Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-06 / 129. szám

2 SZERDA, 1951. JUNTUS ». A szovjet kormány jegyzéke az USA, Anglia és Franciaország kormányához Moszkva, (TASzSz). Ez év május 31-én az USA, Anglia és Franciaország képviselői a külügymimiszterhelyettlesek előzetes értekezletén Párizsban A. Gromiko elvtársnak, a Szovjetunió küliigyinin iszterhelyet lesének azonos tartalmú jegyzékeket nyújtottak át, meJyek megállapították, hogy az előzetes értekezleten a kölcsönösen elfogadott napirend tárgyában nem jutotifiak megegyezésre és javasolták, hogy Washingtonban július 23-ra hívják össze a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletét, ama három napirendi változat egyikének alapján, amelyeket a három hatalom küldöttségei május 2-én terjesztettek elő. A június 4-i ütésen A. Gromiko elvtárs, aki a Szovjetuniót a négy hatatom kiiiügymjniszterhelyetteseinek előzetes értekezletén Pá. rizshan képviseli. átnyújtotta USA, Anglia é* l'taiieiuország képviselőinek a szovjet kormánynak a három hálálom május 31-1 jegyzékére adott válasz jegyzékeket. A szovjet kormány jegyzékének szövege a következőképpen hangzik: „A szovjet kormány, miként korábban, úgy must is szükségesnek és hasznosnak tartja a négy hala Inni külügyminiszterei tanácsának minél előbbi összehívását, liogy az megtárgyalja az európai feszült helyzet megszüntetésével és a béke niesgztlárdf tásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekel. Ugyanakkor azonban a szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy nem lenne célszerű megszakítani a kltí ügy miniszterhelyettesek párizsi értekezletének munkáját és lehetőséget kellene biztosítani, hogy nz tovább folytassa megbeszéléseit a külügyminiszterek tauáesa napirendjének egybehangolása terén, valamint azon a téren, hogy a napirendre nem egyezményes punlként vegyék fel az. Atlanti Egyezménynek és az USA katonai támaszpontjainak kérdését. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy az amerikai katonai támaszpontok és az Atlanti Egyezmény kérdésének nyílt megtárgyalása jelentékenyen elosztatná a feszültség légkiirét EiiröpálKin és megkönnyítené a külügyminiszterek tanársáiiak munkáját, minthogy éppen az említett kérdésnek a fő okai a Szovjetunió és a három halalom közötti viszony rnsz szab botlásának. Ennek megfelelően a szovjet kormány kész haladék tatamii elküldeni képviselőjét Washingtonba a kül. ttgyminlszterrk tanársáiiak értekezletére, amint a külügyminiszterbelyettesrk párizsi értekezlete pozitív értelemben dönti el az Atlanti Egyezmény és az USA katonai támaszpontjai napirendre tűzésének kérdését." A szovjet kormány fenti jegyzékének másolatait a Szovjetunió külügyminisztériuma június 4-én megküldte az USA, Anglia és Franeiaország moszkvai nagykövetségének. PÁRTÉLET Szervezzük meg üzemeinkben a pártsajtó kollektív olvasását Pártunk hatalmas oktató munkát fejt ki dolgozó népünk politikai és kulturális színvonala és a dolgo. zók kommunista öntudatának növelése érdfelkében. Ebben az oktató munkában igen nagy segítséget nyújt a sajtó, amelynek feladata, hogy elősegítse Pártunk nevelő munkáját, segítse népünket a termelés fokozásáéit, a bélkéért, a seo cial'izmus megvalósításáért vivott harcban. A kommunista sajtó. — amint azt Lenin elvtárs meghatározta — kollektív propagandista. szervező és agitátor. De ahhoz, hogy a pártsajtó valóban be. tölthesse hivatását, feltétlenül szük. seges a sajtó és a tömegek szoros kapcsolata. Feltétlenül szükséges, hogy fizikai dolgozók és értelmiségiek egyaránt figyelemmel kisérjék, bírálják és megvitassák a n«. pilapok. politikai hetilapok éa politikai folyóiratok mai életünkkel kapcsolatos cikkeit. Affért fűnIsk meg a l.emesgyá rba n a a olvasókörök ? Dolgozóink meg is értették, az újságolvasás fontosságát és ezért Szabad Nép baráti köröket, olvasó, köröket szerveztek. A cikkeket ki. értékelik, elemezik, helyi, üzemi viszonyaikra vonatkoztatják. Azonban üzemeinkben — ahol megfeszített küzdelem folyik ötéves ter. vünk sikeres, idöetötti befejezéséért —. az utóbbi időben ellaposodott, sőt teljesem megszűnt a kollektív újságolvasás. Példa erre a Szegedi Lemezgyár, ahol a télen nemcsak Szabad Nép baráti körökön, de ebédidő alatt is jól megszervezett kollektív újságolvasás folyt, a szop tavaszi idő beálltával azoniban ez teljesen megszűnt, azért — amint ezt Gyarmati dlvfárs. a párttitkár elmondotta —. mert mig rossz idő volt a dolgozók mim dig az ebédlőben gyűltek össze és ott olvasták az újságot, amikor pe. dig szép idő lett és kizöldelt a fű, a munkások minden szabad idtejiU. ket a szabadban töltik. Ez azonban nem elfogadható magyarázat, hiszen a szabad levegőn is kisebbnagyobb csoportokban ebédelnek a dolgozók és nyugodtan lehelne uj. Ságot olvasni, vagy megbeszélni egyes fonitosaöb cikket. Nem is Szólva arról, hogyha ebédidőben az említett ok miatt megszűnt a koll-iktiv újságolvasás, vájjon mért szűntek meg a Szabad Nép baráti körck. amelyeket munkaidő után tartottak? A párttitkár elvtárs ar. ra hivatkozik, hogy az üzem minden dolgozója járatja és egyénileg olvassa a Szabad Népet, Délmagyart. Ez természetes is, hogy a dolgozók újságot olvasnak. De a kollektív újságolvasás, helyese Ibber. mondva megbeszélés nem is azért szükséges, hogy a dolgozóik akkor olvassák el az újságot, hanem, hogy a közös olvasás és megbeszé'és után az egyes cikkekben felmerülő problémákat a maguk, illetve az üzem viszonyaira vonatkoztassák. A cikkek alapos kielemzése bövili a dolgozók politikai és szakmai látókörét. Igy a felmerü'ö prob'é. mákat nemcsak egyéni feladataik, hanem országunk, szocialista épi téflürJk feladatainak sz^pontjgbol bírálják meg. Ezért fontos, hogy a Lemezgyárban is ne csak egyénileg, hanem kollekfive is olvassanak a dolgozók. Súlyos mulasztások a ItfÍM* Cipőgyárban Ezen a téren még rosszabbul megy a munka a Déimagyaror&zági Cipőgyárban, Ebben az üzemben súlyos mulasztás terheli a pártve. zetöségfit, mert itt nemcsak, hogy most sincs, de még ezideig nem volt semmilyen formában sem szervezett. sem pedig önkéntes kollektív újságolvasás. Teljesen elegen, dönek tartotta maga a párttitkár is, hogy a félórás ebédidő alatt a hangos, hiradón felolvassák a fontosabb cikkeket. Megállapíthatjuk, hogy a DÉMA Cipőgyárban megmutatkozó hibák ós hiányosságok egyik oka az, hogy a dolgozók nem tájékozottak a napi eseményekben, sem ismerik a nemzetközi helyzet és népi demokráciák életének prob lémáit. S ennek a kottektiv újságolvasás hiánya az oka. Hiszen a sajtóból megismerhetjük például a munkatermelékenység fokozásának legjobb módszereit. A sajtó leleplezi előttünk nap mint nap az imperialista agresszorok aljas, népellenes tevéknységét, ugyanakkor ismerteti a Szovjetunió és a népi demokratikus országok békés, épitő munkáját. Döntő fontosságú tehát, hogy a DÉMA Cipőgyárban is felismerjél; a hibákat, kiküszöböljék az eddigi mulasztásokai s minél előbb meg., szervezzék a kollektív újságolvasást. A Textil kombi náthán megérlelték a pártaajtó olvasásának szükségességéi Általában jó kollektív sajtómunkát végeznek a Textil-kombinátban. Azonban itt is akadnak még hiá nyosságok. Hiányosság például, hogy a szervezett, kollektív újságolvasást csak az adminisztratív dolgozóknál vezették be, akik egyszer egy héten Szabad Nép baráti kört is tartanak. A fizikai dolgozóknál elhanyagolták a kollektív újságolvasást. Természetesen fen. nek technikai nehézségei is vannak, hiszen három műszakban dolgoznak és a munkaidő után még egyéb oktatási tanfolyamon vesz. nek részt a dolgozók. Ha a fizikai dolgozóknál nem is szervezték meg a kollektív újságolvasást, mégis a dolgozóknak nagy része résztvesz a csoportos újságolvasásban. Az üzemi pártszervezet és a tömegszerve, zetek ugyanis egy-egy szemináriu. mon, vagy politikai körön a hét egyik napján lapszemlét tartanak. De igen sok dolgozó is van. aki nem vesz részt politikai oktatásban. Ré. szűkre is biztosítani kell a kollek. tív sajtómunka lehetőségét. Egy nagyon szép és követendő példa tapasztalható az üzemben a dolgozók részéről. A javítóműhely dolgozói érezték a kollektív újságolvasás hiányát. Ezért elhatároz, ták, hogy minden reggel félórával előbb mennek be az üzembe és fél hattól hat óráig elolvassák és megbeszélik a Szabad Népben megjelent fontosabb kül- és belpo. iitikai cikkeket, a termeléssel kapcsolatos cikkeket pedig a szaktanfolyamok előtt vitatják meg. A dolgozók tanulási vágyát bi. zonyitja az is, hogy minden műszak előtt ellátogatnak a dolgozók a „népnevelő".szobába. Itt megtalálják az összes napilapokat, folyóiratokat. amelyeket szorgalma, san tanulmányoznak és magbszélnek. Mindez bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a kommunista sajtó fontosságát és nevelő erejét. Tudják, hogy a békéért és a ter. melési eredményeik állandó fokozásáért folytatott harcban feltétlenül fontos a tájékozottság mind politikai, mind pedig gazdasági téren. s Minden üzemben jó felvilágosító munkával ismét meg kell szervezni a kottektiv újságolvasást. A pártsajtó tanító, nevelő munkája nagy. mértékben hozzásegíti a dolgozókat ahhoz, hogy sikerrel teljesít1 hessék feladataikat a terv teljesi. tésében, a békeharoban. A magyar kormány jegyzéke leleplezi a Tito-klikk hazug válaszát a március 31-iki merénylet ügyében A budapesti Jugoszláv ügyvivőt persona non grata-nak nyilvánítja a magyar fegyaék A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium június 5-én az alábbi jegyzéket juttatta d a Jugoszláv Népköztársaság budapesti követségének: A Magyar Népköztársaság kormánya a külügyminisztérium álta) 1951. április 3-án és 11-én átadott jegyzékeiben megbélyegezte azt a provokációs merényletet, amelyet a jugoszláv kormány hivatalos közegei a Magyar Népköztársaság bel. grádi ügyvivője ellen 1951. március 31.én követtek el és követelte, hogy a jugoszláv kormány a példátlan inzultusért adjon elégtételt. A jugoszláv kormány az ismételt magyar sürgetásek ellenére csaknem két hónapon át kitért az elől, hogy a magyar kormány jogos követelésére választ adjon. Végül is, június 2-án a budapesti jugoszláv ügyvivő útján átadott jegyzékében ahelyett, hogy a leghalványabb kísérletet is tenne arra, hogy komoly vizsgálat alapján a merénylet valóságos körülményeit és tetteseit felfedje, egyszerűen megismétli azokat a szemenszedett valótlanságokat, amelyeket a jugoszláv sajtó és rádió már a merénylet után néhány órával uszító és provokációs célzattá; világgá kürtölt. E válasz nem elégtétel a merényletért. hanem ellenkezőleg a jugoszláv kormány azonosítja magát a saját szervei által provokált merénylet tetteseivel. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért 1. a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv kormánynak a merénylet körülményei meghamisítására tett kísérletét és 2. a jugoszláv kormány tudomására hozza, hogy Dinko Denovszki urat. a jugoszláv kormány budapesti diplomáciai képvislöjét persona grata-nák tekinti és kötelezi, hogy Magyarország terükf-ét 24 órán belül hagyja el. Ájugoszlóv dolgozók tömegesen szöknek meg munkahelyeikről Növekszik a» ellenállás a Hto-bandával szemben Moszkva. A jugoszláv politikai emigránsok ,.A szocialista Jugo. szláviáért" cimű lapjában M. Gyorgyevics irja: „A jugoszláviai üzemekben, bányákban, építkezéseknél é9 erdőmunkálaitokinál a dolgozók egyre erőteljesebb harcot folytatnak Tito kizsákmányoló terveinek meghiúsi. tása érdekében. Nincsen olyan nap. hogy a munkások ezrei ne maradnának ki a munkából, vagy tüntetőleg ne hagy. náik ott munkahelyeiket. Ezeket a tényeket már a titóista sajtó sem tudja eltitkolni. Igy például a Borba kénytelen volt elismerni, hogy az ibari bányákban 30 ezer munkanapot vesztettek azért, mert a munkások otthagyták munkahelyeiket. A zágrábi Naprijed cimű lap megírta, hogy a „Vidko Krsztiilovács" hajógyárban ugyan, ilyen okok miatt 109.712 munkaórát vesztettek. A sziszáki olajfinomítóban a munkások 25 száza, léka nap. mint nap hiányzik munkahelyéről. Titóék semmiféle fasiszta intézkedésekkel. sem rendőrterrorral nem tudják visszatartani a munká. sokat. Állandóan nő azoknak a száma, akik megszöknek munkahelyükről. Igy például ez év márciu. sábain Titóék a rasai bányákban 132 munkást toboroztak, de ugyanabban a hónapban 286 megszökött. Igy van ez csaknem minden üzem. ben. Azok a dolgozók pedig, akik kénytelenek munkahelyükön maraÜni, minden lehető módon szabó, tálják a termelést. Megrongálják a gépeket és csökkentik a munkatermelkenységet. A Zavidovcsiban lévő „Krijava" fafeldolgozó ipari vállalatnál a fűrészgépek 40 száza, lékát megrongálták. A Viaszina vizierőmű építésén dolgozó munká. sok megrongálták a kompresszorok és más gépek nagyrészeit. Az itt üzemben lévő tehergépkocsik 60 százaléka hasznavehetetlen. A nisi Jasztrebac.gyárban a Borba beismerése szerint 50 millió dinár ká)^, okoztak azáltal, hogy olyan öntvényeket készítettek, amelyekre egyáltalában nem volt szükség. A gyárban naponta 40—50 gép áll. mert a munkások kimaradnak a munkából. A munkások harcát támogatják a műszaki értemiségiek is. A Viaszina vizirömű építésénél a munkások és a műszaki személy, zet együttes harca következtében az építkezési tervet még 60 szálatokban sem teljesítették. Mindez bizonyítja, hogy a jugoszláv munkásosztály szervezett és elszánt harcot folytat Tito—Ran, kovics véres rendszere ellen. A szegedi úttörő gyermekek levelet írnak koreai pajtásaiknak A szegedi általános iskolák iamdóitól naponta érkeznek levelek szerkesztőségünkbe, amelyeket a kis úttörők koreai pajtásaikhoz intéz, nek Megható és felemelő érzés tölt el bennünket, amikor ezeket a leveleket olvassuk. Nemcsak együttérzés árad ki a koreai gyermeket: szenvedéseivel ezekből a sorokból, de kicsendül belőlük a hős koreai nép végső győzelmébe vetett hit ««. A levelekből itt közlünk keltőt, egy kicsi és egy nagy úttörő pajtás levelét: Az amerikai legfelső bíróság jóváhagyta a Kommunista Párt vezetői ellen hozott ítéletet Washington (TASzSz). A legfelső bíróság jíváhagyta azt az ítéletet, amelyet Medina biró vezetésével a szövetségi bíróság hozott az Amerikai Kommuunis. t.a Párt Országos Bizottságéinak 11 tagja ügyében. Az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságának tíz tagját ötévi börtönbüntetésre és fejenkint tízezer dollár büntetésre ítélték. Róbert Thompsont, a, Kommunista Párt tizenegyedik vezetőjét háromévi börtönre és tízezer dollár büntetésre.ítélték. A Kommunista Párt vezetőinek perét az USA uralkodó kö. rei szervezték, a dolgozók életszínvonalának megvédéséért küzdő haladó erők elleni mesterkedéseik során. A iapán kormány visszaadta 170.000 háborús bűnös politikai jogait Sanghaj, (TASzSz). A tokiói rali.ó jelentése szerint a japán kormány megkapta a Japánban lévő szövetséges csapatok föparancsnukságáguk beleegyezését 190 ezer — Sir- —r •»• — személy közül 170 ezer olyan személy rehabilitálására, akiket a háború után mint az agresszív háborút előkészítő bűnösöket politikai tevékenységükben korlátozlak. s Kedves pajtások! Szomorúan hallom és olvasom, hogy mi történik nálatok, Koreá. bam egy év óta. A Szabad Nép képes mellékletén ia látom szomorú sorsotokat. Azért, mert a hős koreai nép harcol hazája függetlenségéért a betolakodók ellen, gyilkolják a koreai népet és pusztítják lakóhelyeiket. A városokat bombázzák, halomra gyilkolják az embereket. öregeket, asszonyokat és gyermekeket is. Anyák és apák si_ ratják gyermekeiket. Árva gyerme. kek siratják halott édesanyjukat. Ha mindiez Amerikában történne, majd megtudnák a támadók, hogy mit jelent a háború. Nagyon sajnállak benneteket kis pajtások. A magyar anyák gyűjtenek és elküldik ajándékaikat nektek. Lázár Zsolt II. o. tanuló. K,oreai testvérek! Mi, magyar úttörők is a béketábor hívei vagyunk, mert mi Is bé_ két akarunk. A mi békefeladatunk a tanulás. Tudjuk, hogy ezzel is se. gitjük hazánkat, segítünk benneteket és minden becsületes embert a világon. Milyen ió nekünk! Tanulunk, építjük a szocializmust. De sajnos, nem mindenütt így van. Távolkeleten a ti hazátokban vértől ázik a föld. Traktorok helyett tankok robognak végig a földeken. Az im_ qeriullsta rajták rárontottak a békés koreai népre. Vérszomjas ho_ hérok elégetik Korea városait és falvait, mindenütt üszkös romok, öregeket, nőket, gyerekeket gyilkolnak: temetővé akarják változtatni a világot. Koreai testvérek! Ml nagyon jól tudjuk, hogy tt még nagyon szomorú napokaj éltek át, dc mi hiszszük, hogy nem tart már sokáig. Tudják meg az amerikai gyujtoga. tók hogy a világ nem akar újra vérfürdőt. Ml nem akarunk árvák lenni. Nem akarunk éhezni, nvo. morogni, hékés. alkotó munkát akarunk végc/ni. Tartsatok kl koreai testvéreim! Ne csüggedjetek, veletek van Sztálin elvtárs vezetése alatt a nagy Szovjetunió, az egész béketábor ég az igazság. Szívből kívánom, hogy apáitok é« testvéreitek hős| küzdelme minél hamarabb győzelemmel végződjék. Sarudi Imre VI. o. tanuló. * Ezek a levelek bizonyságot tesznek arról is, hogy népi demokráciánk általános iskoláiban tudják a gyermekek, mi történik a nagyvilágban és hisznek abban, hogy as igazságos ügy harcosainak győzniük kell. A sok hozzánk érkezett levél mindegyikét nem. közölhetjük, ds átadjuk őket a Magyar Vöröskeresztnek, amely eljuttatja a koreai gyermekeknek.