Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-21 / 142. szám

2 CSÜTÖRTÖK, Í«H. JUNIUS Sfc". A Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak versenyfelhívása az Ujszegedi Kenderszövő dolgozóihoz A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói a következő levelet küldték versenytársaiknak, az Ujszegedi Kender és Lenszövő Vállalat dolgozóinak: A D1MÁVAG dolgozói az Alkotmány Ünnepének tiszteletére versenyfelhívással fordulluk a velük párosversenyben dolgozó Lánggépgyár munkásaihoz. A kezdeményezés országos mozgalommá széleseded és a szocializmust építő miinkaverscny újabb lendületet kapott. A Szegedi Krnderfonógyár dolgozói ugyancsak magukévá telték a mozgalom célkitűzéseit és felülvizsgálva az Ujszegedi Kender és Lenszövő VáKalní dolgozóival kő lőtt versenyszerződésüket, az Alkotmány ünnepének tiszteletére az alábbi versenyfelhívással fordulnak versenytársaihoz: 1. A szocialista Ipar fejlődésének egyik leghathatósabb előmozdítója az anyagtaknréknsságl mozgalom. Ennek sikere érdekében vállaljuk, hogy augusztus 20-lg az 1000 forint készáru termelési értékre eső közvetlen anyagkültaég I. negyedévi ősszegét Ö.5 százalékkal; a kőzvrlrlt anyagköltséget pedig 0.2 százalékkal csökkentjük, a Klp. M. XIX. főosztályával rg.vctérléssrt megállapított közvetett anyagokra bevezettük a költséghelyenkénti anyagnormákat és azok betartásának ellenőrzését; a közvetett anyagokra bevezetjük az anyagköltségnormát és annak betartása ellenőrzését. 2. Tekintettel a szakmai fokozott export-kötelezettségekre — melyeknek teljes! lése népgazdaságunk jelentős érdeke — vállaljuk, hogy augusztus 20-lg terven feiül 20 tonna exportcikkel gyártunk le 252.000 forint ériékben, minőségi kifogás és határidős késedelem nélkül. 5. A munka termelékenységének fokozása érdekében vállaljuk, hogy a darabbérben dolgozók számának arányát a jelenlegi 40 százalékról 55 százalékra emeljük. 4. A tervfegyelem biztosítása érdekében vállaljuk, hogy mind az export, mind pedig a belföldi szállításainkat határidő késedelem nélkül és kötbérmentesen teljesítjük. 3. A II. pártkongresszus határozatának megfelelően súlyponti kérdésnek tekintve a szakkádrrek nevelését, vállaljuk, hogv augusztus 20-lg 25 dolgozó részére — akik közül 20 nö — üzemfenntartó átkép. zős tanfolyamot szervezünk; 25 dolgozó részére megszervezzük a mdvrzctő-képzö tanfolyamot ugyancsak 20 női hallgatóval. A Kovaljov-mozgalom kiszélesítésével a munkamódszerátvevők jelenlegi 220 főnyi létszámát 300-ra növeljük. Bizonyosuk vagyunk abban, hogy ez a versenyfelhívásunk hasonlóan a korábbiakhoz — inégjobban fellendíti az Ujszegedi Kender és Lenszövő Vállaltit dolgozóit, valamint a mi vállalatunk, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói közölt folyó versenyt, meggyorsítja ötéves tervünk teljesítését és ezzel s7nciallsla hazánk építését Pártunk útmutatása és a dicsőséges Szovjet, unió példája nyomán. Előre szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével az ötéves terv sikeréért! A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói nevébrn: Csikós Istvánné párttitkár Földi Mihály h. váll.-vez. Koszorús István ÜB.-titkár Jnszl István DlSz-titkár Léber Istvánné sztahánovista Vafa Róku.sné sztahánovista . Boros Pál sztahánovista GYŐZELMI JELENTÉS A TITO-HATÁR MELLŐL A Szegedi Járási Pártbizottság épülete főhadiszálláshoz hasonlít. Állandóan cseng a telefon. Jelenté, sek érkeznek. Az egyik tszcs je. lenti: befejeztük as őszi árpa ara. tását; a másik jelenti: hozzákezdtünk a tarlóhántáshoz. Egyéni dol. gozók hangja is örömteljesen csen. dül a kagylóban: becsülettel teszünk eleget kötelességünknek! A szobában a Sztálin-arcképig ér egy kétmétemél is magasabb rozs. köteg. A szovjet agrotechnika alkalmazásának eredménye ez és az elképzelhetetlenül bő termés, amely az egész szegedi járás területén ígérkezik. A Szegedi Járási Pártbizottság úgy látta helyesnek, hogy a községek párititkárait, —m.listáit, tszcs.titkárait tájértekezletre hívja össze a különböző községekben, hogy egymás jó tapasztalatait átadhassák és átvehessék, hogy ez újabb lendületet adjon a munkának. Csórván befejezték 50 hold tarló hántását Szorgos munka idején a vezetők, nek otthon a helyük, mert irányítaniok kell, de a parancsnoki kar megbeszélése egy.egy támadás előtt rendkivül hasznos. Ezért választotta a szegedi járás azt a harci módszert, hogy éjjel tartja az értekezleteket és másnap már minden községben új tapasztalatokkal gazdagodva irányíthatják a munkákat. Ez nagyobb áldozatot kíván a vezetőktől, de a siker nem marad el. Csórván — néhány kilométerre a Tito-határlól — öt-hat községi párttitkár tanácskozott a járási pártbizottság kiküldöttének vezetésével. Az aratás, a cséplés jó megszervezéséről folyt a vita. — Jelentse az elvtársnő a Pád. vak: megtettük, amit tőlünk várt n dolgozó nép. A csorvai „Kis Imre", tsz 50 holdon befejezte a tarlólián. lást— ezekkel az egyszerű szavak, kai kezdte meg hozzászólását Dóczi elvtárs Csorváról, ahol a tszben már 50 hold őszi árpát learattak, befejezték a tarlóhántást és ma megkezdik a cséplést. Nagyobb munkafegyelmet Nemcsak a győzelemről számolt he D(>czi elvtárs, hanem arról is, hogy a szomszédos „Szabad Nép"tszcsben Hunyadi János elnök elv. társ nem sokat vergődött a munka helyes megszervezésével, helyette inkább kiskirályoskodott. Ennek az eredménye az lett. hogy a tszcsben nem volt elegendő munkaerő az aratáshoz. — Keményen megbíráltuk őket — mondotta —, javasoltuk, hogy tart. síink közös csoport értekezletet, mert hiába dolgozunk mi jól, ha amott el pereg a szem. A közös értekez'.c. len el is határoztuk: a „Kis Imre", tsz és a „Szabad Nép".tszcs egymást segítve, közösen arat . Egy szem gabonának sem szobád kárba, mennie. Ezenkívül — itt az értekezleten — felajánlok az algyői tszcsnek 15 kaszást segítségül — fejezte be hozzászólását Dóczi elv. társ, A termelőszövetkezeti csoportok bő aratásának alapja a csoportokon belüli munkafegyelem megszilárdítása — állapította meg a csorvai lapasztalaécsere-érlekezlet. Ami 2 mázsa kukoricával jeleni többet Gulyás Sándorné Pusztamérges, röl volt a következő felszólaló: — Mi nemcsak az aratásra gon. dőltünk, hanem arra is, hogy az aratást már a növényápolásnál biz. tosítani kell. Eleiben a munkaerő nálunk is kevés voll. Ezért a falu asszonyaihoz fordul'unk. Az MN. DSZ nönevelök meglátogatták a pusztamérgesi asszonyokat és két nap alatt 6* asszonytárs kapcsolódott, bt a növényápolás ét az aratás munkájába. Ma már a harmadszori kapálásnál fariunk. Kiszámítottuk, hogy es holdanként 2 mázsa kukoricával jelent többet. A begyűjtésnek pedig nemcsak politikai, hanem technikai előfeltételei is vannak. Ezért azokból az aszszonyokból, akik semmiképpen sem tudnak kimenni a faluból, zsákfoltozó brigádokat szerveztünk. Nálunk már nincs munkaerőhiány. Több éberséget Nemcsak a jó, de a rossz tapasztalatból is lehet tanulni. Lippai elv. társ, a pusztamérgesi párttitkár például meggondolatlanul azt javasolta: a tnzőrségbe vonjuk be a kulákokat is, meri azok csak röhögnek rajtunk, hogy mi dolgozunk, ők meg csak tátják a szájukat. Mintha diarázs csípte volna meg az étekezlet tagjait, úgy hördültek fel erre a szóra. ... még csak az kéne .,, hova gondolsz Lippai elviárs... talán petróleummal szok'uk oltani a tüzet?,., nem lehet a tovajt pandúrnak használni... a tüzőrségnek éppen a kulákra kell figyelnie, A pipacs nem voll pirosabb, mint Lippai elvtárs, de azért nem ví. gasztalta senki. Meg is mondták: — Ezért a szavadért ugyan meg. szégyelheted magad! A tűzörség fontos dolog — a pusztamérgesiekkel szemben jól tudják ezt a gyálarétiek és beszámoltak arról, hogy a tegnapi nap folyamán két, a határon átdobott titóista diverzánst fogtak el és adtak át a határőrségnek, Dorozsmáról Pintér elvtárs az( javasolta: — Minden munka csak akkor végezhető eredményesen, ha min. denki a legapróbb részletekig ismeri feladatát. Nem elég csak kiabálni arról, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, hanem a cséplőgép minden munkásának tudnia kell, hogy „én vagyok a vöd. rös, én vagyok a villás" — nehogy amikor tűz üt ki, mindenki a vő. dör után kapkodjon, aztán senki se fogja meg a villa nyelét. Ilyen ese'ben a pánik megszázszorozza a bajt. Határozatba hoztuk A dolgozók javasolták Csórván, hogy a kulákok figyelésével asz. szonybrigádokat bízzanak meg. — Tudják elvtársak, mi, asszo. nyok éreztük leginkább a kulák al. jasságát a múltban. Mi nem leszünk elnézőek velük szemben, nem esik meg rajluk a szivünk, mert tudjuk, hogy kifélék. Az asszonybvigádok valóban jól figyelik a határt, a kulák már megtanulta tisztelni a csorvai asszo. nyok kemény kezét. Az értekezleten jobbnál.jobb ötletek és javaslatok hangzanak el. A pusztamérgesi gépállomás arról számolt be, hogy a földművesszövetkezettel karöltve már most biztosítottak minden cséplőgép mellé ötven zsákot ós ezzel megkönnyítik a dolgozó parasztok gabonabeadását. A népnevelők pedig máris úgy agitálnak, hogy a cséplőgépeknél rendszeresített kölcsönzsákba engedjék a gabonát, melyet a gépál. lomás vontatója ingyen szállít a földmüvesszövelkezetbe. A gépállo. más minden cséplőgéphez Dicsőségtáblát készített. Erre írják fel azok neveit, akik a géptől azonnal . a magtárba viszik gabonájukat. Ezt a javaslatot általánosították a járás területén. Dorozsmán határozatba hozták, hogy „tisztelet-sort" létesítenek a moziban az aratás.cséplésben, begyűjtésben élenjáró dolgozó parasz. tok számára. Az úttörő fiatalok egyenesen a géphez viszik ki a tiszteletjegyet a legjobb munkásoknak, melyet a községi tanács ad a legjobbaknak, Ézf a módszert is átvették a szegedi járás községei. Ifi-műszak az Űjszegedi Kenderszövőben a DISz évfordulóján Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat fiataljai üzemükben a Dolgozó Ifjúsági Szövetség megalakulásának első évfordulóján, június 16-án ifiműszakot rendez, tek. Előzetesen mér népnevelők, kel. söt hangosihíradókoTi keresztül minden fiatallal tudatosították a műszak jelentőségét. Ezen a napon egyetlen igazolatlan hiányzó, vagy későn jövő sem volt. Műszák be. indítás előtt, illetve műszakváltásnál már jó félórával előbb ott voltak a fiatalok, hogy gépeiket teljesen előkészítve, hiba nélkül vegyék át és induljanak harcba az új ered. menyekért, az ifiműszak sikeréért, Általános jókedv és hatalmas lendület kisérte aznapi munkájukat. Az üzemvezetésre beállított fiatalok is példásan megálltak helyüket. Fekete Erzsébet és Dovály Erzsébet ifjúmunkások, mint vál. lalatvezetők és műszaki igazgatók vették át az üzem vezetését. A többi vezettfhelyeken is mindenütt fiatalok voltak, akik bebizonyították, hogy nemcsak a gépek, a munkapadok mellett hanem a munkavazeiésben is meg tudják állni helyüket. Az ifiműszak alatt a termelési eredmények meglepőek és kimagaslóak voltak. Varga Magda szövőifjúmunkás eddig 130 százalékot teljesített. Június 16-án az ifiműszak alatt elérte a 180 százalékot* Ugyancsak szép eredményt ért el Sliráki Klára copszoló ifjúmunkás, aki 140 százalékját 165 százalékra emelte fel. Azonban ezek mellett a többi ifjúmunkások is kimagasló termelési eredményekkel tettek ta^ núságot harcos békeakaratukróL A kiértékelésnél bebizonyosodott, hogy nemcsak egyes helye, ken, hanem az üzem minden részében jelentős eredmények születtek meg ezen a napon. A szövődében például az átlagos 99.6 százalékos eredményt az ifiműszak alatt 106.8 százalékra emelték. A copszolóban 7 százalék, a cérnázóban 1 százalék, orsózóban 2 és á stoppolóbain 3 százalék emelkedés mutatkozott. Vagyis a fiatalok ezen a napon a 106 százalékos üzemi átlagteljesítményt 111.2 százalékra fokozták. Az Ujszegedi Kender.Lenszövő Vállalat fiataljai most az ifimü. szak alatt elért eredmények fokozásáért indulnak harcba. A harmadik Világifjúsági Találkozóra való készülés új lendületet ad munkájuknak. Felajánlásuk szervezésé, vei. a munkafegyelem megszilár. dításával, termelési csaták győ. zelmével járulnak hozzá a harma_ dik VIT sikeréhez. Minden méter áruba beleszövik harcos békeakaratukat és a ter. melést valóban a béke egyik fegyverének használják. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Akiknek még könnyes a szeme A szőregi tapasztalatcsere értekezleten beszámollak az elvtársak arról, hogy három gyönyörű új aratógép vágta az embermagasság. nal nagyobb rozsot, búsz méterre a Tito.határtól. A határmeaitén katonák, jugoszláv szegényparasztok mintegy 50-en csoportosultak. Néz. ték a Magyarországon lakó délszlávok boldog aratását. Mondják: néhány katonának és parasz'nalc könny csorgott az arcáról. Beszélni nem beszéltek; nem kiáltottak át a határon, érzelmeiket nem fejezhették ki szavakban, de az ember. lélek mélyéről fakadó vágyaknak Tito fegyverei nem tudnak paran. csolni. A szőregi dolgozó parasztok mondják -.megértették ezt a haláron túlról jövő üzenetet, ezt a néma ki. állást, hisz nincs döbbenetesebb lát. vány a síró parasztnál. A határ — két világot jelent. A Nap mindkettőre órlelően ontja su. garát Az egyik helyein mégig csak csenevész a gabona és sírnak a kemény férfiak irtózatos elkeseredésükben, szörnyű, halálos reménylc. lenségükben. Sír a jugoszláv pa. raszt' az aratáskor, mert tudja, hogy nem lesz övé a búzaszem A határ innenső oldalán csupa derű, mosoly az arc. A dolgozó parasztok arca Sztálin szavát hirdetik: „Nálunk könnyebb, vidámabb az élet". A szőregi dolgozó parasztok is Tanultak azonban a határontúli példából. A tájérlekezlet megállapította: a szocialista községek, melyek jó példát mulattak megalaku. lásukkal a dolgozó parasztságnak, most az önteltség bűnébe kezdenek esni. A „nálunk minden megy magától" hangulatban az aratás kér. dósét a gépállomás kérdésének tekintik. Mindent a gépektől várnak és lebecsülik a kézikasza jelentőségét. Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli, hogy a koreai néphadsereg egységei a kinai önkéntesekkel szorosain együttműködve minden fronton sikeresen visszaverik az ellenség támadásait ós mind emberben, mind anyagban súlyos vesztesé, geket okodnak neki. A keleti frontszakaszon a néphadsereg egységei június 18-án és 19-én a liszinmanisták és az amerikaiangol intervencóisok ellen vívott harcokban 2780 katona és tiszt veszteséget okoztak az ellenségnek, ezenfelül több. mint 1250 pufi/kát. 68 nehéz- és könynyű gépfegyvert és több, mint húsz aknavetőt zsákmányoltak. Június 19-én az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek az ellenség öt repülőgépét lőtték le. Hatalmas sikerrel hangversenyeztek a román vendégművészek Szegeden A harmincas években nagy „kultúrbotrány" verte fel a Horthykorszak kulturális lespedésé', Bar. lók Béla, a legnagyobb magyar zenei géniuszok egyike, kiváló népdalkutató, könyvében kimulatta, hogy az erdélyi román és - magyar népzene kölcsönösen hatoltak „gymásra. A dunavölgyi szomszédos népek összefogását és békéjét hirdető Bartókot nagy felzúdulással támadta a Horthy.reakció, haeafiatlansággal, sőt hazaárulással vá. dolták, mert „foglalkozni merészelt" a szomszédos népek, a román és a nemzetiségi szegényparasztság da. laival. De támadta Bartókot az akkori román reakció ostoba naciona. lizmusa is, Pclranu válaszirataiban sovinizmussal vádolta, meri kimu. tattá a magyar népzenének az erdélyi román népzenére gyakorolt katdbát. Milyen sokai változott a nemzetiségi kérdések szemlélete azóta! A Szovjetunió felszabadította a két szomszédos népet s ma már a román és a magyar nép a mesterié, gesen szított gyűlölködés helyett testvéri békében él. Ezt a testvéri békés összefogást tükrözte és mélyí. tette el két kiváló román vendégművész magyarországi és szegedi szereplése: Matei Socor, a Román Népköztársaság művészetének érdemes mestere, a román rádió el. nöke, ismert karmester, a román munkásmozgalom évtizedes harcosa jött közénk, hogy megismertesse, közelebb hozza a román zeneművé, sze'el a magyar dolgozókhoz. Vele jött Gaby Grubea hegedűművésznö, a Román Népköztársaság érdemes művésze is. A zsúfolásig meglelt Szegedi Nemzeti Színházban Szeged dolgozói és a városi tanács nevében Korek? József né elvtársnő köszöntötte a vendégművészeket. Mátéi Socor elvtárs válaszában a .0. mán.magyar barátság további elmélyítéséről, a népi demokráciák testvéri összefogásáról beszéli. Sztálin, Rákosi és Dej elvtársakat éltette. * A hangversenyen Matei So. cor vezényle'ével a Rádiózenekar bemutatta Andricu román szerző III. szimfóniáját. A hallgatóság a klasszikus formai hagyományokra épülő, színes hangszerelésü, közérthető népies dallamvilágú román zeneművet nagy tetszéssel fogadia. Hacsaturján hegedűversenyét mindjobban megszereti Szeged scnehallgató közönsége. Hacsalurján örmény munkás gyermeke, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Moszkvába került, a szovjet hatalom adott lehetőséget és tá/mo. ga'ást zenei képességei fejlesztésére. Mjaszkovszkij és Gnyesszin a nagy forradalom után kialakuló szovjet zeneélet vezetői tanították a fiatal Hacsahirjánt, aki a mai szovjet zene egyik legjelentősebb egyénisége le't Hegedűversenye legjobb és legértékesebb alkotásai közé tar. tozik. Gaby Grubea, a kiváló román hegedűművésznö mesteri tudással, mély művészi átéléssel szólaltatta meg Hacsaturján közkedvelt mű. vét. Mendelssohn örökbecsű tündérzenéjével, a „Szentivánéji álom" szvittel zárta a Rádiózenekar hangversenyét. Mendelssohn zenéje méltó kísérete a klasszikus shakespearex vígjátéknak. A nyitány, a költői noc. ív. rno, a scherzo olyan zeneköltemény, amelyhez foghatót a tündérzenében más nem írt. A szentivánéj bűvös, varázsos zsongása, a szerelem fi. nom lírája, a színjátszó kézművesek vaskos humora elevenedik meg eb. ben a könnyed, közkedvelt szvitben. Mindhárom mű kifogástalan elő. adásban szólalt meg a román ven. dégmüvész irányításival. Matei So. cor kiváló tudású karmester, hald. rozo't, szuggesztív mozdulataival mindvégig kezében tartja a vezetett zenekart. Karmesteri lempemmen. túrna, lenyűgöző keretet, ad az általa tolmácsolt műveknek, de nem feledkezik meg a müvekben rejlő líraiság gazdag érvényesítéséről sem. Keze alatt ritka művészi élményt nyújt, va szólt a magyar rádió kitűnő zenekara: hajszálnyira együttmozgó vonósok, a telthangzású, szép tó. nusú fa- és rézfúvók sokáig emlékezetesek lesznek a szegedi zeneked. velők körében. Szegeden évek óla nem volt ilyen sikerű filharmonikus hangverseny. Kitűnő vendégművészek közreműködésével elsőrangú zenekar, elsőrangú szovjet, román és klasszikus müveket játszóit: olyan művészi esemény volt cz, amely Szeged kulturális életében valóságos zenei ünnepet jelenteti Király X