Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-21 / 168. szám
SZERDÁN ÜNNEPÉLYESEN FOGADJÁK SZEGEDEN A VIT BÉKEVÁLTÓT MA ÜNNEPLI AZ ESZT NÉP SZOVJET HATALMA MEGALAKULÁSÁNAK TIZENEGYEDIK ÉVFORDULÓJÁT SZÍNES VIDÁM-EST ÚJSZEGEDEN A BEGYŰJTÉS ÉLENJÁRÓINAK AZ M D P CSO N G R A DM EGYE! P ^'ímíl-Wr VII. ÉVF. 1C8. SZÁM a munkásosztály köszönete ARA 51) KII.I.ÉR 'IvffM SZOMBAT, 1951. JULIUS 2í. Amióta a felszabadító szovjet Csapatok kiűzték hazánk földjéről a fasiszta hordákat, amióta a magyar dolgozó nép saját maga vette ke., zébe sorsának irányítását, a dolgozó parasztság lépten-nyomon tapasztalhatja. hogy az idősebb lestvér: a munkásosztály soha nem késlekedett akkor amikor arról volt szó, hogy a fiatalabb, tapasztalatlanabb testvér: a dolgozó parasztság segít, iségére kell sietni. Ott állt a munkásosztály a parasztsag mellett a földreform idején, segített, hogy a dolgozó parasztság birtokába vehesse az ezeréves jussot. Ezres tömegekben vonult az utcára a raun. kásság akkor, amikor a hazaszivárgott bitangok vissza akarták perelni a kiosztott földeket s kalapáccsal a kezében kiáltotta oda: „Jaj annak, aki a dolgozó parasztság földjéhez akar nyúlni!" Étlen, szomjan a romok közül, a hó alól kaparták ki az ipari munkások a gyárak gépeit, hogy megindulhasson a termelés, el tudják látni a falu dolgozóit a szükséges iparcikkekkel. Az ipari munkásság a legjobbjait küldte falura, a gépállomások megszervezésére, amikor arról volt szó, hogy igauzsorával sanyargatják a kulákok a dolgozó parasztságot... S még ezernyi tényt lehetne sorolni annak alátámasztására, hogy Magyarországon a felszabadulás óta a munkás-paraszt szövetség egy pillanatra sem volt csupán elv, hanem a kölcsönös segítségen alapuló szilárd gyakorlati szövetség. Ennek a kölcsönös segítségnek jegyében indult meg az idén is a békearatás. A dolgozó parasztság — mintegy köszönetképpen a munkásosztálytól kapott megszámlálhatatlan segítségért — versenyt indított 'annak érdekében, hogy minél előbb és minél több kenyérrel lássa el az ipar dolgozóit. Pártunk ki. adta a jelszót: Egy szem gabona se menjen veszendőbe! A dolgozó parasztság magáévá tette, ezt a . jel. szót, haladéktalanul hozzáfogott az aratáshoz és valóban harcot indított minden szem gabonáért. Megkezdődött a cséplés azzal a jelszóval, hogy a cséplőgéptől a begyiljtőhelyre! A dolgozó parasztok ezrei érezték magukénak ezt a jelszót s lettek eleget máris kötelezettségüknek úgy, ahogy a Párt, a muri. kásosztóly kérte. Nagymágocson például Nyiri Antal kisparaszt alig. hogy kinyitották a terményraktár ajtaját, elsőnek jelentkezett a beadásra. Nemcsak azt adta be azonban, ami a kötelezettsége volt. Nem! Kö telezettségéinek 296 százalékig tett eleget. így mondta: ,.Ta. valy is legelső voltam. Tudtam, mivel tartozok a Pártnak, az államvak. Azóta még világosabban látom a szomszédban acsarkodó Tito. banda szándékát. Azért jöttem ide egyenest a cséplőgéptől, hogy megmutassam annak a háborús kutyának: itt nem rendezhetnek többé vérfürdőt!" De hasonlóképpen vélekednek dolgozó parasztjaink szerte a megyében. Puskás Mihály sándorfalvi 5 holdas dolgozó paraszt kötelezettségén felül 531 kg gabonát szállított be. Kiskirályságon Meggyes Imre 300 százalékosan tett eleget az állammal szembeni kötelezettségének, ugyanígy Csóli Pál kiszombori dolgozó paraszt is. Az ószentiváni Nacsa Balázs még rajtuk is túltelt, amikor kötelezettségét 340 százalékra teljesítette. Ezeket, a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat követik a szegedi dolgozó parasztok is. Milyen szép páldája a munkásosztályon való segíteniaka. rásnak az, hogy például Kismolnár Ida dolgozó parasztasszony 1100 négyszögöles gabonaföldjéről 230 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét, vagy Faragó József, aki 528 kilogramm gabona helyett 768 kilogrammot adott be. Az áldozatkészségnek ezek a miniden nap szaporodó hőseiről olvasjak az újságban, értesületek a ipar dolgozói is. Még keményebbe-.tütámasztják. markolták meg a szerszám nyelét, szinte sebesebb forgásra ösztökélték a gépeket. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére még magasabb, ra szították a munkaverseny hevét. A jelszó: minél több iparcikkel a dolgozó parasztságnak, aki hősiét munkával igyekszik minél előbb és minél több kenyeret adni nekünk! Ilyen előzmények után látott tegnap napvilágot az a rendelkezés mely _ szerint Népköztársaságunk kormánya — mintegy a munkásosztály köszöneteképpen — 550 millió forint értékű iparcikket bocsát a beadást túlteljesítök rendelkezésért a falu szokásos áruellátásán felül. A Nyiri Antalok, Puskás Mihályok Csóti Pálok segítségét akarják ezzel megköszönni Hajó Etelkák, Korim Györgyök, Kék Zoltánok, Juszt Józsefek s a többi százak, ezrek: az ipar élenjárói. Több kartont, ágyneműt, szövetet, cipőt, tűzhelyei, gépet, téglát és a legkülönfélébb iparcikket gyártanak és juttatnak a falu dolgozóinak, hogy munkájuk mondjon köszönetet helyettük. A dolgozó parasztok — ha áttanulmányozzák a rendelkezést — meggyőződhetnék, milyen előnyös számukra a beadás túlteljesítése. Az a dolgozó paraszt, aki C.vételi jegyre ad be gabonát, megkapja a gabona rendes árát és ezen felül még minden mázsa gabona beadása után 75 forint értékű iparcikk vá. sárlására kap utalványt. Azok a dolgozó parasztok, akiik a begyűjtési versenymozgalomban százalékosan legjobb eredményi érik el 300—800 forintig kapnak utalványt. Ne gondolkozzék tehát úgy egyetlen dolgozó paraszt sem. hogy „nekem kevés földem van. tehát súlyra úgysem tudok olyan sok gabonát beadni, hogy jelentős összegű vásárlási utalványhoz jussaik". Ez az okoskodás így helytelen, meri kisebb földterületre nyilvávalóan kevesebb a bedaási kötelezettség is. tehát a kötelezettséget százalékosan többszörösen túl lehet teljesíteni. A termelőcsoportok tagja számára is rendkívül előnyös ez a rendelkezés. amennyiben minden százalék túlteljesítés után tagonkénL70 fillér értékű iparcikk vásárlására kapnak utalványt. A dolgozó parasztok egyéni érdeke így találkozik a közösség érdekeivel. Az országnak, a munkásosztálynak minél több gabonára van szüksége, a dolgozó parasztságnak pedig iparcikkekre, a két érdek így egyeztethető össze, összefonódva abban a hatalmas és egységes békeakaratban, mely országunk minden dolgozóját eltölti. Ha mindezekhez még hozzávesszük azt • is; hogy a dolgozó parasztság a C-vételi jegyre beadott gabona után többszörös őröltetési kedvezményben részesül s a megőrölt lisztet szabad piacon, szabadon értékesítheti, akkor nem szorul bizonyításra' az. hogy a dolgozó parasztság mosl ic jól jár, ha hallgat az idősebb, tapasztaltabb testvér: a munkásosztály szavára. A rendkívül kedvező lehetőségeke! azonban csak úgy tudják kihasz. nálni dolgozó parasztjaink, ha tudnak is erről a lehetőségről. Ezen a téren vár a feladat a népnevelőkre. Tudassák a rendelkezésben foglaltakat azokkal is, akikhez még nem vitte el a jó hírt a rádió, az újság... Magyarázzák meg a rendelkezés előnyeit, hatalmas jelentőségét. Még egy nagyon fontos: előzzék meg felvilágosító munkájukkal az ellenség agitációját. Ne engedjék azt, hogy a rendelkezést a kulák magyarázza a dolgozó parasztoknak. Ne maradjon az ezzel kapcsolatos agitációban légüres tér. hiszen tudjuk jól, hogy ahol nem dolgozunk mi, ott dolgozik az ellenság. Egyszóval: a pártszervezetek népnevelők toldják meg ezt a munkásosztály által a dolgozó parasztság felé juttatott segítséget azzal, hogy a rendelkezést konkrét, gya1 -i-lali példákkal megvilágítják. A Párt és a kormány azt várja a mesierektől9 művezetőktől, hogy minden erejükkel, tudásukkal dolgozzanak az üzemük előtt álló feladatok megoldásán Átvették kitüntetéseiket a jól do gozó művezetők és fogadalmat teltek a Pórinak, Rákosi elvtársnak, hogy a minisztertanács határozatát fegyverül használják a szocializmus égitéséétf falylatatl harcnan Pénteken este zsúfolásig megtelt a zászlókkal feldíszített margitszigeti szabadtéri színpad nézőtere művezetőkkel, mesterekkel. Az or. -zúg minden részéből, a gyárakból, üzemekből, építkezésekről jöttek el ide. hogy nagygyűlésen foglaljanak illést a minisztertanács rájuk vonatkozó határozatával kapcsolatban, hogy büszke örömmel juttassák kifejezésre elhatározásukat: mint a iermelés közvetlen parancsnokai, minden erejükkel azon lesznek, hogy a munka jó megszervezésével, i munkafegyelem megszilárdításával, tapasztalatátadással, szocialista segítségnyújtással harcoljanak a termelés frontján a szocializmus építéséért, a béke nagy ügyéért. Megjelent a nagygyűlésen Zsófi, nyecz Mihály elvtárs kohó- és gépipari miniszter, Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára, Harustyák Jó. zsef elvtárs, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a Szakszervezeti Tanács több más vezető funkcionáriusa. Apró Antal elvtárs beszéde A nagygyűlést Zsofmyec Mihály elvtárs, kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg, majd Apró Antal elvtárs emelkedett szólásra Apró elvtárs a többi között a kö. vetkezőket mondotta: „Csak az a munkás és az a vezető érzi a felelősséget az állam és a nép előtt munkájáért, a termelés állandó növeléséért, a felemelt ötéves terv teljesítéséért, aki pontosan tudja, hogy milyen feladatokat kell neki elvégezni, vagyis arról van szó, hogy a meghatározott munkáért meghatározol! személy legyen felelős." „Ez pedig csak úgy érhető el — mondotta Rákosi elvtárs —, ha fokozzuk az egyszemélyi vezetést, 1o_ vább szilárdítjuk a munkafegyelmet. az ellenőrzést és az ellenőrzésbe bevonjuk a széles dolgozó tömegeket". A minisztertanács határozatának tehát az a célja, hogy erősítse a művezetők és a mesterek személyi felelősségét, tekintélyét, "hint olyan vezetőkét, akik a műhelyekben. a termelésig részlegekben a szocialista termelés közvetlen irá. nyitói, akik felelős vezetői egy-egy munkakörnek, akiknek irányítása alatt végső fokon a dolgozók tízés százezrei valósítják meg a felemelt ötéves tervünk célkitűzéseit. V népi demokráciához hű művezetők és mesterek mind jobban megértik ezt és jó munkájukkal már eddig is komoly mértékben járultak hozzá azokhoz a sikerekhez, amelyeket Rákosi elvtárs vezetésével Népköztársaságunk dolgozói a szocialista építés terén elértek. A Horthy-rendszerben a mestereket és művezetőket szembeállították a tőkések a munkásosztállyal. Ugyanakkor, amikor a tőkések a mestereket és művezetőket az elnyomás. a kizsákmányolás eszközévé telték. velük szemben is éppúgy a'kalmazták a megtorlásokat, a munkából való elbocsátást, az alacsony fizetési, az embertelen bánásmódot, mint a többi dolgozókkal. A munkások, a művezetők és mesterek között — eltekintve egy keskeny rétegtől, amely csatlakozott a munkásmozgalomhoz — szembenállás volt. \ munkások joggal a tőkések kiszolgálóinak. hajcsároknak nevezték a mestereket és művezetőket. „A mi szovjet rendszerönkben — mondja Sztálin elvtárs — meg vpn adva minden előfeltétele annak, hogy a gazdasási vezetőink a nép szeretetet, bizalmát élvezzék, mert a gazdaságot nem maroknyi kapitalista profitja érdekében vezetik, hanem a munkásosztály érdekében, az egész nép érdekében." — A felszabadulás után nálunk s alapvetően megváltozott a helyzet. A munkásosztály soraiból ezrével kerültek ki új mesterek, művezetők. akiket már a. demokrácia nevelt s a régi művezetők többségükVm csatlakoztak a népi demokráciához. Apró Antal a továbbiakban a mű. 'ezetői feladatokról beszélt és 'cangsúlyozta, hogy a határozat •nunkakörükben teljes jogú vezetékké emelte a művezetőket és mestereket. A magyar művezetők, mesterek, hogy növekvő feladatuknak meg tudjanak felelni, elsősorban a szovjet mesterektől kell, hogy tanuljanak. — A mestereknek és művezetőknek tanulniok kell a vezetésük alatt álló dolgozóktól — mondotta, majd magyar példáik egész sorával támasztotta alá, hogy mestereink és művezetőink mindjobban megértik a Párt tanítását, lelkesen, odaadóan dolgoznak. — A Párt és a kormány azt várja a mesterektől és művezetőktől, hogy minden erejükkel és tudásukkal dolgozzanak az üzemük előtt álló feladatok megoldásán, aktiVan vegyenek részt az üzemi tervek kidolgozásában, a termelési eljárások, a technika fejlesztésében, szigorúan tartsák be a bérekre és normákra vonatkozó rendeleteket, a kollektív szerződések előírásait, 6egítsék a dolgozók szakmai nevelését. Tartsák szem előtt Rákosi elvtársnak a sztahánovisták első kongresszusán elmondott beszédét: „Kezdeményezzenek bátran, le. gyének nagyvonalúak, ne féljenek az új utaktól. új kísérletektől. mer! mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttünk ál| kimeríthetetlen gazdasági és tapasztalati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió''. — Előre elvtársak a minisztertanács határozatának megvalósítá. sáért! Kapcsolódjanak be mindany. nyian a szocialista munkaversenybe, a minisztertanács zászlajának elnyeréséért folyó harcba — fejezte be beszédét Apró Antal. Apró Antal beszédét számos hozzászólás követte, majd a nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el. Az országos nagygyűlés határozata A határozat töhbek között a kö. vetkezőket mondja: a MDP II. kongresszusának határozatai, a felemelt ötéves terv végrehajtása az eddiginél nagyobb feladatok elé állítják egész munkásosztályunkat. Ezek a hatalmas és lelkesítő feladutok fokozott kötelésségteljesítést, szaktudást magasabb színvonalú vezetést követelnek az üzemek vezetőitől és mestereitől is. A megnövekedett feladatok végrehajtása érdekében a művezetők és mesterek nagygyűlése a következőket határozza: A minisztertanács határoza. * tában és a mai nagygyűlésen kiosztott kitüntetésekben Pártunk és kormányunk elismerését látjuk. A minisztertanács határozata, amely pontosan megszabja a művezetők és mesterek kötelességeit és jogait, megszilárdítja helyzetünket az ijzemekben és megadja a lehetőséget a szocializmus építése által adott feladatok eredményes elvégzéséhez. 2 ígérjük, hogy a határozat * szellemében mindent megte. szünk az ötéves terv műhelyünkre eső részének minden részletében való teljesítéséért. Teljesítjük azokat a kötelességeinket, amelyeket a tervek felbontása, a dolgozókkal való ismertetése és megtárgyalása jelent. Kii!önös gondol fogunk fordítani a terv minőségi és technológiai betartására, az anyagtakaré. kosságra. Üzemeink gépeit mindig jókarban és üzemképes állapotban tartjuk és őrködünk afelett, hogy a gépekre és szerszámokra üze. műnk minden dolgozója a társa, dalmi tulajdont megillető gondossággal ügyeljen. ^ Gondoskodunk arról, hogy * az irányításunk alatt álló termelési egységben a szocialista bérezés elvei a gyakorlatban meg. valósuljanak. Ennek érdekében harcolunk a normalazítók és bércaalók ellen. Példamutatással, a dolgozók nevelésével, a minisztertanács határozatában megjelölt fegyelmezési jogkörünkkel élve, gondoskodunk a szocialista munkafegyelem további erősítéséről, a munkaidő teljes kihasználásáról. ígérjük, hogy szaktudásunkat, tapasztalatainkat átadjuk a többi dolgozóknak, különös gondot fordítunk az Iparba újonnan bekerülő munkások szakmai neve. lésére. ^^ Az üzemi pártszervezetek * Irányításával. a szakszervezeti mííhelybizottságokkal együtt, működve, minden támogatást meg. adunk a szocialista munkaverseny további kiszélesítéséhez. Elősegítjük a dolgozók kezdeményezéseit, újításait és észszeríisítéseit, az anyagtakarékossági mozgalmat. Mi magunk Is példamutatóan résztveszünk a munkaver. senyben és a munka jobb megszervezésével. a selejt csökkentéséért vívott harccal küzdünk a tervek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. ígérjük nagy Pártunknak és szerelett Rákosi elvtársunknak, hogy a minisztertanács határozatát mint jó fegyvert fogjuk felhasználni az ötéves terv végrehajtásáért, a szo. cializmusért. a békéért folyó harc. ban. A határozati javaslat elfogadása után Zsofinyec Mihály elvtárs, n Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter adta át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseit a legkiválóbb mestereknek és művezetőknek. Békeharcos alkotómunkára készít fel az ötéves terv előadássorozat Ötéves tervünk nagyszerű aikotá- ötéves tervet ismertető előadássoro. sai, a béke tervének hatalmas táv. iatai méltán keltenek nemcsak csodálatot, hanem érdeklődést is minden dolgozó szómára. Ennek a nagyszerű tervnek megvalósításálból csak akkor vehetjük ki igazán, becsülettel részünket, ha ismerjük annak minden részletét, ismerjük a vele járó feladatokat. Éppen ezért nincsen egyetlen olyan becsületes, hazáját szerető, békeharcos dolgozó sem, aki ne akarná megismerni ötéves tervünk részleteit, az ötéves terv feladatait. Ezért mutatkozott olyan nagy érdeklődés Szegeden az zat iránt. Ennek a nagyjelentőségű előadás, sorozatnak második részére holnap, vasárnap 9 órai kezdettel kerül sor a Szabadság-moziban. Újabb lépést jelent ez az előadás azon a téren, hogy a szegedi dolgozók méginkább magukévá tegyék ötéves tervünket, még tevékenyebb alkotóivá váljanak béketervünk megvalósításának, Az előadássorozat ezzel nemcsak ismereteinket bővíti, hanem megerősít, még alaposabban felkészít a terv megvalósítására, a békeharcos, jó alkotó murikára. «