Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-06 / 155. szám

2 PÉNTEK, 1951. JULIUS • Kim Ir Szen tábornok és Peng Teh-Huai tábornok viszontválasza Ridgwaynek Peking (TASzSz). Az Uj Kína Hírügynökség közli hogy Kim Ir Szen tábornok és Peng Teh-Huai tábornok július 4-én a következő választ küldte Ridigway tábornok javaslatára: „Ridgway tábornok, július 8-1 Válaszát megkaptuk. A két fél képviselői eíső találkozásával kap. csolatos sok részlet hatékony ren­dezésének biztosítása céljából elfo­gadjuk azt a javaslatát, hogy a két fél 3—3 összekötő tisztet küld­jön Keazon körzetébe előzetes ta­lálkozó céljából. Amennyiben egyetért ezzel, javasoljuk, hogy a két fél összekötőtisztjeinek találko­zóját július 8_ra tűzzék ki. Már közöltük Keszon körzetében elhe­lyezett csapataink parancsnokaival, hogy készüljenek fel az ön össze, kötőtisztjeinek fogadására. Kim Ir Szen, a koreai néphad­sereg főparancsnoka, Peng Teh Huai. a kínai önkén­tesek parancsnoka." Képzőművészeti kiállítást mutat he a berlini VIT-en a DISz A III. Világifjúsági Találkozó nemzetközi képzőművészeti kiállí­tásán helyet kapnak mindazoknak a haladó művészeknek az alkotásai, pkik művészetükkel az ifjúság har­cát és életét ábrázolják. A DISz által összeállított magyar anyag bemutatja a magyar fiatalok küz­delemmel és szenvedéssel teli múlt­ját és a Magyar éle­fiainak és leányainak boldog tét. Bemutatják a kiállításon Munká­csy Mihálynak .,Ásító inas" című alkotását. Szerepel a festmények között Kádár György: „Illegális pla­kátragasztók" cfmű nagyméretű vászna is. A kiállítás zömét a szocialista jövöt építő magyar ifjúságról szóló Népköztársaság I műalkotások képezik. Az iráni Medzslisz szerdai ülése Teherán, (TASzSz). Az iráni Medzslisz szerdai ülésén Emauii Aheri képviselő felháborodással be­szélt Morrison, angol külügyminisz­ter parlamenti nyilatkozatáról, amely szerint az angol kormány rendelkezést adott ki, hogy két cirkálót jrán határaihoz küldjenek és hogy Iránból visszavonjanak minden angol olajszállitó hajót. Abbasz Iszlami képviselő kijelen­tette. hogy brit hadihajók feltűné­se Iráh közelében ellentmond a fennálló nemzetkőzi tőrvényeknek. Elmúlt már az az idő — mond ta a képviselő —, amikor egy ál­lam határai közelében végzett had­gyakorlatokkal meg lehetett félem­líteni annak az államnak népét. A képviselők egy csoportja ja­vaslatot terjesztett a Medzslisz elé, hogy a volt Angol-Iráni Olajtársa­ságnál lefoglalt okmányokat a főügyészből, három Medzslisz-kép­viselőből és három szenátorból álló bizottság felügyelete alatt a legfel­ső bíróság rendelkezésére kell bo­csátani. Az okmányok tanulmányo' zásával kapcsolatos munka mene­téről be kell számolni az iráni népnek. Amerikaeltenes tüntetés Londonban London. A londoni Szent Pál-szé kesegyházban istentiszteletet tartot­tak a második világháborúban el­esett katonák emlékére. Midőn az Angliában lévő amerikai katonák egy osztaga a székesegyház elé ér­kezett, a tömegben többen kiáltoz­ták: „Küldjétek haza a jenkiket, Anglia az angolokéi" A rendőrség két tüntetőt letartóz­tatott, A Clvde Foylo-vidéki gyárak mühelytitkárainak és gyári munká­sainak egy csoportja tiltakozását jelenítette be a glasgowi amerikai konzulnak az ellen, hogy az USA Kommunista Pártjának vezetőit börtönbe zárják. Nagy lendülettel folynak a népstadion építési munkálatai A azázezer főt befogadó népsta­dion építkezésénél a játéktér és a mintegy 50 ezer lelátóülés elkészí­tése után most már befejezéshez közelednek a vasbeton lelátók mun­kálatai is. Az építkezések meg. kezdése óta pedig másfélmillió munkaórát dolgoztak a stadionon. Az utolsó hat hónap alatt 55 ezer, összesen 255 ezer köbméter földet mozgattak meg a munkálatok so_ rán. Ebben az esztendőben mintegy 9 és fél millió, összesen 25 mil'ió forintot fordítottak az építkezési munkálatokra. ­Amerikai őnkényeskedések Nyugat-Németországban Heldelbcrg. Az amerikai meg­szálló hatóságok utasítására ki keli üríteni Rheinharthof területét, hogy újabb laktanyákat és gyakorlótere­ket építhessenek az amerikai meg­szálló csapatok számára. A körzeti kórházat, az aggok házát és egy mezőgazdasági iskolát is ki keit üríteni november 1-ig. ELÓRE IFJÚSÁG A DISz fiataljai több és jobb munkával készülnek a VIT-re Népi demokráciánkban Jugoszláviában az amerikaiak az üzemek dolgozói és Tito ügynökei ÜDÜLNEK AZ ORSZÁG LEGSZEBB NYARALÓIBAN A népi demokráciák országában a legfőbb érték az ember. A felszabadulás óta hazánkban is megbecsülik és szeretik azokat a dolgozókat, akik jó munkájukkal harcolnak a szocializmus mielőbbi fel­építéséért. A dolgozó nép állama jutalomban, kitüntetésben részesíti ezeket a dolgozókat, sőt a nyári fize­tett szabculság idején kormányzatunk biztosltja számukra azt, hogy az ország legszebb nyaralóin, üdülőhe­lyein tölthessék el nyári pihenőidejüket. Ezzel szemben az amerikai imperialisták országaiban még ma is a legembertelenebb kizsákmá. nyolásban van részük a dolgozóknak. A napnak minden percében a munkanélküliség veszélye fenyegeti őket és jaj annak, aki fel meri emelni szavát az imperialisták elnyomása ellen. Az ilyenek egész „egysze­rűen" eltűnnek az üzemből és soha többé nem térnek vissza. A családos dolgozók annyit sem keresnek, hogy gyermekeik részére a mindennapi betevő falatot biztosítsák, közben az urak, a kizsákmányolók dő­zsölnek, tivornyáznak azon a pénzen, amelyet a dolgozók verejtékéből és kizsákmányolásából szereztek. Jobb munkával, a békéért foly­tatott fokozott küzdelemmel ké. szülődnek a világ fiataljai a har­madik Világifjúsági Találkozóra Ez alkalommal is nagy felelőség­tudat hatja át a fiatalokat, mert tud ják, hogy a Világifjúsági Találko­zóval a világ ifjúságának egysége még jobban megerősödik majd, A Világifjúsági Találkozó a bé kéért való harc kiemelkedő, nagy állomása lesz. A világ ifjúsága, amelyet egységbe forraszt a DÍVSZ — támtoríthatatíanul és követke­zetesen harcol az imperialista agresszió, a népek ellenségei ellen, a szabadságért, a tartós békéért, a kizsákmányolás* és gyarmatosítás ellen, az igazságos, demokratikus társadalomért, a világ ifjúságának jogaiért és boldogabb jövőjéért. Az ifjúság Berliniben megtar­tandó seregszemléjének hatalmas jelentősége van ma, amikor az imperialista államok fiataljainak sorsa egyre elviselhetetlenebb. Ezen a találkozón megmutatja a világ ifjúsága, hogy a békéért való harc­ban semmi áldozattól sem riad vissza, mert tudja, hogy a béke biztosítja a fiatalság felemelkedé­sét, jobb jövőjét. Ezért akarják megakadályozni imperialista államok, hogy orszá. gaik fiataljai résztvegyenek a Vi­lágifjúsági Találkozón. De a világ fiatalsága előtt nincs akadály, amelyet le ne küzdenének a béke. a szabadság érdlekében. Az ifjúság berlini találkozóján bét világ ifjúsága találkozik egy­mással. Az egyik: a kapitalista or­szágok fiatalsága, a gyarmati fia­talok, akiket üldöznek, azért, mert szabadságukért, jogaikért síkra mernek Szállni. A másik világ fia­talság, a Szov+tunió és a népi de­mokratikus államok fiat"' ' amely tervteljesítéssel. ajándékká, szítéssel, kultur- és sportprogram, mok rendezésével készülődik a V> lágifjúsági Találkozóra, A magyar ifjúság is megvá­Eg.v dolgozó a sok ezer kilzUl. Kertes Endre, a Szegedi Ruhagyár szlahánovistája. Jókedvűen, de­rűsen jár dolgozótársai közölt. Mindenki ismeri és szereti, már ciöre köszöntik, ha meglátják és min­denkinek van valami mondanivalója számára. Miért ez a szeretet, amely körülveszi őt? Hadd mondja cl ő maga. „Májusban múlt 2 éve, hogy a Ruhagyár mun­kása vagyok. Azelőtt önálló szabóiparos voltam. Né­pi demokráciánk biztosította számomra, hogy itt, az üzemben dolgozhatok. Az üzemben több újító volt akkor, amikor én Idejöttem dolgozni. Figyeltem munkájukat és kö­vettem példájukat. Én Is újítani akartam, hogy emelni tudjam a termelésemet. így készült el első újításom, amelyet követett a többi. A termelésem igy állandóan emelkedett s hamarosan elértem a sztahanovista szintet s megkaptam a legnagyobb ki tüntetést, a sztahanovista oklevelet. Az elmúlt években ezenkívül még egy kitünte­tés ért. Több sztahanovista társammal együtt Cseh­szlovákia legszebb üdülőhelyein voltam nyaralni. Felejthetetlen marad számomra az ott eltöltött hetek emléke és az a szeretet, megbecsülés, amellyel ott Is körülvetlek bennünket. Azelőtt még álmodni sem mertem votnn arról, hogy nyaralni menjek, csak llt, hazánk valamelyik kis fürdőhelyére is. Bizony, az­előtt csak az uraknak volt meg a lehetőségük, hogy egész évi semmittevésük ntán nyáron üdülni mehes­senek. A felszabadulás ntán a dolgozóknak és igy nekem Is alkalmam nyflt arra, hogy tavaly kttlföl dön, az Idén pedig már Galyatetőn voltam kétheti üdülésen. Tudom, hogy mindezt a Szovjetnniónak és Pártomnak köszönhetem. Éppen ezért Igyekszem jó munkával meghálálni népi demokráciánknak, hogy Ilyen kitüntetésben és megbecsülésben részesít. Átlagteljesítményem 250 százalék körül van. Áprilisban befejeztem az l»52-e« évi tervelőirányzataimat. Most az ajánlottam fel Al­kotmányunk ünnepének tiszteletére, hogy az 1953-as évre előirányzott tervemet Is befejezem még ebben az évben. Ezért újítok, észszerűsítek mindig. Most ts készül egy újításom. Mindezeken kívül állandóan tanulok és képe zem magam. Művezetői tanfolyamra járok. Ezenki vül van az üzemben sztahánovista-lskola, melynek én vagyok az előadója, de Itt én Is épp olyan sokai tanulok, mint a többiek. Itt átadom mnnkamódsze­rcmet dolgozó társaimnak. Ismertetem velük, hogyan születnek meg újításaim és a fSalai újilók munkájá­hoz tanácsot és segítséget nyújtok. Elvégeztem az liiífó-tanfolyamot Is. Nagyon sokat tanultam az alatt az egy hét alatt Is. Igyekszem minden lehetőséget felhasználni arra. hogy tovább fejlesszem tudásomat, hogy ezáltal még Jobb munkát tudjak végezni. Segíteni akarom munkám fokozásával a szoeia llzmiis építését, ötéves tervünk sikeres teljesítését. Igv akarok mé'tő tagjává válni szeretett Pártnnk­nnk, amelynek tagjelöltje vagyok." Milyen a szomszédos Jugoszlávia dolgozóinak élete? Számtalan levél bizonyítja, milyen elnyomás alatt élnek az ottani dolgozók s mennyire kizsák­mányolja őket a gyűlölt titóistn rendszer. Ljublanából jött levélben Írja az egyik üzemi dolgozó; „Államosított üzemeinket mind visszaadják a Titónak behódolt régi tulajdonosoknak. Mind na­gyobb és nagyobb üzemünkben a kizsákmányolás. Fizetésünk állandóan kevesebb lesz, a drágaság pe­dig folyton nő. Titónak minden újabb rendelete fo­kozza elnyomásunkat. Ha valamely öntudatos dol­gozótársunk tiltakozik a kíméletlen kizsákmányolás ellen, bebörtönzik. A börtönök tele vannak az ártat­lanul elítélt dolgozókkal. Az utóbbi időben több bá­nyászt és napszámost ítéllek el 20 évi börtönre azért, mert felmerült ellenük az, hogy szociális gondoiko­zásúak és ellenálltak a Tiló-klikk terrorjával szem­ben. Stara Pazovában 25 bányászt és napszámost tartóztattak le és ellenük is ugyanezek voltak a vádak. Közüiiik négyet halálra, a többit 20—20 évi börtönre Ítélték. Kasova lakosságából egyszerre 200 dolgozót tar­tóztattak le Titó pribékjei, mert kifejezték nyíltan szeretetüket a demokratikus Albánia dolgozóival szemben. A letartóztatottak között voltak egész fia­talok és 70 éves öregek is. Visszatérek most újra a mi üzemünk életére. Újra nyár van. Olyan sokat vártunk pár évvel ez­előtt az elkövetkező nyaraktól. Azt hittük, végre, a szocializmus építése során mi is eljutunk majd szép üdülőhelyeinkre, egy- vagy kéthetes nyaralásra, hogy utána felfrissülve, újult erővel foghassunk hozzá a munkánkhoz. De mélységesen csalódtunk, mi csak robotolunk, dolgozunk itt az üzemben. Még szabad­ságot sem igen kapunk, nemhogy még nyaralni kül­denének bennünket. Nyaralóink azonban tömve van­nak. amerikai turisták, pénzmágnások, katonatisztek dőzsölnek benne, élvezik tájaink szépségét. A ked­vezményeket, amelyek minket, dolgozókat illetné nek meg, ezek a naplopók elrabolják tőlünk. Mi, dolgozók, éhezünk, sokszor még a jegyre járó fej­adagot sem kapjuk meg és ők a legjobb ételekben dúskálnak. Esténkint hatalmas tivornyákat rendez­nek a mi. elnyomó urainkkal együtt. Szomorú és nehéz most a mi sorsunk csak egy vigasztal bennünket, hogy hamarosan vége lesz Titó hatalmának is. Példa erre Hitlerék sorsa, mert nem lehet az, hogy egy maréknyi kis csoport a dolgozók ezreit örökre elnyomásban tarthassa." De hasonló a helyzet a többi amerikai csatlós­országokban is. A dolgozók ezrei csatangolnak az utcákon, éhezve, hajléktalanul, munka nélkül. A dolgozók az üzemekből tiltakozó sztrájkokkal felel­nek munkásnyúzó kormányuk kíméletlen elnyoma­tása ellen. lasztja küldötteit, akik méltók arra, hogy az ifjúság nemzetközi sereg, szemléjén képviseljék dolgozó fia­talságunkat. Minden magyar fiatal átérzi, hogy úgy készül legjobban a Vi­lágifjúsági Találkozóra, ha a mun. ka harcmezején még fokozottab. ban megállja helyét. Átérezte e-t Zsiga Éva és Kukli Aranka, a Szegedi Kenderfonógyár ifjúmun­kásai is, akik a két géppel va'6 termelésről három gépre tértek á\ De átérezték ezt a többi üzemek ifjúmunkásai is, amikor fe'ajánlá. sokat tettek a VIT tiszteletére. Ugyancsak felajánlásokkal ét azok időelőtti teljesítésével ké­szülnek a VIT megünneplésére dolgozó parasztfiafaijaink is. A mórahalmi ÁMG fiafaijai pé'dául egymást hívták ki versenyre, hogy ezzel ia elősegítsék a nyári mező­gazdasági munkák sikeres elvég­zését, Dobák István elvtárs pé'dául Cérna Pál elvtársat hivta ki ver. senyre. Mindketten vállalták, hogy cséplésii tervüket 140 százalékra teljesítik és az erögénkönyvet is pontosan vezetik. Fekete József Gárgyán Lajost hívta ki versenyre. A verseny feltétele, hogy a szán­tási tervet 125 százalékra teljesít­sék, az üzemanyagfogyasztást pe. dig 5 százalékkal csökkentsék. Kurucz Etelka Tóth Józseffel kelt versenyre, hogy a cséplés! terv 125 "zúzalékos teljesítésével és az üzemanyagfogyasztás 5 százalékos csökkentésével ünnepeljék meg a világ ifjúságinak harmadik talál­kozóját. Mindezek a felajánlások és ver­senykihívások azt bizonyítják, hogy ifjúságunk valóban megértette a harmadik Világifjúságí Találkozó jelentőségét, több és jobb munká. val. tanulással, a munkafegyelem megszilárdításával, selejtcsökken, téssel és anyagtakarékossággal ké­szülnek a találkozó méltó megtin. neplésére. Ágh Margit Súlyos hibákat követnek el a tanulási fegyelemben a Ruhagyár ipari tanulói T evetemben szerelnék rámutatni, milyen is a Szegedi Ruhagyár ipari tanulói között a munkafegye­lem. Az üemben két tanuló-szalag dolgozik váltott műszakban. Ez a két tanulócsoport közösen vesz részt uz elméleti továbbképzésen. Az el­méleti oktatással kapcsolatban a napokban iskolagyűlést tartottunk, amelyen feltárultak a hibák, ame lyek bizony szép számmal akad­nak. Legfőbb hiba volt az értekez­let előtt az előadások előtt meg­nyilvánuló nagyfokú fegyelmezet­lenség. De meg kell mondanom, hogy az értekezlet után sem vál­tozott a helyzet, sőt. Igy például Botos József elvtár­sat, aki a számtannal ismertet meg bennünket és szívvel-lélekkel a mi jó szakemberréválásunkat akarja elősegíteni. minden számtanóra előtt hangos, fegyelmezetlen, zúgo­lódó zaj fogadja, mert sokan nem szeretik a számtant. Ráadásait pe­dig mindig azok zúgolódnak leg jobban, akik leggyengébben állnak számtanból. Ugyancsak ilyen maga­tartással fogadtuk — mivel magam sem vagyok kivétel — Orosz Sán­dor elvtársat, aki a szabászat rej­telmeibe vezet be bennünket. De az Orosz elvtárs óráján megmutatkozó nagyfokú fegyelmezetlenségnek ma­ga Orosz elvtárs is oka bizonyos mértékig. Ugyanis Orosz elvtárs órák alatt igen sokszor — hogy a hallgatókat szórakoztassa — vicce­k*» mesél. "\lasik pedig az, hogy az óra I munkákból, minden percét a tanulás I szempontjából a lehető legjobban ki kell használnunk. Hiszen dolgo­zó népünk komoly áldozatokat hoz azért, hogy mi tanulhassunk és mi­előbb jó szakmunkásokká váljunk. S mi, hallgatók, dolgozó népünk bizalmát és szeretetét úgy köszön­jük meg, hogy fegyelmezetlenek vagyunk, óra alatt beszélgetünk, vicceket mondunk egymásnak, s amikor valamelyik tantárgy nem tetszik nekünk. akkor az előadót hangos nemtetszésnyilvánltással fo­gadjuk, kiabálunk, zúgolódunk: hogy most nem számtanóra van, vagy most nem technológiai óra van. A legnagyobb hiba azonban az, hogv amikor valamelyik elvtárs figyel­meztet bennünket hibáinkra, akkor arra megharagszunk. ellenségünk' nek tekintjük. De maguk között a hallgatók között sincs meg az egészséges kritikai szellem. Általá­ban. ha egymást bíráljuk, a bírá­lat nem épftő, hanem dorongoló, személyeskedő jellegű. Ez a hiba egyébként az iskolagyűlésen is megmutatkozott. lYTikiink, ifjúmunkásoknak és ipari tanulóknak, most a leg­fontosabb feladatunk., hogy ezeket a súlyos hibákat kiküszöböljük, meg­javítsuk. a fegyelem terén mutat­kozó lazaságokat és tanuljunk min­den erőnkkel és szorgalmunkkal, hogy mielőbb mint elméletileg is jól képzett szakmunkások vegyük ki részünket a szocialista épflő Csikóra Éva. Szegedi Ruhagyár A Szakszervezeti Világszövetség végrehaj'óbizolfsáctának július 3-i délutáni ülése Bécs (TASzSz). A Szakszerve, j zeti Világszövetség végrehajtó bí­zol Iságának július 3-i délutáni ülé­sén tovább folyt a vita Louis Sail. lant beszámolójával kapcsolatban. Lombardo Toledano javasolta hogy a Szakszervezeti Világszövet, ség tárgyalja meg a faji megkü­lönböztetés elleni nemzetközi érte­kezlet összehívásának kérdését, Liu Ning-Ji, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke a kizsák­mányolás fokozásáról beszélt a gyarmati és félgyarmati országok­ban, Hangoztatta, hogy Ázsia min­den népe számára létfontosságú a béke, a barátság elmélyítése a Szov­jetunióval és Kínával, valamint a nemzeti függetlenségi törekvés. Di Vitlorio, a Szakszervezeti Vi. lágszövetség elnöke rámutatott a munkásosztály egységéért vívott harc fokozásának szükségességére. Louis Saillant zárószavában ki­emelte a Nemzetközi Szakmai Szö­vetségek nagy szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents