Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-20 / 141. szám

SZERDA; 1951. JUNIUS 29. " 3 A Folyamszabályozó Tápéi Hajómühely dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása az Alkotmány évfordulójának tiszteletére 'A Folyamszabályozó és Kavics., kotró Vállalat Tápéi Kirendel tsé. gének dolgozói a következő levelet küldték el versenytársaiknak, a Szegedi Vasöntöde, Késárugyár/és Autójavító Vállalat dolgozóinak: Ml a Folyamszabályozó Tiápéi Hajó műhelyének dolgozói örömmel vettük tudomásul a DIMAVAG dolgozóinak versenyfelhívását Alkotmányunk évfordulójának megünneplésére és csatlakozunk a fel. híváshoz. Felülvizsgáltuk a Sze. gedi Vasöntöde, Késárugyár és Autójavító Vállalattal kötött párosversenyszerzó'désünket és ter. viink túlteljesítése érdekében a párosversenyben vállaltakon felül a következőket vállaljuk: 1. A második negyedévi tervünket határidő előtt, június 25.re teljesítjük és ezáltal a második negyedév utolsó hónapjá. ban 35.000 forint értéket termeljünk terven felül. 2. Az egyik határidős uszályjavi. tást július 15 helyett július 12-re befejezzük 3. Kettő javjfás alatt, álló uszály javításánál az előirányzathoz képest hat százalékos anyagmegtakarítást érünk el és ez. által 9.000 forint értékű anyagot takarítunk meg. 4. A „212".uszá'y javítását — melynek előirányzott határideje augusztus 31 — Alkot mányunk ünnepére, augusztus 20-ra befejezzük. 5. Vállaljuk, hogy augusztus hó napban terven felül 30.000 fo. rint értéket termelünk. 6 Reglc anyag (szén, olaj. stb.) felhasználásunkat az első negyedévi átlag alá 2 százalékkal szorítjuk le. 7. Augusztus 20.1 g újabb 50.000 forint évi megtakarítást jelentő újítási javaslatokat dolgozunk kl. 8. Vállaljuk, hogy augusztus 20-ig minden dolgozó megköti hosz sziilejáratú versenyszerződését. 9. Vádaljuk, hogy a termelékeny. séget, amely az első negyedévhez kénest 1.2 százalékkal visszaeset). 2 százalékkal az első negyedévi átlag fölé emeljük. 10, A műszaki vezetés vállalja, hogy a részletterveket, valaminl az egyénekre és brigádokállananyaLenin műveinek második kötete ra felbontott terveket dóan időben elkészíti, gokról időben gondoskodik ezáltal a verseny előfeltételeit megteremtve segíti a fizikai dolgozókat vállalásaik teljesítésében. 11. A telep adminisztrációs dolgozói vállalják, hogy az egyéni és brigádverseny eredményei! 10 naponként kiértékelik, gondoskodnak az állandó verseny nyilvánosságáról és ezáltal segítik elő a verseny sikeréi. 12. Vállaljuk, hogy az egyéni és í brigád párosversenyt az üze- ! men belül kifejlesszük az augusztus 20-i válallások teljest lése és a termelés állandó fokozása érdekében. Felhívjuk versenytársainkat a Szegpdi Vasöntöde, a Késárúgyár és az Autójavító Vállalat dolgozóit, hogy vizsgálják felül eddigi vállalásaikat és tegyenek újabb felaján sokat alkotmányunk évfordulójának méltó megünneplésére. A telep dolgozói nevében: Kiss István Balogh Ferenc párttitkár OR titkár Brandsfatter József telepvezető dolgozó parasztság éberségén rajtavesztettek az ásotihalmi árúhalmozó és fegyverrejtegető kulákok Asotthalom déli szélén, nem mesz. sze az amerikai gyarmattá vált Tito-Jugoszláviája határától a kulák birtokok egész sora között terül el a népgyíilölő Bencsik Mihály földje. A ház útranyiló ablakai sötétek, mintha az egész gazdaság kihalt elhagyott lenne. Mozgás csak a kulák volt üzlethelyiségében mutatkozik, ahol a szövetkezeli bolt nyilt meg. A polcok idényárúval, a pultok pediig a nap folyamán begyűjtölt tojások garmadával van tele. A dolgozó parasztok tudják kötelességüket A dicsöségtáblán csupa 2—3 holdas paraszt neve szerepel, akik odaadó hűséggel követik a Párt út. mutatásait és mint mindenben, a tojásbegyüjtésben is élen járnakBörcsök Szilveszter, Nagygyörgy István tanácstagok, Vásárhelyi Fe-. renc, Savanya István, Gajdos István és a többiek mutatják a hazafiasságnak, a népszerelelnek követésre buzdító példáját, ök a határ, a szétterülő nagy homoktenger harcosai, akik tudatosan szállnak harcba a dolgozók megrögzött ellenségével, a kártékony kuiáksággal. Esteledik, de még mindig jönr.ck a környékbeliek. Bevásárolnak, beszélgeinek, kicserélik tapasztaia» taikat és — mint ez szokás: szóba hozzák Bencsik kulákot, aki különösen azután a csempész-eset után gazdagodot meg rohamosan, amikor rajtavesztett ugyan, de űgylátszik nem bánta meg, mert dicsekvcleg mondta, hogy „megérte." Uzsorás, embercsempész kulák — „Vegyes életű" embernek ismerik errefelé — mondják a környék dolgozó parasztjai: Kissék, Ráczék., Rutaiék és Szabóék, akiknek elbeszéléséből élesen bontakozik ki Bencsik kulák önző, csún>a élete. Elmondják, hogy bár. kulákivadék, mégis „meztelenül' vetette meg a lábát Ásotthalom déii hala rában, ahol hamarosan házat, földet szerzett. Voltak cséplőgépei, biztosítási ügynöksége, vegycskeres. kedése, fuvarozott csempészett és sziu'c nyakló nélkül mérte a szeszt s hogy vevőit jobban kiuzsorázhasia hitelezett is — „újig*. Addigra ugv felszaporodott a szegényember tartozása, hogv a ku'áké lett egész nyári keresetük. — Amikor embercsempészetre is kiterjesztette hosszú éveken á: folytatott harácsoló tevékenységiét semmit sem változtatott rajta, mert mikor visszakerült, ott folytatta, ahol azelőtt abbahagyta: szabotált. adóját nem fizette és hogy behajtani se lehessen rajta, értékeit ugv eltüntette,, mintha a föld nyelte volna el. Akkor még senki sem sejtettehogy valóban a földbe tünt el minden. Ez csak pár napja derült ki, amikor az egyik környékbeli dolgozó paraszt bejelentette a tanácsnál, hogy Bencsik néha órákig bujkál a ház mellett elterülő mákvetésben, ahová rendszeresen ásóval a kezében megy. A bejelentés után megindult a vizsgálat és megdöbbemtő eredménnyel járt, mert két álcázott gödröt is találtak a máktábla közepén. Azokban valóságos árúházat rejtett el a kulák: zsírosbödönt, borotva- és mosdószappanos dobozokat, nagymennyiségű fekete borsot zsirszódás tartályt, különféle permetezőgép alkatrészeket, nagyobb felhajtóként társul veite a környék i láda patkószeget különböző "gépiegnagyobb csavargóját, a Titóék- kulcsokat, gépszíjtekercseket és tói átszivárgott Csík Mátyást mondja Szabó Sándor. Ezidőben történt, hogy egy átcsempészett „pénzes asszonyt" baj érte... Bencsiket lecsukták, Csík pedig végleg kereket oldott. Erről mindenki tud valamilyen részletet, el is beszélnek napestig mi mindent tapasztaltak Bencsikék házatáján. Áruház a mákvetésben Büntetése azonban úgylátszik c4 takarékossági tnazgalani ered mén tjei a (Szegedi őesetggárbaa (Tudósítónktól.) A Szegedi Ecsetgyár dolgozói a minisztertanács takarékosságra vonatkozó határozatát magukévá tették és megindult körükben az egyéni takarékossági verseny. Versenyre kellek egymással, hogy ki tud többet megtakarítani keresetéből. Ennek a versenynek az eredménye máris megmutatkozik. Üzemünk egyik ifjúmunkása, Berkes Mária egy fényezett hálószobabútort vásárolt magának 18 havi részletfizetésre. Berkes Mária példája nyomán még többen belekapcsolódtak a takarékossági mozgalomba. mert a közvetlen tapasztalat mutatta a mozgalom hasznosságát. Az üzemi takarékossági mozgalomnak is megvannak az eredményei. Faiizemünk május hónapban egy napot a megtakarított faanyagból dolgozott. Az anyagtakarékosság a szőrműhely dolgozói közölt is lendületesen folyik, mert dolgozóink tudják, hogy az anyagla,karékossággal is ötéves tervünk sikerét biztosítjuk és békénk védelmét szolgaijuk. Doktor Lajos Az Első Szegedi Cipőgyár dolgozói is munkalelajánlással készülnek az Alkotmány ünnepére (Tudósítónktól.) A napokban értekezletet tartottak az Első Szegedi Cipőgyár agtiivái, amelyen elhatározták, hogy az Alkotmány ünnepének tiszteletére munkafelajánlásokat tesznek. Berta Józsefné elvtársnő, üzemi párttitkár vállalta, hogy tervteljesítését 5 százalékkal túlteljesüli, azonkívül 2 újítását is bevevezeti az Alkotmány ünnepére. Az aktívaértekezlet határozatát ismertették az egyes üzemrészek dolgozóival is s a munkaversenyfelajánlások mindenütt eredményesen folynak. Az üzem adminisztratív dolgozói mindannyian bekap-. psolódtak a munkafelajánlásba • -mé Az üzem dolgozói ötlelnapot is tarlottak a napokban. Az ötlefnapon sok új ötlet merült fel, amelyek közül többet fel is használ az üzem. Róbert György főkönyvelő elvtárs vállalta, hogy könyvelési tanfolyamot indít. A tanfolyamra máris 26-an jelentkeztek. A tanfolyamon az előadásokat hetenkint egyszer tartják meg. A hallgatók 15 —20 perces előadásban ismertetik saját munkakörük kérdéseit is. Igy egymás munkáját jobban megismerik, jobban tudják értékelni s ezzel közelebb kerülnek egymáshoz is. VágvWgyi János többezer forint készpénzt Az elrejtett holmik legnagyobb része teljesen használhatatlanná vált az átázott földben, aminek a kulák láthatóan csak örült, hiszen neki az is célja volt, hogy inkább pusztuljon el minden, minthogy a nép hasznát vegye. A fegyvorreitegető kuiakszomszed Még be sem fejezték a kiásott ériékek számbavételét, amikor ujabb bejelentés érkezett a bizottsághoz. Eszerint a Bencsikéktö! alig párszáz méterre lakó Balázs Géza kulák fegyvert rejteget. Ez a bejelentés is valónak bizonyult, mert a padlás egyik elfalazott végében gondosan csomagolt fegyvert és töltényeket találtak. A leleplezett kulák eleinte nem akart tudni a fegyver eredetéről, azt hajtogatta, hogy az nagyon régen, „véletlenül" kerülhetett oda. dc hogy ki falazta be, ki gondozta, olajozta — arra már nem adott feleletet Deák József elvtárs, a VB elnöke amikor értesült a két kulák esetéről nagyon találóan azt mondta, hogy miután 82 kulákja van a községnek, az sem lenne meglepő, ha ugyanannyi bűncselekmény derülne ki naponta Ásotthalmon. Kincs már hitele az ostoba rémhíreknek Az árú és fegyverrejtegelőkön kívül bőven akadnak, főleg rémhfretrjesztök a községben. Ezek legutóbb egyöntetűen azt tanácsolták a dolgozó parasztoknak, hogy sürgősen ássák gl a borukat, mert elveszik tőlük. Ilyen ostoba híreket terjesztett özv. Kiss Jánosné, voll kocsmáros és a hozzá hasonlóak akik minden erejükkel meg akarják akadályozni a dol^izó parasztok tszcs-be való tömeges belépését, a község szocialista átalakulását, a nép boldogulását. A valóság azonban csatanós cáfolatát adja szavaiknak, ezért van az, hogy egyre kevesebben hisznek nekik a községben és inkább a Párt, a népnevelők igaz beszédére figyelnek. (ormos) A z a lelkes fogadtatás, amelyre Lenin műveinek első kötete dolgozó népünk minden rétegében talált, azt bizonyítja, hogy Lenin egész hatalmas szellemi alkotásának megismerése — az elméleti színvo. nalnak a legutóbbi két-három évben végbement általános emelkedése folytán — valóban dolgozóink szükségletévé vált. Az első kötet csodá. latosan gazdag tartalmának mégis, merése után tízezrek várták feszült érdeklődéssel a soronlevő kötelet, amely a Szikra kiadásában, az első kötet megjelenése után négy hónap, pal most látott napvilágol, A második kötetlen szereplő munkák 1895—1897-ből, tehát abból az időszakból származnak, amely fontos mérföldkő az oroszországi forradalmi szocialista munkásmozgalom kialakulásának útján. A marxista eszmék diadalmasan törtek maguknak utat és a különböző tanulókörökben, továbbá a legális és illegá. lis sajtó útján folytatott propagan. dán keresztül erős gyökereket eresz, telek a legelörehaladottabb munkások és értelmiségiek gondolkodásába. Lenin elmondhatta: „Most n szociáldemokra.'ák elméleti nézetei fö. és alapvető vonásaiban eléggé tisztázottaknak tekinthetők." Ugyanakkor a viharos sztrájkokban a jelentkező munkásmozgalom egyre nagyobb méreteket öltött. ,A munkásmozgalom — állapította meg Lenin — már régen túlcsapolt Szentpétervár határain; egyre ezé. lesebb körben terjed, egyre mélyebbre ha'ol az ipari munkások tömegeibe as egész országban .,." 1VI indez lehetővé tette az áttérésit a viszonylag kisszámú öntudatos munkás közt folytatóit marxista propagandáról, a nagy mun. kástömegekben folyó politikai agilációra. Ezt a lehetőséget váltotia valóra Lenin, amikor a pélervári marxista körök egyesítése utján létrehozta a „Harci Szövetség a Munkásosztály felszabadítására" szervezetet, A Harci Szövetségben Lenin „egy olyan forradalmi párt csíráját" látta, amely a „munkásmozgalomra támaszkodik, vezeti a proletáriátus osztályharcát, a töke és az önkényuralmi kormány ellen folyó harcot, nem szö semmilyen összeesküvést és éppen abból meríti erejét, hogy egyesíti a szocialista és a demokratikus harcol... a pro. letáriá'us megbonthatatlan, egységes osztályharcában". A „Harci Szövetség" példát mutatott arra, hogyan kell egyesíteni a marxizmust, a tudományos 'szocializmust a munkásmozgalommal. Lenin elméleti tevékenységének irányát és tartalmát ebben az időszakban a mozgalomnak ez a fej- I lődésfoka határozta meg. Lenin oly szorosan egybeforrt a tömegekkel, olyannyira a mozgalom lelke volt, hogy irányító, vezeto tevékenységét 1895 december 20.ról 21-re virradó éjjel történt letartóztatása, a börtön és száműzetés sem befolyásolta, A második kötetben szereplő mun. káinak jelentős részét börtönben, vagy száműzetésben írta. Ennek ellenére ezek a munkák minden eset. ben csalhatatlan biztonsággal mutatnak rá a mozgalom soronlevő feladataira és mind a mai napig eleven erővel ható becses útmutatá. sokkal szolgálnak. Tartalmilag a második kötetbe felvett munkák tárgykörbe sorozhatok. Lenin pompás gazdasági ta. nulmányokban folytatja a narodnyik ideológia elleni harcát, majd a szocialista agitáció mintaképéül szolgáló felhívásokban és cikkekben közvetlenül n nagy munkáslömegek felé fordul, végül ,.Engels Fri. gyes", „A szociáldemokrata párt programtervezete és annak magyarázata.", „Az orosz szociáldemokraták feladatai" és .,Melyik örökség, röl mondunk le?" c. cikkeiben mecveti a marxista program, taktika és pártszervezés alapjait. Rendkívül tanulságosak Leninnek azok a fejtegetései, amelyek, ben az egyes narodnvikok ál'al kínált társadalommegváltó csod&sze. reket veszi elemzés alá és _ kimutatja, hogy mindez a fennálló viszonyok között nem egyéb kispolgári elgondolásnál, mint ahogy általa, ban a narodnyik törekvések kispolgári, történelmi értelemben véve reakciós törekvések. A fennálló viszonyoknak a tőkés fejlődésben rejlő ellentmondó, sokból kiinduló. <7 ..fejlődésnek... a nincstelen termelök szempontjából való elemzésével" vonla le Lenin a második kötetben kifejtett következtetéseit, amelyekre a_ „Harci Szövetség" töniogagitációját és a forradalmi proletárpárt program, bavágó, taktikai és szervezeti felad-'ait alapozta. T enin müveinek második kötetát tanulmányozva, nemcsak Lenin halhatatlan szellemi alkotásának további gazdagsága, eszmei mélysége tárul fel előttiink, nemcsak az igazi orosz történelem további három eszetndejét ismerőik meg alaposan, hanem általa saját munkásmozgalmunk kérdéseiben la biztosabban fogunk eligazodni. Még rendíthetetlenebb meggyőződésünk, ké válik az az igazság, hogy Lenin olyat alkotott, amit nem tud kikezdeni az idő vasfoga, hogv Lenin művei a világ minden dolgozó embere számára a tudás kimeríthe. tétlen forrását jelentik. \ Délmagyarország levelezői két héttel ezelőtt a 7. értekezletükön foglalkoztak azokkal a problémákkal, hibákkal és hiányoságok. kai. amelyek a levelezés terén mutatkoztak meg mind a levelezők, mind pedig a szerkesztőség részéről. Az értekezleten tartott beszámoló után hozzászólásaikban számos jó és értékes javaslatot mondottak el a levelezés munkájánalt megjavítása érdekében. Ezen az értekezleten a szerkesztőség magáévá tette a leve. lezőelvlársak javaslatait és ennek szellemében végzi munkáját. A levelező elvtársak is kijavították a munkájukban mutatkozó hibákat — amelyek sokszor a közönyösségben nyilvánultak meg — és azóta jelen, tős javulás állt be munkájukban. A

z értekezlet óta eltelt kétöeti levelezési munkánkat értékelve. megállapíthatjuk, hogy a leve. lező elvtársait lényegesen jobban dolgoznak, mint az értekezlet előtti időkben. Ehhez hozzájárul az. hogy a szerkesztőség igyekezett szoros kapcsolatot teremteni a levelezőkkel Két hét alaü több mint 70 mun. leás- és paraszt.levelező elvtárssal beszéltük meg értekezleten vagy személyes beszélgetés formájában a problémákat. Levélben vagy „A szerkesztőség üzeni" rovatban minden beérkezett írásra válaszolunk. A tudóstíó elvtársak munkájának megjavításához természetesen jelentősen hozzájárult az is, hogy az ér. telcezleten felvetett problémákat a jelenlevők szívügyüknek tekintették s ezáltal még jobban fel tudták mér. ni a munkás-paraszt levelezés fontosságát, A z értekezlet óta az üzemi ievelező elvtársait közül különösen jó munkál végze't a Ruhagyár levelezője, Pópily Lajos elvtárs, aki azóta számos levelel küldölt szer. kesztőségünkbe az üzem életéről. De nem feledkezett meg a levelezési mozgalom fejlesztéséről sem és az üzemből hat új levelező elvtársa* szervezett be, akiknek jórésze r.:ár küldött be írásokat. Király Lajos elvtárs a Ládagyárból szintén érté. kes sorokal küldött he az üzemben folyó munkákról, amelyeket lapunk, ban részben már fel is használjunk, "Falusi levelező elvtársaink kö. zül Maróti János elvtárs Zsomboréi. , Szűcs Antal elvtárs Bordányból, 'Kovács Ilona elvtársnő pedig Deszkről küldött be hozzánk több esetben tudósítást, amelyben értesített bennünket a növényápolási. a begyűjtési munkálatok állása, ról. De nem felejtették el azt sem közölni velünk, hogy a kuiákság hogyan szabotálja mindezeket a munkákat s a pártszervezet és a tanács vezetésével hogyan harcol a kuiákság ellen a község dolgozó pa. rasz'sága. Ezek az elvtársak behi. zonyitotlák, hogy méltók a proletár közvélemény parancsnokai tisztségére és beküldött soraikkal harcol, nak az előttünk álló feladatok meg. oldásáért a béke megszilárdítása ér. elekében. F xyes elvtársaknál azonban még AJ mindig mutatkoznak hibát Még mindig akadnak olyan elvlár. sak, akik nem tekintik fel-adatuknak a vállalt kötelezettségük teljesítését. Nem foglalkoznak kellőképpen & levelezéssel és nem érzik mennyire fontos fegyvere a békeharcnak a kommunista sajtóval való állandó kapcsolat. Ezek az elvtársak kövessék f.z élenjárók példáját, javítsák meg munkájukat, vegyék ki ezen a téren is aktívabban részüket a békéért fo. lyó harébói, nyújtsanak segítséget, ahhoz, hogy a Csongrádmegyei Pártbizottság lapja, a Délmagyar, ország mielőbb megközelíthesse pél, daképé*, a szovjet sajtót.