Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

^SÍTTÖRTÖK, 1951. AUGUSZTUS 23 198 Az USA Haladó Pártjának Országos Bizottsága megállapította a párt politikai vonalát az 1952-es választásokon New-Yorlt, (TASzSz). Az USA Haladó Pártjának Országos Bízott, sága ülést tartott, amelyen megállapította az 1952-es elnökválasztási kampányon követendő politikáját. Iraldwin, a Haladó Párt titkára beszámolójában a köztársasági ós a demokrata párt különböző jelöltjeivel kapcsolatban kijelentette: „Függetlenül attól, hogy Eisenho. wer, Taft, vagy Truman lesz a jelölt, mindenképpen a Wall StTcet ós a tábornokok szövetsége fog kormányozni-" A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az amerikai nép ellenzi a háborút és békét akar. Követelte minden erő mozgósítását széles, koalíciós mozgalom megteremtésére, amely minden békére törekvő embert képvisel és saját, független jelöltjeit indítja az 1952cs Választásokon. Az országos bizottság elfogadta az 1952. évi választási politikáról szóló nyilatkozatot, amely legfőképpen a békeharccal foglalkozik. A nyilatkozat kijelenti, hogy 1952-ben minden választáson, beleértve az elnökválasztást is, olyan jelölteket kell állítani, akik a béke Ügyét védik, akikre szavazva kifejezésre juthat az amerikai nép béketőrckvése és fokozódó harca a háborús gazdálkodás következményei ellen. Ennek érdekében azonnal megerősítik a párt szervezeteit és előAz USA és Japán között megkötendő ,biztonsági szerződés" véglegesíti Japán amerikai megszállását Tokió. A tokiói rádió közölte a Japán és az USA köaött megkötendő, úgynevezett biztonsági szerződés főbb tartalmát. Ez az egyezmény hatályba lép. amint megkötik az amerikai kormány által egyoldalúan előkészített japán „békeszerződést." A tokiói rádió híradásából kiderül, hogy az úgynevezett biztonsági szerződés meg nean ha. tározott időre törvényesíti a megszállási rendszert. Az amerikai csapatok továbbra is Japánban és a környező szigeteken fognak állomásozni. Az amerikai csapatoknaik korlátlan moz. gási szabadságuk lesz Japán területén. Azokban a körzetekben, amelyekben amerikai csapatok állomásoznak, kizárólag amerikai törvényeik lesznek érvényben és a japán törvények nem vonatkoznak majd az amerikai fegyveres erők tagjaira. Tíznapos ülésszakra összeült a francia nemzeigyülés Párizs (MTI). Kedden délután négy órakor ült össze tíznapos ülésszakra a francia nemzetgyűlés. Az iskolakérdés vitájába — amint erre több keddi lap nyíltan célzást tesz — a kormiány belebukhat a többségi pártok között fennálló ellentétek miatt. A kormánynak ezenikívül haladéktalanul döntenie kell a tervezett új áremelések, mint például a búza és a szén árának emelése ügyében. Végül döntenie kell a kormánynak a bérkérdésben is. Ugyanakkor az egész országban erősödik a klerikális reakció által fenyegetett állami oktatás védelmére irányuló mozgalom. A Ce Soir a parlament ülésszakával kapcsolatban megállapítja: a francia nép egyre nagyobb méreteket öltő elégedetlensége súlyos zavarokat okoz a nehezen összetákolt kormánytöbbségben. Olaszországban újjászervezték a fasiszta titkosrendőrséget Becs (TASzSz). A Der Abend című osztrák lap római jelentésében megírja, hogy Scelha miniszter már 1948-ban tervszerűen megkezdte a fasiszta titkosrendőrség helyreállítását. Az új olasz Gestapónak — írja a lap .különleges hírszerző szo'válnt" a reve és hatáskörébe tartozik a baloldalt pártok tevékenységének ellenőrzése, va. 1 amint provokációk szervezése a munkásszervezetek ellen. A különleges hírszerző szolgálat ugyanolyan módszerekkel dol. gozik, mint a volt fasiszta titkosrerd őrs év. készítik a haladó párti jelölt fellépését „a választáson-" „Ugyanakkor továbbra is mindent megleszünk olyan fiiggellen jelöllek listájáért, amelyet az igazi békcpoli. tikát követelő csoportok koalíciója támogat." A nyilatkozat a továbbiakban programmként javasolja a koalíciós lista számára: Be kell fejezni a koreai háborút és az Egyesült Államoknak kezdeményeznie kell az öt nagyhatalom tárgyalásainak megszervezését a vitás kérdések békés rendezésére. Vissza kell térni a békés gazdálkodásra, meg kell szüntetni a bérrögzítést. Meg keli szüntetni a néger lakosság megkülönböztetését és biztosítani kell aiz állampolgári jogok teljes (örvényes garanciáit. Határozottan kijelentjük — hangzik tovább a nyilatkozat —, hogyha ilyen jelöltlista számára még nem értek meg a feltételek, a Haladó Párt saját elnöke és alclnökjelöltet léptet fel, megfelelő időben ahhoz, hogy résztvehessenek az 1952-es választásokon. A bizottság azt is elhatározta, hogy az egész országban kerületi pártértekezleteket tart a párt megerősítése és a választási kampány érdekében. Az országos bizottság elhatározta, hogy táviratot küld Trumannak, amelyben követeli a béke helyreállítását Koreában. A magyar kultúresopor tok sikere a III VIT nemzetközi ku lt ű r ver senyén Berlin. A ül. VIT nemzetiközi kultúrversenyén a magyar ktilturcsoportok a következő díjakat nyerték: Első díjat kapott: a magyar állami népi együttes kis zenekara a népi zenekarok versenyében. Második díjat kapott: a magyar állami népi együttes tánccsoportja a népi táncegyüttesek versenyében — Mátyás Mária, a szoprán-énekesek, Varga And. rás a bariton-énekesek versenyében, Sebők György a zongoraművészek versenyében. Rab István a balettáncosök és Ko. vács Nóra a balettáncosnők versenyében. Harmadik díjat kapott: a Munkaerőtartalékok központi együttesének énekkara az ének. kórusok versenyében — Vásárhelyi Endre a ba®3zus-én»ekesek és Kovács Dénes a hegedűművészek versenvében. (MTI) Csehszlovákia résztvesz a saníranciscós értekezleten Csehszlovákia külügyminisztériuma augus&tus 21-én jegyzéket adott át az USA prágai nagykövetségének. Csehszlovákia kormánya a jegyiékiben igazolja a Japánnal kötendő békeszerződés-tervezetének — melyet az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia kormánva 1951. július 20-án juttatott el hozzá — vételét, valamint az USA kormányának meghívását a japán békeszerződés kérdésében összehívott sanfranciscoi értekezletre. A jegyzék a továbbiakban közli, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya elfogadja az USA kormányának meghívását az 1951. szeptember 4-re kitűzött sanfranciscoi ér. tekezletre és elküldi oda megbízottait. Az amerikaiak újabb támadásra akarják felhasználni a fegyverszüneti tárgyalásokat Nem történi előrehaladás a keszoni fegyverszüneti éMeitezlet aUrzostsógánatt hétfői ülésén Peking (Uj.Kína), Alan Wjnnington, a londoni Daily Workér tudósítója a következőket írja Keszonból, a fegyverszüneti értekezlet albizottságának hétfői üléséről: „Az albizottság hétfői ülésén, amely egy óra hosszat tartott, semmi előrehaladás som történt. A koreai és kínai küldöttek, mély megindultsággal távoztak, hogy részt vegyenek a tegnapi gyilkos támadásnál elesett Jao Cin Sziám temetésén. * A' Telepress hírügynökség közli Delhiből, hogy az USA új támadásra készül Koreában. A Telepress-közlemény így hangzik: ,,A delhi amerikai nagykövetséghez közelálló körök szerint az amerikai hadügyminisztérium titkos parancsot adott Ridgway tábornoknak arra, hogy használja fel a ke.s7.0ni fegyverszüneti tárgyalásokat egy új, nagv támadás előkészítésére Koreában. Ridgway tábornok e támadás előkészítésével kapcsolatban utasítást kapott arra, hogy minél tovább, lehetőleg még néhány hétig húsza a keszoni tárgyalásokat. Ezt az időszakot tömeges bomba támadásokra, nz északkoreai városok és lakott teleoülések lövetésére, új erők gyűjtésére és arra használják fel. hogy a hátországból nagymennyiségű hadianyagot szállítsanak a frontra. Azt javasolták Ridgwaynak, a támadó hadműveletek megszervezésére, hogy Tokióból Koreába dobjon át néhány gyalogos egységet kiegészítve a japán tartalékos rendőri testület lét. számában álló japán katonákkal ós altisztekkel. Az amerikai hadügyminisztérium felhívta Ridgwav figyelmét arra. hogy az előkészületeket úgy kell végrehajtani, hogy ezekről az amerikaiak szövetségeseinek Koreában lévő katonai parancsnoksága és az ENSZ képviselői ne , szerezze, nek tudomást." A koreai néphadsereg főparancsnokságának liadijcfcnfésc Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti augusztus 21-én: A koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvona. Ion visszaverik az ellenséges támadásokat és nagv veszteségeket okoznak az ellenségnek emberben cs hadianyagban. Augusztus 20-án a keleti Partvidéken ellenséges hajók áttörtek Vorzzan felé és bestiáiban Az amerikai és liszinmamsta csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése A Bizottság tagjai ezután egy 50 nőből álló csoporttal találkoztak. A csoport azért jött, hogy beszélgetést folytasson a Bizottság hígjaival. Több asszony a Szincsentől 40 kilométerre fekvő falvakból érkezeit. Mindegyikük szerelte volna elmon dani, mi mindenen ment keresztül, a Bizottságnak azonban kevés idő állt rendelkezésére, s így a csoportnak *?.-ak aránylag kis részét tudta kihallgatni. Kint Jen 64 éves asszony, Kim Dzi falu lakosa elmondta, hogy leányát, a 34 éves Pcn Dong-Najt, letartóztatták, mert aktív munkát végzeit a parasztok körében. Az amerikai tiszt azt mondta, hogy kár rá a golyót vesztegetni. Pen Dong.Naj kezét-lábát megkötözték és a nyakában vitt kétéves gyerme. kének testén keresztül szuronyt döflek a hátába- Amikor 'sebesülten így kiállóit fel: „Éljen Kim Ir. Szen és a köztársaság!" — kivágták a nyelvét és élve eltemették. Kim Jen elmondta, hogy egy liszinmanista katonától tudta meg lánya halálának körülményeit. A katona azzal dicsekedett, hogy az amerikai liszt utasítására maga hajtotta végre ezt az állati gaztettet. Kim Jen hozzáfűzte, hogy 15 és 17 éves unokáját, vejét, vejének anyját és bátyját szintén megölték. Csupán 6 éves unokája maradt életben. Ju Ton-Dzen, 41 éves asszony, Kzon Csou falubeli lakos, a Bizottság tagjai előtt elmondta, hogy abban a járásban 35.000 ártatlan embert gyilkoltak meg. Az ő falujában 175 embert pusztítottak el, köztük Ju Ton-Dzen családjának 18 tagját, férjével és öthónapos gyermekével együtt, öt magát letartóztatták, de azután szabadlábra helyezték. Az asszony elmondta, hogy a faluban amerikai és angol csapatok is voltak. Ezek is, azoue is állati módon viselkedtek. Ju Ton-Dzen saját szemével látta, amint angol és amerikai katonák teljesen ártatlan embereket a folyóba dobállak. Amikor az asz. szonyt megkérdezték, hogyan ismer, le fel a katonái; nemzetiségét, azt válaszolta, hogy meg tudja különböztetni az angol és az amerikai hadsereg egyenruháját. Ju TonDzen ezt kérdezte: „Angliában talán nem tudják, mi a könyörülel?" Az asszony közölte továbbá, hogy amikor az amerikai csapatok visz. szavonultak, a falu lakosainak ezt mondottáü;: „Jöjjetek velünk Délre, mert atombombát fogunk dobni Észak-Koreára és minden elpusztul". Amikor azonban az emberek elhagyták a falut és elindultak dél felé, repülőgépekről legépfegyverezlék őket. Ni Je.Nje, Szan Gen-Ri falu lakosa elmondta, hogy lányát és vejéi megölték. Lánya tanítónő volt. A lanu kijelentette, hogy hozzátartozóit nem fegyverrel pusztították el, hanem botokkal verték agyon. A Sza Ok-Ri faluból való Pak On-In nevű 22 éves lakos elmondta, hogy férjét három testvérével együtt — akiik parasztok voltak — börtönbe vetették és valamennyiüket meggyilkolták. Saját szemével látta, hogy Kim Jun-Szun 18 éves lányon az amerikai és angol katenák eröszakot követtek el, aztán meggyilkollak. Az amerikai és angol katonák tüzes vaspálcákat dugtak az emberek orrába és így hurcolták végig őket az utcákon, ő maga ié ismert egy parasztot, akivel így jártak tól; Li Szarra-Szunnak hivják. Magának Pak On-Innek sikerült elmenekülnie és a hegyek között elrejteznie. Később rábukkant férje holttestére. Koponyáját szétvertél;, aztán holttestét elégettékLi Di H 30 éves asszony, a Csek Szo-Ri-utca 3. számú ház lakója elmondta, hogy férje kertész volt. Amikor az amerikai katonák eljöttéi;, hogy letartóztassák férjét, azt mondták neki. hogy Észak Korea minden lakóját elpusztítják. Abban az utcában, ahol ő lakolt, ICO család volt, ebből 90 családot meggyilkoltaik. Az asszonyt magát kél gyermekével együtt börtönbe vetették, amikor azonban egy másik börtönbe akartál; szállítani,, sikerült megszöknie. Phenjanba igyekezett, de útközben elfogták. Az amerikaiak parancsot adtak, hogy lőjjék agyon az asszonyt, de egy liszinmanista katona lehetővé tette, hogy megszökjék. Az asszony elmondta, hogy látta, amint az amerikai katonák északl>oreai foglyokat hajtottak ki a mezőre, leöntötték petróleummal, azután elevenen elégették őket. Kim Szuk-Szen, Szaj Szan.Ri falu lakosa elmondta, hogy gyermekeit megöltél;, mert ő maga a nőszervezet aktiv tagja volt; férjél szintén meggyilkolták. Húszéves lányának, Kim Csun-Dzanak, aki ápolónői tanfolyamra járt, szöget vertek a fülébe, azután dobot raktak a hátára és tetőtől-talpig mez. telenül végigvezették az utcán. Utána börtönbe vetettél;, amerikai katonák erőszakoskodni próbáltak vele, ő azonban ellenszegült. Ekkor szuronnyal ledöfték. Az anyja találta meg megcsonkított, kettéhasított holttestét. Kim Szuk-Szen elmondta, hogy amikor az Egyesült Államok csapatai bevonultak a városba, bordélyházat rendeztek be. Összefogdosták a fiatal lányokat és asszonyokat és erőszakkal a bordélyházba zártál; őket. A tanú megállapította, hogy a szép lányokat az amerikai és angol tisztek és katonák 'számára tartották fenn, azokat pedig, akik nem vollak túlságosan csinosak, liszinmanista katonáknak hagyták. Ismer három élelbenmaradt lányt, akik ebben a nyilvános házban sínylődtek. A többit megölték. Falujában, ahol 140 ház volt, 240 lakost gyilkoltak meg, Hvan Ik-Szu, Szan Gsen.Ri falubeli 14 éves lány elmondta, hogy családjának 11 tagja közül az amerikai, az angol és a kanadai katonák hetet megöltek, őt magát bebörtönözték, mert bányász apja a munkásmozgalom aktiv tagja volt. A lányt apjával és két bátyjával együtt vetették börtönbe. A lányt az •amerikaiak állati kegyetlenséggel megverték. A Bizottság tagjainak megmutatta lábán a kínzások nyomait. Ezután családját egy csűrbe zárták, amelyet petróleummal öntöttek le. Mielőtt azonban lángbaboríthatták volna, a partizánok kiszabadították őket, Hvan Ik Szu a partizánok között találkozott egy emberrel, aki együtt volt az ő ap. jávai. Ez az ember, akinek sikerüli megmenekülnie, elmondotta, hogy a lány apjának testét öt helyen szuronnyal döfték át, fejét pedig keltéhasították. A lány bátyjának nyaka köré az amerikai megszálló katonái; kötelet fontak, így hurcolták végig az utcákon. Azután családjának öt más tagiával együtt elevenen a földbe ásták. A Bizottság tagjai Hvan Haj tartományban járva mindenütt rom badőlt városokat és égő falvakat láttak. 1951 május 26-án. Aláírták a Hvan Haj tartományban látogatást lelt összes bizottsági tagok, tüzeltek a békés városra és környékére. A néphadsereg tüzérségi egységei egy ellenséges hajót elsüllyesztettek 03 kettőt súlyosan megrongáltak. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntes egységek súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek augusztus 10. és 15-e között. A koreai néphadsereg és a kinai önkéntes egységek augusztus 10. és 15-e között több, mint 2800 ellenséges hatonát semmisítettek meg. Ez idő alatt 36 ellenséges repülőgépet lőttek le vagy rongáltak meg és négy ellenséges harckocsit pusztítottak el. Míg az amerikaiak részéről esztelen követelményekkel hátráltatják a fegyverszüneti tárgyalásokat, addig az amerikai támadók és Li Szin Man bábkormányának csapatai fokozzák támadásaikat a keleti arcvonalon. Jargkutól és Rincsetől északra állásaink ellen egyik támadást a másik után indították. A nyugati arcvonalon a keszoni térség közelében és Csmgtantól északra lévő állá. saink ellen indítottak támadásokat. A támadásokat azonban a koreai és kínai önkéntes egységek visszaverték, súlyos veszteségeket okozva az ellenégnek. A népi erők egy egysége — amely a Jangkutól északra lévő állást tartotta — egy ellenséges zászlóaljnak nyolc támadását hiúsította meg. A harc során 295 ellenséges katonát semmisített meg. Bemutatkozó látogatást tett az új bolgár követ Marko Jotov Temnjalov rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a Bolgár Népköztársaság új budapesti követe, szerdán délelőtt bemutatkozó látogatást tett Dobi István, a minisztertanács elnökénél és Dögei Imrénél, az országgyűlés elnökénélt