Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

4 У-АЛДплгАг. hrot. jvz-s»"» о. SZÍNÉSZEK TAPASZTALATCSERÉJE A vidéki színházi hét is megmutatta, hogy nem lehet külön útja a budapesti és vidéki szinházi kultúra fejlődésének (Budapest. Kiküldött munkatár punktól.) Egy héten át különösen £rdekes képet nyújtott a budapesti Magyar Színház. Általában megBzokott kép a színházaknál, hogy az előadás előtt а ..kiskapunál" színészek beszélgessenek, készülőd, jenek az előadásra, de most ezen a héten ugyancsak színészek caopor. ítosultak a főkapunál is. Az о rí szág valamennyi állandó színház zal rendelkező városából jöttek Budapestre > a színészek, rendezők. Színházigazgatók, hogy megismer, jék egymás munkáját, ugyanakkor РЯУ-egy darab előadásával megisL mertessék munkájukat budapesti piűvésztársaikka! is. A Magyar Színház nézőterét {niríden este zsúfolásig megtöltötte p főként színészekből álló közön, ség, de minden nap igen nagy érdeklődés mutatkozott a budapesti dolgozók részéről is. Megjejimtek az előadásokon művészi életünk vezetői, a népművelésügyi minisz. térium illetékesei, élükön Erde: Pántior elvtárs, miniszterhelyettes, pel és Márki Géza elvtárssal, a pzínházi főosztály vezetőjével. Eevhetas elöadássororat után ta lasita'atcsere-megbeszfilés Színházaink minden estén máspnás előadással szerepeltek. Közöttük különösen a Szegedi Nemzebi (Színház és а Dunántúli Népszínház előadása volt jelentős, mert ezek a színházak mutattak be olyan műveket, amelyek magyarországi ősbemutatóját ők rendezték meg 6zlnhárlatogató közönségük számára. A szegediek szombaton este Vinyikov „Széles mező" című darabjával szerepeltek, a Dunántú i Népszínház pedig hétfőn mutatta he Sólyom László fiatal dráma, rínók „Harminchárom év után" című új darabját, amelynek ősbemutatóját Veszprémben tartották június 28-án. A hét többi napján a debreceni Csokonai Színház Sznbkó „A második front mögött", a Pécsi Nemzeti Színház Gorkij „Jegor Bulicso-v és a többiek", a szolnoki Katona József Színház Szigligeti ..Liliomfi" című színmű, vével, a Miskolci Nemzeti Színház pedig Dunajevszkij nagysikerű operettjével, a „Szabad szé."-lel szerepelt. A szombaton este befejeződött vidéki színházi hetet háronnapos megbeszélés követi a fővárosban a legkiválóbb budapesti művészek részvéteiével. Ez a tapasztalatcsere a most befejeződött színházi héttel cpvütt igen hasznos útmutatást nyújt és jelentős mértékben előmozdítja vidéki színházaink fejlődését, — amint arra a „Délmagyarország" számára adott nyilatkozatában Erdei Sándor elvtárs, miniszterhelyettes rámutatott. Erdei Sándor elvtárs, miniszterhelyettes nyilatkozata — Vidéki szinészeiünk különösen pz államosítás óta igen sokat fejlődött — jelentette ki Erdői elvtárs. Észre kellett azonban vennünk, hogy a fővárosi színházak fejlődéséhez viszonyítva a vidéki színházak fejlődésében elmaradás mutatkozott, A vidéki színházi hétnek éppen az a jelentősége, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára és legyőzzük azt a különbséget, smetly egyelőre még a budapesti és a vidéki színházak között mutatkozik. A fejlődéshez természetesen sokkal nagyobb szakmai és anyagi támogatásra is van szük»ég. Éppen ezért ав ősszel kezdődő évadban mfl. 1 ezaki vonalon, a diszleíezés terén, а zenekarok, tánckarok bővítésével az Ideinél nagyobb lehetőségeket teremtünk a vidéki színházaknak. rA színésziéiszámban többnyire, legyelőre nincs különösebb szükség a bővítésre. Különösen jelentős tényező lesz szakmai szempontból, hogy a legjobb fővárosi színónsek és rendezők vesznek majd időnként részt a vidéki színházak munkájában. Egy-egy darabol esetleg teljesen budapesti rendező rendez inajd meg, fővárosi színészek pedig sokkal gyakrabban járnak majd le vendégszereplésre. Ezzel is mindinkább kifejezésre kell jutnia, hogy c&ak egységen színházi kul túráról beszélhetünk, nincs külön útja a budapesti és a vidéki színházi kultúra fejlődésének. Magukról az előadásokról Szólva Erdei elvtárs kijelentette, hogy mindenki számára kellemes és komoly meglepetést hoztak a vidéki színházak budapesti be. mutatói. Ez annál is inkább jelentős — mondotta, — mert meg kell mondanunk, hogy ebben az esztendő, ben nem támogattuk úgy a vidéki színházakat, mint ahogyan megérdemelték volna é® a feladat megkövetelte volna, A vidéki színházi hét nemcsak a színészek, de az írók számára is jelentős mondanivalóval rendelke. zett. Erről Erdei elvtárs a következőket mondotta: — Megmutatták ennek a hétnek előadásai, hogy íróink ne féljenek vidéki színházakhoz vinni darabjaikat Egyáltalán nem jelent degradálást a vidéki bemuta'ó. hiszen, amint ez most megmutatkozott, igen színvonalas etflndásokat tud. nak vidéken nyújtani. Az új magyar dráma fejlesztéséhoz feltéllenül hozzátartozó feladat, j hogy minél több vidék színház ren. dezzen ősbemutatót új magyardarabokból. Hasonlóképpen fontos, hogy a szovjet és a népi demokratikus országok íróinak magyaror. szági ősbemutatóját minél töbször vidéki színháznál tartsuk meg. Est akarja a népművelési minisztérium azzal is elősegíteni, hogy a lehetőséghez képest minél előbb valamennyi vidéki színház dramaturgot kapjon — Mindent egybevetve a vidéki színházi hét mindazokkal a lehető, ségekkel, amelyeket Pártunk, népi demokráciánk nyújt művészi élelünk, a kultúrforradalom sikere számára, igen nagy lépést jelent előre a színházi kultúra fejlődésében. (lékös). ÁTALAKUL, MEGSZÉPÜL a sztyedi t/áiaú Üj színházak alakulnak A Magyar Távirali Iroda jelentése szerint ősztől több új színház kezdi meg működését, legtöbb színházunk pedig jelentékeny mérték, ben megerősödik. Egészen új színház lesz Mdtrai József igazgatásával a Falu Színház. A színház együttese a fővárosban tartja próbáit és a szakmai bemutatókat, előadásaival pedig az országot járja. Még egy új színház nyílik, amely évadját Békéscsabán kezdd és Szolnokon folytatja. Igazgató: Dani» Győző. Ugyanakkor a kecskeméti Katona József színház ax új évadban már nem Szolnokom, hanem Cegléden és Baján tartja előadásainak egy részét. Az új igazgató Velenccy István, a Nemzeti Színház volt művésze. A Szegedi Állami Nemzeti Színház az egész évadot Szegeden tölti és onnan járja be a megye területét. A színház új igazgatója Bálin! György, a Színház és Filmművészeti Főiskola volt tanára. A Dunántúli Népszínház igazgatója Kormos Lajos lelt. A többi államosított Vidéki színházunkban nics igazigatóvállozás. Jobb a lermelőcsoportban dolgozni, mint egyénileg Gazdag termést arat a Dózsa-tszcs földjén Gémes Ferenc Iszcs-tag Több mint 50 esztendős múltra1 tekinthet vissza ,a szegedi városi íü-éő de továbbfejlesztésére csak most kerülhetett «ог ап'Лог a dolgozó nép birtokib.i jutott ez ftz r.tézmény is. A régi rendszer urai, a város jómódú polgárai meg voltok nél. küle, hiszen az Ő többszobás, kényelmes. fürdőszobás lakásuk nem tette szükségessé számukra a vá. rosi fürdő használatát. Csak a v5_ ros dolgozó néne, a kispolgárok és munkások vették igénybe. Az urak tehát nem is törődtek vele. A város mindenkori vezetősége számára is csak mint üzlet jött figye. lembe. A városi fürdőt a múltban nem fejlesztették. Legfeljebb annyi történt, hogy amikor az Anna-forrás létesült, arvnak melegvizét vezették be a fürdőbe. De ekkor is CSAK AZ ÜZLETI SZEMPONTOK VOLTAK AZ IRÁNYADÓK. Nem kellett a fürdő vizét most már melegíteni, s ez lényeges meg takarítást jelentett a város vénatősége számára. Belső berendezésében azonban semmi fejlődés sem történt s e téren mindinkább elavulttá vál. Külsejében is egyre titöttebbé, kopottabbá vált s ugy nézett le a járókelőkre, mint egy mult századból ittfelejtett madár, ijesztő, amelyről a ráaggatott cifraságok napról napra foszladoznak. Ma azonban, amikor városunk, nak ez a közegészségügyi szempontból is oly fontos intézménye a dolgozó nép tulajdonába került, ki. emelkedhet végre félévszázados elmaradottságából, hogy belső beren. dezéseivel megújulva, külsőben is megszépülve, várja Szegt-d dolgozó népét. KORSZERŰ SZABADFÜKDÖ fogadja a látogatót a fürdő tágas udvarán. Szebbnél szebb virágok díszítik a szabadfürdőt, pázsit és homokszigetek állnak rendelkezésükre a pihenésre, üdülésre beié. rő dolgozóknak. A pihenést, a szórakozást változatossá teszik a hideg és meleg zuhanykészülékek. Férfi- ég női közös fürdő létesül az eddigi férfi közös fürdőből. Lehetővé teszi ez a közös fürdő családi látogatását. Nem kell el_ szakadni a családnak egymástól, ha a közös fürdő langyos, meieg. vagy hideg medencéit akarja igénybe venni. Elkülönített férfi- és női közös- fürdő áll а közönség rendelkezésére az edd gi uöi közös für. deben. A fürdőnek ezt a részét is KORSZERŰSÍTETT ÁTALAKÍTÁSSAL boc6ájtja a fürdő vezetősége a kö. zönség rendelkezésére. Naponként felváltva vehetik igénybe a férfiak és a nők ezt az elkülönített kölöa fürdőrészt. Az uszoda is tágasabbá, levegősebbé vált azzal, hegy a kabinokat innen elhelyezték. Ezzel szórakoztat óbbá válik a használata, hiszen a tágas térség több mozgást, több vidámságot tesz lehetővé. A kabinokat az iszapfürdő helyén építik fel, amelyeit a volt Jemei-házba helyeznek át. Az iszapfürdő így megszabadul zsúfoltságától. Uj helyiségében megtaláljál: a gyógyulást kereső dolgozók azt a nyugalmat, kényeimes pihemést, amelyre szükségük van s amelyet olyannyira nélkülöztek a szűkregzabott régi helyiségben. A fürdő mosódája is kibővül a most folyó átalakítással. Ehhez is igénybe veszik a szomszédos volt; Jemei-házat. A terv szerint аил. sóda dolgozóinak létszámát 25 főre emelik s a már meglevó há-, rom mosógépet még három új mo sógéppel egészítik ki. A meglevő gőzvasalógépeik mellé még egy UJ, MODERN VASAI ÓGÉPET ÁLLÍTANAK BE. Hozzátehetjük, még mindehhez azt is. hogy a Tiszai Szabadság fürdő, a volt Szőnyi tiszai fürdő a városi fürdő kezelésiébe ment át. Ez а szabad tiszai fürdő átalakítva, az új követelményeknek megfelelően áll a közönség rendelkezésére л Rákosi Mályás-híd mellett. • így válik а dolgozó nép birtokában, munkások vezetése alatt A szegedi városi fürdő üdülő, szóra, kozó és gyógy intézményévé a vá_ ros szívében a dolgozó népnek. UJ külsővel, új köntösben, egyben egyik dísze is most már városunk, nak ez az intézmény, A Tito-banda újabb bűne: a görög hazafiak gyermekei Rankovtes lágereiben Nótaszó hallatszik a búzaföldeken. Szorgalmasan aratnak a „Dózsa"-termelőcsoport dolgozó parasztjai. Lázasan ég a munka kezük alatt. Közöttük dolgozik Gémes Ferenc is, aki csak 1 éve dolgozik még a „Dózsa"-termelőcsoportbam. Gémes Ferencnek a mult rendszerben nem volt .földje. Mint mindenes cseléd dolgozott ot, ahol munka akadt. Sokat szenvedett és nélkülözött. Hntan voltak a családban és bizony, amint elmondja, „sokszor még a betevő falat sem volt meg". A múltban sokat dolgoztam — kevés pénzért ' Sokszor dolgozott kulákoknál is. — Sokat dolgoztom, kevés pénzárt — mondja. A kulák felfogadott mint mindenes cselédet'. havi 100 pangót. Amikor fizetésre kerillt a sotr, csak 40 pengőt, sokszor még annyit sem adott. Az istállóiban aludtam télen, nyáron és reggeltől estig enakadatlan kellőtt neki dolgomi. Nem egyszer megtörtént. az. hogy szigorú télben az istállóban befagyott az ivóvizem. így tengődtem egészen a felszabadulásig. — A felszabadulás után megváltoentt Gémes Ferenc helyzete. 1945-ben 5 hold földet kapott a népi demokráciától. A tszcsbcn tett látogatás tanulságai — Ez а föld meséli — volt. Sokat kellett dolgoznom, hogy a földből valamit kihozzak. Hiéíba vetettem nemesített gabonát, hiába műveltem én szorgalmasan a földet, nem volt meg az eredmény. Volt olyan esztendő, hogy csak 2 mázsa búza termett holdanként. Ezen aziután sokat gondolkodtam. Nem tudtam rájönni az okára. A földem a „Dózsa"-tennelőcsoport földjével volt szomszédos. Sokszor elnéztem munkám köriben, mennyivel másként megy a munka a. termelőcsoport földjén és mennyivel jdbb termést hozott a föld. — 1950-ben történt, úgy aratás után. A csoport földje szép termést hozott. Engem is meghívtak. hogy nézzem meg, hogyan is folyik ez élet a termelőcsoperthan. Ks ekkor jött rá Gémes Ferene а helyesen megszervezett munka teszi cSaik eredményessé a termelést. Két márna é« 16 mánn között цацу a különbség — 1950. novemberében azután és is beléptem a „Dózsa"termelőcsoportba földemmel egyiitt. Amióta tagja vagyok a csoportnak, azóta az életem is megváltozott. Vidáman és gondatlanul élek. Végzem a magam munkáját és tudom, meg is hsz az eredménye. Valóban az idei aratáskor bebizonyosodott, mennyivel előnyösebb a kollektív gazdálkodás, mint az egyéni, A csoport földjén az árpa például egye,s részeken holdanként 32 mánsás termést hozott. A búza is szépen fizet, 15—16 mó-aás átlagtermés lesz. Két mázsa és 16 mázsa közt nagy a különbség. Azért én csak azt tudom mondani, jobb a termelőceoportban dolgozni, mint egyénileg. — mondja Gémess Ferenc, majd újra serényen fogja meg a kasza nyelét és biztos mozdulatokkal halad az aranysárga táblák között. Vidám és boldog, mert tud^a, hogy minden szem gabonával a nép kenyerét biztosítja é.s saját boldogságát, jobb jövőjét építi. <ó. 1.) Tito és Rankovics klikkje exoro. san együttműködik a görög mo. narchoíasisztákk&l ós szörnyű véres bűnöket követ el, a görög nép ellen. Mint ismeretes, pár hónappal ezelőtt a belgrádi és athéni hatalombitorlók között szerződés jött létre, amelynek értelmében a most Ju. goszláviában élő 11 ezer görög gyermeket átadják a monarchofasiazta kormánynak és kiszolgáltatják őket a görög nép hóhérainak. A világ haladó közvéleménye mélységes felháborodással vette tudomásul a titoíisták újabb aljas cselekedetét és követelte, hogy ezeket a gyerekeket Juttassák el szüleikhez, akik mint ^politikai emigránsok a népi demokratikus országokban éJnek. Ennek ellenére a jugoszlávok tovább szolgáltatását, azt az aljas cseleke, detet. amit már a mult évben el. kezdtek. Egymásután adják át a gyermekcsoportokat a monarchofaSi'sztáknak. A tltoisták már Ju. goszláviáb'an is „előkészítik" a gyermekeket görögországi útjukra. Lágerekben helyezik cl őket, ahol ' Rankovics janicsárjai ktilömböző büntetéseket szabinak ki rájuk és éheiztet&sei kínozzák őket. A gyér. makik a kínzásoktól legyengülnek és igan sokan elpusztulnak. A titoisla táborokban alkalmazott mód. szerek meighaladiák a hitleri mód. szerekt is. A világ haladó közvéleménye követeli, hogy szüntessék meg a lágereket és a görög haza. fiak gyermekeit engedjek vissza. folytatják a görög gyerekek ki- szüleikhez. A Szegedi Ruházati Bolt Vöröskereszt-szervezetének versenyfelhívásai az Alkotmány ünnepére A pennsylvániai börtönbe szállították az USA Kommunista Pártjának hét vezetőjét New-York (TASzSz). Eugene Dermist, John Williamsot, Benjámin Daviest, Jack Stachelt, John Gatest, Carl Wintert, Irving Potasht. a Kommunista Párt hét vezetőiét július 6.án a newyorki börtönből a pennsylvániai Lewisburg nem a lefftobb minéségű föld börtönbe szállították, hogy itt töltsék le azt a börtönbüntetésüket, amelyre a megrendezett per eredményeként Ítélték őket. A Kommunista Párt vezetőit ketteisével megbilincselt kézzel páncélautóba ültét, t-ék és erős fedezettel az említett börtönbe szállították át. Szeged dolgozói is örömmel fogadták a Magyar Vöröskereszt első országos értekezletének határozatát, amely szerint az intézmény egészségügyi tömegszervezetlé alakult át. Bizonyítja ezt az a tény ts, hogv egymásután alakulnak meg s Vöröskereszt alapszervezetoi az üzemekben és a várost körzetekben. Az Oroszlán-utca 4. szám alatti bérház lakói különösen megértették a Vöröskereszt hivatásának jelentőségét. E környék békeblzottslgának felvilágosító munkája nyomán már májusban elsősegélynyújtó tanfolyamot tartottak ebben a házban. Ennek a lelkes munkának a következményeképp itt alakult meg a Magyar Vöröskereszt első körzeti alapszervezete. Alkotmányunk ünnepének .tiszteletére ez az alapszerv most elsősegélynyújtó tanfolyamot szervez meg. Ezzel a felajánlásukkal elősegítik, hogy a Magyar Vöröskereszt erősödjék és jelentős tényezőjévé váljék ötéves tervünk sikeres teljesítésének és a béke megvédésének. A Szegedi Ruházati Bolt Vöröskereszt szervezete is versenymotgalmat indított Alkotmányunk ünnepének liszteletére. Versenyfelhívásában, amelyet az üzemek Vöröskereszt szervezetével közölt, a kövebkező pontok szerepelnek: 1. Vöröskereszt tagtoborzásra augusztus 20-áig a dolgozók 50 százalékát bevonja. 2. Mindén üzemben havonta legalább egyszer egészségügyi előadást kell tartani, lehetőleg vetítőgéppel. Az előadást az üzemi orvos, vagy a Vöröskereszttől kiküldölt orvos tartsa, i. Minden szervezet bevonja a dolgozók 10 százalékát elsösegé'ynyujtó kiképzésbe. 4. Üzemi levelező hálózatának kiépítése. Három hónap alatt üzemenként három levelezőt szerveznek be, akik állandó tájékoztatást adnak a Vöröskereszt munkájáról. 5. Uzemenkint Vöröskereszt-sarok felállítása. Itt helyezik el a Vöröskereszt propaganda anyagot és a faliújságot. 6. A dolgozók 3 százalékát véradásra beszervezik.