Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-17 / 164. szám

AZ MDP C SONGRA DME GYET PARTB I ZOTTS ÁGÁNAK LAP J A VII. ÉVF. 164. SZÁM. AliA 50 FILLÉR KEDD, 1951. JULIUS 17. A Szegedi Textllkombinát első helyet ért el \ az augusztus 20 1 muukaverseny szakmai kiértékelésében Százezres tömegek hatalmas békettinietése Franciaországban A magyar parasztküldöttség csoportjainak tanulmányútja a Szovjetunióban nemcsak a művezetők ügye Dolgozó népünk naponta újabb és felelős egyszemélyi vezetői. Ezt küÍI nK RliVArfvlrVíil ai*IOSTmÓT-Ixml-lz-űl „ U^ z—„ i " i ' — i ujabb sikerekkel, eredményekkel építi a szocializmust, rakja le annak a társadalmi rendszernek az alapjait, melyért legjobbjaink nem sajnálták életüket feládozni. A Dunai Vasmű emelkedő falai, a Budapesti Földalatti Gyorsvasút egyre hosszabbá váló alagútja, az összeesküvő Grősz-banda megsemmisítése, az augusztus 20_i verseny egyre fokozódó lendülete mindmind azt tanúsítják, hogy egy pillanatra sem ülünk az eddig elért eredményeink babérjain, hanem újabb győzelmek, újabb sikerek felé törekedve igyekszünk gyarapítani országunk erejét. Most, aimikor né. pünik az aratás, cséplés és begyűjtés nagy csatáját vívja, amikor a jövő évi kenyér biztosításáért fo. lyik a harc, kormányzatunk nem feledkezik meg arról sem, hogy népgazdaságunk egyéb területein is van tennivaló bőven. Ennek bizonyítéka a minisztertanács most megjelent határozata a művezetők kötelességeiről és jogairól. Amikor most, a rendelet megjelenése után néhány csongrádmegyei üzemben megkérdez.tüik a művezetőket, hogyan fogadták a határozatot, igen sok művezető ezzel az egy szóval tudta kifejezni örömét és meigelégedését: végre! Végre rendelkeznek a termelés közvetlen parancsnokai olyan útmutatóval, ami félreérthetetlenül lerögzíti az üzemben elfoglalt helyüket, kötelességeilönben a határozat szintén leszögezi, amikor kimondja: „A művezető (mester) a reá bízott műhely (termelési részleg) teljes jogú vezetője. A művezető az egyszemélyi vezetés elve alapján felelős mindenért, ami a műhelyben (termelési részlegben) a termelés területén történik". Ugyancsak Gerő elvtárs vetette fel beszédében: „Jól átgondolt, részletesen kidolgozott, korsze. rü és kötelező erejű gyártási eljárások bevezetése az előfeltétele annak. hogy iparunkban a lehető legszélesebb területen alkalmazzuk a folyamszerű termelés módszereit, c futószalag- és a félfutószalag, rendszert, ami lehetőséget ad a termelés igen jelentős fokozására, a termelékenység emelésére, az önköltség további csökkentésére, vagyis ipari termékeink olcsóbbítására". A most megjelent minisztertanácsi határozat kimondja: ,,A művezető felelős a, technológiai utasítások betartásáért. Köteles a munkásokat a technológiai utasító, soknak megfelelő munkamódszerekre megtanítani". Látható tehát, hogy a művezetőkkel kapcsolatos határozat nem csupán a művezetőket érinti, hanem Pártunk elvi politikája gyakorlatba való átültetésének egyik igen fontos láncszeme. A határozatban lefektetett elvek sikerrevitele és meg. valósítása tehát nem csupán a művezetők, mesterek ügye. Az üzemek ket és jogaikat. Végre megszületett I vezetőinek és maguknak a dolgqaz a hajározat, ami kimondja: Gondoskodni kell arról, hogy munkaidejének túlnyomó részét a termelés irányításával kapcsolatos feladatainak ellátására fordíthassa". Csongrád megye egyes üzemei, ben ugyanis a művezetőt egyes vezetők az adminisztráció kiegészítő személyzetének tekintették és — hogy konkrétumot is említsünk — például a Szegedi Kenderfonógyárban a művezetőt rendezvények szervezésére, élelmiszerjegyekkel kapcsolatos adminisztrációs munkára akarták „befogni". Üzemeink művezetőd — éppen fel. adatkörük meghatározatlansága miatt — 'szaktudásuk és munkaenergiájuk jelentős részét elpazarolták olyan munkái? elvégzésére, melyek nem tartoznak szorosan fel. adatkörükhöz és éppen emiatt érezték azt, hogy egyre nehezebben felelnek meg az eléjük állított fel. adatoknak. Ennek a lehetetlenül visszás állapotnak vet véget a minisztertanács határozata, végképpen ledöntve azokat a válaszfalakat, melyeket még a tőkés termelési rendszer emelt a művezetők és a munkások közé. Ez a határozat, amellett, hogy jelentősen megkönnyíti és rendszerezi a művezetők, mesterek munkáját, annak a megbecsülésnek kifejezése is, mellyel dolgozó né. pünk tekint azokra a néphez hű műszaki értelmiségiekre, akik a fizikai dolgozókkal vállvetve kapar ták elő a romok alól, folyók fenekéről gépeinket, akik — mint a határozat is megállapítja: ,,a mun. kásokra támaszkodva komoly mértékben járultak hozzá eddigi sikereinkhez, gyáraink, üzemeink újjá. építéséhez, a hároméves terv határidő előtt való teljesítéséhez és az ötéves terv első évének kimagasló eredményeihez." Ez a megbecsülés jut kifejezésre azokban a jogokban, melyek újabb perspektívát nyitnak meg üzemeinkben a kötelességeiket becsületesen teljesítő művezetők, mesterek előtt. Ezért kíséri olyan osztatlan öröm és megelégedés üzemeinkben a határozat megjelenését. A határozat nagymértékben elő. segíti a második pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtását is. Gerő elvtárs beszédében világosan kifejezésre juttatta Pártunk álláspontját: „Szükséges, hogy a felelős egyszemélyi vezetés meg legyen az üzem egyes részlegeinél, műhelyeinél, telepeinél is". Nyilvánvaló az, hogy a művezetők jogaik és kötelességeik ismeretében lehetnek a műhelynek, üzemrésznek valóban zóknaik is segíteni kell a művezető ket, hogy eleget tehessenek azoknak a kötelességeknek, melyeket a határozat előír számukra. Nemcsak a segítségnyújtást jelenti ez hanem az építő bírálat fokozott 'szükségességét is. Elsősorban a művezetők között tudatosodjon az hogy a ba. tározatban megállapított jogokra csak úgy tarthatnak igényt, ha a kötelességeknek maradéktalanul eleget tesznek, de az üzemek veze tői is ébredjenek tudatára annak, hogy a művezetőktől akkor várhat, ják el száz százalékosan és követelhetik meg a kötelességek betartását, ha jogaikat tiszteletben tartják. A művezetők, az üzemek veze tői, de minden dolgozó tanulmányozza át aprólékosan és tüzetesen ezt a határozatot s hasson oda hogy ez az intézkedés valóban szo. cializmusunk építésének újabb lendítője legyen. Különösen fontos, hogy pártszervezeteink, népnevelőink tudatosítsák a határozat fontosságát nemcsak művezetők, hanem a dolgozók tömegei felé is. Magyarázzák meg. hogy a határozat segíti a művezetők munkáját, lehetővé válik a jobb munkaszervezés, ami a termeié, kenység és ezáltal az életszínvonal emelkedését hozza magával. A pártszervezetei?, népnevelők hassanak oda, hegy ez a határozat a munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom to. vábbi fellendülését hozza magával Kapcsolódjanak bele a versenybe az eddiginél fokozottabban a művezetők, mesterek s példájukkal vigyék előre műhelyüket, termelési részlegüket új győzelmek, termelési sike rek felé. Jelentse ez a határozat az újító mozgalom még fokozottabb fejlődését s a határozat szellemében segítsék kölcsönösen egymás munkáját az újítók és művezetők. Ne kezeljék a népnevelők könnyen a minisztertanács határozatának kérdését, ne tekintsék ezt a határozatot úgy, mintha ez csak a művezetőket érintené. Magyarázzák, tudatosítsák fontosságát, teremtsenek nyilvánosságot számára az üzemben. Erre a határozatra is vonatkozik a ,.nincs légüres tér" elmélet, az, hogy ha nem magyarázzuk mi, akkor magyarázza az ellenség. Egyszóval tehát: a minisztertanács ha. tározata a művezetők kötelességeiről és jogairól nemcsak a művezetők kérdése és ügye, hanem szocializmusunk építésének egyik fontos állomása s ennel? a határozatnak si. kere, elveinek alkalmazása jelentős mértékben előreviszi fejlődésünket, a szocializmus építését. A Szovjetunió népgazdaságának minden ágában túlteljesítették az ötéves állami beruházási tervet Az OSzSzSzK állami tervbizottságának és statisztikai hivatalának jelentése az OSzSzSzK negyedik (háború utáni első) ötéves tervének teljesítéséről (1946—1950) Moszkva (TASzSz). Az OSzSzSzK népgazdasága helyreállításának és fejlesztésének — 1946-tól 1950-ig terjedő évekre szóló — háborúutáni ötéves tervét, amelyet az OSzSzSzK legfelső tanácsa 1946 júniusá ban fogadott el, a Szovjetunió kor. mánya és személyesen Sztálin elvlárs állandó segítsége eredményeképpen sikeresen teljesítették, a legfontosabb tervfeladatokat jelentősen túlteljesítették. A jelentés megállapítja, hogy az simult ötéves terv teljesítése so. rán az OSzSzSzK jelentős sikereket ért el az ipar helyreállítása és fejlesztése te. rén. Az ötéves tervben 1950-re megállapított termelési szinvonalat ha. táridő előtt — az 1949. év negyedik évnegyedében elérte. Határidő előtt teljesítették az ötéves tervet Moszkva és Leningrád ipari üze. mei. Az Ural. Szibéria és a vol. gamenti ipara tovább fejlődött és 1950-ben 2.8-szer annyit termelt, mint a háború előtt. A háborús károkat szenvedett vidéket — a vas- és színesfém-kohászati üze. meket, a szénbányákat, olajkútokat, villanytelepeket, gépgyár tóés vegyiüzemeket, építőanyagpari, könnyűipari, élelmiszeripari és egyéb iparágakhoz tartozó ipari üzemeket új technikai alapon állították helyre. Az ipari termelés 1940-hez képest 37 szazalékkal emelkedett Az ötéves terv előírta, hogy a köztársasági és a helyi ipar össztermelésének 1950-ben — az ötéves terv utolsó évében — 23 százalék, kai kell felülmúlnia a háború előtti 1940-es év színvonalát. Ténylegesen 1950-ben az ipari termelés 37 százalékkal volt több. mint 1940-ben. Az ötéves terv évei alatt a köztársasági és helyi ipar valamennyi ágát magasabb technikai színvonalon állították helyre és ezek az iparágai? jelentősen továbbfejlődtek. A" köztársasági és a helyi ipar építőanyag termelése túlhaladta a háborúelőtti szinvonalat. A köztársasági és helyi faipar által kitermelt szerszámfa mennyi, sége 1950-ben 51 százalékkal emelkedett 1940-hez viszonyítva. A termelt fűrészáru mennyisége 1950. ben 1940-hez viszonyítva másfél, szeres és túlhaladja az ötéves terv előírását. A köztársasági és helyi könnyűipar az ötéves terv évei folyamán a termelt cikkek választékában el. érte a háborúelőtti szinvonalat és új cikkek tömeggyártását sajátította el. A pamutszövetek terme, lése az ötéves terv alatt 3.3-szeresére. a gyapjúszöveteké 2.8-szere. sére, lenszöveteké 2.5.szeresére növekedett. A köztársasági és helyi élelmiszeripar az ötéves terv előírását péksüteményekben 16 százalékkal, tésiztaárukban 23 százalékkal, cukrászkészítményekben 27 százaékkal és állati zsiradékban 23 szá. zalékkal teljesítette túl. Az ötéves terv alatt a hústermelés 1.6-szcre. sére növekedett és a hentesáruból 2.3-szer. állati zsiradékból háromszor, tejtermékekből pedlig másfélszer többet állítottak elő. A helyi ipar és az Ifcarl ter. melőszövetkezelek — mondja a továbbiakban a jelentés — 1950-ben össztermelés tekintetében 16 százalékkal teljesítették túl az ötéves terv előírását és 59 százalékkal több közszükségleti cikket gyártottak, mint 1940-ben. A helyi fűtőanyagiparban a szénkitermelés 1950-ben 1940-hez viszonyítva 52 százalékkal emelkedett, a tözegbrikett termelés 3—5Iszeresére emelkedett. A köztársasági és helyi ipar üzemeiben meghonosították az élenjáró, technikát, ami lehetővé tette a sok munkát igénylő és nehéz munkafolyamatok gépesítési színvonalának emelését az iparban és az építkezésben. A munkások munkájának termelékenysége a köztársasági állami iparban és helyi iparban 1950-ben 22 százalékkal emelkedett 1940-hez viszonyítva. Az OSzSzSzK népgazdaságé, nak minden ágában egészében túlteljesítették az állami beruházási tervet A mezőgazdaság tervteljesitéso A jelentés ezután áttér arra, hogy a mezőgazdasági téren hogyan teljesítették az ötéves tervet és megállapítja, hogy az elmúlt ötéves terv során nagy sikerekt ér. tek el a mezőgazdaság továbbfej. lesztésében és a kolhozok társadalmasított gazdagágának erősítésé, ben. A mezőgazdaság anyagitechnikai bázisa megnövekedőt és emelkedett a gép. és traktorállomások szerepe a kolhozok termelésében. A gabonaneműek vetésterülete az ötéves terv során 28 százalékkal növekedett — ezen belül a búza vetésterülete 71 száza, lékkal. A gabonaneműek terméshozama 1949-ben és 1959ben túlhaladta a háború előtti szinvonalat. Az ipari növények vetésterülete az ötéves terv alatt 64 százalékkal növekedett. Jelentékenyen megnőtt az ipari növények terméshozama. A zöldség- és dinnyeféléik, valamint a burgonya vetésterülete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 13 százalékkal emelkedett, a burgonya terméshozama túlhaladta a háborúelőtti színvonalat. Az ötéves terv alatt jelen lékenyen megnövekedett a gyümölcs, valamint a szőlő termesztési területe. Állattenyésztés terén haszonállatok és baromfi szempontjából a kolhozok túlhaladták a háború, előtti színvonalat. A növekedés szarvasmarhánál 21 százalék, a juhoknál és kecskéknél 21 százalék, sertéseknél 49 százalék. Baromfinál a növekedés kétszeres. 1940-hez viszonyítva a haszonállat és baromfiállomány egészében a gazdaság minden kategóriájában megnő, vekedett. A mezőgazdaság gépesítésének színvonala emelkedett. Az ötéves terv esztendei alatt a mezőgazda, ság nagymennyiségű mezőgazdasáígi gépet kapott. A gép- és tráktorállomások traktorparkjának ka. pacitása 75 százalékkal növekedett, a kombájnok száma pedig 30 százalékkal. A tavaszi vetés alá a szántást 1950-ben a kolhozokban 89 százalékban gépek végezték, az ugarszánfást pedig 95 százalékban és az őszi szántást 97 százalékban. 1950-ben az ugar. és őszi szántás 88 százalékát előhántó dkével végezték. A fermészetéfalakitó tervek végrehajtásának eredményei Nagy munkát végeztek a mezővédő erdőül tel vények létesítése terén. A természetátalakítás sztálini tervét végrehajtva, az OSzSzSzK európai része sztyeppés és erdősztyeppés vidékeinek kolhozai, szov_ hozai, gép- és traktorállomásai erdőgazdasági és erdővédőállomá. sad 1948—1950-ben több mint 860.000 hektár területen telepítettek és ültettek védőerdőket. A szovhozokiban bővül a gazdasági növények vetésterülete, az OSzSzSzK szovhozügyi minisztériumához tartozó szovhozok alapjában véve befejeztél? a legfontosabb mezei munkák gépesítéséti 1950-ben a szántás 99 százalékát traktorok végezték és a gabonaneműek 97 százalékát kombájnokkal aratták, a szarvasmarhaállomány az ötéves terv alatt 1.9-szeresére, a juh. és kecskeállomány 1.8szeresére növekedett, a sertésállomány pedig megháromszorozódott. A mezőgazdasági termelés emelkedése és a piacra kerülő terménymennyiség növekedése lehetővé tette, hogy biztosítsuk a lakosság megnövekedett élelmi szerszükségletének kielégítését, lehetővé tette továbbá, hogy emelkedjék a kolhozok és kolhozparasztok jövedelme és végül, hogy szilárd nyersanyagbázist teremtsünk a könnyű- és élelmiszeripar további fejlődéséhez. Az OSzSzSzK gépkocsiállományügyi minisztériuma gépkocsiparkjának teherforgalma 1950-ben 1940-hez viszonyítva több mint háromszorosára emelkedett — állapítja meg a továbbiakban a jelentés. Az ötéves terv esztendei alatt az az autóbusz. és taxiállomány majdnem ötszörösére növekedett. A köztársasági és helyi jelentőségű keményburkolatú gépkocsiutak hossza 1950 év végéig 1940-hez viszonyítva 26 százalékkal növekedett. Túlteljesítették az ötéves terv előírását kis folyókon új víziutak megnyitáséra és azokon történő áruszállításra vonatkozólag. 1950ben kis folyókon 11 százalékkal több árut szállítottak, mint amenynyit az ötéves terv előírt. A kis folyókon megnyitott víziutak hossza az ötéves terv ideje alatt 12.209 kilométerrel növekedett. Az ötéves terv esztendei alatt helyreállítottuk és továbbfejlesztet, tük a postát, távírót és rádiót. Megnövekedtek a kulturális kiadások A jelentés a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy hogyan teljesítették az ötéves tervet a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén és megállapítja, hogy az OSzSzSzK-ban, miként az egész Szovjetunióban, munka, nélküliség nem volt és nincs ts. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma. 1950 végéig 1940 végéhez viszonyítva 24 százaiákkal növekedett. Tovább javult a lakosság anyagi helyzete, ami kifejezésre jutott a munkások és alkalmazottak pénz- és reálbérének emelkedésében, vala. mint a parasztoknak mind a társadalmasított kolhozgazdaságból, mind a háztáji és egynéni gazdaságból származó jövedelme növekedésében. Jelentékenyen megnövekedtek az államnak a dolgozók kulturális és társadalmi céljaira fordított kiadásai. A lakosság az állam költségére segélyeket és kiutalásokat kapott a munkások és alkalmazottak társadalombiztosítása révén, nyugdíjakat pedig a szociális gondozás révén. Ingyenes kedvezményes beutalásokban 'észesültek szanatóriumokba, üdülőkbe, illetve gyermekintézményekbe. A sokgyermekes és egyedülálló anyák az államtól segélyeket kaptak. A lakosság az állam költségére ingyenes orvosi ellátásban részesült, a dolgozók továbbképzéséit az állam fedezte, továbbá ösztöndíjakban részesítette a tanulókat és még sok más juttatásban és kedvezményben részesítette a lakosságot. Ezenkívül minden munkás és alkalmazott évenként legalább kétheti, egész sor foglalkozási ág dolgozói pedig ennél hosszabb fizetéses szabadságot kaptak. A nép anyagi életszínvonalának emelkedésével egyidejűleg a há ború utáni Időszakban további fejlőlést értünk el a kultúra, tudomány és művészet terén. Az ötéves terv alatt jelentős sí