Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

.PÉNTEK, 1951. AUGUSZTUS 17. 3 Amit itt láttunk új harci fegyver lesz a kezünkben! A francia vasutasok küldötteinek látogatása Szegeden rÁ proletár nemzetköziség szeUepiében zajlott le szerdán délután (Szeged állomáson a francia vasutas küldöttség fogadtatása. A ragyogóan feldíszített állomás épülete előtt várakozó vasutas szlahánovis. Iák, élmunkások,, tanfolyamisták •nagy lelkesedéssel fogadták az érkezőket. Mindenki egyszerre akart kezet szorítani a hős francia munkásosztály küldötteivel. Jeannot Marcell, a francia vasutas szak. szervezeti szövetség főtitIcára, Trtpns Léon, a szakszervezeti szövetség baráti szeretetlel üdvözölte központi irodájának tagja és Werer cia vendégekel. Malhouse, a szakszervezeti szövetség területi bizottságának egyik tagja meghatottan álltak az ünneplő tömeg előtt. Két különböző nemzet fiai találkoztak. Szavakra hirtelen nem is volt szükség. A tekintetek mindent elárultak: Üdvözlünk ben. neteket magyar elvtársak. Büszkék vagyunk rátok hős francia harcosokA szegedi vasutas dolgozók nevében Cinger Gyula, a szakszerve, zeti területi bizottság elnöke forró fran• Elsöpritek ax ellenségeket A. meleg fogadtatás után a vendégek az alsóvárosi kultúrházba menteik, hogy elmondják Magyarországon szerzett néhánynapos tapasztalataikat és beszéljenek a francia munkások életéről. Zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme. Minden vasutas dolgozó, aki csaik tudott, eljött, hogy meg. hallgassa az értékes beszámolót. Vidáman pattogó indulók üteme fogadta az érkezőket. „A béketábor legyőzhetetlen" — zengeti a sokszáz torokból. „Éljen Franciaország!", ,,Éljen Thorez elvtáns!" — hirdették a teremben kifüggesztett plakátok. Hatalmas taps-vihar közepette emelkedett szólásra Jeannot Marcell elvtárs, — Néhány napja tanulmányozzuk szép hazátok helyzetét és éreztük, amint az összes munkás szive dobog az üzemekben. Fogadjátok magyarok ezivből jövő proletár üdvözletünket, népgazdaságotok talpraállításáért, azért a számos, új alkotásért, amelyet ti a nagy Szovjetunió segítségével végrehajtottatok, aki miután felszabadított benneteket, sohasem hagyott egy percre _ sem támogatás nélkül. Természetesen még igen nagy feladatok állnak előttetek, azonban ti azokat végre fogjátok hajtani, úgy, hogy éberen őrködtök fiatal köztársaságtok felett. Elsöpritek könyörtelenül azokat ar. ellenségeket, amelyek gátolni akarják fejlődéseteket. A francia kormány csak névleg francia Ezután a kapitalista országok hadikészülődéseit ismertette Jeanot Marcell elvtárs, majd rátért a franciaországi helyzetre. — Minálunk már több éve olyan kormányok vannak, amelyek csak névleg franciák, valójában az amerikai imperializmust szolgálják ki. A munkás minisztereket kizárták a hatalomból, a mostani miniszterelnök is Truiman úrnak engedelmes, leedik. A kormányaink által létesített költségvetések igazságtalanokIgen keveset fordítanak újjáépítésre, közoktatásra és közegészségügyre, ugyanakkor, amikor a munkásokat, kereskedőket és iparosokat óriási adókkal nyomorítják egy soha ki nem elégíthető, mérhetetlen hadiköltségvetés céljaira. A francia nép akarata ellenére kormányaink igazságtalan háborút folytatnak Vietnámban. Olyan nép ellen, amelyet azért támadtak meg, mert békében és szabadságban kíván élni. Már évek óta francia fiatalok, francia munkások fiai halnak meg Vietnámban egy igazságtalan háborúban. — Ez elvtársaim néhány szóval kifejezve az a politika, amelyet a francia kormányok folytatnak. Természetesen ennék a francia murikáosztály issza meg a levét. A munkásoknak nyomorúságos a bérük, a megélhetési költségek állandóan növekednek, a nyomor napról-napra nagyobb lesz. Amerikai ellenőrzés A francia munkásosztály egyre szörnyűbb viszonyainak ismertetése után elmondotta Jeannot Marcell elvtárs, hogy azon megállapodások eredménye-képen, amelyet kormányaik aláírtak, egész kikötők .vannak amerikai ellenőrzés alatt. Ezekben amerikai fegyvereket és hadianyagot raknak ki, amelyeiket vagy Németország megszállt övezetébe irányítanak, vagy óriási katonai táborokban raktároznak, amelyek az ország minden részében megtalálhatók. Természetesen a béke megvédésének ügye a franciák legfontosabb célját képezi és ez a békéért folytatott harc állandóan erősödik — folytatta beszédét Jeannot Marcell elvtárs. A francia munkásosztály harcol a békéért így például dokkmunkásaink egyes kikötőkben munka nélkül, pénz nélkül megtagaták a hadianyagok kirakását. Sem a rendőrség, sem a munkanélküliség, sem a nyomor nem tudott változtatni eltökéltségükön. A vasú {ások is számtalan esetben tagadták meg a hadianyag fuvarozását. Az egész lakosságot belevonták a tüntetésekbe. Jeannot Marcell elvtárs beszédének további részében részletesen feltárta azt a hősies, gigászi harcot, melyet a francia munkásosztály, a kommunista párt vezetésével vív az Imperialistákkal és bérenceikkel szemben jogaikért, szabadságaikért és a békéért. Ezután a munkásosztály egységének és a proletár in ternacion álénak fontosságáról és jelentőségéről beszélt. Végül újra üdvözletét tolmácsolta a magyar dolgozóknak. Éljen a francia magyar barátság, éljen a Szovjetunió, éljen a béke — fejezte be beszédét. Jeannot Marcell beszéde nagy ha. tást gyakorolt a hallgatókra. Majd egyemberként, ütemes tapssá) éltették Sztálin elvtársat, Rákosi és Thorez elvtársakat. „Flö-föl ti rabjai a földnek" — hangzott fel az Internacionálé magyar és francia nyelven. Két különböző nyelv ée mégis az akarat egy, küzdeni a világbékéért. „Örökké emlékezni fogok erre ax üzemre/" Az ünnepség után a francia elvtársak ellátogattak a szegedi Csillag-börtönbe és megtekintették azt a cellát, amelyben Rákosi Mátyás a Horthy-fasizmus alatt raboskodott. Végül a Szegedi Textilkombinátba látogattak el a külföldi vendégek. Meglepetés vo|t számukra a modernül felszerel t üzem. Közelről né. zégették a szovjet gépeket, barátkoztak a vidám dolgozókkal. Jeannof Marcell elviárs szeretettel beszélgetett el Bakaity Verával, sztahánovista ifjúmunkással. — örökké emlékezni fogok erre az üzemre — mondotta Triens Leon elvtárs. — Az, amit itt láttunk, új harci fegyver lesz kezünk, ben. A francia munkásosztály még keményebb harcot indít az imperialisták ellen, hogy mielőbb megte remise saját országát, a demokratikus Franciaországot. TÓTH JÓZSEFET MEGGYŐZTEK A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS EREDMENYEI — ezért lépett örümmel a Táncsics-tszes tagjai sorába — Sok termelőcsoportban, jártam már — kezdte meg a tszcsbe való belépésének történetét Tóith József al'sövárosi lakos. — A tszcs.látogatások alkalmával jártam Mórahalmon a Kiss Imre-termeiőszövetkezetben. Itt különösen a gyiimöl. esősük tetszett meg nagyon. Alig akartam hinni a szemeimnek, ami kor megláttam a fákon a szebbnél-Szebb gyümölcsöket. Vásárhelyen a Somogyi Béla-tszcsbem jártam. Itt Szegeden az Alkotmánytszcst látogattam meg. De legtöbbször a kecskéstelepá Táncsicstermelőcsoportba látogattam el. -— Már a megalakulás ólafigyelem a csoport éleiét, munkáját, az eredményeket. Lát. tam, amikor télen új, gyönyörű tágas istállót építettek közös munkával. hogy a lovaiknak teheneiksek ne kelljen a régi. sötét egészségtelen helyen maradniok. Még a villanyt is bevezették az istállóba. Arca egpre derűsebbé vált, amint Sorra visszaemlékezett a Táncsics. termelőcsoportba-n történt eseményekre. Mert ami itt történt, az mind eseménynek számított. Nagy esemény volt az, amikor az új istállóba átvezették a teheneket és lovakat. De azt sem' felejtik el soha a csoport dolgozói, amikor a Saját maguk két keze munkájával ásott öntözőcsatornába először engedték az ártézi vizet. A brigádok, munkacsapatok versenyben dolgoztak egymással: vájjon estig ki tud több kukoricát megkapálni, vagy ki arat le több gabonát. A közős munkában összeíotriak, elválaszthatatianokká csoport tagjai. váltak Egyre jobban tetszett ez az élet Tóth Józsefnek. Mind többet volt a csoportban. Mint párttag és népnevelő felvilágosító munkája közben dolgozó paraszttársainak legtöbb, ször a termeiöcsoportokról beszélt. — A népnevelő akkor végzi legjobban munkáját, ha maga is élenjár a munkában, példát mutat dolgozótársai előtt. — Ez a gondolat jutott egyik alkatommal eszébe, amikor népnevelő munkájáról téri haza. — így tehát én nem végez, hetek jó népnevelő munkát, hiszen még mindig csoporton.kívüli vagyok. EIszégye,|te magát. Vájjon miért várt addig is? Már az elején, a csoport megalakulásánál be kellett volna lépnie a csoportba. Sokkai kevesebb a csoportban a vesződsége is az embernek. Felesége is beteges, nem tud nehezebb munkát végezni. Egyedül pedig nem tudja megadni a kellő művelést a földnek. Ebiből azután az következik, hogy a termés mind gyengébb lesz. Lám a csoportban traktor szántotta, vetette a földet, meg is műtrágyázták. Olyan is lett a búzájuk, hogy olyat még nem látott. — Holnap bejelentem, hogy be szeretnék lépni a csoportba. a legközelebbi értekezleten pedig aláírom a belépési nyilatkozatot — ért meg benne a kemény elhatáro. zás ezen az estén. Másnap jókedvvel ébredt, a munka is könnyebben, ment, mint máskor. Estefelé azután elmen! a csoportba. Mint mindig, most is barátságosan fogadták. Először nem tudta, hogyan is fogjon hozzá a mondókájához, de azután hirtelen kivágta: — Azért jöttem most ide, mert be szeretném jelenteni az elvtár. saknak, hogy hét hold földemmel belépek a csoportba. Van egy kukoricavetőgépem, talán tudja használni a csoport. Meg kovács mesterséget tanultam, értek a gépekhez. Bármikor baja esnék valame. lyik gépnek, én majd megjavítom. De e mellett értek én minden paraszti munkához is. Az elnök és a párttitkár elviárs az eddieknél sokkal melegebb kézszorítással búcsúztak el ezen az estén Tóth Józseftől. A legközelebbi csoportértekezleten a tagság előtt .újból elmondotta, hogy közösen szeretne ő is velük dolgozni. Ugy érzi. a tszcsben van a helye. És mikor már csoporttag lesz, ak. kor is meglátogatja a kömyékbe.i egyénileg gazdálkodókat és a saját tapasztalatait mondja el majd nekik. Azt szeretné, hogy miinél többen ismerjék meg azt a boldog életet, amit a termelőcsoport tagjai élnek. Húsz demokratikus lapot betiltottak Japánban Tokió. A japán főügyészség húsa kommunista és más baloldali lapot tiltott be. Az országszerte megtartott razziákon sok újságot és röplapot koboztak el. A főügyészség közölte. a betiltások egyik oka, hogy megakadályozzák a „propaganda kampányt" amely a japán fegyverletétel évfordulóján várható. Békeműszak a városi tanácsnál Ünnepi értekezleten vették át jutalmukat a tanács legkiválóbb dolgozói Csütörtökön reggel a szokottnál jóval korábban jelenlek, meg munkahelyükön a városi tanács dolgozói. Már jóval fél 8 előtt, sőt sokan 7 óra előtt sietve igyekeztek szobájukba a tanácsházán, a bérház és a Mérei.utcai adóhivatal épületében egyaránt. A lelkes igyekezet magyarázatát az a szép piros tábla adta meg, amely ugyancsak korán röggel jelent meg a tanácsháza kapujában s rajta ez állt: „Bcke-műszakban dolgozunk." A városi tanács dolgozói Alkotmányunk ünnepe alkalmából rendeztek Béke műszakot. A nagy napot feldíszített munkahellyel, virágokkal köszöntötték, a tanács kultúrbrigádja pedig csasztusikákat énekelt a lépcsőházakban. Nem i« volt hiábavaló ez az ünnepség: A tanács dolgozóinak túlnyomó része szépen kivette részét ezen a napon a munkából. Egyetlen elkéső sem volt és a munkaidőt mindenütt igyekeztek minél jobban kihasználni. A magánbeszélgetések is jóformán teljesen eltűntekÖrömmei és boldogan vett éppen ezért részt a tanács minden dolgozója a délutáni munkaértekezleten, amelyet ünnepélyes keretek között a tanácsháza nagytermében tartottak meg. Nagy Mihály elvtárs megnyitója után különösen kedves meglepetésben volt részük a megjelenteknek. Valóságos virágeső hullott rájuk: mosolygós arcú úttörők dobáltak piros szekfűosokrokat a karzatról a teremben ülő dolgozókra. Koszorús Istvánné elvtársnö. a városi tanács pártszerveztének titkára szólalt fel a kedves jelenet ulán. Az Alkotmány jelentőségéről beszélt, amely új életet teremtett a tanács dolgozói számára is. — Biztosan köztünk fs vannak olyanok, akik • múltban itt, a városházán csak szellemi ínségmunkán vehettek részt. — mondotta a többi között. — Ma népi demokráciánk megbecsüli őket és a régi szellemi ínségmunkások közül nem egy most vezető munkakörben dolgozik, éppen az Alkotmányban biztosított jogoknál fogva. Felhívta Koszoiúsné elvtársnö ugyanakkor a figyelmet arra, hogy minden munkaképes polgárnak ma nemcsak joga, hanem becsületbeli ügyei is, hogy képességei szerint dolgozzék. Beszéde végén ezért a városi tanács minden dolgozója nevében megígérte, hogy fokozzák eddigi munkateljesítmenyeiket ötéves tervünk, a béke tervének mielőbbi sikeres befejezéséért, A nagy tapssal fogadott beszéd után került sor a városi tanács leg. kiválóbb dolgozóinak megjutalmazására. összesen 19-en kaptak igen értékes jutalmakat: könyvet, parcellán étkészletet, szobrokat, dísztárgyakat, ruhának valót. A jutalmazottak között volt például Nagy András, a begyűjtési osztály dolgozója, aki 8 nappal előbb 220 százalékra teljesítette tervét, Pálfi Jánosáé Szabó Anna, az igazgatási osztály dolgozója, aki a Szeged— Debrecen közötti párosversenyben határidő előtt teljesítette felajánlását, Czakó Mária, a munkaerőnyil.vántartó dolgozója, aki felajánlását határidő előtt 150 százalékban teljesítette és Forráskuti Gyula gépkocsivezető, aki mintegy 1209 forintot takarított meg munkájával a városi tanácsnak. A jutalmak átvételekor valamennyi dolgozó megfogadta, hogy a jövőben még lelkiisme retesebben, becsületesebben veszi kl részét « munkából. Ugyanezt fogadlak meg azok a ki. váló dolgozók is, akik ezalkalommaí kapták meg békekölcsön kötvényüket. Á munkaértekezlet igen meleg hangulatban, az Internacionálé eb éneklésével ért véget. A begyűjtés törvény Felemelte a városi tanács beadási kötelezettségét a begyűjtés szabotálóinak A begyűjtés teljesítése hazafias kötelessége mindéin dolgozó parasztnak. A dolgozók állama azonban megbecsüli a (kötelességüket becsülettel teljesítőket, hiszen nálunk a miunka valóban dicsőség és becsület dolgát jelenti. Ezt a megbecsülést juttatja kifejezésre Népköztársaságaink kormánya azzal is, hogy a begyűjtési kötelezettségüket idejében, gyorsan teljesítők számára gyorsbeadási jutalmat biztosít, de ezenfelül 300-tól 800 forintig terjedő külön jutalmat is oszt ki a begyűjtés élenjáróinak. Mindazok pedig, akik begyűjtési kötelezettségüket túlteljesítik, számtalan különféle kedvezményekben, szabad őrlésben részesednek. Ne feledjük el azonban, hogy ugyanakkor, amikor a kötelességüket becsülettel teljesítők jutalomban részesülnek, Népköztársaságunk megkívánja ennek a kötelességnek lelkiismeretes teljesítését. Mindazok, ' aikik megfeledkeznek dolgozó társaik, a dolgozók állama iránti kötelezettségükről, népünk törvényeivel. a dolgozó nép államhatalmával találják szemben magukat. Nesn nézhetjük ugyanis tétlenül, hogy akadjanak olyanok, akik mások munkájára spekuláljanak. Begyűjtési törvényünk is éppenezért előírja, hogy meg kell büntetni azokat, akik cséplés után 8 nappal nem teljesítik terménybeadási kötelezettségüket. A Szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottsága éppenezért most élt ezbel a lehetőséggel és Szeged területén 60 személynek 5 százalékkal felemelte beadási kötelezettségét, mert a cséplés után 8 nappal egyáltalán nem adta be a. gabonát. Intő példa ez mindazok számára, akik nem látják be, hogy a terménybeadás teljesítése a dolgozók államának, d'e saját mnguknpk i,s jól felfogott érdeke. Ujabb kínai dolgozók jelentkeztek önkénteseknek a koreai harctérre Peking, (Uj-Kína). Sanghajból újabb egészségügyi dolgozók, valamint az ország minden részéből származó vasúti munkások utaztuk önkéntes szolgálatra Koreába. A pályaudvaron több mint ezerötszázán jelentek meg búcsúztatásukra. A jugoszláv munkások otthagyják a titoista építkezéseketSzófia (BTA). A jugoszláv munkások tömegesen hagyják ott a titóista építkezéseket. A Borba beismerése sízerint, „Az építkezéseken kritikus a helyzet, mivel a munkások jelentkezése rendkívül csekély, viszont a rossz élet — és munkakörülmények miatt mind tömegesebben hagyják ott az építkezéseket. így például Szerbiában február hónapban a® új murikások 35 százaléka hagyta ott az építkezéseket, márciusban 67 százalék, júniusban pedig 71 százalék." A titoista lap a továbbiakban rámutat, hogy június l-től 20ig Szerbiában a, murikaerőellátás tervét csupán 40 százalékra teljesítették. Hasonló a helyzet Jugoszlávia más részein is. A Nis városi Ozren építkezési vállalat júniusban munkásainak 30 saázalékát vesztette el, mivel azok megtagadták a munkát és elhagyták a vállalatot. A Ti tóról elnevezett szénmedencében a munkaerötervet csak 31 százalékra teljesítették, a Zeta nevű vizíerőműnél 57 százalékra. A Borba nem tudja leplezni, hogy a munkások tömeges eltávozása katasztrofális következményekkel jár az építkezések menetére.