Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-08 / 131. szám

PÉNTEK, 1951. JUNIUS 8. PÁRTÉLET Az 1950 —51-es oktatási évad befejezése elé Jj^ Politikai Bizottság 1951. má_ jus 17-i határozata határ, fcövet jelem* oktatási munkánkban. Ez a határozat megköveteli az ed •ligi munka kiértékelését, a hibák felszínrehórását a jövő feladatai­nak meghatározását. A Politikai Bizottság határozata megállapítja, hogy „az 1950—51-es tanévben a pártoktatási hálózat bi­zonyosmiérvű kiszélesítése melllett jelentős eredményt értümk el a pro­paganldla,munka eszmei-politikai színvonalának emelése terén." Ez a megállapítás áJl Szeged oktatási területére is, amely az elért ered. mények tükrében igen jól létható. Szeged pártoktatási hálózalá­nak kiszélesítésével a szervezett oktatásban résztvevők száma az elmúlt oktatási évhez vlszo. nyitva maidnem inegkétszere­zftdött. A muif oktatási év 28 százaléká­val szemben ma párttagságunk 45 Százaléka vesz részt szervezett pártoktatásban. Ez az eredmény előnyösen befolyásolja a pártépí­tésit s a termelő munka minden te_ riiletét. Oktatási munkánk ered­ményét igen nagymértékben előse­gítették az újrendsizerű politikai is­kolák, káderképző tanfolyamok és propagandista iskolák. Oktatási for­máink mindegyikén érezhető az eszmei-politikai színvonal növeke­dése, aimit az új rendszerű oktatási formák bevezetése segített elö. Ezek az újrendsz.erű oktatási for­mák biztosítják az egyes témakörök alapos és elmélyült feldolgozását, bizltosítják az anyag részletében és összefüggésében való megismerő­set. Csak a kevesebb témakörök feldolgozása tudja biztosítani a felszíne® és rövid idő után mulandó eredményekkel szem­ben az anyag alapos esajátí. tását. Erről a kérdésről egy középfokú po­litikai iskolahallgató, Gcra Ferenc elvtárs így beszélt: „Már három­szor dolgoztam fel különböző sze­mináriumokon a mezőgazdaság kérdését, de ez a háromszori fel­dolgozás együttvéve ndm nyújtott annyit, mint amennyit a középfokú .politikai iskolán most kaptam." Oktatási munkánk eredménye megmutatkozott a különböző kampányfeladatok — mint a ta­nács választás, békekölcsönjegyzés, bókeívek aláírása, stb. — gyors és eredményes elvégzésénél. A kam­pányfeladatok eredményesek vol­tak azért is, mert népnevelőink 90 százalékban résztvettek szervezett pártoktatásban. Párttagságunk politikai kép­zettsége tette lehetővé, hogy a békealáirásgyüjtési kampány­ban 4000 népnevelőt tudlak megmozgatni alapSzervezetáink. Népnevelőinknek a politikai iskolán szerzett tapasztalatai, érvei nagy­ban elősegítették a pártonkívüli népnevelők számának növelését. Meglévő népnevelőink 25 százaléka pártonkívüli és ezen belül 8—9 szá­zaiéka ifjúmunkásokból kerül ki. Ezek a számok azt mutatják, hogy népnevelőink számának további növelése, a minőségi munka továb­bi javítása megköveteli agitáto. raink egészének bevonását a szer­vezett oktatásba. Mutatják azft is. hogy még több ifjú agitátor, be­csületes pártonkívüli nőt és ifjút kell bevonnunk a következő okta­tásii évad pártoktatásába. Ide sorolhatjuk a termelés leién elért eredményeinket is. A szegedi üzemek a második tervév első negyedévi tervüket 105.4 százalékban teljesítették s ebben igen komoly része v»n Pártunk oktató és nevelő mun. kájának. Része van azért, mert a szegedi üzemek 150 sztahánovistája kivé_ te] nélkül mind tanul szervezett formáiban, s ezek nagy része párt­tag. Szegedi sztahánovistáiuk dön­tő többsége mér ezelőtt is rendsze­resen képezte magái a politikai is­kolákon, s éppen a marxizmus­leninizmus tanulmányozása, Pár­tunk politikájának megértése se­gítette ö'ket ahhoz, hogy sztaha­novistákká váljanak. E/Á mutatja az is, hogy a szegedi üzemek dol­gozóinak 85 százaléka munkaver­senyben van, ezen belül pedig 74 százaléka egyénileg versenyzik a hosszúlejára t ú ve rsen yszerz ödés alapján. A hosszúlejáratú verseny­szerződések többsége a szocialista iparosítás kérdéseinél született meg, amikor nem kis számban for­dultak elő olyan esetek, mint a MAV osziálymérnökség egyik po litíkai iskolájánál, ahol az anyag tárgyalása során értették meg a hosszúlejáratú verseny szerződés je­lentőségét. Ott mindjárt megfogad­ták ezért, hogy mindannyian a vetkező nap folyamán megkötik a versenyszerzödést. Ezt teljesítet­ték is. 1?zek az eredmények világosan mutatják, hogy Pártunk politikájának ismere­te, a marxizmus-leninizmus ta­nulmányozása a politikai és ál­talános műveltség mellett erőt ad és mozgósít a mindenkori feladatok felismerésére és megvalósítására. Meg kell látnunk emelett okta­tási munkánk hiányosságait is, amelyek fékezöivé válnak a továb­bi eredmények elérésének. A meg­levő hiányosságok magukban hord­ják azt a veszélyt, hogy Pártunk egészének fejlődése mellett elma­rad az oktató-nevelő munka. A Politkai Bizottság 1951. má jus 17-i határozatában megállapí­tott hibák Szeged oktatási terüle­tén és minden oktatási formáján megtalálhatók. A hibák legsúlyosabb része a nem kielégítő ellenőrzés. A pártbizottság oktatási osztálya nem rendekezik kellő számú minő­ségi ellenőrző gárdával, amellyel át tudná fogni, segítséget tudna nyújtana Szeged propagandistáinak és a politikai iskolák hallgatóinak. A meglévő ellenöröknek pedig egy­része hanyagul és felelőtlenül látja el feladatát. Hiba az ellenőrzés teriietén az is/ hogy ellenőreinknek egy része alacsonyabb színvonalon tanul, vagy egyáltalán nem vesz résizt szervezett oktatásban. Nem kisebb hiba van a propa­gandisták munkájában is. A meg­lévő hiányosság ezen a téren onnan ered, hogy a propagandisták kivá_ logatását nem a Politikai Bizott. ság 1949. október 20-i határozatá­nak szellemében végezték el. A ki­válogatásnál elkövetett hibáik vé. gigkísérték politikai iskoláink egé­szét ebben az oktatási évadban. A helytelen kiválogatás ered­ménye, hogy propagandistáink mind közép-, mind alapfokon nem törődnek eléggé saját ma­guk képzésével, nem járnak rendszeresen propagandista is­kolára, lebeesiilik az elméletei. Példa erre a Szegedli Cipőgyár pártttikárának. Berta elvtársnőnek esete. Nem jár eí propagandista is­kolára. Amikor az oktatási osz­tályon megkérdezték tőle, hogy miért ivem vesz részi ezeken a fog­lalkozásokon, azt mondta, hogy ő ezt az anyagot tudja, mert a 6 he_ tes pártiskola a politikai iskola ve­zetéséhez elég alapot adott. Berta eJvlársnőnek ezen a téren nincs igaza. Hogy ez mennyire így van. azt a propaganda területén végzett munkája bizonyítja. Amikor az egyik hallgató megkérdezte a po­litikai iskolán, hogy felszámoltuk-e a kulákokat, erre mint ennek a po tátikái iskolának a vezetője nem tudott válaszolni, haruam válasz­adásra a jelenlevő ellenőrt kérte fel. A zokon a politikai iskolákon je_ lentkezik a legtöbb hiba, a leg­nagyobb lemorzsolódás, ahol a pro­pagandista nem vesz részt rendsze­resen a propagandista iskolán. Ezek közül az elvtársak közülkerülnek ki olyan politikai iskolavezetők/ mint a Szegedi Kenderfonó egyik politikai iskolavezetője. A mezőgazdaság szo­cialista átépítésének tárgya'ásánál az egyik hallgató felvetette a be. gyűjtésről szóló új kormányrende­letet, amely igen helyes és aktuális volt. Ez az iskolavezető azoniban le­intette az elvtársat és .kijelentette, hogy ..ne kalandozzék el az elv. társ ez nem tartozik az anyaghoz." Ez teljesen értelmetlen és helyte­len volt a propagandista részéről Oktatási munkánknak épnen egyik alapvető hiányossága volt az. hogv nem tárgyalták meg. nem építették bel" az anyagba a megieienö párt. és kormányhatározatokat. Ennek a hiányosságnak kiküszö­bölésére különösen gondot kell for dítanii a hátralevő ild'öben. de külö­nösen az új oktatási évadban. Ho­gyan vigyük ugyanis harcra a po­litikai iskolák hallgatói segítségé­vel a széles dolgozó tömegeiket a határozat végrehajtásáért, ha nem ismerjük és nem ismertetjük eze­ket a határozatokat? propagandistáink munkájában megmutatkozó hiányosságok­nak nfem kevésbbé fontos elvi té védés az oka. Az elvtársak nagy többsége azt gondolja, hogy a propaganda-szemináriumok a poli­tikai iskolák vezetésében mankót .telentenek számukra. Ez teljesen helytelen. A propagandisták részére meg­tartott előadások és szeminá­riumok. a propagandisták ré­szére létrehozott önálló okta­tási forma előadásai és szemi­náriumai. Ennek azt kell jelentenie a propa­gandista részére, hogy neki min­den eselben felkészülten, a kötelező irodalmat feldolgozva kell megje­lennie ezeken a foglalkozásokon. Nem lehet a politikai iskolák esz. mei és politikai színvonalát emelni akkor, ha csak az előadásokon és szemirrárumokon kapott szempon­tokkal megyünk ki a politikai is­kolára, mert ez. ahhoz nem elégsé­ges. Még kevésbbé elégséges az, ha ide sem járunk el, hanem at­tól aki jelen volt ezen a foglalko­záson. veszünk át egy-két szem pontot s azzal akarjuk 20—25 eflv_ társ fejlődését biztosítani. Ezt a helytelen nézetet fel kell számolni, mert ez propagandistáink fejlődé­sé nek veszélyeztetése mellett az egész politikai iskola hallgatóinak előrehaladását veszélyezteti. A ltalános jelenség az oktatási munka lebecsülése. Ebben igen sok esetben az ellenség keze található meg. Elvtársaink s pro­pagandistáink, ha ellenségről van szó, helytelenül mindig a szabolő­rökre, kémekre, vagy egyéb nyílt ellenségre, ellenséges megnyilvánu­lásokra gondolnak Ez is ellenség, de az ellenségnek a veszélytelenebb fajtájához tartozik, mert látjuk, is­merjük működését és tudunk ellene védekezni. Veszélyesebb az ellenségnek az a fajtája, amely kommunista, szoeiallsta frázisok hangozta­tása mellett burkoltan, igazi célját és szándékát eltitkolva támad. S ilyen van, nem is kevés. A hiba azonban ezen a téren az, hogy nem ismerik fel benne az ellenség hang­ját. A legsűrűbben előfordul az olyan kijelentés, mint a Gázmű pártvezetőségének egyes tagjainál: ..Nem előadás kell itt. hanem fo­kozottabb munka". Vagypedig: ,,Szeminárium ? Van ennél most fontosabb is". Ezek és az ehhez hasonlóak mind az elmélet lebecsü­lését jelentik és ellenséges hangok. Aki ezeket támogatja, vagy elsik. liik fölötte, az lényegében az ellen­ség veszélyesebb fajtájának akna­munkáját segíti elő. Egyszersmin­denkorra napirendre kell tűzni az oktatás és elmélet lebecsülése te­rén megnyilvánuló ellenséges han­gok sürgős felszámolását, mert ez elvtársaink éberségének eltompítá­sa mellett a pártépítés eddigi si­kereit, a termelésben elért eredmé­nyek további növelését gátolják Oktatási terű leiünkön meglévő tanulási formaink közül a leg­nagyobb hibák a középfokú politkai iskolák 'egyéni tanulá­sánál mutatkoznak. Ennek a formának viszonylagos elmaradása a többi oktatási for­mával szemben komoly és szívós munkát kövelel meg az új okta. táisi évad megindításánál. Ennek a formának igen rossz volt, de nem­különben ma is még elég hiányos a szociális összetétele, nincs kellően összefogva s alapszervezeteink ve­zetőségei részéről is a legelhanya­goltabb terület. A többszöri átszer­vezés rányomta bélyegét s ez vé­gig is kísérte az egész évadon. Ezen a fornján a legrosszabb a ta­nulási fegyelem, amely párosul a gyenge ellenőrzéssel is. Ezen okul. va, az eddigi tapasztalatok felhasz­nálásával kell már most megkezde­ni ennek a formának az új tanévre való megszervezését. /Aktatási területünkön meglevő hiányosságok veszély/t jelen­tenek Pártunk propagandamunká­jának további fejlődésében, de a marxista-leninista pártokra jellem­zően kell a felmerült hiányosságok ellen a harcol megindítani. Most az a feladat, hogy az ok­tatási évad befejezéséig min­den vonatkozásban megindul­jon a hiányosság, hibák clle ni harc mellett az űj tanév elő­készítése. Már most meg kell kezdeni min­den propagandistának az alapszer­vezet vezetőségével közösen az új oklalási évadiban meginduló for­mák szervezését. Minden propa­gandistának az általa vezetett isko­la minden egyes hallgatójával le­gyen valamilyen terve, javasolja öt magasabb oktatási formára, vagy Kultúrforradalmunk sikerét segíti elő a kultúrotthonok munkája Értekemletet tartottak a amegodi Járáa kultúrotthonainak vemeiöt A járási tanács népművelési al­osztálya az algyői kullúrolthonban értekezletet tartolt a szegedi járási népművelési vezetők és a kultúrott­honok igazgatói részére. Itt tapasz­talatcsere formájában megbeszél­tél? a kultúrotthonokban végzett munka eddigi eredményeit és hi­báit, valamint a további feladato­kat. A szegedi járásban jelenleg tiz jól felszerelt kultúrotthon műkö­dik és az 1952.es év végére az öt­éves terv keretébein még tíz kul­túrotthon létesül A kultúrotlho­nóknaik jelentős szerepe van kuj­túrforradalmunk sikeres végrehaj­tása szempontjából, mert a jól fel­szerelt, könyvtárral, olvasóterem­mel ellátót] kultúrotthon hozzáse­gíti a falvak dolgozóit a tanulás, hoz, művelődéshez, megszeretteti a dolgozókkal — kultúrműsorok ren­dezésével — az igazi művészelet. Ezért igen fontos, hogy a közsé­gek pártszervezetei, tanácsai a leg­messzebbmenőkig támogassák a kul. túrotthonok munkáját, mint aho. gyan Űj szentivánon és Mórahal. mon történik Mindkét községben a kultúrotthon munkatervét a párt­szervezet, a tanács és a kultúrott­hon vezetői közösen dolgozzák ki és ellenőrzik végrehajtását. Emel­lett Újszentivánon a tanács gyű­léseit és megbeszéléseit a kultúr. otthonban tartják, hogy ezáltal is még jobban megszerettesse a dol­gozókkal a kultúrotthont. Mindkét község kultúrotthonát a jól végzett kultúrmunka jutalmául minta­kullúrotthonná nyilvánították. Az értekezleten történt tapaszta­latcsere alapján megállapítható, hogy azok a kultúrotthonok a leg­rendesebbek és leglisztábbak, ugyanakkor ott folyik a legjobb kuítúrmunka is, ahol a falu dolgo. zói, tömegszervezetei közös munká­val rendezték be kultúrotlhonu­kat, ellentétben az olyan községek­kel, ahol a dolgozók készen, be. rendezve, felszerelve kapták kul­túrotthonukat. Például Röszkén a kultúrotthon elhanyagolt és if n­detlen. Ebben elsősorban a kultúr. otthon vezetője hibás, aki nem is jelent meg az értekezleten, sőt maga helyett sem küldött senkit. Az öttömösi kultúrotthon vezetője elmondotta az értekezleten, hogy nehézségekkel is kell megkiizde. niök, mert például a kultúrotthon kitakarítását egyetlen lömegszer­vezet sem akarja vállalni, még ak­kor sem, ha egy-egy lömegszerve. zet ad ott kultúrműsort. Igen nagy hiba még az is, hogy egyes községekben a tömegszen e­zetek húzódoznak az egyesített kul­túresoportok megvalósításától, mi­vel ezáltal állítólag csökkennék az anyagi jövedelmük. Ennek a fel­fogásnak meg kell szűnnie, mert így a tömegszervezetek hátráltat­ják mind a kultúresoportok fejlő, désél, mind pedig a falusi dolgozók kultúrszinvonalúnak emelését, fej­lesztését Említésre méltó Balástya község, amely mintaképül szolgálhat arra, hogyan kell kultúrotthont közös erővel, társadalmi munkával szép­pé tenni és úgy berendezni, hogy a kultúresoportok tagjai, a község dolgozói jól érezzék ott magukat és szinte második otthonuknak tekint, sék. Az értekezleten feltáYult hibá­kat sürgősen ki kell küszöbölni, mert a népművelési vezetők, val. mint a kultúrotthonok vezetői csak így tudják megvalósítani és jól végrehajtani Pártunk kultúrpoli­tikájában rájuk háruló feladatokat, így most a nyári gazdasági mun­kák alkalmával a mezőgazdasági és művészeti szakkörök megalakí. tását, amelyek a mezőgazdasági munkák sikeres befejezését és a begyűjtés végrehajtását segítik a kultúrotthonok munkájával is. A mezőgazdasági szakkörök részvevői a Szabad Föld Vasárnapokon tar­tanak majd előadásokat. Megismer, telik dolgozó parasztságukkal az őket érdeklő mezőgazdasági szak­kérdéseket, a nemzetközi békeharc eredményeit, valamint Pártunk és kormányzatunk határozatait. Ezért kell a helyi pártszervezeteknek és tanácsoknak még fokozottabb mér­tékben segíteniök a mezőgazdasági szakkörök és ezáltal a kullúroltho. nok munkáját. Szép feladat vár a művészeti körök résztvevőire is. KuHúrbri. gádokat alakítanak és az aratás, cséplés alkalmával felkeresik a ter. melőszövetkezeti csoportokat és a dolgozók pihenőideje, ebédszünete alatt kultúrműsorral szórakoztatják őket. Igy segítik elő a kultúrbri. gádok a jó termésért vívott harc sikerét és egyben megszerettetik dolgozó parasztságunkkal fejlődő népi kultúránkat, méginkább elő­mozdítják kultúrforradalnrunk si­kerét. Előadás a tanácsok munkájáról a kongresszusi előadássorozat keretében A dolgozó nép az elmúlt év őszén választotta meg a tanácsokat, ame­lyek azóta egyre nagyobb sikerrel töltik be feladataikat népi demo­kráciánk életének irányításában, bizonyítva: a dolgozó nép egyre szélesebb körben és egyre sikere­sebben veszi ki részét a halalom gyakorlásából. Vasárnap delelőtt a kongresszusi előadás keretében igen értékes elő­adást hallhatnak a szegedi dolog. zók a tanácsok munkájáról általá­ban, de szegedi viszonylatban is. Az előadás címe: „Hogyan válnak a tanácsok a dolgozó nép hatalmi szervévé a szocializmus építésé­ben." Az előadást vasárnap dél­előtt 10 órakor tartják meg a szak­szervezeti székházban. Az elöadá. son feltétlenül jelenjenek meg a pártvezetőségi tagok, tömegszerve, zeti funkcionáriusok, népnevelő­felelősök és népnevelők, akik az előadáson hallottakat különöskép­pen fel tudják használni gyakor­lati munkájukban. Megjutalmazzák a kiváló pedasógusokat Az ovódai, általános és középis­kolai nevelőket, igazgatókat, álta­lános iskolai szakfélügyelöket, di­ákotthoni nevelöket, akik a kőzne, velés területén kimagasló eredmé­nyeket értek el, valamint azokat a hivatalsegédeket, akik kitűntek a munkában, jutalomban részesítik. Az ezer, hatszáz, ötszáz és négy. száz forintos jutalmakat június hó­napban osztják ki. különböző funkciókba való beállí­tásra. Nézzük meg politikai isko­lánk hallgatóit, hogy kiket lehet felhozni oktatókádereknek, párt­vagy tömegszervezeti funkcionáriu­soknak. Vegye minden propagan­dista egyénenként számításba hall­gatóit s mindegyikkel legyen ter­ve, de legyen terve az alapszerve­zet titkárának is. Nem szabad meg­engedni, hogy az évadban jót fej­lődő elvtársak elkallódjanak, elő­léptetésük, funkcióba helyezésük elmaradjon. Az 1950—51-es tanév eredmé­nye most fog eldőlni, amikor évi munkánk rredméiiyeit ta­karítjuk be. A tanév befejezésénél a helytelen kádermunka egész évi munkánkat eredménytelenné teheti, l'eladata az alapszervezet vezetőségének az is, hogy vegye számba a területén le­vő becsületes pártonkívüli dolgo­zókat, egyénileg dolgozó paraszto­kat, ifjakat és nőket, akiket az új tanév kezdetén bevon a szervezett pártoktatásba. Az alapszervezetek vezetőségeinek sokkal többet kell törődniük a propagandamunkával, mint most ebben a tanévben. Te­kintsék párttitkáraink a propagnn­munkát is pártépítési feladatnak, saját feladatuknak, éppenúgy, mint a tagjelölt-felvételt. Az új tanév előkészítése komoly feladatok elé állítja pár (funkcionáriusainkat, propagandistáinkat és egész párt­tagságunkat. Ebben a munkában felbecsülhetetlen segítséget nyújt a Politikai Bizottság most megjelent határozata, amelynek szellemében kell a meg­induló tanév oktatási formáit meg­szervezni s aiz új tanév propagan­distáit kiválogatva iskolára vinni, f egközelebbi feladatként a tanév befejezése előtt jelent­kezett tömeges és indokolatlan le­morzsolódás elleni harc áll előt­tünk. Meg ke!! akadályozni a töme­ges lemorzsolódást s ebben propa­gandistáinknak, az alapszervezet vezetőségi tagjainak, népnevelőink­nek példamutatására, áldozatválla­lására van szükség. Fontos ez azért is, mert a most folyó téma­kör feldolgozása elengedhetetlenül szükséges a feszült nemzetközi helyzet, a békéért folytatott harc szempontjából. Ennek az anyag­nak alapos ismerete nélkül nem le­het eredményes harcot folytatni a békéért, a szocializmus épftéséért. Használják fel minden oktatási formán a nemzetközi kérdések anyagát úgy, hogv annak eredmé­nye nyomán a békéért még ösztö­nösen harcoló milliókat az impe­rializmus elleni tudatos harcosok­ká neveljük. Straek Sáudoí _

Next

/
Thumbnails
Contents