Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-03 / 179. szám

PÉNTEK, 1961, AUGUSZTUS X. 3 Cséplőgéptől a begyűi főhelyre A városrészek közötti verseny fokozza a begyűjtés sikerét A kóváros túlsó végén, a vasúti (öltés mentén hútlódik végig a Bo. szorkány sziget-utca. Jelentéktelen, keskeny kis utca, földszintes kis házakkal és olyan kihalt, mintha sen. kisem lakna benne. De nyílik a sarki ház kapuja és vizeskannával a karján, idősebb asszony indul a kútra. Kíváncsian néni az idegent és megszólal: — Meg meri mondani, hogy kit keres* Látom, a házszámokat fi. gyeii. — Meg hát! — hangzik a fele. let. — Lesz szíves megmondani, hol lakik Vajas Ferenci — A tanácstagt Az ott lakik abban a sárga házban — mulat a másik oldalra és elégedetten tovább megy. — Vajas Ferencék itt laknak? — Igen — felel rá egy fiatalasszony. — Én a felesége vagyok. A férjem kint van a földben, •egít behordani, mert összefognak hárman-négyen ás így segítik egymást a behordás gyors elvégzésében. A széles eresz alatt letakart búza. rakás áll. — Ez itt a vetőmag és a fejadag — mutatja Vajasné —,a többit a férjem már bevitte a raktárba. Hét hoii földön gazdálkodunk, ebből kél holdat a földosztáskor kaptunk, a többi kishaszonbérben van nálunk. Tizennégymázsa körül vitt be búzát ae uram, ebből teljesítette a beadást és az adót, a felesleges 440 kilót „C" vételi jegyre adta be. A pénzén, amit kaptunk, majd ruhát szerelnénk venni, amikor megkapjuk az utalványt, — A búzán kivül kétezer négy. szögöl szerződéses paprikát terme, lünk. Ezért kell ez a széles folyosó, mert itt szárítjuk a füzéreket — világosít még fel barátságosan Vajat Ferencné. Nem messze tőlük, a Boszorkánysziget.utoa 39. szám alatt laJeiközv. Kispéter Antalné ötholdas kispa. raszL Ae ajtó elölt a lépcsőn ül és mákot fejt, A ház még vakolatlan és az udvaron nagy halom tégla. — A háborúban telitalálatot ka. pott a házunk és semmink sem maradt — meséli Kispéterné. — De ázóta már újjáépüli a kis házunk. Síivesen dolgozom, esak béke legyen, tudjam azt, hogy úgy találom az otthonomat este, mikor hazajövök, ahogy itlhagylam reggel. Ezért az érzésért nem sajnálok semmiféle munkát, — Még az idén is arattam., pedig már 68 éves vagyok. Ahogy elcsé. pelték a búzát, egyenesen a begyüj. tőhelyre vittem. Elegei tettem beadási kötelességemnek és a feleslegből beadtam 430 kilói. Szívesen ad- I lant, mert tudom, hogy az üzemi dolgozók számára biztosítom a min. dennapi kenyeret * Erre gondoljanak dolgozó pa. ra&ztjaink, amikor teljesítik hazafias kötelességüket. Csatlakozzanak az ipari dolgozók versenymozgalmához. Induljanak a különböző kerületek versenyre, hogy augusztus 20_ig — Alkotmányunk ünnepéig — minél több gabonát vigyenek a begyüj tőhelyre. Kövessék az újszegedi dolgozó parasztok példáját, akik csoportosan, kocsijukat feldíszítve viszik gabonájukat a földínűvesszövelkezel raktárába. A búza-beadás teljesítésében Újszeged dolgozó parasztjai járnak az élen, akik beadási kötelességüket már 44 százalékra teljesítették. Második Alsóváros 35 százalékos teljesítéssel, harmadik a Belváros 34 negyedik Móraváros 31, ötödiik Rókus 26, hatodik Felsóváros 19 százalékos teljesítéssel, Szefitmihálytelek leghátul jár 12 százalékával. A rozs-beadás terén viszont Szentaihálytelek vezet. Kötelességüknek eddig 125 százalékban tettek eleget. Második Rókus 65, harmadik Felsőváros 51, negyedik Belváros 36, ötödik Móraváros 34, hatodik Alsóváros 28, hetedik Újszeged 12 százalékos teljesítéssel. Az árpa beadásban tnár túlteljesítették beadási kötelességüket az alsóvárosi dolgozó parasztok 106 százalékban. Második Szentmihálytekk 101. harmadik Rókus 70, negyedik Belváros 69, ötödik Móraváros 45, hatodik Újszeged 29, hetedik Felsőváros 22 százalékkal. A zab-beadás területén azonban az egész vonalon lemaradás mutatkozik. Az első he. lyen álló Rókus is csak 30 százalékra teljesítette beadási kötelességét. Második a Belváros, amely alig 20 százalékra teljesítette a beadást, harmadik Felsőváros 14, negyedik Újszeged és Móraváros 13, ötödik Saentmihályteldk 10 százalékkal. , Leghátul Alsóváros kullog, ahol még csak egy százalékra teljesítették zabbeadási kötelességüket. A terménybeqyüjtés újabb élenjárói A népnevelők felvilágosító munkája nyomán mind több és több dolgozó paraszt érti meg, hogy saját magának, de az egész államnak milyen nagy előnyt jelent, ha elcsépelt gabonáját egyenesen a cséplőgéptől szálltja be. Éppen ezért mind többen vannak, akik meg. kétszerezik, sőt megsokszorozzák begyűjtési kötelezettségük teljesítését. Ezek közé tartozik Daka József Veresács.utcaS 2 holdas kisparaszt is, aki amikor elcsépelték búzáját, azonnal kocsira rakta és egyenesen a raktár felé indult. — Minden feleslegem odaadom a* dolgozó népnek — mondotta. Amikor megmérték a búzát, a rak. tárban mindjárt kiszámították, hogy 294 százalékos begyűjtési eredményt ért el. Tehát majdnem megháromszorozta begyűjtési körte, lezettségén-ek teljesítését és a mellett a fejadagon kívül bőven maradt vetgmagja is. Példáját követve, Biczók János Szécsi.utcai egyénileg dolgozó paraszt is becsülettel helyt áll a békéért vívott harcnak ezem a frontján. Az ő eredménye a gabonabeadásból 263 százalék. Gera József a Felsővárosi feketeföldeken szín. tón példát mutatott: 150 Százalékig tett eléget gaboraabeadási kötelezettségének. Sorra következnek a többiek. akik azzal büszkélkedhetnek, hogy többet adtak a dolgozók asztalára, mint amennyi kötelességük lett volna. Berta György caerepeseori 3 holdas dolgozó paraszt 142, Áren. dás Ferenc Felsővárosi feketeföldeken 122, Szabó István Csendesutcai 6 holdas dolgozó paraszt 120, Csányí Imre szentmlhálytelki 12 holdas középparaszt 103, Szalma István 5 holdas Szabadsajtó-utcai dolgozó paraszt búzából 140 százalékra teljesítette begyűjtési kötele, zettségét. A szentmihálytelki földműves. szövetkezet begyüjtőhelyének ajtóján is csütörtökön három új név jelent meg a dicsőség-táblán. Dolgozó parasztok nevel, akik meg. értették a felhívást, hogy „ötéves tervünkért, a békéért, több gabonát a hazának!". Katona József 264, Kiss Pál Ilhre 292, Kiss Imre pedig 403 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Példamutatásuk követésre méltó nemcsak a Szentmiháiytelekiek. de minden dolgozó paraszt számára. Büszkék lehetnek ezek a dolgozó parasztok arra, hogy azon igyekeztek: minél több kenyeret juttassanak az üzemek dolgozóinak asztalára. Ezzel is elősegítették a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását. de egyben hitet tettek harcos békeakaratukról is. Munkaerőváadorlás akadályozza a termelés menetét A SZEGEDI KENDERFONŐG YARBATF Épülő házak, iskolák, új üzemek, bányák, megszépült városok! — Igen: ezek mind azt bizonyítják, hogy gyorsuló ütemben haladunk a szocializmus megvalósítása felé. Lelkes dolgozók alkotni akarását láthatjuk minden munkaterületen. Mindaftnyian egyénenként felelősséget éreznek egy-egy munkadarab elkészítéséért, vagy egy építkezés befejezéséért. A dolgozó népnek ma már szivéhez nőtt a munka. Az üzemet második otthonuknak tekin_ tik. Boldogan lépnek be a hatalmas gyárkapukon, hogy lelkiismeretes munkájukkal sikerre vigyék az előttük álló feladatokat. Olt. ahol a dolgozóknak munkakedvét a haza iránti kötelességérzet fűti át, szép eredmények mutatkoznak. Azonban, ahol felelőtlenül, ímmel-ámmal dolgoznak. készen arra, hogy bármely percben letegyék kezükből a szerszámot, a legsúlyosabb hibák fordulhalnak elő. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói tervük sikeres befejezéséért szívós. kemény harcot folytatnak. Az előttük álló feladatok állandóan növekednek. A harmadik nagyed'éyben feszített terven dolgoznak. Új, minőség árut gyártanak. Nem könnyű fefidat — ae nem is lehetetlen a megoldásuk. Az üzem dolgozói már számos esétben bebizonyították, hogy nemcsak egyszerű katonái a szocializmus építésének. Ezt a gyár homlokzatán büszkélkedő élüzem-jelvény is bizonyltja. Szép tertnelési százalékokkal érdemelték ki ezt a kitüntetést. De vaj„ jon biztosítva van-e, hogy az élUZem.jelvény továbbra is a Szegedi Kendergyár dolgozóinak birtokában marad? Néhány hét óta hibák mutatkoznak a termelési eredmények körül. Hol növekszenek, hol csökkennek a százalékok. Ml lehet ennek az okozója? — ez a kérdés már több dolgozó gondolatában felmerült. „Hisz ugyanúgy, sőt fokozottabb mértékben dolgozunk, mint máskor!" A hiba felkutatásáért nem kell messzire menni. Az ok: mUnkaerŐvándorlás! Még hozzá nem is csekély mértékben. Az elmúlt félév alatt 221 dolgozó lépett ki az üzemből, Közöttük legtöbb az olyan, aki mindössze két-három hónapot dolgozott csupán az üzemben. Egyszerűen nem tetszett nekik a munka, kör. Nem bírták ki az áldozatvállalást, ami a boldogabb jövőnk biztosításának egyik alapja. Különböző kifogásokkal takaróztak mint például Ágoston Piroska. Ágoston Pi. roska iparostanuló volt a gyárban. Mikor szakmunkás lett, egyszerűen kijelentette, hogy nem jön többet dolgozni, mert férjhezmegy. Nem törődve azzal, hogy mig tanult, milyen nagy összeget költött rá a dolgozó nép. önkényesen távolmaradt. A nagyfokú munkaerővándorlás az üzem termelési menetét is megbolygatta. A szakmunkásoknak egyik gépről a másikra kellett men. niök, hogy a hiányzó munkaerőt valahogyan pótolni tudják. Ez a rendszertelen munkamenet nagyban kihat a termelési eredményekre. A munkaerővándorlás és az új munkaerők betanítása körülbelül 4 százalék esést jelefit a tervteljesítésben. A Szegedi Kenderfonógyár pártbizottsága felismerte a veszélyt és megindította a harcot a munkaerővándorlás megszüntetéséért. Az új dolgozók mellé a legjobb népnevelőket osztják be. hogy biztosítsák azoknak politikai fejlődését. Mégis, mertetik velük a munk'atörvény iránti kötelességüket és beszélnek a feladatokról, melyeknek sikere csak. is a lelkiismeretes munkától függ. A törvény kimondja: az önként elmaradók hat hónapig n»m helyezkedhetnek el más munkaterületlen. A pártbizottság ennek a betartására komoly gondot fordít. Az alapszervi titkárokkal tartott megbeszélések után a legmegbízhatóbb népnevelőket küldik el az üzemből kilépők lakására. Ellenőrzik és nyomonkövetik továb. bi életüket. Megakadályozzák, hogy bárhol is elhelyezkedjenek: érvényesítik a törvényt. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói, hogy sikerrel tudják befejezni ezévi tervüket, hogy eleget tegyenek kötelességeiknek — számolják fel rövid időn belül ezt a komoly hiányosságot. A pártbizottság, de valamennyi dolgozó felelős azért, hogy mielőbb megszűnjön a termelési-e igen káros munkaerővándor, lást PARI ÉS PART ÉP 11 ÉS A verseny nyilvánossága A Bolsevik Párt és Sztálin elvlárs állandóan hangsúlyozza, mennyire fontos a verseny nyilvánossága. A szocialista munkaverseny csak akkor lesz igazán eredményes, ha az üzemek, gyárak, műhelyek, a kisebb részlegek, brigádok és az egyes dolgozók munkájának eredményét mindenkor figyelemmel kísérik és ha ezeket az eredményeket a nyilvánosság előtt népszerűsítik. A verseny nyilvánossága ébreszti fel és fejleszti ki a tömegek alkotó kezdeményezők ész ségét. Nagy vonzóereje van a jó példának. A szovjet hazában, ahol becsület és dicsőség dolga a munka, ahol nincs és nem is lehet kizsákmányolás, s ahol mindenki önmagának, a maga államának, az egész társadalomnak dolgozik, a legteljesebb támogiatásra talgl minden értékes kezdeményezés. „A példa ereje — mondotta Lenin elvtárs —, amely nem bontakozhatott kl a tőkés társadalomban, roppant jelentőségre emelkedik abban a társadalomban, amely megszüntette 11 föld és a gyáruk magántulajdonát. És nemcsak azért lesz szert majd ilyen roppant jelentőségre^ mert itt bizonyára követni fogják a jó példát, hanem azért Is, mert a jő példa a termelés megszervezése terén szükségszerűen maga után fogja vonni a munka megkönnyítését és az azoknak jutó fogyasztási Javak mennyiségének emelkedését, akik végrehajtották ezt a jő szervezést." ' kedelmi titok" takarja, amely védi a tőkés tulajdonát. A burzsoá társadalomban mindazt, ami a gyárakban és az üzemekben történik, „ipari és teres„A kapitalista rendszerben — jegyzi meg Sztálin elvtárs — 9 munkának személyes, magánjellege van. Ha többet termeltél, főbbet kapss és élj magadnak, ahogy tudsz. .Senki sem tnd rólad és nem is akar tudni. A kapitalisták számára dolgozol, azokat gazdagítod? Hát lehet ez máskép? Azért fogadtak fel, hogy gazdagítsd a kSzsákmányolókat. Ha nem tetszik — eredj la munkanélküliek sorába és tengődj, ahogy tndsz, találunk másokat, akikkel lehet beszélni, ínneq van az, hogy a kapitalista rendszerben az emberek mnnkáját nem sokra becsülik." Elvileg egészen más a helyzet a szovjet hazában. A dolgozó ember a szovjet rendszer viszonyai között országa szabad polgárának érzi magát, mert a munkának társadalmi jelentősége van. A verseny nyilvánosságának ereje tulajdonképpen abban rejlik, hogy felébreszti a dolgosókban a törekvést az élenjárók példájának követésére, jobb eredmények elérésére serkenti a lemaradtbkat s megmutatja, milyen eredményekhez kell Igazodniuk. A szocialista munkaverseny nyilvánosságát szolgálják a termelési eredményeket ismertető vitrinek, érdemtáblák és érdemkönyvek, továbbá a villámok, vörös zászlók, valamint az önálló elszámolási és egyéni takarékossági számlák is. Egyre szélesebb körben használják fel a verseny eredményeinek népszerűsítésében a faliújságokat, az üzemi újságokat, a helyi rádiókorponfokat, valamint a különleges értesítőket. A szociaílsta munkaverseny irányítása szempontjából tehát elsőrendű jelentősége van a verseny nyilvánosságának. Nem szabad megtűrni, liogy a verseny nyilvánosságát bürokratizmussal helyettesítsék. A szocialista munkaverseny minden egyes résztvevője tudni akarja, milyen eredményeket ért el a mult napon, hány százalékkal teljesítette lúl normáját, mennyi anyagot takarított meg és mennyire csökkentette a selejtet. Ez érthető is. A szovjet ember pontosan úgy értékeli saját munkáját, mint ahogy értékeli társalét; azzal méri munkáját, hogy milyen hasznot hozoff termelésével az államnak. Iparban és mezőgazdaságban egy* aránt fontos a verseny nyilvánossága, mert így lehetővé válik, hogy idejében felfigyeljünk egy-egy dolgozó első, taláh egyelőre még nem túlságosan nagy sikerére. Ha valaki huzamos lemaradás után teljesíti normáját, például az iparban, üdvözölni kell ebből az alkalomból. Ez bátorságot önt belé és megmutatja, hogy a kollekíva igenis figyelemmel kíséri munkáját. Ha a verseny valamely résztvevője kezd lemaradni, ki kell kutatni annak okát és minden támogatást meg kéli adni számára, hogy behozza a lemaradást. A vezető szervek kötelessége, hogy ilyen operatív módon irányítsák a versenyt, így gondoskodjanak nap, mint nap a verseny résztvevőiről, ilymódon kísérjék figyelemmel a sikereket és az esetleges balsiker©' ket. Minél nagyobb nyilvánosság előtt értékelik a verseny eredményeit, annál jobban meg lehet oldani a feladatokat. A szovjet haza tízezer, meg tízezer oivan ember nevét ismerte meg, aki önfeláldozó munkájával és fáradhatatlan újító tevékenységével kivívta az egész nép tiszteletét és elismerését. Jól meg kell szervezni és állandósítani kell a vejseny nyilvánosságáti Ezen az uton a kiváló újítók újabb tízezreit lehet még felszínre hozni, akik munkájukkal tovább emelik a szovjet haza dicsőségét s akiknek milliószámra akadnak majd követői. A szegedi üzemek ifjúmunkásai jobb munkával készülnek a VIT-re A szegedi üzemekben .'tflOO ifjúmunkás tett felajánlást a Világifjúsági Találkozó tiszteletére. A vállalásokat legnagyobbrészt már teL jesftették. A felvilágosító munka nyomán lelkesen dolgoznak az elmaradók, hogy lemaradásukat behozva, augusztus 5-ig ók is teljesítsék felajánlásaikat. AZ ÚJSZEGEDI KENDERSZÖVŐGYÁR ifjúmunkásai legutóbbi taggyűlésükön elhatározták, hogy a VIT tiszteletér© július 30-tól augusztus 5ig ifimflszakot tartanak. A fiatalok az ifjúsági műszakon szép eredményeket érnek el. Július második felének 100 százalékos átlagával szemben az üzem az ifiműszak első napján 104.1 százalékra teljesítette tervét. Míg régebben a termelt árú 98 százaléka volt elsőrendű, az iflműszaik alatt 99.1 százalék kiváló minőségű áru lett. A copsolóban Kalicka Katalin azt vállalta, hogy augusztus 5-ig 42 napos tervelőnyét 32-re növeli. Felajánlását július 30-án már teljesítette, Az ifiműszak alkalmával élenjár a szövőben Ballá Rozál ifjúmunkás, aki az üzemrész 104 százalékos átlagával szemben 155 százalékra teljesiti normáját. A legjobban termelő ifjúmunkásokat az üzemi hangszórón keresztül küldött nótákkal jutalmazzák. A roszszul termelőkel rigmusokban pellengérezik ki. A legjobb ifik nevei megtalálhatók a villámokon, faliújságokon és az üzemrészekben elhelyezett versenykiértékelő táblákon. A SZEGEDI KENDERFONÓ. GYÁRBAN is egy hétig a fiatalok vezetik a gyárat. A műszak első napján Oltványi Piroska a gombolyltóban az átlagos 110 százalékos teljcsftményét 155 százalékra emelte. Lúgos Éva 20 százalékkal emelte teljesítményét Az előfonóban példát mutat Balogh Matild, a IV. es DISz alapszervezeti titkára, aki „Komszomol" nevű brigádjának valamennyi tagjával együtt, 105 százalékra teljesíli normáját. A SZEGEDI TEXTILKOMBINATBAN 795 fiatal tett felajánlást a VIT tiszteletére. 87 százalékuk már teljesítette vállalását és újabb felajánlást tett. A felajánlások teljesítés© azt eredményezte, hogy 288 ezer forint értékű árut termeltek terven felül. Káity Margit először napi 635, majd 540 kg elérését vállalta. Jelenleg naponta 560 kg-ot termel, Ocskó Erzsi, a gyűrűsfonó ifjúmunkása már kétszer telt fe!ajdn' lást. Legutóbb 126 kg napi termelés elérését vállalta, de már 129 Kg-ot termel