Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-23 / 144. szám
2 ííOHBW, IflSt. JtlNlUS Grősz: Mindenben egyetértettem vele és azt támogattam. Határozati javaslatot tettem, hogy a püspöki kar dokumentálja egységét és szolidaritását Mindszentyvel. Olti: Ugyebár ez az a jegyzőkönyv? (felmutatja a püspöki konferencia jegyzőkönyvét, amely Grősz határozati javaslatát tartalmazza). Grősz: Ez ax. A pápa további ellenállásra buzdít az állani és egyház közötti megegyezés megakadályozásában Olti: Mondja meg, miért akadályozta ö|i következetesen az állam és az egyház megegyezését? Grősz: Ezt én tényleg következetesen elleneztem. Ebben a Vatikán álláspontjára is támaszkodhattam. 1049 január 7-én Péterfi Gedeon, a magyar egyházmegyék egy részének római ügyvivője táviratot küldött nekünk, amelyben a vatikáni államtitkárság álláspontjára hivatkozva óvott bennünket a kormánynyal való tárgyalásoktól. Olti: ön tehát akkor már eleve csalárd szándékkal bocsátkooztt a kormány küldői kekkel tanácskozás ba? Grősz: Igy van, csalárd és nem őszinte szándékkal bocsátkoztam tanácskozásba, hiszen akkor már vezetője voltam a Népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvésnek. Olti (felmutatja a levelet): Kérem, ez a levél? Grősz: Igen, ez az. Olti: Ebben a pápa további ellenállásra buzdit? Grősz: Igen. A továbbiakban kiderül, hogy Grősz ezt a levelet a szervezkedés többi okmányaihoz hasonlóan egy bőrkcrcvetben elrejtve tartotta. Megkárosították a magyar államot Grősz vallomásából ezután az összeesküvők valutaüzelmeire derült fény, majd a nemzeti — történelmi értékeket jelentő kalocsai kódex külföldre csempészésére fordult a szó. Grősz bevallotta, hogy' 375 eaer forintért adták el a kódexet és az érte kapott összeget a bécsi pazmaneuraban deponáltatiák valutában. Külföldre csempésztek tfz dar»b nemzetközileg nyilvántartott ősnyomtatványt is. Grősz ezután a Vatikántól a diszszidált Zágon kanonok közvetítésével kapott összegekről beszélt, majd elmondotta, hogyan károsították meg a magyar államot hamis kongruá-kimutatások készítésével. Grősz: Mondjuk egy betöltetlen kongruá-áltásra beírtak egy nevet, valakinek R nevét, aki ezt az állást nem töltötte be. Ilyenfokú csalálásokat követtek el. Olti: Önök azoktól a papoktól, akik részére a hamis kimutatás alapján magasabb kongruát folyósított az állam, visszakérték a többletet? Grősz: A hamis adatok alapján felvett összeget az iroda egyszerűen visszatartotta. Olti: Akkor Önök tulajdonképen megkárosították magukat az egyes papokat is, mert a részükre folyósított teljes összeget nem továbbították. Grösz: Ami megillette őket. az: megkapták. Olti: Amit az állam részükre, nevükre folyósított, azt nem továbbították, hanem jogtalan levonásokat eszközöltek Belőle. Grősz: Igen. Olti tanácselnök ezután félbeszakította a tárgyalást és 15 perces szünetet rendelt el. Amerikai fegy Terek isegítségéTel akarták megdönteni Népköztársaságunkat Szünet után Alapy Gyula államügyész kérdésére Grösz elmondja hogy az ö véleménye szerint a diszstidált Zágon a Vatikán révén kapott összegeket továbbította Olaszországból. Arra a kérdésre, hogy mi a Valikán álláspontja a magyar püspöki kar és a kormány közli megegyezéssel kapcsolatban Grősz ki jelentette: a Vatikán álláspontja a megegyezéssel kapcsolatban elítélő. Ha jól emlékszem, mult öv december második felében kaptam a pápai vatikáni államtitkárságtól a subsocrettrius másodtitkár a áfrásáva! egy terjedelmes Írást, amelyélesen elitéli, hogy ml mrgnllnpndást kötöttünk. Az ügyész ezután megkérdezte, hogy mit értett vallomásában ez alatt: Vissza akarták hozni a régi rendel. Grősz: Az 194ö. előtti formát és államberendezést... A továbbiakban elmondta, hogy céljuk volt a nagybirtok, az államosított vállalatok visszaadása, a csendőrség visszaállítása, a munkások, dolgozó párásítók é« a nők jogainak elvétele. Alapy ügyész megkérdezi: — Milyen módon állították volna vissza uralmukat? Grősz: Természetesen a Népköztársaság megdönté. sévcl. idegen, elsősorban amerikai fegyverek segítségével. Ezután védője intézett kérdéseket Grősz Józsefhez. Ar. Farkat Endre kihallgatása Grősz József kihallgatása után bevezették dr. Farkas Endre vád. lottat. A tanácselnök megkérdezte: Bűnösnek érzi-e magát? Farkas: Bűnösnek érzem a vád. Irat szerint magamat. Farkas ezután ismertette múltbeli politikai tevékenységét és elmöndolta, hogy tagja volt a legkülönbözőbb fasiszta egyesületeknek. 1948-ban Nemzetvédelmi Ke. resatet kapott. 1947-ben ess*lakó. zo*t Rózsikhoz, ald a Katolikus Népszövetség fedőszerve alatt Mlndszenty utasítására országos legitimista szervezkedést Indított. Olti: Az önök szervezkedésének mi volt a célja? Farkas: Az volt, hogy a Habsburg dinasztiát visszaéllítsa Ma gyarországon. Az amerikaiak segítségével, külföldről jövő csapa tokkal, valamint a Nyugaton tartózkodó magyar csapatokkal és az általunk itt szervezendő belföldi fegyveres csoportokkal együtt ki. vántuk megdönteni a népi Köztársaságot. átvenni a hatalmat és ezután Habsburg Ottót trónra illtetni. Olti: önök érintkezésbe léptek az amerikaiakkal? Farkas: Igen. A mi össze eskü. vésőnkhöz kapcsolódott Gyomlaj László, akinek már előzőleg is voltak kapcsolatai az USA követséggel s rajta keresztül eleinte Pctrow titkárral érintkeztünk. Grősz vállalta aa összeesküvés vezetését „Azután Gyomlain keresztül Petrow követségi titkár utasított bennünket — folytatta Farkas vallomását —. hogy keressük fel Grőszt." As utasításnak 1949 őszén tettek eleget. Megkérdezték Grősiz. tői, hogy az USA követségének kívánságára vállalja-e az össze, esküvés vezetését és az ideiglenes államfőnek, a homo regiusnaik sze. repét, Grfjsi azt válaszolta — vallja Farkas —. hogy „igenis, vállalom, az egyház érdekében lévőnek tartom ezt a szerepet." Olti: Tudomásul vette, hogy az amerikaiak támogatásával? Farkas: Jelentettem neki, hogy az amerikaiak kívánságára és utasítására tesszük. Olti: Kfvántak.e az amerikaiak írásbeli nyilatkozatot is Grösztől, amelyben elvállalja, hogy részt vesz a szervezkedésben ? Farkas: Petrow Gyomlain keresztül azl az utasítást adta nekünk, hogy necsak szóval — mert a -za. vak elröppennek —, hanem írásban ia nyilatkozzék a kalocsai érsek, hogy vállalja az összeesküvés veze. tését és a homo negius szerepét. Ez a nyilatkozat, amelyet 1950 július 5.én vittek el Gröszhöz, így hangzik: ..A magyar jogszokás és alkotmányjogi szokás szerint a király távollétében és Mind szenty hercegprímás akadályoz, tatása folytán, mint második fő. pap. vállalom a homo regius, az ideiglenes államfő szerepének betöltését az ideiglenes kormány kinevezéséig." Magyarországot amerikai gyarmatnak szánták „Ezután — folytatta Farkas — érdekes passzus volt, amelyet az amerikai követség vezeteti a nyilatkozat végére. Ez az volt, bogy a hatalom átvétele esetén Magyarország csatlakozik a nyugati államok fitóvoteégéhaz. Ezt is aláírta. Farkas ezután arról vallott hogy az USA követség kívánságára meg. beszélték a kormányuk névsorát is, s ismertette, hogy kiket javasollak a kormányba. A jelöltek listáját annakidején Grösszel is megbeszélték, aki jóváhagyta, d« nem irta alá. mivel veszélyesnek tartotta azt. A listát eljuttatták Sherer titkárnak, aki közölte, hogy nem tartják célszerűnek, hogy papi ember le. gyen a miniszterelnök, mivel a dolgozók ellenállásának letörésére erélyesebb és erőszakosabb eszközökhöz kell nyúlni. Grősz ezután Frledrlch Istvánt javasolta Olti tanácselnök megkérdezte, hogy mivel indokolta javaslatát Grösz. Farkas: Azzal, hogy ismerik a szerepét, az előző világháború után erélyes és gyakorlati ember volt. Olti: Amerika ígért.e önöknek anyagi támogatást? Farkas: Igen, amikor Gyomlai jelentette, hogy a kormány szóban megalakult, akkor közölték, hogy a kormány részére 290 millió dollárt költségként folyósítanak. Farkas ezután bevallotta, hogy Petrow, az USA követségi titkára utasította őket: szervezzük meg a volt rendőrtiszteket és csendőrtiszteket. Farkas a rendőrtisztek. Gyomlál pedig a csendőrtisztek állalkozott. Farkas az ügyész kérdésére kL jelentette: információink szerint Nyugatról kisbarnaki Farkas Fa. renc vezetése alatt álló magyar csapatok bevonulását tervezték. Azonban összeesküvésünk során elhangzott beszélgetéseikből tudtam, hogy Titoéktól is vártak csapatokat. Ezzel kaosolatt>an arra számítottunk, hogy a külföldről jövő fegyveres osapatokJcal együtt megszervezzük bent is a fegyveres csapatokat a Népköztársaság megdönté. sére. Alapy: összefoglalva tehát: önök kirobbantják az összeesküvést és Titóék támogatják önöket. Erről volt szó? Farkas: Igen. Ezután dr. Hévey László vádlott kihallgatására került sor. Olti: Bűnösnek érzi magát? Hévey: Bűnösnek érzem magam. Hévey elmondotta, hogy 1925. tői a horthysta vezérkari főnökség hírszerző szervének szolgálatában állt és érdemel elismeréséül külföldre küldték ki besúgói feladattal. megszervezesere v Kulákok. csendőrök, horthysta-tisztek: az összeeskÜTŐk belső erői Hévey vallomásából a továbbiakban kiderült, hogy a Grősz vezette szervezkedő összeesküvők megbízásából Farkas Endre ügy. véd kereste fel, aki közös ismerősükre. Czettler Jenő egyetemi tanárra hivatkozott. Olti: Miről tárgyallak akkor? Hévey: Bozsik közölte velem, hogy belső és külső segítségre számítanak céljaik megvalósításához. Otti: Milyen belső erőkre kí_ váratak támaszkodni elsősorban? Hévey: A kulákokra, csendőrökre, csendőrtisztekre, volt rendőrtisztekre és katonatisztekre. Olti: Felmerült.e ott fegyveres csoportok alakításénak a terve? Hévey: Igen, felmerült. Olti: Kapott-e ön megbízatást ezzel kapcsolatban ? Hévey: Igen. Olti: Szóval önt bízta meg el. sősorban fegyveres csoportok szer. verésével és irányításával. Hévey: Igen, engem. Én kerestem a kapcsolatot Mészáros Iván esendő rezredessei. Olti: Ki volt ez a Mészáros Iván? Hévey: Az Osrtenburg-különítmény vezetője volt. Olti: Volt csendőröket is széle, setoto körben kívántak bevonni? Hévey: Igen, tudok erről. Olti: Tessék megmondani, hogy milyen külső fegyveres erőket kívántak igénybevenni? Hévey: Mint külső ^k megbeszél éa és számítás tárgyát ké. pezték a Jugoszláviában lévft fegyveres fasiszta magyar csapatok. amelyeiknek vezetőjéül Oszlányi vezérezredest említettük, továbbá a nyugaton tartózkodó fegyveres magyar csapatok, amelyek Kis. barnaki Farkas Ferenc, altábor nagynak n vezetése alatt állottak. Olti: Rendelkeztek önök fegy. verekkel. lőszerrel? Hévey: Igen, rendelkeztünk. Przibislawsky Ferenc közölte, hogy neki birtokában vannak fegyverek. Olti: Amikor ön tárgyalt Bo_ zsikkai, Bozsik a fegyveres csoportok részére milyen konkrét célokat jelölt meg? Hévey: A szabotázsakciók elvég, zését. Megbeszéltük, hogy különö sen Budapesten, továbbá Budapest, környékén szabotázsakciókat kell végrehajtani az ipar. közlekedés és közélelmezés területén és még az állam vezetői elleni merényletről is szó volt. Olti: Robbantásokról volt sző? Hévey: Igen és terrorcselekményeikről. Olti tanácselnök ezulán Grösszel szembesítette Héveyt. A szembesítés bebizonyította, hogy Grősz tudo't a fegyveres csoportok szervezéséről. Néhány perces szünet után Alany Gyula államügyész intézett kérdé. seket a "ádlottakhoz. Megkérdezte, hogy milyen tervük volt az összeesküvőknek a terrorcsoportok felhasz. nálásáról? Hévey: Mészáros Iván készíteti terveket a szabó tázoc.s elekm ényék végrehajtására, a minisztériumok, középületek, a rádió, posta és a te. lefonlcözpontok megszállására, továbbá utasításomra elkészítette a c.scndőrkerülelek felállításának tervét is. Alapy: Tehát lényegében arról Hévey: Igen, erről volt szó. Dr. Bovsik Pál kihallgatása A tanácselnök ezután dr. Bozsik Pál vádlottat vezetteti elő, aki kije. len tette, hogy bűnösnek érzi magáti A vádlott elmondotta, hogy évtí. zedek óta királypárti. Olti: Mikor került ön szorosabb kapcsolatba Mindszentyvel és ki ajánlotta önt Mindszentynek? Bozsik: Püspököm: Shvoy Lajos ajánlott engem Mindszenty figyel-, mébe. Olti: Erről • megbízásról tájé. koztatta ön egyházi felettesé^ Shvoy püspököt? Bozsik: Tájékoztattam a titkár* útján. Később, 1949 februárjában Shvoy audiencián atyailag figyelmeztetett. hogy legyek óvatos, ne. hogy a felfedezés veszélyének te. gyem ki magam. Olti: Hogyan kezdte meg ön aa összeesküvés szervezését? Bozsik: Farkas Endre ügyvéddel és Gyomlai László tanárral kerestem az érintkezést. Ezután Bozsik röviden ismertette az összeesküvés programmját. Elmondotta még, hogy több megbízást kaptak az amerikai követségtől. A kormány kinevezésére az utasítást már Petrow megkezdte és állandóan sürgető üzeneteket hozott Gyomlai is. 1950 nyarán azt az utasítást kaptuk, hogy egy álnevcs listát készítsünk és zárt borítékban legyen mellékelve: kiket jelentenek az álnevek. Ez az álneves listn és a mellé zárt boríték a fényképekkel el is készült Farkas jelenlétében. Farkas elvitte a listát a kalocsai érsekhez, aki szóban jóváhagyta. Olti tanácselnök felmutatja az eredeti kormánylistát Olti (Gröszhöz): Tessék felállni. (A tanácselnök felmutat egy frást). Ez az a kormánylista, amelyet ön jóváhagyott? Grősz: Igen. Bozsik ezután felsorolja a listán szereplő neveket. Elmondja, hogy egy alkalommal a jogfolytonosságról szóló dolgozat rövid kivonatát latin nyelven az amerikai követség közvetítésével elküldte a Vatikánba Montini államtitkárhoz, továbbá az amftrikai követséghez két példányt, A tanácselnök felmutatta Bozsik bizalmas naplóját. Olti: ön ebben a reakciós. demokráciaellenes elveket szögez le. Shvoy püspök 1948 májuséban egy bérmálás alkalmával bevezetést (rt a naplóba. Megdicsérte önt. Bozsik: Igen, megdicsért. A tanácselnök kérdésére két más szervezkedő csoportról beszélt Bozsik. Ezeket Pap Ervin és Romvári vezették. Olti: Mi volt az Önök szervezkedésének célja? Bozsik: A hercegprímástól kapott megbízás alapján a kalocsai érsek legfelsőbb irányítása alatt álló összeesküvésnek én voltam az egyik vezetője. Célunkul tűztük ki. hogy külső hatalmak, főleg az USA beavatkozása, valamint belső fegyveres erők megszervezése által felkészülünk a jelenlegi demokratikus rendszer megdöntésére és a Habsburg királyság resturálására. Ezután Alapy ügyész intézett kérdést a vádlotthoz, aki elmondta, hogy 1948 augusztus végén Shvoy püspök titkárának teljes részletességgel beszámolt a Mindszentyvel való három találkozásról és a megbízatásról. Kérte a titkárt. hogy minderről referáljon a püspök úrnak. Végül Szabadi Gyula védő tett fel kérdéseket. Ezután Olti tanácselnök a tárgyalás folytatását szom*> hat reggel fél 9 órára tűzte ki. 361 fizetik az aratási munkát az állomi gazdaságok *A cséplésnél jól dolgozó munkacsoportok a fejadagon felfii kenyérgabona jutalmat kapnak Dolgozó népünk érdeke, hogy a* idei aratást és cséplést kellő idő ten, a legtervszerűbben elvégez, zük és ezáltal biztosítsuk a jövő évi kenyeret. Különösen az állami gazdaságaink kenyérgabonájának a learatá&a fontos feladat, mert a jövő évi készletek jelentős része a minőségi vetőmagok révén éppen az állami gazdaságokból kerülnek majd ki. A helyi tanácsoknak, DÉFOSZszervezeteknek éppen ezért feladatuk, hogy a tervszerű munkaerő, toborzással biztosítani tudják az állami gazdaságok aratási és cséplési munkálataihoz szükséges munkaerőt. Ismertetniük kell a toborzást végző szerveknek, hogy az a mezőgazdasági dolgozó, aki leszerződik ezekre a munkákra valamelyik állami gazdasághoz. fontos országénftő mun. kát végez, szocialista hazánk építését segíti elő, de emellett megfelelő keresethez Is jut. Az állami gazdaságok kenyérgabona aratásánál egy katasztrális hold álló gabona learatásácrt 122 forint 24 fillért fizetnek. A megállapított norma szerint a ka. szás keresete 39 forint 60 fillér, a marokszedőjé 33 forint 58 fillér, a kötözésért viszont 19 forint 75 fii. lér, a kötélterítésért 15 forint 1 fillér, a kévék összehordásáért és összerakásáért 14 forint 40 fillér jár. Egy hold dült gabona aratásé, ért állami gazdaságaink 145 fo. rint 44 fillért fizetnek. A kaszás keresete 48 forint, a marokszedőjé volt szó. hogy az 1919.es Osten- i 40 forint 80 fillér. A fennmaradó burg.különitmény, terrorkülönít ménv megismételte volna tetteit akkori összeget a kötözésért, kötélterítés_ ért. valamint a kévék összehordá. sáért és összerakásáért kapják. A kúszált gabona holdanként! kaszálási dija 58 forint*66 fillér. A marokszedő keresete 49 forint 86 fillér. A kötözésért 29 forint 33 fillér, a kötélterit ésért 22 forint 29 fillér, a kévék összehordásáért és összerakásáért pedig 14 forint 40 fillér jár. Tehát egy hold kuszált gabona learatásáért állami gazdaságaink a helyi norma szerint 174 forint 54 fillért fizetnek. Az állami gazdaságok cséplési munkálatainak gyors befejezésa érdekében ugyanakkor a földmű, veiésügyi miniszter elrendelte, hogy az állami gazdaságok cséplési munkálatainál dolgozó mun. knesoportnk tagjai, akik meg. felelő gabonamennyiséget csépeltek el a cséplés kezdetétől számított 14 napon belől, fejadagjárandóságuknn kívül sze. mélyenként 50 kiló kenyérgnbona jutalomban részesülnek. Ha a dolgozók legalább 90 szá. zalékban búzát csépeltek, a jutalmat búzában kapják meg. ha pedig az elcsépelt kenyérgabona több mint 10 Százaléka rozs. akkor 30 kiló búzát és 20 kiló rozsot vásárolhatnak. Az 50 kiló kenyérgabonára a jutalomban részesült dolgozók külön vámőrlési engedélyt is kapnak. A jutalom elnyeréséhez 800 milliméter dóbszélességű cséplőgépen 14 munkanap atatt legalább 1300 mázsa gabonát kell elcsépelni, míg 1700 milliméter dobszélességű gépen 14 nap alatt a legkisebb el. csépiendő mennyiség 2900 mázsa gabona.