Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-30 / 201. szám

2 CSÜTÖRTÖK, IMI. AUGUSZTUS SS Csongrád megye visszaszerezte a harmadik helyet a begyűjtési versenyben Az élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A megyék versenyének élén hala­dó Bács-Kiskun és Pest megye, amelygk már hetek óta fej-fej mel­lett küzdenek az első helyért, csak­nem egyidőben jelentelték évi ga­honabegyiijtési tervük százszázalé­kos teljesítését. Bács-Kiskun ked­den este, Pest megye pedig szerdán délelőtt teljesítette, tervét. A verseny másik kiemelkedő eseménye Csongrád előretörése a harmadik helyre, aminek az értékét emeli, hogy teljesítésé­ben megközelítette a két élen­járó megyét­Továbbra is jól fejlődött a be­gyűjtés üteme Békésben, Hevesben, cs Nógrádban, bár Békésben az utolsó napon némi visszaesés je­lentkezett­Javulást mutatott auguszlus 27­én Fejér megye is. Baranya megye az elmúlt héten elvesztette lendületét. A harmadik helyről megérdemelten zuhant le a nyolcadik helyre- Baranya megye esete élesen megmutatja, hogy • versenyben visszaesnek azok a me­gyék, ahol elbizakodnak és nem nö­velik megfelelő ütemben a begyűj­tési eredményeket. A megyék begyűjtési verSenyállá­A községek versenyében élenjáró Széphalom és Kelcbia küzdelmében Széphalom kerekedett felül, 461 százalékos teljesítésével szemben Kelebia 416 százaléknál tart. Ez» a 46 százalékos előnyt már nehéz lesz Kelebiának behozni, annál is in­kább, mert az utóbbi napokban a községben mintha ellanyhult volna a versenyszellem­A begyűjtési békehét legutóbbi három napján ismét 69 község érte el a 100 százalékot és ezzel az évi gabonabegyiijtési tervüket teljesítő községek száma félezerre emelkedett. A 100 százalék felett teljesítő termelőszövetkezetek és III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok szá­ma 781-re nőtt. Mfnden dolgozó érdekelt abban, hogy az állani jól teljesítse feladatát Mison Gusztáv ©Ivtárs, a városi tanács vb. titkára beszámolója «a a körvetkező; "' 1. Bács-Kiskun, 2. Pest / 3. Csongrád * 4. Hajdú 5­Szolnok 6­Békés 7. Heves , 8. Dtiranva 9. Borsod 10. Nógrád 11. Zala 12. Szabolcs 13. Tolna 14. Vas 15­Komárom 16-Győr 17. Veszprém 18. Fejér 19­Somogy. A járások versenye is ej?yre he­vesebbé válik. Bár mé§ mindig a kiskunfélegyházi járás tartja az el­ső helyei, előnye a mezöcsátj já­rással szemben mindössze 0.3 szá­zalékra csökkent. Az augusztus 27-i állapotnak meg­felelően az élenjáró járások rang­sora a kővetkező: 1. kiskunfélegyházi 122.3, 2. mczőcsáti 122, 3. mezőkövesdi 120.9, 4. budai 120.7, 5. derecske! 107, 6. szegedi 100.8. 7- szobi 105, 8. kiskőrösi 104-8, 9. balatonfüredi 104.0, 10. sátoraljaújhelyi 101.0 Szegeden továbbra is nagy ér­deklődés mellett folytatódnál? a tanácstagok beszámoló ' gyűlései. Ezek során Mison Gusztáv elvtára, a városi tanács végrehajtóbizottsá, gánák titkára ünnepélyes keretek között számolt be működéséről, va­lamint a tanácstagok és az állan­dó bizottságok munkáiról. Beszá­molója előtt az MDP Belváros I. szervezete adott kultúrműsort, Markos Károly tanácstag pedig a városi tanács egyes osztályainak munkáját ismertette. Mison elvtárs beszámolójában kérte a hallgatóságot, hogy » ta­nács munkájához adjon új szem­pontokat, javaslatokat mert a tanács munkájában közvetlenül a lakosságra támaszkodik, így bizto. sítja a dolgozó nép tevékeny rész­vételét és ellenőrzését az államha­talom helyi gyakorlásában. A ta­nácstagok mindenben szemük előtt akarják tartani a dolgozó nép kí_ vánságait. de ugyanakkor kötele­sek végrehajtani a törvényeket, a felsőbb rendeleteket éppen azért, mert a dolgozó nép választott kül­döttei. Kötelesek elősegíteni a gaz­dasági, társadalmi és kulturális fejlődést, kötelesek oltalmazni a dolgozók jogait. Részletesen ismertette beszá­molójában Szeged ipari és mező­gazdasági fejlődésének egyes állo­másait, 3 hangoztatta, hogy sok jó eredményről számolhatunk be. de mutatkoznak hiányosságok Is. Mind az eredményeket, mind a hiányosságokat ki kell értékelnünk, Elkészítették népgazdaságunk tízéves perspektivikus energiagazdálkodási tervjavaslatát A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek keretében működő Högazdálkodási Tudományos Egye­sület az Alkotmány ünnepére a Szovjetunió példája nyomán az energiahordozók (szén, víz, gáz, stb.) gazdaságosabb kihasználásá­ra, vízienergiatermelésünk fejlesz­tésére és az ország fokozott villa­mosítására jövőbe mutató terveldol­gozott ki. A tízéves perspektivikus energiagazdálkodási terv hosszú évekre meghatározza majd energia­termelésünk nagyarányú fejleszté­séneik, a korszerű energiabázisok ki­építésének módját. Az energiaálalakítás és felhasz­nálás megtervezése elengedheletle. nül szükséges a szocialista terv­gazdaságban. Az „energiamérleg" munkabizottság ezért két „energia­tervlapot" készített egyet az ener­giahordozókat átalakító erőművek, kazánok, generátorok részére, egyet pedig a gőzt, áramot felhasználó ipari berendezéseik számára. A terv­lapok alapján elkészíthető az or­szág energiamérlege. 1952 január, jától lép éleibe az országos ener. kezdve teljesen' energiagazdálko* glamérleg a ettől tervszerű lesz az dás hazánkban is. Az egyesület „gázszakosztálya" a, tízéves perspektivikus terv kereté­ben megtervezte a gázenergia ter­melését és felhasználását 1959 vé­géig. A tízéves energiagazdálkodási terv keretében megvalósítandó táv­hőszolgáltatás tervét a „távfűtés" munkabizottság dolgozta ki. A Högazdálkodási Tudományos Egyesület többi munkabizottsága is részt vesz a minisztertanács hatá. rozatában szereplő energiagazdál­kodási és energiatakarékossági pro­gramm kidolgozásában. A „központi fűtés" munkabizottsága például új központi fűtési kazántípusokat ter­vezett, amelyek alkalmasak lesznek a gyengeminőségű szenek — 60—70 százalékos hatásfokkal való eltüze­lésére. Az Országos Tervhivatal fel. kérésére külön tudományos bízott, ság foglalkozik az infravörös, in­dukciós és dielektrikus hőátadási, szárítási eljárások haza! iparban. beveztésével ÖTHÓNAPOS ISKOLÁN KÉPEZIK KI A GÉPÁLLOMÁSOK BR1GÁDVEZETŐIT szeptember 14-én induló iskolán közel 1300 brigád­hogy a jövőben a reánkháruló fel. ! ve{Zető, illetve kiváló traktoroe A első aidatok végrehajtása során haszno­síthassuk azokat munkánk megja­vítása érdekében. — Államhatalmunk gyakorlásá­ban — mondotta a többi között — a tanácsrendszer új szervezet, amely lehetőséget nyújt a dolgo. zóknak az államhatalom gyakor. lására. Minden dolgozó érdekelt abban, hogy az állam jól teljesítse feladatát. Azzal, hogy gazdái let­tünk az országnak, a jó gazda kötelességérzetével és gondosságé­val kell azon fáradoznunk, hogy országunk méltón foglalhassa el helyét a Szovjetunió oldalán, a béke megvédése, a szocializmus építése érdekében­A Tito-banda újabb 50 millió dolláros kölcsönt kap gazdáitél Washington (MTI). A lon­doni rádió és az ADN jelen­tése szerint az amerikai Mar­shall-terv igazgatóság beje­lentette, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaorsziág meg­egyeztek abban, hogy Titonak újalbb 50 millió dolláros hitelt adnak. A hitelnyújtás célja — jelenti a londoni rádió, — „hogy tánrogassák Jugoszlávia vé­delmi erőfeszítéseit" vagyis a Tito.banda fegyverkezését. A Marshall-terv igazgatóság ked­den — Harrimtinnak Titoval folytatott megbeszélései után három nappal — bejelentette, hogy a Tito-kormény számára első részletként már folyósí­tottak 29.8 millió dollárt. A londoni rádió jelentése szerint az új „segélyen" kívül a Tito-banda eddig Amerikától 150, Angliától 60 millió dollárt kapott az elmúlt 18 hónap alatt. vesz résftt. Ugyancsak szep­tember 14-én indul egy öfhóma­po« főgépész iskola. Ennek az iskolának hatvan réaztvevőja között a már dolgozó főgépé­3zeken kívül körzeti szerelők és munkában kitűnt brigádwezetök is vannak. A n berlini Világifiúsági Taiálkozén résztvett fiatalok az egész világon hirdetik az Igazságot a Találkozóról Moszkva (MTI) A moszkvai rá­dió szemleírój% mondotta: — A VIT résztvevői különböző nézeteket vallanak, de egy cél egyesíti őket, hogy elmondják az igazságot a VIT-röl és mindvégig küzdjenek a béke ügyéért. Berlinben 104 ország ifjúságá­nak képviselői tettek hűségesküt a békére. A VIT részvevőinek ezrei már visszatértek hazájukba. Fran. ciaország, Anglia, Svédország. Olaszország, Ausztria, a Szovjet­unió, Finnország és sok más or­szág fiataljai otthon megerősítik esküjüket, minden erejükkel ftnrcolnak azért, hogy megakadályozzák új háború kirobbanását. Visszaérkezésük alkalmából mái száz meg száz nagygyűlést tartot­tak. Aki figyelmesen olvassa és hallgatja ezeket a beszámolókat, a fiatal békeharcosok beszédeit, meggyőződhet ról, hogy az ifjúság hű marad esküjéhez. Húszezer zwickaui lakos gyűlt össze szombaton a Dimitrov sta­dionban, ahol ünnepélyesen átadták a Sztálin­zászlót. amelyet a Szabad Né­met Ifjúság zwickaui szerve­zete. mint Szászország legjobb ifjúsági szervezete érdemelt kl .EGY ÖZVEGY ASSZONY ÉLETE" A magyar írók. eddig nem sokai foglalkoztak a kisregény kér­désével Pedig az írókongresszuson, dc az Írókongresszus előtt is sok és alapos kritika hangzott el az írók felé, akik a „nagy művek" megírása közben elfeledkeztek egyéb feladatokról. Az irókongresz­ezuson Révai elvtárs az időtálló és as időszerű irodalmi alkotás viszo­nyáról szólva világosan megjelölte íróink számára az utat: az időtállót csak időszerű megragadásában tud­játot megvalósítani. A Magyar Dolgozók Pártja Agi­tációs Osztályának kisregénysorozcu­ta az írókat fokozottan az időszerű megragadására ösztönzi, segítséget ad az íróknak, hogy megkeressék a kor jellemző típusait, kibányásszák az élet gazdag, sokszínű valóságából a haladás alakjait, ábrázoljak, ro. konszehvessé, példaképpé formál­ják Őket. Cótér István kisregénye: „Egy ^ özvegyasszony élete," — kü­•lönös érdeklődésre tavi számot, Sz&v^Szegedie A nyár kánikulájában, geden. Egy szegedi, szegedkörnyéki asszony sorsa és hároméves ter­vünk egifik legnagyobb alkotásának a Texlilkombinálnak a sorsa, fejlő­dése, harcai fonódnak össze benne. Paragí Mihályné valamikor cse­lédember leánya* — akinek sorsa a felszabadulásig olyan élet, mint minden szegedi „célszerű szögény­embör'' sorsa, — ma a Textilkom­binál megbecsült dolgozója. Szere­tetlel néznek rá, tanulnak tőle dol­gozótársai. Hogyan jutott el Paragí Mihályné idáig f Mi adta neki az erőt, hogy legyűrjön minden nehéz­séget? Ki mutatta neki a célt? Mit tett, hogyan élt, — erről szól a kis­regény. Paragí Mihálynénak két élete van. A tegnapi, mai — a fölszabadulás előtti, meg a fölszabadulás utáni. Mind a kél élet tipikus. Nemcsak Paraginé életének döntő megválto­zását mutatja, hanem az egész né­pét. Azét az osztályét, amelyből Paraginé származott, s a. hárommil­lió koldus hazáját, amelynek töme­gei előtt a fejlődés új, széles soha nem látott távlatai nyíltak meg a Szovjet Hadsereg győzelmei és a Párt nehéz harcai nyomán. paraginé nem ismerte a Pártol, •*• nem ismerte a szovjet népet, hosszú időbe telt, míg meglátta, megértette és megszerette a Pártolt Sorsa ebben is a széles tömegek sor­sára jellemző, akiket tudatlanság­ban tartott az úri Magyarország, hogy ne találhassák meg a dolgozók egymást, s ne ismerjék föl az el­nyomók valódi arculatát. Sőtér István, a regény írója, jól­ismeri Szegedet és környékét. A szegedi táj jelenik meg a sorokban, a tanyavilág, — s különösen a mult ni ridegen izzó város, mely nem barát ja, segítője, hanem üzleti ellenfele a körülötte dolgozó paraszti népnek. A mai Szeged már más. Megcsillan a regényben valami ebből az új Sze­gedből is, — mely falujárókat, kül­dött a dolgozó parasztok közé, isko. Iákat és lakóházakat hozott rendbe, szerszámokat kalapált újjá, — dc az olvasó azt szeretné, hogy az író még nagyobb szeretettel, még na­gyobb gondossággal ábrázolja Sze­gedből mindazt, ami új, nagyszerű, s új, nagyszerű cselekedetünk a mult hősi hagyományaiban. A nnak a harcnak, amil Paragi­né osztálya vívott meg, hala­dó hagyományai vannak s az a harc, ormi által Paraginé fölemelkedett nem csupán Paraginé harca. A szovjet írók kiválóan fogják össze kis munkáikban is a nép éleiét, fölészál l a barlangok falára. Mi újra föltámasztjuk Holt szőlőd, nép Tanácsa És esztendőre itt már Bort iszunk, — szól a Titkár." — mondja el Tyihonov évezredek sorsát néhány sorban. A költő telje­sen azonosult népévelt ismeri, sze­reti, célját elfogadja, és harcol ve­le! Sőtér István kisregényében az egység még nem teljes, azt hisszük ezért kevésbbé éles a felezabaduit Szeged rajza. A Textikombinát dolgozói isme­rik Paragi Mihálynál. Olvas­sák el a könyvet, és írják meg a re­gényről a véleményüket. Az üzemi könyvtáros rendezzen a műből an­kétot, hívják meg az ankétra az írót, így válhat a könyv valóban élés fegyverré, s így segíthetik az írót újabb és még jobb alkotásokra. finMts! A lengyel VIT küldöttek béke­ünnepségeken száméinak be ber­lini benyomásaikról. Több vajdaság városaiban béke­ünnepségeket rendeznek, Amelye­ken a III. Világifjúaági Találkozó lengyel küldöttségének tagjai be­számolnak berlini benyomásaikról. Nagy népi békeünnepség színhelye volt a bydgoSzczi stadion, ahol az egész vajdaság ifjúsága összegyűlt, hogy meghallgassa a berlini Fesz­tivál küldötteit. A Bydgoszchban vendégszereplő román ének. és táncegyüttes mű. sorának bemutatása a román-len­gyel barátság lelkea tüntetésévé vált. Ünnepélyesen fogadták Szófiá­ban a hazatérő VIT küldöttséget. A küldöttséget a Dimitrov.mauzó­leum előtt a Párt és a kormány képviselői fogadták. Visszatért Berlinből a dán ifjú­sági küldöttség. A küldöttség ha­zaérkezése alkalmából ifjúsági nagygyűlést tartottak. A gyűlésen felszólalt Knut Svin_ sen, a dán ifjúsági küldöttség ve­zetője. A dán if júság számára — mon. dotta Svinsen — a DÍVSZ mu­tatja a helyes útat. A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség harcra hívja Dánia ifjú­ságát országunk szabadságáért, bé­kés életünkért. Harcra hívjuk a boldog jövőért az ifjúságot a VIT jelszavával: „Ifjúság — egység — béke". Az iraki kormány űj egyezményt kötött az angol éa amerikai olajtársaságokkal Bejrut (TASzSz). Bagdadban közzétették annak az új egyez­ménynek szövegét, amelyet az iraki kormány az Irak Petróle­um Company. a Basra Petróleum Company, valamint a Mosaul oil Company nevű angol, illetve amerikai olajtársasággal kötöd. Az új egyezmény értelmében Irak 50 százalékos részesedést kap aa említett társaságok jö­vedelméből. A Liva-AI-Isztiklal című bag­dadi lap élesen bírálja az új egyezményt és kiemeli, hogy az iraki olaj probléma egyedüli helyes megoldása az államosí­tás. A lap rámutat, a kon­cesszió rendszer lehetővé teszi Nagybritanniának, hogy csa­patokat tartson Irak területén és „erőszakkal kifossza a né­FITTWKP1 *

Next

/
Thumbnails
Contents