefog a szocialista vasútért, a béke védelméért Ma a vasúinál kerül sor a VIT első szegedi beszámoló gyűlésére A berlini Világifjúsági Találkozón résztvett békeharcoa fiatalok között ott voltak a szegedi ifjúaág küldöttei is és fogadalmat tettek a béke megvédésére. Hazatérve a találkozóról, idehaza beszámolnak tapasztalataikról és ismertetik a VIT határozatait, amelyek megszabják Szeged ifjúságának békeharcos feladatait is. Szegeden bennünket, vasutas fiatalokat ért az a megtisztelés, hogy elsőnek nálunk kerüljön megrendezésre ilyen VITbeszámoió. Ma, szerdán a DISZ városi bizottsága a vasutas kultúrházban rendezi meg ezt a beszámoló gyűlést. Mi, vasutas fiatalok be akarjuk bizonyítani, hogy nem élünk viszSza azzal a bizalommal, aimely irántunk ebből az alkalomból megnyilvánult. A VIT-beszámoló sikere nagymértékben függ attól, hogyan tudjuk megmozgatni ebből az alkalomból a vasúti üzem azon szegedi ifjúmunkásait, de velük együtt az RÓKUSON ÍGY MOZDULT MEG A FÖLD Az újonnan jelentkezelt tszcs-ta^ok maguk is felvilágosító munkát végeznek a „régi" népnevelőkig sok. De nemeseik belépték a csoportba, hanem ők maguk is igyekeznek meggyőzni dolgozó paraszttár saikiat a közös gazdálkodás helyességéről. Igy voJt az elmúlt héten Balláéknál, a Puskás-utca 15. szám alatt is. Papp István és Németh Ferenc itt beszélgetett a gazdával az őszi munkákról, a betakarításról, majd a csoportra terelődött a szó. — Beteg vagyok — mondta a gazda —, nem birom én már ott a munkát, Balláné pedig haragosan fakadt ki: — Majd, ha kötelező le«, belépünk! — Nein úgy vara az! — felelt rá Domokos Ferenc ötholdas kisparaszt, aüá épp akkor lépett be az ajtón s hallotta a haragos szavakat. — Balla bátyám magának út köztünk a helye, mint minden becsületes dolgozó parasztnak. Az idén is megművelte azt a kis földlet, a csoportban pedig még ennyit 'sem kell dolgozni, mint így, hiszen azért lépünk a közös gazdálkodás útjára, hogy mindannyionkoak könnyebb legyen a munkája. Közben a gazdasszony is lecsillapodott egyre figyelte a beszélgetést, amely elhúzódott aztán a késő esti órákig. A búcsúzásnál már ő is viszontlátással köszönt el a népnevelőktől. — Ezera csakugyan gondolkoznunk kell — mondotta —, mert • mi is szeretnénk jobb életet élni. Rákosom is így „mozog a föld". S napról-napra többen akadnak, akik éppen ennek következtében lépnek a legszilárdabb talajra: a termelőosoportok biztos útjára. Szalma Rózsa. „Rókuson is megmozdult a föld" — hangzik az emberek ajkáról mind sűrűbben ez a ki jelen lés. Hiába volt a kulákok rémhírterjesztése, ijesztgetése, Rókus dolgozó parasztjai nem hallgatnak rájuk s mind nagyabb érdeklődéssel fordulnak a nagyüzemű gazdálkodás felé. Mind többen és többen írják alá a belépési nyilatkozatot, hogy tagjai legyenek a most megalakuló tszcsnek. Másról se beszélnek most a környéken, mint a csoportról. Az új tagok tervezgetnek, hogy vájjon milyen élet is lesz, hogy fognak dolgozni, milyen eredményeket érnek majd el az első évben. Azok a kisparasztok pedig, akik még nem léptek be, azon gondolkoznak, hogy ők tulajdonképpen mire is várnak, hiszen tisztán látják már, hogy a csoportok jobb, gondtalanabb életet biztosítanak a tagoknak. Egyelőre még sokan várnak, gondolkoznak a rókusi kisparasztok között. Mintha félnének az újtól. A népnevelőkre hárul az a feladat, hogy ezt az újtól való félelmet eloszlassák, az ismeretlen dolgokat megmagyarázzák, hogy egészen tisztán álljon minden dolgozó paraszt előtt a szocialista nagyüzemi gazdálkodásihoz vezető út. Minden népnevelőinek arra kell törekednie, hogy felvilágosító munkája közben minél többén rátaláljanak erre az útra, amely a felemelkedés és a boldog élet felé vezet. Papp István és id. Német Károly a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói. Az egyik fiatal, a másik idősebb ember, de mégis jóbarátak, szinte elválaszthatatlanok. Együtt szoktak ésténikint, vasárnap délelőttönként, sőt nem egyszer még délután is népnevelő munkára indulni. — Nem sajnáljuk a szabadidőinket — mondja Papp István. — Az is előfordult az elmúlt hetekben, hogy minden este odavoltunk felvilágosító munkát végezni- Sok munkánk akad, mert a kulákok alaposan felbojgatták rémhíreikkel a parasztság nyugalmát. Harcoltunk a kulákság rémhírei ellen s aztán a leleplezés után maguk a dolgozó parasztok is meggyőződtek arról, hogy nekünk van igazunk s a kulák nekik, szegény dolgozó parasztoknak is éppolyan ellensége, mint nekünk, ipari dolgozóknak. — Nem volt könnyű munkánk — teszi hozzá id. Némelh Károly —, mert volt olyan dolgozó paraszt is, ahova hatszor, nyolcszor elmenlünk. Apró Andrással és Weigert Edével fölváltva lá lógat luk ezeket a dolgozó parasztokat. Igy látták, hogy nem egy ember beszél nekik a csoportról, hanem ahányai megkérdeznek, mind ugyanazt mondja s igazolja, hogy a szocializmus építése a dolgozó parasztság közölt csak a nagyüzemi mezőgazdaság útján lehetséges. Egymás szavait igazoltuk, mert úgy vannak vele dolgozó parasztjaink, hogy több szem többet lát s többet tud mondani nekik arról, amire ők kíváncsiak. — Mert kíváncsiak dolgozó parasztjaink a tszcs munkájára s elért eredményeire. Nekünk ez a legjobb agitációs érv a kezünkben. Összehasonlítjuk a tszcsk dolgozóinak elért eredményét annak az egyénileg dolgozó parasztnak eredményével, akivel éppen beszélgetünk. Elmeséltük például a Táncsics-tszcsben dolgozó Móra Antalék évi jövedelmét, akik Ruzsajárásról jöttek s 5 hold földdel léptek be a csoportba. Az idén kaptak 520 kiló árpát, 760 kiló búzafejadagot, 11 kiló mákot és azonkívül mindent, ami a kertészetben, gyümölcsösben terem, ezenfelül még 4000 forint készpénzt is. A C-jegy re, amit először kaptak, a fiatalasszony vásárolt magának kerékpárt és már azt számolgatják, hogy Móra Antal részére is mikor veszik meg á kerékpárt. A Dózsa-tszcsben Kapitány Antal 9000 forintot keresett eddig. Melyik dolgozó parasztnak van ennyi tiszta jövedelme? Egynek set — Siránkozáraikaf meggyőző érvekkel verjük vissza — mesélik.— Elmondjuk, hogy már az I. tipusú tszesnek is mennyi kedvezményt, segítséget nyújt az állam, de azt is megmondjuk, hogy gondtalan életei csak a III. tipusú tszcs ad a tagjainak, mert itt mindenki a munkája után részesedik a jövedelemből s a legtöbb támogatást is mégis azok kapják az államtól. A felvilágosító munka nem volt hiábavaló. A jó népnevelő munka eredményeképp Tépett be a csoportba a' Rókusi feketeföldek 124—125. szám alatt lakó Savanya János köeépparaszt és Savanya Ferenc kisparaszt is, a Puskás-utcáiban lakó Győrffy Albert kisparaszt, Tóth Molnár József és még sokan máA kereskedelmi vállalatok dolgozói is csatlakoznak a Gazda-mozgalomhoz Mind több és töWb dolgozó lép Gazda Géza elvtárs kezdeményezése nyomába. A dolgozóik ötletnapokon, beszélik meg hogyan is lehetne még tovább fokozni a takarékosságot, hogyan lehetne még szebb eredményeket elérni ezen a területen. A Szegedi Műszaki Kisgép és Kerékpár Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói is ötletnapon besizélték meg az anyagtakarékosság növelésével kapcsolatos javaslatokat. Természetesen a kereskedelmi vállalatok dolgozói nem tudják nyomon követni az üzemi dolgozók hatalmas termelési lendületét, mert az ő munkakörük egészen más természetű, de megragadják a legkisebb lehetőséget is, hogy ne maradjanak le a szocialista építő munkában. Igen jelentős javaslatot tett az ötletnapon Csikós István elvtárs, a kerékpárrészleg dolgozója. Csikós elvtárs javasolta, hogy a vállalatnál hulméteres zsinegdarabokat gyűjtsék össze a dolgozók és juttassák el földművesszövetbetzeteitiknek vagy malmainknak, ahol azokat zsákkötözéa céljaira felhasználják. A dolgozók valamennyien teljes beleegyezéssel fogadták a javaslatot és a nagyobb fokú takarékosság érdekében elhatározták, hogy felhívást intéznek az ország valamennyi nagy- és kiskereskodemi vállalatéhoz — ahol szintén felhasználatlanul hever ez a mezőgazdaságunknak oly fontos árucikk —, szervezzenek gyüjtőbrigádokat a zsinegdarabok felkutatására és adják át a szövetkezeti raktáraknak, malmoknak. Ilyen formában Csikós elvtárs javaslata országos viszonylatban is több százezer forint megtakarítást jelent, s ez nem kismértékben járul majd hozzá takarékossági mozgalmunk további sikereihez. Ifj. Magyar Andor ladéknak számító 30—40 oenti- újítási- és munkaverseny felelős idősebbeket is. Ugyanakkor fontos, hogy megmagyarázzuk a fiataloknak a VIT politikai jelentőségét, hozzákapcsoljuk mindennapi feladatainkat éa felsorakoztassuk a DISZ-fiatalságot egyre növekvő feladataink végrehajtására. A mai beszámológyűlés sikere nagymértékben függ attól is, hogy a DISZszervezetek vezetősége milyen szoros kapcsolatot tart fenn az üzenvi pártszervezetttel. Elengedhetetlen e mellett, hogy elsősorban a szakszolgálati főnökök támogassák a DISZszervezet munkáját. Ifjúsági vezetőinknek össze kell kötnlök a VIT jelen tőségének kidomborítását a békeharc fokozásával. Meg kell magyarázniok, hogyan harcolhatnak fiataljaink legeredményesebben békénk megvédéséért. Ennek érdekében megmagyarázzuk, hogy a béke védelmét elsősorban a termelésben való fokozottabb részvéttel jelenti, ami a vasút terén az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításában mutatkozik meg. Ez harci feladat számunkra, amelyben a hős szovjet vasutasok példáját, munkamódszereit követve kell biztosítanunk a szolgálati ágak szoros együttműködését. Sztálin elvtárs art tanítja a közlekedésről. hogy a szállítás olyan fűtő szalag, ahol minden csavar, minden ember munkája egyaránt fontos. Éppen ezért meg kel] találnunk a szolgálati ágak jó és szoros együttműködését. Nem szabad megtörténnie, hogy akár gép várjon a vonatra, akár megfordítva forduljon ez elő. A forgalom Ifjúmunkásai biztosítsak mindenkor a vontatás ifjúmunkás dolgozói részére a „zöld útat". A pályafenntartási ifjúmunkások segítsék elő a háromnapos kocsifor. dűlőt, segítsék el5 a békeszállítások zavartalan lebonyolítását. A mozdonyvezetői-, előmunkás-, forgalmi. éa kereskedelmi tanfolyamok hallgatói pedig induljanak harcba az elméleti színvonal, szakmai és politikai tudásuk emelésével a béke frontjának megszilárdításáért Induljanak harcba mindannyian Szeged vasutas DlSZ-szervezetei, a városi DlSZ-bizottság versenyzászlajáért. Valamennyiünknek egy a célunk: minél előbb megvalósítsuk a szocialista vasutat. A szolgálati ágak jő együttműködését segíti elő a mai összefont VIT-beszámológyűlés is, amelyen együttesen ismerhetjük meg feladatainkai és beszélhetjük itt meg a közös tennivalókat. Mindezek középpontjában áll a munkafegyelem megszilárdítása az ellenséggel szemben való kíméletlen harc és ezzel együtt a vasút fiataljainak igazi hazaszeretetre nevelése. Mai VIT-beszámol ónkra akkor készülünk fel igazán és akkor védjük a békét teljes szívvel, ha min-'ezek mellett központi kérdésként kezeljük ? DISZ-szervczet beleő ételének megjavítását, a vezelöség kiegészítését és feladatainkat r felsőbb szervek által kitűzött határidőre pontosan elvégezzük. Az őszi oktatási évad sikeres megindítása, az oktatási bizottság felállítása, a propagandisták ellenőrzése, a lemorzsolódás elleni harc és a hallgatókkal való személyes beszélgetés is fontos feladataink közé tartozik, mert csak így tudjuk biztosítani, hogy a DISZ ifjúsága méltóképpen sorakozzék fel élenjáró Pártunk mögé. Mindezeknek a feladatoknak végrehajtásával, a vasutas fiatalok közŐ3 összefogásával Induljunk harcba a VIT-beszámoló sikeréért, a városi DISZ-bizotfság zászlajáért. Igy érdemelhetjük ki Pártunk megbecsülését és kitüntetését. Az idősebb elvtársakkal együtt a béke megvédésének harcos gondolatát tartsuk szemünk előtt és ennek szellemében vonjuk szorosabbra sorainkat, hajtsuk végre a vasút üzemértekezlet határozatait, hogy túlteljesíthessük az ötéves tervet, megvalósíthassuk a szocialista vasutat, amely elősegíti szocialista hazánk megteremtését. RaíaL Sándor