Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-12 / 212. szám

Kinevezték a Békekölcsön sorsolási bizottságét Törvényerejű rendelet a tndoményok doktora tudományos fokozat bevezetéséről A kereskedelmi vállalatok dolgozói is csatlakoznak a Gazda-mozgalomhoz TSAGANAK LAPJA bZLiiDA. 1951. SZEPTEMBER 12. AZ MDP CSONGRA EREDMÉNYEINKKEL HARCOLJUNK AZ ELLENSÉG ELLEN Népünk a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével győzelmes csa­tát vívott külső és belső ellensé­geinkkel szemben egyaránt. Nagy Ferencék, Sulyokék, Pfeifferék, Rajkék, Mindszent iék és Grőszék leleplezéae mind azt mutatta: a győztes Októberi Forradalom ered. ményeképpen hazánkban is, Ma­gyarországon, a vezérlő munkás­osztály mögé tömörült dolgozó nép bátran fordítja fegyverét azok el­len, akik a multat: a rabszolgasor­sot, a béres, a summás élet száraz kenyerét akarják visszahozni. A győzelmes harcok sorozatában edződött Pártunk kivívta a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás­osztály hatalmát: a proletárdikta­túrát. Mit jelent ez a dolgozó paraszt­ság, közelebbről a csongrádmegyei parasztság számára? Azt jelenti, végképp eitünt a Návajak, a Pal­lavicini és Károlyi grófok, a Weiss Manfrédok rettegett uralma. A kas. télyokba, a hajdani uraság felleg­várába, az ezerhoidakba a jogos tulajdonosok kerültek mindörökre — a csongrádmegyei dolgozó pa­rasztok. Az egykori kanászgyere­kekből, summásokból, aludttejen gürcölő béresekből gimnazisták, egyetemisták, országvezetők, mér­nökök, orvosok, sztahánovisták, él­munkások lettek és lesznek. A há­rom- és az ötéves terv eredménye­képpen Csongrád megyében is épül az eddig elhagyott tanyavidék puszta világában Rákosi tanyaköz­pont ú.i 'piroscserepes házaival, épül a szíkáncsi tanyaközpont, Zsombón új utcák nőnek ki szinte három borjút vág feketén, hogy zavar: keltsen közellát^sunkban. Szabotál­ják a gabonabegyüjtést. Hol itt, hol ott hallatszik a kulák hangja: „nem tudjuk teljesíteni a begyűj­tési előirányzatot, mert nem iga-/ hogy bő termésünk volt az idén". Vagy: „Bő termés volt az idén s a termést az utolsó szemig be kell gyűjteni, nem marad meg még e fejadag sem... ne adjátok be fe lesleges gabonátokat, úgyis jönnek a népnevelők és azoknak is kel' adni valamit." Ilyen és ehhez ha­sonló hangokat hallunk a fculákpor­ták felöl. A kulák ma már nem mer nyíltan támadni, nem meri olyan nyíltan gátolni az őszi mun­kát, mint egy-két évvel ezelőtt | mert megismerte a dolgozó ní;­kemény öklét. Ezért rémhírek ter­jesztésével, suttogó propagandával akarja a dolgozó parasztság fi­gyelmét elterelni a kötelezett?';" teljesítéséről. Nehezebben ismer­hető fel most a kulák, ezért vesze­delmesebb. Az ellenség támadása fokozódik mint ahogy fokozódik az imperia­listák támadása a bóketábor iránt A békealáírások százmillió, a né pek tettekben kifejezett békévé gye tárgyalóasztalhoz kényszerítette a7 imperialistákat. De ez nem jelent­azt, hogy kezes bárányokká váltak, hogy teljesen megtörtek a népek ellenállása alatt. Nem. Ezek a ra gadozó farkasok még veszedelme sebbek, még vérre éhesebbek, mint bármikor. Olyanok, m*nt a sarokba szorított kutyák, amelyek látják, hogy közeledik a végórájuk, ezér összeszedik minden erejűket, hogy Csongrád megyének ezen a héten különösen fokoznia kell a begyűjtés ütemét, hogy határidőre eleget tegyen végleges begyűjtési tervének hónapra a földből. Vásárhelyen j menekvésképpen, elkeseredésükben Mérlegt-yár, bérház, kultúrotthon. jó nagyot rúgjanak. A kulák sem az épült. És így sorolhatnánk tovább azokat a létesítményeket, szülőott­honokat, új bekötőutakat, utakat, iskolákat, amelyek azokból az ös­szegekből épültek, amelyeket az ipari munkásosztály terve túltelje­sítésével, a dolgozó parasztság kö­telezettsége teljesítésével és első­sorban a nagy Szovjetunió össze­gekben szinte fel sem mérhető se­gítségével teremtett. Eredményeink alapja a felszaba­dulás utáni években az volt, hogy Pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja sohasem szűnt meg felhívni dol­gozó népünket az ellenséggel szem­beni harcra, ösztönözte dolgozó népünket, hogy teljes erejével épít­se országunkat, amely most már az övé, visszavonhatatlanul. Egyik kezünkben fegyver volt, amellyel lesújtottunk ellenségeinkre, a má­sik kezünkben építő szerszám volt, amellyel boldog országot építünk magunknak. Harc, kíméletlen ádáz osztályharc az ellenünk török el­len, küzdelem a jövőért; építés, kö. telezettség teljesítés; ez győzel­meink alapja. Ez a harc nem fejeződött be. Ellenségeink ellenállásának megtö­rése további előretörésünk egyik előfeltétele. Most fejeződött be a sanfranciscói konferencia, ahol a Wall Street urainak, az amerikai tőkéseknek nyomására az USA csatlóskormányai aláírták a Japán, nal kötött angol-amerikai különbé­keszerződést. A Tito-banda újabb ötvenmillió dolláros kölcsönt kap amerikai gazdáitól. A londoni rá­dió arról számol be, hogy az új segélyen kívül a Tito-banda eddig Amerikától 150, Angliától 60 millió dollárt kapott az elmúlt 18 hónap alatt. Koreában még mindig folyik a háború. Ezek a tények mind arra intenek, hogy fokozni kell harcun­kat, éberségünket külső és belső ellenségeink ellen. Hazánk Szünte­len erősítésével, kötelezettségünk teljesítésével kell gátatvetni hábo­rús szándékaik ellen. Harcunknak erősnek és kemény­nek keli lenni. Országunk határain belől kémek, diverzánsok, S béren­ceik, a kulákok azok, akik gátol­ják alkotó munkánkat, szabotá/s cselekményeikkel Titóékat, az ame­rikai tőkéseket szolgálják. S meg­találják a módját, ha nem vagyunk elég éberek, hogy hogyan okozza­nak kárt nekünk. Gelegonya Imre kiskirálysági kulák szabotálja a tojás- és baromfibeadást. Zsolna aki volt egy-két évvel ezelőtt. So kai vesztett gazdasági hatalmából már nem a falu rettegett kisk ­ráiya, már nem a régi érteiember vett basaparaszt, akihez kalapolnJ mentek a nincstelenek napszám­munkáért. De mert hogy éppen azt vesztette el — gazdasági és tár­sadalmi befolyását —, ami neki a legjobban fáj, még jobban hason­lít a sarokba szorított dühös ku­tyához. Ezért akarja befolyása' suttogó propagandával, rémhírek terjesztésével kiterjeszteni a dol­gozó parasztra, ezért akar minden­áron háborús hisztériát kelteni a falun. Ezért szabotál, beszél le a begyűjtés teljesítéséről. Ezért ve­szedelmes. Veszedelmes a kulák, annak él­lenére, hogy vesztett gazdasági hatalmából. Erre külön felhívta a Párt II. kongresszusán Rákosi elv­társ a figyelmünket: ,,A kulák ereje jelentékenyen nagyobb annál, mint amit a puszta számok mutatnak". Miben rejlik a kulák ereje? A maga köré tömöríteti csendőrök, volt horthysta katonatisztek, a klerikális reakció támogatásában és nem utolsó sorban a megszokásban, a burzsoá maradványokban, a ku­lák néhány dolgozó parasztra gya­korolt befolyásában. A kulákság ereje rejlik a kísüzemű, a kispar­cellás termelésben, amelyről Lenin elvtárs úgy beszél, hogy „minden nap, minden órájában, elemi erő­vel és tömegméretekben szüli a ka. pitalizmust, a burzsoáziát.'' A ku­lákság ereje összefüggésben van a nemzetközi burzsoázia erejével. Ez­ért nem lehet a kulákság erejét csupán számokkal lemérni, úgy hogy hány kulák van a faluban a városban. A kulákság támadása összefügg a nemzetközi burzsoázia, az ame­rikai tőkések egyre növekvő há­borús törekvéseivel. S ellenük ad­juk fel a harcot, magunkat gyön­gítjük, ha nem teljesítjük kötele­zettségünket, népünk, államunk iránt. Ha nem hajtjuk végre azo­kat a feladatokat, amelyeket Pár­tunk tűzött elénk az ötéves terv megvalósításában. A mezőgazdaság szocialista átszervezése: termelő­szövetkezeti mozgalmunk fejlesztése súlyos arculcsapás a külső és belső ellenségnek. Építő munkánk foko­zása, a begyűjtési terv teljesítése ötéves tervünk megvalósításának az eszköze. Minden zsák gabona, amely begyűl a nép raktárába, egy. Csongrád megye az elmúlt hét jorán megkapta az élelmezési mi­nisztériumtól végleges gabonabe­gyiijtési tervét, amelyet szeptember 24-ig kell végrehajtania. Ebben a tervben már szerepel a megye C­gabonabegyüjtési vállalása is. Az új begyűjtési tervet figyeiem­bevéve, a szeptember 8-i állapotnak megfelelően, a megye járásainak a rangsora a köveikező: 1. Szeged város 2. Szcnicsi iárás 3. Makói járás 4. Hódmezővásárhely 5- Csongrádi járás 0. Szegedi jurás A megyei tanács begyűjtési osz_ ályának értékelése szerint a járá­ok elmúlt heti versenyében a szentesi és a makói járásban, va­'amint Hódmezővásárhelyen tovább­ra ís lendületesen folyt a kenyér­••rata a csongrádi és a szegedi já­rásban azonban némi visszaesés­-,iu '•átkozott. SZEGED VÁROS jelenlegi elsősé, "ét annak köszönheti, hogy az el­múlt hetekben hatalmas előnyhöz jutóit, amit még a többi járások nem tudtak utóiérni. Ám első he­yét ezen a héten már leomolván eszélycztcti a szentesi járás. Sze­gednek különösen a C-gabonabe­gyüjtést kell szorgalmaznia. A vá­osi tanácsnak fontos kötelessége, ] hogy haladéktalanul viszgálja át a begyűjtési nyivántartó lapokat, a kötelességről megfeledkező terme­lőkhöz a pártszervezetek pedig küldjenek népnevelőket. A SZENTESI JÁRÁS szeplember 1-től 8"ig átlagosan napi 39 va­gon gabonát gyűjtött be, amellyel nagy mértékben előbbre lendítette évi begyűjtési tervének teljesítését. Szentes város is szép eredménye­ket ért ei és felsorakozott a me­gye élenjáró városai közé. A járásnak azonban még 'tovább kell javítani munkáját és ezen a héten el kell érnie, hogy naponia ölvén vagon gabonát is begyüjtsön! A MAKÓI JÁRÁS állandó javu­lása és fokozódó begyűjtési lendü­lete odáig vezetett, hogy az utolsó helyről a harmadik helyre került s maga mögött hagyta vetélytársát, a szegedi járást. A makóiak azonban még számos szervezési hiányosság­gal küzdenek, melynek kiküszöbö­lése a járási és helyi tanácsok fel­adata. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY a járási versenyben a negyedik helyre küz­dötte magát. A még nagyobb siker érdekében szükséges, hogy 'tovább is fokozza begyűjtési iramát. A je­lentések szerint a végleges terv tel­jesítésének 60 százalékánál tart­Sietn'ök kell hát a vásárhelyiek­nek, hogy szeptember 24-re, az elő­írt határidőre, maradéktalanul tel­jesítsék hazafias kötelezettségüket. A CSONGRÁDI JÁRÁS néhány százalékkal elmaradt a szentesi és a makói járás mögött. ezzel a rangsor végére került. Mivel az él­rctörök és közötte a különbség egy-két százalék, ha iparkodik, ezen a héten újra visszaszerezheti eddigi jó helyét. Csongrád város különö­sen sokat lendíthet a járási átla­gon. A SZEGEDI JÁRÁS lecsúszva a« első helyről, sereghajtó lett. A ha. nyatlás főleg az elbizakodottság nualt következett be, ami aztán la­zasággal járt. Például Kisteleken, Ulléscn még nincs rendben a be­gyűjtési nyilvántartás s a tanács nem tudja megá'iapftanj: ki hogyan teljesítette beadási kötelezettségét és van-e még tartozása az állammal szemben, vagy rendelkezik-e feles­leggel. A Ezen a héten a megye begyűjtés) munkájában különösen nagy jelen­tősége van a C"begyüjtési tervek teljesítésének, amelyet elsősorban jól megszervezett politikai, felvi­lágosító munkával kell elérni. A hét végéig különben is a szeptem­ber 24-i tervben előírt gabona­mennyiség kétharmad részét kell begyűjteni, ami több mint 300 va­gonnak felel meg. Egyetlen járás, egyetlen város és község sem pihenhet meg 'tehát. Sőt, a megye minden pontján fo­kozni kell a begyűjtés iramát, hogy országos viszonylatban újra az él­re kerülhessünk és határidőre tel­jesíthessük végleges begyűjtési ter­vünket. A Magyar Népfcöy<ár.«aíság minisztertanácsának rendelete a szerződéses termelésről A Magyar Népköztársaság minisz­ertanácsa a mezőgazdasági terme­és tervszerűségének fokozása, a 'ter­melés színvonalának emelése, továb­bá a szerződéses termelés előnyei­nek a dolgozó parasztság és a ter­me'őszövetkezetek részére történő hatályosabb biztosítása, a szerződé­ű fegyelem megszilárdítása, vala­mint a szerződéses termelés rend­szerének fejlesztése, érdekében ren­deletet adott ki a szerződéses ter­melésről. A 'termelési szerződés alapján az "gyík fél — mint termeltető — a érmés átvételére és a termelést előmozdító egyes szolgáltatásokra, a másik fél — mint termelő — nedig meghatározott növények, nö­vényrészek vagy növényi termékek ermelésére és átadására vállal kö­telezettséget. Termelési szerződést termelte­tőként csak állami vállalat, ter­melőként pedig termelőszövet­kezet, termelőszövetkezeti cso­port vagy egyénileg dolgozó paraszt köthet. Á rendelét kimondja, hogy "ter­melési stzerzödést csak az illetékes miniszterek által jóváhagyott szer­ződésminta alapján lehet kötni. A termelők a termelés előmozdí­tása érdekében — a terményekért járó ellenérték terhére — a szer­ződés rendelkezései értelmében ter­mészetbeni és pénzbeli előlegben részesülhetnek. Az olyan 'termelő részére, aki a termelési szerződésben meghatározottnál töbh vagy jobb minőségű termést ad át, a szerződésben jutalmat lehet kikötni. A termeltető kőtelességei E szerint a termeltető a terme­'ési szerződés feltételeinek megfe­lelően köteles a természetbeni Clő­'egeket — így a vetőmagot, nö­vényvédőszert, műtrágyát, stb. — valamint a pénzbeli előlegeket — fgy művelési előleget, öntözővíz dí­iat, stb. — a megállapított határ­Időben a 'termelőnek átadni, ille­tőleg folyósítani. Köteles a termeléssel kapcsola­tos szakmai utasításokat és fel­világosításokat a termelő ré­szérc megadni. Köteles a szerződött terület termé­sét, illetőleg a 'termésnek a szerző­désben meghatározott részét a szer­ződés előírásai szerint időben át­venni. KőteleS végül a szerződés­ben kikötött határidőben a terme­lővet elszámolni és ennek eredmé­nyeként a termelőnek járó összegei a szerződés szerint megfizetni. Az elszámolás a szerződésben megje­lölt ár alapulvételével, a folyósí­tott előlegek levonása mellett tör­ténik. A termelő ezzel szemben a ter­melési szerződés feltételeinek meg­felelően köteles a fe'használásra előírt, illetőleg általa igényelt ter­mészetbeni előlegeket — így a ve. tőmagot, növényvédőszert, műtrá­gyát. stb. átvenni és a szerződés­ben megjelölt rendeltetésüknek megfelelően felhasználni. Köteles a vetést (palántázást) a szerződésben meghatározott területen kellő idő­ben és módon — különösen az elő­írt sor és nővénytávolság be­tartásával — elvégezni és a ter­melési (agrotechnikai) előírásokat, valamint a termeltető megbí­zottjának szakmai útmutatásalt betartani. Végül köteles a szerződött terület termését, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét a szerződésből, eredő, az átvett ter­més ellenértékéből le nem vonható tartozásokat a szerződés szerint megfizetni. Az egyénileg termelők szerződés­kötésével kapcsolatban a miniszter­tanács úgy határozott, hogy a ter­melési szerződést velük — a 'ter­meltetők képviseletéből és megbízá­sából — a helyt földművesszöretkezet köti meg. A földműresszövetkezet köteles gon­doskodni az egyénileg termelők ré­szére járó természetbeni és pénz­beli előlegek szétosztásáról, továb­bá külön megbízás esetében a szer­ződéssel termelt termények be. gyűjtéséről és elszámolásáról, ezen­felül mozgalmi munkával köteles tá­mogatni a szerződéses terme­lés megszervezését és lebonyo­lítását. A minisztertanács rendelete in­tézkedik a szerződéses termelés egységes irányítása érdekében a termelő s termeltető jogviszonyá­ról, valamint 'tisztázza a szerződé­ses termeléssel összefüggő tevé­kenység és a felelősség kérdéseit. E szerint a szerződéses termelés egységes irányítása a földművelés­ügyi miniszter feladata­A szerződéses termeléssel kap­cso'atos helyi feladatok összehan­golásáért és végrehajtásuk ellenőr, zéséért a községi (városi) tanácsok elnökei felelősek. A szerződései termelés helyi feladatainak ellátá­sában a községi (városi) tanács me­zőgazdasági állandó bizottságának közreműködését igénybe kell ven­ni. A termeltető és a földművesszö­velkezet jogviszonyát az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve az illetékes miniszter és a SZÖVOSZ külön megállapodásban Szabályozza. A földművesszövetkezetnek a szer­ződéses 'termeléssel összefüggő te­vékenységét a SZÖVOSZ, il'etőteg a Megvei Szövetkezetek Szövetsége (MÉSZÖV) irányítja. Az egyénileg termelő által a szerződésűén vállalt kötelezett­ségek teljesítését a termeltető a helyi földművesszövetkezet ja. vas'atának figyelembevételével kijelölt termelési felelős irá­nyítja és közvetlenül ellenőrzi. Kölcsönös kötbér kikötések A minisztertanács rendelete a to­vábbiakban arról intézkedik, hogy a szerződésben kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteni mind­két fél kötelezettségeit, majd tisz­tázza a szerződéssel termelő beadá­si kötelezettségeinek kérdéseit. A rendelet kimondja azt; az állami begyűjtésről szóló jogszabályok ha. tározzák meg, hogy a termelő a termelési szerződéssel lekölött 'te­rületre megállapított termény- és áliatbeadási kötelezettség alól mi­iven mértékben mentesül — ille­tőleg a termelési szerződés alapján átadott termény milyen mérték­ben számit be a termény, és áliatbeadási kötelezettség teljesí­tésébe. Ha a termelési szerződésben elő. írt termények vagy termékek át­adását a 'termelő nem, vagy nem kellő módon teljesíti, az illetékes miniszternek a földművelésügyi mi­niszterrel adott rendelkezése alap­ján a termelő elszámoltatásának van helye. Az elszámoltatást — a termeltető vállalat megbízottjának közreműködésével — a községi (városi, városi kerületi) tanács vég. rchajtó bizottsága végzi. Antal volt csendörszakaszvezert-Q I egy tégla a béke erős bástyájába. Mi a feladatunk nekünk, csongrádmegyeieknek? Az ellen­ség leleplezése. Minden község­ben, minden városban ismernie kell minden dolgozó parasztnak: mit adott a három- és az ötéves terv saját falujának, saját csa­ládjának, az országnak. Eredmé­nyeink népszerűsítése, erőnk növe­lése előfeltétele az ellenség elleni kíméletlen harcnak. Emeljük ered­ményeinket fegyverként ellensége­inkkel szemben, s élezzük ezt a fegyvert szüntelenül tszcs-ink to­vábbi fejlesztésével, a begyűjtési kötelezettség teljesítésével, az őszi munkák gondos, idejében történő elvégzésével. 1

Next

/
Thumbnails
Contents