Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-26 / 172. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1951: JULIUS 2». A háborús gyújtogatok végtelen szenvedést zúdíthatnak a világra A pravoszláv egyházak egyházfőinek felhívása a világ keresztényeihez Moszkva (TASZSZ). Az antio­phiai orosz, román, grúz és bolgár pravoszláv egyházak egyházfői jú­lius 23.án Moszkvában felhívást in­Jézlek a világ keresztényeihez. — Lálva korunknak félelmeles fenyegetését, szükségesnek talál, luk, hogy új, lángoló felhívással forduljunk az egész világ kefeszté­nyeihez: sokszorozzátok meg erő­feszítéseiteket a világ békéje vé­delmének ügyében, teljesítsétek na­ponta a hit és lelkiismeret, a szere, tet és a józan ész által kirótt köte. lességeket és ezáltal tegyétek lehe­letlenné, hogy életünkbe betörjön egy új világháború pokla — mond. ja a felhívás, majd megállapítja, hogy a kiéleződött nemzetközi helyzet pusztító következményekkel fenyegeti a világot. A veszély ab­ban a mértékben növekszik, aho­gyan az agresszív államok — élü. kön az Egyesült Allamokikal — fegyverkeznek. Az emberek: azon. ban — hangsúlyozza a továbbiak­ban a felhívás —, akiket végtelen szenvedések fenyegetnek, a jog, az igazság és szabadság nevében arra törekednek, hogy szétzúzzák az el. nyomás, a jogtalanság és a faji egyenlőtlenség bilincseit. Egyre erősebbek lesznek, hogy ledobhassák magukról a háború­hoz vezető fegyverkezés súlyos lán­cait és békeegyezmény megkötését követelik a nagyhatalmak közölt. A sokmillió aláírás, amely ezt a kö­vetelést támogatja, napról-napra sokszorozódik és hatalmas erővé válik a gazságokat tervezők ellen. Áldásunkat adjuk a népeknek ar­ra a követelésére, hogy a nagyha­talmak kössenek bókeegyezményt, #ivel ezt az egyezményt a világvál­ság legészszerűbb és legméltóbb megoldásának tartjuk — mondja a felhívás és így folytatja: Ha ez megtörténik, akkor min­den nép szabadon lélegezhetik, szer­tefoszlik a bizalmatlanság és rette­gés réme és visszatérnek hozzánk a béke és boldogság napjai. Ez megvalósul a v.árt teljesség, ben, ha minden hitvallású keresz­tények velünk együtt felismerik ha­talmas felelősségüket a béke sor­sáért és megszületik bennük az egyedüli igaz elhatározás, hogy hoz. zájárulnak a világ sokmillió embe. rének törekvéséhez, bármi legyen is a véleményük a világháború veszé­lyét megteremtő okokról és támo­gatják a minden állam számára nyitvaálló békeegyezmény megköté­sének követelését. A felhívás végül megbélyegzi a tömeggyilkos fegyverek előkészí. tőit és elítéli a béke ellenségeinek bűnös lerveit. Ax angol kormány fegyverkezési és árfelemelési politikája mélységes aggodalmat kelt a Munkás Pártban kező értekezletével kapcsolat­ban ezeket írja: „A fegyverkezési és áreme­lési programm mélységes ag­godalmat keltett az Angol Munkáspárt soraiban. Különö­sen nagy felháborodást kelt a drágaság, Ezzel a kérdéssel például sok —, összesen 134 — határozati javaslat foglalkozik. Egyetlen határozati javaslat sem támogatja a kormánynak azt a felhívását, hogy a mun­kásosztály készüljön fel áldo­zatokra a fegyverkezési pro­gramm költségeinek viselése érdekében. London (TASzSz). Az angol sajté foglalkozik az Angol Munkáspárt elkövetkező évi ér­tekezletének előzetes napirend­jével és a beterjesztett hatá­rozati javaslatokkal. A bur­zsoá sajtót aggasztják azok a határozati javaslatok, amelyek állást foglalnak a munkáspárti kormány bel- és külpolitikájá­val szemben. A Daily Graphic politikai szemleírója szerkesztőségi cik­kében hangoztatja, hogy a napi­rend oly sok bíráló határozati javaslatot tartalmaz, amire az Angol Munkáspárt ötvenéves fennállása alatt még nem volt példa. * Az Angol Kommunista Párt központi lapja, a Daily Worker, az Angol Munkáspárt elkövet­A határozati javaslatok kö­zéppontjában a nagyhatalmak közötti békés, kölcsönös meg­értés megteremtésére irányuló felhívás áll. Kedden estig még mindig nem alakult meg az új olasz kormány Róma (MTI). Kedden este De Gasperi még mindig nem tudta megalakítani új kormányát,, annak ellenére, hogy délben is­mét felkereste Einaudi köztár­sasági elnököt és közölte vele, hogy tárgyalásai befejezéshez közelednek. Elutazott Varsóból a szovjet kormányküldöttség Varsó (TASzSz). Július 21-én visszautazott Varsóiból Mosz­kvába a lengyel felszabadulási ünnepségeken résztvett szovjet kormányküldöttség: V. M. Molo­tov elvtárs, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának helyettes el­nöke. a küldöttség vezetője és G. K. Zsukov elvtárs, a Szov­jetunió marsallja. Készülnek az új magyar játékfilmek (MTI). Befejezték már a MAORT szabotázs anyagát fel­dolgozó „Gyarmat a föld alatt" című film felvételeit. A filmet a magyar közönség az őszi évad­ban láthatja majd. Megkezdték a ,,Banditák" című új magyar antiimperialista film felvételeit. Javában forgatják a harmadik színes magyar filmet is, amely az MHK-mozgalom problémáit veti fel gördülékeny, mulat­ságos cselekmény keretében. Címe: „Civil a pályán". A filmben jelentős szerepet ját­szik Szusza Ferenc, a Dózsa Sport Egylet válogatott közép­csatára. Halálra ítélt a varsói katonai bíróság két náci háborús bűnöst Varsó (TASzSz). A varsói katonai bíróság ítéletet hir­detett Juergen Strocp altábor­nagy és Franu Konrád SS szá­zados. hitlerista háborús bűnö­sök bűnügyében. A két hábo­rús bűnös Lengyelországnak a hitlerista barbárok által tör­tént megszállása idején tömeg­gyilkosságokait követett el és üldözte a lakosságot. A bíróság mindkét vádlottat halálra ítélte. Dogéi Imre elvfárs nyilatkozata a TASzSz munkatársának Tbiliszi (TASzSz). A magyar parasztküldöttség Grúziában tartózkodó csoportja Tbilisziből vidékre utazott, hogy megismer­kedjék a grúz kolhozok életé­vel és munkájával. A vendégek jártak a telavi kerületben, Ka­hetia egyik legnagyobb tzőlö­és gabonatermő kerületében, megtekintették a cinandnli szőlő­termelő szovhozt és a Mocinave kolhozt. A gori kerületben a küldött - i ség meglátogatta a ..Sztálin"-] kolhozt. i Dögei Imre elvtárs, a magyar országgyűlés elnöke, a küldött­ség vezetője, a következőket mondotta a TASzSz munkatár­sának a grúziai tartózkodás} élményeiről: — El vagyunk ragadtatva — mondotta — azoktól a nagy­szerű eredményektől, amelyeket a grúz dolgozók értek el. Meg­győződtünk a kolhozrendszer hatalmas előnyeiről. További munkánkban segíteni fog, hogy megismerkedtünk az élenjáró grúz kolhozok és szovhozok munkájával a nagy termés mestereinek tapasztalataival, a Szovjetunió példájára fogjuk átépíteni a magyar falvak éle­tét. Gorjból a magyar parasztok a zesztafoni kerületbe utaztak. Átadták a Sztálin-díj oklevelét és jelvényét a két csehszlovák Sztálin-díjasnak Prága (MTI). Jan Kapr cseh­szlovák zeneszerzőnek és Vla­dimír VIcsek filmrendezőn.k, akik az ,.Uj Csehszlovákia" cí­mű színes szovjet dokumen­tumfilm elkészítésében való köizireműködésükért Sztáiin-díj­ban részesültek, hétfőn nyúj­tották át Prágában a Sztálin­díj oklevelét és jelvényét. Az okleveleket és jelvényeket Szilin elvtárs, a Szovjetunió prágai nagykövete nyújtotta ál, a két kitüntetett művésznek. Az angol .kormány elbocsátja azokat, akik bírálják politikáját London (TASzSz). Younger miniszter kijelentette az alsó­házban, hogy felmentik az állá­sától sir John Prattot, a kül­ügyminisztérium képviselőjét, a Kínával foglalkozó egyetemi bizottságban, mert sok gyűlé­sen a béke védelmében lépett fel és leleplezte az amerikaiak koreai agresszióját. A Daily Mail jelentése sze­rint John Pratt elbocsátásával kapcsolatban kijelentette: ,Az öseces okmányok alapján, ame­lyeket tanulmányoztam, meg­győződtem arról, hegy a koreai háború nem Észak betörésével, hanem a déliek támadásával kezdődött, ami lehetőséget adott Trumannak, hogy csapatokat küldjön Formózára." A francia nemzetgyűlés nem adott kormányalakítási megbízást René Mayernek, aki kiszolgáltatta az országot az imperialistáknak Párizs (MTI.) Nem kapta meg a felhatalmazást René Mayer a kormányalakításra a francia nemzetgyűléstől. Az éjitszakai órákban nyúló \ ita után René Mayer csak 241. sza­vazatot kapott az alkotmányban előírt, legalább 314 helyett. A szavazás után René Mayer az Elysée-palotába hajtatott, hogy visszadaja megbízatását a köztársasági elnöknek. Vin­cent Auriol szerdán délelőtt kezdi meg újra kormányalakítási tanácskozásait. Ez még nagyon régen történt. Valahol Amerikában, a kémek iro. tájában a fönök így szólt: -. — Van Jugoszláviában egy em­ber, gyűlöli a munkásokat és a parasztokat. Ez az ember jó lesz nekünk. Másnap elutazott valaki Ju­goszláviába és felkereste Tilót. — Legyen a mi' emberünk és a magáé lesz Jugoszlávia. — Rendben van — mondta Titó —, mit kell tennem? — Menjen a kommunisták közé és jelentsen nekünk mindent. — Megértettem — mondta Titó és örvendett a lelke. Felvett egy álorcát és elment a kommunisták közé. Ez az álorca hajszálnyira olyan volt, mint a kommunisták arca: mosolygós, bi­zakodó és acélkemény, de az álorca mögött egy szúrósszemü, ferdeszá­jú gyilkos arca húzódott meg, Titó soksok éven át kémkedett a népek legjobb fiai között és nem egyet kö. ziilük halálba juttatott. De ezt senki sem tudta róla, mindenki arcára nézett és meg­nyugodott. Nem tudtáli, hogy ál­arc. Aztán a háború alatt a szovjet katonák segítségével a partizánok kiverték a németeket Jugoszláviá­ból. Egyszer csak Titó azt kezdte Kiabatni,- liogy o szabadította fel Jugoszláviát. Egyszcrcsak védeni kezdte a kulákot, üldözni a mun­kást és a kommunistákat. Ugy tett, mintha a világ leghűbb, legerősebb bástyája felé nézne, Moszkva felé, de szívével és lelkével az amerikai gyárosok felé nézett. Azokkal együtt tervezte ki, hogy elfoglalja Bulgáriát, Romániát, Magyarorszá­got, Lengyelországot. De összegyűllek a Szovjetunió kommunistái és más országbeli kommunisták, megvizsgálták csele, hedeleit és újból átnézték Marx, tito, a jugoszláv nép hóhéra Engels, Lenin és Sztálin könyveit. És ekkor rájöttek, hogy Titó ki­csoda. És lerántották róla az álorcát. Azóta áll előttünk igazi valójá­ban. Nézzétek csak jól meg a kezét: véres! Megszámlálhatatlanok a palotái és megszámlálhatatlanok a kitün­tetései. ö sem tudja számon tar­tani őket. De a nép tudja, hogy a gyilkosságért, az árulásért kapta mindezt. Ö nem tudja áldozatainak számát, de a nép tudja. Az özve­gyek és árvák, a gyermekek és lestvérek nem felejtik el szereltei­ket. De ő elfelejtette őket... El­felejtette a népet és fél tőle, mint kecske a késtől. Ez igaz — kés ez a nép s egy napon beledöf az áruló szívébe. Öreg paraszt állít be Tilóhoz. Igy szól: — Titó, nincs mit ennünk! — Majd. küldenek az amerikaiak. — Titó, a kulák szívja a vérem! — A kulák jó ember, te viszont orosz kém vagy. — Én szerb vagyok. De te a ku­lákot jobban szereted! — A kulák is szerb. — A kulák az nem szerb, az csak kulák. Miért szereted? — Mit akarsz tőlem? Ő is velünk harcolt a háború alatt a németek ellen. Most feledjük ezt el? — ra­vaszkodik Titó. — Petár király is gyűlölte a né­metet, mert elvette a trónját. Mi­ért nem hagytuk meg öl is! Hívd vissza ide a palotába. Titó úgy tesz, mintha dühös len­ne. — Hát te a királyt akarod? — Nem én. De nem a korona teszi a zsarnokot. Megérti Titó a paraszt szavát és parancsot ad, hogy a parasztot fel kell akasztani. Meghallják ezt a munkások a gyárban és megtelnek keserűséggel, A kommunisták kiadják a jelszót, nem dolgozunk addig, ameddig a parasztot szabadon nem engedik. Megszólalnak a gyárak kürtjei. És a munkások leállítják a gépeket. Titónak jelentik és ö azonnal pa­rancsot ad: — Beléjük lövetni! A tisztek vezényszavakat kiálta­nak. a katonák felsorakoznak, De amikor a munkások elé érnek és a tisztek így kiáltanak': Tűz! — A puskák némák maradnak. — Titó dühöng, a haját tépi, or­dít, habzik a szája, toporzékol, hogy csak úgy csörögnek a kitüntetései. De nincs mit tenni, a parasztot szabadon kell bocsájtani. Megy haza a paraszt falujába. Amikor az első ház elé ér, ki­rohan az aszony és kérdezi: — Mi újság, mi jó hírt hozol? A paraszt nem válaszol. S ahogy megy, még sok házból kiszaladnak elé s kérdezik, de ő né. má,n megy tovább. Egyre többen mennek utána. Háza előtt megáll­nak, ő bemegy. Aszonyának, gyer­mekeinek nem köszön. Megy egye­nesen a ládához, kihányja belőle a holmit s kiveszi fenekéről puská­ját. Azután megcsókolja asszonyát és gyermekeit és amikor kiér a húz elé és meglátja az ő szavát váró embereket, ennyit mondd: — Halál a fasisztáknak, szabad, ság a népnek! S elindul az erdőborítolta hegyek felé. Másnapra csak a kulákok, a két boltos közül az egyik, egy-két ag­gastyán, meg beteg maradi a falu­ban, A többiek felmentek a he­gyekbe, a susogó erdők közé, hogy újból fegyverrel harcoljanak a fa­siszták ellen a nép szabadságáért. Még amikor a partizánok javá­ban harcolta!: a német fasiszták ellen, sűrű erdőkben, sűrű csillag­talan éjszakában ült hárem parti­zán a tűz mellett. Az egyik szerb volt, a másik horvát, a harmadik montenegrói, Azt mondja a szerb: — Titó szerb. Mire a horvát: — Nem szerb az. hanem horvát. És a montenegrói: — Nem horvát, dehogy horvát. Montenegrói, mint jómagam, Igy mondták nekik! Igy vitatkoztak, de csak nem tudlak megállapodni. Azóta sok minden történt. Titó nem tudta tovább titkolni gyilkos, áruló lelkét, — a világ kommunis­tái pőrére vetkőztették. Tito eladta Jugoszlávia hegyeit és fo­lyóit, fiataljait és öregjeit egy marék csillogó dollárért. Ma újból felzúg a partizánok dala az erdő­ben és a mi három partizánunk újból találkozik. Este a tűz mel. lett beszélgetnek. — Hát Titó nem szerb, — De nem is horvát. — Montenegrói sem. — Hát akkor mi? — kérdi a horvát. — Fasiszta — mondja a szerb és ebben mind a liároman megálla­podnak. Ha Titó meghallja ezt a szól, hogy béke, akkor dührohamot kap s a guta kerülgeti. Ilyenkor orvosi kezelésre van szüksége. Orvosai azt mondják, hogy ilyen dühroham egy­szer az életébe kerül. Titó kiadta a legszigorúbb parancsol, hogy Ju. goszláviában többé a béke szót nem szabd kimondani. Dc a jugoszláv nép nemsokára fülébe ordítja. Szász János A nemzetgyűlési vitában a ki­jelölt miniszterelnök, hivatkozva a költségvetés egyensúlya fenn­tartásának szükségességére, megtagadta a mozgó bérskála bevezetését. Beszéde külpolitikai részében az atlanti politika folytatásá­nak szükségességét hangoztatta René Máyer. s kiemelte, hogy ehhez Nyugat-Németország köz­reműködése is kell. A Kommunista Párt részéről Francois Billoux elvtárs nagy beszédben bélyegezte meg a ki­jelölt miniszterelnök program­ját. Megállapította, hogy a Kommunista Párt választási sikere — amelyet azóta min­den időközi választás eredménye megerősít — súlyos csapás azokra, akik a harmadik Világ­háborút akarják. A nemzetközi helyzetről szól­va. kiemelte, hogy csak az ame­rikai üzletemberek és lakájaik szegülhetnek ellen a megegye­zésnek. — Az egész fegyverkezési po­litikát azzal az ürüggyel foly­tatják. hogy a Szovjetunió fe­nyegeti Franciaországot és Európát — folytatta Billoux elvtárs. De Önök nem hídnak felelni erre az egyszerit kér­désre: mikor és hogyan fenye­gette bármiben is a Szovjet­unió Franciaország biztonsá­gát? — A nemzetgyűlés kommu­nista képviselői nem szavazzák meg a beiktatást. A franciák nem járulnak hozzá az atlanti szerződés volt előadója minisz­terelnöki megbízatásához. René Mayer volt az, aki kiszolgál­tatta Franciaországot a kül­földnek — fejezte be beszédét Billoux elvtárs, a kommunista képviselők tapsvihara közben. Miniszterhelyettesi kinevezés A Köztársaság Elnöki Taná­csa Bíró Ferencet a kohó- és gépipari miniszter helyettesévé nevezte Jy,

Next

/
Thumbnails
Contents