Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-14 / 136. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. JUNIUS 14. " 5 Szovjet tapasztalatok hasznáról, a békéscsabai mezőgazdasági Pártunk iránytmutató segítségéről — — tanúskodik (Békéscsaba. Kiküldölt munkatár­sunktól.) Nagy területen terül el a békéscsabai Városliget. Kedvenc helye ez az egészséges, fás liget a csabaiaknak, de vasárnap óla nem­csak a csabaiak, hanem megyéjük számtalan más községének, só: a környező megyéknek, így Cson. grád megyének dolgozói, különösen dolgozó parasztjai is igen nagy számban keresik fel ezt a helyet. A békésmegyei tanács ugyanis a földmüvelésügyi minisztérium irá­nyításával nagyszabású mezőgazda­sági kiállítást és tenyészállatvásári rendezett itt, amely rendkívül gaz­dag tapasztalatokat nyujl a láto­gatóknak, de megmutatja azt az óriási fejlődést is, melyet az álla­mi gazdaságok, termelőcsoportok és termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok egyaránt elértek az utóbbi esztendők során Pártunk segítségével, az ötéves tervünk állal nyújtott támogatással. Gazdag eredményekről adnak számot a különféle kiállítási csarnokok, amelyek megtekintését szinte nem is tudjuk hol kezdeni. A kiállított gyönyörű termeivények egész sora mutatja nagyszerűen fejlődő mezőgazdaságunkat, de ezek mellett a szemléltető táblák, képek, figurás jelenelek hívják fel a figyelmet a szovjet tapasztalato­kon fejlődő, korszerű mezőgazda­sági munkamódszereinkre. Fából kivágott kis bábukból álló jelenetek mutatják be igen szemléltetően dol­gozó parasztságunk életének fejlő­dését. Láthatjuk felszabadulás előtti nehéz helyzetét, a kulákok piszkos istállójában alvó béreseket és aztán látjuk a felszabadulást, a földosz­tást s Rákosi elvtárs nevezetes kecskeméti beszédét, amelynek nyo­mán sorra alakultak meg az új, még boldogabb életet biztosító ter. melőcsoportok. Másik helyen széles embergyűrű hasonlóan érdekes kis szemléltető színpadot vesz körül. A levegőben repülő kering fel. a miniatűr szántóföld felett, a iratról pedig az érdeklődök arról szerezhetnek tudomást, hogy a szov­jet gazdaságokban a növényi kár­tevők ellen repülőgépről végzik a permetezést. A Szovjetunió élen. járó mezőgazdaságának példamuta­tására több helyen is figyelmeztet az előadás. „A szovjet példa nyo. mán többször fejtrágyázzunk szi. lárd és oldott anyagban" — tanít a többi között az a felirat .amelyet a kiállításnak a műtrágya használa­tát bemutaló részénél olvashatunk. Másutt is azonban ehhez hasonló leggyakorlatibb útmutatásokat nyújtja a kiállítás a szovjet gya­korlat alapján. Ezt a gyakorlatot követik a ler­melöcsoporlok, amelyek gyönyörű termelvényeiket hozták el a kiállí­tásra. Mindet szinte lehetetlen lenne felsorolni. IJosszan elidőznek a látogatók a békési „Szabadság". tszcs öntözéses kertészetéből szár­mazó óriási uborkák, karalábék előtt és hosszan megcsodálják a békéscsabai „Május l"-lszcs önlö. zéses kertészetében termelt inda­nélküli tököket. Másutt azt láthat­ják. hogy mennyivel szebb az a ga­bona, amelyei a termelőcsoportban közös munkával termeltek, mint amelyet az egyénileg gazdálkodók érhetnek el a maguk kezdetlegesebb viszonyaik között. Megmutatkozik a kiállításon, hogy micsoda hatalmas különbség van a trágyázott és a trágya nélküli vetemények közölt. A trágyázatlan földről kis, csenevész káposztákat hozhatnak csupán a kiállításra, de a trágyázott földek gondos munkáját hatalmas levelű, többkilós kelkáposzták hirdetik. Áramlanak az emberek, férfiak, asszonyok a sok látnivaló, a szebb­nél-szebb vetemények, kalászosok, szemléltető anyagok közölt. A liget egyik feléből hangos kakaskukoré. kolás, csibecsipogás, tyúkkárálás hallalszik Itt állítottak ki a kizállallenyézztők i baromfi., galamb-, selyemhernyó­tenyésztők és méhészek. A legvál­tozatosabb fajták tekinthetők itt meg, köztük különösen feltűnést keltenek az állami gazdaságok gyönyörű fajtyúkjai, a jól tollasodó, szép húscsirkék, amelyek amellett kiváló tojók is. Halasi András, az újmezőhfgyesi boramfitelep brigád­vezetője magával ragadó lelkese, déssel magyarázza a körülölte ál­lóknak tenyésztési módszereiket s olyan szakszerű előadást tart a kel­tetésről. a különféle baromfifaj­tőkről, mint valami tudós az egye. temen. Tudósa is a szakmájának Halasi András, akinek a felszaba­dulás telte lehetővé, hogy kitűnő szakemberré váljék. kiállítás — A múltban nem volt rá mó­dom, hogy ilyen jól felszerelt, kor­szerű telepen dolgozzak, mint most. Én is a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának köszönhe­tem, hogy ezen a számomra olyan kedves munkaterületen dolgozha­tok, tanulhatok. A felszabadulás előtt csak azt tudtam elérni, hogy trágyát hordattak velem az ura­Ságoknál. Nemcsak aprójószágokat állítot­tak ki ezen a gazdag, nagy kiállí­táson, hanem a megye legszebb, legjobban gondozott lovalt, szarvasmarháit, disznóit, birkáit is végignézhetjük. Túlnyomórészt a termelőszövetkeztckből és termelő­csoportokból hozták ide ezeket az állatokat, de az egyénileg gazdál­kodók is elvitték bemutatásra leg­szebb jószágaikat. A mezőhegyest Törck vő-tcrmelőszövct kezet gyö­nyörű teheneinél Török Lajos me­séli el, hogyan érték el szép ered­ményeiket. — Az első és legfontosabb az állandó gondozás, — mondja nagy szakértelemmel tapasztalatait. Ko­rán reggel felkelek az állatokhoz, lesöpröm a jászlukat, tisztántar­tom őket és kiadom nekik a da­rát, zöld takarmányt, télen a szecskát. Pontosan kiadagoini a nekik szükséges adagot, mert fon­tos a takarékoskodás is a takar­mánnyal. Szépen beosztjuk a ta­karmányt külön adagokra, hadd hízzanak, fejlődjenek, de azért a kelleténél többet sem egyenek. Érdemes Török Lajos tanácsát megfogadni, amint a szép, nagytej­hozamú tehenek is mutatják. Kü­lönösen érdemes tanulni Bálint Já­nostól a sarkad-feketeéri Lenin­termelöszövetkezet Népköztársasági Érdemrendes tehenészétől, ö is ei­ment a kiállításra és nemcsak örömmel szemléli a többi termelö­csoporíokban is jól fejlődő tehene­ket, hanem szívesen elmondja munkamódszerét, amelyért kitüntetését és háromezer forint pénzjutalmát kapta. Kitünte­tésekor 3058 liter évi tcjátlagot ért el teheneivel, de azóta jó mun­kamódszerével már a 4500-as állag­nál tart. — Minden tehenünk most külön eszik, kiadagolva a neki járó ada­got — magyarázza el a bő tejho­zam, a helyes állattartás titkát. Így nem kapkodják el egymástól a takarmányt. Azt természetesen gon­dosan kitapasztalom, hogy melyik­nek mennyire van szüksége. Az í egyéni takarmányozás mellett arra is vigyázok, hogy a borjak ne szopjanak annyit, amennyit akar­nak. Régen erre nem voltunk te­kintettel, hagytuk, hadd szopjanak, ha akarnak, mégsem voltak jobb borjúk, sőt a mostaniak szebbek. Sokan követik már ezt a mun­kamódszert, amelyre a szovjet tehenészek irányították rá a figyelmet. — No, majd meglátják, hogy én ezzel a módszerre! még szebb ered­ményeket is érek el, — fogadkozik Kiss Károly, a sarkadi Dózsa-ter­melöcsoport tehenésze, aki verseny, ben áll Bálint Jánossal. Versenyük­be más is bekapcsolódhat: nem­csak dicsőséget szerez vele magá­nak, de ezenfelül sajátmaga és egész népgazdaságunk látja hasz­nát. Sok tanulnivaló akad a fényes szőrű, gyönyörű lovaknál, de a hi­hetetlenül nagy hízottsertéscknél, tcnyészkocáknál is, ahol a felemelt ötéves tervünkben kitenyésztésre felhasznált új fajtákat láthatjuk. Ht láthatjuk azokat a ha'almas hússerlésekei is, amelyeket kísér­letként növényi tejen nevellek, Az eredmény azt mutatja, hogy a kí­sérlet kitűnően beválik. A többi között a bikazugi tangazdaság kö­zel négymázsás kocájának szemlé­lésével, csodálatával alig tudnak belelni a látogatók. Napokig akadna látni-, tanulni­való ezen a kiállításon, hiszen nem kevésbbé érdekesek azok a korszerű gépek sem — élükön a már nálunk is mindnagyobb számban használatos szovjet kombájnnal —, amelyek megkönnyítik, gyorsabbá, jobbá le­szik dolgozó parasztságunk •mun­káját, A kiállítás minden része bi­zonyítéka annak, hogy érdemes kö­vetni azt az utat, amelyet a Szov­jetunió, Pártunk mutat a dolgozó parasztság széles rétegei számára. A földművelésügyi minisztérium — amint arról Várkonyi György elv­társ, a tájékoztatási osztály kikül­dötte, a kiállítás cgvik rendezője beszéli, — hasonló kiállítások meg­rendezésének elősegítésével igyek­szik hozzájárulni, hogy mezőgazda­ságunk elérje, sőt túlszárnyalja azokat a célkitűzéseket, amelyeket népünk további gazdagodása, még boldogabb jövője érdekében fel­emelt ötéves tervünk előirányzott. L. Z. A TUDÁS - HATALOM Marxizmus-leninizmus-szak a I udományegyetemen A közoktatásügyi miniszté­rium a sajtó és a rádió útján kö. zölte. hogy 1951 szeptember 15-én az Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészeti karán négyéves időtartamú marxizmus.leninizmus­szak indul. Mik a szak főtantár. gyai? Mire képesít a marxizmus leninizmus-szak elvégzése? A fő­tantárgyak: a marxizmus-leniniz­mus alapjai, politikai gazdaságtan dialektikus és történelmi matéria, lizmus. A hallgatók ezenkívül négy év alatt tanulmányozzák mindazt amit egyetemet végzett, a marx­izmus.leninizmus tanítására jó] felikészült. erre alkalmas egyetemi pedagógusnak tudnia kell: az egye­temes történelmet, hazánk törté, netét. ezen belül a magyar mun­kásmozgalom és Pártunk történe­tét természettudományi alapisme reteket, pedagógiát, a művészet és irodalom kérdéseit, orosz nyelvet, stb. A marxizmus-len-inizmus.szak hallgatói alaposan tanulmányozzák majd a szocializmus országának, a Szovjetuniónak, valamint a népi demokratikus országoknak kérdé­seit, folyamatosan foglalkoznak a hazai és nemzetközi politikai pro­blémákkal. gyakorlati munkál vé­geznek (már egyetemi tanulmá­nyaik ideje alatt is), hogy intéz, menyesen biztosítsuk az elmélet és gyakorlat egységét. Ebből a nem teljes fel sorolásiból is világos: a marxizmus.teminiz. mus-szalkos hallgató igen széles szakismereteket, ugyanakkor ko­moly általános műveltséget is Sze­rez. Gyönyörű, de már egyetemi tanulmányai során sem könnyű munka vár tehát arra, aki a marx­izmus.leninizmus-szak hallgatója lehet. Az egyetem elvégzése után Párlunk és kormányunik még szebb és még felelősségteljesebb feladat, tal kívánja őket megbízni. Ismere­tes, hogy minden egyetemi és főiskolai ha/tlgató köteles manxiz. mus-leninizmust tanulni és ebbői a tárgyból vizsgáznia is kell. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma már az 1950—51-es tanév­ben meghaladta „ 30.000.et. Az 1951—52 tanévben 40.000.nél is többen lesznek és 1954-ig az egye. temi és főiskolai hallgatók száma az eredetileg e'őirányzott 8000 helyett mintegy 30.000-rel emel­kedik. Az egyetemeket és főisko. Iákat az ötéves terv végén 12.500. an végzik el (1949-ben 2200-ap végezték). Ezeket a tízezreket a marxizmus­leninizmus tanszékének régi tan­személyzetével együtt azoknak keR majd oktatniok és neveiniö-k. ak-'.c a marxizmus-leninizmus-szakot el. végzik Segítségükkel akarja Pár tunk és kormányunk elérni, hogy fokozatosan minden egyetemen le. gyen marxizmus-'eninizmus-lan­szék. A marxizmus-leninizmus­szak hallgatói előtt tehát valóban r.agy és egyre nagyobb távlatokat nyitó feladatok állnak. A marxizmus.lendnizmus.szakra olyan hallgatókat cárnak, akik vállalják a leglelkiismeretesebb ta­nulással járó kemény munkát: akik magatartásukkal is méltók tudnak tenni Marx, Engels. Lenin. Sztálin tanításához, akik szívvel-lélekkel a Párt és a szocializmus szolgála, tába akarják állítani minden ké­pességüket. Olyanokai várnak, akik méltóknak érzik magukat arra, hogy Pártunk és kormányunk a jövőben rájuk bízza majd az egye­temi és főiskolai ifjúság marxizla­leninista oktatását és nevelését. Tehetséges fejlődőképes, lelkes, harcos. Pártunkhoz, kormányunk, hoz feltétlenül hű érettségizett, vagy hasonló előképzettséggel ren­delkező ifjak és lányok — ilyenek* re van szükség a marxizmus-lenin. izmus szakon. A marxizmus-leninizmus tanszéke nagy gonddal készül a marxizmus, leninizmus.szak megindítására és sok szeretettel várja a jelentkező­ket. Kassai Géza Az Albán Népköztársaság külügyminisztériumának tiltakozó jegyzékei jugoszláv, olasz és görög határsértések ügyében Tirana (ATA). Az Albán. Nép­köztársaság külügyminisztériuma tiltakozó jegyzéket intézett a ju­goszláv kormányhoz sorozatosan elkövetett provokációk ügyében. A Daloló, szorgoskezű szegedi fiatalok segítenek a kiszombori állami gazdaságban a növényápolási munkák sikeres elvégzésében Búza. és árpatáblák, gyapot, és kukoricaföldek, gyümölcsösök vált­ják egymást a Kiszombor felé ve. zetö országút mellett. Lombos, fe­hérfalú tanyák bukkannak itt-ott elő. A tanyálc ilyenkor üresek, az egész család a növényápolási mun. kát végzi Igyekezni kell, mert egy. kettőre itt az aratás. A kaszálókon a gzéna. egyforma, rendezett kazlak, ba gyűjtve vajra a behordást. Csu­pa zöld minden, csak néhol az ár. patáblák virítanak sárgán. Pár nap múlva kezdődik az árpa aratása. A nehéz szemek húzzák a föld felé a kalászokat. A Kiszombor felé vezető út jobb­oldalán terül cl a kiszombori álla­mi gazdaság 1,0 katasztrális hold gyapot földje. Jó pár kilométerrel távolabb a hagymaföld terül el. Az óriási gyapotföldön fiatal gyerme. kek hajolnak a föld fölé. egyelik, kapáljál', gyom'áliák a gyapotot. Elég nehéz a feladatuk, mert keve­sen vannak közöttük olyanok, akik már végeztek földmunkát, de fia­talos lendülettel, akarattal lúllették magukat a nehézségeken. Kedden reggel indult cl 209 fia­tal diák — köztük 12.len lányok — a Gépiperi Technikum tanulói, Kiszombor felé, hogy az állami gazdaság dolgozóinak segítsenek a növényápolási munkák végzésében. Az állami gazdaság dolgozói nem győzték a gyomlá-lást. A sok eső hát. ráltalta a növényápolási munkák végzését, de megnövelte a gaztany. nyira, hogy nem látszanak közüle ki a. gyapotlevelek. A fiatalság sie. tett segítségükre. Kedden reggel megkezdődött a ncgy munka. Első­sorban is megszervezték a munkál. Négy brigádot alakítottak s a bri. gádokon belül meg szervezték ít mun. kacsapatokat Kis egyelökapát ka­pott minden fiatal és megindult a verseny. A versenynek komoly fel. tételei vannak: aki több munkát végez, annak löbb lesz a keresete. Ellátásról az állami gazdaság gondoskodik. Mindannyian a legnagyobb megelégedéssel beszélnek a kosziról. Napon/a 60 deka kenye. rct kapnak, ezenkívül reggelire ká. vét, gyümölcsízt, vacsorára siiltsza. Ionnál. Délben meleg ételt. Szer. dán délben például karfiolleves, kel. káposztafözelék s mellé hús volt az ebéd Akinek nem elég az adag, az annyit kap, amennyit akar, * Gyurig Ernő m.ost végezte a Gép. ipari Technikum első évét. Édes­apja földműves, a zákány széki Pe. töfi-termelöcsoport tagja. — Már végeztem földmunkát ki. sebb koromban — mondotta s hogy az időt jól kihasználja, beszéd köz. ben megtisztította a földtől kapá­ját —, azért mégis kedden szokni, lan volt a kapálás, gyomlálás. Per. sze, csak az első nap volt ez így. Kedden még csak másfél sor gya. pótot egyeltem, kapáltam végig, de ma már a harmadik sornál tartok. Olyan jó arra gondolni, hogy a mi munkánk nyomán szebben (ejlfidik a gyapol és löbb lesz a termés, tehát mi is hozájárulunk a jobb termés eléré. séhez. Tiszta a kapa, lehet folytatni a munkál. Újból a föld fölé hajol s már dobálja is szét a gaznövénye, ket, melyek elszívják a táplálékot, a fontos növényektől. Mellette jobbra nemes verseny fo­lyik^ Tóth Ferenc volt másodéves versenyeznek egymással, Csnkj úgy porzik a föld, ahogy dolgoznak, de a gyors munka közben is vigyáz­nak, nehogy a gyapot leveleket rág. ják ki. Ahol végighaladnak, min. denült eltűnnek a. gyomnövények. A többi szegedi középiskolák ta. nulái szerdán reggel indultak a kis­zombori állami gazdaság földjére s já nagy darab hagymaföldet meg­tisztogattak a gaztól. Hangos volt 8Z énekszótól az országút, amerre az autó elvitte őket. Boldo­gan, versengve dolgoztak, munká­jukkal elősegítették a jobb termést. Tudják mindannyian, hogy mun­kájukkal saját maguknak is, de az ország dolgozó népének is használ­tak. jegyzék az Albán Népköztársaság területi épségének, légiterének ég felségvizeinek a jugoszláv fegyve­res erő részéről 1951 májusában történt 9 durva megsértését so­rolja fel. Az Albán Népköztársaság kor­mánya erélyesen tiltakozik — mondja a jegyzék — a jugoszláv gzervek banditizmusa ellen és ha. ladéktalán intézkedéseket követel a belgrádi fasiszta kormány á:tal ti', datosan követett bűnös eljárás megszüntetése érdekében. Az Albán Népköztársaság kül­ügyminisztériuma szóbeli jegyzék­ben hívta fel ugyanakkor a tiranai olasz követség figyelmét az Albán Népköztársaság légiterének olasz repülőgépek részéről 1951 május 20-tól 30-ig 6 esetben történt meg. sértésére. Az Albán Népköztársaság he. lyettes külügyminisztere tiltakozó levelet intézett továbbá az Egye­sült Nemzetek Szervezete titkár­ságához a görög mnnarchofasisz­táknak az Albán Népköztársaság ellen 1951 május 1-től 27-ig elkö. vetett 24 provokációja ügyében. Gyengíti elvtárs levele Berlin francia övezetének parancsnokához Berlin (TASZSZ). Sz. A. Gyen­gin elvtárs, a Berlini Szovjet El­lenőrző Bizottság képviselője, jú­nius 1-én levelet kapott Berlin francia övezetének parancsnokától A franca övezet parancsnoka vé_ delmébe vette azokat, akik bever lék a Berlin francia övezetében lévő edldingi pályaudvar hivatali helyiségének békegalambbal díszí. tett ablakait. Gyengin elvtárs válaszlevelében így ír: „Nem érthetek egyet önnek az_ és Kis*. Etelka elsőéves tanulók I zaj az állításával, hogy galambot ábrázoló plakátok „törvénytelen propagandaanyagok". A berlini lakosság — köztük a vasutasok — síkraszállása a béke védelmében megfelel a potsdami egyezmény­nek és a Németországgal vala­mint Berlinnel kapcsolatos más négyoldali egyezményeknek. Feltételezem, hogy ön megfelető intézkedéseket tesz annak biztosí­tására, hogy a város francia öve­zetében ne ismétlődhessék meg semmiféle támadás az egységes és békeszerető Németország megte. remtéséért aktivan harcoló vasuta. sok ellen." 1

Next

/
Thumbnails
Contents