Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-17 / 139. szám

KIiMELE.IT TANÁCSADÓ A párttagok felelőssége - állami .1 Kevés csuk mugunkéiiuk vallani uz országot, érezni kell érlc u felelősségei is." (Rákosi Mátyás.) 17 gy szovjet mérnökkel történt ^ u nagy Honvédő Háború idején, hogy betegen, törött kurral lázasan a laboratóriumába ment, mert üzemének terve uz ö segítsége nélkül késett volna. Munkatársai ezzel fogadták: — Miért jösz be az üzembe betegen? A válasz ez volt. — Én kommunista vagyok, felelősség terhel gyárunk tervéért. Munkatársai tiltakoztak erre a szóra és uzt mondották: „Senki sem vonhat felelősségre, hiszen beteg vagy." Élesen csattant » válási a kommunista mérnök szájából. — Ki heszél itt felelősségre vonásról? Én felelősségről beszélek. Kormmunista felelősségről. Kz a felelősségtudat jellemzi a szovjet embert, a bolsevikokat. Ez a felelősségtudat fejlesilette nagygyá, tette hatalmassá, lcgyözhetetlenné, verhetetlenné a szovjet szocialista államot s a világ proletariátusának érckövét, a Szovjet Hadsereget. A szovjet emberek törölték szótárukból ezt a szót: „Lehetetlen". |Lf i a szovjet hősi példán építjük A hazánkban a szocializmust. Példaképünk, eszményképünk a Sztálin nevelte Bolsevik Párt. A szocializmust felépíteni a Szovjetunió tapasztalatai nélkül lehetetlen. A szocializmus építését vezetni a Szovjetunió Bolsevik Pártjának tapasztalatai nélkül nem lehel. Mi a bolsevikok Pártjának legiöbh ereje? A Párt vasfegyelme. E vasfegyelem nélkül a bolsevikok nem tudták volna kivívni a világ első muukáshatalmát és nem Indiák volna azt megtartani, Ezért mondja Lenin: „Aki csuk valamelyest Is gyengíti n proletariátus pártjának vasfcgyetniéh (kU'önllscn a proletariátus diktatúrájának Idején), ténylegesen n burzsoáziának srglt a Iirclrtárlátus ellen." A Pártnak és a munkásosztály, nák u fegyelem tu éltető éltető eleme. Különösen fontos ez a proletáriái us diktatúrájának idején (teliét m»), mert a Pártnak must feladata a pártonkívüli szervezetlen munkások milliós tömegeibe be kell vinni a harci fegyelem és a tervszerűség szellemét, a szervezettség és a kitartás szellemét. De a Párt rzt u feladatát csuk akkor teljesít heti, liu a Párt niuga u fegyelmezettség és szervezettség megtestesülése ..." (Sztálin). A tervszerűség szelleme. A kapitalizmusban nincs tervszerűség. Ezt most mini új szocialista erényt a Pártnak kell a széles dolgozó tömegekben élelrckcltcnl. Mert a tervszerűség szelleme nélkül nincs ierv. Terv nélkíil nincs szocializmus. A belső ellenség, a kulákok, a lmkott magyar uralkodó osztály maradványai, az amerikai imperializmus ügynökei, a szocializmus ellen törnek. Szocializmus elleni harcukban, a nép jóléte ellent harcukban a legveszedelmesebb fegyverük a Párt és az állami fegyelem meglazítása. Ezzel tudnak ma a szocializmus építésének időszakában a legtöbbel ártani a népnek. Mi tehát a feladatunk? Az, hogy a fegyelmezetlenséget Párt, vagy állami vonalon (a tervfegyeleni megszegését) ne tekintsük jámbor véletlennek1 kis Hévelyedésnek. hanem forradalmi éberséggel, bolsevik •zenvedélyességge) keressük a fegyelmezetlenség végső okát, az ellenséget. A fegyelemsértések nem „maguktól" jönnek, hanem az ellenség állal. A pártfegyclem, az állami fegyelem alapja, a párttagok példája neveli elsősorban n tömegeket. Ha tehát a népgazdasági terveink végrehajtásához szükséges népi fegyelmei, tervfegyelmet meg zkurjuk valósítani, akkor elsősorban Pártunk fegyelmei kell erősebbé. szilárdabbá 'enni. Harcolnunk kell azok ellen, akik nem hujlják végre ÍI felsőbb partszervek határozatait, akik nem tartják bc u határidőket, mert minden egyes határozata a Pártnak fontos láncszem hazánk szocialista átalakításában. Ha egy pártszervezet például nem hajtotta végre időben az aratási és begyűjtési muukák politikai előkészítését, akkor 'abban a •községben nrni biztosították nz aratás, a cséplés zavartalanságát, tehát a begyűjtési terv teljesítése is meükésik. pártunk határozatot hozott a *- tagjclöltfclvélel megjavitására. De egyes pártszervezetek Pártunk Központi Vezetőségének határozatát eleresztették fiilük mellettM a következménye ennek? Kövogven obben az évben mig tagjelöltét nem vettek föl. Kövegy község pártszervezete nem erősítette meg Tehát kapcsolatát a dolgozó parasztok tömegeivel. A Párt tömegkapcsolatának e mcglazulása pedig azt eredményezte, hogy e község lakossága lassabban halad a mezőgazdaság szocialista Átalakításának útján. (Kövegy község csak kiragadott példa, egész megyénket is említhettük volna, hiszen megyénkben általnhan nem a legjobban állunk tagjelöltf'-lvétel (erén.) A Párt szervezeti szubályzala kötelességévé teszi minden párttagnak, hogy: „élenjárjon a termelésben, példát matasson a munkafegyelemUn, a szakmai képzettség emelésében... szakadatlanul fejlessze politikai tudását és fejlessze elméleti irfqvonalét". Mégis nem egy elviárs aki büszkén vallja magái kommunisták pártjához tartozónak, a nehézségikre való hivatkozással nem tanul. ..Mert sok a munkája". „Mert nehés". Hát ki mikor mondta, hogy könnyii kommunistának leuni? Hát ki mondta azt. mikor mondta, hogy a kommunisták nem a munka legnehezebbjét választják maguknak. H'sz éppen ezért vagyunk kommunisták! M i következett abból, hogy néhány fegyelmezetten kommunista nőm tanult? Az, hogy elmaradt a fejlődés mögött, nem érlelte meg a szocializmus építése közben felmerült új problémákat s a következmény; nem vette észre néha hogy mikor, hol támad az ellenség. „Mert nem lehet eléggé éber az, aki mm eléggé képzett" (Rákosi). Vagyis közvetve, közvetlenül akarvaakaratlanul a kényelmes nem lanu•ással, mérhetetlen szolgálatot teszünk az ellenségnek. Elért következhetett he az. hogy az oi.enség néha a kommunisták orra előtt végezte romboló munkáját (például a Makói Eaárugyárban). A kommunista pártfegyeiemhez iartozik a kommunista példamutatás. A példamutatás a Párt és állami feladatok végrehajtásában, a mii ii ka fegyelem megszilárdításában, falun a tszcs-mozgalom fejlesztésében, a begyűjtésben, az adófizetésben. Az állami fegyelem nélkül tervezveznk tervet végrehajtani nem lehet. De az állami fegyelmet a kommunisták valósítják meg. Ebből következik, hogv a párttagokra nemcsak hogy érvényes, de fokozottabban érvényesek az állami fegyelem, a korír ány határozatok. népköztársaságunk törvényei és rendeielei. Annál is iinkább, mert e kormányhatározatok a Párt vezető utasításai nyomán készülnek. Kötelező erőt mmden Állampolgárra nézve azáhal i vernek, hogy azokat nz állami szervek adják (tanácsok). Kommunistának lenni tehát semmiképpen sem jelenti azt, hogy annak kevesebb kötelessége van, mint más állampolgárnak. Kommunistának len. ni annyit jelent, hogy az állampolgári köteiesséeinken kívül még n»cyobb, az egész népéri vállalt pártkötelességet is teljesítünk. <ie a pártkötclezettségeik teljesítése lehetetlen az állami kötelességek teljesítése nélkül. Ezért kétszeresen sú • lyos hiba tehát, ha párttagok szegik meg az állami fegyelmet, vagy a pá rt fogy elmet. A tervfegyelem megszegése sá** lyos károkat okoz az eges; népnek. A terv nálunk törvény, népköztársaságunk törvénye. Mégis előfordul, hogy elmarad u tervteljesitésben a Szegedi Ruhagyár, a Makói Faárugyár Előfordul, hogv a Szegedi Tervező Iroda egv hónappal később készt11 el Magasépítő Vállalatoknak szükséges ter'iíjzo'. Mi következik ebből? Késik nz építkezés, késik az új üzem. az áj gyár, vagy az új Iskola megindítása, végső fokon megkésik » szocializmus építése. Hódmezövasár helyen százegynéhány holddal kevesebb gyapotot vetettek «1, mini amit a terv előirányoz Ez kevesebb ruhát, kevesebb inget, vásznat jelent. Végső soron kevesebb gyapot jut textilgyárainkba, kevesebb gyaés pártfegyelem pol jut a falvak dolgozó parasztságának. Előfordult, hogy uz állami gazdaságok vezetői nem gongoudoskodtak elegendő mutikaerőrö' és elmaradtak a növényápolási tervvel. Meg kell végre érteni, hogy felemelt ötéves tervünk nem egböl alászállott manna, hanem kemény, áldozatos, fegyelmezett munka eredménye. Arra kell végre neveini Párt és állami funkcionáriusainka,, I.ogy egy-egy feladat végrehajtásánál ne azl keressék, hogy miért nem 'ehet végrehajtani, hanem azl, hogy mit hogyan lehet végrehajtani, Néhány gazdasági funkcionárius állandóan a határidők elhalasztását kunyerálja az illetékes szakminiszléruimtiV, ahelyett, hogv megszervezné a munkát — mondván, nagyok a nehézségek Tanuljuk meg végre, hogy u tervel a nehézségek leküzdésével teljesítjük és nem a határidők eltolásával. A tervfegyelem megszegői ctüon néhány átjárni és pártfunkciouáriusnál megengedhetetlen liberalizmus mutatkozik, Sokan azt mondják, ánunkáskáder követte el a hibát, ne bíráljuk, inert összetörheti a bírálat. egyék tudomásul ezek ai elvtársak, hogy a káderek ilyesfajta kfmétése merénylet a káderek ellen. Sok kádert meg lehet óvni a nagyobb tévedésektől az idejében való nyilvános bírálattal. A tervfegyeleni megvalósítása a tömegek, a munkások és parasztok százainak bírálata nélkül, csak üres fecsegés. És a fegyelem megszilárdításáért vivott harcunkban valóban szükség van kíméletre. Kímélnünk keil mindenekelőtt a népet, a tervel és ezért kell kíméletleneknek lennünk a tervfegyeleni megbontóival szemben, Nem szabad megtűrnünk a késéseket, a terv nem teljesítését, vagy annak felületes, banyai, teljesítését. A legkisebb fegyelmezetlenségre is keményen kel! lesújtanunk, hogy meggátoljuk a nagynobakat. Természetesen, különbséget ke',1 tennünk a soraink közé befurakodott ellenség tervszerű aknamunkája és n tudatlanságból származó Inba kii. zölt, de a hiba hiba, a kár ped'g kár. A felelősségrevonás pedig nem maradhat el egyik esetben sem, de természetesen niásirátiyú a felelösségre.voqás az ellenséggel szemben és másirányii a tévedésbe esett, vagy hibába esett munkásokkal szemben. De megalkuvó, opportunista népszerüséghajhászó álláspont nz, hogv a hibát elkövető munkásigazgatót, vagy munkást, amelyik megsérti a munkafegyelmei, lagymatagon kezelik. A munkásosztály nem sértődös vénkisasszony, a munkások nem udvarlást várnak a kommunistáktól, hanem szocialista nevelést. S ha szükséges, kemény bírálatot. 17 kemény biráiat nélkül íincs és nem is lehet fegyelem„Önkritika nélkül nem lehetséges a Párt. ni osztály, a tömegek helyes nevelése. A Párt, az osztály, a tömegek helyes nevelése nélkül — nincsen bolsevizmus." (Sztálin.1 A Párt és az állami fegyelem megszilárdítása terén tehát a legfontosabb feladatunk felszítani a doigozo tömegek bírálatát, úgyis mondhatjuk, dühét a szószátyár, elbUrokratizsi iódnit Irodaemberck ellen, akik szavakban hűséget esküsznek a Pártnak s a gyakorlatban lépten-nyomon 1 burkoltan, nyit tan megszegik a tervfegyelmet. Nem szubad elfelejtenünk,, hogy a nevelésnek nemcsak a meggyőzés az eszköze, hanem pártvonalon a pártfegyelmi büntetések is, Állami vonalon az állami fegyelmi büntetések. A mi megyénkben komoly hiba a megyei tanács illetékes szerve részérőt. hogy ezeket a fegyelmi büntetéseket a Ali. nisztertanács határozatával cl'entél ben n sajtón keresztül nem hozzi nyilvánosságra, hogy ezáltal mások hibáiéból is tanulhns attak a P Igozók. Szergej Petrov. MAKSZIM GORKII - B BÉKE HARCOSI itialálanak 15. évfordulója alkalmából) A Szovjetunió békeszereiele, a Szovjetunió népeinek egyhangú bókeakarala és az a vágy, hogy meg. szilárdítsák barátságukat minden néppel, kifejezésre jutott a szovjet irodalomban és publicisztikában, mindenekelőtt a szovjet irodalom megalapozójának, Makszim Gorkij, nak művészelében és működésében, A nagy író ékesen kifejezte a szovjet nép békés törekvéseit és a dolgozó tömegek gyűlöletét a háborús gyujtogatók, az imperializmus és a fasizmus iránt, Gorkij az erőszakol ós háborút azlllő kapitalista rendszer haragos-hangú leleplczőjc volt. Pamfletjeiben már a forradalom előtt megrázó erővel tárta fel az imperializmus ragadozó voltát, a kapitalista civilizáció korlátoltságát ós posványát. Meghatározása sze. rinl a kapitalizmus „a dolgozó emberiség rákfenéje." Különös gyűlöletei és megvetést keltett Gorkijban a ragadozó agresztzív amerikai kapitalizmus, Egy amerikai újság írásbeli kérdésére válaszolva, hogy mit gondol az ame. rikai civilizációról, azt felelte: „Azt hiszem, az önök civilizációja esiliagzatunk legképtelenebb tovzszülöltje, minthogy irtózatosan túlhuj. tolta és felfokozta az európai civilizáló minden sajnálatos kinövését." „A háború előnyös a kapitalistáknak — írta Gorkij. — Ók fagy. vérrel kereskednek és jól megsze. dik magukat a munkások vérén. A kapitalisták nem sajnálnának kiir. ni még 20—30 millió munkást és parasztot sem." Gorkij volt az első a világiroda, lomban, aki letépte a jólét álarcát az amerikai életről, A „Sárga ördög városa" című elbeszélésébon leírta New.York egyik munkásne. gyödét és megjegyezte: „Az EaslSklei nyomor borzalma a legször. nyűbb, amit csak ismerek." Amikor a háborús gyújtogatok visszataszító képét megrajzolta, Churchillre utalt, a béke. demokrácia és szocializmus osküdt ellenségére: „Itt van például Winslon Churchill; ö persze már nem is ember, hanem valami összehasonlíthatatlanul rosszabb. szerfölölt jellegzetes lény, akiben az osztály ismertetőjegye, a konzervativizmus világosan kifejezésre jut a Szov. jelunió dolgozó népe iránti vadállati gyűlölet- formájában." Churchill egész embergyűlölő tevékenysége beigazolja Gorkij könyörtelen jellemrajzát. Perzselő gyűlölet tölti el Gorkijnak azokat a cikkeit, melyekel a jobboldali szociáldemokratákról él az imperializmus burzsoá lakájairól írt, akik az imperialisták béke. szeretetéről fecsegnek és leplezni igyekszenek, hogy a reakció új háborúkat k-észít elő, Gorkij szüntelenül figyelmeztette a dolgozókat az új háború veszélyé. re. Figyelmeztette a kapitalista Európa és Amerika gyáraiban és üzemeiben dolgozó tömegeket: „eszközöket készítetek arra, hogy egy. mást megöljétek, amikor a kapitalistákat felfegyverzitek. magatok ellen dolgoztak, a háborúért végzet) munkálok öngyilkosság". A nagy író szilárdan hitt a bélre, szerető népek erejében. „Rajtalok áll, hogy ne engedjétek meg a hábo" rút — írta. — Ti és mindazok, akik még képesek megérteni egy egész Európára kiterjedő új háború esztelen bűnös voltát, még kezére Üthettek a kalandoroknak", Gorkij nagy békeharco'9 erőt látott a nőkben. Negyedévszázaddal ezelőtt írta: „Ti anyák milliónyian és százmilliónyian vagytok — miért nem kiáltjátok oda esztelen gyermekeiteknek: elég volt a mé„ szárlásból! Mi élelro, munkára, alkotásra szültünk benneteket, arra. hogy örömötök legyen az éleiben;" Gorkij nagy jelentőségei tulajdonított a békoharcban a külföldi haladó értelmiségnek. „Ha Európa és Amerika értelmisége — írta Gorkij 1931.ben, — ahelyett, hogy a besú. gókra hallgatna és az árulóknak hi. telt adna, komolyan és tiszleségesen gondolkozni kezdene a Szovjetunióban kibontakozó folyamai történelmi jelentőség-én, akkor megértené, miről van szó. Megértené, hogy ez a nép nemcsak önmagáért dolgozik, hanem az egész emberiségért, s Csodákat mulat fel, amelyeket az életigénylő szervezett akarat meg. gondolttan hozott létre". Gorkij hangját meghallották a külföldi értelmiség összes becsüle. tes képviselői. Cikkei sok emberi segítettek hozzá, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyukat tisztázzák és tevénkeny békeharcosok legyenek. A nagy proletár Író a világbéke mozgalom egyik ihletője és szervezője volt. Lelkesülten írta „Proletár humanizmus" című híres cikkében: „Az emberiség nem pusztulhat bels abba, hogy egy jelentéktelen kisebbség, melynek alkoló tehetsége kime. rült, elrodhad az éleitől való félelmében és beteges, gyógyíthatatlan kapzsiságában", Gorkij lelkesen propagálta a Szovjetunióban folyó szocialista építkezés sikereit. Rámutatott arra, hogy a Sxovjelunió népeinek barátsága az ország békés politikájának legragyogóbb bizonyítéka. A szovjet irodalom, folytatja Gor, kij hagyatékának továbbfejlesztő, séért, harcol a békéért, az imperia. Hsia háborús gyújtogatok ollen. Az egész szovjet nép a nagy Sztálin vezetésével lankadatlanul küzd a békéért, a béke híveinek világol álfogó mozgalmának élén, A békeharcosok serege napról-napra sokasodik, ereje növekszik és ma is újabb erőt merít. Makszim Gorkij, a nagy író, a kommunizmus lánglelkü harcosának műveiből. A Humaaüé éberségre hívja fel a kommanisfáka! a vasárnapi francia választásokon malmára A tudományos ülésszak második napja Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem orosz intézete Sztálin elvtársnak, a nyelvtudomány kérdéseivel kapcsolatos korszakalkotó jelentőségű munkája megif'enésének egyéves évfordulójára rendezett tudományos üléssmkát szombaton délután folytatták. Bevezető előadást TrencsényiWaldapfel Imre, az Eötvös Lómunkáinak tükrében" cimmol tartotta meg h01 zászólását. Keselya Fedor, az Egyetemi Orosz Intézet vezető tanára: „Sztálin tanítása a nyelv grammatikai szerkezetéről" című előadásában foglalkozott a sztálini tanítások alapján a nyelv nyelvtani felépítésével. Magyari Beok Vladimirné, az I Egyetemi Orosz Intézet vezető Párizs (MTI.) 24,602.000 francia vál«s; tó járul vasárnap sz i -na elé. A franciaországi választók 544 man-aa.u n -1 u.miinek s ezenkívül a tengerentúli francia területeken 84 mandátumra szavaznak. A választások, amelyeken 4182 jelölt versenyez a mardátumokért, reggel 8 órától este 6 óráig zajlanak le. A kormánytöbbség párjai, amelyek az elmúlt évek során erősön lejárat ták magukat a francia rén előtt, azt remélik, hogy megtudják majd őrizni állásaikat. dései a gaul leitták hajtják a vizet. A Humanité szombati száma berségre hívja fel a kommunistákat a provokációkkal szemben Nincs kizárva, hogy a reakció az utolsó percben valami egészen nagyarányú provokációhoz folyamodik. Az 1951. évi választásokon nem annak kell eldőlnie, hogy Franciaország kapitalista vagy szocialista állam |esz-e az elkövetkezendő hetek során, hanem annak: lr.sz-e egyáltalán a jövőben Franciaország, vagy hatalmas romhalmok borítják ránd Tudományegyetem rek- tanára: „Az OTOSZ nyel tanítás tora tartotta: „Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkeinek néhány Lodalomtudományi vonatkozása" címmel. Erdődi József egyetemi előadó: ,,A műfordítás problémái I. V. Sztálin nyelvtudományi metodikájának kérdései I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak tükrében" címmel tartott előadást. A kétnapos tudományos ülésszak P, D. Krajevszkjj prof esz,, szor mrószavávaj ért végetj A kormánypártok mesterke- 'majd a helvét — Írja a lap. Pályázat a csepeli kultúrpalota tervének elkészítésére Az építésügyi miniszter a | A tervpályázat kiírását az nepmüvelésj miniszter megbízá- | építésügyi minisztérium VII. aából a csepeli kultúrpalota magasépítési terveinek beszerzésére nyilvános tervpályázatot hirdet. A tervpályázaton bárki résztvehet. A pályáztat célja, hogy ezt a hatalmas alkotást a gazdaságosság és a szépészeti követelményeknek megfelelően — korszerűen, monumentálisan aldia meg. A kultúrpalota helye Csepelen, az Imre-tér, Koltai Anna-. Somogyi Béla, és Táncsics Mihály-utca által határolt terület. fi osztályán, (Zoltán-utca 2—4. V. cm. 23.) 11 és 13 óra között, 1951 június 25-tő| június 15-ig lehet átvenni. A tervpályázat beadásának határideje 1951 október 8. A pályázat díjai: első díj húszezer Ft, két második és két harmadik dijat adnak ki, egyenként 12 ezer. illetve 8 ezer forint értékben. Egy tervpályázat I megvételi ára négyezer forint. I 0.t terv kerül megvételre*