Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-29 / 200. szám

SZERDA, 1951. AUGUSZTUS 29. Gromiko^ elvtárs sajtónyilatkozata New-Yorkban "a sanfranciscói értekezletről New-York (TASzSz). Au­gusztus 27-én New-Yorkba érke­zett a Szovjetunió küldöttsége, amely résztvesz a sanfrancis­cói értekezleten. Gromiko elv­társ. a küldöttség vezetője a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselőinek: „A szovjet küldöttség azért megy e| a samfrancisooi érte. kezletre. hogy résztvegyen a jaipám békeszerződés rendkívül fontos kérdésének megviszgálá­sáibaii. Amint a szovjet kor­mány már bejelentette, a szov. jet küldöttség sajét javaslatait fogja előterjeszteni a japán békeszerződéssel kapcsolatban. Természetes, hogy ezek a ja­vaslatok magán az értekezleten fognak elhangzani. Reméljük, hogv ezeket a javaslatokat mindazok támogatni fogják, akiknek valóban érdeke az olyan japán békeszerződés, amely meg­teremti az alapot ahhoz, hogy Japán normális kapcsolatokat létesítsen más országokkal — elsősorban azokkal, amelyek a legtöbbet szenvedtek a jaipán agressziótól — ós következés­képpen megteremti a® alapot a távolkeleti tartós béke számára." Az élelmezési miniszter rendelete a cukorrépa szedésének és szállításának szabályozásáról Az élelmezési miniszter rendelete értelmében az illetékes megyei taná­csok mezőgazdasági osztályai a cu­korgyárak 1951. évi üzemindílását megelőző 15 napon belül a cukor­gyáraikkal együttesen cukorrépasze. dcai tervet kötelesek készíteni. A szedés kezdő időpontját októ­ber 15 előtt kell megállapítani oly­módon, hogy a répaszedés ée át­vétele között négy napnál több ne telje® el. A szedési tervben előírt idő előtt nem lehet a cukorrépát ki­szedni a földből. A megyei tanácsok a hatáskörük­be tartozó cukorgyárai? meghallga­tásával cukorrépaszállítási tervet kötelesek készíteni. A tervben meg­határozott szállítási rend mind a termelőkre, mind a cukorgyárakra kötelező. A cukorrépaszállitási terv készítésének az a célja, hogy az ok­tóber 16 előtti melegebb őszi idő­szakban naponta csak annyi répa­mennyiség kerüljön átadásra, amennyi a cukorgyárak napi fel­dolgozásához és a folyamatos üzem­menet biztosításához szükséges. Községenként a szállítási tervfe­lelős tervlapon naponkénti üteme­zéssel előjegyzi az egyes termelők szállításainak határidejét. A szállí­tási íervfelelös közölni tarlozik minden egyes termelővel cukorré­pája szállításának határidejét és a közléssel egyidejűleg kiosztja a ter­metőknek a tervjegyeket. A terme­lők kötelesek a tervjegyeket a cu­korrépa átadásakor a cukorgyárak­nak benyújtani. A termelők kötele­sek betartani a szállítási haláridő­ket, a cukorgyárak pedig a terme­lők állal napi ütemezés szerint szál. lított — tervjegy benyújtásával egy­idejűleg átadott — cukorrépameny. nyieéget kötelesek késedelem nélkül átvenni. A Nagyalföldön és az ország északi részén (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest, Sza­bolcs-Szatmár, Szolnok, Borsod, Abauj, Zemplén, Heves és Nógrád megye területén) a szedést novem­ber 5-ig, a szállítást pedig novem­ber 15-ig kell befejezni. Az ország dunántúli részén (Ba­ranya, Fejér, Győr," Sopron, Komá­rom, Somogy, Tolna. Vas, Vesz­prém és Zala megye területén) a szedést november 10-ig, a szállítást pedig november 20 ig kell befejezni. A rendelet megszegése büntető­jogi eljárást von maga után. Száz-százezer forintot kap kultúrotthon létesítésére a begyűjtésben legjobb megye és község Az aratási és cséplési munkák si­keréből a kultúrbrigádok is kivet­iék részüket. A népművelési minisz­lérium ezért elhatározta: megju­talmazza a kiválóan dolgozó kultúr. csoportokat és a begyűjtésben leg­jobb megye ós község dolgozói ré­szére — kullúroithon létesítése cél­jából — száz-százeier forintot jut­tat. A FÖLDALATTI GYORSVASÚT AZ ÖTÉVES TERVKIÁLLÍTASON Az ötéves Tervkiállítás látoga­tói talán legtöbbet a földalatti gyorsvasút modelljénél időznek. Itt láthatjuk a stadionállomás kicsi­nyített mását. Egymással szemben két azonos kivitelű művészi szép­ségű épület áll. Az egyiken az ér. kezők jönnek fed, * másikon az indulók mennek le a gyosvaaúthoz. Az állomásépületek kupolás tete. jűek, az utasok három hatalmas üvegajtón közlekednek majd és bent az épületben mozgólépcső vi­szi le őket a vasúthoz. A két állo­másépületet park választja ed egy­mástól, amelyet szökőkút és szob­rok díszítenek. Az autóbusz és a trolibusz órán­ként hétezer.hétezer utast szállít­hat el, a villamos 24 ezret. a föld. alatti ugyanannyi idö alatt 96 ezret. Kötelező a Jarmosenko-féle cukorrépafejelés Az élelmezési miniszter ked­den kiadott rendelete kötelező­vé teszi az új Jarmosenko-féle cukorrépáié jelest. A rendelet értelmében a cu­korrépa fejelést úgy kell el­végezni, hogy a répát közvetle­nül a még zöld eleven levelek töve alatt kell egy vágással olymódon lefejelni, hogy a vá­gási felület kb. két-három cm átmérőjű (mintegy kétforintos nagyságú) legyen. Az elszá­radt levélcsoökokat és esetle­ges rügyeiket kés fokával le kell tisztítani. A fejeléssel egyidőben a ré­pagyökér vékony, hajlékony végét (farkát) ott, ahol kb, fél cm vastag, egy metszéssel le kell vágni, úgy, hogy a vá­gási felület ne legyen nagyobb egy fcétfi Mérésnél. A rendelet megszegése bün­tetőjogi eljárást von maga után. Sürgősen szerezzék be a háztartási alkalmazottak az új típusú munkakönyvet A minisztertanács elrendelte, hogy a háztartási alkalmazot­takat augusztus 31*ig újtípusú munkakönyvvel kell ellátni. Már csak niéhány nap választ el a határidőtől és még mindig je­lentékeny azoknak a háztartási alkalmazottaknak a száima, akik­nek munkakönyvét még nem cserélték be. A Munka erőtarta­lékok Hivatala .újból felhívja a figyelmet atrra. hogy az új­típusú munkakönyv fontos ok­mány, amely nélkül háztartási alkalmazottat foglalkoztatni szeptember 1-től nem szabad. A háztartási alkalmazottak újtí­pusú munkakönyvét a lakó­hely szerint illetékes kerületi, járási, illetve városi tanács ál­lítja ki. Termelési kérdésekről tárgyalt a DISz-aktíva értekezlet Augusztus 26-án termelési aktíva­értekezletet tartolt a városi DISz­bizottság. Az értekezleten Reszta Miklós elvtárs, a városi DISz-bizottság tit­kára beszámolt a szegedi fiatadok munkájának eredményeiről és hiá­nyosságairól, rávilágított a fiatalok előtt álló feladatokra. — A felemelt ötéves terv sikeres., időelőtti végrehajtása nagyban hoz­zájárul a 800 milliós béketábor győzelméhez. Mi a termelés frontr ján kell, hogy helytálljunk és ezen a területen nagy munka vár az if­júmunkásokra is. Iparunk és mezőgazdaságunk eredményeihez nagymértékben hozzájárult az a lendületes ver­senymozgolom, amellyel a ma­gyar fiatalság készült a III. VI­lágifjiíságl Találkozó, valamint Alkotmányunk II. évfordulójá­nak megünneplésére — mondotta elöljáróban Reszta elvtárs, majd rátért az egyes alap­szervezetek és DlSzrbizotts'ágok munkájára. Elmondotta, hogy az ifjúsági műszakaik rendezésével és sikeres lebonyolításával megnőtt a DISz-szervezetek tekintélye, a fia­talok megszerették a DISz-t és egy­re többen kérték felvételüket. Dc hozzájárultak az ifi-mflszalkok a munkafegyelem megszilárdításához, valamint az agitációs munka meg­javításához is. Ezután ismertette a szegedi üze­mek DISz-bizottságainak munkáját és egymásközötti versenyét. A városi DISz-bizottság zászla­jáért folytatott nemes verseny­ben a Szegedi Kenderfonó DISz-bizoflsága szerezte meg az elsőséget. A verseny második helyezettje a Késárúgyár, amelynek Ifjúmunkásai nemcsak az üzemi termelő munká­ból vették ki részüket, hanem tüz­őrségek szervezésével dolgozó pa­rasztságunknak is segítséget nyúj­tottak. A városi DISz-bizottság „brigád" zászlaját pedig a MÉMOSz „Vörös Ács" tanuló-brigádja nyerte el, amely 300 százalékos átlagteljesít­ménnyel ünnepelte meg a Világ­ifjúsági Találkozót és Alkotmá­nyunk ünnepét. Rámutatott Reszta elvtárs a meg­lévő hibákra is Hiba az, hogy a városi DISz­blzottsíg munkájában nincs meg a kellő tervszerűség, bl­zonyosfokú kapkodás tapasztal­ható. Ennek következménye, hogy az Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése A Bizottság tagjai jártak Szin Csen városban. Ili az amerikaiak 23.259 embert gyilkoltak meg. A Bi­zottsáig tagjainuk megmutatták azt az iskolaépületei, amelyet az ame­rikai megszállók körzeti parancs­noksúgnak rendezlek be. Az épület, tői nem messze van két barlang. A lakosok elmondták a Bizottság tag­jainak, hogy az első barlangban az amerikaiak 30 nőt és gyermeket te­reilei? be, majd agyonlőtték őket, A második barlangba 104 embert haj­tottak. Leöntötték benzinnel és meg­gyújtották őket. Akiket a lángok nem pusztítottak el, az a gáztól fulladt meg. Az első barlang falain még mindig megvannak a vérnyo. mok, a másikén pedig a tűz nyomai. A körzeti parancsnokság épülete előtt árkokat ástak. A Bizottság tagjainak elmondták, hogy itt hall­gatták ki és kínozták meg a helyi lakosokat. Az árok falán szintén vi. lágosan jathatók a vérnyomok, A Bizottság tagjai voltak pgy épületben, amely még nem készült el, amikor az USA-csapatok elfog­lalták a várost. Az épületet az ame­rikaiak rendőri és közigazgatási központnak rendezték be. Az épület mögött van egy természetes bar. lung féle, amelyet a koreniak óvó­helynél? használták. A lakosok el­mondták a Bizottság tagjainak,hogy az amerikaiak kivonulásuk előtt 479, a rendörségen fogvalartott sze­mélyt tereltek ebbe a barlangba, majd leöntötték benzinnel és fel­gyújtották őket. A barlang másik, tágasabb részében több mint ezer embert géppuskáztak le. Han Jan-Huan tanú, aki a Ko Han-Ri-utca 248-ban lakik, elmond­ta, hogy egy malomban dolgozott és amikor az amerikai csapatok el­foglajiáik a várost, elmeneküli és csatlakozott a partizánokhoz. A fel­szabadulás után visszatért és segí­tett kiásni az első barlangban lévő tetemeket. Elmondta, hogy a mez­telen tetemek megezenesedtek, go­lyónyom azonban egyiken sem volt. A Bizottság tagjai a barlangban emberi fejbőrmaradványokat, vér. nyomókat láttak és látták a tűz nyo­mait a falakon. A Bizottság tagjai a barlang kö. zelében sok olyan helyi lakossal be­széltek, akiknek hozzátartozóit meg­gyilkolták. Csaj Csun Ok 65 éves asszony, aki a Ko Han-Ri-utca 247.es számú házában lakik, egy szerszámot ho­zott, amely óriási fogóhoz hasonlí­tott. Ezt a foglyok lábának szétla­pítására és egyéb kínzásokhoz hasz­nálták. Elmondotta, hogy 8 gyer­meke közül 7 azok között volt, aki­ket a nagy barlangban agyonlőttek. „Az amerikaiak — vadállatok. Ide­jöttek városunkba és mindenkit meggyilkoltak" — mondotta az asz­szony. Egy másik asszony, a Sza Dcm­Ri-utca 197. alatt lakó Pak Io-Szuk elmondta, hogy férjét, fiát és hat unokáját az első barlangban gyil­kolták meg. Fia keresztény volt. Az asszony ezt mondta: „Azt hit­tüik, hogy az amerikaiak kereszté­nyek és kultúremberek. Nem gon­doltuk, hogy ilyen vadállati módon képesek embereket lemészárolni". A Sza Dong-Ri.utca 292. számú házban lakó Szung-Szu nevű 13 éves fiú elmondta, hogy 13 tagú családjából csak ó, meg az anyja maradt életben. Családjának többi tagját megverték, majd elevenen el­égették a barlangban. Egy Pak Szu nevű asszony, aki egész családját elvesztette, ' ezt mondta: „Az amerikaiak hisznek Krisztusban, hát akkor hogyan gyil­kolhatnak embereket?" Hozzátette, hogy az amerikaiak bevonulása i előtt ó maga is keresztény volt és' rendszeresen eljárt a templomba, de most már semmiben sem tud hinni. Az előbbiekben leírt két barlang megtekintésekor a Bizottság tagjai érezték az oszlásnak indult emberi tetemek erős bűzét. A Bizottság tagjai ezután a vá. roson túl fekvő dombot keresték fel. Itt mutattak nekik egy téglából és betonból épült lapostetejű, 15x9 mé. ter területű raktárt. Ablakai maga­san vannak és erősen be vannak szegezve- Amint a lakosok a Bizott­ság tagjainak elmesélték, az ame­rikai megszállók 303 nőt égettek el ebben a raktárban, gyermekeiket pedig halálra éheztették. Jan Jen.Dek, a Szomg Hva-Ri. utca 117. alatt lakó 28 éves szem­tanú elmondta, hogy öt gyermeke volt és mind az öt halott. Férjét szintén meggyilkolták. Őt magát, kétéves gyermekével együtt ebbe a raktárba zárták. Gyermekét az amerikai katonák addig taposták, míg ki nem fordult a bele. Ezután két amerikai katona erőszakot tett az asszonyon, aztán megverte. Csak nagynehezen tudott elmenekülni. Egy Szan Aj Szu nevű 36 éves asszony elmondla, hogy 15 tagból álló családját az utolsó emberig kiirtották az amerikaiak. Három gyermeke ugyanebben a raktárban fagyott meg. Lin Nan.Ja, egy 19 éves leány tanúvallomásában közölte, hogy az amerikaiad? ajgyonlőtték szüleit és két fivérét. A 21 éves Szon Szűk-Ma elmond­ta, hogy tíztagú családjából csupán ő maradt életben. Férjét és kis­gyermekét, szüleit és testvéreit mind meggyilkolták az amerikaiak. Ő Hajdzsuban ült börtönben. Ott elszedték ruháját ós meztelenül hagyták. Gyermeke, aki vele volt, éherúhalt. Egy másik nő, a Szan Dzen-utca 2. számú házban lakó 35 éves Pak Mi.Dza elmondta, hogy 22 tagú csa­ládjából csak ő maradt életben. Megkérdezte a Bizottság tagjait: „Mit tesznek önök, hogy segílsenek megbosszulni a kínszenvedéseinket? Nem tudok élni anélkül, hogy ne álljak bosszút!" Az előbb említett raktártól 60 mé­terre, egy dombon a Bizottság tag­jai két sírra bukkantak. Ezeket a vizsgálat érdekében feltárták. Az egyikben 70 gyermek, a másikban körülbelül 200 nő földi maradvá­nyait találták. Valamennyit elevenen elégették. A sírok mellett — miként a Bi­zottság tagjainak elbeszélték — egy börtön volt, amelyet az ameri­kai megszállói? kizárólag gyerme­kek számára rendeztek be. A bör­tön most romokban hever. A raktár és a közelében fekvő sí­rok környékét gyakran árasztják el bombákkal. A lakosság úgy véli, hogy az amerikaiak ezt azért te­szik, hogy eltüntessék gaztetteik nyomait. A sírok közelében a Bi­zottság tagjai a vizsgálat során több hatalmas bombatölcsér mellett ha­ladtak el. Szong Csun.Ok, 42 éves asszony, a Szan Dzen-utca 8. számú ház la­kója elmondta, hogy egész család­ját meggyilkolták. Apró gyermekeit baltával és késsel ölték meg. Az asszony ezeket mondotta: „Kime­gyek a frontra és minden tőlem tel­hetőt megteszek, aanig csak egész Korea fel nem szabadul az ameri­kai megszállás alól... Nemcsak amerikai katonák követték el eze­ket a gaztetteket — tette hozzá —, angol katonák is voltak közöttük". (Folyt- köv.2 alapszervezeti vezetőségek arról pa. naszkodhatnak, hogy a DISz-bi­zottság nem támogatja kellőképpen munkájukat. De hiba az is, hogy egyes DISz-litkárok következetesen nem járnak titkári értekezletre. A sikeres munkavégzés érdeké­ben meg kell szüntetni a hibákat, fokozni kell a harcot a munkafe­gyelem megszilárdításáért. Jobban kell végezniök a DlSz-szervezetek­nek a kádernevelő munkát is, mert egyes DISz-bizottságokban igen ke­vés fiatalt javasolnak Pártunk tag­jai sorába. Ebben a munkában kérjék a DISz-szervezetek a párt­szervezetek segítségét, útmutatását, mert csak a Párt irányítása mel­lett lehet valóban jó munkát vé­gezni Reszta elvtárs beszámolója után Nagyiván elvtárs, a Szegedi Kcn­derfőnógyár DISz-titkára és a MÉMOSz „Vörös Csi!lag"-brigádjá. nak vezetője átvették a jól vég­zett munkáért kapott zászlókat, majd a jelenlévő fiatalok hoz­zászólásaikkal egészítették <ki Resz. ta elvtárs beszámolóját. Elsőnek Joszt István elvtárs szó­lalt fel, aki az agitációs munka hiányosságairól beszélt. Nagyszámú a lemorzsolódás a propagandisták körében. Retek István elvtárs, Fű­tőházi DlSz-titkár a politikai ne­velés hiányosságairól beszélt. Há­csifc Éva, a Szegedi Kenderfonó if­júmunkása elmondotta hozzászólá­sában, hogy az ifjúmunkások fel­ajánlásaikat teljes mértékben tel­jesítették, majd beszélt a páros­verseny fellendüléséről az ifjú­munkások körében. Elmondotta, hogy a VIT előtt 12 ifi-brigád mű­ködött az özemben, ma pedig már 22 ifjúsági brigád dolgozik. A rendőrtamnsztáüy I. DíSz alap­szervezetének trtkáTa hozzászólásá­ban beszámolt arról, bogy a tanosztály hallgatói önkéntes mezőgazdasági brigádok szerve­zésével nyújtottak segítséget tszcsinknek az aratási, eséplésl és növényápolás! munkákban. Móra elvtárs, a szakérettségis kollégium hallgatója hibáztatta Reszta elvtársat, amiért beszámoló­jában nem foglalkozott a tanuló ifjúság problémáival. Kéri, hogy a váTosi DISz-bizottság a jővőben többet foglalkozzék a tanuló if­júság munkájával, mint eddig, mert csak így tudunk valóban a néphez hű, öntudatos értelmiségi fiatalokat nevelni. Még számos hozzászólás hangzott el az értekezleten, amelyek mind tanúságot tettek a fiatalság harcos békevágyáról, lelkes dolgozni aka­ráséról, önfeláldozó hazaszereteté­ről. A DISz-fiatalok jó munkájuk­kal valóban méltók akarnak lenni Pártunk és annak nagy vezetőjé­nek, Rákosi elvtársnak szeretetére és bizalmára. Minta kultúrotthon hetet rendeztek Űjszentivánon Ujszentivánon a csongrádmegyei tanács népművelési osztálya, vala­mint a községi tanács végrehajtó bizottsága minta kultúrotthonhetet rendezett a „Béke"-kul túró I Ikon­ban. Ennek keretében az elmúlt hét folyamán mindennap igen szín. vonalas előadásokat és egyéb ren­dezvényeket tartottak. A zárómű­sorra vasárnap szegedi kultúrmun­kások közreműködésével került sor. Az egyhetes műsorban a többi kö­zött szerepelt a Szegedi Állami Nemzeti Színház a „Mélyszántás" előadásával. Az újszentiváni ma­gyar és délszláv kultúresoport „Mese a jövőről" című szerbnyelvű színdarabot, valamint ötletes dél szláv és helyi jellegű rigmusokat udott elő. Igen érdekes irodalmi és filmankét zajlott le n „Különös házasság" című könyvből és film­ből. A hét folyamán alakult meg a természettudományos szakkör is, amelyet „A természet átalakítása" ctniű előadás vezetett be. Nagy ér­deklődés kísérte Szalontai József, megyei népművelési osztályvezető beszámolóját szovjetunióbeli ta­pasztalatairól, de hasonlóképpen sokan érdeklődtek a „Szocialista mezőgazdaság győzelme" című elő­adás iránt is, amelyhez a Szovjet­unióban járt Veszilinov Baladin parasztküldött Szólt hozzá. A va­sárnapi egésznapos znróműsorban nagy tetszés mellett szerepelt a szegedi Béke-zenekar, este pedig a Szegedi Kenderfonó 'kultúresoportja nagysikerű közös műsort adott az újszentiváni kultúrcsoporttal.

Next

/
Thumbnails
Contents