Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-07 / 130. szám
CSÜTÖRTÖK, 1951. JTNIÜS 7. A titóista tavaszi vetési tervek teljes csődje Jugoszláviában az utóbbi három év alatt évről-évre emelkedik a parlagon hagyott és a meg nem művelt földlcrülelek százaléka. Ebbon az óvboii azonban már teljesen csődbe jutoll a tavaszi vetésterv. Az ország legtermékenyebb vidékein. mint például a Vajdaságban, az előirányzott vetésterületből mind. össze 21.3 százalékot vetettek be, bár a terv szerint már március végén a tavaszi összvetésierület 80 százalékát be kellett volna vetni. Koszmetán április végéig az előirányzóit területnek mindössze 11.7 százalékát vetették be. Ilyen a helyzet az ország többi részcin is. sőt rosszabb, meri vannak olyan helyek. ahol a vetési területnek csupán 5—10 százalékát velették be, annak ellenére, hogy az időjárás igen kedvezett a munkálatoknak. Ml az oki ennek a ka.asztrMális he izeinek ? A titőisták háborús készülődése, n dolgozó parasztság tömegeinek teljes cs könyörtelen kifosztása a parasztságot koldúsbolra juttatta. A dolgozó parasztságnak nincs ve. lömag.ja, nincsenek szerszámai, ígá sállá lai. sőt végső fokon ninos, aki a földeket megművelje. A mult évben a titőisták a szó szoros értelmében „kitakarították" a magiérakat. A termés nagyobb részét kiszállították külföldre, a többi I pedig kalonai magtárakban raktározták el. A mult évben csak Belgiumban 2 ezer vagon elsőrendű minőségű vetőmagnak megfelelő tengerit szállttoltak, amivel 1 millió 400.000 hold földet leheléit volna bcvclni, vagyis a lavaszi vetésterületnek több mint egyharmadéi. Ez az egyik ok. A másik, hogy a titőisták már é\ek óla fosztogatják az állatállományi. Ma már a parasztság ál. latálloinánya a három év előttinek a felére csökkeni. Varinak vidékek, mint például a begai járás, ahol száz hoktár szántóföldre mindösz. sr.c 3—4 pár igásállal jul. Érthető, hogy ennyi igásállallal lehetetlen a tavaszi munkálatokat és a velést végrehajtani Ez a másik ok. Kaüiiermelés Jugoszlávia gyárai teljesen átfértek a haditermelésre, még az a néhány gyár is, amely eddig mezőgazdasági felszereléseket gyártott. Traktorokról a jugoszláv pa. rar-tság nem is álmodhat, sőt a mezőgazdasági szerszámok terén lévő hihetetlen hiány arra kényszeríti, hogy visszatérjen az őskori fat'kéhez. Ez a harmadik ok. Kénys ormunlia A negyedik, hogy Titóék több lírint 1 millió dolgozó parasztot hívtak bc katonának. Többszázezer dolgozó parasztot kényszermunkává harcoltak el a bányákba, erdőirtásokhoz ás katonai építkezések, hez. Csak a Ranja Luíva-Doboj útvonal építéséihez több mint 50 ezer falusi ifjúi ás leányt hurcollak el. Odahaza sok faluban csak az aszszonyok, gyermekek és öregek maradlak. akiket már amúgy is igen meggyötört aiz éhezés és emiatt seiqi tudják pqtolni az elhurcolt fér. fimsinkaerőt. A'^ titőisták, hogy valami módon eltussolják, illetve megmagyaráz, zák a tavaszi vetés csődjét, azt igyekeznek elhitetni a néppel, hogy a sok ezőzés miatt nem tudták teljesíteni a tervet. Ugyanígy igyekeztek tavaly az aszályos időjárással takaródzni. Azonban a jugoszláv parasztság nagyon is jól tudja, hogy mi a csőd oka és nagyon jól tudja ezt az egész joguszláv nép is. Jugoszláv csetnikek és usztasák pusztulnak ei Koreában Róma, (TASZSZD. Az Avanti cimű lap belgrádi jelentése szerint az amerikaiak által nyugatnémetorsztági és auEztriai táborokban élő jujgogzláv csetnikek és usztasák hozzátartozói értesítést kaplak a Vöröskereszttől, hogy hozzá, tartozójuk Koreában — ahová ál. lítóíag „önkéntesként" szállították — elpusztult. A leguté)bbi hetekben kül önösen gyakran érkeztek ilyen értesítések. A valóságban — irja a lap — a nyugptnémelországi és ausztriai hatóságok már régóta toborzást folytatnak ezek között az úgynevezett „elhurcolt személyeik" között. Azt ígérik nekik, hogy a koreai háború után visszaszállítják őket hazájukba, ahol kegyelemben részesülnek. Ezt az Ígéretet a Tito. klikk is szavatolja. A koreai! néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága június 5_cn közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kinai önkéntesekkel, valamennyi arcvonalon visszaverik az amerikai-angol bc. avatkozók csapatainak eí'lentáma. dásait miközben emberben és ha dianyagban súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek. Június 5-én lelőttek öt ellenséges repülőgépet. Az amerikai légibanditák a koreai városokra robbanó gyermekjátékokat dobálnak I'lienjan (TASzSz), Koreai sajtójelcntések szerint az amerikai repülőgépekről a koncai néphadsereg mögöttes területeire különböző robbanó tárgyakat, sajátságos apró aknákat dobálnak lc. Ezek tőként gyermekjátékok, töltőtollak, stb., amelyeket azzal a szándékkal dohálnak lc, hogy gyermekek vegyék fel. A néphadsereg tűzszerészei megállapították, hogy ezeket a „löltőtollakat" és „játékokat" robbanóanyaggal töltötték meg és hogy azok érintésre vagy csavarásra felrobbannak. Hyen robbanó ..gyermegjátékokat" dobáltak le amerikai repülőgépekről Phenjanban, a Moranbon-hegy térségében, továbbá Hicson, Szimiijcsu, Jonbcn cs Venszan városokban. Amerikai gyilkosok kezétől a koreai gyermekek ezrei pusztultak el, vagy vállak nyomorékká. Athénben államcsínyt terveztek Szófia, (BTA).' V szabad görög rádió jelentése szfcrinl május 31re virradó éjiszaka államcsínyt kísérellek Athénben. A kudarcbafuíladt államcsíny a királyi udvarhoz közelálló Papagosz-vczette katonai klikk szervezte. Az amerikaiak, hogy Papagoszt ütőkártyaként tartsák meg balkáni agresszív imperialista terveik megvalósítására és hogy e tervek álcázására megőrizzék Venizelosz álparlamcntarizmusát is, idejekorán közbeléplek és gondoskodtak az ügy eltussolósáról. A felelősséget a görög hadsereg hét-nyolc magasrangú tisztjére hárították, akiket a hatóságok már le is tartóztattak. Belgiumban letartóztattak több béke hat cost Párizs, (MTI). A belga rendőrség Méninben letartóztatta Boulier abbéi és több francia békcliareost, akik egy helyi békegyülésre utazlak. A letartóztatottakat azután kitoloncolták Belgiumból. ifyty fiatot tudót ajándéka a kisteleki általános iskolának ÁsY'ánygyűjtcményt kaptak a kisteleki úttörők (Tudósítónktól.) Pár nappal ezezelött egy meglehetősen súlyos csomagot hozott a posta a kisteleki általános iskolába. Budapestről, Kriván Pál geológus tanársegédtől érkezett a csomag, amely ásványgyüjleményt tartalmazott. A csomaghoz mellékelt levglben a feladó meg is magyarázta a küldött ásványgyü jiemény jelentőséget. ..Anyagi bemulató cz, az anyag végtelen sokféleségének kis együttese. Kívánom, hogv népünk fiainak jó hasznára váljék és akkor én is segítettem egy téglával hazánk építését" — mondja a kísérő levél. Nem vételien, hogy Kriván Pál a nép fiaira gondol. Babjak Béla. az iskola igazgatója a következőket mondja róla: — Kriván Pált személyesen ismerem. Az elmúlt nyáron több mint két hónapon át talajkutaló munkálatokat végzett Kisteleken. Hódmezővásárhelyi parasztszülők gyermeke. akit tudásvágya és kitartó szorgalma emelt fel az egyetemi tanársegédi állásig. De ott sem fe« ledkezik meg osztályáról és minden erejével a nép felemelésén fáradozik. Az igazgató szavai után Csűri Sándor, az iskola kémia és ásványtanszakos tanára megumatja a gyönyörű ásványgyüjleményt, amely több mint 165 darab különféle ásványt tartalmaz. A hozzá mellékelt leltárból megtudhatjuk. hogy az ásványgyü jteményt hazánk és a szomszédos népi demokráciák területéről gyűjtötték össze, Söt az egyik vasérc, r. ,.hematit" mellett ez olvasható: Krivoj-Rog; cz az ásványdarab tehát a Szovjetunió földjéről származik. Kriván Pál példája nem egyedülálló ebben az országban. Tudósaink nagvrésze már ugyanilyen, gondolkodású. Egyre növekszik azoknak a magyar tudósoknak a száma, akik minden tudásukkal a nép érdekeit szolgálják. Munkájuk hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mielőbb felcpilsiik hazánkban a szocializmust. Fülek! János Szegedi kultúresoportok is szerepelnek a budapesti hét műsorán Az Országos Kultúrverseny üzemi-városi szakaszában legjobb színvonalat elért színjátszó-, éncktánccsoporlok június 11 —17-e között a fővárosban, a bubdapesti kultúrhéten szerepelnek. A csoportok június 11—15-ig a Magyar Színházban, június 16-án a Városi Színházban, június 17-én a margitrzigoli szabadtéri színpadon lépnek fel. A szereplő csoportok között van a Szegedi Kenderfonó színjátszó gárdája és a Szegedi Vasútas férfi énekkar. A kuRúrhéten résztvevő csoportok minden tagja emléklapot kapfiz osztrák nép megelégelte Amerika terveit Bécs. Az osztrák katolikusok egy csoportja levelet intézett a salzburgi érsekhez, amelyben közlik, hogv az amerikaiak Salzburg közvetlen közelében nagy katonai tábort építtetnek, ahol a nyugati hatalmak megszálló csapatait akarják elhelyezni. A levélírók kérik a salzburgi érsekei: Vesse latba minden tekintélyét, hogy felhívja az osztrák kormány figyelmét arra a veszélyre, amelyet az amerikai terv megvalósítása jelent nemcsak Salzburg, hanem egész Ausztria szempontjából. Jól felkészülUk a uizsq/tkra fi SZEOl OROSZ INTÉZET HALLGATÓI A Szegedi Orosz Intézetben 94 fiatal tanul. A hallgatók álta'ában üzemből és szakérettségi tanfolya. mokról kerültek az intézetbe. Nyolcvan százalékuk diákszállóban lakik. Legnag.vobbrészük 300—500 forintos ösztöndíjban részesül. Laczik Imre, aki a mult év őszén üzemből jött tanulni, családos ember. Több, mint ötszáz forint ösz. töndíjat kap. A vizsgákra — amelyek folyaA Jalu-folyó pariján dolgozom., mint a vasúti állomás miihely főnöke. Egyszer elindultam megvizsgálni egy útközben elakadt mozdonyt, melyet az amerikai re. pülögépek összelőttek. Még szemügyre sem vettrrn a felfordult mozdonykazánt, cmikor látom: jön Kim Ton Hi. a feleségem. Mi hozta öt ide? Nővérével a közeli vasúti kór. házban dolgozik; tudom, hogy nap. közben mindig sok a dolga és onnan Vem egykönnyen távozhat, — Hál hogy van a sebesült? — kérdeztem, amikor közelebb éri; Ugyanis két nappal előbb kórházba vittük rgyik társunkat, aki súlyosan megsebesült, amikor az amerikai repülök az állomást támadták. Válaszul csak fejét rázta és egy sülét gyapjúmellényt nyújtóit át; fül', hegy megfázom az őszi szél. ben. — fírnszonból levél jött az hnyám'ól — mondta, miközben a megrongált, mozdonyt nézegette. — Art irja. hogy az amerikai repülőgépek csaknem szüntelenül bombázzák a várost. Ton Hi folyékonyabban beszél kínaiul, mint én koreai nyelven. E: érthető is. Ö a Jalu.folyó partján született, de ezen a felén, a kínai parton nőtt fel. Hogy tudtál ma ilyen korán szabadulni? — kérdeztem. Az aszszony eltűnődre tapogatta a mozdony sebeit. Valami szomorú., szó. rokozott mosollyal tekintett rám és nem válaszolt a kérdésemre. '— Hazamegyek és otthon várlak. Beszélnem kell veled... — és elindult haza, a talpfák mellett botorkálva. , Mikorra hazaértem — besötétedett. Ton Hi a lámpa mellett ült cs fiunk vattakabátba iát javítgatta. • — Milyen gondolatok járnak a fejedben? — kérdeztem, t .4z utóbbi időben sok mindenre gondolok... — mondotta Ton Ui valami titkolt nyugtalansággal. BOLDOGSÁG írta: JAO-CIN — Azt akarom neked mondani... — egy pillahatra megállt és azután egész testével előrehajolva ki. mondta: — Én ... vissza akarok menni a hazámba! Ránéztem, annyi erőm sem volt, hogy egyetlen szót is szóljak. Ton Hi, az én feleségem, itt akar hagy. ni engem és a gyereket, hogy visz. szamenjen a hazájába? — Ezt komolyan elhatároztad? — kérdeztem komoran. Igenlően bólintott, — Én ... éri... pedig nem egyezem bele! — szakadt ki belőlem akaratom ellenére. Ton Hi tágranyilt szemekkel meredt rám, melyekből fájdalom és belső harc látszott. Csak most vei. tem észre, hogy ezekben a napokban mennyire lesoványodott, az álla mennyire megnyúlt, milyen fáj. dalmas ráncok jelentek meg szájaszögletében. — Hogy? Te vem egyezel bele? — isméielte keserűen. — Nem! Az lehetetlen... Ezek nem a te szavaid. Tudom, te nem akarod, hogy elhagyjuk egymást... De hál így... csak nem lehetünk együtt... Ilyen időben... Felindultan, némán keltem fel nz asztal mellől. Csakugyan: az utóbbi napokban hallottam, hogy sok koreai tért vissza hazájába, hogy résztvegyen a háborúban. Nekem azonban eszembe sem jutott, hogy az én feleségem is így cselekedhet. Tekintetem a fiam kabátkáján akadt meg. — De mi lesz a fiunkkal? — tört ki belőlem. Ton Hi lehajtotta a fejét és idegesen húzogatta a kendője szélét. Egy szót sem szólt. Némán ültem és szinte fájó éles. seggel és világossággal villantak fel emlékezetemben azok az idők, amelyeket együtt töltöttünk. * Az ellenséggel vivőit kegyellen harcok idején ismerkedtünk meg. Emlékszem Janszon városára 1942 tavaszán. Kcsö éjjel tértem haza egy kis koreai kifőzésböl, ahol titkos megbízatást kaptam. Amint észrevették, hogy ablakom kivilágosodik. három, vagy négy fegyveres tört be a szobába Pisztolyaik csövét rámirányították és lefoglak. Három nap cs három éjjel egyfolytában tartott a kihallgatásom. De egyetlen szót sem tudlak kiszedni belőlem. — Beszélsz végre? — kiáltott a tolmács, egy jgpánosan nyírt bajuszú kínai és olyan erővel vágóit az arcomba, hogy szemem elhomályosult. De én makacsul hallgattam. — Hívjátok be a tanút! — kiáltotta ingerülten a japán nyom.ozó. A szobába egy asszonyt löklek be. Arcát eltakarták hosszú hajának összekúszáll fürtjei. Amint kiegyenesedett s büszkén kapta fel a fe. jél, megismertem Ton Hit, Akkor nővérével a városi kórházban dolgozott és nyilván az én ügyemmel kapcsolatban tartóztatták le öl is. — Megismered? — kérdezte gúnyosan a tolmács. — Mond meg neki, hogy beszéljen el mindent, akkor téged szabadon engedünk. Ton Hi hirtelen lendülettel olyan erővel ütött az áruló arcába, hogy az megnémult a fájdalomtól, — Ez már igen! — nevette cl magát később a japán ördög és vésztjóslónn mondta: — Jól van! A férjed nem válaszol, léged kényszerítünk a megszólalásra. Ton Hi hideg tekintettel nézett felé. Micsoda megsemmisítő megve tés volt ebben a tekintetben! É3 mi. csoda melegséggel tekintett cn reám! Az idő mintha megállt volna. Nem volt módom Ton Hin segíteni. Összeszorítottam fogamat, lehánytam szememet. A szobában csak a korbács süvílése hagzott. Ton Hi torkából sem sóhaj, sem zokogás nem. tört fel. Micsoda ember ez a koreai asz. szony, Ton Hi, az én feleségem. • Most hirtelen arra gondoltam, milyen rongy és semmiházi embernek tűnök fel előtte ebben a percben. Szégyellem magam. Ton Hi so. káig némán nézett rám s mintegy kitalálva a gondolataimat, ennyit mondott: — Hát lehet n mi időnkben ilyen könnyen és gondtalanul élni? Nekem persze már előbb meg kellett volna értenem az ő érzéseiKo. rea a. hazája, ott vannak a honfitársai, ott él az anyja. Az ország nagyrészén már örömteli, boldog életet építettek fel. Most pedig amerikai repülőgépek köröznek Korea felett és eltörlik a föld szivéről n városokat és falvakat, amerikai katonák garázdálkodnak, az anyja számára vedig, aki. már végipszen. vedte a japán ördögök rémségeit, újabb szörnyű napok következtek... Igen, a. harcnak még nincs vége. Szerelmünk a gyűlölet tüzében született; kemény háború, a közös el. lenséggel vívott harc edzette m-g. Együtt voltunk a japán haramiákkal szemben, most eljött az ideje, hogy együtt szálljunk szembe a másik ellenséggel: az amerikai rablókkal. Nem szóltam semmit. De Ton Hi szó nélkül is mindent megértett. Mosolyogva nézett rám és aznap először láttam: szemében újból bal. dogság ragyog. matban vannak — a hallgatók jól felkészültek. A DISZ 14 tanulúcsocorlol szervezett. Minden egyes csoporton belül szaktárgyanként felelőst állítottak, aki figyelemmel kíséri a csoport előrehaladását és segíti az elmaradókat. Berkes István csoportja minden egyes tagjával sokat foglalkozott. Ennek eredményeként a 29-én megtartott első kollokviumok alkalmából csoport i 4,2-re javította a félévi 3.as átlagot. A szaktanárok hetente 2—3szor, a kollokviumok előtt pedig imár minden nap konzultációt tar. tottak. Ezeken nemcsak a hoz. zájuk intézett kérdéseket válaszolták meg, hanem alaposan megbe. szólék a legfontosabb vizsgakérdéseket is. Áz előadók közül kü:önösen Pete István. Szarka János és Nagy Imre érdemel dicséretet, akik felkeresték a gyengébb tanulókat és segítséget nyújtottak tanulmá. nyi lemaradásuk behozására. Gyuris Margit elsőéves, a Szegedi Lemezgyárból középiskolai képzett, ség nélkül került az egyetemre. Saját szorgalmával és tanulópárja Engi Piroska segítségével most az első tantárgyból négyesre kollok. vált. A kollokviumok első napjait figyelembevéve megállapítható, hogy az intézet hallgatói a félévi 2.2S.as átlagot 4.35-re emelték. A DISZ-fiatalok faliújságon pellengérezték ki, aki gáto'ja a vizsgákra va:ó felkészülést, lirde. kes. rajzos cikkben mutattak rá, hogy Szabó Zoltán elsőéves — bár délelőtt futballozott — délután „fájt a feje" eljönni a konzultáció, ra. Kern feledkBzncli meg a jövő évi beiskolázás szükségességéről sem. Az előadók és hall. gatók brigádjai számos környező iskolát felkerestek. Eddig hatvanhat fiatalt győzlek meg. akik elhatározták, hogy a jövő évben a Szeged; Orosz Intézetben tanulnak. A brigádok tagjai a tanulmányi év megkezdéséig állandóan leveleznek azokkal a fiatalokkal, akik ősszel kerülnek majd az egyetemre.