Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-04 / 153. szám

BEFEJEZTE AZ ARATAST ÜLLÉS ÉS ZÁKÁNYSZÉK A GRŐSZ-PERBEN LELEPLEZETT AMERIKAI KÖVETSÉGI TISZTVISELŐK VISSZAHÍVÁSÁRA SZÓLÍTJA FEL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYÁT A MAGYAR KORMÁNY JEGYZÉKE AZ MD P C SONGRADME G Y ÉT PARTBIZOTTSAGANAK L A P J A VII. ÉVF. 153. SZÁM. ARA 5(1 FII.I.ÉK SZERDA, 1951. JÜL1US 4. A VEZETŐK FELELŐSSÉGE Kasza alá érett a búza. Olyan termésünk ígérkezik, mint a felsza. badulás óta még sohasem. A falu legöregebbjei azt mondják, hogy 1905 óta ilyen bő termésre még nem emlékeznek. De az ellenség, melyet a felszabadulás óta számos csatá­ban megvertünk, de még nem sem­misítettük meg, újból támad egyes helyeken. A csüggedés szellemét igyekszik elterjeszteni termalőszö. ve'kezeteinkben, állami gazdasága­inkban, állami szerveink vezetőiben. A székkutasi Peíó'/i-tszcsben hallot­tuk: ,JJem birjuk learatni a kalá. szosokat". Honnan e csüggedt hangulat ak­kor, mikor a legjobb termés elé né­zünk? Honnan? Az ellenségtől. Sz álin elvtárs, amikor arról beszél, hogy a háborúban mi a győzelem előfeltétele, a legelső feltételnek a hadsereg hangulatát jelöli meg; azt, hogy hisznek.e a katonák, a tisztek és tábornokok a győzelemben és akarják-e azt? Ez a győzelem leg­első fel'étele. Mi is harcban állunk. Harcban az osztályellenséggel, a falu kulákjai. val, az imperialisták ügynökeivel — és a háború törvényei érvénye­sek az osztályháború e viszonylag békés, nem fegyveres szakaszára is. A kulákok terjesztik soraink között a csüggedés hangulatát. Meg kell végre értetni, hogy a kulákok S a mindenféle rendű-rangú titóista ügynökök nemcsak úgy támadnak, hogy felgyújtják a szérűskerteket, hanem úgy is, hogy a meglévő ne­hézségeket felnagyítják hogy eleve elvegyék a kedvét a harctól a dol­gozóknak. És itt kezdődik a vezetők felelőssége. A vezetők, a gazdasági veze*ők, is nemcsak azért felelősek, hogy területükön papír szerint „rendben legyen minden", hanem mindenekelőtt felelősek a rájuk bí­zott dolgozók hangulatáért is. „Az államok történetében, az or­szágok történetében, a hadseregek történetében voltak esetek, mikor megvolt a siker, a győzelem minden lehetősége, de ezek a lehetőségek ki. használatlanul maradtak, meri a vezefők nem vették észre ezeket a lehetőségekel, nem tudták őket ki. használni és a hadseregek vereségei szenvedtek". (Sztálin). Ma a bő ter­més minden lehetőséget kezünkbe ad a győzelmes aratáshoz, ha ki­használjuk a lehetőségeket és itt foly. tatódik a vezetők felelőssége. Ki­használnak-e minden lehetőséget az aratás nagy harcában? Nem egy helyen megyénkben divattá vált az „objektív" nehézségekre való hivat, kozás, a munkaerőhiányra való hi­vatkozás. Hogy fest ez a valóság­ban? A cserebökényi „Budai Nagy AnfaP'-termelőszövetkezet munka, erőhiányról panaszkodik. Valóban kevés itt a munkaerő az ara'áshoz. Az állam azonban segítségükre si­etett. Három aratógépet állított üzembe vasárnap reggelre De ami­kor a szentesi járás nár'titkára, Pálinkó elvtársnő vasárnap dél. előtt ellenőrizte a tszcst. aratás he­lyett disznóvágáson találta a tago­kat. A megjavított 3 aratógép, „az objektív lehetőség", egy félnanig várta az ara'ókat. Ez az egyetlen példa is mutat ja, hogy az objektív, a tárgyi lehetőség nálunk a legtöbb esetben adva van a győzelemhez, de sok esetben hiányzik a győzelem másik előfeltétele, a személyi elő. feltétel. Ilyen példát hozhatnánk a székkutasi Vörös Csillag-tszcsből is, ahol bár siránkoznak az elvtársak, hogy nem biztos, hogy be tudjuk fejezni az aratást, vasárnap még­sem men'ek ki aratni. Ugyancsalf Székkufasról a Petőfi.tszcsben pon­tos számításokat végeznek a veze­tők, hogy miért nem fog sikerülni az aratás, de aratni csak a kaszá­sok fele iár ki. t „A valósápban a győzelmet ugy értük el és vívtuk ki. hogy rendsze_ res é.s kíméletlen harcot folytattunk ozok a nehézségek ellen, amelyek a Párt-vonal végrehajtásához vezető úton felmerültek. Hogy e nehézsé­geket kiküszöböltük. A Pár'ol és a munkásosztályt e nehézségek kikü­szöbölésére mozaósí'ottuk. E nehéz­ségek kiküszöbölésére a harcot megszerveztük..." — Sztálin elv­társ ígv magyarázza a Bolsevik­Pár1 sikereit a gazdasági épi'o munkában. De milyen „nehézségeink" is van­nak nekünk? Mert vannak „nehéz­ségeink" 1 Olyan ..nehézségeink" vannak, amelyeket irigyel, amelye­ket sóvárog a világ még elnyomott munkásosztálya. Ugyan mit szólná. nak a mi .nehézségeinken" sopán­kodó vezetőinkhez a koreai .harco. sok, a vietnámi partizánok, az éhe­ző francia munkások? Ugyan mit szólnának a mi aratási munkaerő­hiányunkhoz a munkanélküli olasz szegényparasz;ok ? Nem-e azt mon. danák — örömmel, azonnal válla­lom e nehézségeket. A mi nehézsé­geink a születő új nehézségei. Az emberiség az életben a legnagyobb örömnek a születést tartja; azt a pillanatot, amikor az anya fájdal. mak között új emberéle'et hoz a vi­lágra. Megvetjük és őrültnek tart­juk azt, aki a fájdalmak miatt nem vállalja a legnagyobb örömöt; a gyermeket. A mi új világunk most szüle'ik a mi kezünk között. Egyszerre va­gyunk anyák és bábák. Hűtlenek lennénk önmagunkhoz, a Szovjet­unióhoz, a világ munkásosztályá­hoz, a szabadságukért küzdő né. pekhez, ha ezek előtt az örömte! nehézségek előtt meghá'rálnánk: meghátrálnánk például a munkaerő­hiány előtt. Hogyan küzdjünk, hogyan vigyük győzelemre ügyünket? Erre is Sztá­lin elvtárs tanított meg bennünket; úgy, hogy tanuljunk a munkások­tól, a parasztoktól. Az utóbbi napokban nehézségek mutafkoz'ak az aratógépek kötöző­zsineg ellátásában. Erre jó néhány helyen leállították az aralógépeket és várták, hogy majd csak megér­kezik a zsineg. Ahol a vezetők haj­landók voltak tanulni, nemcsak a könyvekből, hanem a nép'ől is, ott nem álltak meg az aratógépek, ha­nem minden aratógéphez két kéve. kötőt állítottak be, akik hajnalban szalmaköteleket csináltak és az ara­tógép így is levágott naponként 7 holdat. Tehát az egyik helyen a vezetők meghátráltak a nehézségek előtt, a másik helyen összeültek a j munkásokkal, a parasztokkal meg­tárgyalni, hogyan lehet a felmerül' nehézséget leküzdeni. És lekiizdöl. ték. \ nagymágocsi Sallai-termelő. csoportban olyan kézivillákat szer­kesztettek, melyeknek segítségével a megemelt gabonát könnyen tudta vágni a gép. Nehézségeink tehát a bőség ne­hézségei, melyet — tegyük hozzá — bármikor szívesen vállalunk. A veze'ők, akár brigádvezetőkről van szó, akár helyi tanácselnökökről, já­rási, vagy megyei funkcionálások­ról meg kell, hogy tanulják: „az úgynevezett objektív körülmények szerepe minimumra csökkent. Szer_ vezeteinknek és azok vezetőinek szerepe pedig döntővé, kizárólagos jelentőségűvé lett. Ez pedig mii je­lent? Azt jelenti, hogy a felelősség munkánk sikertelenségei és fogya­tékosságaiért ezentúl kilentizedrész­ben nem az „objektív" körűimé, nyekre, hanem reánk magunkra csakis magunkra hárul". (Sz'álin) A vezetők feladata tehát ma az hogy az összes lehelőségekei kihasz­nálják az aratás győzelmes befeje­zésének érdekében. Kevés a munka, erő? Be kell vonni a családtagokat a. tszcsken belül. Ragyogó példáié ennek a Kis Imre.tszcs Csórván ahol már meg is te'ték és ahol már be is fejezték az aratást. Kevés az aratfigép? (csakhogy ezt is megér­tük.) Meg kell szervezni s fel kel! kutatni az egyéni tulajdonban lévő aralógépeket. hogy azok se álljanal munka nélkül. Székku'ason példáu' Győri István 30 holdas kulák elrej­tette az aralógépét és a tegnapi na. pig a teljesen használható aratógé" még egy szál gabonát sem vágót le. A gépállomásvezető, meg a párt­titkár elvtárs ébersége leplezte Ír a kulákof. Ügy hisszük, ilyen ese* nemcsak Székkutason van, hanerr másutt if A vezetők, a brigádvezetők, a tszcs.elnökök és párttitkárok, a fa­lusi tanácselnökök és minden vezető legyen tudatában annak, hogy tr békeara*ás győzelme elsősorban az ö jó munkájától függ; minden ve­zető legyen tudatában annak, bogi felelős a Párt, a dolgozó nép előt' azért, hogy kellő éberséggel visszr tudja.e verni a dolgozók között ter. jesz*ett ellenséges siránkozó han­gulatot, felelős azért, hogy meg tudja-c teremteni a jó termés ál tol indokolt győzelmi hangulato' harci elszántságot a dolgozók közöt' egyszóval; hogy a győzelem lehető­ségei; ki tudja-e használni. Harcra tehát minden szem gabonáért, harc. ra a sopánkodások ellen a gazdag bő termés betakarításáért. A SZEGEDI ÜZEMEK DOLGOZÓI IS MEGÉRTIK AZ ALKOTMÁNY MEGÜNNEPLÉSÉÉRT MEGINDÍTOTT MUNKA VERSENY NAGY JELENTŐSÉGÉT Ujabb párosverseny felhívások, csatlakozások a munkaversen) hes Jobb munkával készülünk Alkot, mányunk ünnepére, hiszen megta­nultuk az elmúlt években, hogy ün­nepi érzéseinket, hálánkat, ürömün­ket é9 szeretetünket legszebben az alkotó munkával tudjuk kifejezni. Ez nem is lehet másként, mert ami népünk számára a munka már nem keserű robot, hanem dicsőség és becsület ügye. Hatalmas jelentősége^ van tehát az Alkotmányunk ünnepére tett felajánlásoknak. Még igen Komoly feladatokat kell megoldanunk, hogy ötéves tervünk ez évi előirányzatát megvalósítsuk. Az augusztus 20-ra tett felajánlások mozgalma a leg­nagyszerűbb segítség ahhoz, hogy ezeknek a feladatoknak mindenben eleget tegyünk. A szegedi üzemek dolgozói is erre törekszenek, amikor egymásután csatlakoznak az Alkot, mányunk tiszteletére megindult munkafelajánlási mozgalomhoz. A Szegedi Fémipari Egyesülés dolgozóit párosversenyre hívták ki a fővárosi Alacsonynyomású Szerelvényeket Gyártó Egyesülés dolgozói, A Sze­gedi Fémipari Egyesülés dolgozói a következő választ küldték a felhí­vásra : , „Felhívástokai örömmel fogadtuk el azzal, hogy azt hosszúlejáratú versenynek tekintjük és tudatában vagyunk annak hogy ez a párosver­seny ötéves tervünk túlteljesítését, a szocializmus építésének meggyor. sítását és a béke megvédésének ügyét szolgálja. A közölt verseny­pontokat a következőképpen fogad, juk el: 1. A havi operatív tervet túlteljesítjük. 2. A fizikai dolgozók munkabérére 100 forintonként eső termelési értéknek negyedévi álla. gát felemeljük. S. Az egyes fizikai dolgozókra eső termelési érték II. negyedévi átlagát túlteljesítjük. 4. Az 1 órára eső termelési érték II. negyedévi állagát túlteljesítjük. 5, A darabbérben dolgozók létszámát a június 30-i állapothoz viszonyítva felemeljük. 6. A darabbérben dol­gozók átlagos teljesítményét a II. negyedév átlagához viszonyítva fel­emeljük, 7. A 100 százalékon alul teljesítők létszámát a minimumra csökkentjük. 8. Az tgyéni verseny­ben állók létszámát felemeljük. 9. Az újítások számát az összes (dol­gozók létszámához viszonyítva je­lentékenyen megjavítjuk. 10. Ugyancsak jelentékenyen megja. vítjuk a termelt áruk értékéhez vi­szonyított megtakarítást. 11. Cél­hulladék felhasználásánál anyag, hányadunk minden 1 százalékát cél­hulladékkal helyettesítjük, ez S jó pontot jelentsen, A kiértékelés minden hó 20.án történjék a statisztikai adatok alap. ján. A MAVAUT szegedi kirendeltségének dolgozói az anyagtakarékosság és a minő­ségi munka megjavítása érdekében a következő szocialista kötelezettsé­get vállalják Alkotmányunk ünne­pére: 1. 1961 július hó elsőtől augusztus hó 20-ig a kirendeltség bevételi tervét 5 százalékkal túltel­jesítik. A kirendeltség kilométer­tervét 1 százalékkal teljesítik túl. Egyénileg vállalták a kirendeltség összes gépkocsivezetői. 2. Az üzem­anyag fogyasztását a május havi átlagfogyasztáshoz viszonyítva 2 százalékkal csökkentik. Vállalják továbbá, hogy a Nazarova-mozga. lomba teljesen bekapcsolódnak és a javításos kocsiállásokat megszünte­tik. 3. Vállalják 1 drb Chausson, 1 drb Rába SP és 1 drb GMC szelep­részek marását és szelep beszabá­lyozását 500 forint értékben. 4. A javításos gépkocsik százalékát a május havi autóbuszok 30 százalé­kos és a pados tehergépkocsik 20 százalékos átlagával szemben 10 százalékkal csökkentik. 5. Az egyéni számlák vezetését tökéletesítik oly­módon, hogy azt minden gépkocsi­vezető hiba nélkül el tudja végezni. 6. Vállalják, hogy a kirendeltség területét gondozzák és csinosítják. A Szegedi Kenyérgyár dolgozói a Debreceni Kenyérgyárral kötött versenyszerzödésüket Alkotmá­nyunk ünnepére a következő ver­senypontokkal egészítik kl: 1. Az 1951. évi önköltségcsök. kentési tervüket további 2 száza, lékkai csökkentik. 2. A kenyérse­lejtet teljesen kiküszöbölik 3. Gyártmányaik minftségének meg javítását mind kenyérben, mind süteményben, mind pedig száraz, tésztában a vállalt 98 százalék helyett 99 százalékban teljesítik. 4. Termelésük tervszerűbbé tétele érdekében vállalják, hogy havi ope. ratív tervüket 95 százalékos terv­szerűséggel végzik. 5. A III. ne­gyedévi termelékenységi tervüket a 100 forint összmunkabérre eső termelési érték tekintetében 2 szá. zaiékkai, az 1 munkaórára eső termelési érték tekintetében pedig 3 százalékkal túlteljesítik. 6. A Nazarova-mozgatmat a munkagé­peken dolgozókon kívül klterjesz. tik a gépkocsivezetőkre, a tricikli, sekre és kerékpáros kihordókra Is. 7. Az MHK-spotmozgalomba bene^ vezettek augusztus 20-ára lepró. hágnak. Malik elvtárs fogadta a békéért küzdő amerikai hadviseltek küldöttségét New-York. (TASzSz). Malik elv­társ, a Szovjetunió képviselője az Egyesült Nemzetiek Szervezeténél, június 29-én fogadta a Békéért Küzdő Amerikai Hadviseltek Szer­vezetének öttagú küldöttségét. A küldöttség több kérdést inté­zett Malik elvtárshoz a Szovjetunió külpolitikájáról. Malik elvtárs a kérdésekre részletesen válaszolt. A Szovjetunió képviselője, hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió mindig védte és változattanul továbbra ts védi a béke ügyét és folytatja az együttműködés politikáját mind. azokkal az országokkal, ame­lyek az együttműködést kíván­ják. \ Szovjetunió senkit sem fenyeget és nincs és nem is lehet semmifé­le hódító terve. A Szovjetunió békepolitikáját — mondta — a szovjet társadalmi -end alapvető elvei és a szovjet íép érdekei határozzák meg. Malik elvtárs emlékeztetett arra, hogv nemrég elhangzott rádióbe­szédében idézte Sztálin elvtárs 1932-ben tett kijelentését, a Szov­iclunió és az Egyesült Államok kö­rötti kapcsolatokról, amit Sztálin "lvtárs Rnlph V. Burnes amerikai újságírónak arra a kérdésére adott, hogy „nem lehetne-e a szovjet és az amerikai népet arról meggyőz­ni, hogy a két ország között soha és semmi körülmények között sem szabad fegyveres összeütközésnek örténnie." „Mi sem könnyebb, mint a két ország népett meggyőzni arról, hegy a kölcsönös öldöklés ká­ros és bűnös dolog. Saj,nos azonban, a béke és hábo­"ú kérdéseit nem mindig a népek •iönlik el. Számomra nem kétséges, hogy az Északamerikai Egyesült Államok néptömegei 1918—19-ben nem akartak háborút a Szovjetunió népeivel. Ez azonban nem akadá­vozta meg az Északamerikai Egye­sült Államok kormányát abban, hogy 1918-ban (Japánnal, Angiiá­val és Franciaországgal együtt) megtámadja a Szovjetuniót és egé­szen 1919-ig katonai intervenciót folytasson a Szovjetunió ellen. Ami a Szovjetuniót illeti, aligha szükséges tovább bolygatni, hogy a Szovjetunió népei éppúgy, mint a Szovjetunió kormánya azt akarják, hogy fegyveres össze­ütközésre a két ország között soha és semilyen körülmények se kerüljön sor." Malik elvtárs felhívta a küldött­ség figyelmét arra, hogy egyetlen amerikai lap sem közölt visszhan­got a szovjet külpolitikának ezek­kel a rendkívül fontos elveivel kap­csolatban, amelyeket Sztálin elvtárs nyilatkozatában kifejtett. Közölte a küldöttséggel azt a rendkívül jel­lemző tényt is. amely arról tanús­kodik, miképpen titkolja el az ameri­kai propaganda az amerikai nép előtt a fontosabb szovjet nyilatkozatokat a Szovjetunió békepolitikájáról. Az amerikai rádió- és a televí­ziós állomások felkérték u Szov­jetunió képviselőjét az ENSz nél, adjon számukra a rádióban el­hangzott beszédéből készült rövid kivonatot. Kívánságuk teljesült. A rövid kivonat a beszédnek azokat a részeit tartalmazta, amelyek a szovjet békés külpolitika fontosabb elveiről szólnak. Ezenkívül utalás történt a rövid kivonatban Sztálin elvtársnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcso­latokról szóló nyilatkozatára is. Mint később kiderült, a beszédnek ezeket a fontos részeit a rádió- és televíziós adásokban, valamint a filmhír­adókban mellőzték. Ebből Malik elvtárs azt a követ­keztetést vonta le, hogy a mono­polista körök, amelyek kezén van az USA-ban a propaganda minden eszköze — a sajtó, a rádió, a film és a televízió — szándékosan eltitkolják az .ame­rikai nép előtt a béke megszi­lárdítására és az USA, valamint­a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatokra Irányuló szovjet javaslatokat. A küldöttség átadta' Malik elv­társnak azt a felhívást, amely fel­szólítja az USA minden hadviselt­jét, hogy harcoljon a békéért. A felhívás rámutat, hogy a Békéért Küzdő Hadviseltek Szerveze.c kér­déssel fordult a második vilagliá­boiú volt katonáihoz és hogy a megkérdezettek 83 százaléka az amerikai csapatok külföldről való haladéktalan visszaszállítása és a koreai háború megszüntetése mel­lett nyilatkozott. További ansol hadihajók érkeztek a Perzsa öbölbe London (MTI). A Reuter jelen­tése szerint az angol kormány tag­jai hétfőn minisztertanácson vitat­ták meg az iráni helyzetet. Az angol hadvezetőség időközben újabb intézkedéseket léptetett élet­be. Az AFP jelentés szerint hétfőn egy angol repülőgépanyahajó hor­gonyzott le Kuwaitnál. Három má­sik hadihajó és hat kisebb gőzös csapatokat szállítva ugyancsak a Perzsa-öbölbe érkezett. Az AFP jelentése szerint Cyprus szigetén, ahol a középkeleti brit haderő utánpótlási főtámaszpentját rendezik be, az utóbbi napokban nagymennyiségű hadianyagot, külö­nösen lövegeket és tehergépkocsikat raktak ki. Az angol imperialistáknak ezek. kel az új megfélemlítő intézkedései, vei kapcsolatban a teheráni rádió hírmagyarázója kijelentette, hogy az angolok ugyanazokkal a módsze­rekkel akarják megőrizni iráni po­rciójukat, mint amilyeneket 1933. ban alkalmaztak. „Az idők azonban azóta megváltoztak" — állapította meg a teheráni rádió. 4

Next

/
Thumbnails
Contents