Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-20 / 141. szám

\ Szorgalmasan aratják az árpát, vetik a másodnövényeket • tápéi egyénileg dolgozó parasztok Sikerrel zárult az első szegedi újító iskola A Honvéd Színház bemutatkozó előadása Szegeden i 1 AZ MDP CSO NGRADM EGYEI PARTBIZOTTS IAGANA K LAPJA VII. ÉVF. 141. SZAM. AI!A 50 kuxEk • SZERDA, 1951. JUNIUS Jt> LEGYÜNK MÉLTÓ UTÓDOK 'A hárommillió rabszolga nevében ki mert szót emelni abban az idő. ben, amikor a feudalista önkény, a kizsákmányolás volt az úr az or­szágban? Felsőbüki Nagy Pál a mult század utolsó éveiben az or. szággyűlésen szóba próbálta hozni a parasztság sanyarú sorsét, pár mondatot beszélhetett csak, az urak, mint a megbolygatott méhkas zúg­ták feléje: — Ne bolondozzék Bolondnak, árulónak tartották azt, aki a parasztok ügyével foglalko­zott, azok, akik nap, mint nap el. árulták az országot idegen érde. kekért, kiváltságos helyzetük meg. tartásáért Miért írtóztak az egykori urak a magyar paraszt sanyarú sorsáról hallnai? Miért óvták a parasztot a cenzorral a „veszélyes sajtótermé. kektól"? Bár nem hangzott még ekkor el Ady Endre fenyegetése: „Ha jön a nép, hé nagyurak, mi lesz, Rabló váraitokból merre fut hitvány hadatok. Ha majd • nagy csörömpöléssel becsukjuk a kaput". — De emlékeztek még Dózsa né­pére, Budai Nagy Antal lázadó pa. rasztjaira, az erdélyi Hórára és Kloskára. Tudták, hogy ha nem lesz elég korbács, dereskaróra hú. zás, akkor kaszára kap a nép s felgyújtott kastélyok árán szerzi meg követelését. Hiába tettek meg az urak nin. dent; hiába hozták létre a híres Verbőczy-féle törvénykönyvüket, amelynek minden szava, minden betűje azt a célt szolgálta, hogy vér. rel, vassal kiirtsanak, még 'sírá­Jában elfojtsanak minden olyan tö­rekvést, amely arra irányul, hogy a magyar paraszt kiemelkedjék a rabszöle-aságból és emberhez méltó életet élhessen. Nyár elején, ara. Iáikor évről.évre magasabbra lob­bant az elkeseredés lángja a dol. gozó parasztban, aratósztrájkokkal vette fel a harcot elnyomóival szemben. Félve emlegették az urak az aratósztráikok híres vezérének, Szántó K Jánosnak a nevét. . Miért féltek Szántó Kovács Já_ noséktól? Azért, mert Dózsa késői utódait látták bennük. Egy.eey aratósztrájk elterjedése, sikeres le. folyása máról.holnapra tönkrete. hette volna a nemesi gazdaságokat. Ezért fogtak össze a másképpen egymásra acsarkodó urak a „közös veszély" ellen. És a legembertele­nebb megkínzásokkal, tüze® trónnal, élve el temetéssel törtek és torolták meg a lázadókat Régi történetek már az elnyo­mott parasztság lázadozásai uraik ellen. De azért nem árt ezeket a harcokat emlékezetünkben újra, meg újra felfrissíteni és állandóan gondolni rájuk. Miért? Hazánk szabaddá lett. Olyan Jö­vőt építünk, amiről lázongó őseink még álmodni sem mertek. Mennyi, vei boldogabb most az aratás! S ez a boldog aratás kötelez bennünket. Emlékezzünk csak a parasztmozgal. mak, az aratósztrájkok hőseire.,.! Inkább éhezlek, ők maguk és csa­ládjuk, minthogy rongyos éhbérért eladják magukat. Éhségtől sírtak otthon a gyermekek, de a sztráj. koló hős felesége nem adta el férje becsületét. — ők így küzdöttek, harcoltak egy boldogabb országért. Most merőben más a helyzet, ma. gának szántott, vetett, magának arat a nép. Most az a cél, ami egy. kor sztrájkra szólított fel, most ar­ra kötelez, hogy fogjuk keményebb. re a kasza nyelét, takarítsuk be ezemveszteség nélkül a gabonát ar. ról a földről, amelyet a hősök vére öntözőit. Mennél többet adni a haza asz talára — ez most a mi jelszavunk. És ezt úgy tudjuk most megvaló­sítani, ha végrehajtjuk a dolgozó nép kormánya határozatát, amely előírja, hogy a legnagyobb gondos­sággal, a legkisebb szemveszteséggel végezzük el az aratást. Miért van szükség a szemvesztáség csökken, tésére? Azért, mert minden egyes szem gabona, ami veszendőbe megy, bennünket gyengít, ellenségeinket erősíti. Nézzük csak meg, hogyan (történhet ez meg a gyakorlatban ? A vásárhelyi termelőszövetkezeti cso­portok, ha az aratást neta­lán gondatlanul végzik, a gabona túlérésében 7 százalékos sromelper. géssel, mintegy 2856 mázsa gabo­nával károsítják meg magukat és egész nemzetgazdaságunkat. A gabona pedig, mint ahogy tudjuk, a legértékesebb valuta. Az áruforgalom, a termelés különbőzé útjain nemcsak mint élelem, nanem mint gép, gyár, szövet és cipő szol. gálja népünk felemelkedését, boldo. gulását. Komoly ügy tehát az aratás és a cséplés gondos elvégzése, ötévé? tervünk második évének sikerét je­lenti. Azt jelenti, hogy már most az idén is hozzájárultunk ahhoz hogy a felemelt ötéves tervben 11 millió forinttal tudjuk jobban fej­leszteni mezőgazdaságunkat. Fel­emeljük traktorainknak, villamosí­tott községeinknek számát. Ha őse­ink felkeltek azért, hogy sorsukon enyhítsenek, hogyne állana ma csa. tasorba minden dolgozó paraszt az országban, a megyében, amikor né­pünk felemelkedéséről van szó. Az aratás már mindenütt m->g. kezdődött a megyében. A szeged „Alkotmány"-termelőcsoport mái befejezte a repce aratását. A cson­grádi járás dolgozó parasztság; lendületesen végzi az őszi árpa aratását. Dolgozó parasztságunk lelkesedik a bő termésért. Mi sem bizonyítja jobban ezt a lelke»-désl mint a deszki gépállomás verseny, kihívása, amelyben nyári terve 12!" százalékos teljesítését vállalta. A vásárhelyi „Ságvári"_termelőszö. vetkezet vállalta, hogy határidő előt: fejezi be a betakarítást. De elég.f csak lelkesedni? Nem! A lelkese, déssel egymagában nem sokra me­gyünk Ellenségeink: falun a ku. lákság, látva kitűnő terméseredmé. nyeinket, még fokozottabb ellenál. lásra kész. A kulák most azt be. széli; csak akkor tudjuk betakart tani jól a termést, ha az idő is jé lesz hozzá. Ez az állítás helytelen Mitőlünk függ csak egyedül a ter­més maradéktalan betakarítás? Nekünk kell megszervezni, hogy az első és II. típusú termelőcsoportok közösen, brigádokban arassanak. A községi tanácsoknak kell gondos, kodni a munkaerők helyes csopor­tosításáról, hogy időben történjék a gabona learatása. De ezen a téren máris hibák mutatkoznak. Még mindig arról panaszkodnak egyes tszcskben, hogy nincs elegendő mun kaerő, az állami gazdaságok sem biztosították a megyében teljes egé. szében az aratáshoz és a cséplés­hez szükséges munkaerőt. Sürgőser meg kell oldanunk ezeket a problé­mákat. Meg kell szervezni, hogy a tömegszervezeti csoportok segítsék támogassák egymást az aratásban az állami gazdaságok pedig a leg­rövidebb időn belül szerződtessék 1< az arató, és cséplőmunkásokat Nem lehet arra számítani, hogy mindent majd a gép végez el he­lyettünk. A gépek használata mel­lett még sok munkáskézre van szük­ség az idei aratásnál. Ugy kell végezni az idei aratást és cséplést, hogy ezzel a lehető leg­jobban segítsük államunkat. Az aratás után nem kezdhetünk csép léshez addig, ameddig nem gon doskodtunk a tarlók felhántásáról, s azok másodterményekkel való be­vetéséről. A másodvetésű magvak elvetése a betakarítási munkálatok egyik feladata. Azt jelenti, hogv míg egyik kezünkkel betakarítjuk a beérett termést, addig a másik ke­zünkkel új termést készftünk. Biz­tosítjuk a másodvetésű növények termesztésével állattenyésztésünk fejlesztését. Az idei betakarítási munkálatok elvégzése országos ügy. Dolgozó parasztságunk országépítő munkái végéz, amellyel mind szorosabbra zárkózik fel a munkásosztály mö­gé, mert nagy részt vállal az ország fejlődéséért végzett munkában. Or szágépítő munkájával méltó utódja lesz a parasztmozgalmak hőslelkű harcosainak. Helyzetkép a francia választásokról Párizs, (MTI). A francia válasz­ások végeredményét még nem kö­zölték. Több választókerületben a választási mesterkedések igen sok óvásra adtak alkalmat. A Francia Kommunista Párt az ddigi jelentések szerint 11 v lasz­tókerületben növelte szavazóinak számát. Kibukott Pétain tábornok védő­je. Isorni. Helyette Auget kommu­nista képviselő került be. Pierre Cot haladó képviselőt — íki Rhone megyében a Kommunis­ta Párt által benyújtott listán lé­nett fel, megválasztották. Aipes—Maritlmes megyében a gaulleista listának 39.574 szavazat­tál két megválasztott képviselője van, ugyanakkor a kommunista lis­tának, amelyre 70.155 szavaza­tot adtak le, nincs képviselője. Az eddig összeszámlált szavaza­tok alapján a mandátumok száma: Gaulleisták 111, Kommunista Párt 103, jobboldali szocialisták 98. Da­tádier-féie radikálisok 86, MRP 85, külőnböző pártok (Parasztpárt, "üggetlenek, Herriot-féle radikáli­sok) 94 mandátum. A mandátumok megoszlása távol­ról sem ad hű képet a választá­sokról. Az összeszámlált szavaza­tok alapján a Francia Kommunista Párt továbbra is Franciaország leg­erősebb pártja. 17,103 493 szavazatból a pártok szerinti megoszlás a következő: Francia Kommunista Párt lis­tája 4,406.301 szavazat, 25.8 százalék, Gaulleisták 3,564.833 szavazat, 20.8 százalék. Jobboldali szocialisták 2 millió 591.709 szavazat. 15.2 szá­zalék. MRP 2,084.013 szavazat, 12.2 százalék. Többi pártok 4.456.637 szavazat, 26 százalék. A Francia Kommunista Párt nyi­latkozata: A Francia Kommunista Párt hét­főn este nyilatkozatot* adott ki a választásokkal kapcsolatban. A nyilatkozat leszögezi, hogy a Kommunista Pártra többen adták le szavazatukat, mint bár. mely más pártra. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a június 17-i győzelem a pártnak a békéért, a haladásért és szabad­ságért folytatott harca helyességét bizonyltja. A francia nép meghiúsította az amerikai párt terveit és a Kommunista Párt több mint száz képviselőt küld a parla­mentbe, bár igen sok mandátumot elloptak, a párttól. A Kommunista Párt számos megyében, ahol listája elsőnek Jött be a többi párt előtt, egyet­lenegy mandátumot sem kap, ugyanakkor,'amikor a többi listák több mandátumot nyertek. Ez a tény leleplezi az úgyneve­zett nyugati demokrácia hazug jel* legét. A nyilatkozat megállapítja, hogy a francia nemzetgyűlés össze­tétele nem fejezi kl a francia nép akaratát, majd hangsúlyozza, hogy a BUIV kásosztály és a demokratikus erők, amelyeket megfosztottak jogos kép­viseletüktől, tudni fogják, hogy mi a feladatuk. A nyilatkozat éles szavakkal bé­lyegzi meg a jobboldali szocialista párt mesterkedéseit a reakció és az amerikai párt érdekében. annak érdekében, hogy De Gaulleékat ura­lomra juttassák, majd az egység megvalósítására hívja fel a francia dolgozókat. Rendelet a mező- és erdőgazdasági termelésben elért kimagasló teljesítmények jutalmazásáról A vereenymozgalom továbbfejlő. désének étőmozdítása érdekében a szocialista munkaversenyben elért kimagasló teljesítmények jutalma, zására a földművelésügyi miniszter most kiadott rendeletében kitünte­téseket és jutalmakat állapított meg. A most kiadott rendelet külön intézkedik az országos, a megyei, a brigád, az egyéni és a vállalati kitüntetésekről. Az országos kitüntetésekről szóló fejezet kimondja, hogy az ország legjobb termelőszövetkezete (cso. nortja), gépállomása, állami gaz. dasága, erdőgazdasága és erdőgaz­dasági géptelepe évenként „az or­szág első termelőszövetkezete", „az ország első gépállomása", „az or. -zág első állami gazdasága", „az orsizág első állami erdőgazdasága", „az ország első állami erdőgazda, sági géptelepe" kitüntetést nyer. heti el. A rendielet részletesen fel. sorolja azokat a fel tétel eke tt, ame. lyek a kitüntetés elnyeréséhez szükségesek. Az ország első termelőszövetke. zetét (csoportját), gépállomását, állami gazdaságát, erdőgazdaságát és erdőgazdasági géptelepét a föld­művelésügyi miniszter egyenként vándorzászlóval és 15 ezer forint pénzjutalommal tünteti kl. A rendeletben ismertetett felté­tetek alapján vándorzászlóval tün­tetik ki az ország második és har. madik legjobb termelőszövetkezetét (csoportját), gépállomását, állami razdaságát. erdőgazdaságát ég er. dőgazdasági géptelepét is. A ver­senyt minden év január havában, •íz előző évben elért eredmények alapján a DÉFOSZ bevonásával a földművelésügyi miniszter bírálja -"1. A kitüntetésekét évenként má­ius l.én osztják ki. A rendelet második fejezete a megyei kitüntetésekről Intéz, kedik. Eszerint minden megye legjobb termelőszövetkezete (csoportja), gépállomása, állami gazdasága és erdőgazdasága évenként ,.a megye első termelőszövetkezete", „a me­gye e'.ső gépállomása". ,,a megye első állami gazdagága", ,,a megye rtső állami erdőgazdasága" kitün­tetést nyerheti el. A kitüntetést az a termelőszövetkezet (csoport), gépállomás, állami gazdaság, erdő gazdaság kaphatja meg, amely5k az országos kitüntetések etnyeré. táré megállapított feltételek figye. '.cmbevételével megyén beiül legki­válóbb eredményt ér el. A megye első termelőszövetke. zetét (csoportját), gépállomását állami gazdaságát, erdőgazdaságát a megyei tanács egyenként vándorzászlóval g háromezer forint pénzjutalom­mal tünteti kl A megyei viszonylatban második és harmadik helyezést elért ter­melőszövetkezetek (csoportok), gép. állomások, állami gazdaságok, er. dőgazdaságok vándorzászlőt kap. nak. A rendelet 8. fejezete a mező- és erdőgazdasági brigádok országos kitüntetéséről intézkedik. E szerint a termelőszövetkeze. tekben (csoportokban), gépállomá­sokban, állami gazdaságokban, er­dőgazdaságokban, erdőgazdasági géptelepeken országosain kimagasló munkateljesítményével és termés, eredményével kitűnt egy .egy bri. gád minden évben „legjobb bri­gád" kitüntetést nyerheti el. A kitüntetett brigádokat a földművelésügyi miniszter vándorzászlóval jutalmazza, A második, harmadik helyezést el­ért brigádokat ugyancsak vándor, zászlóval tüntetik ki. A rendielet negyedik fejezete a mezőgazdasági dolgozók egyéni ki. tüntetéséről intézkedik. A termelőszövetkezetekben (eso. portokban), gépállomásokon, álla­mi gazdaságokban, erdőgazdasá­gokban és erdőgazdasági géptele. peken a legkiválóbb egyéni mun­kateljesítményükkel országos vi­szonylatban évenként kiemelkedett dolgozók legjobbika a következő ján éleniáró dolgozó nyerheti el. A kitüntető címet a szocialista munkaversenyben a verseny ered­ményeinek együttes elbírálása alap. ján élenjáró dolgozó nyerhet el. A kitüntetett dolgozók okieve. let és egv énként 3000 forint pénzjutalmat kapnak. Az egyéni versenyt a DÉFOSZ be. vonásával a fö'dműveléstigyi mi­niszter bírálja el, A rendelet ötödik fejezete a tógazdasági termelővállalatok ki­tüntetéséről intézkedik A gyapot termelésével és begyűj­tésével összefüggő munkaverseny megszervezéséről éa a jutalmazás­ról a földmüvelésügyi miniszter külön rendeletben intézkedik. Lengyel államkölcsön Varsó (PAP). A Lengyel Köz­társaság minisztertanácsa határo­zatot hozott, amelynek értelmében állami kölcsönt bocsátanak ki Len. gyelország erősítésére éa fejlesz­tésére. as ország fejlesztésére Cyrankiewicz miniszterelnök jú_ nius 18.án rádióbeszédben hívta fel Lengyelország társadalmát az ál­lami kölcsön jegyzésére A kölcsön jegyzés egéaz Lengyel, országban június 19-én kezdődött. Petrovszkij professzor búcsúztatása a sebészeti klinikán sz. Bensőséges ünnepség keretében búcsúztak el a III. ezamú sebészeti klinika és a Költői Anna baleseti kórház dolgozói Borisz Pelrovszkíj professzortól, aki néhány napmul. va hazatér a Szovjetunióba. Borisz Petrovszkij az üdvözlé. sekre adott válaszában hangsúlyoz­ta, hogy eredetileg egy évre terve, zett s közel kétévi magyarországi tartózkodása alatt nagy megelége­döasel és örömmel töltötte el az al munka, amelyet a magyar egész, ségügyi dolgozókkal együtt vég. zett. Beszéde végén köszönetet mon­dott a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar dolgozók nagy vezéré, nek, Rákosi Mátyás elvtársnak, va­lamint az egészségügyi szerveknek azért a támogatásért, amelyben a klinikát részesítették. Hat tartományra terfed ki a délo!aszors?ági mezőgazdasági munkások bérmozgalma Róma (MTI). A délolaszországi mezőgazdasági dolgozók bérmoz­galma Bari, Foggia, Tarantp, Po. tenza. Matera és Benevento tartó, mányokra terjed ki. A mezőgazda sági munkások új munkaszerződés aláírását és béreik felemelését kö. vetelik. valamint azt, hogy a föld­birtokosok tartsák tiszteletben a munkavállalók alkalmazásával kap. csoiatos törvényes rendelkezéseket. A népszavazás eredményei Nyugat-Berlinben Berlin, (ADN). 159579 nyugatber­iini lakos vett részt eddig a Nyu­gat-Németország remilitarizélása el­leni és a békeszerződés 1951-ben való megkötését követelő népszava­záson. A megkérdezettek közül 139.093­en szavaztak „igen"-nel és csu­pán 6498-an „nem".el. Az eddigi szavazáson tehán i megkérdezett nyugatberlini lakos­ság 87.1 százaléka tiltakozott a re' militarizálás ellen és követeit* a békeszerződés 19ől-bcn való m^g' kötését

Next

/
Thumbnails
Contents