Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-12 / 134. szám

T SZEGEDEN JÁRT AZ ANGOL NOK NEMZETKÖZI NŐNAPI BIZOTTSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGI KÜLDÖTTSÉGE AZ AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT UJITÓI ELŐSEGÍTIK A NYERSANYAGGAL VALÓ TAKARÉKOSSÁGOT KIOSZTOTTAK A DIJAKAT A KULTURVERSENY GYŐZTESEINEK AZ MDP CSONGRADMEGYEI IZOTTSAGANAK LAPJA VII. ÉV'F. 134. SZAM ARA 50 FILLÉR KKDI). 1951. JUNIUS 12. Tömegkultúránk fejlesztéséért jobb kapcsolatot a tanácsok és tömegszervek között A felemelt ötéves terv tön-énye BU eddiginél jóval nagyobb beruházást irányoz elö a kultura céljaira. A terv ezirányú módosítása lényegében a szocialista építés egyik fő kérdését foglalja ma. gában, mely az MDP II. kongreszEzusánaik kezdeményezése nyomán született. Sztálin elvtárs azt ta. nítja: a szocializmust csak a kul túra rohamos növekedése alapján lehet felépíteni. Eddigi fejlődésünk bizonyítja, hogy Pártunk sohase tévesztette szem elöl a szocialista építésnek ezt a törvényét. A szocializmus és a kultúra épp úgy édestestvérek, mint az imperializmus és a kuttúrálatlanság. Az ötéves tervtörvénynek egy részletét megemlítjük: az ötéves terv végére 3500 kuHúrotthonnak kelt működni. Ez azt jelenti, hogy megyénk területéin is minden köz régben és városban kultúrotthon működik majd, mint kul túréletünknek jelentős bázisa. A kultúrotthonok nagyobb részében mozi is lesz és a dolgozók naponta gyönyörködhetnek a legkitűnőbb szo. cialista filmalkotásokban. Már ez is mutatja a kulturális életünk előtt álló hatalmas fejlődési tehetőséget. Éppen ezért állami és tömegEzervezetí vezetőinknek tisztában kelt lenmiök a kulturális munká. ban reája háruló feladatokkal. Ha az előttünk álló feladatokról beszélünk, meg kell állapítanunk, hogy nem tekinti minden tömeg, szervezet feladatának a kulturális munkákat. Nem épült ki egy olyan értékes kapcsolat még a népművelési tanács apparátus és az egyes tömegszervek között, amely kapcsolat során kulturális életünk még rohamosabban fejlődne. E kapcsolat hiányosságáért nemcsak a tömegszervek, de a tanácsi szer. vek' is felelősek. Erről a kapcsolatról mondotta Révai elvtárs: „Többé-kevésbbé. a helyes munkát feltételezve, a tanácsok és a tömegszervek részéről fermitálló mindenféle ellentét kiagyalt, gye. Yekes valami. A tanácsoknak az egésiz kulturális munkában a tö megszcrvezetekre kelt támaszkodni." Nem lehet célja sem az egyik sem a másik tömegszervezetnek, hogy valami „különálló kultúr. bázist" próbáljon kiépíteni saját szervezeteiben. De nem lehet fel adata a tanácsszerveknek sem hogy a tömegszervek támogatása és igénybevétele nélkül próbáljanak kulturális eredményeket elérni. Erre képtelenek volnánk; erre csak a szoros együttműködés alapján megszervezett munka képes. Az elszigetelt cseppek sem egyesütnek patak formájába, ha. nem a tűző napsugárnak esnek áldozatul. Ha valamelyik szervezet elszigetelten, csak a maga vo_ nalán akarja építeni a kultúrfo-r. radatmait, rések maradnak, ahol az ellenség behatol és romboló munkát végez. Miről van szó? Arról, hogy a tan ácsszerv és a tömegszervek — elsősorban megyei viszonylatban szorosabb kapcsolatot kell, hogy kiépítsenek egymással. Erre meg van a lehetőség a népművelési állandó bizottságon keresztül. Az eddig megtartott népműve'ési állandó bizottsági értekezleteken kihangsúlyoztuk: az együttműködést nem holmi parancsolgatással akarjuk elérni, hanem úgy, hogy az állami szerv — a népművelési apparátus — segítséget nyújt, aminek következtében az egész megye kulturális nevelőmunkája megjavulhat. A tanács népműve. lési Szervei akkor tudják muriká jukat eredményesen végezni, ha támaszkodhatnak a tömegszervezetek munkájára. A tanács nép_ művelési állandó bizottsága vi. szont csak akkor tud segítséget nyújtani a kulturális munkához, ha a tömegszervezetekböl kiépített aktiva hálózat segít nekik ebben. Nem a népművelési appa. rátusom múlott már eddig sem, hogy a segítségnyújtás nem o kellő arányban történt meg a kulturális munkával foglalkozó szer. vek felé. Az állami gazdaságok figyelmét felhívtuk, hogy a hatáskörükbe tartozó szocialista szektorok kultúrmunkáját jobban segítsék és ellenőrizzék. Azzal válaszoltak, hogy „a munka megjavításához nem kapnak megfelelő támogatást". Feltehető a kérdés: a kapott támogatáson túl fordultak.e — csak egy esetben is — a tar.ácsapparátushoz segítségért? Nem! Még annyira sem tartották fontosnak a kapcsolat kiépítését, hogy többszöri ígéretük ellenére sem vettek részt az állam/dó bi. zottsági értekezleten. Hasonló hiányosság tapasztalható az üzemek vonalán és a SZOT.tal való kap. csolatunkról sem mondhatunk jót. Csak egy példát: az üzemi vonalon elindított alapismereti tanfolyamok még mindig egy helyiben topognak. Oka: maga a SZOT kul túrfelelőse sem foglalkozik ez. zel a munkával, holott nem lebecsülendő ennek a munkának a sikeres elvégzése, mert azoknak a dolgozóknak a számára, akik még nem sajátították et teljesen az írás és olvasás tudományát, meg kell teremtenünk a műveltség alapját, hogy azután szakmunkásokat nevelhessünk belőlük. „Ha a szakszervezet vagy tö. megszervezetek elismerik a Párt vezető szerepét, de nem ismerik el az állami szerv vezető szerepét akkor hibát követnek el — mondotta Révai elvtárs. — Ha ezt a tömegszervek tagadják — esetleg olyan formában tagadják, hogy elismerik a Párt vezető szerepét, de az ennél szűkebb értelemben átvitt és közvetett értelemben vett állami szervek vezető szerepeit nem ismerik el — hamis úton járnak." Ha a kapcsolat kiépítése terén valamely tömegszerv vagy kulturális munkával foglalkozó szocialista Szektor nem lát tisztán, ajánlatos, hogy mégegyszer tanulmányozza át Révai elvtársnak az Or szagos Népművelési Értekezleten elhangzott felszólalását. A kultúrforradalom megvívásáért a kapcsolat megjavitása érdekében érvényesüljön a bírálat szabadsága. Bírálják meg a tömegszervek, a szakszervezel, vagy a kultúrmunkával foglalkozó szocialista szektorok bátran a tanácsszervet, de ugyanakkor ne feledkezzenek meg a saját hibájuk felvetéséről sem. Ne „titokban" hangozzék el a ofrálat — mint több esetben történik a DISZ részéről —, hanem a bíráló merjen nyíltan kiállani á'. láspontja mellett. Nem lehet közömbös sem a tanácsszervnek, sem a más kultúrmunkával foglalkozó szervezeteknek az. hogy dolgozó népünk kulturális nevelését szervezett irányítás alatt visszük-e előre, vagy ki.lci a maga vonalán elszigetelten. Kétirányú tevékenykedés — kétféle eredményhez vezet: vagy lépést tartunk szocialista építésünk politikai és gaz. dasági vonalával vagy teret engedünk a feivilágosodatlanságnak ég a műveletlenségnek. Nekünk pedig a célunk csak egy lehet: szoros összefogással sikerre vinni kultúr. forradalmunkat, ezen keresztül segítségeit nyújtani a szocializmus győzelméhez. Szalontai József népművelési csoportvezető A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányához a Japánnal kötendő békeszerződés ügyében Megkezdődtek a Mongol Népköztársaság nagy népi buraijának választásai Ulan-Bator, (TASZSZ). Június 10én reggel hat órakor a Mongol Népköztársaság 295 választókerület tében megkezdődtek a nagy népi hurá! választásai. A titkos szavazással megejtett választásokon minden 18-ik életévét betöltött állampolgár résztvesz, nemre, nemzetiségre, vallásra, műveltségi színvonalra, letelepedett vagy nomád életmódra való tekintet nélkül. Moszkva (TASZSZ). Zorin elv. társ, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese vasárnap átnyújtotta Kirknek, az tJSA moszkvai nagy követének a Japánnal kötendő bé. keszerződéssel kapcsolatos szovjet jegyzéket amely válasz a Szovjetunió által március 7-én átadott észrevételekkel kapcsolatos * május 19.i amerikai emlékiratra. A jegyzék leszögezi, hogy a szovjet kormány tudomásul veszi az USA kormányának azt a kije_ lentését, amely szerint a két ál. láspont között nincsenek akkora ellentétek, hogy ezek akadályoznák a békeszerződés megkötését. Viszont megállapítja, hogy az amerikai emlékirat elferdíti, hely. telenül értelmezi a szovjet kormány említett észrevételeit. Ezért kijelenti a következőket: 1. Az USA, japán békeszerződés, tervezetének alapvető rendelkezéseiről : a) Mind a Szovjetunió, mind pedig a többi ország számára, amelyeknek érdekei fűződnek a távolikeleti tartós béke biztositá. sához. igen nagyjelentőségű az a kérdés, hogy Japán ne váljék újra agresszív állammá, hogy megakadályozzák a japán militarizmus újjáéledését. A jegyzék itt példákat hoz a japán imperializmus támadására a Szovjetunió. Kina. az Egyesült Államok, egész sor ázsiai állam és köztük India megtámadására. A jegyzék felteszi a kérdést, vájjon van.e biztosíték az USA japán békeszerződéstervezetében. Japánnak mint agreszsziv államnak újjáéledése ellen. A jegyzék nemmel felel erre a kérdésre. A jegyzék a továbbiakban meg. állapítja, hogy az USA emlék, iratában nyílt ellentmondásokba keveredett Ugyanis: az emlék, iratban egyfelől kijelentik, hogy Japán diemilitarizálásának kérdáben a nagyhatalmak között állí tólag ..ténylegesen nincs semmiféle megállapodás, a megszállási időszakra vonatkozó határoza. tokon kívül". Másfelől azonban az Egyesült Ál. lamok kormánya ugyanott hivat, kőzik a Japán kapitulációjáról szóló négyhatalmi potsdami nyi. latkozatra. amely Japán megszállásának alapvető céljaként feladatul tűzi ki, hogy ..meggyőző bizonyítékot kel! szerezni arra hogy megszűnt Japán hadviselő képessége" mint szemmel látható, ez nemcsak a megszállási időszakra, hanem az utána következő időre «is vonatkozik. Ugyanakkor az Egyesült Álla. mok megszálló hatóságainak segítségével gyakorlatilag már a Japán militarizmus helyreállításá. nak politikáját valósítja meg. Kitűnik ez abból, hogy az amerikai megszálló hatóságok nemcsak nem tesznek intézkedéseket a japán ka. tonai támaszpontok megszüntetésére, hanem ellenkezőleg, támaszpontok jelentős kiszélesítésére korszerűsítésére és agresszív célok érdekéban való felhasználására törekednek. Az USA kormánya semmibe, véve n nemzetközt egyezmények alapján magára vállalt kötelezettségeket, nem a japán militarizmus újjáéledésének megakadályozására törekszik hanem a japán militarizmus helyreállításának agresszív céljait követi. Az USA japán békeszerződéster. vezete ahelyett, hogy biztosítékokat tartalmaznia azoknak az or. szágoknak a biztonságára nézve amelyek már szenvedtek Japán agressziójától, a torvezet kiilön kiköti, hogy Japánnak lehetősége' kell nyújtani, tegyen „lépéseket biztonságának biztosítására." Az Egyesült Államok május 19-i emlékirata mint ahogy a szovjet jegyzék megállapítja: az Egyesült Államok katonai egyezmény megkötését tor. vezl az Egyesült Államok és Japán között. A szovjet jegyzék a továbbiakban megállapítja, mivel az USA és Japán között csetteg létrejövő katonai egyezmény kizárja a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételét, nem kétséges, hogy ez az egyezmény elsősorban éppen ezek ellen az államok ellen irányul. Ezután világossá válik — folytatja a jegyzék —, hogy mindennemű hivatkozás az ENSz alapokmányára, az „egyéni és kollektív önvédelem jogára", az adott esetben teljesen tarthatatlan és teljes egészében hamis. Iiymódon az Egyesült Államok május 19-i emlékirata nemcsak hogy nem nyújt biztosítékot a békeszerető népeknek oly sok nyomorúságot okozott Japán militarizmus újjáéledésével szemben, hanem ellenkezőleg, Japánt az agresszió útjára taszítja és igy teljesen ellenkezik mind a távolkeleti tartós béke biztosításával, mind pedig magának Japánnak nemzeti érdekeivel. b) Japán megszállásának befejezéséről és a külföldi csapatok kivovonásáról Japán területéről: A szovjet kormány május 7-i észrevételeiben javasolta: a szerződésben pontosan határozzák meg, hogy: . „a japán békeszerződés megkötése után legkésőbb egy éven belül minden megszálló csapatot ki kell vonni Japán területéről és ezután egyrtlen külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy katonai támaszpontokkal Japánban." Az USA kormánya ázzak hogy megtagadja a Japán területén lévő megszálló csapatok kivonása időpontjának megállapítását, a nemzetközi megállapodásban vállalt egyik fontos kötelezettségét szegi meg. Az USA kormánya azzal, hogy a megszállást a békeszerződés megkötése után is fenn akarja tartani, hosszú időre Jnpán tulajdonképei ura kiván maradni. c) Megengedhetetlen, hogy Japán résztvegyen a vele kötendő békeszerződés aláírásában érdekelt államok ellen irányuló koalícióban. A tapasztalat megmutatta — mondja a többi között a jegyzék —, hogy az Egyesült Államok kormánya kihasználja azt, hogy az ENSz több tagállama politikai és gazdasági tekintetben tőle függ. Ezt a függőséget arra használja fel, hogy az ENSz-t távolkclrli agresszív háború kirobbantásának eszközévé változtassa. Az USA kormánya emlékiratának és az amerikai békeszerzödéstervezet 6. cikkelyének az ENSz alapokmánya 2. cikkelyére történt hivatkozása arra szolgál, hogy ugyanezen célok érdekében használják fe' Japánt is. Ezenkívül nem nehéz megérteni, hogy a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy Japán ne vegyen részt koalícióban, fontos és időszerű jelentőséget nyer az USAnak Japánnal kötendő esetleges katonai egyezménye miatt. d) Japán békés gazdasági élete és Japánnak más országokkal folytatott kereskedelme korlátozásainak megszüntetéséről: A jegyzék rámutat, hogy az USA május 19-i emlékirata megkerüli azt a kérdést, hogy Japán békés gazdasági élete súlyos függőségbe került az USAtól. A jegyzék leszögezi, hogy a Japánra erőszakolt gazdasági korlátozá. sok megszüntetése nélkül nem lehet megteremteni a gazdasági fellendülést. e) A japán nép demokratikus jogainak biztosításáról. Japánban a megszálló hatóságok közreműködésével teljes mértékben. újjáélesztik a demokratikus lapok ellen Irányuló rendőrterrort, a szakszervezetek és egyéb demokratikus szervezetek ellen irányuló elnyomást, a politikai meggyőződés miatti üldözést. Ugyanakkor visszatérnek Japán háborúelőtti fasiszta rendjéhez, midőn érvényben volt a „veszélyes eszmékről" szóló szégyenteljes tör. vény. Mindez megerősíti annak szüksé. gességét, hogy el kell fogadni a szovjet kormány észrevételeiben Japán demokratizálásával kapcsolatosan előterjesztett javaslatokat. f) A területi kérdésekkel foglalkozó kairói nyilatkozat, potsdami nyilatkózat és a jaltai egyezmény teljesítéséről: Ami a területi kérdéseket illeti, a szovjet kormány mindössze egyet javasol: biztosítsák a fentebb említett — az Amerikai Egyesült Ál. lamok által is aláírt — nemzetközi egyezmények becsületes teljesíié. sét. g) A Szovjetunió ellen irányuló rágalmazó kirohanásokról: Az USA kormányának május 19-i emlékiratában Mandzsúriára vonatkozó kérdésére a jegyzék a kö, vetkezőket mondja: A Szovjetuniónak Mandzsúriában semmiféle érdekövezetei nincsenek és mint mindenki tudja. a Szovjetunió Mandzsúriát a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekinti. Az USA kormányának feltétlenüj tudnia kell, hogy a szovjet hadsereg a japán Kvanlung-hadserrg szétverése után felszabadította Mandzsúriát és visszajuttatta art a kínai nép törvényes hatalma alá. Ami a port.arthuri katonai tá, maszpontra és a kínai Csancsun vasútra vonatkozó jogokat illeti, a Szovjetunió a jaltai egyezmény é3 az 1945 augusztus 14-i szovjet-kínai egyezmény alapján — legké. sőbb 1952.ben felszámolja a port. arthuri haditengerészeti támasz., pontját és kivonja onnan csapatait. A jegyzék a továbbiakban az USA emlékiratának azzal a részé, vei foglalkozik, amelyben az emlék, irat arról beszél, hogy a Szovjet, unió késlelteti kb. kétszázezer japán katona visszatérését otthonába. A jegyzék leszögezi: 1950 április 22-én befejeződött a japán had'fnglynk hazaszállítása. Erről annakidején hivatalos közle. mény jelent meg. amely rámutatott, hogy a Szovjetunióban csunán háborús bűncselekmények miatt el. ítélt hadifoglyok maradtak, vagy pedig súlyos betegek. A továbbiakban a jegyzék az USA emlékiratának azon megjegyzésével foglalkozik, mely szerint a Szovjetunió csupán hat nanon át vett volna részt a Japán elleni há. borúban. Ezzel kapcsolatban a jegyzék a következőket jegyzi meg: A Szovjetunió pontosan a jaltai egyezményben megszabott időpontban lépett hadba Japán ellen és nem hat napon, hanem egy hónapon át vivnlt véres harcokat a japán csapatok ellen. A szovjet hadsereg Mandzsúriában szétvert 22 japán hadosztályt — a japán Kvantung.hadsereg fő erőit — és foglyul e.itett körülbelül hatszázezer japán katonát és tisztet. Japán csak a szovjet csapatoknak a Kvanlung-hadsereere méri c'ső döntő csapása után tette le a fegyvert. Ezenkívül a Szovietunió már had. balépése előtt, 1941-től 1945-ig körülbelül negyven hadosztályt tartott Mandzsúria határán, lekötötte az egész Kvantung.hadsereget. Ezzel megkönnyítette Kina és az USA hadműveleteit a janán militaristák ellen vívott háborúban. 2. A Japánnal a különhékeszer. zodés helyett kötendő mindenoldali békeszerződésről. A jegyzék megállapítja, hogy a szovjet kormány, ha az é.rdpkelt or. szagok tanácskozására kerül- sor, kíván még; észrevételeket iasi+Ami