Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-02 / 178. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1951. AUGUSZTUS 1 A Német Demokratikus Köztársaság tervjelentése Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottsága az 1951. év második negyedére vonatkozó népgazdasági terv teljesítéséről kiadott jelentése a többi között ezeket tartalmazza: IPAR A Német Demokratikus Köztársaság üzemei 1951 második negyedében az ipari termelési tervet 107 százaiékrá teljesítették. Az ipari termelés 1950 második negyedéhez képest 25 százalékkal emelkedett. A népi tulajdonban lévő ipar az élmunkások és munkás.brigádok teljesítményei következtében termelését 1950 második negyedéhez kéjest 26 százalékkal növelte. A szövetkezeti és magánüzemek termelése az elmúlt év hasonló időszakához képest 22 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság ez év második negyedében az 1951. évi aratásra vonatkozó tervet előzetes jelentések szerint 99.2 százalékra teljesítette. A népi tulajdonban lévő gazdaságok teljes vetésterületüket megmunkálták. 1951 másodlik évnegyedében 23.7 százalékkal nagyobb, fennmaradt területet kellett megművelni, mint a mult év hasonló időszakában. Az őszi vetési munkálatokbél származó hátralékot és az év első negyedéből hátramaradt munkákat 1951 második negyedében csaknem teljesen elvé. gezték. SZÁLLÍTÁS A tonnák szerinti teheráru szállítási tervet 1951 második negyedében 104 százalékra teljesítették. Ebben az évnegyedben naponta átlag 17 százalékkal több tehervagont raktak meg, mint a mult év hasonló időszakában. A személyszállítás 1950 második negyedéhez képest 102 százalékra növekedett A népi tulajdonban lévő ipar foglalkoztatottainak száma a műit év hasonló időszakához képest 250 ezer fővel növekedett. A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi forgalma 1951 második negyedében a mult év hasonló időszakához képest 188.4 százalékra növekedett. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok részesedése a köztársaság külkereskedelmi forgalmában 1951 második negyedének végén a teljes külkereskedelmi 'forgalom 80.5 százalékát képezte. Élelmiszerekben az állami ke. reskedelmi szervezetek forgalma 141 százalékra, iparcikkekben pedig 153.9 százalékra növekedett. A lakosság 1951 második negyedében is új, kulturális intézmények, hez jutott. Sajtóértekezletet tartott Londonban a Szovjetunióból hazatért Quaker-küldöttség v London (TASzSz). A SzovjetUnióból nemrégiben visszatért quaker-küldiöttség sajtóértekezletet tartott. Bailey, a küldöttség egyik tagja bevezetőül általános nyilatkozatot adott. A küldöttek — mutat rá a nyilatkozat — arra a meggyőződésre jutottak, hogy a Szovjetunióban egyáltalán nem táplálnak ellenséges érzületet a külföldiekkel szemben. Ellenkezőleg a küldöttséget mindenütt élénk érdeklődéssel és baráti szeretettei fogadták. A küldöttség szabadon közlekedhetett és választhatott ki, amit megtekinteni kívánt. A küldöttség tagjaira nagy benyomást tett mindazoknak rendkívüli lelkiismeretessége, akik megszervezték a küldöttség Szovjetunióbeli utazását. Ankétot rendez a Bútorértékesítő Vállalat Szeptemberben az egész országban bútorvásár-hónapot rendez a. Bútorértékesítő Vállalat. Ezt megelőzően nyolcadikán este 6 órakor Szegeden a Tanácsházán (I. em. 120.) ankétot rendez a vállalat. Ezen az ankéton a szegedi üzemek közületek dolgozóit meghallgatja a Bútorértékesítő Vállalat központjának kiküldötte, megbeszéli velük problémáikat és a vállalat felé irányuló esetleges kívánságokat. A szegedi dolgozók ezen az ankéton elmondhatják, mik a kívánságaik és követelményeik a bútorgyárak felé, milyen bútorokat szeretnének otthonaikba. Az ankét rendezői felkérik a vállalatok, üzemek, tömegszervezetek vezetőit, küldjék el a dolgozók képviseletéiben megbízottaikat az ankétra. Lehetőleg a szoc. pol. felelős, propagandista. vagy OTP megbízott jelenjék meg a,z ankéton és az ott nyert szempontokat közölje a vállalat dolgozóival. Az ankéton a Budapesti Bútorértékesítő Vállalat központjának küldötte tart előadást. Tervjelentés Északkelet-Kína gazdasági fejlődéséről Mulsden (Uj-Kína). Az Északkelet Kína-i népi kormány mellett működő gazdasági tervbizottság jelentést tett közzé, amely beszámol az ipar, a mezőgazdaság. a szállítási rendszer és a kereskedelem fejlődéséről 1951. első negyedében. A költségvetés az év első negyedében kedvezően zárult. A költségvetési bevétel 9.4 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. míg a kiadások mindössze 74 százaiéikát érték el a tervbevettnek. Az ipari termelés 32.7 százalékkal emelkedett az 1950-es év hasonló időszakához képest. MORRISON NYILAIK OZATfl A PRAVDÁBAN ÉLÖ JOGOK - MEGTISZTELŐ KÖTELESSÉGEK Rohamosan közeledik augusz tus 20-a, Alkotmányunk második évfordulója. Dolgozó népünk egyik legnagyobb ünnepe lesz cz a nap. A hosszú, évtizedes elnyomatás után — amelynek a felszabadulás vetett véget — boldogan büszkélked het a magyar nép, hogy nálunk a dolgozók jogai nemcsak szóban vannak meg, hanem törvény rögzíti le azokat. Minden ember élhet ezekkel a jogokkal, azonban az Alkotmány többi pontjaiban megjelölt kötelességekről sem feledkezhet meg senki sem. Hogy a magyar dolgozók mennyire megérlelték Alkotmányunk jelentőségét, azt bizonyítják azok a lelkes munkafelajánlások, melyeket augusztus 20-ra tettek. — Nemcsak élünk a jogokkal, hanem teljesítjük a kölelességeinket js — hirdetik a munkaversenyek kimagasló százalékai. Érzik és tudják, hogy a Magyar Népköztársaság valóban a munkásosztály és a dol gozó parasztság állama. A közelgő nagy ünnep előtt a dolgozók országszerte újra átérzik, liogv az Alkotmány eddigi munkájuk eredményeképpen jött létre. Kemény küzdelem volt ez, de az eredmények bőven pótolják és bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló a nagy munka. 5. §. (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számáru a munkához való j'«got és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását. 1936-ot irlunk. Fagyos téli szél süvített a Ievc; göben. Az emberek a hidegtől összegörnyedve jártak az utcán. Megállásra nem volt idő, a korgó, üres gyomor hajtolta őket. Munkát kereslek. Reménykedve álltak meg egy-egy gyár kapuja előtt s félve nyomták le a kapu kilincsét. Pár perc múlva csalódottan, reményt vesztve róhatták újra az utcák bosszú sorát. A munkát keresőik között ott fagyoskodott Gerstengst Károly is. Végre egy napon felvették a Szegedi Gázgyárba. Hosszú, kemény küzdelmes évek következtek ezután. Harminckét filléres órabérért kellett dolgoznia Gerstengst Károlynak és tetejébe a munkáját meg sem becsülték. Nyolctagú család várta otthon a keresetét, ami éppen csak a legszűkösebbekre volt elég. A silány keresetért cserébe 12—15 órás munkaidőt követeltek a gyár urai. Panaszkodni nem lehetett, hisz tudták mi lenne a válasz: clbocsá.jtás. Minden nap rettegni kellett attól a gondolattól, hogy talán már holnap nem állhatnak munkába. Keserű volt ez a mult. Mosolygós arcú, hófehér hajú ember jön felénk a kazánházból. Köszönésünket kemény kézszorítással fogadja. Vidáman ismerteti munkakörét, arcán továbbra is ottmarad a megelégedett mosoly. Rá sem lehet ismerni az egykori gondoktól megtört Gerstengst Károlyra. Mint kazángépész dolgozik a Szegedi Erőmű telepen. Szeretettel, lelkiismerettel végzi munkáját, hisz nagy felelősség hárul Tá. Az egész üzem zavartalan menete az ő jó munkájától függ. Van ideje mindenre, nem gyötrik már semmiféle gondok. Mint egy rossz álom, úgy tűnik fel neki a régi munkanélküliség. Egész életére biztosítva van munkája, a dolgozó nép Állama biztosította számára is. Gerstengst elvtárs öntudatosan él ezzel a joggal. Nem kell már rettegni, hogy „holnap vájjon munkába állhat-e?" Ez már elmúlt, ez már a múlté. Fizetéséből bőven megélhet családjával együtt. Mégis, amire legbüszkébb: munkáját megbecsülik. „Felejthetetlen nap volt élelemben július 28-a mondja meghatottan. — 62 éves koromban sztahánovista oklevéllel tüntettek kii" Igen! A nép állama megbecsüli azokat a dolgozókat, akik élnek egyik legérrftescW) JpguWwí, « wooMIxw joggai, Pr 59. 8. A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a. társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fo,kozása. Hangos gépziígús hallatszik a Szegedi Ruhagyár egyes számú munkaterméből. Mintha ezer méhecske döngicsélne. Amint belépünk a terembe, a varrógépek hnsszú soralt láthatjuk. A gépek fölé nsszonyfejek hajolnak, dolgoznak szorgalmastan. Néhol férfiakai Is láthatunk ebben a munkakörben. Az egész tizem munkásai követik a Nazarovamozgalom útját; szocialista megőrzést, kezességet vállaltak a gépekért — a nép vagyonáért! Barta Béla sztahánovista gépmunkás fel sem néz munkájából, úgy mondja; — Az Alkotmány ünnepére 180 százalékot vállaltam, de ezt csak úgy tudom teljesftenl, ha úgy vigyázok gépemre, mint a szemem fényére. Barta Béla 175 százalékról Indult cl. A felajánlást lapjáról olvashatjuk, hogy már a 180 százalékot — a felajánlását — teljesítette, s most a 196 százaléknál tart. Ezt az eredményt nem tartja véglegesnek, mert — mint mondja —, az Alkotmány ünnepére eléri a 260 százalékot Is. Ha nézzük az eredményt, Barta Bélát, ahogy dolgozik, figyelő tekintetét, tudjuk: Barta Béla öntudatos munkás. Általában Igy szokták nevezni nz üzemekben a jól teljesítő dolgozókat. T)e- ml adja az öntudatot? Emlékszik még Rarla Béla, igen élesen azokra az időkre, n háború éveire, amikor rettegni kellett családja életéért. Ha erre gondol, gyorsukban megy a munka. — Sokszor elgondolkoztam azon, liogy mit jelent a béke — lünődlk el — a béke most mást jelent, mint 10, vagy 20 évvel ezelőtt. A béke most munkát jeler.t!... A békéért! Igen! Ezt jelenti nr'a a munka. Üzemi munkás, dolgozó paraszt ma jól. holnap még jobban dolgozik, egv céléri: a felemelt ötéves terv teljesítéséért. Mit jelent nz ötéves terv? Emelkedik az életszínvonal, erősíted az országol: fokozod n Magyar Népköztársaság erejét. Teljesíted az Alkotmányban foglalt alapvető kötelességedet. A gép fölött tábla hirdeti: Barta Béla, a Nazarova-mozgalom harcosa. Szocialista megőrzésre vállalta gépét, éppenúgy, mint az üzemrész vaiamenynyl dolgozója. A Szegedi Buhagyár dolgozói gépc'k mcgőrzcsésével, a nép vagyonát őrzik, teljesítik kötelességüket •• országgal, az Alkotmánnyal szemben. Moszkva, (TASzSz.) Mint a S£.jtó közölte, Herbert Morrison, angol külügyirfiniszter egyik beszédében azt a kívánságát fejezte ki, hogy a Pravda bocsásson helyet rendelkezésére az ő külön intervjuja részére. Június 28-án a Pravda vezércikkben közötte, hogy hajlandó helyet adni Morrison úr nyilatkozatának, de a kölcsönösség alapján. A Pravda szerkesztősége — hangzott a vezércikk — biztos akar lenni afelől, hogy a Morrison úr nyilatkozatával kapcsolatos válaszát ugyanolyan pontosan és ucyanolyan feltűnő helyen közöljék az angol sajtóban. A Pravda szerdai számában feltűnő helyen közli Morrison úr nyilatkozatát. A lap ugyanebben a számában „Morrison úr nyilalkozata alkalmából" cfmmel a választ is közli. A Pravda válaszában a többi között ezeket írja; Morrison úr nyilatkozatiban Leiét külpolitikai kérdésekei vei fel. BELPOLITIKA Morrison úr azt állítja, hogy a Szovjetunióban nincs szóiásszabad ság és egyéni szabadság. Morrison úr mélységesen téved. Egyetlen országban sínes a munkások, a parasztok, az ér telmtséglek részére oly nagy szólás-, sajtó- és szervezkedef 1 szabadság, jnlut a Szói jctun.óbnn. Sehol sincs annyi munkás, és parasztklub, annyi munkás és parasztújság, mint a Szovjetunióban. A munkásosztály szervezettsége sehol sem éri el azt a fokot, rni.il a Szovjetunióban. Senki előtt sem ti tok, hogy a Szovjetunió egész munkásosztálya, a szó szoros értelmében minden munkás szakszervezeti szövetségbe tömörült, épp úgy, mint ahogy minden paraszt szövet kezetekbe tömörült. Tud-e erről Morrison úr? Nyilvánvaló, hogy nem tud. Sől, úgv látszik, nem is akar erről l.dni. Előnyösebbnek tartja, hogy a Szovjetunióból a szovjet nép akaratából kiűzött orosz tőkések és földbirtokosok képviselőitől eredő panaszokból merítsen anyagot A Pravda ezután hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióban nincs szólás-, sajtó", szervezkedési szabadság n nép ellenségei, n forradalom által megdöntött földbirtokosok és tőkések, a javíthatatlan tolvajok, valamint diverzánsok, terroristák és gyilkosok részére, akiket külföldi kémszolgálalok kii denek a Szovjetunióba, nincs szabadság az olyan bűnözők részére, akik Leninre lőttek, akik megölték Volodarszkijt, Urickijt, Kirovo', megmérgezték Makszim Gorkiji és Kujbisevet. Valóban azt gondolja Morrison úr, hogy a Szovjetunió népei be'ecgyeznek abba, hogy ezeknek az uraknak szólás-, sajtó" és egyéni szabadságot adjanak, vagyis a dol gozók kizsákmányolásának szabadságát is? Morrison úr nem tesz említés! a sajtószabadságnál, slb. mélyebb értelmű szabadságjogokról. Hallgat a népnek a kizsákmányo'ástól való szabadságáról, a gazdasági válságokról, a munkanélküliségtől, a nyomortól való szabadságáról. Nem azért haligatja-e el Morrison úr szemérmesen ezeket az alapvető szabadságokat, mert az angol munkások még mindig a tőkés kizsákmányolás igája alatt sínylődnek, annak ellenére, hogy Angliában immár hatodik éve a Munkáspárt van hatalmon? — Kérdezi a Pravda. majd Morrisonnak az ango rádió „szocialista" voltáról megkockáztatott állításait cáfolja meg. Morrison úr azt állítja — fo"ytatja a Pravda —, hogy a szovjet hatalom a Szovjetunióban monipo'izált hatalom, mivel egy pártnak, a Kommunista Pártnak uralmát képviseli. Ilyen érveléssel arra a megállapodásra lehet jutni, hogy a munkáspárti kormány szintén monopolizált kormány, mi ve' egy pártnak, a Munkáspártnak uralmát képviseli. Nem ez azonban a dolog lényege. A dolog lényege az, hogy először a kommunisták a Szovjetunióbnn nem cselekszenek elszigetelten, hanem a pártonkivüliekkcl egy tömbben, másodszor pedig, hogv a Szovjetunió történelmi fejlődése során a kom munlsták pártja az egyetlen antikapitalista népi pártnak bizonyult. A legutóbbi 50 év a'att a Szovjetunió népei a gyakorlatban kitapasztaltak minden Oroszországban működő vezető pártot. A Szovjetunióban a forradalmi események kibontakozása során országunk népei elvetettek minden burzsoá partot és a Kommunista Pártot választották. Érthető, hogy a Szovjetunió népei teljes mértékben támogatják a harcokban kipróbált Kommunista Pártot. Azt gondolja-e Morrison úr, hogy egy el'cnzékkcl folytatandó kétes értékű fecsegés érdekében a történelem kerekét vissza kellene fordítani és fel kellene éleszteni azokat a régen kihalt pártokat? KÜLPOLITIKA Morrison úr azt állítja, hogy a munkáspárti kormány. híve a béke fenntartásának és hogy semmivel sem fenyegeti a Szovjetuniót, hogy az északatlanti egyezmény védelmi és nem agresszív szerződés és hogy Anglia azért lépett a fegyverkezési hajsza útjára, mert kénytelen ezt tenni, miután a második világháború után a Szovjetunió nem demobilizálta eléggé hadseregét, Morrison úrnak ezekben az állításaiban egy szemernyi igazság sincs. Ha a munkáspárti kormány valóban bfve a béke fenntartásának, akkor miért veti el az öt nagyhatalom hékeegyezményét, miért ellenzi az összes nagyhatalmaik fegyverkezésének csökkentését, miért ellenzi az atomfegyver eltiltását, miért öldösi azokat, akik a béke fenntartását védelmezik, miért npm tiltja be Angliában a háborús ' propagandái? Morrison úr azt kívánja, hogv puszla szavainak higvjenek, de a szovjel emberek nem hihetnek szavaknak, bárki mondja is azokat, tetteket és nem nyilatkozatokat követelnek. Éppúgy nem felel meg a valóság' nak Morrison úrnak az a nyilatkozata, hogy a Szovjetunió a második világháború után nem eléggé demobilizálta hadseregét. A szovjet kormány már hivatalosan kijelentette. hogy 32 korosztályt demobilizáll és hogy hadserege jelenleg mégközelttőlog olyan méretű, mint a második világháború clőMi békés korszakban és hogy ezzel szemben az angolok és az amTÍkaiak hadserege méreteiben kétszer akkora, mint a második világháború elölt. Ezekkel a megcáfolhatatlan tényekkel azonban továbbra is szóbeli állttásokat szegeznek szembe. Morrison úr azt állítja, hogy az oroszok nem voltak hajlandók együttműködni az. angolokkal a német kérdésben és Európa újjáépítésének kérdésében — írja továbbá a Pravda. Ez egyszerűen nem igaz. Valójában nem az oroszok nem voltak hajlandók együttműködni, haqem az angolok és amerikaiak, mert tudták, az oroszok nem egyeznek bele, hogy a fasizmust visszaállítsák Németországban és Nyugat-Németországot az agresszió támaszpontjává tegyék. Ugyancsak nem felel meg a valóságnak Morrison úrnak az az állítása, hogy a kommunisták a népi demokratikus országokban erőszakkal kerültek hatalomra és hogy a Kominform erőszakos cselekmények propagandájával foglalkozik. Csak azok engedhetnek meg maguknak ilyen állításokat, akik célul tűzték ki a kommunisták rágalmazását. Ami a Kominformot illeti, csak minden arányérzékét elvesztett emberek állíthatják, hogy erőszakos cselekmények propagandájával . foglalkozik. Általában azt kell mondani, hogy az erőszak és az erőszakos cselekmények módszere — nem a kommunisták módszere. Ellenkezőleg, a történelem azt mutatja, hogy éppen a kommunizmus ellenségei és a külföldi! hírszerzés mindeufé'c ügynöke használja nz erőszak és az erőszakos cselekmények módszerét. Példákért nem kell messzire men1 ni. Nemrégen, rövid időközben gyilkolták meg Irán miniszterelnökét, Libanon miniszterelnökét és Transzjordánia királyát. Mindezeket a gyilkosságokat azért követ-' ték el, hogy erőszakosan megváltoztassák az uralmat ezekben az országokban. Ki gyilkolta meg őket? Talán bizony a kommunisták, a Kominform hívei? Már több mint egy éve, hogy az angol-amerikai csapatok kínozzák Korea szabadságszerető és békés népét. Mutasson Morrison úr legalább szovjet katonát is, aki fegyverét valamilyen békés nép ellen fordítja. Nincs ilyen katonai Magyarázza meg Morrison úr világosan, hogy miért gyilkolják az angol katonák Koreában a békés lakosságot? Miért halnak meg maguk az angol katonák távol hazájuktól. idegen földön? Ezért tartják a szovjet emberik a mai angol- amerikai politikusokat az új világháború gyújtogató;nak*