Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-28 / 174. szám

EGÉSZ ÉLETRE SZÓLÓ ÉRTÉKES GYAKORLATI TAPASZTALATOKAT SZEREZNEK PARASZTKÜLDÖTTEINK A NAGY SZOVJETUNIÓBAN KESZONBAN MEGEGYEZTEK A FEGYVERSZÜNETI TÁRGYALÁSOK ÖT PONTBÓL ÁLLÓ NAPIRENDJÉBEN AZ M D R C SON GR ADM EG Y E 1 P A RT B IZO TT SÁGANAK LAPJA. 1 VII. ÉVF. 174. SZÁM. ARA 60 FILLÉR. SZOMBAT, 1951. JULIUS 28. « A begyűjtés legfontosabb soronkövetkező feladatai Nagy Imre elvtárs élelmezési miniszter beszéde a megyei tanácselnökök értekezletén A megyei tanácselnökök értekez­letén Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag. ja, « begyűjtés legfontosabb soron [ következő feladatairól tartott be. számolót. — Mai értekezletünk már a be­gyűjtés időszakára esik — kezdte beszédét. — Az augusztus 20-ig előttünk álló négy hét — amely a begyűjtés e'sc szakasza — fogja megmutatni, fogy a tanácsok ho­gyan készültek fel annak minél sikeresebb végrehajtására. Minden azon múlik, hogyan fo­gunk most munkához, milyen intézkedéseket teszünk, ho­gyan tudjuk kézben tartani azt a hatalmas apparátust, amely a begyűjtést végzi, hogyan tudjuk dolgozó parasztságun­kat állampolgári kötelességé­nek teljesítésére lelkesíteni. A tanácsok munkájának helyessé, gót, vagy helytelenségét, nem a jelentések, hanem a szá­mok, a begyűjtőit mennyiségek fogják megmulatni. — A nedves időjárás mellett a begyűjtést nehezíti, hogy lazaság mutatkozik a tanács­apparátus munkájában, az ál­lami fegyelem és az állampol. gári kötelesség terén. A tanácsoknak elsősorban e téren kell a legsürgősebb és gyökeres változást elérniük. Az apparátus nem tette eléggé magáévá a „Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre" jelszót, nem vált vérükké és ennek következménye^ hogy van lemara­dás, különösen az ftszl árpa he. adásánál, ahol a feketekeres­kedelem már is jelentkezik. Sokhelyütt — a gyors cséplésre és nem a gyors beadásra fektetik a suiyt. Bár vannak szép példák, szép kezdeményezések, de a dol­gozó parasztság tömegében nem érte el azt az eredményt, amit a kormányzat tőle elvár. Lazaság mutatkozik az állampolgári kö-te, lesség terén is. A tavalyi példán okulva, a tanácsapparátuson ke. resztül tudatosítani kell a parasztság­ban, hogy a lerménybegyüjtés állami, hatósági akfus és nem társadalmi akció. A társadalmi szervek a begyűjtés terén hatalmas segítséget nyújta­nak, de a vezetés az állami szer­vek feladata. Parasztságunknak vi. lágosan látnia kell, hogy a beadás számára törvényes kötelesség. A nehézségek leküzdésének elenged­hetetlen feltétele, hogy a begyűj­tést irányító szervek, de a tanács egész apparátusa is kiküszöböljön munkájából minden lazaságot, fo­kozza, javítsa az ellenőrzést és nern utolsó sorban elengedhetetlen az, hogy a ta­nácstagok példamutatóan en. nek a harcnak az első soraiban küzdjenek. — Az egészséges optimizmus feltétlenül szükséges a munkához. Enélkül eredményesen dolgozni és a begyűjtés teljes sikerét biztosí­tani nem lehet. De keményen fa; kell lépni az elbizakodottság ellen, amelyet a gazdag termés több he­lyen máris életrehívott. Szemet hunyni a nehézségek előtt: egyszerűen öncsalás, ami számos veszélyt rejt magában. _ Haladéktalanul meg kell ja­vítani a begyűjtést irányító ope­ratív és társadalmi bizottságok munkáját. Ezen a téren is mutat, kőzik lazaság. Az operatív bizottságok eddigi működése nem kielégítő. szét. folyó, bizonytalan és fő hibá­juk, hogy mindennel foglalkoz­nak, ami a megyében általá­ban felmerül. Átveszik más szervek feladatát, így az aratástól, a behordástól, a tarlóhántáson keresztül a cséplésig, mindenne! foglalkoznak, holott az operatív bizottságok a begyűjtésre szervezett bizottságok, feladatuk Iáinak teljes joggal való irányítása. Megyei és járási operatív bizott. ságok alapvető feladata a falusi társadalmi bizottságok segítése, munkájuk irányítása és ellenőrzése. A társadalmi bizottságok vívják a döntő ütközetet a begyűjtés terén, ó'k érintkeznek közvetlenül a beadással, ők találkoznak elő­ször az ellenség aknamunká­jával. Épp ezért munkájuk döntő jelentő­ségű a begyűjtés szempontjából és ebből következik, hogy a falusi társadalmi bizottságokat a leg­messzebbmenőén támogatni kell. — A begyűjtés hatalmas po­litikai feladat is, ezért fontos az agitációs és propaganda munka fellendítése Ezt a munkát az operatív bizottsá. goknak és a tanácselnököknek kel! kézbevenniök. Az agitáció és pro. paganda főfeladata jelenleg az, hogy lendületet adjon a begyűjtés­nek. azt tömegmozgalommá tegye. Az agitációt és propagandát nem szabad reszortfeladatnak tekintem, hanem a begyűjtő és a tanács ap­parátusnak keil elsősorban a be. gyűjtés agitátorainak lenni. Az ellenséggel szembeni fokozott éberséggel kapcsolatban Nagy Imre elvtárs a többi között a következő­ket mondotta: — Az ellenség megtalálja és ki­használja azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül gátolni tudja munkánkat. A mi feladatunk az, hogy ébe­rek legyünk, tisztán lássuk az ellenség célkitűzéseit és megfe­lelő erélyes intézkedésekkel ele­jét vegyük alattomos mester­kedéseiknek. Az egyik módszer, amellyel meg­kísérelte az ellenség a támadást, az átlagtermés mennyiségének mégha, misítása. A tanácsapparátus egy­szerűen tudomásul vette ezt, holot! a begyűjtéssel kapcsolatban ennek' nagy Veszélye van, amit az ellenség ki szeretne használni. Cséplőgépei­lenőreink feladata, hogy az egyes gabonatételeknél ellenőrizzék azt is. hány hold területről szállították azt be és ennek alapján ellenőrizzék a termésátlagot. — A másik veszély az árpabe. gyűjtés terén mutatkozik. Ezzé1 kapcsolatban is szigorúan a kiadóit rendelet szellemében kell eljárni ami kimondja, hogy takarmánygabona csak a be­adási kötelezettség százszáza­lékos teljesítése után vihető piacra és csak olyan községből, amely maradéktalanul eleget tett árpabeadási kötelezettségé­nek. Ezzel szentben azt tapasztaljuk hogy az árpa beadása lassan halad ugyanakkor a feketepiacon viszoni már megjelent. — A begyűjtés ütemének gyorsí­tásával kapcsolatban helytelen az e törekvés, hogy siettetik a nedves gaibona cséplését. Ez azt eredmé­nyezi. hogy a cséplőgéptől a be. gyűjtőhelyig megtörik a gabon? útja. mivel azt a cséplés után szá­rítani kell. A helyes eljárás az hogy a gabona kiszáradását asztag­Uan végezzük és esak száraz állapotban esépeltessék. — A tanácsoknak igen komoly feladatuk a raktározás kérdése. Ál. landóan ellenőrizniök kell a betá­rolt gabonát és biztosítaniok kell a szükséges raktárhelyiségeket. Rak­tárkapacitásuk kicsi volta miatt gon. doskodni kell szükségraktárak igénybevételéről. Ezen a téren is a tanácsoknak a megadott rendelke­zések értelmében kell eljárniok ér torlódás esetében keressenek azon­nali megoldást, vagy saját erejük­ből, vagy a felettes szervek segít ségével. A begyűjtés felelős vezetői a ta­nácselnökök, akijének kötelességük hogy a Pártra, kormányzatunk tör. vényeire támaszkodva szerezzenek érvényt népi demokratikus államunk­érdekeinek olyképpen, hogy dolgozó parasztságunk maradéktalanul te gyen eleget állampolgári kötelessé­gének. Haladéktalanul lépjenek fel tanácsaink az ellenséggel szemben és már a kezdet kezdetén szigorúan járjanak el azok ellen, akik az ál­lam iránti kötelezettségüket cem teljesítik. 4 szegedi járás, Klárafalva község, a csorvai „Kiss Imre"-tsz és a mórahalmi gépállomás nyerte a Megyei Tanács begyűjtési vándorzászlaját A vándorzászlókat vasárnap ünnepélyes keretek között adj'ák át A Megyei Operatív Bizottság a legutóbbi ülésén határozatot hozott arra. hogy a gabonabe­gyüjtés lendületesebbé tételére a versenymozgalom kiszélesíté­sére a Megyei Tanács vándor­zászlóval jutalmazza a legjobb járást, köziséget, továbbá a megye élenjáró termelőszövet­kezeti csoportját és gépállo­mását. Ezzel kapcsolatiban a megyei versenybizottság foglalkozott a vándorzászlók odaítélésének az ügyével. Az értékelés alapján a legjobb község részére alapított vándorzászjót Klá­rafalva községnek ítélték oda. mert beadási kötele­zettségének már 60 száza­lékban eleget tett. Nem sokkal maradt el mögötte azonban Öttömös község sem amely szintén jó eredményeket ért el a kenyérgabona beadá­sánál. Ha az elkövetkező héten az öttömösiek jobban megszer­vezik a begyűjtési munkát könnyen el is hagyhatják Klára­falva dolgozó parasztjait. A megyei versenybizottság értékelése alapján a gabonabe­gy üjtésben a járások között a szegedi járás érte el a legjobb ered­ményt. Begyiiitési kötele­zettségének 26 százaléko­san tett eleget. A bizottság ezért a legjobb já­rásnak alapított begyűjtési vándorzászlót a szegedieknek ítélte oda. A gépállomások közül a mó­rahalmi gépállomás kapja meg a megyei tanács vándor­zászlaját, mert, a nyári tarlóhántási ter­vet 162 százalékban biztosította szerződléskötésekkel. A talaj­munka előirányzatot 108 szá­zalékban teljesítette. Cséplési ütemtervéinek is 74 százalékban tett eleget. A begyűjtési versenyben a csorvai ,,Kiss Imre"-tszcs bizonyult a legjobbnak, mert beadási kötelezettségének már 150 százalékban tett eleget. Á megyei versenybizottság ez­ért ennek a termelőszövetkezet­nek ítélte oda a tszcsk részére alapított vándorzászlót. A kenyér csatáért vívott hárc­ba-n, a megyei begyűjtési ver­senyben legjobb eredményt el­érő szegedi járásnak, Klára­faiva községnek, továbbá a mó­rahalmi gépállomásnak és 3 csorvai „Kiss Imre"-termelőszö­vetkezeti csoportnak vasárnap délután ünnepélyes keretek kö­zött adják át a megyei tanáo, vándorzászlóit. Cséplőgéptől a begy ültőhelyre Ünneppé varázsolják az újszeged! dolgozó parasztok a terménybeadás napját Az új szegedi szérűskertben is nagyban folyik a cséplés. A cséplő­gép egyhangú bugása messze száll r levegőben: a kis házak lakói szá­mára most ez a legkedvesebb mu­zsika. Pap Mihályék udvarán is elége. detten hallgatják a cséplőgép bu­gását a Gyergyói-utcában. Az ud­varon a nagymama sepreget, uki már 71 éves, de büszkén mondja, hagy „az öregemmel még az idén is arattunk, kivettük a munkából a részünket, ó a rendet vágta, én meg a markot -szedtem''. A munkásosztály segítségével Három unokája fontoskodva sür­gölődik körülötte és közbe-közbe szólnak a beszélgetésnek. Ók is pontosan tudják, miből mennyi ter­mett. — Még jobban számonfarlják, mint én magam — mondja nevetve Papp Mihályné. — Igen, az árpán, kai már régen beadtuk: 200 száza­lékra teljesítettük beadási kötele­zettségünket. A búzát is már be­vittük volna, de a vihar miatt fél­bemaradt a cséplés. De már elcsé­peltünk. Az uram már megbeszélte kint a szérűben a többi dolgozó pa­rasztokkal. hogy szombaton, vagy hétfőn közösen viszik majd be a raktárba. — Az Új szegedi Kenderszövőben a csdllevontatólovak gazdái felaján­ották — folytatja boldogan —, hogy díjtalanul beszállítják majd ezeket a gabonákat. A kocsikat szé­pen felvirágozzuk, fellobogózzuk s úgy visszük majd a búzát a begyűj­tőhelyre. Ezzel is ki akarjuk fe­jezni, hogy szívesen, örömmel te­szünk eleget hazafias kötelességünk, nek. Az újszegedi dolgozó parasztok összefognak s ünneppé varázsolják azt a napot, amikor az üzemi dol­gozók számára átadják a minden­napi kenyérhez szükséges gabonát. De nemcsak az újszegedi parasztok, hanem Szeged többi dolgozó pa­rasztjainak többsége is átérzi en­nek a feladatnak a fontosságát s beadási kötelességüknek egymás­után tesznek eleget, sőt túlteljesí­tik azt. TERBE MIHÁLY Felsővárosi feketeföldek 115. szám alatt lakó 10 holdas középparaszt élenjár a beadásban s példát mu­lat dolgozó paraszttársainak. A be­adási kötelezettsége 611 kiló volt és ő beadott 1859 kiló gabonát, te­hát beadási kötelességének 304 szá­zalékra tett eleget. SZŐKE MARTON szintén a Felsővárosi feketefölde­ken lakik. Az ő beadási kötelezett­sége 716 kiló volt és mégis beadott 1453 kiló búzát, ezenfelül pedig 260 kálót C-vételi jegyre. MOLNÁR SÁNDOR 14 holdas középparaszt a Felsővá­rosi feketeföldeken lakik, ugyan­csak túlteljesítette beadási köteles­ségét. mert 677 kiló búza helyett 941 kilót adott be és még 253 kilót a C-vételi jegyre. BABA ANDRÁS 6 holdas középparaszt 230 kiló bú­zát adott be C.vételi jegyre. A be­adásnál azt mondta, hogy ha befe­jeződik a cséplés, még szállít be gabonát, mert jól fizetett az idén a búza és még bőven marad felesle­ges gabonája a fejadagon felül. Beadási kötelességüket a dolgozó kisparasztok is példamutatóan tel­jesítik. A beadáson kivül szinte ki­vétel nélkül adnak be C-vételi jegy­re gabonát, mert jól tudják, hogy ez milyen előnyös számukra. Ifj. SZILI MIHÁLY ONCSA-telepi kétholdas kisparaszt beadási kötelességét már 100 szá­zalékra teljesítette és ezenkívül 200 kiló búzát adott be C-jegyre, mert tudja, hogy így szabadon is 200 kiló búzát őröltethet meg. FÜLÖP JÁNOS Hattyú-utca 42. szám alatt lakó 4 holdas kisparaszt is eleget tett 188 kilós beádási kötelességének s 459 kiló búzát adott be C-vételi jegyre. Példát mutatott azoknak, akik még neim tettek eleget hazafias köteles­ségüknek. Ezeknek a dolgozó parasztoknak nevei csak kis csoportja azoknak az ezer és ezer becsületes dolgozó pa­rasztoknak, akik megértették a Párt s minisztertanácsunk felhívását. Harcot indítottak minden szem ga­bonáért s most egyenesen a cséplő­gépektől szállítják be gabonáikat a begyűjtőhelyekre. Tudják, hogy az ipari dolgozók csak úgy tudják si­keresen teljesíteni ötéves tervünk nagy feladatait, ha munkájukkal ők, a magyar dolgozó parsztok is kiveszik részüket ebből a harcból. Sz. R. A Szegedi Textilművek első helyezést ért el a minisztertanács vándorzászlajáért indított munkaversenyben Több csongrádmegyei üzem ért el jó eredményt országos viszonylatban az augusztus 20-i felajánlások teljesítésében A minisztertanács vándorzászló­jáért indult verseny legutóbbi ki­értékelése után kiadott hivatalos jelentés, országos eredmény terén az alábbi sorrendet állapítja meg: 1. Szegedi Textilművek. 2. Lágymányosi Dohánygyár, 3. Szegedi Sertéshizlalda, 4. Pácai Porcelángyár, 5. Minőségi Cipőgyár, 6. Gizella Malom. A jelentés megemlíti, hogy a Szegedi Textilművek azzal ugrott a verseny élére, hogy tervét a versenyidőszak alatt 103.1 zsáza­lékra teljesítette és a munkások 90 százaléka tett felajánlást az Alkotmány ünnepére. Szakmai csoportosítás szerint a pamutfonódák második helyezettje a Kiskundorozsmai Pamutszövő. A len- és kenderipari szakmá­ban e'ső az Újszegedi Kender, Len. szövő Vállalat, második a Délma­gyarországi Kostkikészítő, a har­madik pedig a Szegedi Kenderfo­nógyár. A pamutszövödei szakmában má­sodik helyezett a Kiskundorozsmai Pamutszövő. A sertéshizlalási szakma első helyezettje a Szegedi Sertéshiz­lalda. Augusztus 20-ra elkészül a tízéves energiagazdálkodásiterv A minisztertanács energia­takarékossági határozatában elrendelte egy tízéves energia­gazdálkodási terv kidolgozását A terv kidolgozásában a METESZ keretében működő Hő gazdálkodási Tudományos Egyesületnek több mint ötszáz munkatársa vesz részt. A tudó­sok vállalták, hogy augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére befejezik a tízéves terv előkészí­tését és annak alapján meg le­het kezdeni energiagazdálkodá­sunk fejlesztését 4

Next

/
Thumbnails
Contents